Pszichológiai elméleti alapok Mester Dolli dollim@ektf.hu 2015.

Pszichológiai elméleti alapok - elearning tananyag www.ektf.hu/hefoppalyazat

Irodalmak Dr. Estefánné Dr. Varga Magdolna, Hatvani Andrea, Taskó Tünde Személyiség és szociálpszichológia: távoktatási jegyzet EKF, Eger 2001 15-24, 25-36, 37-56, 79-90, 95-102, 103-114, 115-124,125-134 Dr. Estefánné Dr. Varga Magdolna, Hatvani Andrea, Taskó Tünde: Bevezetés a pszichológiába, távoktatási jegyzet EKF, Eger 2001 Tóth László Pszichológia a tanításban. Pedellus tankönyvkiadó, Debrecen 2000 8-13,60-67, 71-75, 76-79, 79-82, 82-97, Pléh Csaba, Boross Ottilia (szerk): Bevezetés a pszichológiába. Osiris Kiadó, Budapest, 2004. (297-404)

A pszichológia fogalma Görög eredetű szó Psziché = lélek, értelem, szellem Logosz = tan, tudomány – lélektan, a lélek tudománya A pszichológia az emberi viselkedést vizsgálja és minden olyan tényezőt, amely azt befolyásolja, meghatározza és közelebb visz annak megértéséhez.

A pszichológia területei Alaptudomány területek Általánoslélektan Fejlődéslélektan Személyiséglélektan Szociálpszichológia Biológiai pszichológia Kognitív pszichológia Alkalmazott területek Pedagógiai pszichológia Munkapszichológia Klinikai pszichológia Reklámpszichológia Kriminálpszichológia Művészetpszichológia Gazdaságpszichológia Politikai pszichológia Sportpszichológia stb.

Interdiszciplináris területek Megismeréstudomány (filozófia, antropológia, neurológia, pszichológia, mesterséges intelligencia) Szociobiológia (genetika, evolúciós elméletek és pszichológia) Pszichoneuroimmunológia (pszichológia, neurológia, immunológia) Pszicholingvisztika (pszichológia, nyelvészet), stb.

A pszichológia módszerei Kutatási módszerek Cél: új tudományos eredmények feltárása Megfigyelés Introspekció Extrospekció Kísérlet Hipotézisekből (előfeltevésekből) kiinduló új, rejtett összefüggések, törvényszerűségek feltárása alkalmas. A kísérlet során a kiválasztott feltételeket variálják (független változók). A vizsgálat során a független változók hatását vizsgálják a megfigyelt jelenségre, amely maga is változik (függő változó).

Vizsgálati módszerek Cél: a már rendszerezett kutatási eredmények alkalmazása Kikérdezés Interjúk Kérdőívek (nyílt végű, zárt végű) Skálák (2,5,7,9 fokú) Tesztek (IQ, teljesítmény, speciális képességeket vizsgáló, projektív)

Pszichológiai irányzatok

A pszichológia gyökerei Görög filozófusok: Platón (ie. 427-347) idealista felfogása (az ember észlény, veleszületett ideák) Arisztotelész (ie. 384-324) materialista szemlélet (az ember biológiai lény, tudása tapasztalatokból ered) Középkor: keresztény hatás, idealista felfogás „gyermek tökéletlensége” Reneszánsz: materialista emberkép ismereti törekvések

Újkori tudományosság, filozófia 2 fő irány Racionalisták Deduktív (levezetés az általánosból az egyesre) Velünk született eszmék Gondolkodás, logikai, matematikai Pl. Descartaes - dualista felfogás Empiristák Induktív (gyakori eseményekről tényekre, általánosra következtetni) Asszociáció szerepe a gondolkodásban Pl. Locke – Tabula rasa

Fordulópont: a XIX.század fontos fejleményei Idegfiziológiai kutatások Pozitivizmus – mint tudományfilozófiai irányzat, a természettudományos gondolkodást tekintette a világ megismeréséhez vezető útnak. Darwini elmélet (variáció, szelekció, öröklés) Érzékletek tanulmányozása (ingerküszöb, inger-érzéklet erősség kapcsolata, tapasztalat szerepe)

A modern tudományos pszichológia megszületése Wilhelm Wundt (1832-1920) Első pszichológiai laboratórium Lipcsei egyetem filozófia tanszéke, 1879 Első kísérleti pszichológiai laboratórium Budapesten 1899-ben, alapítója: Ranschburg Pál

A korai kísérleti lélektan Érzékelést és észlelést vizsgálja elsősorban Elementarista Tudatlélektan Introspektív

Pszichoanalízis Sigmund Freud (1856-1939) A tudattalan lelki folyamatokra irányítja a figyelmet Kora gyermekkori élmények, szexualitás, agresszió ösztöne Módszer: szabad asszociáció

Behaviorizmus John B. Watson (1878-1958) 1913-Hogyan látja a behaviorista a pszichológiát? (a behaviorizmus nyitánya) Amerikában jön létre Objektívvé akarja tenni a pszichológiát Elutasítja az introspekció módszerét, az viselkedés vizsgálható, a tudat nem (fekete doboz) Környezetelvűség jellemzi

Alaklélektan (Gestalt pszichológia) Atyja: Max Wertheimer 1910-es évek, Németország Az egész elsődlegessége a részletekkel szemben—>a szervező elveket kell feltárni A belső mentális folyamatokat kutatja (elsősorban érzékelés, észlelés) —>a mai kognitív pszichológia gyökerei Jelentős alakjai:Kurt Lewin, Wolfgang Köhler

Humanisztikus pszichológia Carl Rogers (1902-1987) 1962 Első Humanisztikus Pszichológia Társaság Harmadik erőirányzat Emberközpontú pszichológia – pozitív emberkép Az ember legfőbb motívuma az ÖNMEGVALÓSÍTÁS Középpontjában az egyén áll a saját szubjektív élményével Rogers-i triász: empátia, feltétel nélküli elfogadás, kongruencia

Kognitív pszichológia Noam Chomsky (nyelvész) 1950-es években indul útjára A mentális folyamatokat kutatja Az embert, mint információ-feldolgozó lényt vizsgálja Kulcsszava: a mentális reprezentáció Az ember alapvetően egy tudós megérteni, értelmezni, anticipálni és kontrollálni személyes világot

Egy kis személyiséglélektan…

Tipológiai megközelítések Általános jellemzőik: az ember veleszületett adottságai határozzák meg a lelki működését és viselkedését; a pszichikus sajátosságoknak csak néhány, igen általános jegyét veszik figyelembe; a szélsőséges, végleges jellemzőket sűrítik (a felfogás szerint az emberek vagy csak az egyik, vagy csak a másik kategóriába tartoznak)

Hippokratész vérmérsékleti tipológiája Az ember emocionális viszonyulását, cselekvésének dinamikáját testnedvei határozzák meg: az érzelmek kialakulásának gyorsasága és erőssége, az érzelmek tartóssága (egyensúlya), az érzelmek külső kinyilvánítása, az érzelmek cselekvésre késztető ereje.

Szangvinikus típus VÉR érzelmei gyorsan keletkeznek, könnyen kiválthatók, nagy intenzitás, nem tartós szalmaláng típus nagy a cselekvéskiváltó hatékonyságuk barátságos, kedélyes, életkedv árad belőle

Kolerikus típus SÁRGA EPE érzelmei gyorsan keletkeznek, nagy intenzitás, tartós a negatív élményekre fogékonyabbak indulatos, határozott, tetterős

Melankolikus típus FEKETE EPE érzelmei lassan keletkeznek, nem nagy intenzitásúak, tartós kicsi a cselekvést kiváltó hatékonyságuk, fogékony a negatív élményállapotokra főleg bánat, szomorúság, levertség.

Flegmatikus típus NYÁLKA érzelmei lassan keletkeznek, nem nagy intenzitásúak, nem tartós nem érzelemvezérelt, közönyös, szenvtelen, higgadt, nyugodt, egykedvű, jellegtelen

Kretschmer tipológiája 1888 - 1964 Pszichotikus betegek adatai: az ember pszichés dinamikája és általános affektív tónusa összefügg a fizikumával. A testarányok meghatározzák a TESTALKATOT, amely meghatározott LELKI ALKATTAL jár együtt.

Kretschmer alkati tipológiája Testalkat Vérmérséklet Pszichiátriai megbetegedés Piknikus Ciklotim Mániás depresszió Aszténiás (leptoszóm) Skizotim Skizofrénia Atlétikus Viszkózus Epilepszia

PIKNIKUS - CIKLOTIM Érzelem gazdag, jó humorú, életörömökre beállított, nagy hangulatingadozású, társasági ember.

ASZTÉNIÁS - SKIZOTÍM Zárkózott, érzelmeiben túlérzékeny, gyakran irreális fantáziájú, absztrakt, rendszerező gondolkodású ember.

ATLETIKUS - VISZKÓZUS Fegyelmezett, beszabályozott, gyakran indulatos, mogorva, gondolkodása inkább konvergens, koordinált mozgású izomember.

Pavlov tipológiája Az idegrendszer két alapfolyamata a SERKENTÉS és a GÁTLÁS. Ezek jellemezhetők: erősségükkel, gyorsaságukkal, a két folyamat egyensúlyával. Kísérletileg 4 idegrendszeri típus létezését tudta igazolni. Ivan Petrovics Pavlov 1849 - 1936

Pavlov idegrendszeri típusai: Élénk Az izgalmi és gátlási folyamatok erősek Terjedésük gyors Viszonyuk kiegyensúlyozott Gyors, mozgékony reagálás Könnyen kiváltható cselekvések Kevéssé tartós és változékony reakciók

Féktelen Az izgalmi folyamatok erősek és gyorsak A gátlás gyenge Az izgalom dominál - kiegyensúlyozatlan Intenzíven reagál a külső hatásokra Agresszivitásra hajlamos Alkalmazkodási nehézségek

Nyugodt Az izgalmi és gátlási folyamatok kiegyensúlyozottak Erősek, de lassúak Tartós, stabil reagálási mód Nyugodt, kiegyensúlyozott Az idegrendszeri terheléseket jól bírja

Gyenge Az izgalmi és gátlási folyamatok gyengék Reakciói lassúak Az alkalmazkodás nehézkes Túlzott érzékenység Az idegrendszeri terheléseket nehezen viseli el

Jung típustana INTROVERTÁLT EXTROVERTÁLT A pszichikus energiák (a személy érzéseinek, gondolatainak és figyelmének) irányulása történhet: a szubjektum belső világára INTROVERTÁLT a külső világra EXTROVERTÁLT Karl Gustav Jung 1875 - 1967

Introvezió - extrovezió Az introvertált saját belső világára irányul (befelé forduló), a környezetéhez való viszonyát az intenzitás jellemzi: vagyis szűk körű, de mély kapcsolatokat igényel, a kevés közeli barátja kivételével viselkedése távolságtartó, zárkózott. Az extrovertált pszichikus energiáit a környezetére irányítja (kifelé forduló), igényli maga körül az embereket, társaságkedvelő, közlékeny, szereti a változatosságot.

Funkciótípusok

JUNG tipológiája 2 alapvető pszichés beállítódás, attitűd : Extroverzió Introverzió 4 pszichés funkció ( alkalmazkodást, tájékozódást segítik ) gondolkodás : intellektuális megismerés, logikai következtetés érzés : szubjektív értékelés érzékelés : érzékszervek segítségével történő észlelés intuíció : tudattalanul végbemenő észlelés, a lehetőségek, még meg nem valósult dolgok észlelése http://lelektanitipusok.net/tesztek/teszt_jung

H. J. Eysenck tipológiája Vonáselmélet. Személyiségvonás: az együtt járó tulajdonságok együttese. Adatredukciós módszer a faktoranalízis: tulajdonságcsoportok létrehozása. A faktoron belül erős a korreláció a tulajdonságok között, a faktorok viszont egymástól függetlenek. 1916 - 1997

Eysenck típusai

A lélek Freud-féle topografikus modellje Tudat Tudatalatti/tudatelőttes Tudattalan

A személyiség strukturális modellje Ösztönén (Id) Én (Ego) Felettes én (Szuperego)

Az ösztönén jellemzői A személyiség biológiai komponense Öröklött lelki tartomány Az ösztönöket tartalmazza Működési elve: örömelv A személyiség energiája–libidó Eszköze az elsődleges megmunkálás: fantázia

Az én jellemzői A személyiség pszichológiai komponense Feladata a valósághoz való alkalmazkodás, az önfenntartás Közvetít az id és a szuperego között Működése: a realitáselv Másodlagos megmunkálással dolgozik: gondolkodás A konfliktusok elsimítására törekszik

A felettes én jellemzői A személyiség társadalmi komponense A szülői és társadalmi értékeket foglalja magába Alrendszerei: énideál, lelkiismeret Ellentétben áll az ösztönénnel Tökéletességre törekszik

Freud - Pszichoszexuális fejlődés A fejlődés lényegében 5 éves korra lezajlik. A legfontosabb örömforrást jelentő testrészek neve alapján a következő szakaszokat különítette el:

Hozzávetőleges életkor Első év Orális szakasz: A száj a szopás és a harapás által létrehozott élvezetes érzékletek központja. Második év Anális szakasz: A végbélnyílás az élvezetes érzékletek központja az ürítés kontrolljának elsajátítása folyamán. Harmadik év Fallikus szakasz: A gyerekekben a szexuális kíváncsiság alakul ki, és kielégülést érnek el maszturbálással. Szexuális fantáziáikban az ellenkező nemű szülő szerepel, és emiatt bűntudatot éreznek. Hetedik évtől a pubertásig Latencia: A szexuális késztetések elnyomódnak. A gyerekek a felnőttek által becsült készségek elsajátítására összpontosítanak. Serdülőkor Genitális szakasz: A serdülőknek felnőtt nemi vágyaik vannak, és igyekeznek azokat kielégíteni

A pszichoszexuális fejlődés első három szakaszán fixálódott személyiségek ebből eredő tulajdonságai Személyiségminőségek Függő, hiszékeny, féltékeny, szarkasztikus és verbálisan agresszív Expulzív: piszkos, kegyetlen, destruktív Retentív: rendszerető, fösvény, önfejű Férfiaknál: macsó agresszív szexualitás, túlzott karrierizmus vagy szexuális és szakmai impotencia Nőknél: flörtölő, csábító szexuális viselkedés, amely nem vezet szexuális aktushoz A fixáció szakasza Orális Anális Fallikus

Erik H. Erikson pszichoszociális fejlődéselmélete A fejlődés egész életen át tartó folyamat Tudatos és társas folyamatok szerepe fontos Az embernek élete során 8 fejlődési krízissel kell szembenézni: 1. Csecsemőkor: ősbizalom ↔ ősbizalmatlanság (remény) 2. Kisgyermekkor: autonómia ↔ szégyen, kétely (akaraterő)

3. Óvodáskor: kezdeményezés ↔ bűntudat (céltudatos szándék) 4. Kisiskoláskor: teljesítmény ↔ csökkent értékűség (kompetencia) 5. Serdülőkor: identitás ↔ identitásdiffúzió (hűség, elkötelezettség) 6. Ifjúkor: intimitás ↔ izoláció (szerelem) 7. Felnőttkor: alkotóképesség ↔ stagnálás (gondoskodás) 8. Időskor: énintegritás ↔ kétségbeesés (bölcsesség)

Érzékelés és észlelés

Az érzékelés (szenzáció) fogalma A receptorok segítségével történő ingerek felvétele és ingerületté, azaz elektromos impulzussá alakítása Az észlelés (percepció) fogalma Az ingerület tudatosítása és annak integrálása—>magasabb idegrendszeri folyamatokat (kérgi) feltételez

Az analizátorok általános felépítése Receptor érzőidegpálya megfelelő agykérgi központ inger ingerület érzéklet (pszichikus jelenség)

A receptorok osztályozása (Sherrington) Az ingerforrás a szervezethez viszonyított helyzete alapján Az ingerforrás jellege szerint Exteroceptorok Telereceptorok (látás, hallás) Kontaktreceptorok (tapintás, izlelés, szaglás.) Fotoreceptorok (pl. csapok, pálcikák) Mechanoreceptorok Thermoreceptorok kemoreceptorok Interoceptorok Proprioceptorok (saját test érzékelés, egyensúlyérzékelés) Viszceroceptorok (szervi)

Az érzékleti modalitások Látás Hallás Szaglás Ízlelés Bőrérzékletek (tapintás, hőmérséklet, fájdalom) Propriocepció

A küszöbök fogalma Abszolút alsó küszöb: az a legkisebb ingererősség , amelyet már érzékelni tudunk. Abszolút felső küszöb: az a legnagyobb ingererősség, amit még érzékelni tudunk. Különbségi küszöb: az ingerek közötti legkisebb eltérés, amely az érzékletben is változást okoz.

Látás Környezeti ingerek 75- 80%-a vizuális eredetű Érzékszerv: szem Adekvát ingere: a fény (elektromágneses hullám) 400-700 nanométer fénysugarakat vagyunk képesek érzékelni Retinán fordított 2D kicsinyített kép jön létre

A színlátás Szín: a fény hullámhosszúsága adja Jellemzői: világosság (a fény intenzitása határoz meg), telítettség (a szín tisztasága) Kb. 100-120 hullámhossz különbség - 7 millió a színek száma, ha a világosságot és a telítettséget is figyelembe vesszük

A retina: csapok és pálcikák A retina receptorsejtjei: csapok és pálcikák, fotopigmenteket tartalmaznak Pálcika: kis felbontóképesség, fény-árnyék, éjszakai látás világosság, mozgás kódolás Csapok: nagy felbontóképesség, szín, alak kódolás Látóideg Pálcikák Csapok

Fényérzékelő sejtek csapok koncentrációja nagy a foveában (látógödör, sárga folt) pálcika koncentráció nagy a periferiális tartományokban Számszerűen… ~ 120 millió pálcika (sötétben látás) és ~ 5 millió csap (szín-látás) ~ 125 millió látóideg

Látóközpont: agy nyakszirt lebeny

A hallás Érzékszerv: fül Adekvát ingere: hang (a levegő molekuláinak a rezgése adja, hullám formájában terjed) 16-20.000 hertz közötti frekvenciát vagyunk képesek érzékelni

Hanghullám fizikai tulajdonságai alapján: Az amplitúdó (a hanghullám kilengése) adja a hangerősséget, amit decibelben mérünk. halláskárosodás nélkül elviselhető hangerősség 60 és 100 decibel között van. A frekvencia (a hullámok rezgése) a hangmagasság alapja. Mértékegysége a hertz. A hangszín: az alaphangokhoz társulhatnak az adott frekvencia többszörösei, a felhangok. A hangszín alapján vagyunk képesek, például megismerni a telefon végén beszélő kilétét, még az előtt, hogy bemutatkozna.

Corti - féle szerv

Szaglás Érzékszerv: orr , szaglóhám (2,5cm2) Adekvát ingere: a levegőben oldott gáznemű molekulák A szagok száma: kb. 60.000 Megnevezés :konkrét dolgokhoz kötve Nők jobbak! Adaptáció

Ízlelés Érzékelés helye: a nyelven található ízlelőbimbók (kb. 10.000 db) Adekvát ingere: a nyálban oldott kémiai anyagok Négy alapíz: édes (nyelv hegye), savanyú (a nyelv oldala), sós (a nyelv egész felületén), keserű (a nyelv gyökén) Íz+illat= zamat

Bőrérzékletek Tapintás (mechanoreceptorok)- nyomásváltozás Hőmérséklet (hideg és melegreceptorok)-hőváltozás Fájdalom- intenzív, szenzoros diszkonform érzés

A bőrben található receptorok

Fájdalomérzékelés Fázisos fájdalom: erős, gyorsan nő és csökken Tónusos fájdalom: tompa és állandójellegű.

Egyensúlyérzékelés

Az észlelés (percepció) fogalma Az ingerület tudatosítása és annak integrálása Jelentést adunk az ingernek vagy a helyzetnek—>magasabb idegrendszeri folyamatokat (kérgi) feltételez

A nézőpont szerepe az észlelésben

Az észlelés funkciói Lokalizáció Felismerés

Lokalizáció Figura-háttér Perceptuális organizáció elvei Távolság- és mélységészlelés Mozgásészlelés

Figura háttér

A perceptuális organizáció elvei Hasonlóság elve Közelség elve Jó folytatás elve Zártság elve [ ] [ ] [ ] [ ] [ ] [ ]

Távolság- és mélységészlelés Monokuláris jelzőmozzanatok Relatív nagyság Relatív magasság Takarás Lineáris perspektíva Levegő perspektíva Binokuláris jelzőmozzanatok Akkomodáció Binokuláris diszparitás (retinakép eltérései) Binokuláris parallaxis (2szem eltérő szögben lát)

Binokuláris látótér

Mozgásészlelés Valódi mozgás (a retinán elmozdul a kép) Relatív mozgás ( mintázott háttér) Abszolút mozgás ( sima háttér) Látszatmozgás (a retinán álló kép) Film

Észlelési konstanciák Definíció: az észlelt tárgy észlelése állandó, annak ellenére, hogy az észlelés során a retinális kép a tárgyról megváltozik. Fajtái: nagyság, alak (forma), világosság konstancia

Észlelési csalódások – Hering illúzió

Zöllner-illúzió

Poggendorff illúzió

Hermann rács

A figyelem

A figyelem fogalma Az ingerek közötti szelektálás Reflektor metafora

Figyelem A figyelem szelektív, kiemelő folyamat, az észlelés összpontosítása, amelynek következtében az ingerek egy korlátozott köre hangsúlyosabban tudatosul. Erőfeszítési folyamat, amelynek során mentális energiánkat akaratlagosan egy meghatározott feladatra fordítjuk. Éber állapotot fenntartó folyamat, hatékony készenlét az információk vételére.

A figyelem fajtái Szándék szerint Szándékos figyelem Önkéntelen (spontán) figyelem További formái: Automatikus figyelem Kitartó figyelem (éberség)

Szándékos figyelem A figyelmi tevékenység tudatos mentális erőfeszítést igényel Fenntartását segíti: a feladattudat, a tervszerűség, az önkontroll és az érdeklődés

Önkéntelen figyelmet vált ki Hirtelen erős inger Szokatlan inger Mozgó tárgy De befolyásolja az egyén belső állapota is Szükségletek, érdeklődés Korábbi tapasztalatok Általános fizikai állapot

Automatikus figyelem Nem igényel tudatos odafordulást és mentális erőfeszítést sem Gyakorlás révén alakul ki Lehetővé teszi a figyelem megosztását

Kitartó figyelem Hosszú ideig fennálló Nagy mentális erőfeszítést igényel Befolyásolja: motiváció, elvárások,érdeklődés, előzetes ismeretek és tapasztalatok Legnagyobb ellensége az idő

A figyelem sajátosságai Terjedelem: hány tárgyat tudunk figyelmünkkel egy adott pillanatban megragadni (7+-2) Tartósság: azt mutatja meg, hogy mennyi ideig vagyunk képesek figyelmünket egy adott dologra irányítani (nagy egyéni különbségeket mutat) Megosztottság: azt jelzi, hogy egyszerre hány dologra tudunk párhuzamosan figyelni Átvitel: azt fejezi ki, hogy hogyan tudjuk figyelmünket egyik dologról a másikra irányítani

A figyelem elméletei Kapacitásmodellek Broadbent: szűrőmodell Treismann: jelcsillapító rendszer

Figyelem megosztása figyelmi kapacitás modellje (Kahnemann): mindig egy adott figyelmi kapacitással rendelkezünk (ennek mennyisége pl. függ aktuális állapotunktól is!), ezt tudjuk megosztani tevékenységek között automatikus és kontrollált cselekvések: Automatikus figyelem kevés erőfeszítést kíván Kontrollált cselekvések nagyobb mentális erőfeszítést von maga után A kapacitás nagy része az utóbbiak számára biztosított

Figyelmi szűrés a hallás esetén A dichotikus helyzet Egyiket hallgatja és utánamondja A másiknak csak a fizikai jegyeire emlékszik. A jelentésére nem. Biztos ez?

Broadbent korai szűrő modellje Jelentés feldolgozása és emlékezeti rögzítése A nem figyelt csatornán nincs további feldolgozás INPUT szűrő (fizikai jegyek alapján) memória Incoming sensory information (speech) is received in channels channel = ear! Info goes first to a buffer (=temporary store) Then a filter selects attention (i.e. chooses 1 of the channels) based on physical characteristics (e.g. voice tone) This single channel is now the focus of attention Ignored (=unattended) info can be recalled from the buffer but this decays rapidly! We can only attend to one channel at a time Switching attention between channels requires effort Szenzoros tár

Problémák a korai szűrő modellel A szűrő „lyukas” Sajátnév-hatás A gyakorlás szerepe Áttérés a másik fülre  Nem olyan merev a korai szűrés – csak csillapítás? Jobb fülbe (ezt kell figyelni): A Mount Everest fölött még soha nem hajtottak végre zenéjével ugrást. Bal fülbe: Idős emberek magas vérnyomása Mozart ejtőernyős csökkenthető.

Treisman (1964) jelszint csillapító modell

A késői szűrés elmélet Deutsch és Deutsch (1963) a szelekció az információ feldolgozási folyamatok egy késői része a feldolgozás tehát fizikai tulajdonság és jelentés mentén is megvalósul és a források tudatos szelekciója az aktuális szükségletek (érdekesség, aktiváció) szerint történik. ∑: Az összes ingert földolgozzuk – a jelentésüket is  Ezután vagy nem rögzítjük emlékezetünkben a nem figyelt anyagot, vagy nem tudatosítható az emléknyom

A tanulás

A tanulás meghatározása A viselkedés oldaláról: a gyakorlás és/vagy tapasztalatszerzés következtében bekövetkező viszonylag állandó viselkedésváltozás. Az alkalmazkodás szempontjából: a környezethez való rugalmas alkalmazkodás kialakulás elengedhetetlen feltétele. A személyiség oldaláról: a tapasztalatok hatására bekövetkező változás, fejlődés a személyiségben.

A tanulás fajtái Milyen tevékenységben eredményez változást: Mozgástanulás Perceptuális tanulás Verbális tanulás Szándék szerint: Szándékos tanulás Spontán tanulás A külső hatás eredése szempontjából: Nem szociális és Szociális tanulás

A tanulás legegyszerűbb formái Habituáció: Az ismétlődő inger megszokottá válik Elveszti újszerűségét Már nem reagálunk rá, megtanultuk, hogy van pl. óra ketyegését, számítógép zúgását „nem halljuk meg” Szenzitizáció: Érzékennyé válhatunk egy semleges ingerre, ha az valamiért fontos a számunkra pl. autónk motorhangjának apróbb változása, ha az hibát jelezhet

Az imprinting Korai bevésődés Leírója: Konrad Lorenz) Lényege: tartós kötődés alakul ki azon faj egyedeihez, amelyet az újszülött egyed először megpillant Öröklött magatartásforma Főként a szárnyasokra jellemző Szenzitív periódus Kulcsinger

Konrad Zacharias Lorenz (Bécs, 1903. - 1989 Konrad Zacharias Lorenz (Bécs, 1903. - 1989.) az összehasonlító magatartáskutatás egyik úttörője, a modern etológia egyik megalapítójának is szokták nevezni. 1973-ban Karl von Frisch-sel és Nikolaas Tinbergennel megosztva orvosi-élettani Nobel-díjat kapott

Klasszikus kondicionálás Pavlov Kutyákkal végzett kísérleteket Feltételes reflexet alakított ki a kutyáknál Inger-típusú tanulás (S-tipusú kondícionálás)

Kondicionálás előtt Kondicionálás után Feltétlen inger (étel) Örökölt kapcsolat Feltétlen válasz (nyáladzás) Semleges inger (csengő) Nincs válasz Kondicionálás után Feltételes inger Tanult kapcsolat Feltételes válasz

A klasszikus kondicionálás fő jelenségei Generalizáció (általánosítás) Diszkrimináció (elkülönítés) Kioltás

Operáns kondicionálás Próba-szerencse tanulásból indul ki A cselekedet megismétlésének valószínűsége annak következményeitől függ (jó vagy rossz hatása van-e…)

Thorndike effektus törvénye (1898) A tanulás a viselkedés következménye révén megy végbe. Azok a viselkedések, amelyeket pozitív megerősítés (jutalom) követ, később sokkal nagyobb valószínűséggel jelennek meg, mint azok amelyeket negatív megerősítés (büntetés) követ.

Az operáns kondicionálás B. F. Skinner – Formálás a kívánt viselkedés irányába mutató viselkedéseket is jutalmazzuk  fokozatosan alakul ki az új viselkedésforma Ezt használják pl. állatidomárok, kutyakiképzők Válasz-típusú (R-tipusú) kondicionálás

Skinner doboz

Pozitív = Jutalom Negatív = Büntetés A beígért jutalom elmaradása is büntetés! Elsődleges megerősítő: valamilyen szükségletet elégítenek ki Másodlagos (kondicionált) megerősítő: elsődleges megerősítésekkel való társítással alakul ki. Minden lehet ilyen Pl. Pénz és dicséret Generalizáció: megerősítő inger lehet az is ami csak hasonlít az eredeti megerősítőre Diszkrimináció: több hasonló megerősítőből idő után csak egy specifikus fajta lesz jutalmazó értékű Részleges megerősítés: nem minden jó válasz jutalmazott

Látens tanulás Lappangó tanulás A tanulási folyamatot nem kíséri a viselkedés látható megváltozása a tanulási pillanatában, az csak a későbbiek során jelenik meg Tolman (1948): patkány kísérlet Megerősítés nélküli ismerkedés során kialakulhat a kognitív térkép, ami gyorsíthatja a tanulást A patkány felfedezi a labirintust… Tehát megerősítés nélkül is van tanulás…

Belátásos tanulás Wolfgang Köhler Csimpánz kísérletek (ládák egymásra helyezése a banán eléréséhez): a belátásos tanulás egyik pillanatról a másikba ment végbe. Olyan átbillenéssel, mint az alak-háttér esetében. Az észlelési mező hirtelen szerveződik át, összefüggésben kezdi el látni a banánt és ládákat az állat.

Komplex tanulás Mentális reprezentáció Tolman: patkányokkal végzett kísérletet, labirintus tanulás (kognitív térkép) Nem asszociációkon alapul

Szociális tanulás A társas interakciók következtében bekövetkező tanulás

A szociális tanulás formái Utánzás Modellkövetés Azonosulás (identifikáció) – Freud Interiorizáció (belsővé tétel)

Az emlékezet

Korai kutatások: (Ebbinghaus, 1886)

Tipikus felejtési görbe

Az emlékezet alapfolyamatai Alapfolyamatok Kódolás Tárolás Előhívás

A kódolást elősegítő tényezők Ismétlések száma Szervezetünk és idegrendszerünk állapota Személyes adottságainktól (motiváció,akarat, érzelem, érdeklődés stb.) Együttes érzékszervi hatásoktól (pl. audiovizuális tanulás) Előzetes ismeretektől és tapasztalatoktól

Tárolás (megőrzés a memóriában): szelektív és erősen korlátozott kapacitás: 7±2 tömb George Miller vizsgálatai

Az előhívást segítő tényezők A kódolás pontossága, mélysége, kidolgozottsága Az információk szervezése Ismétlés, újraszervezés Előhívási támpontokhoz való kapcsolás Kontextus hatás

Az előhívás két formája Felismerés Felidézés

Emlékezeti tárak RTM rövid távú memória HTM hosszú távú memória ismételgetés RTM rövid távú memória HTM hosszú távú memória szenzoros tár érzékszervi benyomások ingermodalitás szerint 1-3 sec pillanatfelvételek korlátozott kapacitás (7±2) akusztikus, vizuális kódolás 1-2 perc kiszorítás, elhalványulás munkamemória korlátlan kapacitás szemantikus kódolás korlátlan időtartam nem felejtünk, csak nem tudjuk előhívni

Konszolidáció A konszolidáció zavarai, nehézségei Interferencia: újabb anyag tanulás megzavarhatja az előző anyag megszilárdulását (pl. hasonló tartalom) Retroaktív gátlás - hátra: a később tanult anyag gátolja a korábbi anyag konszolidációját Proaktív gátlás - előre: a korábban tanult anyag gátolja a később tanult anyag elsajátítását

Az explicit és implicit emlékezet (Shachter) Explicit emlékezet Szemantikus (a világról való általános ismereteink tára) Epizódikus (önéletrajzi emlékezet) Implicit emlékezet - itt tároljuk a készségeinket

Mnemotechnikai eljárások Definíció: az emlékezet hatékonyságát növelő eljárások Példák: Helyek Módszere (Szimonidész): szólisták tanulására alkalmas Kulcsszó-módszer: jól alkalmazható idegen szavak tanulásánál Memoriterek, mozaikszavak rímek

A képzelet

Pszichológiai alapja a képzet a meglévő tudattartalmak (régi képzetek) átalakítása: a felidézett tapasztalati anyagot elemeire bontja, majd az elemeket átstrukturálja → képzeleti kép – belső reprezentáció a képzeleti kép elemeiben hasonlít az emlékezeti képekhez, de egészében új és más. A képzelet az a pszichikus folyamat, amely működése során a korábbi tapasztalatokkal szerzett régi képeket vagy annak elemeit felhasználva új képeket hozunk létre. Szoros kapcsolat van az emlékezet és a képzeleti működés között. Az utóbbi mindig az előbbire támaszkodik. Ennek ellenére lényeges különbség van a kettő között → a különbség alapja a valóság iránti másfajta viszony ↓ e viszony meghatározója: az emlékezetnél: a megőrzés - a képzeletnél: az átalakítás

A képzeleti működés alapformái Aktív (szándékosan kiváltott, tudatos): ◘ produktív, ◘ reproduktív. Passzív (a képzeleti képek önkéntelen transzformációja): ◘ ábrándozás, ◘ hallucináció, ◘ hipnagóg képek, ◘ álmodás.

Az álom szempontjából az alvás két szakasza REM (rapid eye movement) szakaszok – gyors szemmozgás nonREM szakaszok 90 - 120 percenként váltják egymást Aserinsky és Kleitman (1950-es évek)

A kreativitás

A kreativitás fogalma Definíció: a kreativitás alkotóképességet, teremtőképességet jelent, amely során a különféle képességek szerveződése lehetővé teszi az elszigetelt tapasztalatok összekapcsolását, újszerű értelmezését és új formában történő megjelenését. Guilford nevéhez fűződik: a kreativitás hátterében a divergens gondolkodás áll.

Divergens gondolkodás megmutatkozik A problémák iránti érzékenységben A gondolkodás könnyedségében (fluencia) A gondolkodás rugalmasságában (flexibilitás) A gondolkodás eredetisége (originalitás)

A kreatív ember jellemzői Cropley szerint: Változatosságra törekvés Merészség Impulzivitás Fegyelmezetlenségre való hajlam, az általuk elért cél érdekében Nyitottság az új elképzelések iránt Nonkonformizmus A tekintély megkérdőjelezése Gyors, rugalmas reagálás az új helyzetekre

A kreativitás szintjei (Taylor) Kifejező (expresszív) szint (pl. gyermekrajz) Produktív kreativitás Feltaláló (inventív) kreativitás Újító (innovatív) kreativitás (pl.: Jung) Teremtő (emergentív) kreativitás (pl. Freud, Einstein. Picasso)

Az alkotó folyamat lépései (Wallas) Az előkészítés szakasza A lappangási szakasz (Inkubációs szakasz) A megvilágosodási szakasz ( aha élmény) A kivitelezés vagy végrehajtás szakasza

A gondolkodás

A gondolkodás fogalma Az emberi gondolkodás információt kialakító folyamat, az ítélet, az elvonatkoztatás, a következtetés és a problémamegoldás mentális jellemzőihez kapcsolódik. Az információ feldolgozásával, megértésével és kommunikációjával kapcsolatos mentális tevékenység, amely a képzetre és a fogalomra támaszkodik Szimbólikus tevékenység. A megismerő tevékenység legmagasabb szintje.

A fogalom A gondolkodás alapegysége Definíció: a dolgok egy teljes osztályát képviseli, azon tulajdonságok halmazát, amelyeket ehhez az osztályhoz kapcsolunk. Példa: madár fogalma (repül, tollas, szárnya van stb.)

A fogalom két csoportja Prototípus: a fogalom legjobb példáinak leírását tartalmazza A fogalom magja: a fogalomhoz tartozás szempontjából kritikus tulajdonságokból áll

A kategorizáció fogalma A tárgyak fogalomhoz rendelése

A logikai következtetés Deduktív gondolkodás: az általánosból következtetünk az egyedire Induktív gondolkodás: az egyediből következtetünk az általánosra

A deduktív következtetés példája Szillogizmus (Arisztotelész) Részei: 2 premissza (előfeltevés) és 1 konklúzió (következtetés) Példa: Minden veréb tollas Minden tollas állat madár Tehát minden veréb madár

Következtetési hibák Atmoszféra hatás (Woodworth és Sells): a premisszák formája sajátos hangulatot, atmoszférát kelt, amelynek hatására hajlamosak vagyunk elfogadni a hibás konklúziót Példa: Minden madár repül Minden denevér repül Tehát minden denevér madár

Az atmoszféra hatás két fő törvényszerűsége Ha legalább az egyik premissza részleges, akkor a lehetséges konklúziók közül inkább a részlegeset fogadjuk el Minden nyúlnak (A) van bundája (B). Néhány háziállat (C) nyúl (A). Néhány háziállatnak (C) van bundája (B). Ha legalább az egyik premissza tagadó akkor hajlamosabbak vagyunk a tagadó konklúzió elfogadására Nincs olyan hüllő (A), aminek bundája van (B). Minden kígyó (C) hüllő (A). Nincs olyan kígyó (C), aminek bundája van (B).

A problémamegoldó gondolkodás A probléma fogalma: a célhoz vezető ismeretlen út

A probléma megoldó gondolkodás szakaszai A probléma megértése Tervkészítés Kivitelezés Ellenőrzés

A problémamegoldást befolyásoló tényezők Megoldási sémák algoritmus: lineáris, korrekt megoldás, lépésről lépésre haladva biztosan elvezet a megoldáshoz pl. egy recept szerinti főzés heurisztika: szerteágazó, bizonytalan, nem biztos, hogy elvezet a megoldáshoz pl. sakkjátszma Beállítódás Funkcionális rögződés

A gondolkodás műveletei Analízis Szintézis Általánosítás Konkretizálás Absztrahálás Következtetés Analógia Kiegészítés

Az intelligencia

Az intelligencia megközelítései „Szingularisták”: az intelligencia egy egységes képesség, amely a többi intellektuális képességünket is meghatározza. „Pluralisták”: többféle egymástól független intellektuális képességünk van.

Szingularisták Wechsler: „Az egyénnek az az összesített, vagy globális képessége, amely lehetővé teszi a célszerű cselekvést, a racionális gondolkodást és a környezettel való bánást.” Spearman: kétfaktoros intelligenciaelmélet G-faktor (általános faktor) S-faktor (speciális faktor)

Pluralisták I. Gardner: 7-féle értelmet különít el Szóbeli Logikai Térbeli Zenei Kinetikus (mozgásos) Interperszonális intraperszonális

Pluralisták II. Sternberg: 3-oldalú intelligenciaelmélete Ismeretszerzési komponensek:feladata az új információk felvétele és tárolása Teljesítménykomponensek: az adott feladat végrehajtásában játszanak szerepet Metakomponensek: a teljesítménykomponensek működésében és szabályozásában játszanak szerepet

Pluralisták III. Cattel: kétféle intelligenciát különít el Hajlékony intelligencia: a szokatlan helyzetekhez való rugalmas alkalmazkodást teszi lehetővé. Rögzült intelligencia: a már megszerzett tudás alkalmazását jelenti.

Az intelligencia mérése Binet, 1905 – első intelligenciateszt IQ: Intelligenciahányados A mentális kort és az életkort viszonyítja egymáshoz IQ=Mentális kor/életkorX100 Átlagos IQ: 100

Intelligenciakvóciens IQ 130  kiemelkedő 120-129 nagyon jó 110-119 jó 90-109 átlagos 80-89 mentális retardáció 70-79 határeset 69  enyhe fokú értelmi fogyatékosság Alfred Binet, 1905

IQ - eloszlás

A motiváció

A motiváció fogalma A latin eredetű movere igéből ered, melynek jelentése mozogni, mozgatni. A motiváció a pszichológiában gyűjtőfogalom, motívumokból épül fel Minden cselekvésre, viselkedésre késztető belső tényezőt magában foglal

A motiváció alapfogalmai Szükséglet:a szervezetben fellépő hiányállapot Homeosztázis: a szervezet belső viszonylag állandó egyensúlyát fenntartó mechanizmus a külső változó környezettel szemben Drive (ejtsd: drájv): a szükséglet nyomán kialakuló belső késztetés, a viselkedés hajtóereje

Elsődleges vagy primer drive-ok Hőszabályozás Éhség Szomjúság Szexuális Alvás Salakanyagok ürítése Védekezésre irányuló Kutató vagy explorációs drive (kíváncsiság) Általános aktivitási drive

Másodlagos drive-ok Tanulás során alakulnak ki ––> minden olyan tárgy, helyzet amely az elsődleges drive- ok kielégítésében szerepet játszanak, maguk is motívummá válnak. (pl.: pénz)

Motivációelméletek Drive-redukciós elmélet Arousalszint elmélet

A drive-redukció folyamata: Szükséglet Drive Aktivitás Cél Drive redukálása Aktivitás redukálása

Kritika Nem minden motiváció származik fizikai szükségletekből (kíváncsiság, személyes hatékonyság, stb.) Nem minden szükségletmegvonás vezet drive – növekedéshez (vitaminhiányok) Részleges szükséglet kielégítés – drive - növekedés Olyan aktivitások is motiválnak, amelyek inkább növelik a feszültséget

Arousalszint elmélet Minden ember az optimális arousalszint elérésére törekszik  egyénenként változó Az alapvető motívumok (pl. éhség, szomjúság stb.) megemelik az arousal szintet olyan viselkedés,amely lecsökkenti a megemelkedett arousalszintet. Kevés inger  az arousalszint lecsökken az optimális szint alá arousalszint növelésére motivál  ingerkeresés az optimális szintig

Extrinsic és intrinsic motiváció · Extrinsic (eszköz jellegű) motiváció: a viselkedés motivációjában valamilyen cél elérése vagy külső tényező játszik szerepet. · Intrinsic (önjutalmazó) motiváció: akkor beszélünk ilyen motivációról, amikor a cselekvés motivációja a cselekvésben rejlő élvezet maga.  

Maslow motivációs piramisa

Murray motivációs rendszere 27 szükségletet azonosított, amit 6 téma köré csoportosított: Ambíció (pl.: teljesítmény motiváció) Hatalom (pl.: dominancia) A státusz védelme (pl.: védekezés) A tárgyakhoz való kötődés (pl.: birtoklás) A társakkal való viszony (pl.: affiliáció) Információcsere (pl.: megismerés)

Az érzelem (emóció)

Az érzelem fogalma Az érzelmek a szubjektív és objektív tényezők összjátékának bonyolult halmazai, amelyeket idegi és hormonális rendszerek közvetítenek. (Kleinginna és Kleinginna, 1981)

Az érzelmek osztályozása Polaritás szerint: negatív és pozitív érzelmek Tárgyuk szerint: - Intellektuális érzelmek - Erkölcsi vagy morális érzelmek - Esztétikai érzelmek Összetett érzelmek: bűntudat

Egyetemes vagy alapérzelmek Öröm Szomorúság Félelem Harag Undor Érdeklődés Meglepetés

Érzelmi állapotok Hangulat: kevésbé intenzív, de tartós Indulat: nagyon intenzív, de nem tartós Szenvedély: nagyon intenzív és tartós

Érzelemelméletek James-Lang féle érzelem-elmélet Cannon-Bard féle Schachter-Singer féle kéttényezős (kognitív / arousal)érzelemelmélet

James (1884.amerikai)-Lange (1885.dán) érzelemelmélete Szekvenciaprobléma: milyen sorrendben követik egymást az érzelem összetevői (esemény, annak észlelése és a testi válasz) érzelem inger arousal észlelése A válasz lehet a viselkedésben, testi válaszokban, vagy az idegrendszer aktivációs állapotában bekövetkezett változás. Tehát a környezet nem közvetlenül, hanem a testi változásokon keresztül vált ki érzelmi élményt (nem azért menekülünk, mert félünk, hanem azért félünk, mert menekülünk).

Cannon kritikája A zsigeri változások hosszú időlefutása nem magyarázza az érzelmek azonnali fellépését A művi úton előidézett zsigeri változások nem okoznak érzelmeket A zsigerek érzéketlen képletek (kevés érzőideg) A különböző érzelmek esetén is azonos zsigeri változások figyelhetők meg (pl. öröm és fájdalom esetén) A zsigerek és a központi idegrendszer kapcsolatának megszüntetése nem okoz változást az érzelmi viselkedésben

Cannon-Bard (1927)érzelemelmélete autonóm arousal szubkortikális agyi területek inger emocionális élmény az agykéregben James és Lang elmélete szerint az érzelmi élmény központja az agykéreg, míg Cannon szerint ezt a talamusz aktivitása határozza meg és az érzelmi élmény a testi változásokkal közel azonos időben jelenik meg.

Schachter-Singer (1962) érzelemelmélete az arousal más forrásai autonóm arousal intenzitás ÉRZELEM inger az inger kognitív értelmezése Melyik érzelem? más információk

A Schachter-Singer elmélet Ez az elmélet az érzelmekben a vegetatív aktivációs állapot, az arousal kognitív magyarázatát hangsúlyozza. Eszerint az érzelmek az általános vegetatív aktivációs szint megváltozásával járnak, és minőségüket az határozza meg, hogy hogyan magyarázzuk ezt a változást. A magyarázatban szerepet kapnak az aktuális helyzet jellemzői és a korábbi tapasztalatok egyaránt. Az elmélet az arousal érzelmekre nem specifikus jellegét tételezi fel, és azt, hogy a megnövekedett arousal magyarázati igényt indukál,. De ha ilyen nincs, akkor a környezetben keressük az arousal emelkedés okát.

Az érzelmi élmény összetevői Belső testi válaszok, elsősorban a vegetatív idegrendszer reakciói Kognitív kiértékelés által létrejövő vélekedés Arckifejezések Érzelmi reakciók

Az érzelem kifejezése Öröklött tényezők Kultúra Egyéni jellemzők

Szocializáció

A szocializáció fogalma Társadalmi lénnyé válás folyamata Az adott társadalom szabályainak, normáinak, értékeinek, hagyományainak és kultúrájának elsajátítása, amely által az egyén a társadalom „jól funkcionáló” tagjává válhat Nem azonos fogalom a fejlődéssel

A szocializáció szinterei Család (elsődleges szintér) Oktatási intézmények (óvoda, iskola) – másodlagos szintér Munkahely – harmadlagos szintér

Szociális tanulás formái Utánzás Modellkövetés Azonosulás, identifikáció Belsővé tétel, interiorizáció

A család szocializációs funkciói Az érzelmi biztonság megteremtése Modellnyújtás A beszéd megtanítása Első szociális interakciós tér Az éntudat és énidentitás megszilárdítása Általános társadalmi normák és értékek közvetitése

Az iskola szocializációs funkciói Manifeszt szinten: iskolai szabályzat, szociális megerősítés (dicsére, elmarasztalás, jutalmazás, osztályozás) Implicit szinten: tanár (hat a személyiségével, akaratlanul közvetíti annak a társadalmi rétegnek az értékeit, attitűdjeit, ahová tartozik) Kortáscsoportok hatása (viselkedés, elköteleződés, kölcsönösség, összetartás stb.)

Szakmai szocializáció Az a folyamat, melynek révén a az egyén valamilyen szakma képviselőinek sorába lép, majd egyre magasabb szinten látja el szakmai szerepét. Személyes kvalitások találkozása a szakmai kvalitásokkal Ahhoz, hogy megálljuk a helyünket a pályán, szakirányú ismeretekre kell szert tenni, és meg kell tanulni ezeket a gyakorlatban alkalmazni.

Pálya iránti elköteleződés Befolyásolja: A képzőintézményben elért tanulmányi eredmény Gyakorlati tapasztalatok pozitív volta Szakmai attitűdök Személyiség Nem Kilátások, munkaerőpiaci helyzet