Ki a nem más? Inkluzív nevelés kisgyermekkorban Dr. Bakonyi Anna

Integrált társadalom- inklúzió A másság okai, összetevői: Társadalmi okokból fakadó kisebbségek: - etnikai kisebbségek - migrációból adódó kisebbségek Szociális okokból fakadó kisebbségek: - szegénységből kialakult kisebbségi lét (HH-HHH) - romahelyzet - a kettő nem azonos Sérülésből fakadó kisebbségek: - organikus sérülések, autizmus - tanulási, magatartási, beilleszkedési zavarok Tehetséges gyerek: – keveredhet a többivel Vegyes

Inklúzió, differenciálás, integráció A másság viszonyfogalom: Kihez képest más? A befogadást erősítő tényező: mindenki más inklúzió= szemlélet differenciálás= módszer integráció= helyzet Esélyegyenlőség – különböző feltételek teremtése

Köznevelési törvény meghatározása kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló, b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló

Kik a mások a mindennapok szintjén? Mindenki Sajátos nevelési igényű gyerekek Hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek Tehetséges gyerekek Jó képességű gyerekek Szórt képességű gyerekek Sajátos kultúrából érkező gyerekek Otthonról jött gyerekek Bölcsődébe továbbjáró gyerekek Bölcsődéből, vagy más ellátásból jött gyerekek 3 éves kor után érkező gyerekek (eddig) 4. éve óvodába járó gyerekek Neurotipikus, „átlagos” gyerekek

Összehasonlítás Társadalmi okokból kisebbségi létforma: Csoportos együttlétben karakterisztikusabb a kultúra Előítéletet válthat ki Mobilizációs lehetőség van Tehetséggondozáshoz hozzá jutás A gyerek kirekesztődésének, vagy másságának „okozója” a szülő, ők maguk is ki vannak rekesztve Képességekből fakadó kisebbségi létforma: A gyerek a szülő nélkül, önmagában is „más” Sajnálatot, vagy csodálatot válthat ki Nem lehet belőle kitörni „csak” fejlődni Tehetséggondozáshoz hozzá jutás A szülő kirekesztődésének, vagy másságának „okozója” a gyerek

Hátrányos helyzetű gyerekek: sajátosságok, tennivalók 1. A veszélyeztetettség gyermekvédelmi kategória: magatartási, mulasztási, vagy körülmények okozta állapot- több ok rossz anyagi körülmények mentalitás, nevelési tényezők jelzéssel kell élni a családban maradás céljából a családgondozás: - kötelezi a szülőt a folyamatos napközbeni gyermekellátásról (!) - valamely családvédelemmel foglalkozó szerv/személy felkeresésére - egészségügyi szolgáltatásokkal, háziorvossal való együttműködésre - figyelmeztetheti a szülőt a magatartási tényezők változtatásra - kötelezheti valamely konfliktuskezelésen való részvétele

Hátrányos helyzetű gyerekek: sajátosságok, tennivalók 2. A kora gyerekkori fejlesztés jelentősége: A kisgyermekkori élmények, sikerek, kudarcok meghatározzák a későbbi életévek sikereit, kudarcait A kezdeti érzelmek döntőek a társas viszonyok alakulásában, a szocializációban Az agy plaszticitása az első 3 évben a legjelentősebb Ezért is: a szülők érzelmi érintettsége és gyakorlati kompetenciája meghatározó – az óvoda egyik feladata ezek erősítése – „bárki” is a szülő A nyelvi szocializáció is kisgyermekkorban alapozódik meg, amely a későbbi tanulást befolyásolja A kognitív fejlődés minősége, a fejlesztés iránya meghatározó A hátrányos helyzetből adódó magatartászavarok megmagyarázzák a későbbi gyenge iskolai teljesítmény és a sikertelen „karrier” közötti összefüggést

SNI gyerekek: sajátosságok, tennivalók 1. Sérülésből fakadó megnyilvánulások: érzékszervi érintettség autizmus spektrum zavara tanulási zavarok figyelemzavaros szimptómák magatartási, beilleszkedési zavarok szindrómák, különleges betegségek lassú fejlődés vegyes tünetek érzékenységek, allergiák

SNI gyerekek: sajátosságok, tennivalók 2. A megküzdési folyamat, krízishelyzet, trauma Függ: Családi helyzet, előélet, pszichikai állapot, életkörülmények, megküzdési készség, érettség, mentális színt, életvitel stb…. Coping: Sokk, düh, depresszió, alku, hárítás, elutasítás, tagadás, helyzetteremtés, aktivitás, lezárás, újrakezdés…láncolata Selfregulációs fázisok érzelmi és értelmi szinten egyszerre A veszteségélmény nem múlik el megjelöltség - sem a családban - sem az érintett gyerek viszonylatában intervenció

Tehetséges gyerekek: sajátosságok, tennivalók 1. Czeizel és Renzulli modell

Tehetséges gyerekek: sajátosságok, tennivalók 2. Jellemzők: Kreativitás, eredetiség, divergens gondolkodás- ötlet teli, intuitív, gyors, Kitartó, kíváncsi, kudarctűrő, kezdeményező Egy, vagy több területen kiemelkedő: - intellektuális- gondolkodási képesség és verbalitás (később: nyelvi) - művészi- zene, mozgás, ábrázolás és vegyes - szociális - társas viszonyok rendszerében kiemelkedő aktivitás és hatékonyság - vegyes - több területen kiemelkedő Részképesség zavaros, Szokatlan, furcsa magatartás Sajátosságok: receptív és/vagy expresszív egyenletes, vagy egyenlőtlen fejlődés, teljes személyiségfejlesztés általános érés és a tehetség együtt fejlődik, mindkettőre koncentrálni észre venni és differenciálni, sajátos bánásmódban és eljárásrendszerben a háttér, a SES: család+hálózat - szükséges a folyamat: azonosítás-gondozás-fejlesztés = gazdag tevékenységbázis nincs sűrítés és gyorsítás és nincs kiemelés

Személyi feltételek a folyamatban Résztvevő felek: Gyerekek együttese – kortárssegítő technikák! Pedagógus (gondozónő, óvodapedagógus, tanító, tanár) Gyógypedagógus, logopédus, konduktor,stb. Fejlesztőpedagógus Asszisztens Orvos, védőnő Tehetséggondozó mentor Egyházi személy Dajka Szülők Kompetencia határok és kompetencia harcok, együttműködés

Gyógypedagógus és fejlesztők + kisgyermeknevelő és óvodapedagógus gyógypedagógus és fejlesztők Felmérés, szűrés értelmezése Részfunkciók fejlesztésére terv - önmagának - az óvodapedagógusnak A fejlesztés biztosítása kisgyermeknevelő és óvodapedagógus Gyógypedagógusi, fejlesztői segítséggel összeállított terv beillesztése a hétköznapokba - a tanulási tervek sorába - a szocializáció során Illeszkedés segítse a játék által

Együttműködés a szülőkkel Megoldások: Szülőklubok, probléma centrikus, tematikus megbeszélések Szülőképzések, szakemberek bevonásával Játszóház szülőkkel, szabadidőben, rendszeresen- mintaadás Hitélet – együtt, és a gyerekekkel Egyéb programok: kirándulások, közös főzés, közösen megtartott ünnepek Művészetpedagógiai megoldások: tánc, zene, báb, dráma kézművesség A szülői aktivitás, kompetenciák erősítése, nyitott intézményi működés Folyamatos visszacsatolás a szülők felé a gyermek pillanatnyi állapotáról Kölcsönösség, partner szerep, resztoratív szemlélet-és technikák Érzékenyítési technikák: videotréning, szituációelemzések Inklúzió a szülők körében is, családközpontú intervenció

Módszertani, pedagógia környezet feltételei Terem elrendezése műhelyek, kuckók, sarkok Párhuzamosan végezhető tevékenységek, több szintű tanulás Cselekvő tanulás, adaptivitás Képesség szerinti differenciálás, nem életkor szerint Csoportmunka, kooperatív, konnektív, kollaboratív tanulás Projektek, tématervek - előírt témák, érdeklődés, hit- mint irányadók A differenciálás területei: cél, feladat, tananyag, módszer, eszköz, idő, értékelési mód A mérés, értékelés szerepe, nyomon követés/standard Konstruktivizmus, az előzetes ismeretek szerepe a tanulásban Meritokrácia kisgyermekkorban– más értelmezés A pedagógus szervező, fejlődést segítő szerepe – reflektív képesség

Művészetek szerepe 1. A zene: A zenehallgatás + szabad mozgás, akkor bárkiből bármi lehet A mozgás + eszközök : kendők szalagok, stb. a hatás fokozódik A zenehallgatás + rajzolás, festés, előjöhetnek az érzelmek Az elfogadás ösztönösen alakul ki a közös élmény hatására Kokas, Orff, stb. A kézművesség: A spontán ábrázolás az öngyógyítás és/vagy az önmegvalósítás Spontán mint a játék: „élményesszencia” Valóság és fikció, szublimálás Magányos játék, de nyoma marad, - elemzés tárgyát képezheti

Művészetek szerepe 2. A gyermeki spontán bábjáték: lélektani azonosság a szerepjátékkal: szerepek, szimbolizálás, mintha helyzet, kettős tudat, örömök,vágyak, félelmek, anticipálás, kapcsolatok A szabad mesélés és dramatizálás: lélektani azonosság a szerepjátékkal: szerepek, szimbolizálás, mintha helyzet, kettős tudat, örömök,vágyak, félelmek, anticipálás, kapcsolatok nincs jó és rossz megoldás, nincs előre megírt forgatókönyv, nincs vége nem lehet benne „hazudni”, mert nincs értelme a katarzis egyéni

Esélyteremtés a netgeneráció világában Előnyök és veszélyek: bátorság, kezdeményezőkészség kapcsolatok egy időben való megélése a valós és a virtuális világban lépéstartás az információkkal, aktívan, induktív módon többfeladatos működés/feldolgozás képessége együttműködő tanulás teamben, hálózatban, konnektivizmus interaktivitás- és önszabályozó tanulás sokféle érzékszerv nyelvi leleményesség (veszélyek is) önerősítő- a visszacsatolás miatt- erősségek, korlátok látszódnak egyéni- és mások egyéni megoldásai egyenértékűek – esély… saját világ, saját helyzetek, teljesítések - azonnali siker (veszély is)

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!