Az új munka törvénykönyve Munkajogi változások, újdonságok Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara Nagykanizsa, október 3. dr. Babati Szabolcs igazgató Zala Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerve.

Szabályozási rendszer A munkaviszony alanyai és létesítése A munkaszerződés teljesítése, módosítása A munka- és pihenőidő A munka díjazása Atipikus munkaviszonyok

Az új munka törvénykönyve A munkaviszonyra vonatkozó szabályok rendszere

Változások, újdonságok: A kollektív szerződés (üzemi megállapodás) a törvény rendelkezéseitől eltérhet – kivételek Mazsola-elv, illetve a szerződés egésze értékelésének tilalma az eltéréseknél

Az új munka törvénykönyve V. fejezet – A munkaviszony alanyai VI. fejezet – A munkáltató személyében bekövetkező változás VII. fejezet – A munkaviszony létesítése

Változások, újdonságok: a munkaszerződés A munkaviszony minden esetben munkaszerződéssel jön létre (de nem a szerződés elnevezése a lényeg) – munkáltató jogkör gyakorlása, egy példány átadása Munkaszerződés fogalmának meghatározása Színlelt szerződés, létesítési korlátok (képesítési követelmény, hatósági engedély, munkaköri alkalmasság) kérdése

Változások, újdonságok: a munkaszerződés tartalma, a munkaviszony kezdete A munkaszerződés mellőzhetetlen, kötelező és lehetséges tartalma – munkahely: a megállapodás hiánya nem jár hatálytalansággal/érvénytelenséggel a változó munkahely fogalma kikerült, de nem kizárt több konkrét cím vagy nagyobb földrajzi egység megjelölése nincs a munkáltatónak egyoldalú módosítási lehetősége székhely/telephely-változás esetén – a munkaviszony tartama

A határozott idejű munkaviszony szabályai a XV. fejezetben A munkaviszony kezdetét nem a munkába lépéshez köti a törvény Próbaidő meghosszabbításának lehetősége A pályázatra vonatkozó szabályozás nem került be a törvénybe Elállási lehetőség szabályozása a szerződéskötés és a munkaviszony kezdete közötti időszakra Változások, újdonságok: a munkaszerződés tartalma, a munkaviszony kezdete

Változások, újdonságok: a munkáltató írásbeli tájékoztatási kötelezettsége Új határidők, szóbeli tájékoztatási kötelezettség megszűnése A tájékoztatás tartalmának módosulásai („-” munkarend, munkába lépés napja, szakszervezet, ü.t., szükséges iskolai végzettség; „+” napi munkaidő, egyéb juttatások, elszámolás módja) Két esetben nem szükséges az írásbeli tájékoztatás (kivéve a munkáltatói jogkör gyakorlójának megjelölését)

Az új munka törvénykönyve VIII. fejezet – A munkaszerződés teljesítése IX. fejezet – A munkaszerződés módosítása

Változások, újdonságok: alapvető kötelezettségek a munkakör ellátásához szükséges bizalomnak megfelelő magatartás követelménye harmadik személytől kapott díjazás szabályainak meghatározása

Változások, újdonságok: a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás (2013. január 01-től) átirányítás/kiküldetés/kirendelés szabályainak egyszerűsítése legfeljebb 44 nap vagy 352 óra (nem variálható) többletkorlátozás a más helységben történő munkavégzésre helyettesítési díjra, kiküldetésnél a munkaidőn kívüli utazás díjazására vonatkozó szabályok elhagyása a kirendelés a munkáltatói jogok gyakorlását önmagában nem érinti (de képviseletnek helye van), nem korlátozódik a tulajdonosi kapcsolatban lévő munkáltatók körére

Változások, újdonságok: az utasítás megtagadása; mentesülés a munkavégzési kötelezettség alól az utasítás megtagadásának esetei kiegészülnek a környezet közvetlen és súlyos veszélyeztetésével, az utasítástól való eltérés szabályozása a munkahelyen szervezett véradás esetén is legalább négy órára mentesül a munkavállaló a munkavégzés alól kötelezettségszegés kivizsgálása miatti mentesülés szabályozása

hátrányos jogkövetkezményt – KSZ hiányában – munkaszerződés is megállapíthat csak határozott időre szólhat, legfeljebb egyhavi alapbér összegéig terjedhet (nincs pénzbírság kiszabását kizáró szabály) az ok bekövetkeztétől számított egy éves határidőn túl nem alkalmazható (kiv. büntethetőség elévülése), a tudomásszerzéstől számított tizenöt napos határidőt is figyelembe kell venni nem állapítható meg hátrányos jogkövetkezmény a munkaviszony megszüntetésének indokaként megjelölt kötelezettségszegés miatt (a bírói gyakorlattal egyezően) nem szükséges külön eljárás lefolytatása Változások, újdonságok: jogkövetkezmények a munkavállaló vétkes kötelezettségszegéséért

Változások, újdonságok: - a munkaszerződés módosítása részmunkaidőre való módosítás esete a gyermek három éves koráig

Az új munka törvénykönyve XI. fejezet – A munka- és pihenőidő (a június 30-át követően kezdődő munkaidőkeret/közölt munkaidő-beosztás tekintetében alkalmazandó szabályok – kiv. 95. §, 97.§ (5) bek., 132. §)

Változások, újdonságok: fogalmak előkészítő/befejező tevékenység fogalmának meghatározása utazási időre vonatkozó rendelkezés napi/beosztás szerinti napi/heti munkaidő a 90. § fogalom-meghatározásai a munkáltató tevékenységéből (és nem a munkavállaló munkarendjéből) indulnak ki – megszakítás nélküli tevékenység fogalmában nincs utalás a munkaköri feladatok jellegére – több műszakos tevékenység új fogalma KSZ csak a munkavállaló javára térhet el

Változások, újdonságok: napi munkaidő, munkaidőkeret munkaidőkeret számítási módjának egyértelmű meghatározása hat havi munkaidőkeret KSZ nélkül is az atipikus munkaidő- szervezési szabályozás alá tartozó esetekben éves munkaidőkeret elrendelési feltételeinek változása a munkaviszony munkaidőkeret lejárta előtti megszűnése esetén irányadó eljárás szabályozása a többletmunkavégzést ki kell fizetni, a meghatározott esetekben a rendkívüli munkavégzés szabályai szerint állásidő szabályainak alkalmazása előlegnyújtás szabályainak alkalmazása

Változások, újdonságok: a munkaidő-beosztás szabályai kötetlen munkarend fogalmának meghatározása munkaidő-beosztás egyoldalú módosításának lehetősége az elszámolási időszak jogintézményének megjelenése nem szükséges a felek megállapodása a négy óránál rövidebb napi munkaidőhöz (részmunkaidő esetén) a felek írásbeli megállapodása szükséges a huszonnégy/hetvenkét órás beosztás szerinti napi/heti munkaidőhöz (a megállapodás felmondható) osztott munkaidő szabályainak módosulása (KSZ már nem írhatja elő, legfeljebb két részlet, legalább két óra pihenő)

Változások, újdonságok: a munkaidő vasárnapra vagy munkaszüneti napra történő beosztása az egyenlőtlen munkaidő-beosztás önmagában már nem elég a vasárnap rendes munkaidőben történő munkavégzéshez, de vannak új esetkörök is (több műszakos tevékenység (korábban három/négyműszakos munkarend), külföldre/-ön történő munkavégzés, kereskedelmi tevékenység) csak készenléti jellegű munkakör esetén tilos a szombati rendes munkaidőben történő beosztás vasárnap mellett idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállaló végezhet munkát munkaszüneti napon

Változások, újdonságok: a munkaközi szünet, napi pihenőidő a kilenc órát meghaladó munkavégzésnél további 25 perc a munkáltató egyoldalúan nem növelheti a munkaközi szünet tartamát kiadás idejének meghatározása, több részletben történő kiadás szabályozása a nyolc órás pihenőidő osztott munkaidőn kívüli eseteihez sem kell KSZ ezt lehetővé tevő rendelkezése (egészségkárosító kockázatra tekintettel sincs korlát)

Változások, újdonságok: a heti pihenőnap, heti pihenőidő a törvény egyértelműen a pihenőnap beosztásáról beszél (nem kiadásáról – a természetben történő kiadást a beosztás szerinti heti munkaidő és az elrendelt rendkívüli munkaidő mértékére vonatkozó szabályok biztosítják) kikerült a pihenőnap vasárnapra történő beosztását előíró kifejezett rendelkezés – de: általános munkarend meghatározás, vasárnapi munkavégzés korlátai kikerült a pihenőnapok összevonását érintő – kétheti/havi/kéthavi időszakra vonatkozó – korlátozás (korlát a munkaidőkeret/elszámolási időszak tartama), KSZ rendelkezése sem szükséges a hat nap munkavégzést követő pihenőnap beosztására vonatkozó szabály alóli kivételhez nem kell KSZ rendelkezése

Változások, újdonságok: az egyes munkavállalói csoportokra vonatkozó különös rendelkezések a fokozott védelem a gyermek három éves koráig áll fenn az előbbi esetekben a szülő hozzájárulása esetén sincs helye a heti pihenőnapok egyenlőtlen beosztásának az éjszakai munkát végző munkavállaló fogalma az Mvt.- be került át fiatal munkavállaló részére hat órát meghaladó munkavégzés esetén hosszabb munkaközi szünet készenlét lehetősége fiatal munkavállalónál

Változások, újdonságok: a szabadság (2013. január 01-től) a munkában töltött idő alapján jár a szabadság – fizetés nélküli szabadság idejére nem jár (kivéve gyermek gondozása) munkában töltött időnek keresőképtelenség esetén (ideértve a gyermek ápolását is) csak a harminc napot, tartalékos katonai szolgálat esetén a három hónapot meg nem haladó időtartam minősül munkában töltött időnek minősül reprodukciós eljárás időtartama, a tűzoltói szolgálat ellátásának időtartama és a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott egyéb időtartam kikerült a munkaviszony megszűnéséig az időarányosnál járónál több szabadság kivételének esetére vonatkozó rendelkezés

Változások, újdonságok: a szabadság (2013. január 01-től) az életkor előrehaladtával nem az alapszabadság nő, hanem pótszabadság jár fogyatékos gyermekenként plusz két nap pótszabadság az apának pótszabadság jár a gyermeke születésekor, ikergyermekek esetén plusz két nap legalább ötven százalékos mértékű egészségkárosodás esetén pótszabadság (nem csak vakság esetén) (gyermek, szülő fogalmának meghatározása)

Változások, újdonságok: a szabadság kiadása (2013. január 01-től) a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban hét munkanap szabadságot kell kiadni, legfeljebb két részletben megszűnt a tizenöt napos munkavállalói közlési határidő alóli kivétel esete a munkáltató kettőnél több részletben is kiadhatja a szabadságot, korlát a legalább tizennégy összefüggő nap biztosítása a munkáltatói előzetes közlés határideje tizenöt napra rövidül megszűnik a megváltás lehetősége a gyermek ápolása/gondozása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára járó szabadságra nézve

Változások, újdonságok: a szabadság kiadása (2013. január 01-től) speciális kiadási szabály október 01-től kezdődött munkaviszonyra hatvan napos kiadási határidő a munkavállaló oldalán felmerült okból tárgyévet követő kiadás esetén kivételesen fontos gazdasági érdek/működést közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén  KSZ rendelkezése esetén  a tárgyévet követő év március 31-ig a felek megállapodása esetén a következő év végéig kiadható az alapszabadság és az életkor utáni pótszabadság egyharmada a napi munkaidőtől eltérő munkaidő-beosztás esetén órában történő elszámolás és nyilvántartás

Változások, újdonságok: betegszabadság, szülési szabadság, fizetés nélküli szabadság (2013. január 01-től – kiv §) a betegszabadság a munkaviszony, nem a munkában töltött idő után jár év közben kezdődő munkaviszony esetén a betegszabadság arányos része akkor is jár, ha az adott évben korábbi munkaviszonyában már vett igénybe betegszabadságot a gyermek három éves koráig járó fizetés nélküli szabadság megszűnésének esetei a gyermek betegsége miatti otthoni ápolás jogcímén nem biztosított fizetés nélküli szabadság, a munkavállaló keresőképtelenség jogcímén mentesülhet a munkavégzés alól nem jár fizetés nélküli szabadság a magánerőből történő lakásépítésre a fizetés nélküli szabadság igénybevétele/megszüntetése előzetes bejelentésének szabályozása (15/30 nap) (az Mt. hatályba lépését megelőzően igénybe vett fizetés nélküli szabadságra a korábbi, igénybevételkor hatályos szabályokat kell alkalmazni; a „régi” Mt. szerinti, a gyermek ápolása/gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapja után járó szabadság december 31-ig váltható meg)

Változások, újdonságok: a munka- és pihenőidő nyilvántartása nincs kifejezett rendelkezés az egyéb munkaidő- kedvezmények nyilvántartására a rendes és rendkívüli munkaidő nyilvántartása történhet a beosztás hó végi igazolásával és a változások naprakész feltüntetésével nyilvántartási kötelezettség egyes, munkaidővel kapcsolatos megállapodásokra

Az új munka törvénykönyve XII. fejezet – A munka díjazása

Változások, újdonságok: az alapbér teljesítménybér fogalmának meghatározása, „alapbér” kifejezés munkaszerződésben foglalt megállapodás kell a teljesítménybérezéshez, ha kizárólag ilyen formában határoznak meg bért, vagy az időbér rész nem éri el az alapbért a teljesítmény-kiigazítás/teljesítménybér-korrekció intézményének megszüntetése garantált bérre vonatkozó szabály változása – az alapbér felét elérő összegben kötelező a kizárólag teljesítménybérrel díjazottaknál változás az egyenlő bánásmód követelménye kapcsán – a munka egyenlő értékének megállapításánál a munkaerő-piaci viszonyokat is figyelembe lehet venni

Változások, újdonságok: a bérpótlék kifejezett rendelkezés arról, hogy a bérpótlék a rendes munkaidőre járó béren felül jár (többféle bérpótlék egymás mellett is) vasárnapi pótlékra jogosultak körének változása  több műszakos tevékenység  készenléti jellegű munkakör  kereskedelmi (-kiszolgáló/turisztikai) tevékenység munkaszüneti napi pótlék változása – száz százalék műszakpótlék szabályainak változása  a jogosultság feltétele a munkaidőkezdet rendszeres változása (fogalom-meghatározást is ad a törvény)  a jogosító időszak 18 órakor veszi kezdetét  a mérték egységesen harminc százalék éjszakai pótlék csak egy óránál hosszabb éjszakai munkavégzés esetén jár

Változások, újdonságok: a bérpótlék a rendkívüli munkavégzés ellenértékének új szabályai  az ötven százalékos pótlék helyett a munkáltató nem biztosíthat egyoldalú döntésével szabadidőt  a munkaidőkereten felüli munkavégzés esetén a szabadidőt a következő keret végéig kell kiadni  a szabadidő a felek megállapodása alapján a következő év december 31-ig adható ki az ügyeletre ötven százalékos bérpótlék jár, ha a munkavégzés időtartama nem mérhető a vasárnapi, munkaszüneti napi, műszak- és éjszakai pótlékok az alapbérbe építhetőek havi átalány megállapításának lehetősége  bérpótlék helyett  készenlét/ügyelet esetén a munkavégzés ellenértékét is magában foglalhatja (2013. június 30-ig átmeneti szabályok az alapbérbe építésre/átalányra)

Változások, újdonságok: díjazás munkavégzés hiányában elháríthatatlan külső ok esetén nem jár állásidőre bér távolléti díjra való jogosultság  jár a kötelezettségszegés kivizsgálása miatti felfüggesztés, a felek megállapodása szerinti képzés, továbbképzés idejére  csak a tanúként történő meghallgatás idejére jár a hatósági eljárással összefüggésben  nem jár a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatti távollétre bérpótlék is jár az állásidőre járó bér/távolléti díj mellett, ha az irányadó beosztás szerint jogosult lenne rá a munkavállaló

Változások, újdonságok: a távolléti díj számítása; a kötelező legkisebb munkabér átlagkereset-távolléti díj kettősségének megszűnése távolléti díj számításának új szabályai a Kormány munkavállalói csoportonként vagy akár regionálisan is eltérő összegű minimálbért állapíthat meg

Változások, újdonságok: munkabér védelme külföldön történő munkavégzés esetén devizában is meg lehet állapítani a munkabért nincs lehetőség természetbeni munkabérben való megállapodásra a munkabér elszámolásának határideje a tárgyhót követő hó tizedike, de az elszámolást követően bekövetkezett okból huszadikáig módosításnak van helye speciális szabályok az egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetére (a június 30-át követően kezdődő munkaidőkeret/közölt munkaidő-beosztás tekintetében)  órabéres díjazásnál a havi 174 órát (vagy arányos részét) kell alapul venni  a munkaidőkeret lejártát követő húsz napon belül kell az esetleges bérkülönbözetet rendezni az előleg összegének el kell érnie az alapbér felét teljesítménybérezésnél a kamatfizetésre önálló szabályok vonatkoznak (nem a polgári jog szabályai) a munkabér-igényről csak az egyoldalú jognyilatkozattal történő lemondás tiltott

Az új munka törvénykönyve XV. fejezet – A munkaviszony egyes típusaira vonatkozó különös szabályok XVI. fejezet – A munkaerő-kölcsönzés különös szabályai XVII. fejezet – Az iskolaszövetkezet és tagja közötti munkaviszony különös szabályai

Változások, újdonságok: a munkaviszony egyes típusainak különös szabályai határozott idejű munkaviszony  hat hónapon belüli meghosszabbításhoz/ismételt létesítéshez továbbra is a munkáltatói jogos érdek szükséges, a munkavállaló jogos érdeke nem csorbulhat  kikerült a határozatlan idejűvé válásra vonatkozó szabály új foglalkoztatási formák  munkavégzés behívás alapján  munkakör megosztása  több munkáltató által létesített munkaviszony

Változások, újdonságok: a munkaviszony egyes típusainak különös szabályai a távmunkavégzésnél a munkaszerződésnek nem kötelező eleme a kapcsolattartás feltételeinek, a költségelszámolás módjának meghatározása, a speciális kárfelelősségi szabályok kikerültek a bedolgozók foglalkoztatásának munkaviszonyként történő szabályozása egyszerűsített foglalkoztatásra/alkalmi munkára irányuló munkaviszony nevesítése az Mt.-ben  egyszerűsített foglalkoztatásnál nincs kizárva az állásidőre és a munkaerő- kölcsönzésre vonatkozó rendelkezések alkalmazása  egyszerűsített foglakoztatásnál nem alkalmazhatóak a betegszabadságra és fizetés nélküli szabadságra, valamint a munkaidő-beosztás közlésére vonatkozó rendelkezések, nem kell a 80. § szerinti igazolásokat kiadni, minta-munkaszerződés alkalmazása esetén nem kell munkaidő- nyilvántartás és bérpapír (eddig csak alkalmi munkánál nem kellett alkalmazni ezeket a szabályokat) köztulajdonban álló munkáltatókra vonatkozó speciális szabályok

Változások, újdonságok: a munkaviszony egyes típusainak különös szabályai vezető helyettese, vezető állású munkavállaló fogalmának változása (utóbbiak esetében szerződéses kikötés kell a munkaviszony létesítésekor történő tájékoztatás helyett, további feltétel a minimálbér hétszeresét elérő alapbér) a munkaszerződésben korlátozás nélkül el lehet térni a Második Rész rendelkezéseitől (kiv. KSZ hatálya) gondatlan károkozás esetén a teljes kárért felel (korábban a nem vezetői tevékenység keretében okozott károknál 12 havi átlagkereset volt a felső határ), egyébként az általános szabályok az irányadóak a kárfelelősségre

Változások, újdonságok: a munkaerő- kölcsönzés kikölcsönzés ideiglenessége fogalma külön nem szerepel (csak az időbeli korlát marad) az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása a munkaszerződésre a nyilvántartásból való törlésnél a szakszervezet irányában nincs tájékoztatási kötelezettsége a kölcsönvevőnek a kölcsönzött létszámról/betöltetlen állásokról nem tilos a munkavállaló kölcsönzése arra az esetre, ha munkaviszonya a kölcsönvevőnél hat hónapon belül szűnt meg a működéssel összefüggő okra alapozott felmondással/próbaidő alatt

Változások, újdonságok: a munkaerő- kölcsönzés a nyilvántartásba vételi számról a szerződéskötéskor – a 46. §-ban foglaltakon túl – tájékoztatni kell a munkavállalót (az már nem a munkaszerződés kötelező tartalmi eleme) a kölcsönzés körülményeiről a kikölcsönzés megelőzően kell tájékoztatást adni (nem a munkaszerződés megkötését követő két héten belül) a munkaviszony megszűnése kapcsán a fejezet csak az általánostól eltérő szabályokat tartalmazza a kölcsönvevő főszabályként az általános szabályok szerint a munkavállalóval szemben érvényesítheti kárigényét annak károkozása esetén, harmadik személlyel szemben a kölcsönvevő minősül munkáltatónak főszabály szerint az alkalmazotti károkozásnál

Változások, újdonságok: a diákszövetkezet és tagja közötti munkaviszony a szolgáltatás fogadójának fiatal munkavállalókra nézve is általános utasítási joga van egyetemleges felelősség az alapvető munka- és foglalkoztatási kötelezettségek megfelelő biztosításáért – ideértve a munkabér összegére és védelmére, az egyéb juttatásokra és az egyenlő bánásmód követelményére vonatkozó rendelkezéseket a kárfelelősség speciális szabályai a munkaerő- kölcsönzéshez hasonlóan alakulnak nem kell alkalmazni a betegszabadság, szülési szabadság és fizetés nélküli szabadság szabályait

Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Várom kérdéseiket, észrevételeiket! 44