Az Európai Unió versenyjoga

Az uniós v ersenypolitika vezérlő elvei Szabad, torzításmentes verseny Gazdasági hatékonyság A hatékony verseny védelme a belső piacon Az egységes belső piaci integráció védelme Egyéb elvek: - fogyasztóvédelem - k is- és középvállalkozások segítése - r egionális fejlődés –környezetvédelem

Jogforrások Elsődleges jog: –Európai Unió m űködéséről szóló s zerződés (EUMSz.) Másodlagos és egyéb jogforrások: - Rendeletek - Határozatok - Bizottsági közlemények, iránymutatások - A Bíróság és a Törvényszék ítélkezési gyakorlata

Az Unió hatásköre Az Unió kizárólagos hatáskörrel rendelkezik a belső piac működéséhez szükséges versenyszabályok megállapítása területén. (EUMSz. 3. cikk (1) bek. b. pont)

A z uniós versenypolitika területei I. Vállalkozásokra vonatkozó rendelkezések –Kartelltilalom ( EUMSz cikk ) –Gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma ( EUMSz cikk ) –Fúziókontroll (összefonódások ellenőrzése) (139/2004 rendelet) II.Az államra vonatkozó rendelkezések –Az állami vállalatok ( EUMSz cikk ) –Az állami támogatások ( EUMSz. 107.cikk )

A versenyjog alanyai 1. Vállalkozás (nagyon tág fogalom!): –természetes személy vagy gazdasági szervezet (jogi és nem jogi személy) –gazdasági vagy kereskedelmi tevékenységet végez (áru, szolgáltatás) nem ilyen pl.: állami hatósági kötelező díjszabás –állami vagy magán vállalkozás is lehet –az Unióban nem honos társaság is (extraterritoriális hatály) –vállalkozások társulása is –NEM: leányvállalat, fióktelep (nincs önálló döntési joga) –NEM eleme: nyereségszerzési cél 2. Állam

Kartelltilalom EUMSz cikk

Kartell fogalma (101. cikk) TILOS A v állalkozások közötti megállapodás, vállalkozások társulások általi döntés és összehangolt magatartás, amely hatással lehet a tagállamok közötti kereskedelemre, és amelynek célja vagy hatása a belső piacon belüli verseny megakadályozása, korlátozása vagy torzítása. Például (101. cikk (1) bek.): Árak rögzítése Piacfelosztás Termelés, értékesítés, műszaki fejlesztés, befektetés korlátozása vagy ellenőrzése Hátrányosan megkülönböztető feltételek előírása „Árukapcsolás”: a szerződések megkötésének függővé tétele olyan kiegészítő kötelezettségeknek a másik fél részéről történő vállalásától, amelyek sem természetüknél fogva, sem a kereskedelmi szokások szerint nem tartoznak a szerződés tárgyához

A k artelltilalom vizsgálata 1. Alanyok vizsgálata – a vállalkozás fogalma 2. Az elkövetési magatartás vizsgálata 3. A tagállamok közötti kereskedelmet befolyásoló hatás vizsgálata 4. Az elkövetési magatartás hatásának és céljának vizsgálata 5. A releváns piac vizsgálata 6. A mentesítés lehetőségének vizsgálata 7. Jogkövetkezmények

1. Alanyai Mindig kettő vagy több vállalkozást feltételez Mindegyik önálló gazdasági entitás/egység ( közgazdasági értelemben ) Vállalkozások társulásai: kereskedelmi szövetségek, kamarák

2. A k artelltilalom hatálya alá tartozó elkövetési magatartások 1. Kartell-megállapodás: Nem egyenlő a szerződéssel ( tágabb !) -Pl. G’sA, szakmai ajánlás, Á SZF, etikai kódex, kamarai alapokmány stb. -Fajtái: Horizontális ( pl. gyártók egymás között) /vertikális (pl. gyártó és forgalmazó között) Formális / nem formális Két oldalú / látszólag egy oldalú (pl. quasi Á SZF) Sandoz ügy ( 227/87. sz.) – Számlán: „Tilos a leszállított termék exportja” –a párhuzamos import megtiltása - valójában kétoldalú megállapodás - Tilos Consten/Grundig ügyek ( 56 és 58/64. sz.) - a két cég szerződést köt a Grundig termékinek kizárólagos forgalmazására. Ez után a Consten egyik versenytársa szintén árulta a terméket a védjegyével a forgalmazónak Védjegyper! De a versenytárs a kizárólagossági megállapodás kartelltilalomba ütközése miatt indított pert. Bíróság : a területi korlátozáson alapuló kizárólagosság sérti a versenyjogot, mert a kereskedelem nemzeti alapú felosztását állítja vissza. AEG Telefunken ügy107/82 - minden kiskereskedőt kizárt az értékesítési láncból, aki nem fogadta el az AEG üzletpolitikáját. Az AEG nagykereskedője ezt az üzletpolitikát betartotta, mert ennek hiányában nem lehetett volna az AEG-hálózat tagja. Tilos, mert ez csak látszólag egyoldalú.

2. Vállalati társulások döntése: érdekképviseleti szervek, kamarák: ajánlása, alapokmánya, ülése, határozata 3. Ö sszehangolt magatartások (magatartás) - kifejezett vagy hallgatólagos (ált. hallgatólagos!) - közvetlen v agy közvetett érintkezés a felek között, - amelynek célja/hatása a versenytárs piaci magatartásának befolyásolása pl. áremelés, üzletpolitika, kereskedelmi akció - DE!: el kell határolni a párhuzamos magatartástól (az összehangolt magatartás nem azonos a párhuzamos magatartással)

3. Alkalmasság a tagállamok közötti kereskedelem befolyásolására Kereskedelem: széles ért. –minden áru és szolgáltatás –letelepedés Befolyásolás: nem szükséges a magatartás tényleges versenytorzító hatása, elég az ESÉLYE („hatással lehet”) Kettő vagy több tagállam vállalatai között megvalósuló magatartás De akár 1 tagállam vállalatai között is megvalósulhat pl.: - Zanussi-ügy : A német forgalmazó csak No. területére adott jótállást – a külföldi forgalmazók és fogyasztók versenyhátránya - Cement-ügy : a Holland Kereskedelmi Szövetség rögzítette a cement árát Hollandiában: alkalmas a kereskedelem v ersenytorzító befolyásolására

Hatáskörök Alkalmas a tagállamok közötti kereskedelem befolyásolására  Uniós hatáskör Nem alkalmas a tagállamok közötti kereskedelem befolyásolására  a tagállami hatáskör (nemzeti versenyjogi szabályozás)

Az elkövetési magatartás kifejtésének CÉLJA vagy HATÁSA a piaci verseny a) akadályozása b) torzítása vagy c) k orlátozása. - Ha ez nem célja és nem hatása: nem tilos! - Az E U B alakította ki az értelmezési kereteket. A versenyt korlátozó magatartás ésszerűségét vizsgálva: - piaci hatásvizsgálat eredményeit értékeli - szükségesség/arányosság teszt Példa: Franchise megállapodás mentesítése (Pronuptia - ügy 161/84. sz.) 4. A versenykorlátozó hatás vizsgálata

+ további feltétel: „a verseny érezhető korlátozása” „De minimis”- szabály –Bíróság: 1969 –A Bizottság közleménye a versenyt érzékelhetően nem korlátozó, csekély jelentőségű (de minimis) megállapodásokról (2001) –A Bizottság közleménye a kereskedelemre gyakorolt hatás fogalmáról (2004) –Csekély jelentőségű megállapodás: teljes piaci részesedés: kisebb mint 5% és teljes éves üzleti forgalom: max. 40 millió EUR Kivéve: súlyos korlátozások! (Pl. Olyan horizontális megállapodások, amelyek célja a) az árak rögzítése a termékek harmadik személyeknek történő értékesítése során, b) a kibocsátás vagy értékesítés korlátozása, c) a piacok vagy vevők elosztása stb.)  CSAK AZ EZT A MÉRTÉKET MEGHALADÓ JELENTŐSÉGŰ megállapodás esik az uniós kartelltilalom alá.

5. A r eleváns piac vizsgálata Ld. a gazdasági erőfölénnyel való visszaélésnél! –Adott termék –Adott földrajzi terület –Adott időintervallum

6. Mentesítés a kartelltilalom alól 1.Csekély jelentőségű megállapodások – de minimis elv (lásd korábban) - adott termék, adott idő, adott piac - c sekély jelentőség fogalma - n emleges megállapítás lehetősége – a Bizottság a megállapodást kötni szándékozó felek kérelmére megállapítja, hogy az megfelel-e a DE MINIMIS szabálynak

2. Automatikus mentesülés (101. cikk (3) bek.) Nem tilos a megállapodás vagy döntés ha: 1.a megállapodás hozzájárul az áruk termelésének vagy forgalmazásának javításához, illetve a gazdasági vagy műszaki fejlődés előmozdításához; 2.az előny méltányos része a fogyasztókhoz jut; 3.a korlátozás szükséges a célok eléréséhez; 4.a versenyt nem szünteti meg. Feltétele: - kumulatív feltételek - sem a de minimis elv, sem a csoportmentesítés nem kerülhet alkalmazásra Megjegyzés: nehéz bizonyítani.

Az automatikus mentesülés eljárása 2004 előtt: a Bizottságot értesíteni kellett a megállapodásról  a Bizottság formális határozata (előzetes vizsgálat és engedélyezés = nem volt automatikus a mentesülés): mentesít (engedélyezi) nem mentesít (nem engedélyezi) módosítás –Probléma: a Bizottság rendkívül nagy munkaterhe 2004 óta: megszűnt az értesítési kötelezettség = automatikus mentesülés (alapja: önértékelés). –DE ha gyanússá válik valakinek  Bizottság / nemzeti versenyhatóságok értesítése (utólagos vizsgálat!)

3. Csoportmentesítés A Bizottság jogosult rendeleteket kiadni A Bizottság 330/2010/EU rendelete az EUMSz cikk (3) bekezdésének a vertikális megállapodások és összehangolt magatartások csoportjaira történő alkalmazásáról (hatály:2022. május 31.) (Korábban: a Bizottság 2790/1999 rendelete – május 31-én hatályát vesztette. A legelső Bizottsági rendelet: előtt: esetenkénti vizsgálat) Feltételek:  kizárólag vertikális megállapodások esetén  a piaci részesedés nem haladja meg a 30%-ot  a teljes éves üzleti forgalom nem haladja meg az 50 millió EUR-t  nem áll fenn „különösen súlyos korlátozó ok” Vizsgálat: –1. Van-e kizáró ok (különösen súlyos korlátozó ok)? –2. Ha nincsen: meghaladja-e a piaci részesedés a 30%-ot (+ 50 mó EUR-s éves üzleti forgalmat)? A rendelet alapjául szolgáló elv: Minden ami nem tilos („fekete lista”: súlyosan korlátozó ok, nem mentesülő korlátozás) az megengedett.

Különösen súlyos korlátozó ok pl.: –ha a vertikális megállapodás célja a vevő azon képességének korlátozása, hogy saját eladási árát megállapítsa, nem sértve azt a lehetőséget, hogy a szállító megállapítsa a maximális eladási árat vagy eladási árat javasoljon, feltéve hogy azok nem vezetnek rögzített vagy minimális eladási árhoz, –egy szelektív forgalmazási rendszer kiskereskedőként működő tagjai által a végső felhasználók részére történő aktív vagy passzív értékesítések korlátozása, nem sértve annak lehetőségét, hogy a rendszer valamely tagja számára megtiltsák a nem engedélyezett telephelyről történő működést. + további „nem mentesülő korlátozások” pl.: bármely olyan közvetlen vagy közvetett versenytilalmi kötelezettség: –amely határozatlan időre vagy öt évet meghaladó időtartamra szól –amelynek értelmében a szelektív forgalmazási rendszer tagjai meghatározott versenytárs szállítók márkáit nem értékesítik

Csoportmentesítés pl. : Vertikális megállapodások: -kizárólagos forgalmazói megállapodás -szelektív forgalmazási rendszer -pl. SABA kontra Metro ügy (1976) - az ügy háttere - Feltételek: - objektív feltételrendszer, - minőségi természetű feltételek (személyzet, helyszín), - megkülönböztetés-mentesség -Omega-ügy (1970) – a mennyiségi jellegű korlátozás kérdése -AEG-ügy (1983) - Nem jogszerű a magas ár fenntartásának kötelezettségét előírni -f ranchise (Pronuptia-ügy 1986: nem veszélyes) Horizontális megállapodások: -szakosítási megállapodások egyes csoportjai (2658/2000/EK Bizottsági rendelet, hatály: dec. 31-i) -Kutatási és fejlesztési megállapodások egyes csoportjai (2659/2000/EK Bizottsági rendelet, hatály: dec. 31-ig) -Feltétel a fenti 2 esetben: -Piaci részesedés korlátja: 25% -Kizáró okok nem állhatnak fenn

Az uniós jogba ütköző kartell jogkövetkezménye Polgári jogi: A kartelltilalomba ütköző megállapodás semmis. (EUMSz cikk (2) bek.) Kártérítés (fogyasztó, versenytárs ) Közjogi: -a jogsértő magatartástól való elt i ltás, -bírság. Hatáskör: Bizottság és tagállami versenyhatóságok Jogorvoslat: Törvényszék

Gazdasági erőfölénnyel való visszaélés EUMSz cikk

Gazdasági erőfölénnyel való visszaélés (EUMS z cikk) A belső piaccal összeegyeztethetetlen és tilos a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés a belső piacon vagy annak egy jelentős részén akár egy, akár több vállalat által, ha ez hatással lehet a tagállamok közötti kereskedelemre.

A gazdasági erőfölény fogalma Egy vállalkozás által élvezett olyan gazdasági erővel való visszaélés, amely lehetővé teszi számára, hogy a releváns piacon a hatékony piaci versenyt jelentősen korlátozza azáltal, hogy módjában áll a többi versenytárstól, az ügyfelektől és végső soron a fogyasztóktól érzékelhető függetlenséggel eljárni. (Michelin-ügy, 1983)

Gazdasági erőfölénnyel való visszaélés vizsgálata 1.Alanya: egy vagy több (állami vagy magán) vállalat 2. Releváns piac meghatározása –Termék/szolgáltatás (United Brands ügy 27/76. sz. – a banán érintett piaca) (keresleti-kínálati oldalról): ár, jellemzőik, rendeltetésük alapján egymással felcserélhető, helyettesíthető –Földrajzi terület (keresleti-kínálati oldalról): az a terület ahol a vállalkozások azonos versenyfeltételek mellett kínálják termékeiket Akár 1 tagállam területe is lehet (ritka, pl. Douwe Egberts, 1988, Hollandia) Több tagállam területe –Időtényező

3.Fennáll-e az adott releváns piacon a gazdasági erőfölény? Meghatározó tényezők:  Elsősorban: a nagyon nagy piaci részesedés (nincs konkrét határ!  esetenkénti értékelés) %: megdönthetetlen vélelem - 50% felett: vélelmezhető az erőfölény - 50% alatt: a többi vállalat piaci részesedésétől függ - 20% alatt: nem áll fenn (Hoffmann-La Roche ügy)  További tényezők: piacralépési akadályok (technikai- gazdasági; jogi - pl. állami monopóliumok), szellemi tulajdonjogok (védjegy, Viagra-ügy), engedélyezés

A gazdasági erőfölény önmagában nem tiltott (ez a verseny lényege), csak az azzal való visszaélés! A visszaélésszerű magatartások csak abban az esetben tilosak, ha az adott vállalkozás gazdasági erőfölénnyel bír.

4. Visszaélésszerű magatartás Különösen ilyen: a)felfaló ár (pl. AKZO-ügy, 1991, ), túlzott ill. diszkriminatív ár, „hűség”-kedvezmények (Michelin-ügy, 1983) b)szerződéskötés megtagadása c)szállítás megtagadása (United Brands, tovább-értékesítési tilalom) d)tisztességtelen üzleti feltételek kikötése e)árukapcsolás (a szerződések megkötésének függővé tétele olyan kiegészítő kötelezettségeknek a másik fél részéről történő vállalásától, amelyek sem természetüknél fogva, sem a kereskedelmi szokások szerint nem tartoznak a szerződés tárgyához) (pl. Microsoft, 2007 – a Microsoft operációs rendszerének a Windows Media Playerrel való árukapcsolása - a Bizottság 899 millió EUR összegű bírságot szabott ki, amely határozat megsemmisítése iránt a Microsoft keresetet nyújtott be a Törvényszékhez, az ügyben még nem született ítélet. Korábbi Microsoft-ítélet: T-201/04.) f)egyenértékű ügyletek esetén eltérő feltételek alkalmazása az üzletfelekkel szemben

Gazdasági erőfölénnyel való visszaélés jogkövetkezménye Abszolút érvényű tilalom (= nincs mentesítési lehetőség; tiltott anélkül, hogy azt előzetes határozat megállapítaná). Bizottság / tagállami versenyhatóság állapítja meg. Jogkövetkezmény: –Jogsértés megállapítása + Bírság Jogorvoslat: Törvényszék (korábbi Elsőfokú Bíróság)

Eljárás a 101. és 102. cikk alapján (1/2003/EK tanácsi rendelet)

A Bizottság és a tagállamok versenyhatóságai az uniós versenyjog szabályait szoros együttműködésben alkalmazzák. A) A Bizottság eljárása A) A Bizottság eljárása: Eljárás megindítása: hivatalból, kérelemre (panasz vagy bejelentés) Bizottság vizsgálata információkérés helyszíni vizsgálat Bizottság kifogásoló nyilatkozata Szóbeli meghallgatás Bizonyítási teher: a Bizottságot terheli A Bizottság határozata Jogorvoslat: Törvényszék A tagállami versenyhatóságok B) A tagállami versenyhatóságok (GVH) is eljárhatnak uniós dimenziójú ügyekben is! 30 nappal a döntéshozatal előtt: tájékoztatatnia kell a Bizottságot.

- Ha a Bizottság a 101. vagy 102. cikk alapján határozat elfogadására irányuló eljárást kezdeményez, a tagállamok versenyhatóságainak megszűnik az a jogköre, hogy a Szerződés említett cikkeit alkalmazzák. - Amennyiben az egyik tagállam versenyhatósága már eljár egy ügyben (folyamatban lévő eljárás), a Bizottság csak a nemzeti versenyhatósággal történt konzultációt követően indíthat eljárást. - A Bizottság is elutasíthatja a hozzá érkező panaszt azzal az indokkal, hogy az üggyel valamely tagállam versenyhatósága foglalkozik. - A tagállam versenyhatósága vagy a Bizottság elutasíthatja a megállapodás, a társulás döntése vagy a magatartás ellen hozzá érkezett olyan panaszt, amellyel más versenyhatóság már foglalkozott (befejezett eljárás).

A Bizottság által hozott határozat Pozitív Nemleges magállapítás Negatív - Jogsértés megállapítása - Megszüntetésre felhívás - Jövőbeni eltiltás - (Kötelezettségvállalások kötelezővé tétele – határozott idő) - Pénzbírság (a jogsértő vállalkozások előző üzleti év forgalmának max. 10%-a) - Kényszerítő bírság

A Bizottság által kiszabott bírságok összege kartell ügyekben

A vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzése (Fúziókontroll) A Tanács 139/2004/EK rendelete

Összefonódás (koncentráció): egy vállalat teljes vagy részleges ellenőrzést szerez egy másik felett –összeolvadás útján, vagy –egyesülés útján, vagy –másik vállalkozás felett más módon megszerzi az irányítást. Tilalom: tilos minden olyan összefonódás, amely erőfölény létrehozása vagy megerősítése útján az Unión belüli hatékony versenyt jelentősen akadályozza.

Uniós dimenziójú összefonódás Ha az összes érintett vállalkozás együttes világpiaci forgalma meghaladja az 5 milliárd eurót és (világpiaci szint) az érintett vállalkozások közül legalább kettőnek az Unión belüli forgalma meghaladja 250 millió eurót. (Uniós szint) KIVÉVE: minden érintett vállalkozás egy tagállamon belül bonyolítja le az összes forgalom minimum 2/3-át. Ha az összefonódás nem éri el az uniós dimenziót  tagállami hatáskör.

Az összefonódások értékelése Az értékeléskor a Bizottság figyelembe veszi különösen pl.: –a hatékony verseny fenntartásának és továbbfejlesztésének szükségességét, tekintettel a tényleges vagy potenciális versenyre, –az érintett vállalkozások piaci helyzetét, gazdasági és pénzügyi erejét, –a szállítók és felhasználók számára nyitva álló választási lehetőségeket, –a piacra lépés bármilyen jogi vagy más akadályát, –az érintett áruk és szolgáltatások iránti kereslet-kínálat alakulását, –a közbenső és végső fogyasztók érdekeit, –a műszaki és gazdasági fejlődés fejleményeit.

Az összefonódások ellenőrzése Engedélyezés: az Uniós dimenziójú összefonódás létrejötte előtt be kell jelenteni a Bizottságnál, amely vizsgálja a vállalati koncentrációkat. –Eddig kb bejelentés. A Bizottság bírságot szabhat ki, ha nem jelentették be az összefonódást és az a belső piaccal nem egyeztethető össze. Jogorvoslat: Törvényszék (Elsőfokú Bíróság) A főszabály: az összefonódás megengedett, kivéve ha tilos.

A Bizottság értékelésének eredménye A Bizottság határozata: –A) megállapítja, hogy az összefonódás összeegyeztethető a közös piaccal (többségében) a Bizottság ezt feltételekhez vagy kötelezettségekhez kötheti! –B) megállapítja, hogy az összefonódás nem egyeztethető össze a közös piaccal  az érintett vállalkozásokat az összefonódás megszüntetésére kötelezi.

Példák

A Bizottság i határozata az összefonódást a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítja (Ügyszám COMP/M SUN CAPITAL / DIVISIE VROOM & DREESMANN) a 139/2004/EK tanácsi rendelet alapján A Bizottság i határozata az összefonódást a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítja (Ügyszám COMP/M ERICSSON / LG ELECTRONICS / JV) a 139/2004/EK tanácsi rendelet alapján A Bizottság 01/03/2010-i határozata az összefonódást a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítja (Ügyszám COMP/M T-MOBILE / ORANGE) a 139/2004/EK tanácsi rendelet alapján

A Bizottság 17/02/2010-i határozata az összefonódást a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítja (Ügyszám COMP/M ALLIANZ / ING / ALLEE CENTER) a 139/2004/EK tanácsi rendelet alapján A Bizottság 18/02/2010-i határozata az összefonódást a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítja (Ügyszám COMP/M MICROSOFT / YAHOO! SEARCH BUSINESS) a 139/2004/EK tanácsi rendelet alapján A Bizottság 18/05/2009-i határozata az összefonódást a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítja (Ügyszám COMP/M MOL / INA) a 139/2004/EK tanácsi rendelet alapján A Bizottság 25/11/2008-i határozata az összefonódást a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítja (Ügyszám COMP/M.5096 – RCA (Rail Cargo Austria) / MAV CARGO) a 139/2004/EK tanácsi rendelet alapján

Az állami vállalatokra vonatkozó uniós szabályozás EUMSz cikk

Az állami vállalatokra vonatkozó szabályozás (106. cikk (1) bek.) A közvállalkozások és az olyan vállalkozások esetében, amelyeknek a tagállamok különleges vagy kizárólagos jogokat biztosítanak, a tagállamok nem hozhatnak és nem tarthatnak fenn a Szerződésekkel, különösen a 18. (állampolgárság alapján történő megkülönböztetés tilalma) és 101–109. cikkben (versenyjogi szabályok) foglalt szabályokkal ellentétes intézkedéseket.

A tilalom lényege: A tagállamoknak ugyanazokat a szabályokat kell alkalmazni az állami vállalatokra nézve, mint a magánvállalatokra (egyenlő elbánás elve), és a versenyszabályokat is be kell tartaniuk. Kivétel (EUMSz cikk (2) bek.): „általános gazdasági érdekű szolgáltatásokat” nyújtó vállalatok: pl. (Corbeau-ügy 320/91) postai szolgáltatás – küldemények begyűjtése. A Bíróság kimondta, hogy a kizárólagos megállapodás korlátozhatja a versenyt, ha az szükséges! pénzügyi monopólium jellegű vállalatok A kivétel oka: sajátos közfeladatok ellátása. DE: ezek sem akadályozhatják olyan mértékben a kereskedelmet, mely a z Unió érdekeivel ellentétes.

A Bizottság hatásköre: -vizsgálat -központi eleme: „egy átlagos magánbefektető is így járt volna- e el normál piaci körülmények között?” -határozat hozatal -+jogalkotás! „A Bizottság biztosítja e cikk rendelkezéseinek alkalmazását, és szükség esetén megfelelő irányelveket vagy határozatokat intéz a tagállamokhoz.” = A Bizottság eredeti jogalkotó hatásköre.  jogalap a liberalizációs célú bizottsági aktusok elfogadásához (telekommunikáció, energia, légi közlekedés stb.)

Az állami támogatásokra vonatkozó szabályozás EUMSz cikk

Az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályozás Az állami támogatás fogalma (tág fogalom): –államtól származik –meghatározott piaci szereplő(k)nek nyújtott –gazdasági előnyt jelent (pl. pénz, adócsökkentés, állami garancia nyújtása) + szelektivitás követelménye (nem általános hatályú) (Az is, ha egy magánalapítvány állami pénzből juttat támogatást.) Állam (tág fogalom): minden olyan szerv, amely közpénzből folytatja a tevékenységét  közfeladatot ellátó szervek + regionális és helyi önkormányzatok

Az állami támogatások általános tilalma: –amennyiben torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, –és hatással van a tagállamok közötti kereskedelemre. „Ha a Szerződések másként nem rendelkeznek, a belső piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet.” (107. cikk (1) bek.)

Kivételek az állami támogatások általános tilalma alól 1.A belső piaccal összeegyeztethető támogatások Magánszemély fogyasztóknak nyújtott szociális jellegű támogatások (pl. gépkocsi-vásárlási) Természeti katasztrófák vagy más rendkívüli események által okozott károk elhárítására nyújtott támogatások (pl. árvíz, vörös iszap) Németországnak a megosztás által okozott gazdasági hátrányok kiegyenlítésére nyújtott támogatások - (Öt évvel a Lisszaboni Szerződés hatálybalépését követően ezt a pontot a Tanács határozattal hatályon kívül helyezheti.)

2. A belső piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető támogatások az olyan térségek gazdasági fejlődésének előmozdítására nyújtott támogatás, ahol rendkívül alacsony az életszínvonal vagy jelentős az alulfoglalkoztatottság (regionális) a kultúra és kulturális örökség megőrzésének előmozdítása közös európai érdekű fontos tervek megvalósítására egy tagállam gazdasági életében bekövetkezett súlyos zavarok kiküszöbölésére egyes gazdasági ágazatok vagy területek fejlődését előmozdító támogatások a támogatás olyan egyéb fajtái, amelyeket a Tanács a Bizottság javaslata alapján hozott határozatával határoz meg -(pl. kis és középvállalkozások, kutatás-fejlesztés, „megmentési és szerkezetátalakítási” támogatások)

Az állami támogatások rendszerének felügyelete A támogatási rendszert a Bizottság felügyeli, minden tervezett támogatásról értesíteni kell a Bizottságot. –Ha engedélyezi az állami támogatást, közzéteszi az EU Hivatalos Lapjában. –Ha kétségek merülnek fel az engedélyezhetőségről, vizsgálatot indít. Ha nem engedélyezi az állami támogatást (akkor is, ha nem jelentették be, de a tudomásár jut)  a Bizottság megszünteti (visszatéríttetés) vagy módosítja. Magyar példák: Hankook Erste bank Dunaferr Árvíz okozta károk enyhítése

Példák 2009/609/EK: A Bizottság határozata ( június 4. ) a Magyarország által a hosszú távú villamosenergia- vásárlási megállapodások keretében nyújtott állami támogatásról C 41/05 (az értesítés a C(2008) számú dokumentummal történt) Állami támogatás – Magyarország – C 31/09 számú állami támogatás – Magyarország – Támogatás az Audi Hungaria Motor Kft. részére – Felhívás észrevételek benyújtására az EUMSz cikkének (2) bekezdése értelmében 2009/174/EK: A Bizottság határozata ( október 21. ) a Magyar Köztársaság által a Postabank és Takarékpénztár Rt./Erste Bank Hungary Nyrt. tekintetében végrehajtott C 35/04. számú intézkedésről (az értesítés a C(2008) számú dokumentummal történt)

A Bizottság közleménye (2005): ÁLLAMI TÁMOGATÁSI CSELEKVÉSI TERV: „Kevesebb és célzottabb állami támogatás: ütemterv az állami támogatás 2005–2009 közötti reformjához” Bizottsági közlemény az állami támogatás visszatérítésére 27 tagállamban október 1. után alkalmazandó aktuális kamatlábakról és referencia-/leszámítolási kamatlábakról