Bőrgyógyászati tünetek és bőrelváltozások a munkaköri alkalmassági vizsgálat során. Foglalkozási bőrbetegségek Továbbképzés

Foglalkozási bőrbetegségek Azok a bőrbetegségek, amelyek a foglalkozás végzése közben az előforduló kémiai, fizikai, biológiai kóroki tényezők miatt alakulnak ki Elkülönítendő a foglalkozási stigmáktól (túlszarusodás, elszíneződés, körömelváltozások) A foglalkozási betegségek 20-30%-a bőrbetegség (!)

Felosztás etiológia szerint Kémiai tényezők Biológiai tényezők Fizikai tényezők

Felosztás etiológia szerint Kémiai tényezők Biológiai tényezők Fizikai tényezők

Kémiai tényezők Irritláló anyagok, szenzibilizáló anyagok, fényérzékenyítők, stb. Kontakt tényezők által kiváltott foglalkozási bőrbetegségek: – Kontakt irritatív és allergiás dermatitis – Kontakt urticaria – Fototoxikus és fotoallergiás dermatitis – Kémiai tényezők által kiváltott egyéb foglalkozási bőrbetegségek

Foglalkozási irritatív kontakt ekzema – Leggyakoribb foglalkozási bőrbetegség – Bőrizgató vegyi anyagok okozzák -> bőrre kerülve direkt károsító hatás – Leggyakoribb irritálók: savak, lúgok, szervetlen vegyületek, tisztítószerek, számos anyag gőze, pora – Dózisfüggően: toxikus dermatitist, akut irritatív ekzemát, krónikus irritatív ekzemát okoznak

Foglalkozási irritatív kontakt ekzema: toxicus dermatitis Kémiai égés, erythema, oedema, bulla, necrosis léphet fel Erősen bőrizgató hatású tömény savak, lúgok, fémsók, formaldehid, krezol, higanysók, cink-klorid, stb. kontaktusa okozza Maró anyag azonnali eltávolítása a bőrről (az előírásoknak megfelelően)!

Foglalkozási irritatív kontakt ekzema: akut irritatív ekzema Gyengén vagy közepesen irritatív anyagokkal való többszöri vagy hosszan tartó érintkezés Leggyakrabban gyenge savak és lúgok, szerves oldószerek, ipari olajok és zsírok, ipari oldószerek okozzák Kialakulásában fontos szerepe van a bőr ellenálló képességének – barrier funkció, a vegyi anyag tulajdonságainak – pH, koncentráció, víz/zsíroldékonyság, a behatási helynek és időnek

Foglalkozási irritatív kontakt ekzema: akut irritatív ekzema Klinikailag: éles határú (csak az exponált területen), sosem szóródik, vesicula/bullaképződés, néha felületes necrosis kialakulhat, égő érzés, fájdalom Kép forrása: /

Foglalkozási irritatív kontakt ekzema: krónikus irritatív ekzema Gyenge izgatószerek ismételt/hosszan tartó hatására alakul ki, a provokatív faktorok, irritatív hatások kumulatív következménye Szappan, mosószerek, lúgok, savak, szerves oldószerek, fertőtlenítők, stb. Fokozatosan alakul ki, azonban hirtelen aktivizálódhat Diagnózis (nehézséget okozhat): allergia hiányzó bizonyítéka, igazolt tartós kontaktus

Foglalkozási irritatív kontakt ekzema: krónikus irritatív ekzema Kép forrása: Klinikailag: enyhe erythemától masszív infiltrációig terjedő bőrelváltozás, rhagasokkal

Foglalkozási kontakt allergiás dermatitis A kémiai anyaggal való kontaktus során késői túlérzékenységi reakció, sejtközvetített immunválaszon alakul ki, akut vagy szubakut, majd krónikussá váló gyulladás formájában A túlérzékenység az egész életen át fennáll A szenzibilizáció kialakulását elősegítik a genetikai és egyéni hajlamosító tényezők; fokozott izzadás, occlusio, a barrier-funkció károsodása növeli az allergia kialakulásának kockázatát Diagnózis bőrteszteléssel állítható fel -> epicutan bőrpróbák (tünetmentes bőrön)

Foglalkozási kontakt allergiás dermatitis Akut allergiás kontakt ekzema órás reakcióidőt követően exsudatív jeleségek, erythema, papulák, seropapulák, nedvedző beszűrődés jellemzi, mely a széleken szóródásra hajlamos Kép forrása:

Foglalkozási kontakt allergiás dermatitis krónkus allergiás ekzema -Az allergénnel való tartós érintkezés során a folyamat krónikussá válik, a bőr diffúzan beszűrődött, megvastagodott, hyperkeratotikus, lichenifikált -A gyógyulás fokozatos, néha átmeneti pigmentációval vagy depigmentációval gyógyul Kép forrása:

Foglalkozási kontakt urticaria Tünet: az érintkezést követő percen belül éles határú urtica az expozíció helyén, szóródhat, alkalmanként generalizált tünetek is előfordulhatnak (viszketés, urticaria, rhinitis, astma, anaphilaxia) IgE típusú reakciót kiváltó vagy direkt hisztaminfelszabadulást okozó anyag (csalán, gyümölcsök, kobalt, perubalzsam, stb.) okozza Provokáló ágensek: latex, növényi anyagok, perubalzsam, állati tej, szőr, tojás, élelmiszerek, gyógyszerek, kozmetikai készítmények, stb.

Kép forrása: Kép forrása:

Foglalkozási, fényérzékenység alapján kifejlődő irritatív és kontakt dermatitis Fotoallergiás reakció: fény hatására bomló/átalakuló anyagra adott allergiás reakció -  kontakt ekzema a fényhatás területén, később szóródik A fotoallergének két módon juthatnak a bőrbe: szisztémás bejutással (növények, gyógyszerek – fenotiazinok, szulfonamidok, stb.), ill. helyi bejutással (halogénezett szalicilanilid, para- amino-benzoesav, benzokain, parfümök, stb.)

Foglalkozási, fényérzékenység alapján kifejlődő irritatív és kontakt dermatitis Fototoxikus reakció: fény biológiai hatását fokozó anyagok okozzák Az érintett bőrterületre korlátozódik A fényhatás után 24 órán belül jelentkezik a bőrgyulladás, nem túlérzékenységi reakció Pigmentáció hátrahagyásával gyógyul Kátrányszármazékok, szurok, festőanyagok, konzerválószerek,, mosószerek optikai fehérítői, stb.

Kémiai tényezők által kiváltott egyéb foglalkozási bőrbetegségek Olajacne: jellemzően az alkarokon, karokon, lábszárakon, combon, nyakon, tarkótájon jelentkező 1-2 mm-es pustulák. A bőrfelszínre kerülő ásványi olajok, kátrányok a szőrtüszőnyílásokat eltömítik, bakteriális kolonizáció Klóracne: klórvegyületek okozzák; halántékon, férfi genitáliákon, törzsön, végtagokon comedók és szalmasárga cysták, jelennek meg Carcinomák: kátrány és/vagy policiklusos aromás hidrokarbonátok provokálta keratosisok, spinocellularis carcinomák Stb.

Felosztás etiológia szerint Kémiai tényezők Biológiai tényezők Fizikai tényezők

Foglalkozási bőrbetegségek biológiai tényezők hatására Baktériumok Gombák Vírusok Paraziták

Foglalkozási pyodermák: folliculitis, furunculus, carunculus Ecthyma: Str. pyogenes okozta ulceratio, méyebb, kerek fekély; a kórokozó rossz higiénés munkakörülmények között, erősen szennyezett munkaanyagokról kerül a bőrre Erysipeloid (sertésorbánc): kézen, apró sérülések környékén jelentkezik, erysipelashoz hasonló bőrtüneteket okoz, enyhébb általános tünetekkel; sertésvágással, hús- és halfeldolgozással foglalkozókat érinti Sarjadzó gombák okozta paronychia és interdigitális mycosis: kialakulását gumikesztyű, gumicsizma viselése elősegíti Vírusfertőzések: verruca, herpes simplex, stb. Stb.

Felosztás etiológia szerint Kémiai tényezők Biológiai tényezők Fizikai tényezők

Hőhatás: a verejték pangása miliariát, az összefekvő bőrfelszínek miatt intertrigót okozhat. Az intenzív hőhatás égést okozhat Hideghatás: vasokonstrikciót, Raynaud-szerű tüneteket, fagyást okozhat Radiodermatitis: dózistól függően: akut esetben h alatt erythema, hólyagképződés, fekélyképződés. Késői sugárkárosodás lassan, fokozatosan alakul ki: a bőr mérsékelten erythemás lesz, athrophizál, a szőrtüszők, mirigyek eltűnnek, depigmentált és hyperpigmentált foltok váltakoznak, teleangiectasiák, keratosisok jelennek meg, melyek malignizálódhatnak UV-sugárzás által indukált dermatitis: fiziológiás reakció, akut sugárártalom (leégés), krónikus károsodás (több éves expozíció eredménye)

A foglalkozási bőrbetegségek kivizsgálása A betegség és a foglalkozás között ok-okozati kapcsolatot kell keresni Szükséges a beteg környezetében és a munkahelyen fellelhető provokáló faktorok ismerete Klinikai vizsgálat, anamnesis, diagnosztikai eljárások: epicutan tesztelés, intracutan próba, Prick-teszt, mikrobiológiai, szerológiai, szövettani vizsgálatok Megfigyelés: munkakörnyezetbe visszakerülés rontja a tüneteket

Bőrgyógyászati tünetek és bőrelváltozások a munkaköri alkalmassági vizsgálat során Foglalkozási ártalmak által károsan befolyásolt bőrbetegségek: meglévő bőrbetegség megítélése adott munkakörre végzett alkalmassági vizsgálat során Járványügyi érdekből kiemelt munkakörben dolgozók alkalmassági vizsgálata

Meglévő bőrbetegség megítélése adott munkakörre végzett alkalmassági vizsgálat során Számos olyan betegség létezik, mely nem foglalkozási megbetegedés következménye, azonban munkahelyi ártalmak a tüneteket provokálhatják vagy ronthatják, ezért bizonyos esetekben akár az adott munkára való alkalmatlanságot is eredményezhetik

UV-sugárzás UV-sugárzás a következő betegségeket provokálja: – Lupus erythematosus – Porphyria cutanea tarda – Fényexanthema – Fényurticaria – Pellagra – Actinicus porokeratosis – Keratosis solaris – Melanoma – Basaliomák – Spinaliomák

Hideg munkakörülmények A hideg munkakörülmények ronthatják a következő betegségeket: – Hidegurticaria – Cryoglobulinaemia – Raynaud-sy – Pernio

Meleg munkakörülmények Ronthatja a következő kórképeket: – Meleg urticaria – Urticaria chronica – Dyshidrosis – Intertrigo – Mycosisok

Poros, olajos munkakörülmények Ronthatják a következő kórképeket: – Acne vulgaris – Seborrhoeás dermatitis – Ichtyosis – Atópiás dermatitis

Járványügyi érdekből kiemelt munkakörben dolgozók alkalmassági vizsgálata Inspekció: páciens levetkőztetése, bőrének megtekintése. Körömelváltozások, kézfej bőrének, hajlatok bőrének megtekintése. Infekcióra gyanús bőrelváltozások, ill. nedvedző bőrelváltozások esetén a dolgozó munkából való kiemelése, szakorvoshoz irányítása szükséges

Felhasznált irodalom Kárpáti Sarolta: Bőrgyógyászat és venerológia, Medicina Kiadó, 2013., Foglalkozási bőrbetegségek, írta: Temesvári Erzsébet, Ungvári György, Morvai Veronika: Munkaegészségtan, Medicina Kiadó, 2010., Foglalkozási bőrbetegségek, írta: Kohánka Valéria,

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!