A SZAKKÉPZÉSI RENDSZER ÁTALAKÍTÁSA Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet október-november

Kihívások  Alacsony iskolázottság, alulképzettség, és ebből fakadó alacsony foglalkoztatási arány;  Nem kellő minőségű a pályakezdő munkaerő;  A munkaerő-piac elvárásainak kevéssé felel meg az iskolarendszerű képzés kínálata, szerkezete;  A munkaerő-piaci előrejelzések nem kellően megalapozottak (RFKB döntések);  Az életpálya-tervezésnek ma még kevéssé tudatos része az LLL  Az iskolarendszer nem követte a demográfiai változásokat (kapacitásfelesleg);  Jelentős azok száma, akik szakképzettség nélkül hagyják el az iskolarendszert (lemorzsolódók, korai iskolaelhagyók);  A TISZK rendszer nem növelte az elvárt mértékben a hatékonyságot és rugalmasságot.

A középfokú oktatási intézmények tanulólétszám változása 1980/ /2009

Kulcsfontosságú beavatkozási pontok Tanulói és iskolai szintű fejlesztés  Minőségfejlesztés a teljes szakképzési folyamatban;  Szakmaszerkezet korszerűsítése;  A szakmai gyakorlat nagyobb aránya, döntően vállalati képzési helyszínen;  A lemorzsolódás megakadályozása és kezelése a HÍD programokban;  Megújított pályaorientációs rendszer, pályakövetés. Oktatási rendszer-szintű fejlesztés  Az oktatási szerkezet átalakítása a szakiskolák és szakközépiskolák szintjén;  Az iskolarendszer hatékonyabb, jobban átlátható, koordináltabb működtetése;  A TISZK-rendszer holland mintájú átalakítása;  A felnőttoktatás lehetőségének bevezetése és kiterjesztése minden iskolatípusban.  OKJ fejlesztés, kerettantervek, tartalomfejlesztés.

A Nemzeti Köznevelésről szóló törvény koncepciója I. A szakképzés az iskolarendszerben  A köznevelés, képzés az oktatási rendszer 3 szintjén folyhat: alapfokon; középfokon (beleértve az iskola rendszerű szakképzést is); valamint felsőoktatásban.  Bármely szint felnőttoktatásként is folyhat (távoktatási és digitális formában is);  Az első szakképzettség megszerzése államilag garantált.  A szakképzés intézményei: szakiskola, speciális szakiskola, szakközépiskola.  Szakiskola: 3 éves képzés, OKJ szakképesítést nyújt, beszámítással +2 év alatt érettségit adó tanulási utat biztosít; (A speciális szakiskola és készségfejlesztő speciális szakiskola SNI tanulók számára 4., ill. 6 éves képzéssel);  Szakközépiskola: 4+1, (4+2) éves szakmai képzést nyújt. Szakmacsoportokra alapozott „ágazati szakközépiskolák” kialakítása. A 4 év szakmai alapképzés FEOR munkakörök betöltésére alkalmassá tesz. További +1 év (szakirányú) képzéssel OKJ végzettség szerezhető. Nem szakirányú szakközépiskola után, vagy gimnáziumi képzés után 2 év alatt szerezhető OKJ végzettség.

A Nemzeti Köznevelésről szóló törvény koncepciója II. A szakképzés az iskolarendszerben A szakképzés tartalmi szabályozása  Nemzeti Alaptantervre épülő (kötelezően választandó) kerettantervek; (5 évenkénti felülvizsgálat)  Helyi tanterv (10%-os „szabad sáv”);  (érettségi vizsgaszabályzat)  Szakmai (központi) programok  Jogi szabályozás: a Szakképzésről szóló törvény, valamint az SZVK rendeletek alapján készülő kerettantervek kiadásával  A kormányhivatalok feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési, és köznevelési fejlesztési tervük részeként megyei szakképzési tervet készítenek legalább 5 évente. Felvételi  A szakiskola, szakközépiskola eü-i, pályaalkalmassági szakvéleményt kérhet, pályaalkalmassági vizsgálatot szervezhet.  Szakiskola: alapkompetencia-mérés alapján.  Szakközépiskola: felvételi szervezhető. A szakközépiskolai érettségi  Magyar nyelv és irodalom; történelem; matematika; idegen nyelv; komplex szakmai vizsga.  Az érettségi bizonyítvány  felsőoktatásba való belépésre,  jogszabályban meghatározottak szerinti szakképzésbe való bekapcsolódásra,  munkakör betöltésére jogosít.

A Nemzeti Köznevelésről szóló törvény koncepciója III. A szakképzés az iskolarendszerben HÍD programok  Híd I. : Ha nem nyert felvételt középfokú iskolába; felzárkóztató évfolyamra járhat;  Híd II.: Ha nem kívánja tanulmányait folytatni; pályaorientációt nyújt, részszakképesítésre készíthet fel;  A fiatal alapfokú iskolai végzettség nélkül, a HÍD III. program elvégzése után, mely bizonyítványt nyújt, a 16. betöltött életévtől beléphet a szakmatanulásba. A záróvizsga egyben felvételi vizsga is.  8-15 fő számára, elméleti és gyakorlati tanműhelyi oktatással kombinálva;  Kollégiumi férőhelyet kell biztosítani;  Megszervezése a kormányhivatal feladata (megyénként legalább 2 intézmény). Felnőttoktatás  16. életévtől kezdődően kezdhető, illetve 21. életévtől kizárólagosan felnőttoktatás keretében folytathatók az iskolai tanulmányok;  E célra létesített iskolákban, illetve felnőttoktatási tagozaton, osztályban szervezhető;  A nappali oktatás szerinti munkarendben azok számára, akik a nappali rendszerű képzésben is részt vehetnének, de esti, levelező, vagy távoktatás formájában is nyújtható;  Egyéni felkészülésre is épülhet, egyéb kötöttségek nélkül.

A tanulószerződés rendszere Szakiskola  3 szakképzési évfolyam;  A 9. évfolyamon a gyakorlati oktatás kizárólag iskolai tanműhelyben folyhat, szintvizsgával zárul, erre az évfolyamra nem köthető tanulószerződés;  A évfolyamon elsősorban gazdálkodó szervezetnél végzett szakmai gyakorlat lesz jellemző, ennek időtartamára, valamint az összefüggő (nyári)szakmai gyakorlatra tanulószerződés köthető.  Csak nappali rendszerű képzésben résztvevőkkel köthető tanulószerződés.  Nem csak a szakképzési hozzájárulásra kötelezettekkel köthető, hanem pl. költségvetési szervekkel is. Szakközépiskola  4+1 szakképzési évfolyam  A évfolyamon iskolai tanműhelyben, vagy megállapodással külső gyakorlati helyen történik a gyakorlati képzés, tanulószerződés nélkül;  Az összefüggő (nyári) szakmai gyakorlat teljesítése elsősorban gazdálkodó szervezetnél történhet, ennek időtartamára tanulószerződés köthető, juttatás adható;  A 13. évfolyamon kizárólag szakmai képzés folyik; a szakmai gyakorlatot elsősorban gazdálkodó szervezetnél kell teljesíteni, tanulószerződéssel.

 A Kamarák kidolgozzák a gazdaságban dolgozó gyakorlati oktatók képesítési és minősítési követelményrendszerét és bevezetésének ütemezését;  Az a gazdálkodó szervezet, vagy egyéb, tanulószerződés kötésére jogosult szervezet, intézmény, akivel a tanuló tanulószerződéses jogviszonyban állt, a szakmai vizsgát követően tovább foglalkoztathatja (munkaviszonyban) a tanulót, így egy éven át foglalkoztatási támogatást kap a Munkaerőpiaci Alapból, a mindenkori minimálbér 50%-ának megfelelő mértékben havonta;  Ha egy munkáltató közvetlenül a szakmai vizsga után munkaviszonyban foglalkoztat a szakképesítésének megfelelő munkakörben olyan friss szakképesítéssel rendelkező fiatalt, aki korábban tanulószerződés keretében vett részt gyakorlati képzésben – de máshol, ott azonban nem tudták a továbbfoglalkoztatását biztosítani –, szintén egy éven át kap foglalkoztatási támogatást a Munkaerőpiaci Alapból, a mindenkori minimálbér 25%-ának megfelelő mértékben havonta. A tanulószerződéshez kötődő foglalkoztatási kedvezmények („gyakornoki rendszer”)

A tanulószerződések számának alakulása a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara nyilvántartása lapján A tanulószerződések számának alakulása év db

A tanulószerződések száma 2003-tól a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet adatai alapján A tanulószerződések adatai Tanulószerződéssel rendelkező tanulók átlagos létszáma Ebből hiány-szakképesítést tanulók átlaglétszáma

Az OKJ átalakítása Fejlesztési igények  A modularitási elv összhangban van az európai szakképzés-fejlesztési törekvésekkel (kreditálás, megfeleltethetőség, átjárhatóság, mobilitás érdekében)  Jelenleg több, mint 420 szakképesítés, 1300 kimenettel: nehezen átlátható a pályaválasztás előtt állók, munkaadók számára.  Az átalakítás és szűkítés a szakmai szervezetek és a szakképesítésért felelős minisztériumok együttműködésével valósul meg az MKIK koordinációja mellett.  Az OKJ átalakítást SZVK fejlesztés követi. Fejlesztési alapelvek 1. Széles tudásbázisú, az LLL stratégiának is megfelelő ún. alap-szakképesítéseket tartalmazzon elsősorban (jellemzően magasabb óraszámú képzések); 2. Tükrözze a munkaerő-piaci trendeket (foglalkoztatási arány, betölthető munkakörök figyelembe vétele); 3. A költséghatékonyság miatt is csökkenjen a specializációk száma (pl. évek óta szüneteltetett képzések); 4. Az 55, 61 szintű képesítések átkerülnek a felsőoktatás hatáskörébe; 5. Figyelembe kell venni a jogszabályban előírt képzési kötelezettségeket (pl. hatósági vizsgák)

Példák az ágazati beiskolázású szakközépiskolákra és munkakörökre Az iskolai rendszerű szakképzés - Szakközépiskola Szakközépiskola lehetséges megnevezése Az ágazathoz tartozó példa FEOR szám, foglalkozás megnevezése ÉLELMISZERIPARI SZAKKÖZÉPISKOLA 7111 Húsfeldolgozó 3113 Élelmiszer-ipari technikus ÉPÍT Ő IPARI SZAKKÖZÉPISKOLA3117 Épít ő -és építésztechnikus GÉPIPARI SZAKKÖZÉPISKOLA 3116 Gépésztechnikus 3151Energetikai (er ő m ű vi) berendezés vezérl ő je KERESKEDELMI SZAKKÖZÉPISKOLA 5111 Keresked ő 3622 Kereskedelmi ügyintéz ő 3632 Marketing-és PR-ügyintéz ő KÖNNY Ű IPARI SZAKKÖZÉPISKOLA3114 Fa-és könny ű ipari technikus 7211 Szabásminta-készít ő KÖZLEKEDÉSI SZAKKÖZÉPISKOLA 7341 Villamos gépek és készülékek m ű szerésze, javítója; 4132 Szállítási, szállítmányozási nyilvántartó MEZ Ő GAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA 6130 Vegyes profilú gazdálkodó 3131 Mez ő gazdasági technikus 6115 Dísznövény-, virág-és faiskolai kertész, csemetenevel ő VEGYIPARI SZAKKÖZÉPISKOLA3115 Vegyésztechnikus 8135 M ű anyagtermék-gyártó gép kezel ő je

A region á lis fejleszt é si é s k é pz é si bizotts á gok (RFKB) I. Az RFKB…  javaslata alapján lehet szakiskolai képzésbe történő szakképesítésenkénti beiskolázást meghirdetni (miniszteri rendeletben kerül kiadásra);  javaslata alapján kell a szakközépiskolai beiskolázást meghirdetni (a 9. évfolyamra és ágazatra alakít ki javaslatot);  részt vesz a felvételi eljárás előkészítésében;  javaslatot tesz a szakmai érettségit követően, az ágazaton belüli konkrét szakképesítésre történő beiskolázásra vonatkozóan (szakképzésért felelős miniszteri rendeletben kerül kiadásra);  összehangolja a rövid és a középtávú tervezés szintjén az iskolai rendszerű és a felnőttképzésben folyó szakképzést. Az RFKB…  a szakképzés irányaira és arányaira vonatkozó döntése alapján kaphat támogatást a felnőttképzésben OKJ szerinti képzés;  regionális szinten működik és teszi meg javaslatait;  javaslata meghozatalának módjára és szempontjaira vonatkozó rendelkezések miniszteri rendeletben kerülnek szabályozásra (egységesség elve);  javaslata az egyházi fenntartású szakképző intézményekre és TISZK-ekre vonatkozóan is kötelező érvényű;  javaslatai érvényesülését az alapítványi és egyéb fenntartású iskolák esetében a szakképzésért felelős miniszterrel kötött megállapodás tartalmazza.

 A modulok szerinti számonkérés helyett komplex vizsga – A komplex tudás mérése reálisabb, mint modulokra aprózva az egyes részek százalékos értékelése; – Az ágazati szakmai sajátosságok hangsúlyosabban megjelenhetnek a vizsgákon; – A szakma gyakorlásához szükséges személyes kompetencia elemek a komplex vizsga részét képezik, azzal együtt kerülnek értékelésre.  Rövidül a vizsga időtartama;  Kevesebb írásbeli tételsor kidolgozása szükséges;  Csökkennek a szakmai vizsgához kapcsolódó adminisztrációs feladatok;  Csökkennek a szakmai vizsgához kapcsolódó költségek ;  Az elvégzett modulok értékelése nem kerül a bizonyítványba, betétlapon kerülnek a bizonyítványba a beszámíthatóság igazolására;  Későbbi tanulmányok során a modul tanulása alól mentesség kapható, de a komplex vizsga teljesítése alól nem. A szakmai vizsg á k ú jra é rtelmez é se, a módosítás szempontjai

 A vizsgabizottságok háromtagúak  A jelölhető szakembereket az NSZFI szakértői listán tartja nyilván  A vizsgabizottság tagjait az NSZFI jelöli ki a listáról, a véletlenszerűség garanciájával  Vizsgákon nem lesz a képző vagy vizsgaszervező intézmény részéről kérdező tanár  A vizsgáztatási feladatokat és az értékelési feladatkör egészét a vizsgabizottság tagjai látják el  Nincs szükség külön vizsgaközpontokra, a vizsgák helyszíne a képző vagy az intézmény által biztosított helyszín  Az új feladatok indokolják a vizsgáztatói kör szakmai továbbképzését A szakmai vizsga bizotts á ga

Azonosság  A szakmai vizsga mindkét esetben ugyanaz a komplex vizsga Különbözőség  Nem kell szintvizsgát szervezni  A vizsgára bocsátás feltétele a sikeres modulzáró vizsga  A modulzáróvizsgákról igazolás kerül kiadásra  A modulzáróvizsgát a szakképesítésért felelős miniszter szabályozza a gazdasági kamara javaslata alapján Azonos é s elt é rő elemek a felnőttk é pz é st k ö vető szakmai vizsg á kon

Az Országos Képzési Jegyzék modulrendszerű szakképesítéseiből 2010-ben szervezett szakmai vizsgák főbb adatai A szakmai vizsgák főbb adatai 2010-ben Szakmai vizsgák száma Szakmai vizsgára jelentkezettek száma Iskolai rendszerben Iskolarendszeren kívül Összesen

Koncepció a szakmai és vizsgakövetelmények kiadására  1 kormányrendelet, amely tartalmazza – az összes modult, – a országos modultérképet;  Miniszteri rendeletek, amelyek tartalmazzák szakképesítésenként – az egyéb specifikus tartalmakat, – a követelménymodulok felsorolását. Előnyök:  Megszűnik a közös modulok eltérő fejlesztése;  Csökken a szakmai és vizsgakövetelményeket tartalmazó rendeletek terjedelme;  Egyszerűsödnek a szakmai egyeztetések a közös modulok változtatásánál;  Gyorsul a változások bevezetése;  Változás esetén csak egy jogszabályt kell módosítani;  Kormányrendeletben történő kiadással megszűnik a minisztériumok közötti jogszabály egyeztetési kötelezettség (széleskörű, időigényes). Az OKJ módosítását követően a szakmai és vizsgakövetelmények teljes körű (tartalmi) felülvizsgálatára kerül sor.

Kimenet- és modul adatok jelenleg Az OKJ szerinti szakképesítés-kimenetek száma szintenként Az OKJ szakképesítéseit felépítő szakmai követelménymodulok száma szint összesen szám darabszázalék Saját modul % Közös modul % Összesen %

A szakmai oktatás ellenőrzése Az iskolában folyó szakmai oktatás ellenőrzése  Közismereti tartalom vonatkozásában: Oktatási Hivatal - közismereti szakértőkkel  Iskolában folyó szakmai elméleti és gyakorlati oktatás: kiegészülve az NSZFI-vel együttműködő szakképzési szakértőkkel A Kamarai ellenőrzés  Tanulószerződés esetén a külső gyakorlati képzőhely ellenőrzése  A kamara biztosítja a szakképző iskolák képviselőinek részvételi lehetőségét – Ellenőrzi és értékeli, hogy megfelel-e a gyakorlati oktatás a kerettantervnek – Szankciókat alkalmazhat – Nem megfelelő gyakorlati képzés esetén az érintett tanulókat más gyakorlati képzőhelyre helyezi el  Az ellenőrzést kezdeményezheti – A szakképzésért felelős, ill. az érintett szakképesítésért felelős miniszter – Az érintett szakképző intézmény A közvetlen ellenőrzés  Szakképzésért felelős miniszter joga – Gyakorlati oktatással összefüggően – Független szakértők felkérésével

Tervezett változtatások a Munkaerőpiaci Alap képzési alaprésze felhasználásában  Normatíva bevezetése (Ft/fő/év) a szakképzési hozzájárulásra kötelezettek részére – A gyakorlati oktatásnak a szakképzési hozzájárulásra kötelezettek által elszámolható költségeire vonatkozik – Valamennyi iskolai rendszerben oktatható szakképesítésre differenciált – Szakmacsoportonként meghatározott – A normatívák meghatározása a jelenlegi államháztartási terhekkel egyező mértékű  A normatíva számításakor valamennyi jelenleg elszámolható költség-tétel figyelembe vehető – Az egyes gyakorlati oktatásának tényleges költségigényének érvényesítése  A TISZK-nek és felsőoktatási intézménynek közvetlenül átadható fejlesztési támogatás megszűnik – Növeli az MPA képzési alaprész bevétele – A bevétel 1. részének felhasználása (A fejlesztési támogatásokra szóló decentralizált keretet növelése – a hozzájárulásra kötelezettek pályázati úton juthatnak hozzá) – A bevétel 2. részének felhasználása (Új támogatási forma a szakképző intézmények részére – lehetővé teszi az iskolai tanműhelyben folyó gyakorlati képzés működtetési támogatását – normatív módon - négy kategóriába soroltan)

A jelenlegi TISZK rendszer legalapvetőbb problémái  Túl sok a TISZK-ek létrehozását lehetővé tevő jogszabályi formák száma, ezért egynek (holland modell) a preferálása javasolt;  Nagy különbségek tapasztalhatóak a forrásfelhasználás terén;  Nem valósult meg egyes (főleg az együttműködési megállapodással létrehozott) TISZK modelleknél a tényleges együttműködés;  Nem valósult meg a tényleges munkamegosztás, a munkaerővel és egyéb erőforrásokkal való hatékonyabb gazdálkodás a TISZK egyes intézményei között;  Az indítható szakképesítésekre az RFKB által hozott döntések eltérő módon érvényesülnek az egyes TISZK-ekben és az egyes régiókban is;  Nem megoldott az interregionális és országos TISZK-ek tekintetében illetékes RFKB-k döntésének érvényesítése;  A TISZK irányításának erőssége és hatékonysága eltérő a különböző fenntartású modellekben;  Nem valósult meg a TISZK-ek többségénél az iskolarendszeren kívüli szakképzésben való részvétel;  Erősebben érvényesülnek a TISZK-et alkotó intézmények érdekei, mint a TISZK egészének érdekei, emiatt éppen a TISZK rendszer létrehozásának indokai szorulnak háttérbe;  Sok TISZK esetében nem valósul meg a gazdasággal való hatékony együttműködés, a gazdaság által hosszútávon igényelt, konkrét szakképzett munkaerőigény pedig nem kerül megfogalmazásra a gazdaság részéről;  A TISZK-ek az együttműködést és a szakmai feladataik összehangolását elsősorban a finanszírozási ösztönzők okán valósítják meg, nem pedig a hatékonyabb képzés szükségességének felismerése miatt;  Némely TISZK a rendelkezésre álló források felhasználása során visszaélt a jogszabályi lehetőségekkel, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet ellenőrzései alapján jogsértés is megállapításra került, amelyekkel kapcsolatban az Intézet feljelentést tett, az eljárások folyamatban vannak.

Az „A” MODELL” jellemzői/bemutatása  Az önkormányzati és állami fenntartású szakképző intézmények (ún. holland modell szerint) összevonásra kerülnek  Megyénként 2-3 ilyen formában működő TISZK jön létre, melyek teljes egészében lefedik a megyei szakképzési feladatellátást  Bizonyos szakképesítések esetében területi alapú (pl. országos) intézményi struktúrára kialakítása szükséges (pl. rendészeti szakképesítések)  A szakképzési feladatok ellátásának kötelezettsége a megyei önkormányzatok esetében megszűnik (nem lesznek a szakképző intézmények fenntartói)  Települési, városi és megyei jogú városi önkormányzatok fenntartásába kerülnek vagy maradnak a szakiskolák és szakközépiskolák, amelyek jogszabályban lesznek kijelölve (ideértve a meghatározott kötelező integrációt is) A TISZK-ek átalakításának „A” modellje

A „B” MODELL” jellemzői/bemutatása  Az önkormányzatok által fenntartott szakképző intézmények teljes egészében állami fenntartásba kerülnek (fenntartók az állam képviseletében a kormányhivatalok), az összes fenntartói és intézményi jogosítvánnyal együtt  Ebben a modellben is jogszabály jelöli ki az egyes intézményi szerveződéseket és a különböző intézmények integrációját A TISZK-ek átalakításának „B” modellje

A két TISZK átalakítási modell közös jellemzői  A vegyes típusú intézmények és a többcélú intézmények tisztán szakképzési célúvá alakulnak = új TISZK-ek  A finanszírozás az új modellekben nem fejkvóta, hanem intézményfinanszírozás szerint kerül kialakításra  Az új intézményi struktúrában megegyezik a nem önkormányzati és nem állami fenntartású szakképző intézmények szerepe  Az egyházi fenntartású intézmények megtartják fenntartói önállóságukat, de teljes finanszírozásra csak abban az esetben tarthatnak igényt, amennyiben a központilag meghatározott szakképzési szerkezetben folytatják képzéseiket  Az egyéb (pl. egyesületi, alapítványi, céges) fenntartású szakképző intézmények eltérő feladat- ellátási céljaik miatt csak bizonyos szakképzési kiegészítő támogatásra tarthatnak igényt  Általánossá kell tenni az egy intézmény keretében működő, azaz a szakképző intézmények tényleges integrációja alapján létrejövő TISZK modellt  A már működő önkormányzati/állami fenntartású TISZK-eknek is át kell alakulniuk a holland modell szerint  Átalakítás következtében hatékonyabban, költségtakarékosabban és a munkaerő-piaci igényeket ténylegesen kielégítő módon tartható fenn a szakképzés intézményrendszere  A kiválasztott új modellek bármelyike szerinti hatékony működés akkor valósulhat meg, ha az intézményrendszer átalakítása teljes körűen megtörténik

 Szakképzési koncepció: május 24-én a kormány határozatban fogadta el  Folyik a szakképzésről szóló új törvény tervezetének előkészítése  2011-re vonatkozó tervek: szakképzési törvény és a szakképzési hozzájárulásról szóló törvény elfogadása  Ezt követően OKJ átalakítása  Végrehajtási rendeletek e tanév folyamán  2012 szeptembertől elsősorban tartalmi változások  Átmenet biztosítása, felmenő rendszer Várható ütemezés A Nemzetgazdasági Minisztérium tervezése szerint

Köszönöm a figyelmet! Kérdéseiket feltehetik a következő -címeken: