ARANYSÁRKÁNY 1925

MŰFAJA A XIX – XX. századfordulón született; ISKOLAREGÉNY LEGHÍRESEBBEK A XIX – XX. századfordulón született; Az iskola, mint helyszín kiválóan alkalmas arra: hogy bemutassa az adott társadalmat, mert kicsiben tükrözi azt: vannak irányítók és irányítottak; Egyes emberi magatartás-formákat vonultasson fel; Musil: Törless iskolaévei John Updike: A kentaur Los Vargas: A város és a kutyák; Ottlik Géza: Iskola a határon Kosztolányi Dezső: A Vörös Ökörben ( Esti Kornél) Kosztolányi Dezső : ARANYSÁRKÁNYusil

KELETKEZÉSE ÉS TÉMÁJA Témája összetett: Kosztolányi húszéves érettségi találkozójára utazott Szabadká-ra, azután írta az Aranysárkányt. A regény a Pesti Hírlapban jelent meg folytatásokban. „... van az embernek egy olyan kaján érzése, hogy Desirének folytatásról folytatásra bizony meg kellett írnia az adott mennyiséget, és amikor éppen nem ment előre a cselekmény, akkor kicsit eltoporgott. De ne értsenek félre, ez nem hátrányára van a szövegnek, hanem nagyon is előnyére, mert így kerül be az a rengeteg finomság.” (PNL) Témája összetett: a kisváros (Sárszeg) embertípusai és léthelyzete a XX. század elején (korrajz); tanár – diák konfliktusok; a férfi – nő kapcsolatok problematikussága; a csonka család helyzete; a főhős (Novák Antal) tanári, férji, apai, emberi szerepeinek ellehetetlenülése; racionalitás és irracionalitás szembekerülése;

A CÍM SZIMBOLIKÁJA A mű alapszimbóluma, az aranysárkány a mű elején fizikai valóságában is megjelenik, majd a zárlatban emlékként, jelképekkel telítődve visszatér; Eleve kettősséget hordozó motívum: sárkány= fenyegető szörny (előrevetítés); papírsárkány = játék; Már az elején mindenki másként értelmezi: Tálas érzelmileg, szív alakúnak látja; Fóris értelmetlen, fölösleges játéknak , haszontalan időtöltésnek, félelmetesnek tekinti; Novák a fizikai törvények magyarázatára szolgáló hasznos taneszköznek tartja; Racionalizmus (fizikai törvények) és irracionalizmus (művészet, szépség) hordozója; Életszimbólum, amelyhez lehet érzelmileg, racionálisan vagy irracionálisan közeledni, de az élet bonyolultabb annál, hogy egyetlen nézőpontból értelmezhető legyen; A múló ifjúság jelképe CsajkásTibor és Huszár Bandi végső, emlékező párbeszédében (kettősség)

HÁROM ARCHETIPIKUS TANÁR Tálas Béla engedékeny, érzelmes, nem tud fegyelmezni, nem tisztelik; Fóris Ferenc „pedagogia militans”, militáns tanár, túlfegyelmez, legyőzendő ellenséget lát bennük, agressziót vált ki belőlük; Novák Antal pedagógiai alapelve liberális:szeretetre és szigorra épül, diákjaitól sokat követel, de nem alázza meg tanítványait. Szerinte a tanár dolga, hogy a „vadhajtásokat nyesegesse”, egyébként pedig hagyja a diákot szabadon fejlődni;

ARCHETÍPUSOK Diáktípusok: stréber, magoló (Ebecky Dezső), tanárral szolidarizáló, jó tanuló (Glück Laci, Csajkás Tibor), rossz tanuló (Liszner Vili), tanárt ellenségnek tekintő és kicsúfoló, súgó, fegyelmezetlen, osztály bohóca, szívtipró (Huszár Bandi, Oláh Gyuszi, Zöldy,Packa – Petőfi) ; A nők: - szépek, kacérok, szeszélyesek, csapodárok , számítóak (Novák felesége, Hilda, Biró Gyurka feleségei) - korlátoltak, babonások, pletykások (Flóri néni,Lenke) - szerény és csupa jóság, de igénytelen vénleány (Pepike); Polgári (képmutató, botránytól félő) és főúri (magas műveltségű, igazi értelemmel rendelkező) típusok Foglalkozások szerinti típusok: ügyvéd (Ebecky), orvos (Barabás doktor,kereskedő (Liszner Kálmán), hivatalnok (Farkas Cézár alias Próféta), gyógyszerész-segéd (Czeke Bélus), zugújságíró (Bahó Attila);

TERMÉSZET ÉS IDŐJÁRÁS A TERMÉSZET A CSILLAGOK AZ IDŐJÁRÁS Nem egyszerű dekoráció, szövegszervező, szereplőket jellemző funkciója van; Harmóniája szemben áll az emberi világgal: megtipratásakor emberként érez és szenved, az emberek pedig állatian vadak; A TERMÉSZET Kozmikus távolságukhoz viszonyítva a földi világ, a kisváros, jelentéktelenné válik; 4-szeri említésük közömbösnek mutatja őket az emberi tragédiák iránt: 1. Novák és Hilda látcsöves csillagnézése, 2. Novák megverése, 3. Novák temetése, 4. a zárlat asztaltáncoltatása; A CSILLAGOK Szintén szövegszervező, nem véletlen a főhős meteorológiai foglalkoztatása a regényben; Pl. a regény elején a szélcsend (ami nem veszélyezteti a sárkány elmozdulását), majd a kulcsjelenetben a készülő- és végül kitörő vihar szimbolikus jelentést kap; AZ IDŐJÁRÁS

ANTROPOMORFIZÁCIÓ/ DEZANTROPOMORFIZÁCIÓ „Vad kirándulók érkeztek, rohamcsapatokban estek az orgonabokroknak, s egy szempillantás alatt letarolták. Gyerekek másztak fákra, madárfészket csenni. Bokrok fecsegtek embernyelven, fák gondolkoztak emberagyvelővel, s a kövekben is emberszív dobogott. Emberek lüktettek mindenütt, elhozva a természethez a vágyat. Zsongott az erdő. Megdézsmálták, kifosztották, ellopták mindenét. Gázolták virágait, veszekedve tördösték harmatos ágait, belélegezték fűszerszámát.”

TANÁR – DIÁK KONFLIKTUS NOVÁK ANTAL LISZNer VILI 40 éves,lelkiismeretes tanár (sokszor késő estig dolgozik a fizika szertárban, otthon is felkészül az óráira) Tudós típus, az országos meteorológiai intézet helyi tudósítója, a csillagászat jó ismerője; Feltétlen híve a racionalizmusnak, de fejlett esztétikai érzéke van, szereti a zenét, észreveszi a szépséget tárgyakban, természet-ben; Jóindulatú, de szigorú a diákokkal Diákjai kissé nevetségesnek tartják; Mégis elbukik nevelőként:egyszer veszti el türelmét, de az végzetes számára; 20 éves, izomkolosszus, futóversenyek győztese; Nehéz felfogású, gyenge tanuló; A nyers erő híve; Gyanakvó és komplexusos; Semmi érzéke a szépség iránt: „Amerre lépett, a szögescipője gyöngyvirágokat, vadnefelejcseket tiport.” Novák megalázza az utolsó órán, mire vad kitöréssel reagál; Az érettségin félreérti tanára viselkedését, megmakacsolja magát,dacból nem felel, megbukik; Agresszív és gyáva; Bosszút áll Novákon , bár később ezt megbánja;

NOVÁK Hagyományos értelmezés szerint N. humanista,a felvilágosodás racionalizmusát valló, erkölcsi- és intellektuális magabiztosságú értelmiségi ember kudarcának megtestesítője egy kisszerű világban. Újabban nem tartják egyértelműen pozitív és magabiztos figurának Sokkal összetettebb, „némi porosság, dohosság, megkeseredettség (is)” jellemzi, „csetlő-botló, rémségesen mai, eleven ember” (PNL) Jórészt üres szólamokból áll össze –Gács Anna szerint. „ Bele van szorítva saját személyi-ségének, életsorsának börtönébe (...)nincsenek arra eszközei, hogy meghaladja magát”, pontosan látja, hol hibázott, de nem tud másképp viselkedni. (T.F) Tragikus vétségei, hogy minden szerepében megbukik: tanárként, apaként, emberként Modern tragikus hős: nem hősies, hanem kisszerű, kitéve a véletlenszerűségeknek, nyökög, klisséket mond a kulcsjelenetek-ben vagy türelmét veszti, magától is undorodva öngyilkos lesz;

HILDA „önérvényes szédületben él, rendetlen,szilaj, torkos” (Sz-M M) „első ránézésre meglehetősen hebrencs, neuraszténiás, felelőtlen és provinciális kislány (...)ugyanakkor kapcsolatot tart a szellemekkel meg a csillagokkal, ezzel a furcsa spiritiszta-spirituális dimenzióval” (G A) „H. szerepét az is bonyolítja, hogy mi tudjuk, hogy az anyját játssza. (...) az idős N. tehetetlen a gátlástalan fiatallal szemben, aki pofátlanul és konzekvensen hazudik. Innen nézve a H. figurája egy picit, ha lehet ilyet mondani, romlott, de nagyon-nagyon rokonszenves, nagyra hivatott figura (fecskelány)... Nagyon eleven figura. A húszas évek irodalmában egy különösen szabad, finom alak lehetett. De nemcsak arról van szó, hogy egy engedetlen kislány, aki hülyeségeket csinál meg kokettál, hanem világosan kiderül, hogy viszonya van a fiúval, és el is szökik vele, vele is marad, megszüli a gyereket, és ott élnek valahol felnőttként. Tehát nem semmi ez a lány, szerintem erősebb, mint a modellje. És rém bölcs is, bölcsebb, mint a férfiak körülötte. Sokszor azt mondja ki, amit a Kosztolányi szerint Novák Antal nem mer végiggondolni.” (PNL)

NOVÁK - HILDA N: pedáns, rendszerető H: hanyag, rendetlen N: fegyelmezett, uralkodik indulatain; H: spontán, szeszélyes N: racionális, hisz abban, hogy észérvekkel rendet lehet teremteni a világban; H:ösztönös, nem törődik tettei következményeivel, felelőtlen; N: a túl okos férfi buta értetlensége nőkkel való kapcsolataiban; H: ezotérikus hiedelmei ellenére is elég gyakorlatias érzékről tanuskodik sorsának rendezésében;

ELLIPTIKUS SZERKESZTÉS Ellipszis (gör. kihagyás): a szövegösszefüggés és a beszédhelyzet alapján odaérthető (...) elemek elhagyása. Az írói műben az elliptikus technika lényegi szervező elv,sűrítettséget, feszültséget, kétértelműséget (célzás), titokzatosságot eredményez, aktivizálja a befogadót. Az Aranysárkányban: - az „ azt híresztelik”-szerű narrátori korlátolt tudás (pl. Novák feleségével kapcsolatban) nem tudjuk meg, mit kapott Novák a ládikában; Novák végső önutálata esetleg incesztikus kívánságokat is sejtet; Hilda és anyja üresen maradt ágya romba dőlt sorsokat villant fel Glück Laci látogatásakor; nem tudjuk meg biztosan, ki Hilda gyerekének apja; Utólag derül ki,Fóris miért hordott mindig fekete szemüveget;

IRODALOMJEGYZÉK Túróczi Trosztler József: Kosztolányi új regénye, az Aranysárkány, Kultúra-1925.augusztus-Huszadik Század-Sajtócikkek a múlt századból, http://www.huszadikszazad.hu/1925-augusztus/kultura/kosztolanyi-uj-regenye-az-aranysarkany , 2015. 08. 11. Odorics Ferenc: Mit rejt a ládika? (Az Aranysárkány elliptikus szerkezete), http://zenta.org/zek/folyoiratok/103/odorics.html , 2015.08.11. Kosztolányi Dezső: Aranysárkány, Beszélő lapok (archív), Résztvevők: Tamás Ferenc, Parti Nagy Lajos, Gács Anna, beszelo.c3.hu/cikkek/kosztolanyi-dezso-aranysarkany Kosztolányi Dezső: Aranysárkány, www.s-markovic.edu.rs/sites/default/files/aranysarkanyrol.doc Kosztolányi Dezső: Aranysárkány, Szegedi-Maszák Mihály előadása magyartanárok számára a Bólyai Nyári Akadémia irodalmi ülésein, Csíkszereda, 1993. július;

KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET! Viszontlátásra októberben a szokott időben! Októberi kávéházi találkozásunkon a magyar ódák változásairól lesz szó a kezdetektől napjainkig.