A köznevelési kerekasztal eredményei június 30. Sonkád

Összegzés az első ülésszak munkájáról és az előttünk álló további feladatokról A tavaszi ülésszak eredményeinek megjelenése a jogszabályokban Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár 2

A Kerekasztal által vizsgált problémák forrásai iskola megkérdezéséből 4500 visszajelzés Köznevelési Kerekasztal PSZ 25 pontja PDSZ 12 pontja Egyéb szervezetek javaslatai (CKP, stb.)

A Kerekasztal tavaszi ülésszaka számokban A Kerekasztal eddig 10 plenáris ülést tartott Munkacsoportok ülései: A Kerekasztal 6 munkacsoportja: Tartalomfejlesztési és módszertani munkacsoport, Pedagógus foglalkoztatás munkacsoport, Fenntartói munkacsoport, Pedagógus hivatás munkacsoport, Köznevelés irányítási munkacsoport, Gyermek, tanulói életutak munkacsoport összesen 45 ülést tartott eddig, munkájában 250 szakember vett részt. 4

K ORMÁNY É RDEKKÉPVISELET M UNKAADÓK S ZÜLŐK Diákok F ENNTARTÓK T UDOMÁNY, PEDAGÓGUS KÉPZÉS K ÖZNEVELÉS SZAKMAI SZERV MTA MRK Önkormányzat KLIK Nemzeti Ifjúsági Tanács Nagycsaládosok Országos Egyesülete MKIK EMMI Nemzeti Pedagógus Kar KÖZNEVELÉSI KEREKASZTAL MMA OECD MZTSZ PDSZ Magyar Ifjúsági Konferencia Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége Többi fenntartó, működtető tárca OKNT Antiszegregációs kerekasztal Egyház

A Kerekasztal alakuló ülésén meghatározott „azonnali intézkedések” megvalósulása KLIK költségvetésének átalakítása Jövedelemelmaradások rendezése Nyugdíjas kort elérők foglalkoztatása az adott „időszak végéig” Tanfelügyeleti, önértékelési folyamatok egyszerűsítése (3 évig tartó mentesség, adminisztráció csökkentése, önértékelés gyakorisága 5 év,…) KLIK beszerzési folyamatok átalakítása ….

A Kerekasztal alakuló ülésén meghatározott I. prioritás csoport Megoldandó feladatok szeptember 1-ig KLIK működésének átalakítása, finanszírozás, decentralizáció, szervezeti rugalmasság, folyamatok, menedzsment szemléletű működés Hatáskörök (KLIK - iskola) újraszabályozása KLIK - Önkormányzatok – működés / fenntartás rendezése Foglalkoztatási kérdések áttekintése

A Kerekasztal alakuló ülésén meghatározott II. Prioritás csoport Megoldandó feladatok január 1-től Előmeneteli rendszer felülvizsgálata Adminisztráció csökkentése OH átalakítása NOKS jövedelmi rendszere Pedagógus képzés tartalmi fejlesztése Továbbképzési rendszer átalakítása Tankönyv kérdés Tartalmi átalakítás, szabályozás koncepciója Kerettanterv, NAT Diákok terhelése

A Kerekasztal alakuló ülésén meghatározott III. prioritás csoport Megoldandó feladatok 2017 folyamán ill. később Digitális kompetencia Módszertan Térségi iskolahálózat Iskolaszerkezet Tanulói életút -Átjárhatóság -Esélyegyenlőség NOKS áttekintése (felsőfokú képzés)

Őszi ülésszak kiemelt témái Diákönkormányzatok, diákparlament Mindennapos testnevelés Végzettség nélküli iskolaelhagyás Nat 5 koncepció Tanulás támogatása Pedagógusképzés megújítása Új pedagógus továbbképzési rendszer koncepciója Pedagógiai-szakmai szolgáltatások rendszerének megerősítése Pedagógusok és intézményvezetők adminisztratív kötelezettségeinek csökkentése Pedagógus előmeneteli, tanfelügyeleti, önértékelési rendszer továbbfejlesztése Állami intézményfenntartói rendszer Tájékoztató az OECD tevékenységéről 10

Kiemelt fejlesztési területek kapcsolódó projektekkel Pedagógusképzés, továbbképzés, szakmai támogatás Az egyetemek és köznevelési intézmények kapcsolata közvetlen lesz és erősödik Tartalom, módszertan, taneszköz- digitális eszköz, mérési – értékelési rendszer A NAT, a kerettantervek átdolgozásra kerülnek A fenntartói környezet változása Egyértelmű és stabil irányítói, szolgáltatói viszony a fenntartó és a nagyobb önállósággal rendelkező iskolák között Struktúra és infrastruktúrafejlesztés A tanulók magas szintű képzését szolgáló optimalizált struktúra, magas minőségű infrastruktúra alakul ki 11    

Tartalom szabályozás 12

ELŐZMÉNY: VÁLTOZÁST! MEGOLDÁS?

Rövid távú, átmeneti intézkedések a tartalmi szabályozók eredményesebb alkalmazására 1.NAT és a kerettanterv heti összóraszámainak harmonizációja 2.Kerettantervek helyi alkalmazásának kiszélesítése 3.Tanulmányi standardok fejlesztése

NAT/kerettantervek harmonizációja évfolyamok Óraszám kötelező+szabad (A kerettantervi rendelet szerint) Választható órákkal kiegészített óraszám (a NAT kormányrendelet szerint) első évfolyam 23+2=2527 második évfolyam 23+2=2527 harmadik évfolyam 22+3=2527 negyedik évfolyam 24+3=2729 ötödik évfolyam 26+2=2831 hatodik évfolyam 25+3=2831 hetedik évfolyam 28+3=3135 nyolcadik évfolyam 28+3=3135 kilencedik évfolyam 31+4=3539 tízedik évfolyam 32+4=3640 tizenegyedik évfolyam 29+6=3539 tizenkettedik évfolyam 27+8=3539

Rövid távú, átmeneti intézkedések a tartalmi szabályozók eredményesebb alkalmazására Az OFI 2016 augusztusára olyan tantárgyi tanmenetajánlásokat készít, melyben szakmai javaslatot tesz azon kerettantervi témákra, amelyek súlytalaníthatók vagy elhagyhatók. A tanítók és szaktanárok választhatnak, hogy a 2016/2017. tanévben a korábbi ütemezés szerint vagy ahhoz képest valamivel kevesebb kötelező ismeretanyagot feldolgozva tanítanak. Ennek eredményeképpen már 2016 szeptemberétől szélesebb mozgástere lesz az iskoláknak a megtanítandó tananyag meghatározásában, feldolgozásában, több idő juthat a gyakorlásra, a gyermekek, tanulók differenciált fejlesztésre. A javaslat megvalósításának érdekében az EMMI kezdeményezte a kerettantervekről szóló 51/2012-es EMMI-rendelet módosítását. A rendeletmódosítás belső, házon belüli egyeztetése folyamatban van, hatályba lépésére 2016 szeptemberét megelőzően sor kerül. 30 perces időtartam a 45 perces tanórán. 16

17

A standardok jellemzői az alapfokú oktatás négy éves ciklusaihoz (4. és 8. évfolyam) igazodó, a NAT-tal és a kerettantervekkel harmonizáló kimeneti szabályozó; standardleírások bemutatják, hogy milyen ismeret, tudás, képesség, illetve attitüd várható el a tanulóktól az adott oktatási szakaszban; tájékoztatják a pedagógusokat és a szülőket a fejlesztő értékelés szempontjai alapján, hogy a tanuló(k) tudása hol helyezkedik el a minimum és a maximum között; hat szintből állnak (lásd: anyanyelvi kommunikáció és a matematika területe); a szintleírások mellé a műveltségterületen az értelmezést támogató, paraméterezett feladatsorok is készülnek

A javaslatok igazodnak a hosszú távú tartalmi változásokhoz (NAT, kerettanterv), a változások nyomán keletkező tapasztalatok segítik a fejlesztési folyamatot. A javasolt változások nem érintik az iskolák helyi tanterveit, a tantárgyi rendszert, így minden évfolyamon bevezethetők 2016 szeptemberében. A standardfejlesztés a személyre szabott és eredményesebb iskolai tanulás kiterjesztését szolgálja. A változtatások rövid távon lehetővé teszik, hogy a szaktanárok minél jobban alkalmazkodhassanak a tanulócsoportjaik és az egyes tanulóik képességeihez és tanulási tempójához.

Új Nemzeti alaptanterv Az új Nemzeti alaptanterv december 31-ig kerül kidolgozásra és legkorábban szeptember 1-jétől lesz hatályos. A Nat és kerettantervek kidolgozásáért az EMMI, a Köznevelési Kerekasztal Tartalomfejlesztési munkacsoportja és a munkában részt vevő felsőoktatási intézmények felelősek. Az új tartalmi szabályozást meghatározó dokumentumok kidolgozásával párhuzamosan születik döntés az iskolaszerkezetről. 20

Tankönyvellátás A Kerekasztal Tartalomfejlesztési munkacsoportjának javaslatát figyelembe véve 1-2. évfolyamon megszűnik a kötelező tartós tankönyv használat, az 1. és 2. évfolyamos gyerekek új tankönyvet kapnak már a következő tanévben. Az EMMI javasolta a többletforrás beépítését a évi költségvetési törvénybe. 21

Szakképzés A szakgimnáziumi óratervekbe a Kerekasztal tárgyalások eredményeként komplex természettudományi tantárgy került a 9. évfolyamra, amely minden szakgimnáziumi tanuló részére biztosítja a természettudományos alapműveltséget, erre építkezve sajátíthatják el a tanult szakmai ágazathoz illeszkedő természettudományos ismereteket. A január elsején hatályba lépő szakmai ágazati érettségi vizsga – amelyből az eredeti szabályozás szerint csak emelt szinten szervezhető érettségi vizsga – a szakmai párbeszéd eredményeként középszinten is szervezhetővé válik. 22

Foglalkoztatás 23

A pedagógusok neveléssel-oktatással lekötött munkaideje, státuszszámítás A pedagógusok óraszámának kérdésében élénk szakmai vita zajlott a Kerekasztal és a Pedagógus foglalkoztatási munkacsoport ülésein, de a többség elfogadhatónak tartotta a órára vonatkozó jelenlegi szabályozás megtartását, amennyiben a szükséges státuszokat a fenntartók biztosítják az intézmények számára. A pedagógus státusz-számításra vonatkozó hatályos szabályozás betartása az igazi kulcskérdés. A Kerekasztal javaslatainak megfelelően az EMMI kezdeményezte a 326/2013- as kormányrendelet módosítását annak érdekében, hogy az osztályfőnöki feladatot és a munkaközösség-vezetői feladatot ellátó pedagógusok heti 2- 2 óra, a diákönkormányzatot segítő feladatot ellátó pedagógusok pedig heti 1 óra időtartama beszámítható legyen a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőbe. 24

A pedagógusok kötött munkaideje A Kerekasztal tárgyaló partnerei és a Pedagógus foglalkoztatási munkacsoport javaslatait mérlegelve az EMMI a kötött munkaidő szabályozásának újragondolására és a kötelező benntartózkodás eltörlésére tett javaslatot a Kormány számára. A kötött munkaidő tartalmának új szabályozásában az intézményvezetők kerülnek kulcsszerepbe. A kérdést a 326/2013-as kormányrendelet egyeztetés alatt álló módosításában kezeljük. A kormányrendelet módosítása várhatóan 2016 nyarán kerül elfogadásra. 25

A pótlékok differenciálása Az EMMI javaslata szerint a pótlékok differenciálása érdekében az állami fenntartó számára elkülönített, kötött felhasználású költségvetési keretet kell biztosítani. A keretet legalább a pótlékok középső határa figyelembevételével kell meghatározni. A keret biztosításához irányítói jogkörben kiadott EMMI utasításra van szükség. 26

A minőségi munkavégzés díjazása A szakszervezetek követelése volt, hogy a pedagógus előmeneteli rendszert meg kell változtatni abban az irányban, hogy lehetőséget biztosítson a pedagógusok aktuális többletteljesítményének elismerésére. A köznevelési törvény 2016 júniusában elfogadott módosítása szerint az intézmények maguk dönthetik el, hogy a szeptember 1-jei béremelésre szánt összeget teljesítmény-arányosan differenciálják a pedagógusaik között vagy az egyenlő mértékben osztják el az összeget. 27

A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők helyzetének rendezése 2016-ban az EMMI-hez tartozó köznevelési intézményekben dolgozó, pedagógus szakképzettséggel nem rendelkező nevelő-oktató munkát segítők részére 2X forint nettó, béren kívüli juttatást biztosít a fenntartó. Az EMMI hivatalos úton kezdeményezte az intézményfenntartásban érintett más minisztériumoknál a béren kívüli juttatások biztosítását a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők részére január 1-jétől fenntartótól függetlenül minden, pedagógus szakképzettséggel nem rendelkező nevelő-oktató munkát segítő 10 százalékos béremelésben részesül. 7 százalékos béremelésben generálisan minden érintett részesül, a béremelésre rendelkezésre álló költségvetési keret többi (3 százalék) részét az intézményvezetők javaslatára a munkáltatók teljesítménykritériumok alapján osztják szét az érintett nevelő- oktató munkát segítők között. – A kérdést a 326/2013-as kormányrendelet egyeztetés alatt álló módosításában kezeljük. A kormányrendelet módosítása várhatóan 2016 nyarán kerül elfogadásra. 28

Nyugdíjas pedagógusok továbbfoglalkoztatása Az EMMI kezdeményezte a vonatkozó, 1700/2012-es számú kormányhatározat módosítását annak érdekében, hogy: a nyugdíjas korú pedagógusok legalább az adott tanítási év végéig, továbbá a pedagógiai szakasz végéig, de legfeljebb két évig, az intézményvezető egyetértésével továbbfoglalkoztathatóak legyenek, a területi és diszciplináris szempontok figyelembevételével a munkáltató dönthet a továbbfoglalkoztatás kérdésében alkalmas utánpótlás hiányában, a nyugdíjas kort elérő szakértők, szaktanácsadók, érettségi és szakmai vizsgaelnökök megbízással továbbfoglalkoztathatóak. 29

Gyógypedagógiai és a szakszolgálati átalakítások és fejlesztések A Kerekasztal tárgyaló partnerei szükségesnek tartják a szakember- ellátottság további javítását és a területi egyenlőtlenségek csökkentését a szakszolgálatoknál, amelynek elérése érdekében konkrét intézkedések lesznek a 2016/2017-es tanévben. A pedagógusok előmeneteli rendszerét a 2016/2017-es tanévtől kiterjed a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus szakképzettséggel rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottakra is. – 326/2013-as kormányrendelet folyamatban lévő módosításában kezeljük. 30

Pedagógus előmeneteli rendszer 31

Minősítési keretszám Az EMMI miniszteri határozatában minden korábbinál több, 35 ezer pedagógus számára biztosította a lehetőséget a évi pedagógus minősítésre való jelentkezésre. Az EMMI figyelembe vette a Kerekasztal által megfogalmazott szempontokat is: a jelentkezéskor előnyt élveznek többek között azok a pedagógusok, akik komoly szakmai gyakorlattal vagy pedagógus szakvizsgával rendelkeznek. Azok a tapasztalt intézményvezetők, helyettesek, egyéb vezetők, akik legalább 20 év szakmai gyakorlattal, legalább 10 év vezetői gyakorlattal, és vezetői szakvizsgával rendelkeznek, jelentkezhetnek Mesterpedagógus fokozatra. Kutatótanári fokozatra azok adhatják be most jelentkezésüket, akik 14 éves szakmai gyakorlattal, tudományos fokozattal rendelkeznek és rendszeresen publikálnak. 32

A pedagógus előmeneteli rendszer módosítása A szeptember 1-jén 7 évnél kevesebb idővel nyugdíj előtt álló, minősítési eljárásban még részt nem vett Pedagógus I. fokozatban lévő pedagógusok automatikusan, a minősítési eljárás alól mentesülve Pedagógus II. fokozatba kerülnek január 1-jétől. Az ideiglenes Pedagógus II. fokozatban lévők pedagógusok minősítési kötelezettsége törlésre kerül a vonatkozó jogszabályból. A kérdést a 326/2013-as kormányrendelet jelenleg egyeztetés alatt álló módosításában kezeljük. 33

Év Gyakornok ** Pedagógu s I. Pedagógu s II. Mesterpeda gógus Kutatótan ár Teljes éves létszám

A tanfelügyeleti rendszer átalakítása A korábbi egyszerűsítési javaslatok hatása érzékelhető, az önértékelési és tanfelügyeleti rendszer felülvizsgálata azonban tovább folytatódik. A 2016-ra korábban meghirdetett tanfelügyeletek és kötelező önértékelések közel háromnegyedét töröltük. Az intézményi önértékelés 2 helyett 5 évente lesz kötelező, azok a pedagógusok pedig, akik sikeres minősítésen estek át, legalább 3 évre mentesülnek a tanfelügyelet alól. A 20/2012-es miniszteri rendelet folyamatban lévő módosítása tartalmazza ezeket a rendelkezéseket. A tanfelügyeleti rendszert az intézményi önértékelés rendszerére építve kell a megszervezni. Az intézményi önértékelés rendszere döntő módon kapcsolódik az adott köznevelési intézményhez, hiszen része az intézményi-szakmai önállóságnak, ugyanakkor nem szakítható el az országos mérés-értékelés rendszerétől. Tanfelügyeleti vizsgálatra 2018-tól akkor van szükség, ha az önértékelés rendszere és az országos mérés-értékelés rendszere igazolja, hogy az adott intézményben a nevelő és oktató munka nem éri el az elvárható szintet vagy ha a fenntartó igényt tart rá. A tanfelügyeleti és önértékelési rendszer részletszabályait a 20/2012-es EMMI rendelet tartalmazza, amelynek ilyen irányú módosítása legkorábban 2016 őszén esedékes. 35

A pedagógusok előmeneteli rendszere Gyakornok Pedagógus I. Pedagógus 2. Mesterpedagógus / Kutató pedagógus Szaktanácsadás Minősítési eljárás Pedagógiai-szakmai ellenőrzés Oktatási Hivatal Felsőoktatási intézmény Köznevelési intézmény Önértékelés Továbbképzés

A pedagógus-továbbképzési és a szaktanácsadói rendszer 37

A pedagógus-továbbképzési és a szaktanácsadói rendszer megújítása A pedagógus-továbbképzési rendszer megújítását kezdeményezte a Pedagógus hivatás munkacsoport, a Gyermek, tanulói életutak munkacsoport és a Köznevelés irányítási munkacsoport is annak érdekében, hogy a pedagógusok ingyenesen vehessenek részt a szakmai előmenetelük szempontjából legfontosabb továbbképzéseken. A Kerekasztal tárgyaló partnerei egyetértettek a Pedagógus hivatás munkacsoport javaslatával, amely szerint a pedagógus-továbbképzés rendszerét elsősorban a pedagógusképző intézményekre kell építeni. – a szükséges jogszabály módosítások 2017-ben jelenhetnek meg A Köznevelés irányítási munkacsoport javaslatának megfelelően az Oktatási Hivatal Pedagógiai Oktatási Központjai pályázat keretében fogják kiválasztani a vezető szaktanácsadókat és a jó gyakorlatok megosztásában fontos szerepet kapó bázisintézményeket. Kiemelt cél, hogy a pedagógiai-szakmai szolgáltatások a köznevelési intézmények, a pedagógusok és az ágazat-irányítás valós igényeire épüljenek. 38

Állami intézményfenntartás 39

Az állami intézményfenntartó központ átalakítása Az állami intézményfenntartó átalakítása január 1-jéig fejeződik be a Köznevelési Kerekasztal javaslatainak megfelelően. Az 58 tankerületi központ önálló költségvetési szervként jön létre. A kialakuló új állami intézményfenntartási struktúrában az intézmények OM azonosítóval és keretgazdálkodással rendelkező jogi személyek lesznek. Az intézményvezetők a bérgazdálkodást érintő döntések, a kinevezés és a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése kivételével munkáltatói jogokkal rendelkeznek. A pedagógusok és a nevelő oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben alkalmazottak kinevezésére a köznevelési intézmény vezetője tesz javaslatot. Az intézmények bizonyos kis értékű beszerzéseket elvégezhetnek saját hatáskörben, rendelkezhetnek a saját bevételük egy részével, amelyet fejlesztésre, szakmai célokra fordíthatnak. Az állam által biztosított költségvetési többletek: a évi eredeti kiadási előirányzathoz képest a évi többlet 91,5 milliárd forint, a évi költségvetés tervezés alapján a évi bázis előirányzathoz képest a évi többlet 105,5 milliárd forint. A köznevelési törvény vonatkozó módosítását az Országgyűlés 2016 júniusában elfogadta, a részletszabályokat tartalmazó kormányrendelet kiadásra került - 134/2016. (VI. 10.) Korm. rendelet. 40

A nevelési-oktatási intézmények pedagógiai kultúráját az egyéni bánásmódra való törekvés, a gyermek, a tanuló elfogadása, a bizalom, a szeretet, az empátia, az életkornak megfelelő követelmények támasztása, a feladatok elvégzésének ellenőrzése és a gyermek, tanuló fejlődését biztosító sokoldalú, a követelményekhez igazodó értékelés jellemzi.

43 Zátonyok közt… Kolumbusz Indiája, Vespucci Amerikája „Egy csónakban evezünk” Mesterpedagógusok II. Sonkádi Szabadegyeteme

44

45

46

47

Kolumbusz Kristóf Toscanelli firenzei csillagász térképe alapján nyugat felől akarta megközelíteni Indiát, azonban a "pontatlanságok" miatt Amerikáig jutott. 48

Nincs ugyan rá bizonyíték, de amerikai katolikus magyarok állítják, hogy a középkori Itáliában elterjedt Szent Imre kultusz hatására kapta Vespucci az Amerigo nevet. 49

50 Ne feledjük a Titanicot profik, Noé bárkáját amatőrök építették.

Köszönöm a figyelmet és az együttműködést!