Magyarország: logisztikai központ

Az előadások a következő témára: "Magyarország: logisztikai központ"— Előadás másolata:

1 Magyarország: logisztikai központ
Országjárás – Fókuszban a hét régió A logisztika, mint a nemzeti fejlesztés kulcseleme: feltételek és javaslatok Chikán Attila Egyetemi tanár – Corvinus Egyetem Társelnök – Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság 2005. június 17.

2 Gondolatmenet Kiindulópontok A fejlesztés koncepciója és összetevői
A fejlesztés hatásai A megvalósítás: a fejlesztés háttere és szereplői Összefoglalás

3 Kiindulópontok Komplex fejlesztési tervek szükségessége: Nemzeti Fejlesztési Terv Hazánk földrajzi helyzete Transzeurópai közlekedési folyosók Forrásbiztosítási lehetőségek MLBKT koncepció

4 A fejlesztés koncepciója
Szüntessük meg az egy helyben topogást! Fordítsuk meg az eddigi logikát! Az ország legyen logisztikai központ: a fejlesztés egy sokfunkciós szolgáltató hálózat kialakítására irányul A tervezett program Önmagában is kiemelt jelentőségű Széleskörű tovagyűrűző hatásai vannak

5 Magyarország mint logisztikai központ: a fejlesztés összetevői
Fejlett közlekedési és informatikai infrastruktúra Hálózatban elhelyezett csomópontok: logisztikai központok: ipari parkok, nagyvállalati gyártó/elosztó központok, tudásközpontok A hálózat és a csomópontok fejlett technikai felszereltsége Sokoldalú szolgáltatások Megfelelő szervezeti/intézményi struktúra (vállalatok, közintézmények) Felkészült munkaerő

6 Magyarország mint logisztikai központ: a fejlesztés hatásai
Gazdasági versenyképesség növekedése A külföldi tőke vonzása Területi egyenlőtlenségek mérséklése Az üzleti-, tudományos- és közszféra együttműködése A kis és középvállalatok fejlesztése A lakossági ellátás fejlesztése A turizmus támogatása Környezetbarát megoldások A katonai/védelmi szempontok érvényesítése Lehetőségek a határokon átnyúló együttműködésre

7 A fejlesztés szakmai háttere
A logisztikai szolgáltatások iránti kereslet és a komplexitásra való igény növekedése A magas hozzáadott értékű szolgáltatások térhódítása A földrajzi adottságok kihasználása Országhatárok és korridorok A tölcsér „nyaka” A közlekedéspolitikai koncepció(k) életre keltése

8

9

10 A fejlesztés szereplői
Kormányzat Politikai, gazdaságpolitikai támogatás Finanszírozásban való szerepvállalás Kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése Az üzleti szféra A legfőbb haszonélvező Befektetések igénytámasztás Oktatás, kutatás Tudásközpontokkal való kapcsolat Munkaerő felkészítése Szakmai szervezetek!

11 Összefoglalás Rendkívül jelentős program
Széleskörű együttműködést igényel A fejlesztési források megteremthetők