ÁSVÁNYVÍZ: Az ásványvíz olyan ivóvíz, amely legalább 500 mg/liter oldott ásványi anyagot tartalmaz, és amelyek sajátos ízt és gyakran gyógyhatást kölcsönöznek neki. Az ásványvíz az ivóvízzel azonos beszerzési helyről, védett ártézi kútból, vagy forrásból származik. A vizek döntő többsége szénsav mentes, melyet a palackozás előtt dúsítanak. A fentieknek köszönhetően a hazai vezetékes ivóvizek fele, és a természetes források többsége is ásványvíznek minősülnek.ivóvízivóvízzelkútbólszénsavivóvizek A természetes ásványvizek összes oldott ásványianyag-tartalma legalább 1000 mg/l, vagy az oldott összes szilárd ásványianyag-tartalma mg/l között van, és tartalmazza az alább felsorolt aktív biológiai anyagok valamelyikét: Lítium-ion legalább 5 mg/l, Lítium Szulfid-ion vagy titrálható kén legalább 1 mg/l, Szulfid Metakovasav legalább 50 mg/l, Metakovasav Nátrium-ion kevesebb 200 mg/l-nél, Nátrium Magnézium-ion legalább 20 mg/l, Magnézium Kalcium-ion legalább 60 mg/l, Kalcium Bromid-ion legalább 5 mg/l, Bromid Jodid-ion legalább 1 mg/l, Jodid Fluorid-ion 0,8-1,2 mg/l, Fluorid Radonaktivitás legalább 37 Bq/l, Radonaktivitás Szabad szén-dioxid legalább 1000 mg/lszén-dioxid

GYÓGYVÍZ : A gyógyvíz A gyógyvíz olyan ásványvíz, melynek fizikai tulajdonságai és kémiai összetétele alapján igazoltan gyógyhatása van A gyógyvizek oldott ásványi anyag tartalmaakár a mg/l-t is elérheti, mely viszont csak kizárólag ártézi kút révén nyerhető, lényegesen mélyebb rétegből.gyógyvizek Jellegük szerint főleg kalcium-, magnézium-, nátrium-hidrogén-karbonátos, kloridos, szulfátos, fluoridos vizek, illetve ezek változatai.kalciummagnéziumnátriumhidrogén-karbonátos kloridosszulfátosfluoridos

BALNEOTERÁPIA: Balneoterápia Balneoterápia a balneológia ismeretére épülő fürdőgyógykezelés Balneoterápiával megelőzhető, kezelhető leggyakoribb panaszok : idült ízületi gyulladás kopásos gerinc- és ízületi elváltozások, köszvény lágy rész-reumatizmus idült derékfájás porckorong-megbetegedések mozgásszervi fejlődési és tartási rendellenességek felső légúti rendellenességek egyes emésztőrendszeri és anyagcsere-betegségek egyes szív- és keringési betegségek bizonyos idegfájdalmak idült bőrbántalmak balesetek, valamint csont- és ízületi műtétek utáni utókezelés

A rómaiak után az első fürdők Budán épültek az Anjouk és Zsigmond uralkodása alatt, de igazi fellendülés csak a török hódítást követően ment végbe. Ekkor épül: Rác fürdő,Rudas fürdő, Király és Császár fürdő illetve vidéken pl. egri fürdő 1686-ban sikerült Budát visszafoglalni és nem sokkal később a törökök elhagyták az országot, a fürdők pedig a Habsburg uralkodók kezébe kerültek.

A Kiegyezés utáni politikai konszolidáció lehetővé tette a városok fejlődését és a polgárság kialakulását, amely elősegítette a fürdők és fürdőzés elterjedését. A 19 század végén megindult az ország ivóvízellátásának javítása is. Ebben járt élen Zsigmondy Vilmos( ), akinek első munkája a mélyfúrásos kutatás és hévízfeltárás volt. Először Harkányban (1866), majd a Margitszigeten, a Városligetben, Ránk-Herlányban, Lipiken létesített főként hévízkutat. A kutak nagyrésze a források helyének, vízhozamának és hőmérsékletének állandósítása volt. Ezután indult meg túlnyomóan az Alföldön az artézi-kutak építése.

Forrás: geo.hu/kb/okt/geoterm/Balneologia_11_24.pdf geo.hu/kb/okt/geoterm/Balneologia_11_24.pdf eger/15-a-torok-furdokultura