Az önkormányzatok finanszírozási és gazdálkodási rendszere

2 Történelmi visszatekintés 1990.: tanácsrendszer helyett önkormányzati rendszer Rendkívül széleskörű hatáskör: teljes közoktatási vertikum óvodától érettségiig Közigazgatási, államigazgatási szolgáltatások Szociális segélyezés, intézmények fenntartása, Egészségügyi alapellátás és szakellátás Minden településnek azonos feladat- és hatásköre volt mérettől függetlenül Szakmai és pénzügyi problémák jelentkezése, nagyfokú eladósodás, fokozatosan kimerültek a rendszer tartalékai

3 Feladatmegosztás változása az állam és az önkormányzatok között 2010-től kezdődő önkormányzati megújulás, feladatok újrastrukturálása. Megyei önkormányzatok intézményeit 2012-től átvette az állam, náluk csak a területfejlesztési feladatok maradtak. Komoly szerep újra a as uniós tervezési ciklusban. 2013: települési önkormányzatok feladatainak újra definiálása: az államigazgatási feladatok nagyrészt elkerültek az önkormányzatoktól, csak a helyi szinten szabályozandó ügyek maradtak. A járások (nem önkormányzati szint) létrejötte, járási kormányhivatalok, Az önkormányzatoknál maradó igazgatási feladatok: közös önkormányzati hivatalok a 2000 fő alatti önkormányzatok esetében: 2000 fős „bokrokat” kell létrehozni, de ez nem korlátozza az önkormányzatok önállóságát

4 Feladatmegosztás változása az állam és az önkormányzatok között Köznevelési feladatok közül csak az óvodai ellátás és 3000 lakos felett az iskola működtetés maradt önkormányzati feladat. Az iskolák szakmai fenntartása állami feladattá vált, erre a célra jött létre a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ. Egészségügyi feladatok közül csak az alapellátás és a járó-beteg szakellátás helyi feladat, a kórházak állami fenntartásba kerültek Szociális feladatok közül az alapszolgáltatások, nappali ellátás, hajléktalanok ellátása, gyermekek átmeneti gondozása (2015-ben a segélyezési feladatok jelentős része állami hatáskörbe került, az önkormányzatok saját döntésük függvényében, saját forrásból nyújthatnak települési támogatást.) Kulturális területen a könyvtárak, múzeumok (megyei jogú városok) és a kiállítóhelyek, tájházak, mozgókönyvtár

5 Az önkormányzatok jogállása A helyi önkormányzás joga kétféleképpen gyakorolható: Közvetett joggyakorlás (képviselőtestületen keresztül) Közvetlen joggyakorlás (helyi népszavazás) Önkormányzati autonómiák: Szabályozási autonómia (rendeletalkotás) Gazdasági autonómia (helyi adók, vagyongazdálkodás, vállalkozás) Szervezeti autonómia (SZMSZ, társulások, szövetségek) Törvényességi felügyeletüket a fővárosi és megyei kormányhivatalok látják el Kötelező feladatot csak törvény írhat elő önkormányzat számára, ezen felül önként is vállalhatnak feladatokat

6 Az önkormányzatok jogállása Az önkormányzati az államháztartás külön alrendszerét képezik, elkülönülve a központi alrendszertől Az önkormányzáshoz való jogot az Alaptörvény rögzíti, az önkormányzatokról sarkalatos törvény szól (Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény – Mötv.) Kétszintű önkormányzati rendszer: települési (3178): község, város, megyei jogú város, kerület, főváros (egyben területi is) területi önkormányzatok (19): megyei Az önkormányzatok között nincs alá-fölé rendeltség Társulások hozhatóak létre, az Mötv. alapján kötelező társulások létrehozatala is előírható

7 Önkormányzati feladatok, helyi közügyek Mötv. 13. §-a határozza meg, csak a valóban helyi érdekű, helyben leginkább szabályozható ügyek kerültek ebbe a körbe. A legfontosabbak: Településüzemeltetés (közvilágítás, temető, helyi közutak) Óvodai ellátás Kulturális szolgáltatások, múzeumok fenntartása, nyilvános könyvtári ellátás Szociális és gyermekjóléti ellátások Kommunális feladatok: hulladékgazdálkodás, távhőszolgáltatás, víziközmű szolgáltatás Településfejlesztés Törvény más helyi önkormányzati feladatot is megállapíthat

8 Az önkormányzatok költségvetése Jegyző által előkészített rendelet-tervezetet a polgármester nyújtja be február 15-éig, ha a központi költségvetésről szóló törvényt az Országgyűlés a naptári év kezdetéig nem fogadta el, a törvény hatálybalépését követő negyvenötödik napig 2000 lakos felett kötelező a Pénzügyi Bizottság létrehozása Az önkormányzatnak az előterjesztést követő harminc napon belül kell az elemi költségvetésről adatot szolgáltatni a kincstár felé (amennyiben a rendeletet március 15-éig nem fogadják el, úgy az átmeneti gazdálkodásról rendeletet kell alkotniuk) Működési hiány nem tervezhető Adósságot keletkeztető ügylet valamint kezesség- és garanciavállalás főszabályként csak a Kormány előzetes hozzájárulásával köthető Kincstár és ÁSZ ellenőrzi a gazdálkodást, 2015-től Kincstár hatásköre kibővült

9 Települési önkormányzatok száma, lakosságszáma január 1-jén Települési önkormányzatok Önkormányzatok száma Önkormányzatok száma Önkormányzatok lakosságszáma Önkormányzatok lakosságszáma (db)(%)(fő)(%) Községi önkormányzatok 500 fő lakosságszám alatt ,5% ,8% Községi önkormányzatok 500 és 999 fő lakosságszám között67421,2% ,8% Községi önkormányzatok 1000 és 2999 fő lakosságszám között85526,9% ,4% Községi önkormányzatok 3000 fő lakosságszámmal vagy e fölött1043,3% ,9% Községi önkormányzatok összesen ,9% ,0% Nagyközségi önkormányzatok1123,5% ,2% Városi önkormányzatok 5000 fő lakosságszám alatt892,8% ,0% Városi önkormányzatok 5000 és 9999 fő lakosságszám között1123,5% ,8% Városi önkormányzatok fő lakosságszámmal vagy e fölött1213,8% ,1% Városi önkormányzatok összesen32210,1% ,9% Megyei jogú városi önkormányzatok230,7% ,9% Fővárosi és kerületi önkormányzatok240,8% ,0% Települési önkormányzatok összesen ,0% ,0%

10 Helyi önkormányzati alrendszer főbb pénzforgalmi adatai millió forintban BEVÉTELEK évi teljesítés évi teljesítés évi várható Saját folyó bevételek , , ,0 Átengedett bevételek , , ,0 Saját folyó és átengedett bevételek összesen , , ,0 Felhalmozási és tőkejellegű bevételek , , ,0 Állami hozzájárulások és támogatások , , ,5 Államháztartáson belüli átutalások , , ,0 Költségvetési bevételek összesen , , ,6 Finanszírozási bevételek , , ,0 Tárgyévi bevételek összesen , , ,6 Kiadások évi teljesítés évi teljesítés évi várható Személyi juttatások , , ,0 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó , , ,0 Dologi kiadások , , ,1 Folyó (működési) kiadások , , ,1 Felhalmozási és tőkejellegű kiadások , , ,9 Támogatások, elvonások és egyéb folyó átutalások , , ,5 Költségvetési kiadások összesen , , ,6 Finanszírozási kiadások , , ,0 Tárgyévi kiadások összesen , , ,6 Költségvetési egyenleg , ,40,0

11 A helyi önkormányzatok adóssága, pénzforgalmi egyenlege milliárd forint Megnevezés várható Bruttó adósságállomány191,5490, ,631,255,0 Pénzforgalmi egyenleg , ,590,3112,989,50 Adósságkonszolidáció nélküli ,5-2321,216,676,620,80 pénzforgalmi egyenleg

12 A helyi önkormányzatok adóssága, pénzforgalmi egyenlege milliárd forint

13 Helyi adók rendszere Vagyoni típusú adók: Építményadó (max. 1848,4 Ft/m 2, vagy a forgalmi érték 3,6%-a) Telekadó (max. 336,0 Ft/m 2, vagy a forgalmi érték 3%-a) Magánszemélyek kommunális adója (max ,1 Ft/adótárgy/év) Idegenforgalmi adó (max. 504,1 Ft/fő/vendégéjszaka, vagy a megkezdett vendégéjszakára eső szállásdíj 4 %-a) Helyi iparűzési adó: Állandó jellegű tevékenység után (max. nettó árbevétel 2%-a) Ideiglenes jellegű tevékenység után (max Ft/nap) 2015-től lehetőség nyílt a települési adók kivetésére, melyet az önkormányzatok szabadon szabhatnak ki kizárólag magánszemélyekre, más adónem által nem adóztatott adótárgyra

14 A helyi önkormányzatok évi iparűzési adóbevételei településtípusonként Településtípus Önkormányzatok száma Iparűzési adórendelettel rendelkező önkormányzatok száma Iparűzési adóbevétel összege* millió forint Átlagos adóbevétel millió forint Egy lakosra jutó adóerő-képesség forint minimumamaximumaátlaga főváros* , fővárosi kerület* , , megyei jogú város , város ,25 465, nagyközség ,17 92, község ,46 18, Összesen ,01 186,6 * A Főváros és kerületek között az adóbevétel a forrásmegosztási törvény alapján megosztásra került

15 Feladatalapú finanszírozási rendszer évtől - az önkormányzati reform részeként - a megmaradt, ellátandó feladatok új szemléletű finanszírozása került bevezetésre. A korábban önkormányzati feladatellátást szolgáló helyben maradó és átengedett központi bevételek (SZJA, illetékek, gépjárműadó 60%-a) évtől a megnövekedett állami feladatok ellátását szolgálják. A főként lakosságszám, illetve ellátotti létszám alapú normatív finanszírozási rendszert felváltotta a feladat alapú finanszírozás. Az új finanszírozási rendszerben nyújtott támogatások kötött felhasználású támogatások. A finanszírozási rendszerben továbbra is működik kiegyenlítő mechanizmus (beszámítás és kiegészítés rendszere).

16 A helyi önkormányzatok évi finanszírozási rendszere A feladatalapú finanszírozási rendszer: 2013 – a rendszer bevezetése, alapvetéseinek lefektetése 2014 – a rendszer kiigazítása, finomhangolása, kiterjesztése 2015 – a feladatalapú finanszírozás megszilárdítása, egyedi problémák kezelése 2016 – igazodás az ágazati változásokhoz, jóléti intézkedések erősítése, fejlesztések megvalósítása A év finanszírozási struktúrája: A IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet 662,0 milliárd forint támogatást tartalmaz a helyi önkormányzatok számára. Általános működési támogatások köre továbbra is tartalmazza a „Beszámítás” mellett a pozitív irányú „Kiegészítés”-t Egyes ágazati feladatok támogatása növekszik - kiemelt terület a gyermekétkeztetés A pályázati úton igényelhető önkormányzati fejlesztési támogatások fennmaradnak – (Óvodák, óvodai étkeztetés biztosító konyhák, szociális intézmények fejlesztése) Megfelelő kormányzati funkcióra történő év közbeni könyvelés elvárt valamennyi ágazati támogatás felhasználása esetében

17 Helyi önkormányzatok központi költségvetési támogatásainak alakulása *A Kormány önkormányzati rendszermegújító programjának eredményeként, az állam és önkormányzatok közötti feladatok újraelosztása 2012-től a megyei, majd 2013-tól a települési feladatok csökkenését, és így a helyi önkormányzatoknak juttatandó támogatási források szűkülését is jelentette. Év IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet teljesítés adatok (mFt) , , , , * , * , * , , ,7

évi ágazati támogatások 1. - Általános működési támogatások - 1.Önkormányzati hivatal működésének támogatása 2.Településüzemeltetés jogcímeinek támogatása (zöldterület, köztemető, közvilágítás, közutak) 3.Lakott külterülettel kapcsolatos feladatok támogatása 4.Üdülőhelyi feladatok támogatása (beszedett idegenforgalmi adóforint után 1,5 forint) 5.Egyéb kötelező feladatok támogatása: fő alatti települések (ahol az egy lakosra jutó adóerő-képesség nem éri el a forintot): legalább 5 millió forint alaptámogatás fő feletti települések (ahol az egy lakosra jutó adóerő-képesség nem éri el a forintot): legalább 6 millió forintos támogatás, az egyik kategóriába sem eső települések: legalább 3,5 millió forintra számíthatnak ezen a jogcímen. FONTOS! Központi Statisztikai (OSAP) adatszolgáltatás alapján történő feladat finanszírozás

19 Beszámítás - Kiegészítés Az általános működési támogatások összegét csökkenti az elvárt iparűzési adóbevétel A beszámítás évről évre differenciáltabb módon történik: Az alacsony adóbevételi potenciállal rendelkezők (8 500 forint alatt) a beszámítás helyett kiegészítést kapnak (az általános támogatások összegére vetített, meghatározott százalékú kiegészítő támogatással), e felett sávosan jelentkezik az elvonás, a támogatások csökkentése. A levonandó számított bevétel az ipa adóalap 0,55 %-a, a nagyon magas adóbevétellel bíró önkormányzatok esetében még magasabb 0,65 %-ot is elérő mértékkel. A sávokat a következő táblázat mutatja be.

20 Beszámítás - Kiegészítés

évi ágazati támogatások 2. - Köznevelés I. - FONTOS! Nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 8. § (2) bekezdése szeptember 1-jén lépett hatályba 3 éves kortól kötelező óvodáztatás bevezetése Önkormányzatok érintettsége: óvodai férőhelyek növelése, korszerű óvodai nevelés és infrastruktúra biztosítása évi költségvetési törvény ehhez kapcsolódóan: -Emelt összegű működtetési támogatást -A évihez hasonlóan célzott (2 500,0 M Ft) fejlesztési forrásokat biztosít

évi ágazati támogatások 3. - Köznevelés II. - Óvodák központi költségvetési támogatása - Óvodapedagógusok és segítők elismert átlagbér alapú támogatása - A bértámogatás követi a pedagógus életpálya rendszerét -Külön támogatás a minősített óvodapedagógusok illetménynövelésének ellentételezésére -Óvodaműködtetési támogatás ( forint/fő) -Támogatott a társult óvodába járó gyermekek utaztatása Óvodai kapacitásbővítést célzó fejlesztések támogatása -A évben bevezetett előirányzat -A pályázat 2016-ban is kiírásra kerül, a tavalyi előirányzattal megegyező keretösszegben, azaz 2 500,0 millió forint összegben -Pályázati rendszer a meglévő óvodai férőhelyhiány megszüntetése érdekében (NGM pályázati kiírás) Köznevelési feladatok egyéb támogatása évi támogatás alapján 2 500,0 millió forintos előirányzat a köznevelési intézmények működtetői, illetve a hozzájárulást fizetők számára

évi ágazati támogatások 4. - Szociális terület I. - Gyermekétkeztetés (71 740,0 millió forint) Kiemelt kormányzati célkitűzés, hogy egy gyermek se éhezzen. Az előirányzat jelentősen növekedett az utóbbi években, ennek okai: az ingyenes bölcsődei és óvodai étkeztetés szeptemberétől való kiterjesztése a rászoruló gyermekek szünidei étkeztetésének támogatása a reformételek biztosításához való hozzájárulás - kiemelt cél, hogy a gyerekek nap mint nap egészséges, friss alapanyagokból készült ételhez jussanak Önkormányzati étkeztetési fejlesztések támogatása – a évtől kezdődően 2015-ben a gyermekétkeztetés feltételeit javító fejlesztések támogatására 1 000,0 millió forintot biztosított az állam (év közben további 1000,0 millió forintot fordított az állam a célra). A évben is rendelkezésre áll 1 000,0 millió forint összegű központi forrás, így az önkormányzatok idén is pályázati úton igényelhetnek támogatást az óvodai étkeztetést is biztosító konyhák fejlesztésére, felújítására (NGM pályázati kiírás)

24 Kisgyermek ellátások (bölcsőde, családi napközi) Családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás strukturális átalakítása: január 1-jétől a hatékonyabb feladatszervezés és forráselosztás érdekében történő feladat- átalakítás, egyúttal új finanszírozási rend, a feladatfinanszírozás bevezetése. Kétszintű rendszer: Család- és gyermekjóléti szolgálat – települési szinten biztosítja a minimumszolgáltatásokat és az általános segítő feladatokat - Önálló hivatal vagy közös hivatal székhelye szerinti önkormányzat kötelezett a feladatra Család- és gyermekjóléti központ – járási szinten biztosítja a hatósági feladatokhoz kapcsolódó, gyermekek védelmére irányuló feladatokat – járásszékhely önkormányzat kötelezett a feladatra, a járáshoz tartozó összes településre látja el a feladatot Szociális bentlakásos intézmények felújításának központi támogatása évben bevezetett fejlesztési célt szolgáló támogatás, idén változatlan, 400,0 millió forintos keretösszegben kiemelt cél továbbra is az ideiglenes bejegyzéssel rendelkező intézmények segítése a jogszabályi feltételek teljesítéséhez évi ágazati támogatások 5. - Szociális terület II. -

évi ágazati támogatások 6. - Szociális terület III. - Fontos! A segélyezés alapvetően már nem önkormányzati feladat, a normatív alapon járó segélyek megállapítása és folyósítása állami hatáskörbe került 2015 márciusában, ennek megfelelően a segélyezés finanszírozása már nem az önkormányzati fejezetben jelenik meg. A segélyezés terén a évben megvalósult alapvető változások: Az FHT (foglalkoztatást helyettesítő támogatás) megállapítása és folyósítása 2015.március 1-jétől a járásokhoz került, A rendszeres szociális segély március 1-jétől megszűnt. A munkaképesek FHT-ra, a betegek és gyermeket nevelők egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra lesznek jogosultak, a többiek települési segélyt kaphatnak. A lakásfenntartási támogatás és az adósságkezelési szolgáltatás március 1-jétől fokozatosan beolvad a települési támogatásba, Az önkormányzati segély új neve települési támogatás, az önkormányzatok sokkal több élethelyzetben és volumenben adnak e jogcímen segélyt (ehhez adóerő-képességtől függő támogatás jár). Az önkormányzatok saját döntésük függvényében, alapvetően saját forrásból nyújthatják a települési támogatást.

évi ágazati támogatások 7. - Kulturális terület I. - Nyilvános könyvtári, muzeális intézményi és közművelődési feladatok Megyei hatókörű városi múzeumok (volt megyei múzeumok) támogatása: 2,5 Mrd Ft Megyei könyvtárak feladatainak támogatása: 2,8 Mrd Ft, Megyei könyvtárak kistelepülési kieg. Támogatása (1,9 Mrd Ft), Települési múzeumi támogatás (1 Mrd Ft, kiegészítő jellegű), Települések könyvtári és közműv. Feladatai (8,7 Mrd Ft) Közművelődési érdekeltségnövelő támogatás és muzeális intézmények szakmai támogatása (0,8 Mrd Ft) A támogatás a közművelődési infrastruktúra technikai, műszaki fejlesztéséhez, valamint a járásszékhely múzeumok és a muzeális intézmények szakmai fejlesztéséhez, a múzeumok állandó kiállításainak megújulásához járul hozzá.

évi ágazati támogatások 8. - Kulturális terület II.- Az előadó-művészeti szervezetek támogatása Támogatási rendszerét a évi XCIX törvény (Emtv.) határozza meg. Az Emtv-ben szabályozott feltételek és eljárási szabályok szerint nemzeti és kiemelt minősítéssel rendelkező színházi, tánc-és zeneművészeti szervezetek támogatására szolgál az előirányzat, Összesen 11,6 Mrd Ft a támogatás, 250 M Ft-vel több, mint korábban. Az érintett önkormányzatokat megillető, jogcímenként – létesítmény-gazdálkodási működési illetve művészeti célú – és szervezetenként megállapított támogatás éves összege a kormányzati portálon és a helyi önkormányzatokért felelős miniszter által üzemeltetett elektronikus rendszerben érhető el (korábbiakban a törvény tartalmazta). Az egyes támogatási összegeket az Emtv. 5/B. § d) pontjában meghatározott módon, az Előadó-művészeti Bizottságok a Nemzeti Előadó-művészeti Érdekegyeztető Tanács által véleményezett javaslata alapján a kultúráért felelős miniszter állapítja meg.

évi támogatások - Tartalékok.- Önkormányzatok rendkívüli támogatása (REKI, egykori ÖNHIKI): 25 Mrd Ft: működőképesség megőrzése vagy a feladatok ellátását veszélyeztető egyéb helyzet elhárítása érdekében igényelhető. BM-NGM közös döntés tárcaközi bizottság javaslata alapján. Önkormányzati elszámolások: 15,1 Mrd Ft. Önkormányzatokat jogszabály alapján év közben megillető összegek forrása (pl. beszámoló, ellenőrzés) + valódi puffer előre nem látott célokra. Vis maior támogatás: 7.7 Mrd Ft. Természeti károkból adódó, önkormányzati tulajdonban lévő építmény károk helyreállítására szolgál. Részleteket külön kormányrendelet rögzíti.

29 Az önkormányzatok adósságkonszolidációja A konszolidáció indokai: nagymértékű eladósodottság, ami a feladat- és finanszírozási rendszer hibáiból eredt, a feladat és finanszírozási rendszer átalakításával indokolt volt az önkormányzatoktól elkerülő feladatok arányában az adósságot is átvenni, a kis (5 ezer fő alatti) önkormányzatok esetén a helyben maradó kevés feladattal összhangban az adósság 100%-át visszafizette az állam ben, valamint a többcélú kistérségi társulások adóssága is teljes mértékben visszafizetésre került 2012-ben, az 5 ezer fő feletti településeknél – adóerő-képességükkel arányosan %-os alapmértékben került 2013-ban konszolidálásra az adósság, a teljes fennmaradt adósság átvállalásra került 2014 februárjában.

30 Az önkormányzatok és társulások adósságkonszolidációja A konszolidációban érintett önkormányzatok és társulások száma, valamint a konszolidált adósság összege ütemenként millió forintban Ütem Érintett önkormányzatok és társulások száma Konszolidáció összege megyei önkormányzatok , ezer fő alatti önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások , ezer fő feletti önkormányzatok , minden önkormányzat és társulás ,4 Összesen 2 082* ,8 *a több alkalommal konszolidált önkormányzatok az összegben egyszer szerepelnek

31 Az adósságkonszolidációban nem részesült települések kompenzációja A Kormány döntése alapján közt e települések összesen kb. 50 milliárd forint támogatásra pályázhatnak elmaradt fejlesztéseik megvalósítására. A évi pályázatok alapján 11,8 mrd Ft, a évi pályázatok alapján 9,5 mrd Ft kifizetése már megtörtént. A tervek szerint a fennmaradó összeg 2016-ban teljes egészében kifizetésre kerülhet, pályázat alapján. Az önkormányzatok adósságkonszolidációja

32 Az önkormányzati adósságkeletkezés engedélyezése A szabályozás célja az önkormányzatok fizetésképtelenné válásának megelőzése, a nagymértékben eladósodott önkormányzatok további eladósodásának megakadályozása, az államadósság kordában tartása, továbbá annak biztosítása, hogy az önkormányzatok csak a törvény által számukra előírt (kötelező és önként vállalt) feladatok ellátásának érdekében kössenek olyan mindenképpen szükséges adósságot keletkeztető ügyleteket, amelyek visszafizetése biztosított.

33 Az önkormányzati adósságkeletkezés engedélyezése A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló évi CXCIV. törvény alapján 2012-től helyi önkormányzat a csak a Kormány hozzájárulásával köthet adósságot keletkeztető ügyletet. A Kormány az ügylethez akkor járul hozzá, ha: Az összes adósságra összesített fizetési kötelezettség egy évben sem haladhatja meg a saját bevétel 50%-át, az ügylet törvényben foglalt feladat ellátásához szükséges kapacitás létrehozását eredményezi, és a működtetése biztosított, az ügylet az államháztartás adósságának teljesítését nem veszélyezteti. A nem kötelező önkormányzati feladat ellátásához kapcsolódó ügyletekhez történő hozzájárulást a Kormány megtagadhatja. Nem szükséges a Kormány hozzájárulása az európai uniós fejlesztési támogatások megelőlegezése esetén, a naptári éven belüli hitelnél (likvid hitel), a reorganizációs hiteleknél, valamint a törvényben írt értékhatár alatti ügyletek esetében (nagyobb önkormányzatok esetében 100, kisebbeknél 10 millió forint).

34 Köszönöm a figyelmüket!