Összefoglaló beszámoló a „Kézművesek – mesterek – képző mesterek – mesteri képzések” c. kutatás eredményeiről Készült a Nemzeti szakképzési és Felnőttképzési Intézet (SZFK/6/2008) megbízásából Készítette: a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara

A kutatás célja A mikro- és kisvállalkozások képzésének megújítása, javítása a képzési támogatások függvényében, különös tekintettel a kis létszámú és kihaló szakmákra

Kiinduló állapot 221 Kézműves szakma,1994-es Kamarai törvény alapján Javaslat: kézműves szakmai kör korszerű, a mai igényeknek megfelelő definiálásának szükségessége.

Melyek a kihaló szakmák Kihalás oka: Kereslet hiánya, csökkenése A kihalás indikátora: Oktatás hiánya

Kézműves szakmák (221) Nem kihaló szakmák – Felvonószerelő, géplaka- tos, esztergályos, marós, autószerelő Kihaló szakmák – Nem oktatják (nincs benne az OKJ-ban) (47) Harangöntő, intarziaké- szítő, fonalgyártó – Kereslet deficites szakmák (2015-ben a kínálat meghaladja a keresletet) (39) Cipész, pék, cukrász, bőrdíszműves

Kihaló szakmák a támogatás eszközrendszere szerint Javaslat: – Csoportosítás társadalmi mérlegelés alapján (szubjektív) – Társadalmi konszenzust igényel A kutatás csoportosítása 1. Szakmastruktúra változása miatt kihaló szakmák (11) – Savburkoló, táskajavító, hőmérőkészítő – Nem igényel beavatkozást

Kihaló szakmák a támogatás eszközrendszere szerint 2.Piaci eszközökkel támogatandó szakmák (49) – Cserépkályha készítő, bádogos, cipész, hangszerkészítő – Adókedvezmény, marketing támogatás, ösztöndíjak, pályázatok, helyiség és megjelenés támogatása, oktatási-képzési segítség stb.

Kihaló szakmák a támogatás eszközrendszere szerint 3.Örökségvédelmet igénylő szakmák (26) – Harangöntő, fafaragó, takács, nemezkészítő, szegedi papucskészítő – Nem lehet piaci alapon biztosítani a túlélésüket, de a szakma a nemzeti kultúrkincs részét képezi – Múzeumokhoz kapcsolódó műhelyek, szakmák dokumentálása, bemutatása

A kihaló szakmák szervezeti besorolása Minél kevesebben vannak a kihaló szakmák képviselői annál kevésbé tudják az érdekeiket érvényesíteni Javaslat – Saját szervezeti formára van szükségük, amelyben a fő rendező elv a szakma kihalása és az ez elleni fellépés lehetősége

A kutatás terjedelme szakirodalom kutatást végeztünk és eredményeit a jelen kutatásban felhasználtuk, 19 szakértői interjút (6 irányító szervezet, 6 szakmai és civil szervezet, 7 képző intézmény) készítettünk, hosszú távú fejlődési prognózist készítettünk 2020-ig, az 5 legtöbb kihaló szakmát tömörítő ágazatra ( Ruházati ipar, Faipar, Nem fém ásványi termékek gyártása, Gépek berendezések gyártása) 500 elemű kérdőíves adatfelvételt folytattunk a kihaló szakmák képviselői körében, a kutatás eredményeiről zárótanulmány készült, amelynek megállapításait szakágazatonkénti panelvitákon, valamint a BKIK kézműves szakosztály fórumain megvitattunk.

A képzés rendszere és a kézműves- kihaló szakmák Rendkívüli felelősség A szakképzés rendszerének változása nem kedvezett a kézműves szakmák oktatásának

Javaslatok a képzés területén A kihaló szakmák esetében az akkreditált felnőttképzés jelenthet megoldást. a tanuló szerződés rendszerét a felnőtt képzésre is kiterjeszteni. az OKJ-ból kimaradt szakmák képzési programjainak elkészítése és akkreditálása és az RFKB-k hatáskörének kiterjesztése a felnőttképzésre. OKJ-ban rögzíteni egy minimálisan kötelező óraszámot szakmánként vizsga jogosultságok centralizálása kiegészítő ismeretek A szakma belső differenciálása: Vállalati szakma, mesterképzés, egyetemi képzés (általános iskolai kézműves oktatás) oktatók megfelelő finanszírozásának lehetősége

Kis befektetést igénylő egyéb javaslatok Ösztöndíj program A zsűrizett termék becsületének a helyreállítása tematikus pályázatokkal A munkavégzést a legtöbb helyen szakképesítéshez kelljen kötni kezdő kézművesek támogatása helyiséggel a kihaló, de nemzeti örökség, hagyomány szempontjából fontosnak tartott szakmák esetében legyen lehetőség mester cím megszerzésére akkor is ha nincs benne az OKJ-ban. utazási-vagy adókedvezményben részesítés