A nemzetközi jog alapelvei; Az erőszak alkalmazása a nemzetközi jogban Dunay Pál, október 8.

Az előadás szerkezete Az alapelvek (beleértve az agresszió tilalmát) Miért kell ezzel foglalkozni? A beavatkozás és az erőszak tilalmának meghatározása – jogi és politikai megközelítések, A gondolkodás fejlődése, Az utóbbi évek gyakorlata, Következtetések.

A nemzetközi jog alapelvei Az ENSZ Alapokmányából kohézív képet kaphatunk. - Államközpontú rendszer. Elsődleges védett alany: Az állam. Az 1945-öt követő időszak oldódása: - A népek önrendelkezési jogának és az emberi jogok tiszteletben tartásának előretörése.

Az agresszió Törekvés az agresszió meghatározására az ENSZ-ben. A definíció 1974-ben. Az Alapokmány értelmezése – A VII. fejezet kategória-rendszere. Kimerítő felsorolás?

Miért kell ezekkel a kérdésekkel foglalkozni? A nemzetközi rendszerben a szuverén egyenlőség tiszteletben tartására épül a rend – l. a 2. cikk 1. bekezdést az ENSZ Alapokmányában. A szuverén egyenlőség feltételezi a beavatkozás tilalmát. - Nincs (automatikus) vitarendező fórum a nemzetközi vitákban.

Jogi meghatározás Van-e a nemzetközi jog szerint elfogadható meghatározása a beavatkozásnak? „Az ember nagyon gyorsan érzékeli, hogy nem csupán haszontalan ilyen meghatáro- zásra törekedni, hanem azt is, hogy az ember egy spektrummal foglalkozik. A spektrum egyik végén egy állam ügyeibe történő bárminemű beavatkozástól, a katonai beavatkozásig terjed. (R. Higgins, 1984.)

Az alapok Az ENSZ Alapokmány 2. cikkének 4. pontja szerint „más Állam területi épsége vagy politikai függetlensége ellen irányuló vagy az Egyesült Nemzetek céljaival össze nem férő bármely más módon nyilvánuló erőszakkal való fenyegetéstől vagy erőszak alkalmazásától tartózkodniuk kell”. Az 51. cikk kimondja, hogy az Alapokmány nem érinti „az Egyesült Nemzetek valamelyik tagja ellen irányuló fegyveres támadás esetében az egyéni vagy kollektív önvédelem természetes jogát”. Mit tudunk erről – és mit nem?

Az Alapokmány értelmezése Az ENSZ fő célja, hogy „fenntartsa a nemzetközi békét és biztonságot” (1. cikk) Hathatós együttes intézkedéseket tegyen a békét fenyegető cselekmények megelőzésé- re és megszüntetésére a támadó cselekmé- nyeknek vagy a béke más módon történő megbontásának elnyomására...” Kinek a feladata az ilyen intézkedések meghozatala?

Az Alapokmány értelmezése (2) Ki az alanya a 2. cikk 4. pontjába foglalt tilalomnak? Az erőszak alkalmazásának (az azzal való fenyegetésnek) milyen változata tilos? Csak a fegyveres erő alkalmazását tiltja vagy a kényszerítés más formáit? Mit jelent „az Egyesült Nemzetek céljaival össze nem férő bármely más módon nyilvánvaló erőszak”?

Az Alapokmány értelmezése (3) A tilalom csak a „nemzetközi kapcsolatok”-ra korlátozódik? Mi legyen az erőszak olyan alkalmazásával, ami olyan terület visszaszerzésére vonatkozik, amiről a fél úgy véli, hogy őt illeti? (Argentina – Falkland-szigetek, Irak – Kuvait) - A határozott elutasítás aligha hagy kétséget A 2. cikk 4. pontjának szűk vagy tág értelmezése érvényesüljön? (állampolgárok kimentése, demokrácia előmozdítása, az önrendelkezés előmozdítása, humanitárius aggodalmak)

A legitim erőszakalkalmazás doktrínája Politikai és morális alapon való igazolás Legitimitás: - Nagy: Jogszerű és legitim, - Közepes: Jogellenes, de legitim, - Alacsony: Jogellenes és illegitim. A nemzetközi kapcsolatok normatív megkö- zelítése visszanyeri szerepét.

A legitim erőszakalkalmazás doktrínája (2) A legitimitás doktrinája kevésbé pontos, mint a jogszerűség (legalitás). Történelmi emlék. Az igazságos háború elmélete Aquinói Szt. Tamásig (XIII. század) megy vissza. Kísérletek történtek a humanitárius intervenció feltételeinek meghatározására.

A legitim erőszakalkalmazás doktrínája (3) „Ha a humanitárius intervenció valóban elfogadhatatlan támadás a szuverenitás ellen, akkor miként válaszoljunk Ruandára vagy Szrebrenyicára – az emberi jogok súlyos és szisztematikus megsértésére, ami hatással van közös emberségünk minden tanítására”? (Kofi Annan, 2000)

A legitim erőszakalkalmazás doktrínája (4) A Responsibility to Protect jelentésben meghatározott kritériumok: - right authority; - just cause; - right intention; - last resort; - proportional means; - reasonable prospect.

Gyakorlat és szabályozás a hidegháború idején A Korfu-szoros ügy (1949) „A Bíróság a beavatkozás feltételezett jogát csak az erőszak-politika kifejeződésének tekintheti, aminek nem lehet helye a nemzet- közi jogban. Ami az önsegélyt illeti, a Bíróság azt ugyancsak nem tudja elfogadni: független államok között a területi szuverenitás tiszte- letben tartása a nemzetközi kapcsolatok lényegi alapja.”

Gyakorlat és szabályozás a hidegháború idején (2) Az ENSZ Közgyűlés beavatkozásra vonatkozó nyilatkozata (1965) „1. Egyetlen államnak sincs joga arra, hogy bármilyen okból közvetlenül vagy közvetve beavatkozzék bármely más állam belső- vagy külügyeibe. Következésképpen a fegyveres beavatkozás és a beavatkozás bármely más formája valamint az Állam személyisége vagy politikai, gazdasági és kulturális elemei elleni fenyegetési kísérletek elítélendők.”

Gyakorlat és szabályozás a hidegháború idején (3) „2. Egyetlen állam sem alkalmazhat vagy bátoríthatja olyan gazdasági, politikai vagy bármely más fajta intézkedés alkalmazását, aminek az a célja, hogy egy másik Államot arra kényszerítsen, utóbbitól elnyerje szuverén jogainak alávetését vagy hogy bárminemű előnyt biztosítson. Hasonlóképpen, egyetlen Állam sem szervez, segít elő, szít, pénzel, ösztökél vagy tűr el felforgatást, terrorista vagy fegyveres tevékenységet, ami arra irányul, hogy erő- szakkal megváltoztassa egy másik Állam kormány- formáját vagy beavatkozzék egy másik Államban folyó belső kűzdelembe.”

Politikai meghatározás A beavatkozás politikai lépés – eszközöket alkalmaz politikai célok elérése céljából. Beavatkozást foglal magában egy másik állam belügyeibe azért, hogy ellenőrizze vagy befolyásolja az adott állam magatartá- sát. Kényszerítést tartalmaz, ami erőszak alkalmazását is magába foglalhatja.

Az elmúlt évek gyakorlata A béke fenyegetése, megszegése, agressziós cselekmény” (ENSZ Ao. VII. fejezet) - A nemzetközi jog látnivaló megsértése (Anyagi jogsértés.) - Bármi, amit az ENSZ Biztonsági Tanácsa ilyennek minősít... Az anyagi jogsértés eljárási úton történő kiterjesztése. (Nem csak az utóbbi számít?)

Az elmúlt évek gyakorlata (2) Humanitárius intervenció: -1999: Koszovóra vonatkozó vita. A NATO (tagállamai) által előterjesztett érvek: - A Biztonsági Tanács beleértett felhatalmazása, és - humanitárius érvek vegyítése.

Az elmúlt évek gyakorlata (3) A Biztonsági Tanács korábbi határozatainak megsértése felhatalmazza az államokat, hogy cselekedjenek. Humanitárius intervenció: „Úgy véljük, hogy az érintett állam meghívása nélküli humani- tárius intervenció rendkívüli humanitárius szükség esetén igazolható.” (Az Egyesült Királyság álláspontja az iraki repülési tilalmi övezet védelméről.)

Az elmúlt évek gyakorlata (4) Humanitárius intervenció a Jugoszláv Szövetségi Köztársasággal szemben. A cselekvés politikai és morális legitimációja – az Észak-atlanti Tanács felhatalmazása 1999 januárjában: - a béke fenyegetése, - az erőszak megállítása Koszovóban, - humanitárius katasztrófa elkerülése.

Az elmúlt évek gyakorlata (5) NATO: „Meg kell állítanunk az erőszakot és véget kell vetnünk a Koszovóban most kibontakozó humanitárius katasztrófának.” Egyesült Királyság: „Az akció jogszerű. Kivételes intézkedésként igazolható egy elsöprő humanitárius katasztrófa megelőzé- se érdekében. Az erőszakon kívül minden eszközt megpróbáltak... Kivételes intézke- dés.”

Az elmúlt évek gyakorlata (6) Az ellenzők érvei: Az ENSZ Alapokmányának jelentős sérelme. Az erőszak tilalmának kell elsőbbséget kapnia. (Kínai Népköztársaság, Oroszország, Belarusz, Kuba, India, Ukrajna) Az ENSZ BT felhatalmazásának hiánya az akciót jogellenessé teszi. Regionális szervezet a NATO? (ENSZ Ao. 53. cikk) 1998 őszi Solana levél – Nem.

Az elmúlt évek gyakorlata (7) Abszolút-e az erőszakkal való fenyegetés és az erőszak alkalmazásának tilalma? Amennyiben nem, milyen magatartások indokolhatják? Milyen eljárást kell követni?

Az elmúlt évek gyakorlata (8) Irak : Legitimáció: - Tömegpusztító fegyverek birtoklása; - Terrorista szervezetekkel való kapcsolat – támogatás; - Humanitárius okok.

Az elmúlt évek gyakorlata (9) Az okokat nem véletlenül választották. „Minden tömegpusztító fegyver birtoklása fenyegetést jelent a nemzetközi békére és biztonságra.” (ENSZ BT csúcstalálkozója január 31 – A BT soros elnökének jegyzéke.) 1998-ban a BT soros elnöke megismételte. Ez a BT következetesen folytatott gyakorlata?

Az elmúlt évek gyakorlata (10) Egyhangúlag leghatározottabban elítéli az elborzasztó terrorista támadásokat... és az ilyen támadásokat, miként bármely nemzetközi terrorcselekményt úgy tekinti, mint a nemzetközi béke és biztonság elleni fenyegetést (Az ENSZ BT 1368-as számú határozata szeptember 12- én). Az ENSZ BT 1373-as számú határozata november 14-én kifejezetten hivatkozik az egyéni és kollektív védelemre a nemzetközi terrorizmus ellen.

Az elmúlt évek gyakorlata (11) A terrorcselekmények kibővítették a fegyveres támadás koncepcióját.

Az elmúlt évek gyakorlata (12) A nemzetközi jogász számára az Oroszország és Grúzia közötti konfliktus és eszkalációja hagyományos államközi konfliktussá nem újdonság. A viták békés elintézésének/rendezésének kötelezettsége kötelezte a feleket, tekintettel a tűzszüneti megállapodásokra (Dél-Oszétia, 1994, Abházia, 1992). Időben korlátlan-e a viták békés elintézésének kötelezettsége?

Az elmúlt évek gyakorlata (13) Viszonylag világos a helyzet. A saját terület elleni erőszak alkalmazás lehetetlen – Grúzia szokásos hivatkozása... Meg kell állapítani a tényeket. Tagliavini-bizottság: A Cinvali elleni aknavető támadás augusztus 7-ről 8-ára virradóra „nagy kiterjedésű fegyveres konfliktus kezdetét jelezte Grúziában”.

Jogos védelem Szélesebb-e a jogos védelem kategórája, mint a fegyveres támadásra való válaszadás? - megelőző jogos védelem - preempció több állam doktrínájában megjelent (USA, Izrael, Oroszország, Ausztrália, (időlegesen: Franciaország) - Azonnali támadás elleni fellépés, - Prevenció: távolabbi fenyegetésekkel szemben.

Jogos védelem (2) Felfalta-e a preempciót a prevenció? Terjedő betegség vagy átmeneti fejfájás?

Következtetések Az ENSZ Biztonsági Tanácsa meglehetősen megszorító gyakorlatot folytatott az erőszak alkalmazásának az Alapokmány alapján történő legitimizálása tekintetében. Az összhang hiánya a nemzetközi jog és a nemzetközi rendszer között: Előbbi rendkívül megszorító az erőszak alkalmazását illetően, utóbbi jóval megengedőbb.

Következtetések (2) A nemzetközi jogot elsősorban az államok alkotják. A beavatkozás tilalma és az állami szuvere- nitás tiszteletben tartása védvonalat képez.