Pszichológia/Pedagógia lélek+tudomány emberek viselkedésével és gondolkodásával foglalkozó tudomány gyerekkísérő tanítás lehetőségeit, eszközeit, módszereit vizsgáló tudomány

Személyiség Különböző testi és lelki tulajdonságok dinamikus és egységes egésze, mely az embert megismételhetetlenné teszi, megkülönbözteti, meghatározza viselkedését és gondolkodását. veleszületetttanult (felvett)

Kretschmer: Hippokratész:

Az ember pszichikus fejlődésének életkori szakaszai Super fejlődéselmélete: Növekedés stádiuma: fantázia, érdeklődés, képességek fázisai (0-14) Felfedezés stádiuma: puhatolódzás, átállás, kipróbálás fázisai (15-24) Megállapodás stádiuma: kísérlet, stabilizáció fázisai (25-44) Fenntartás stádiuma (45-64) Hanyatlás stádiuma: lelassulás, visszavonulás fázisai (65- )

Fejlődéslélektan Az emberi életszakaszokra jellemző sajátosságokat, szükségleteket tárja fel. Az életszakaszok nem azonos időtartamúak, de mindegyikre jellemző a krízis (hiányállapot), ami szükséges a fejlődéshez. Ez a fejlődés lehet: minőségi vagy mennyiségi. (érés – tanulás folyamata)

Fejlődés-lélektani szakaszok Csecsemőkor (0-1) feltételes reflex, beszéd, járás, szenzomotoros tevékenység Kisgyermekkor (1-3) beszéd, tanulás, személytudat kialakulása Óvodáskor (3-6) én-tudat megszilárdulása, alkalmazkodás Kisiskoláskor (6-10) játék helyett tanulás, elemző látásmód, akarat fejlődése Serdülőkor (10-18) átmeneti állapot (gyermek felnőtt), nemi érettség, feszültség Ifjúkor (18-25) beilleszkedés, érzelmi-társadalmi érettség

Megismerő folyamatok érzékelés: információ felvétele észlelés: információ értelmezése, egységes kép kialakítása figyelem (spontán, szándékos): információ szelektálása emlékezet (memória): információ tárolása, felidézése képzelet: információ módosítása, alkotása gondolkodás: elsajátított megoldásmódok, következtetések, problémamegoldás hosszú távú rövid távú

Egy anlgaii etegyem ktuasátai szenirt nem szimát, melyin serenrodbn vnanak a bteuk egy szbóan, az etegyeln ftonos dloog, hogy az eslo és az ultosó bteuk a hölyeükn lneegyek. A tböbi bteu lheet tljees össze-vabisszásagn, mgiés porbléma nlkéül oalvsahtó a szveög. Eennk oka, hogy nem ovalusnk el mniedn bteut mgaát, hneam cska a szót eszgébéen. A cmabritgei emegyeten kéüszit eikgy tnuamálny áitllsáa sznreit a szvkaaon Bleül nicsn jlneestögfée akann, mkénit rdeeözndenk el a btüek: eyegüdl az a fntoos, hgoy az eslő és az uolstó betű a hlyéen lygeen. Ha a tböbrie a lgnoeyabb özeássivsazsg a jleezmlö, a sövzeg aokkr is tleejs mrtébéekn ovasalthó mraad. A jlneeésg mgáayzrataa az, hgoy az erbemi agy nem eyedgi btüeket, hneam tleejs sazakvat ovals.

Tanulás Új ismeret elsajátítása. Formái: Bevésődés (imprinting) Megszokás (habituáció) Társításos tanulás, operáns tanulás (kondicionálás) Látens tanulás Perceptuális tanulás Belátásos tanulás Utánzásos tanulás Mechanikus tanulás

olvasott anyag : 10% hallott anyag : 20% látott anyag : 30% látott+hallott : 50% önálló cselekvéshez kötött : 90% Hogyan tanulunk és felejtünk?

Tudás 2 típus: ismeret jellegű és képesség jellegű A tudáselemek szintjei: ráismerés ismeret (tények, információk, fogalmak, szabályok) megértés (összefüggések, magyarázatok) alkalmazás (azonos, analóg, transzformált szituációban) Az elsajátítás és alkalmazás szintjei: jártasság (automatizmus+döntésigény) készség (automatizmus) (anilizáló-szintetizáló pl. olvasás; globális tanulás pl. járás; transzferális pl. repülőgép vezetés)

Képesség Minden olyan tudásfajta, amely valamilyen aktivitást tesz lehetővé birtoklója számára. A személyiség jellemzője. Tevékenységek során alakul ki és fejleszthető. Pszichológiában: érzékelés, észlelés, tanulás, stb. Pedagógiában: írás, olvasás, számolás, ált. gondolkodás

Alkalmasság, ügyesség, valamilyen hozzáértés. A kulcskompetencia az ismeretek, készségek és attitűdök transzferábilis, többfunkciós egysége, amellyel mindenkinek rendelkeznie kell ahhoz, hogy személyiségét kiteljesíthesse és fejleszthesse, be tudjon illeszkedni a társadalomba, és foglalkoztatható legyen. NAT 2012: kulcskompetenciák és kiemelt fejlesztési feladatok Kompetencia

Kulcskompetenciák anyanyelvi kommunikáció idegen nyelvi kommunikáció matematikai kompetencia természettudományos és technikai kompetencia digitális kompetencia hatékony önálló tanulás szociális és állampolgári kompetencia kezdeményező képesség és vállalkozói kompetencia esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

Szocializáció Az egyén fejlődése különböző közösségekben. Érték: számunkra mi a fontos (folyamatosan változik, fejlődik) korértékközösség csecsemőnincs tudatos értékválasztás, biztonság keresése szülő kisgyermekragaszkodás a megszokott dolgokhoz szülő, család óvodástudatos alkalmazkodás, tanult szabályok szülő, család, kis közösség kisiskolástanulói szerep kialakulásával új értékek megjelenése ua+egyre nagyobb közösség serdülőalap értékekhez igazodó új értékek kialakítása ua+egyre nagyobb közösség

Szerepek Super szivárvány modellje 9 szerep: 1.gyerek 2.tanuló 3.szabadidős tevékenység 4.polgár 5.dolgozó 6.házastárs 7.háztartásfenntartó 8.szülő 9.nyugdíjas

Tanulói és oktató-nevelői szerepek szereprégenma tanulóinformáció megtanulása min. érettségi megfelelés tanárnak/szülőnek főleg elmélet kompetenciák elsajátítása élethosszig tartó tanulás teljesítés az életben elmélet+gyakorlat oktató-nevelőtanítás tananyag átadása tekintélyelv útmutatás előadás szankció differenciálatlan oktatás oktatás-nevelés életre való felkészítés példamutatás lehetőségek megmutatása foglalkoztatás pozitív megerősítés differenciált oktatás (egyéni sajátosságok figyelembe vétele)

Tanítás-tanulás pszichológiája érdeklődés közvetlen (meghatározott dologra) közvetett (származékos haszon) motiváció

Gyakorlati oktatás Minden tanulás alapja a motiváció. Élmény alapú oktatás alapja a folyamatos visszajelzés (dícséret). Értelmet kell adni a cselekvésnek. Elmélet-gyakorlat szoros kapcsolata. Megfelelő környezet.

A szakképzés pedagógiájának alapvető sajátosságai Oktatói tevékenység elvei: tudományosság és szakszerűség szemléletesség rendszeresség és fokozatosság ismeretek tartóssága elmélet és gyakorlat kapcsolata Ismeretátadás módjai: szóbeli bemutatás gyakorlás

Pedagógiai célok Az oktatási cél meghatározása, tudatosítása a tanulókban. oktatási folyamat elemei: motiváció ismeretközlés rendszerezés/rögzítés alkalmazás ellenőrzés értékelés

A szakmai gyakorlatok pedagógiai jellemzői Tervezés Munkamódszer kiválasztása Folyamatok meghatározása (munkamozdulat, műveletelem, munkafolyamat) Gyakorlat kialakítása induktív vagy deduktív módon Ellenőrzés

A gyakorlati oktatás színterei Tanterem (frontális munka, direkt tanulásirányítás) Iskolai tanműhely, tankert (változatos munkaformák: egyéni-csoportos) Laboratórium (mérések, különböző munkaformák) Tangazdaság (képzőintézmény tartja fenn termelési céllal) Termelőüzem (komplex termelési környezet) Gazdasági szervezetek (valódi vállalkozói környezet)

Szakmatanulás története apáról fiúra céhek manufaktúra tömegtermelés magas képzettséget igénylő iparágak

Szakmatanulás története nagyüzemi termelés, 3 éves szakmunkásképzés ‘60-as évek szakközépiskola felsőfokú végzettséget adó képzés (OKJ) egyetemet, főiskolát végzettek szakmatanulása

Szakmai szocializáció 1.foglalkozási szerepre való felkészülés pályaválasztás: foglalkozás kiválasztása pályaorientáció: teljes körű információ (önismeret, képzési lehetőségek, munkavállalási információk) 2.munkavállalás 3.pályakorrekció (piacképes tudás megszerzésére) 4. élethosszig tartó tanulás (LLL)

A mester mint modell meghatározó személyiség (félelem – tisztelet) magas szintű szakmai tudás, folyamatos fejlődés információ átadásának képessége empátia magas szintű kommunikáció példamutatás

Vezetői stílusok (Kurt Lewin) autokratikus (tekintélyelv) laissez faire (vezetés hiánya) demokratikus (kompromisszumkeresés vita és érvelés révén)

A kommunikációs folyamat kibocsátó kódolás üzenet dekódolás befogadó válasz visszacsatolás zaj

Kommunikáció fajtái Jelrendszer szerint: verbális – non verbális (metakommunikáció) Résztvevők szerint: intraperszonális, interperszonális, csoportkommunikáció, tömegkommunikáció Visszacsatolás szerint: egyoldalú (média), kölcsönös (beszélgetés) Térbeliség szerint: közvetlen (szemtől szemben), közvetett (térben vagy időben távol)

Kommunikációs akadályok külső környezeti hatás kódolási problémák belső szervezet problémája érdektelenség dekódolási problémák megoldás: a kiváltó ok megszüntetése/háttérbe helyezése

Konfliktus Egyének vagy társadalmi csoportok közötti olyan ütközés, amely mögött igények, szándékok, vágyak, törekvések, érdekek, szükségletek, nézetek, vélemények, értékek szembenállása húzódik meg. negatív-pozitív stressz helyzetben: vészreakció, aktív ellenállás, kimerülés szorongás, erős érzelmek, fásultság/levertség, gondolkodás bizonytalansága

Konfliktuskezelés Stratégiák: problémamegoldó (alkalmazkodás az adott helyzethez) érzelmi konfliktusmegoldás (rajtunk kívülálló ok pl. halál) támogatáskérés (személyes kapcsolat) Öt fő típus: 1. versengőmagas önérvényesítés, alacsony együttműködés cél a nyerés 2. problémamegoldómagas önérvényesítés, magas együttműködés nyereségmaximalizálás mindkét oldalon 3. kompromisszum kereső önérvényesítés = együttműködés a felek engednek céljaikból 4. elkerülőalacsony önérvényesítés, alacsony együttműködés kimaradni a konfliktusból 5. alkalmazkodóalacsony önérvényesítés, magas együttműködés a kapcsolat fenntartása a fontos

Speciális nevelési igényű tanulók Az a különleges bánásmódot igénylő tanuló, aki a szakértői bizottság véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. Tanulási nehézségek: lassú felfogás figyelem koncentráció alacsony szintje hiányos emlékezet, gyenge memória gondolkodásában kevés a problémamegoldó elem

SNI-s tanulók foglalkoztatási módszerei a feladatra több időt kell szánni, szünetekkel páros vagy csoportos feladatok (több ellenőrzés) feladatok részekre bontása (kis lépések) pontos kommunikáció (egyértelmű feladat) megerősítés (pozitív visszajelzés)

A felnőttképzés jellemzői 2000 EU: LLL évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról 2013 LXXVII. törvény a felnőttképzésről 2013 új OKJ EU célkitűzés 2020-ra: a felnőtt népesség legalább 15%-a vegyen részt a tanulásban

A felnőttkori tanulás jellemzői Megfelelés igénye Időperspektíva kialakulása Felelősségvállalás Szocializációs tapasztalatok (alkalmazkodás, fegyelmezettség, önuralom) Élettapasztalat, realitás Több konfliktus (idő, pénz, érték) Befolyásolják az előzmények (+/-) „berozsdásodott” képességek

Gyakorlati tanácsok Alapelvek (rendszeresség, nehezebbel kezdeni, hangos felmondás, jegyzet, lényeg kiemelése) Módszerek (aktív olvasás, fontos kifejezések, felmondás) Ismétlés (aláhúzás, jegyzet, vázlat, színek, ábrák)

Szakmai gyakorlatok módszerei Hogyan tanítsunk? Figyelembe kell venni: tananyag, idő, tanulók, tanár Az ismeretátadás módjai: 1.Szóbeli ismeretközlés 2.Bemutatás 3.Gyakorlás Munkaformái: frontális, egyéni, csoportos Ellenőrzés, számonkérés

Általános elvek irányított fejlesztés a valós élethelyzet szimulációja készségek, képességek fejlesztése a tanuló fejlődését szolgálja visszacsatolást biztosít az oktató számára

munkáltató foglalkozások: munkavállalói szerep és termelés szimulálása célorientált munkavégzés: a cél eléréséhez a részletek pontos, meghatározott sorrendben történő megvalósítása szükséges hatékony és erőforrás-takarékos munkavégzés: korlátozott erőforrások, versenyelőny munkavégzési önállóság kialakítása: egyéni vagy csoportos munkavégzés, interaktivitás szakmai problémamegoldás és kreativitás: információfeldolgozás gyorsasága, alkalmazott tudás minőségi munkavégzés és önellenőrzés képessége: versenyelőny szakmai és együttműködési önfejlődés: társas kapcsolatok fejlődése

Gyakorlati képzés szorgalmi időszak: gyakorlat szorgalmi időszakon kívül: összefüggő szakmai gyakorlat tanulószerződés (iskola, kamara, képzőhely) szintvizsga után pénzbeli juttatás (gyakorlat-elmélet aránya 80%- 20%, minimálbér 15%-ának 1,3-0,7-szerese) munkaidő (fiatalkorú max. napi 7 óra, 6-22 óra között, gyakorlatok között min. 16 óra folyamatos pihenőidő) orvosi vizsgálat, munkavédelmi oktatás felelősségbiztosítás dokumentumok (jelenléti ív, foglalkozási napló- gazdálkodó, munkanapló-tanuló)

Gyakorlati képzőhely gyakorlati képzőhely jogosultság (igénybejelentés a területileg illetékes kamarának, bevezető ellenőrzés, nyilvántartásba vétel) ellenőrzés: megfelelő körülmények (munka, higiénia), dokumentumok, szakemberek oktató (szakirányú végzettség, min. 5 éves gyakorlat, mestervizsga től, büntetlen előéletű, nem áll eltiltás alatt)

Változások 2015 kamarai garanciavállalás első két szakma képzése ingyenes (HH és SNI mindegyik, SNI enyhe ért. fogy. vagy egyéb pszich.zavar=első kettő) szakképzési centrumok felnőttoktatásban is TSZ + juttatás (nappali: 100%, esti: 60%, levelező: 20%) 2016 szeptembertől: szakgimnázium (4+1), szakközépiskola (3+2) és szakiskola (SNI-s képzés) mestervizsga alól mentesül: –szakképesítés szakiránynak megfelelő felsőfokú végzettség, min. 2 év szakmai gyakorlat –szakképesítés+felsőfokú végzettség+5 év gyakorlat –vendéglátóipar: a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által rendeletben meghatározott vendéglátóipari egységben folytat gyakorlati képzést –60+

Gyakorlati foglalkozások célkitűzései szervezése szakmai tartalom alapján történik (elmélet-gyakorlat kapcsolata, célok kitűzése, napi gyakorlatok meghatározása) tapasztalatszerzésre épül időkeret meghatározása (munkafázisok időtartama, visszacsatolás, szükség szerinti módosítás)