Teológia, filozófia, miszticizmus Tudományok

Keleti és nyugati iszlám Kelet: hasonló fejlett kultúrák - alkalmazkodás, átvétel Nyugat: fejletlen berberek, nincs szellemi kihívás, bezárkózás málikita sáncok mögé Vallásjogi irányzatok Ibéria elfoglalása után Málik ibn Anasz: Omajjádák mellett, gyűlöli Abbászidákat Ellentmondás: szigorú málikita jogi iskola - tudományban, művészetben liberalizmus Keleten bölcselők előbb (10-11.sz.)

Tudományok Két fő tudományblokk: –Iszlámtudományok –“régiek tudományai”: antik munkák, asztrológia, alkémia, gyógyászat-filozófia Két értelmiségi típus: –Vallástudós/vallásjogi tudós - iszlám ortodoxia kidolgozása –Filozófus - fejedelmi udvarok “iszlámban élő filozófusok” (Ibn Tajmíja) sz: iszlámtudományok = tudomány

Teológia - kalám Mutazila –Virágkor –Értelem, racionalizmus (akl) –Tanai: At-tavhíd: Isten puszta lényeg, nincsenek isteni attribútumok, a Korán teremtett Al-adl: Isten igazságossága - ember felelős a tetteiért (szabad akarat) Al-vaad va al-vaaíd: ígéret a jó megjutalmazására és fenyegetés a rossz megbüntetésére “a két állomás közti állapot”: a bűnös a két stáció, a hitetlenség (kufr) és a hit (ímán) között van Al-amr bi’l-maarúf: a jó cselekedetre való felszólítás: közösségen belüli aktív és pozitív cselekvés

Kalám 2 Al-Asarí, Abú’l-Haszan Alí ( ) –Szintézis mutazila és ortodoxia között - utóbbi felé –Ráció visszaszorítása –Isteni kinyilatkoztatás fontosabb mint emberi okoskodás –Szélsőségek (ráció - hit, Isten elvontsága - Isten antropomorfizmusa, szabad akarat - fatalizmus) közti közvetítés –Kaszb: Isten esetenként meghatározza az ember cselekedeteit, az ember választhatja és megszerezheti ezeket magának sz.: kalám meghatározó szerepe, iszlámtudományok = tudomány

Kalám 3 Al-Ghazálí, Abú Hámid Muhammad ( ) –Iszlám megreformálása, ortodoxia megújítása –Járatos a kalámban és a filozófiában –Arisztoteleszi logika alkalmazása az iszlám fő téziseinek igazolására –Ortodoxia és szufizmus összehangolása –A mai ortodoxia végleges kiformálója (“a vallás újjáélesztője”) –Filozófusok (főleg Ibn Sziná) ortodox cáfolata (A filozófusok inkoherenciája - Taháfut al-falászifa) –Ihjá ulúm ad-dín (A vallástudományok újjáélesztése)

Kalám 4 Ibn Tajmíja, Taki ad-Dín ( ) –Ghazálíval ellentétes - hanbalita, az “eredeti” (Koránon és szunán alapuló) iszlám visszaállítása –vahhábiták –Filozófusok ellen - nem muszlimok

Filozófia - falszafa 9-10.sz.: görög filozófiai munkák lefordítása Filozófusok is iszlám alapján –Ugyanazon elvek, csak más módszerek –Vallás: kinyilatkoztatás, nagy tömegek számára –Filozófia: bizonyítás, szűk kör

Filozófusok Kindi (megh. 873): –az “arabok filozófusa” –Mutazilita, természettudomány, orvostan, zene –Harmónia “emberi” és “isteni” tudomány között Ibn Bádzsa (Avempace, megh. 1138) –“A magányos magatartása” –Ember eljutása az intellektushoz –Emberi szellem tökéletesítése Abú Bakr Ibn Tufajl (megh. 1185) –Al-Mohádák udvari orvosa –A virrasztó fia (Robinson Crusoe előde) –Philosophus autodidactus: elhagyott sziget, ismeretek, elmélyülés - általános felé - világegyetem - Istennel való egyesülés

Filozófusok 2 Mose bin Majmún (Majmonidész, megh. 1204) –Zsidó ujplatonikus gondolkodó –Csillagász, teológus, orvos, filozófus –A tévelygők útmutatója –Arisztotelesz követője, hit és ráció összeegyeztetése –Arab nyelven

Ibn Sziná (Avicenna) Abú Alí al-Huszein ibn Abd Alláh ibn Sziná al- Balkhí (980, Afsana -1037, Hamadan Perzsa (tadzsik) 450 könyv (filozófia, orvostudományok, matematika, asztronómia, állattan stb.) Az orvostudomány kánonja (Al-kánún fi’t-tibb) - öt évszázadon át alapmű Európában Latinra fordítják (Canon medicinae) a 12.sz- ban, héberre 1297-ben Jelentős befolyással Leonardo da Vinci-re 15.sz. Utolsó 30 évében 15 latin kiadás

Ibn Sziná 2 7 éves korára tudja a Koránt 40-szer olvasta Arisztotelesz Metafizikáját - al-Fárábi kommentárjából értette meg Újra-arisztoteleanizálta a muszlim filozófiát (Logika, Metafizika) Hellenizmus öröksége, racionalizmus

Ibn Rusd (Averroes) Abu’l Valid Muhammad ibn Ahmad ibn Muhammad ibn Ahmad ibn Ahmad ibn Rusd ( ) Legnagyobb peripatetikus (Arisztoteleánus) filozófus Jogász, orvos, filozófus - udvarról udvarra (kádi Sevillában, majd Cordobában, majd Marokkóban) Arisztotelesz értelmezése több könyvben “Arisztotelesz értelmezte a természetet, Averroes értelmezte Arisztoteleszt” Ibn Sziná, al-Ghazálí bírálata - kalám-logika fogyatékosságai Az inkoherencia inkoherenciája (Taháfut at-taháfut) - Descructio destructionis

Ibn Rusd 2 Értelem egysége: minden értelemben ugyanaz a szellem nyilatkozik meg érzékiség legyőzése Ész primátusa, de vallás szerepe Vallás és filozófia között nincs ellentét Kinyilatkoztatás útján szerzett tudás értelemmel szerzett tudás kiegészítője “kettős igazság” –racionális filozófiai igazság –kinyilatkoztatott vallási igazság Iszlám a legtökéletesebb vallás De: szakítás iszlám ortodoxiával (tudás egyedüli forrása a Korán)

Természettudományok Föld gömb alakja Szélességi és hosszúsági fokok Csillagászat Matematika, algebra Orvostudomány (fertőző betegségek érintkezéssel terjednek) Kémia Botanika Szirup, szóda, alkohol, lombik, alkáli, elixir

Ibn Khaldún 1332 Tunisz Kairó Társadalomfilozófus (?) Tudományágak megalapozója (történelem, szociológia, gazdaságtan, politikatudomány stb.) Hasonlítják: Machiavelli, Durkheim, Montesquieu, Darwin, Marx, Adam Smith stb. Kora: Maghreb: al-Morávidák és al-Mohádák utód-dinasztiái, hatalmi harcok, gyors dinasztia-váltások Birodalmiság kérdése, vezetés legitimitása: a társadalmi gyakorlatot a teokratikus norma és a közösség konszenzusa legitimálja

Életpálya Andalúziai gyökerek Család 8. sz-ban Jemenből Sevillába, reconquista alatt Tuniszba : Fez: szultán mellett írnoki hivatal, majd kancellária vezetője : Granada: uralkodó tanácsadója, majd Sevilla : Észak-Afrika: Bidzsája: uralkodó mellett legfőbb méltóság: kamarás : lemond aktív politizálásról, egyik uralkodótól másokhoz : világtól távol: Mukaddima

Életpálya : Tunisz : Egyiptom, Kairó: málikita jog professzora + kádi –Kairó lakos (Európában csak Velence és Milánó több mint ) –Burgi mamlúk Barkúk szultán Damaszkusz ostrománál találkozik Timur Lenkkel

Történettudomány Elveti a vallástud. módszereit (98-99.o.) Történelmet az ókorban nem tanították önállóan - retorika mellett –Görögök: csak a változatlan ismerhető meg –Keresztény középkor: még kisebb szerep –Muszlim tudományelmélet: nem önálló tudomány –Al-Fárábí, Ibn Sziná: Teoretikus tudományok (matematika, fizika, metafizika) Gyakorlati tudományok (etika, politika) Ibn Khaldún a maga tudományát elhatárolja a filozófiától –Filozófia bírálata ( o.) –“Az általánosból kiinduló, logikai érvekkel történő valóságközelítés hamis, ha a tárgy az ember!”

Elmélete Embernek társadalmi szervezettség kell, emberi társadalom = civilizáció “határt szabó hatalom” ( ,. 148.o.) Hatalmat egy csoport szerzi meg: csoportszolidaritás (aszabíja) Vezetés a legerősebb csoportszolidaritású csoporté (“vezetést a fölény biztosítja”) Tekintély - 4 nemzedék –Felépíti a dicsőséget - tudja, mi kell hozzá (építő) –Fia: hallotta apjától, de elmarad tőle (közvetlen folytató) –Követ, utánoz (hagyományt utánzó) –Látja az emberek tiszteletét, de nem tudja, miért - azt hiszi, csak a leszármazása miatt - ő mások felett áll (romboló)

Dinasztia Fő cél a királyi hatalom megszerzése Dinasztia életkora: 3 (4) nemzedék, 120 év ( o.) Átmenet nomád létformáról a városi civilizációra Dinasztia fázisai ( o.) –Vágy szülte győzelem, királyi uralom megszerzése –Egyeduralom, királyi uralom kisajátítása - kliensek, kíséret –Pihenés, kényelem –Elégedettség és béke –Pazarlás és tékozlás

Vezetés Kétféle vezetés –Szijásza aklíja, értelemre alapozott politikai vezetés: normákat bölcsek, dinasztia vezetői rendelték –Szijásza díníja, vallási alapokon álló politkai vezetés: Allah rendelte egy vallástörvényhozó útján Uralom négy feltétele –Tudás –Igazságosság –Alkalmasság –Mentesség mindentől, ami károsan befolyásol

Vezetés 2 Kalifátus szükségszerűen változott át királyi uralommá ( o.) “ha a királyi uralom Allahot szolgálná, nem lenne megbélyegzendő” –Kalifátus először királyi uralom nélkül –Kettő keveredése –Csak királyi uralom Gazdaság ( o., o.)

Szufizmus Iszlám miszticizmusa Az iszlám vallási filozófiája “Ahl al-Hakk”, a “Való követői” (al-Hakk=Isten) Ortodox teológia és filozófia ellentmondása - 8. századtól Aszkézis - ellenreakció Omajjádák fényűzésére és vallás háttérbe szorulására Szuf = durva gyapjuköntös Megváltás keresése a világtól való menekülésben A megváltás Allah kifürkészhetetlen akaratától függ 9-10.sz.: rendszer, belső filozófiai tartalom

Rendszere Belső aspektusok meghatározó szerepe, “belső igazság” megismerése Külső hatások: kereszténység, hellenizmus, gnoszticizmus, buddhizmus Tudás (maarifa) - (ortodox intellektuális tudás: ilm) –Belső, Istentől származó, intuitív meggyőződésen alapul - tévedhetetlen –A spirituális szférára korlátozódik –Végső cél: Isten keresése, az isteni igazság megismerése, Istennel való egyesülés, Istenben (Egyetemes Lényben) való megsemmisülő feloldódás (faná)

Keresztény hatások Aszketikus, kvietista tendenciák Keresztény remete - tanácsot ad vándorló muszlim aszkétáknak Jézustól származó bibliai szövegek Gyapjú öltözék Litániák (dzikr) Keresztény gnoszticizmus

Szufi rendszer 2 Nincs dogmatikai rendszer Istenen kívül semmi sem létezik, egyedüli valóságos létező Spirituális élet fejlődése: utazás, zarándoklat Isten keresése Utazó (szálik)

Szufi rendszer 3 Istenhez való eljutás - út (taríka), különböző szinteken különböző állapotok - isteni végső igazság, a Valósággal való egyesülés (faná fí’l- Hakk) Szintek, szakaszok (makámát): bűnbánat, önmegtartóztatás, lemondás, nincstelenség, türelmesség, bizakodás, megnyugvás Állapotok (ahvál): meditáció, szeretet, félelem, remény, vágyakozás, meghittség, nyugalom, elmélkedés, bizonyosság, Istenhez való közelkerülés Szintek elérése saját erőfeszítés révén, állapotok spirituális érzések és hangulatok

Szufi rendszer 4 Összes szint bejárása Mindegyiken elérve az elérhető tökéletességet Isten által hozzárendelt állapotok Tudatosság magasabb síkjai –Gnózis (maarifa) –Igazság (hakíka) Keresőből tudó vagy gnosztikus lesz

Szegénység Nem csupán a vagyon hiánya Vagyon utáni vágy hiánya Szegény ember (fakír), kolduló (dervís) Minden gondolat és vágy levetése, amely az elmét eltérítheti Istentől Személyes lét levetkőzése

Bűnös “én” (nafsz) A szenvedély és vágy székhelye Legrosszabb ellenség A nafsz sanyargatása –Külsődleges: bőjt, hallgatás, magány –Belsődleges: Erkölcsi átalakítás Akarat átadása Istennek Énben való meghalás = Istenben való élet

Szufi rendszer 4 Faná: az individualitás megsemmisülése az egyetemes létben –Lélek morális átalakítása, vágyak és szenvedélyek megsemmisítése (abszolút morális állapot: önmagán-kívüliség) –A szellem mentális megtisztítása Isten eszméjén kívül mindentől –A tudatos gondolat megszüntetése, a “megsemmisülés megsemmisülése” - Istenben való továbbélés, Istennel való egyesülés Szufi iskolák, “rendek” –Tarika-k, utak (amelyeken Istent keresik)

Dzsaláluddín Rúmi ( )

Rúmi sírja Konyában

Rúmi követői: forgó dervisek