Hidvégi Péter TÁMOP E-13/KONV

A sportpszichológia definíciója, története A sportpszichológia a sportolással, a sportoló ember pszichológiai jellemzőivel foglalkozik. A lélektan eszközeit az 1950-es évek óta hasznosítják az élsportban. Egy dél-amerikai futball csapatnál alkalmaztak először egy pszichológust. Az élsport már nem nélkülözheti a lelki erőforrások mind teljesebb kiaknázását. Sportpszichológia TÁMOP E-13/KONV

A sportpszichológia elméleti feladatai A sportolói személyiség tulajdonságainak, sporttevékenység pszichológiai törvényszerűségeinek és a sportolóra, annak tevékenységére, teljesítményére ható tárgyi és személyi, környezet pszichológiai sajátosságainak elemző feltárása, valamint az edzés a versenyzés, mint pedagógiai folyamat a fejlődés a személyiség és a sport közötti kölcsönhatás pszichológiai sajátosságainak megismerése. Sportpszichológia TÁMOP E-13/KONV

A sportpszichológia gyakorlati feladatai Az egyes sportágak jellemző pszichológiai profiljának a feltárása. A sportolók pszichológiai alkalmasságának és beválásának megállapítása. A sportolók pszichológiai felkészítése. A sporttevékenység és optimális fejlesztése pszichológiai összetevőinek feltárása. Valamint a csapatstruktúra pszichológiai vizsgálata és elemzése a csapatépítés érdekében. Sportpszichológia TÁMOP E-13/KONV

A sportpszichológia szükségessége és igénylői A versenyzők leterheltsége (megmérettetések, kudarc, siker). A pszichológus segítségét kérheti: - a sportoló saját maga; - családjának tagjai; - edzője; - sportszövetség vezetője; - sportorvos. TÁMOP E-13/KONV Sportpszichológia /

A teljesítőképességet akadályozó tényezők Lelki zavarra utaló jelzések: - teljesítmény csökkenés; - indokolatlanul nagy izgalom verseny előtt; - fokozott ingerültség, érzékenység; - vádaskodás; - elbizonytalanodás, visszahúzódás; - sporttevékenység feladásának fontolgatása; - monotónia tűrés csökkenése; - figyelem koncentrációjának csökkenése; - céltalanság, céltévesztés, alvás és étkezési zavar; - önértékelési bizonytalanság, saját maga leértékelése - alvás és étkezési zavar. TÁMOP E-13/KONV Sportpszichológia

A sportoló a szülő és az edző együttműködése A három fél együttműködése nélkül lehetetlen a felkészülést eredményesen végigvinni. A szülő: Áldozatot vállalnak, hogy gyerekük edzés körülményei optimálisak legyenek. A sportoló szülők, saját meg nem valósított vágyaik beteljesítését várják gyereküktől. Az edző: Kulcsszereplő. Az igazi elismerést az edzőtől várja a sportoló, az edző tudja fanatizálni, még a tanulásra is jobban ráveheti. A sportoló: A legfontosabb szereplő, kezdetben csak a mozgás szeretete miatt jár, majd kialakít további célokat. Sportpszichológia TÁMOP E-13/KONV

Sportági profilok Taktikai gondolkodást igénylő sportágak: labdajátékok, vívás, sakk, curling. vívás, tenisz. Állóképességi sportágak: úszás, kajak- kenu, evezés, futás. Művészi sportágak: torna, ritmikus gimnasztika, műugrás. Küzdő sportágak: ökölvívás, cselgáncs, birkózás. Sportpszichológia TÁMOP E-13/KONV

A sportági teljesítőképesség jellemzése Az intenzív mozgásos aktivitással járó, erőt kitartást sebességet igénylő teljesítmény magas aktivációs szintet igényel. Finom izommozgást, koordinációt figyelemkoncentrációt igénylő feladat végrehajtását gátolja a magas feszültségi szint. Átlagos mozgásos feladat végrehajtásához az enyhét meghaladó aktivációs szint az előnyös. Sportpszichológia TÁMOP E-13/KONV

Az optimális testi, idegrendszeri izgalmi fokozatok Extrém izgatottsági szintet igénylő sportágak: hosszú távú úszás, súlyemelés, atlétikai dobószámok, hosszú távú futás. Erős izgalmi szint szükséges: Rövid távú úszás, rövid távú tájfutás, cselgáncs, birkózás, rövid távú kajakozás, kenuzás. Közepes erősségű izgalom jellemzi: kosárlabda, kézilabda, ökölvívás, magasugrás, távolugrás. Gyenge erősségű izgatottság szükséges a következő sportágakhoz: vívás, tenisz, vízilabdában a z 5 méteres dobás. Enyhe feszültség jellemzi: Teke, golf, műkorcsolya, torna, ritmikus gimnasztika, kosárlabdában a büntető dobás, műugrás, lövészet. Sportpszichológia TÁMOP E-13/KONV

Az eredményes sportolók pszichológiai tulajdonságai Optimális önbizalomszint Figyelem-összpontosítás Önkontroll Pozitív képzetek és gondolatok kialakítására Eltökéltség és az elkötelezettség Céltudatosság Gondolkodást kontrolláló stratégiák ismerete. Jól kidolgozott versenytervvel Optimális motivációs feszültség Sikerorientált személyiség Negatív hatások semlegesítésének képessége Sportpszichológia TÁMOP E-13/KONV

Az edző vezetési stílusa Sportpszichológia TÁMOP E-13/KONV Autokratikus: Az alapvető kérdések eldöntésében egyeztetés nélkül, önhatalmúlag dönt és utasít. Demokratikus: Szélsőségektől mentes, az önkéntességre, a belátásra épül. A vezetés eszköze leggyakrabban a meggyőzés. Szabadjára engedő : A vezető beleolvad az irányított csoportba, nem értékel.

Az érzelmek Azok a legalapvetőbb érzések, amelyeket mindannyian átélünk, nemcsak olyan motívumokat tartalmaznak, mint az éhség vagy a nemi vágy, hanem olyan érzelmeket is, mint az öröm vagy a harag. Az érzelmek és a motívumok szorosan összetartoznak. Hasonlóságuk ellenére a motívumokat és az érzelmeket meg kell különböztetni. Az érzelmek összetevői: az érzelem szubjektív élménye, belső testi válaszok az érzelemről és a helyzetről alkotott gondolatok, arckifejezések, érzelmi reakciók, Viselkedés. Sportpszichológia TÁMOP E-13/KONV

Arousal és érzelmek Az arousal a szervezet éberségi, aktivációs szintje; azt jelzi, hogy mennyire vagyunk éberek, aktívak, mennyire tudunk teljesíteni. Az érzelmi arousallel együtt járó fiziológiai változások többsége a vegetatív idegrendszer szimpatikus ágának aktivációjából származik. A szimpatikus idegrendszer a következő változásokért felelős : nő a vérnyomás és gyorsul a szívritmus; a légzésszám felgyorsul; a pupillák kitágulnak; az izzadás fokozódik, miközben a nyálelválasztás és a nyálkahártya váladék elválasztása csökken; a vércukorszint emelkedik, hogy több energiát biztosítson a szervezet számára, gyorsabb véralvadás következik be sérüléseknél; a vér a gyomorból és a belekből az agyba, valamint a vázizmokba áramlik; a szőrzet feláll Sportpszichológia TÁMOP E-13/KONV

Szorongás és megküzdés A Selye-féle generális adaptációs szindróma a stressz általános hatását tükrözi a szervezetet ért terhelés és az adaptációs válasz komplex kölcsönhatásai alapján. Három szakaszát különíthetjük el: alarmreakció vagy terhelés, ellenállás vagy kompenzáció, kimerülés vagy helyreállítódás. Sportpszichológia TÁMOP E-13/KONV

Stressz és teljesítmény A teljesítmény és a szorongás közötti összefüggés Hebb (1955). Hanin (1980) elmélete. Martens és munkatársai (1990). Hardy (1990)-katasztrófamodell. Sportpszichológia TÁMOP E-13/KONV

A figyelem hatása a teljesítményre Széles körű, befelé irányuló figyelem, mely a finom belső elemzéseket (kinesztézia), a tervezést, alapozza meg. Széles körű, kifelé irányuló figyelem, mely a gyors helyzetfelismerésben játszik szerepet. Szűk körű, befelé irányuló figyelem, mely a mentális felkészülés figyelmi állapota. Szűk körű, kifelé irányuló figyelem, mely a sportoló (valamely külsődologra) koncentrált állapotának figyelmi összetevője.(Pl: amikor a sprinter a rajtpisztoly eldördülésére figyel a rajtgépben.) Sportpszichológia TÁMOP E-13/KONV

Befelé irányuló, szűk figyelmi stílust igénylő sportok: futás, úszás, gyaloglás, gyorskorcsolya, kerékpározás; atlétika dobószámai súlyemelés, távolugrás; kajak-kenu, evezés. Befelé irányuló, széles körű figyelmet igénylő sportok : szertorna, ritmikus gimnasztika; műkorcsolya, műugrás; magasugrás, rúdugrás; gátfutás. Kifelé irányuló, széles körű figyelmi stílust igénylő portok: küzdősportok, sportjátékok, vívás,tenisz, asztalitenisz. Kifelé irányuló,szűk körű figyelmi stílust igénylő sportok: · íjászat, lövészet, sakk, golf.

Motiváció, teljesítménymotiváció A sportbeli motiváció vizsgálatakor az alábbi fontos összetevőket kell figyelembe venni: Intrinzik és extrinzik motiváció. A kompetencia érzésének szükséglete. Kontrollhely Sportpszichológia TÁMOP E-13/KONV Külső kontrollos személyek Belső kontrollos személyek

A motiváció direkt módjai Behódolás: - külső jutalmak és büntetések alkalmazásán alapul. Azonosulás: - edző és sportoló közötti kapcsolat Internalizáció: - beépítés Sportpszichológia TÁMOP E-13/KONV

Az agresszió Az agresszió olyan késztetés, ami valóságos vagy képzeletbeli viselkedésben fejeződik ki, azzal a szándékkal, hogy másnak ártson, megalázza illetve ráerőltesse akaratát, vagy elpusztítsa. Nemcsak a romboló és erőszakos cselekményt nevezzük agresszívnek, hanem szimbolikusat is pl.iróniát. A sport terén, főleg a küzdő felek között nyílt agresszióról beszélhetünk amit az adott sportág társadalmi konvenció szabályoz, ezáltal megszelidíti, hiszen szabályos legitim mozgásformákat végeznek el a küzdők amelynek elsődleges célja az erő az ügyesség megnyilvánulása illetve annak összemérése. Sportpszichológia TÁMOP E-13/KONV

A tehetség kérdése a sportban A tehetség velünk született anatómiai, fiziológiai tulajdonság együttest jelent, melyhez pszichés és személyiség jellemzők is párosulnak, amelyek birtokában optimális körülmények között a fejlődés és a csúcsteljesítmény elérése elképzelhető. A tehetség azonosítása. A prediktív és konkurens kiválasztás. Sportpszichológia TÁMOP E-13/KONV

Többtényezős tehetségmodell Sportpszichológia TÁMOP E-13/KONV

A sportverseny A sportverseny: szabályok által korlátozott és irányított játék, ill. küzdelem, amelynek döntő motívuma a győzni akarás, mások legyőzésének vágya, természetesen jobbra törekvés formájában, szociálisan elfogadott és magasan értékelt tevékenységi keretek között, kockázatvállalással, miután a verseny kimenetele mindig bizonytalan, mert a versenyhelyzet a kudarc, a sikertelenség lehetőségét is tartalmazza, végül a teljesítményt vagy annak egy-egy összetevőjét rövid intervallumba – olykor másodpercekbe – kell sűríteni. A versenyhelyzethez való alkalmazkodás. Sportpszichológia TÁMOP E-13/KONV

A verseny előtti állapot RajtkészségRajtlázRajtapátia Fiziológiai jellemzők Normális lefolyású Akut vegetatív átállítódás, végtagremegés, magas pulzusszám. Lustaság, teljesen fáradt mozgás, hányás. Pszichikai jellemzők Enyhe izgalom, vidám nyugtalan várakozás, optimális koncentráció, érzi az izmait, önuralom a fellépésében. Idegesség, ellenőrizetlen cselekvések, szurkolókra figyelés, szétszórtság. Apatikus félelem, lehangoltság, lustaság, noszogatni kell, fáradtság, képtelen bemelegíteni. Magatartás a versenyen A versenyen tudja hozni magát és az előre eltervezett taktikát, uralja a helyzetet, Zavart a tevékenység, ész nélküli kockáztatás és küzdelem, elveszti az előre kitűzött célt, erősen görcsös, merev. Nem tud küzdeni, akaratgyenge, kedvetlen, elégedetlen önmagával. Sportpszichológia TÁMOP E-13/KONV

A csapatsportok szociálpszichológiai jellegzetességei Az emberek bármilyen gyülekezete pszichológiai értelemben még nem csoport, csak több kulcsfontosságú feltétel megléte teszi valóban csoporttá. A csoportfolyamatok természetét és lezajlását döntő módon befolyásolja 3 tényező: - A csoportokba tömörült tagok személyes jellemző. - A csoportalakulást meghatározó külső tényezők. - A csoport társadalmi kerete. A csapat hierarchikus rendszere. TÁMOP E-13/KONV

A csapat egysége A csapatjáték eredményességének alapja a játékosok egymással való harmonikus összjátéka. Minél összetettebb a játék annál inkább szükséges az edzéseken is az egyeztetést gyakorolni. Kölcsönös függés-interdependencia. A csapatszervezés az edző feladata. Sportpszichológia TÁMOP E-13/KONV januari-eb-domping-utan-2-resz-vizilabda

A versengés és együttműködés konfliktusa Versengés az új és régi csapattagok között. Versengés az új tagok között, ki az aki képes bekerülni, ki marad periférián. Versengés a régi csapattagok között, hogy megtartsák helyüket. Sportpszichológia TÁMOP E-13/KONV

Az aktív sportpályafutás lezárása Leggyakoribb okok a karrierzárásra SérülésÉletkor Kiszelek- tálódás Önkéntes befejezés TÁMOP E-13/KONV Sportpszichológia

Felhasznált irodalom Rókusfalvy P. (1981). A sportpszichológia kialakulása. In Sportpszichológia. Sport kiadó, Budapest Buda B. (1999). Klinikai sportpszichológia a sportorvosi ellátás rendszerében. In : A pszichoterápia alapkérdései, Kapcsolat és kommunikáció a pszichoterápiában (válogatott tanulmányok). Országos Alkohológiai Intézet, Budapest Gross, R. D. (2001). Psychology: The social psychology of sport. In: The science of Mind and Behaviour. Human Kinetics, Champaign Lénárt Á. (2002). Gyakorlati tanácsok. In: Lénárt Á. (szerk.) Téthelyzetben. Országos Sportegészségügyi Intézet, Budapest Sportpszichológia TÁMOP E-13/KONV

Felhasznált irodalom Nagy S. (2002). Agresszió a sportban. In: Lénárt Á. (szerk.) Téthelyzetben. Országos Sportegészségügyi Intézet, Budapest Budavári, Á. (2007): Sportpszichológia, Medicina könyvkiadó, Budapest Tóth L. (2010): Lélektani és sportlélektani ismeretek, Jegyzet az OKJ-s sports.zakemberképzés számára, Budapest. Sportpszichológia TÁMOP E-13/KONV