„A biztonságos és egészséges munkahelyekért” Munkavédelmi konferencia február 1. A munkabalesetek vizsgálata a évtől hatályos előírások szerint Török István munkavédelmi szakmérnök

JOGSZABÁLYI HÁTTÉR évi XCIII. törvény a munkavédelemről 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet a munkavédelemről szóló évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól (VI. fejezet: Baleseti ellátás – nem üzemi az a baleset, amely…)

FOGALMAK Munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül. Súlyos az a munkabaleset amely a)a sérült halálát, magzata vagy újszülöttje halálát, önálló életvezetését gátló maradandó károsodását; b)valamely érzékszerv, érzékelőképesség, illetve a reprodukciós képesség elvesztését vagy jelentős mértékű károsodását okozta; c)orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást; d)súlyos csonkulást, hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztését; e)beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, illetőleg elmezavart okozott.

MUNKABALESETEK CSOPORTOSÍTÁSA Munkaképtelenség szerint: – Munkaképtelenséggel nem járó (körülményeit tisztázni kell és nyilvántartásba kell venni) – Munkaképtelenséggel járó (nyilvántartás + munkabaleseti jegyzőkönyv) 3 napot nem meghaladó munkaképtelenséggel járó munkabaleset (Felügyelőség felé nem kell beküldeni) 3 napot meghaladó munkaképtelenséggel járó munkabaleset (Felügyelőség felé is be kell küldeni) Súlyosság szerint – Nem súlyos – Súlyos

KIKÜLDETÉS, KVÁZI BALESET Külföldi kiküldetés (külszolgálat): a VHR. szerint bejelentési és nyilvántartási kötelezettség Kvázi baleset: Mvt. 23. § (2): „A munkahelyet, az egyéni védőeszközt, a munkaeszközt, a technológiát az üzemeltető munkáltatónak soron kívül ellenőriznie kell, a) ha az a rendeltetésszerű alkalmazás során közvetlenül veszélyeztette a munkavállaló egészségét és biztonságát, vagy ezzel összefüggésben munkabaleset következett be…”

ALAPELV A munkabalesetet nyilvántartásba kell venni, ki kell vizsgálni és be kell jelenteni. (Mvt. 64. § 1. bek.)

ELJÁRÁS MENETE Sérült (vagy a balesetet észlelő személy) köteles jelenteni a sérülést – elsősegély Súlyos baleset: – jelentés a hatóság felé, – helyszín érintetlenül hagyása Sérülés nyilvántartásba vétele haladéktalanul (Munkabaleseti nyilvántartás) Kivizsgálás (súlyos baleset: munkabiztonsági szaktevékenység) A baleset okainak meghatározása Intézkedés meghatározása hasonló eset megelőzésére Felelősség megállapítása Munkabaleseti jegyzőkönyv kitöltése (súlyos balesetnél: kötelező mellékletek) Vizsgálati dokumentáció összeállítása (összegzés)

MUNKABIZTONSÁGI SZAKTEVÉKENYSÉG Munkabiztonsági szaktevékenységnek minősül a súlyos munkabaleset, valamint az olyan - munkaeszköz, illetve technológia által okozott - munkabaleset kivizsgálása, amely kettőnél több személy egyszerre (egy időben), azonos helyen történő sérülését vagy más egészségkárosodását okozta. A munkavédelmi nyilvántartásba vétel illetve a súlyosnak nem minősülő baleset kivizsgálása nem munkavédelmi szaktevékenység.

KELETKEZŐ DOKUMENTUMOK A balesetvizsgálat során keletkező dokumentumok: Munkabaleseti nyilvántartás Helyszín rögzítése: fotó, videó, vázlat, stb. Meghallgatási jegyzőkönyvek (érintettek – nem csak tanúk, pl.: utasítást adó) Munkabaleseti jegyzőkönyv Vizsgálati dokumentáció Egyéb dokumentumok összegyűjtése: oktatási igazolások, kezelési utasítás, munkautasítás, jogosultságot igazoló iratok, vizsgálati jegyzőkönyvek, kockázatértékelés, stb.

MUNKABALESETI NYILVÁNTARTÁS Tartalmi követelmények (Mvt., Vhr.): – sérült adatai (név, születési név, anyja neve, TAJ szám, születési hely és időpont, nem, állampolgárság, lakcím) – munkabaleset száma – sérült munkaköre – sérülés időpontja, helyszíne, jellege, rövid tényállása – sérült ellátására tett intézkedés – annak ténye, hogy a sérült folytatta-e munkáját Kereskedelmi forgalomban kapható napló (hiányos!) vagy saját formátum

A MUNKABALESETI JEGYZŐKÖNYV 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet a munkavédelemről szóló évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról 4/a. számú melléklet: jegyzőkönyv formátuma 5. számú melléklet: kitöltési útmutató a Munkabaleseti jegyzőkönyv menüpont alatt

VÁLTOZÁSOK Nincs külön módosító jegyzőkönyv 4 oldal helyett 2 oldal Munkáltató adószámának feltűntetése, gazdálkodási forma, fő tevékenység, létszám Sérültnél: életkor, telefonszám, alkalmazotti viszony és munkatapasztalat feltűntetése A sérülés hányadik órában és a hét hányadik napján történt Baleset földrajzi helye Védelmi megoldások kiegészült egyéb védelmi megoldással A balesethez vezető ok/okok ! Munkavédelmi képviselő neve

FONTOS A munkabaleset részletes leírása: olyan részletességgel, hogy a körülményeket nem ismerő részére egyértelmű legyen, mi történt Balesethez vezető ok/okok: pontosan rögzíteni, hogy mi történt és miért - ne csak a végeredményt A balesetet kivizsgáló személy vagy csoport feladata megállapítani a baleset okait - a kivizsgálás eredménye nem feltétlenül egyenlő azzal, amit a tanú mond

KÉRDÉSEK Mellékletek számozása, baleset sorszámának magyarázata Munkatapasztalat: a tört hónapot egészként kell kezelni Sérülés a munkavégzés hányadik órájában következett be: ha a munkakezdés előtt történt, akkor is 1. óra. Munkavégzés helye: ha a parkolóban esett el a dolgozó, akkor az egyéb munkavégzési hely (9) „Módosító jegyzőkönyv”: – adatszolgáltatás jellege: (4) munkaképtelen napok számát közlő – munkaképtelenség időtartama, – aláírások, – aktuális dátum

Köszönöm a megtisztelő figyelmet !