Belső önértékelés a szakszolgálatokban Pedagógiai Szakszolgálatok Országos Egyesületének szakmai napja Marcali, 2016 Torda Ágnes

Kedves Kollégák! A következő diasort a Pedagógiai Szakszolgálatok Országos Egyesületének szakmai napjára készítettem, az Egyesület meghívását elfogadva. Fontosnak tartottam és tartom ma is, hogy beszéljünk az önértékelési és tanfelügyeleti értékelési feladatokban történt változásokról és arról, hogyan fog ennek tükrében a pedagógusok, a vezetők és az intézmények külső és belső értékelése történni. A diasor tartalma azt az állapotot rögzíti, amikor a változás szükségessége és annak főbb tartalma már ismert, de még nem ismert, hogy ezek a változások az értékelési folyamatokban miként fognak megjelenni. A külső és a belső értékelés, ellenőrzés a minőségi munka, a minőségi szolgáltatás elengedhetetlen feltétele. Bármilyen szervezetről, szolgáltatásról van is szó. Ezeket a mutatókat minden szervezetben fontosnak tartják és ezek döntőek a fejlesztési tartalmak irányok kijelölésében is. A diasor és a kísérőszöveg azt erősíti, hogy a pedagógiai munkában sem lehet nélkülözni a rendszeres értékelést, ellenőrzést, az erről szóló megbeszélést és az ebből adódó visszajelzéseket.

Előszó Nem arról van szó, hogy ne lenne szükség a pedagógusok önértékelésére, hanem arról van szó, hogy jelenleg ez megvalósíthatatlanul nagy feladat. Cél az eljárást és a feladat mennyiségét úgy redukálni, hogy az eredeti cél és bevezetésének nyilvánvaló szükségessége ne sérüljön (Idézetek pedagógus véleményekből). Önértékelési kézikönyv PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLATOK SZÁMÁRA ( ) Barcsák Marianna, Barlai Róbertné, Bot Szilvia, Farkasné Egyed Zsuzsanna, Horváthné Moldvay Ilona, Járainé dr. Bődi Györgyi, Jurecz Emil, Molnárné Stadler Katalin, Orosz Lajos,Ringhofer Ervin, Szabó Győzőné, dr. Torda Ágnes, Tóth Géza, Varga László, Virágné Nagy Éva Második javított kiadás január 25. (szerzők nélkül, központilag előállitott verzió) 11.oldal pedagógiai program, mint intézményi elvárások forrása, 20. oldal osztályfőnöki munka, mint lehetséges pedagógiai tevékenység és más helyeken is hibák vannak a kézikönyben, ami a javíást szükségessé teszi)

Az önértékelés bevezetése és annak előzményei 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet tartalmazza a pedagógiai-szakmai ellenőrzés szabályait és rendelkezik a pedagógiai-szakmai ellenőrzés részeként végzendő intézményi önértékelésről is. Az Önértékelési kézikönyv bemutatja a pedagógiai- szakmai ellenőrzéshez kapcsolódó intézményi önértékelés szintjeit - pedagógus, vezető, intézmény -, a szintek alá besorolt területeket és a területekhez kapcsolódó elvárásokat, az alkalmazandó módszertant és eszközrendszert, valamint az önértékelés folyamatát.

Az önértékelés tézisei A pedagógusok önértékelése a külső tanfelügyeleti ellenőrzéssel összhangban történik, így az értékelési területek és szempontok megegyeznek. Az értékelés alapját a pedagógusminősítés területeivel megegyező területekhez, a pedagóguskompetenciákhoz kapcsolódó általános elvárások, a pedagógusok minősítésének alapját képező indikátorok alkotják. A belső és külső értékelés tartalmi egyezősége. Az önértékelést megelőzően az intézmények a szakszolgálati dokumentumokban rögzített céljaiknak, valamint saját pedagógus (teljesítmény)értékelési rendszerüknek megfelelően értelmezik az általános elvárásokat, és az így kapott, pedagógusokkal szembeni intézményi elvárásrendszert rögzítik a Hivatal által működtetett informatikai támogató rendszerben, amely azt elérhetővé teszi az érintett pedagógusok számára. Elvárásoknak való megfelelés. A pedagógusok önértékelését az éves önértékelési tervben megjelölt felelősök és az informatikai rendszer támogatja, amely lehetővé teszi az értékelés során összegyűlt tapasztalatok, információk rögzítését, valamint összekapcsolását az önértékelés során tett megállapításokkal. Informatikai támogatás. A pedagógusminősítéshez hasonlóan a pedagógusok önértékelése is az egyes elvárások teljesülésének (ön)vizsgálatára épül. Önvizsgálat. Az önértékelés eredménye egyrészt az elvárások teljesülésének mértékét jelző, elvárásonként meghatározott, az eszközrendszer alkalmazásával gyűjtött információk elemzése kollégákkal történő egyeztetés alapján kerül sor, másrész pedig a kompetenciánkénti összegzés eredményeként meghatározott kiemelkedő és fejleszthető területek. Sokrétű, sztenderdizált eszközrendszer támogatja. Módszertana kidolgozott. Az önértékelés eredményére alapozva a pedagógus a vezetővel egyeztetve egyéni önfejlesztési tervet készít.

A gyakorlati megvalósítást akadályozó körülmények (megállapítások véleményekből, kutatási visszajelzésekből ) A kétéves ciklus irreálisan sok feladatot jelent a pedagógusnak, az önértékelési munkacsoportnak és a vezetőnek egyaránt. Évi ember 2-2 órájának látogatása és megbeszélése túl időigényes. Feladatellátási helyeken való látogatásokról van szó, a különleges szakértelem nem biztosítható ( ki látogassa gyógytestnevelőt, a nevelési tanácsadást végző klinikus pszichológust, a konduktort…). Az intézményi elvárások külön meghatározása rengeteg időt vesz el, nincs pedagógiai program. A pedagógiai szakszolgálat munkatervének tartalma jogszabályban nem rögzített, általában nem eléggé felel meg a stratégiai és operatív tervezés kettős követelményének. Az interjú időigénye nincs arányban a hasznával, ráadásul az alanyok kiválasztása a leginkább befolyásolható elem.

A gyakorlati megvalósítást akadályozó körülmények 2. (folytatás) Az önfejlesztési terv túl nagy munka, ráadásul még a vezetőnek is segítenie kell benne. Nem tisztázott, hogy az önfejlesztési tervek tartalmazhatnak-e olyan elemeket, melyek anyagi forrásokat igényelnek pl. továbbtanulás, képzés, eszközök beszerzése. A folyamat lebonyolításához szükséges informatikai eszközök többnyire nem állnak rendelkezésre. Nem volt megfelelő a bevezetés kommunikációja. Nem volt koordinálva az önértékelés és az egyéb intézményi feladatok kapcsolata. Nem tudatosult, hogy az önértékelés az intézményértékelés egyik pillérje is. Azt mutatja, hogy hol tart és merre tart a szervezet/intézmény.

Próba önértékelési kutatás tapasztalatai 2015-ben Az önértékelés túlbonyolítottsága; Az on line felületen működő szülői kérdőívezés szervezésének nehézsége; Az informatikai felület használatának a kudarcai; Az órák látogatásának szervezési problémái; A túlzott mértékű, túlszabályozott interjúzás; Az IKT eszközök és jártasság hiánya; Mérhetetlenül sok munkaórát igényel az érintetteknek, a belső önértékelési csoport tagjaink a lebonyolitás. A belső önértékelési csoport munkavégzése nem ellentételezett. A kutatásba vont 172 köznevelési intézményi körben csak Veszprém, Zala,Somogy, Tolna pedagógiai szakszolgálat szerepelt (a jelentkezés önkéntes volt). „A kérdőívezés legkritikusabb pontjának bizonyult a szülői kérdőív szakszolgálatokban szakértői bizottsági feladatokat ellátó gyógypedagógusok és pszichológusok részére. Ők azok, akik kizárólag diagnosztikus munkát végeznek. A kérdések csak nagyon erőltetetten megválaszolható, hiszen gyakran egyetlen alkalommal találkoznak egymással. Javasoljuk a fejlesztésnél az ő esetükben a kérdőív mellőzését. „

Más csatornákon jelzett problémák Az önértékelés sztandardjait nem rögzíti jogszabály, így nem biztosított az önértékelés egységessége. Nem sikerült lefedni minden köznevelési területet, így pl. a szakszolgálati főigazgatók önértékelése, tanfelügyeleti értékelése nem rendezett megnyugtatóan. A szakértői kirendelések a pedagógiai szakszolgálatok esetében drámai helyzeteket okoztak (megyei főigazgató tanfelügyeleti értékelését végzi két reál szakos általános iskola tanár és kérik a főigazgató pedagógiai dokumentumait). Nagyon sok a törlés és visszamondás (e hónapban történt egy korai fejlesztést végző gyógypedagógus 14. kitűzött időpontjának törlése, első alkalom májusban lett volna a minősitő értékelése). Az önértékelés és tanfelügyelet igényelt időtartama a tervezett időtartam szorosa (napokban kifejezve). Az informatikai felületre való adatfeltöltéssel kapcsolatosan adatvédelmi aggályok merültek fel.

Oktatási Hivatal EMMI Köznevelésért Felelős Államtitkársága, Nemzeti Pedagógus Kar és a köznevelés ágazati szakmai szervezeti együttesen…. Döntés született az intézményi önértékelési és tanfelügyeleti rendszer egyszerűsítésére, az érintett szereplők adminisztrációs terheinek csökkentésére. A tanfelügyeleti és önértékelési eljárások módosítása nyomán, melyek már a évi önértékelések és tanfelügyeleti eljárásokban alkalmazásra kerülnek, egyszerűbb eljárásrend és az adminisztrációs terhek csökkentése várható.

Várható egyszerűsítések A pedagógusok önértékelését nem két, hanem ötévente kell majd elvégezni, így az intézményi önértékelési terv készítésekor öt éves ciklusokra bontva tervezhető a pedagógusok önértékelésének lefolytatása. A pedagógus önértékelésekor az érintett pedagógus végzi az önértékelést, amelyhez információt adnak a munkatársai által kitöltött kérdőívek, amelyekből az eddigiekhez képest már elegendő lesz akár kettő, az intézményvezető és az érintett pedagógus által kiválasztott egy-egy pedagógus felkérése is. A pedagógus és vezető önértékelésekor nem kerül sor szülői, középfokú intézmény, kollégium tekintetében pedig tanulói kérdőívek kitöltésére, kivéve akkor, amikor a köznevelési intézmény szülői vagy diákszervezete kifejezetten azt igényli és írásban kezdeményezi a kérdőívek kitöltését.

További változások Az intézmény dönt a kérdőívezés lebonyolításának szabályairól, módjáról (vagyis az Önértékelési Kézikönyvben található tanulói és /vagy szülői kérdőívet illetve az Oktatási Hivatal által biztosított informatikai rendszert használja-e a kérdőívezés lebonyolítására, vagy saját rendszert alakít ki). Módosultak az Önértékelési kézikönyvek mellékleteként szereplő „Szülői kérdőív a pedagógus önértékeléséhez”, valamint „A vezető önértékelése, valamint az intézményi önértékelés keretében a szülők elégedettségét mérő kérdőív” dokumentumok, ezek egyszerűsítésére, számszerű csökkentésére került sor. A tanfelügyeletet megelőző kötelező önértékelés elvégzésére, nem kell azoknál elvégezni, akik tanfelügyeleti látogatására az idei naptári évben nem kerül sor (ez nem jelenti azt, hogy őket nem sorolhatják be intézményi önértékelésre ebben az évben, de Ön szabadabban határozhatja meg az időpontot).

Utószó Az intézményi, a vezetői és az egyéni folyamatos fejlődést támogató alkalom az önértékelés. Az önértékelés a belső ellenőrzés a szükséges és lehetséges változások megállapításának alkalma. Az önértékelési eszközök sokaságát úgy is lehet csökkenteni, hogy legyenek kötelező elemek pl. óralátogatás, és legyenek szabadon választhatóak, pl. bizonyos partner csoportok megkérdezése, lehessen jól bevált intézményi gyakorlat elemet bevonni, de legyen kötött hány forrásra kell a kollégának minimum támaszkodnia az önértékelése elkészítésekor. A pedagógusok a jelenleginél sokkal nagyobb támogatást igényelnek. Igényelnek példákat, sablonokat, szaktanácsadói segítséget. Lehet, hogy a vezetők alapos felkészítésével ez csökken. A belső önértékelő csoport anyagi többlettel vagy más kedvezményekkel való megerősítése szükséges. Többet és jobban kell kommunikálni. Az intézményi minőségfejlesztés egyik alkalma az önértékelés, minden érintett számára visszajelzés és megerősítés a jó irányok tartására vonatkozóan. Az online felület használata kapcsán kiemelten kell támogatni az IKT eszközfejlesztést és az IKT eszközök alkalmazására való felkészítést.

Köszönöm figyelmüket és türelmüket !