1 Az általános forgalmi adótörvény gyakorlati alkalmazása

2 Miről lesz szó? I. Teljesítés helye 1.1. Termékértékesítés esetén 1.2. Szolgáltatásnyújtás esetén II. A fizetésre kötelezett személyének meghatározása III. Számlázás szabályai

3 ÁFA törvény 2. § E törvény alapján adót kell fizetni: a) adóalany által - ilyen minőségében - belföldön és ellenérték fejében teljesített termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása, b) terméknek az Európai Közösségen (a továbbiakban: Közösség) belüli egyes, belföldön és ellenérték fejében teljesített beszerzése és c) termék importja után.

4 Főszabály ÁFA törvény 25. §. Abban az esetben, ha a terméket küldeményként nem adják fel vagy nem fuvarozzák el, a termék értékesítésének teljesítési helye az a hely, ahol a termék az értékesítés teljesítésekor ténylegesen van

5 Különös szabályok Fuvarozással, feladással kísért termékértékesítések ÁFA törvény 26. §. Abban az esetben, ha a küldeménykénti feladást vagy a fuvarozást akár az értékesítő, akár a beszerző vagy - bármelyikük javára - más végzi, a termék értékesítésének teljesítési helye az a hely, ahol a termék - a beszerző nevére szóló rendeltetéssel - a küldeménykénti feladásakor vagy a fuvarozás megkezdésekor van.

6 Különös szabályok Láncértékesítések ÁFA törvény 27. § (3) bek. Az (1) bekezdésben meghatározott termékértékesítések közül azokra, amelyek a) megelőzik azt a termékértékesítést, amelynek teljesítési helye megállapítására a 26. § alkalmazandó, a teljesítési helye az a hely, ahol a termék - a beszerző nevére szóló rendeltetéssel - a küldeménykénti feladásakor vagy a fuvarozás megkezdésekor van; b) követik azt a termékértékesítést, amelynek teljesítési helye megállapítására a 26. § alkalmazandó, a teljesítési helye az a hely, ahol a termék a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor van

7 Példa láncértékesítésre HU – D – FR - UK HU – D – FR – UK Az áru Magyarországról közvetlenül Ukrajnába kerül. Példánkban 2 hely lehet teljesítési hely: Magyarország vagy Ukrajna 1. Amennyiben a fuvart a láncban legelső értékesítő szervezi (HU) Fuvarozásos értékesítés: a lánc első értékesítése: HU – D Teljesítési hely: a fuvarozás megkezdésének helye: Mo. Teljesítési hely: HU – D: Magyarország (indulás helye)termékexport D – FR: Ukrajna (rendeltetési hely)áfa körön kívüli FR – UK: Ukrajna (rendeltetési hely)áfa körön kívüli

8 Példa láncértékesítésre HU – D- FR - UK 2. Amennyiben a fuvart a láncban utolsó beszerző szervezi (UK) Fuvarozásos értékesítés: a lánc utolsó értékesítése: FR – UK Teljesítési hely: a fuvarozás megkezdésének helye: Mo. Teljesítési hely: FR – UK: Magyarország (indulás helye) termékexport HU – D: Magyarország (indulási hely) magyar áfás D – FR: Magyarország (indulási hely) magyar áfás A teljesítés helye mindegyik esetben belföld, ezért közösségi adószámot kell kérnie D-nek is, FR-nek is.

9 Példa láncértékesítésre HU – D- FR - UK 3. Közbenső szereplő szervezi (FR) Főszabály: vevői minőségben fuvaroz, kivéve, ha ennek ellenkezőjét bizonyítják Fuvarozásos értékesítés: ahol FR vevő: D – FR Teljesítési hely: a fuvarozás megkezdésének helye: Mo. Teljesítési hely: D – FR: Magyarország (indulási hely) HU – D: Magyarország (indulási hely) FR – UK: Ukrajna (rendeltetési helye) Megjegyzés: D – FR: termékexport – ez az utolsó belföldi teljesítési helyű ügylet D: vált adószámot Mo-on.

10 Példa láncértékesítésre PL - HU – AT- RO Az áru Lengyelországról közvetlenül Romániába kerül. Példánkban 2 hely lehet teljesítési hely: Lengyelország vagy Románia 1. Amennyiben a fuvart a láncban legelső értékesítő szervezi (PL) Fuvarozásos értékesítés: a lánc első értékesítése: PL – HU Teljesítési hely: a fuvarozás megkezdésének helye: Lengyelország Teljesítési hely: PL – HU: Lengyelország (indulás helye) HU – AT: Románia (rendeltetési hely) AT – RO: Románia (rendeltetési hely)

11 Példa láncértékesítésre PL - HU – AT- RO PL – HU: utolsó értékesítés: adómentes Közösségen belüli termékértékesítés PL részéről Közösségen belüli beszerzés HU részéről De!: a teljesítési hely: Románia HU közösségi adószámot vált Romániában A magyar cég román áfát fizet Romániában

12 Példa láncértékesítésre PL - HU – AT- RO 2. Amennyiben a fuvart a láncban utolsó beszerző szervezi (RO) Fuvarozásos értékesítés: a lánc utolsó értékesítése: AT – RO Teljesítési hely: a fuvarozás megkezdésének helye: Lengyelország Teljesítési hely: AT – RO: Lengyelország (indulás helye) PL – HU: Lengyelország (indulási hely) HU – AT: Lengyelország (indulási hely) AT – RO: ez az utolsó belföldi értékesítés => - adómentes Közösségi értékesítés HU: közösségi adószámot kell kérnie Lengyelországban.

13 Példa láncértékesítésre PL - HU – AT- RO 3. Közbenső szereplő szervezi (HU) Főszabály: vevői minőségben fuvaroz kivéve, ha ennek ellenkezőjét bizonyítják Fuvarozásos értékesítés: ahol HU vevő: PL – HU Teljesítési hely: a fuvarozás megkezdésének helye: Lengyelország Lásd 1. eset

14 Példa láncértékesítésre PL - HU – AT- RO Ha bizonyítják, hogy HU eladóként fuvaroz: Fuvarozásos értékesítés: a lánc első értékesítése: HU – AT Teljesítési hely: a fuvarozás megkezdésének helye: Lengyelország Teljesítési hely: HU – AT: Lengyelország (indulás helye) PL – HU: Lengyelország (indulás helye) AT – RO: Románia (rendeltetési hely) HU – AT: utolsó belföldi teljesítés => adómentes Közösségi értékesítés HU: közösségi adószámot vált Lengyelországban AT: Közösségen belüli beszerzés => Romániában vált közösségi adószámot

15 Különös szabályok Háromszögügyletek a)A szereplők három különböző tagállamban nyilvántartott adóalanyok b)„C” szereplő a fuvarozás befejezésének a helye szerinti tagállamban nyilvántartásba vett adóalany c)„A” szereplőnek A fuvar az „A-B” ügylet következményeként valósul meg d)teljesítenie kell a Közösségen belüli adómentes termékértékesítés feltételeit, az indulási tagállamban nyilvántartásba vett adóalanynak kell lennie e)A közbenső vevő „B” azért szerzi be a terméket, hogy azt valójában továbbértékesítse f)„B” és „C” szereplőnek összesítő-nyilatkozat tételi kötelezettségét teljesítenie kell g)A termék küldeményenkénti feladása vagy fuvarozása „C” szereplő nevére szóló rendeltetéssel történik

16 Különös szabályok Háromszögügyletek Ha a magyar az „A” adóalany -Adómentes Közösségen belüli értékesítést számláz a „B” felé -ÁFA bevallásában a 2. sorban szerepelteti -Összesítő nyilatkozatban a háromszögügylettel kapcsolatos sor mellett jelölést nem kell tennie.

17 Különös szabályok Háromszögügylet feltételei Ha a magyar a „B” adóalany -Értékesítése Magyarország területi hatályán kívüli -Áfa bevallás 89. sorában kell a közbenső vevőként beszerzett termék adó nélküli ellenértékét szerepeltetnie -Összesítő nyilatkozatban a háromszögügylet jelölésére szolgáló rovatban „B” jelölést kell tennie. -Továbbá ki kell töltenie az Áfa bevallás 90. sorát, ahol a végső vevő „C” részére továbbértékesített termék adó nélkül számított ellenértékét kell szerepeltetnie -Összesítő nyilatkozaton a közbenső vevő rovatban „B” jelöléssel adatszolgáltatási kötelezettsége van.

18 Különös szabályok Háromszögügylet Ha a „C” szereplő a magyar adóalany: -Áfa bevallásában „B” helyett a 11. sorban Közösségen belüli mentes termékbeszerzést szerepeltet -Összesítő nyilatkozatban a háromszögügylettel kapcsolatos sorban „C” betűjelölést kell tennie. -„B” helyett az Áfa tv. 141.§-a értelmében az adót megfizeti. Az értékesítés utáni adókötelezettséget az Áfa bevallás sorában szerepelteti

19 Különös szabályok Háromszögügylet Ugyanakkor „C” adóalanynak „B” helyett a végrehajtott termékértékesítéséhez kapcsolódóan, ha adólevonási joga van, akkor az adót az áfa bevallás 69. sorában levonhatja

20 Mikor nem valósul meg a háromszögügylet? a)A három szereplő közül az egyik harmadik országban nyilvántartásba vett adóalany b)A három szereplő közül az egyik nem adóalany c)Az ügyletben háromnál több szereplő van d)„A” szereplő nem az indulás tagállamban nyilvántartásba vett adóalany e)„C” szereplő nem a rendeltetés szerinti tagállamban nyilvántartásba vett adóalany f)„B” szereplőt az indulás vagy a rendeltetés szerinti tagállamban nyilvántartásba vették g)A fuvar a „B–C” ügylet következményeként valósul meg.

21 Kisegítő szabály A láncolatban van egy belföldön teljesített termékimport (28. §) Ha a termék feladásakor vagy a fuvarozás megkezdésekor a Közösség területén kívül van, az importáló általi termékértékesítés teljesítési helye: a Közösség azon tagállama, ahol a termék importja teljesül. Példa: Magyar adóalany (B) terméket vásárol egy ukrán adóalanytól (A), majd ezt a terméket értékesíti egy holland adóalany (C) részére oly módon, hogy a termék Hollandiába kerül kiszállításra úgy, hogy a Közösségbe történő beléptetés és az import Magyarországon teljesül. Normál láncértékesítés esetén a teljesítési hely vagy Ukrajna vagy Hollandia lenne. Itt azonban az importáló (B) általi termékértékesítés teljesítési helye: Magyarország. B – C: teljesítési helye: Mo.

22 Távolsági értékesítések ÁFA törvény §-ai Távolsági értékesítés: ha belföldi adóalany speciális vevői kör részére értékesít úgy, hogy az értékesített termék fuvarozását a magyar adóalany, mint értékesítő végzi. Pl.: csomagküldő szolgálat Speciális vevői kör: - alanyi mentes, - kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet végzők - mg-i különös jogállású adóalanyok - nem adóalany jogi személy - magánszemélyek

23 Távolsági értékesítések ÁFA törvény §-ai Feltétel: az értékesített termék fuvarozását az értékesítő adóalany végzi, vagy ő bonyolítja. Teljesítési hely: ahol a feladás vagy a fuvarozás megkezdésének a helye van. Az eladó számítja fel az áfát. Küszöbérték. Tagállamonként eltérő, Magyarországon 35 ezer euró.

24 Távolsági értékesítések ÁFA törvény §-ai Távolsági értékesítésnek nem lehet tárgya (értékhatárba sem számít bele): -új közlekedési eszköz -fel- vagy összeszerelés tárgyául szolgáló termék -ha az eladó a használt ingóságokra vonatkozó különbözet szerinti különös adózási módot alkalmazza az adott termékre Jövedéki termék esetén a célországban kell adózni.

25 Távolsági értékesítések ÁFA törvény §-ai Megjegyzés: Az eladó választhatja az értékhatár elérése előtt is a rendeltetés helye szerinti adózást, feltéve, hogy az adóalany ezt az illetősége szerinti tagállamban bejelenti, és a célországban adószámot kér. Érdekesség (29. § (2)): Ha a távolsági értékesítés tárgya olyan termék, amelyet az értékesítő import során, azaz 3. országból szerez be, és a termékimport teljesítési helye, azaz a termék szabadforgalomba bocsátása más tagállamban van, mint a rendeltetési hely, akkor ezen tagállam a teljesítés helye.

26 Távolsági értékesítések ÁFA törvény §-ai Példa: Egy francia illetőségű adóalany Magyarországra magánszemélyek részére CD-ket, DVD-ket értékesít, a feladást is ő végzi. Teljesítési hely: Franciaország Francia forgalmi adóval együtt fog értékesíteni. Ha a francia adóalany Magyarországra történő értékesítései meghaladják a 35 ezer eurót: Teljesítési hely: attól az időponttól kezdve Magyarország. Magyarországon adószámot kell kérnie és 25 %-os áfával értékesítenie. Ha nem éri el a 35 ezer eurót, akkor is választhatja ez utóbbit.

27 Fel vagy összeszerelés tárgyául szolgáló termékek értékesítése ÁFA törvény 32. § Nemcsak értékesítésről van szó, hanem egyúttal a termék fel- vagy összeszerelésére is kötelezettséget vállal az eladó. Az eladó azzal teljesít szerződésszerűen, ha a termék leszállítása mellett annak fel- vagy összeszereléséről is gondoskodik. Megbízhat erre alvállalkozót is. Teljesítési hely: az a hely, ahol a fel- vagy összeszerelés ténylegesen történik. Amennyiben az értékesítő a fel- vagy összeszerelés helyén nem rendelkezik székhellyel, és a megrendelő adóalany: az adó megfizetésére az adóalany vevő kötelezett (139. §) a megrendelő nem adóalany: az értékesítő adóalanynak be kell jelentkeznie a célországban adóalanyként, és ő fizeti az áfát

28 Fel vagy összeszerelés tárgyául szolgáló termékek értékesítése ÁFA törvény 32. § Példa: Egy osztrák adóalany egy riasztó berendezést ad el a magyar adóalanynak úgy, hogy a riasztóberendezésnek a magyar budapesti székhelyén történő beszerelését is az osztrák fél végzi. Teljesítési hely: Magyarország – a szerelés helye Adófizetésre kötelezett: a magyar adóalany Ha magánszemély (nem adóalany) otthonába szerelik: Teljesítési hely: Magyarország – a szerelés helye Adófizetésre kötelezett: osztrák adóalany 25 % áfával ezért adószámot kell kérnie.

29 Közösségi vasúti, vízi vagy légi közlekedési eszközökön történő olyan termékértékesítés, amely során személyszállítás is megvalósul ÁFA törvény 33. § Ha a termék értékesítése vasúti, vízi vagy légi közlekedési eszközön történik, és az a Közösség területén végzett személyszállítás tartama alatt teljesül: Teljesítési hely: az a hely, ahol a személyszállítás indulási helye van.

30 Közösségi vasúti, vízi vagy légi közlekedési eszközökön történő olyan termékértékesítés, amely során személyszállítás is megvalósul ÁFA törvény 33. § Példa: Egy magyar adóalany a Budapest-Prága között közlekedő nosztalgiavonaton nyújt éttermi szolgáltatást, akkor belföldi teljesítési helyű lesz az ügylet.

31 Földgáz, villamos energia, hő vagy hűtési energia értékesítésének teljesítési helye ÁFA törvény § Az értékesítés adóalany kereskedők között történik (34. §) Teljesítés helye: a beszerző adóalany illetőségének tagállama. Az értékesítés nem adóalany kereskedő, hanem fogyasztó részére történik (35. §) Teljesítési hely: a tényleges fogyasztás helye Amennyiben a fogyasztó által beszerzett gáz, vagy villamos energia egész vagy meghatározott része nem kerül elfogyasztásra: Teljesítési hely: az a hely, ahol a fogyasztó illetőséggel rendelkezik.

32 Szolgáltatások teljesítési helye ÁFA törvény 37. § (1) Adóalany részére nyújtott szolgáltatások esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatás igénybevevője gazdasági céllal letelepedett, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig az a hely, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van. (2) Nem adóalany részére nyújtott szolgáltatások esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatás nyújtója gazdasági céllal letelepedett, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig az a hely, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van.

33 Értelmezési alapelvek ÁFA törvény 36. § (1) Ezen alfejezet alkalmazásában a) az egyébként nem adóalanyi minőségében eljáró adóalanyt a részére nyújtott valamennyi szolgáltatás viszonylatában is adóalanynak kell tekinteni, kivéve azt az esetet, ha a nyújtott szolgáltatást közvetlenül saját vagy alkalmazottai magánszükségletének kielégítésére veszi igénybe, amely esetben az érintett személyt, szervezetet nem adóalanynak kell tekinteni; b) a nem adóalany jogi személyt az a) pont értelmében adóalanynak kell tekinteni, feltéve, hogy ba) közösségi adószámmal [258. § (3) bekezdésének a) pontja] rendelkezik, vagy rendelkeznie kellene, ha ilyen személyként belföldön, bb) adószámmal [258. § (3) bekezdésének b) pontja] rendelkezik, vagy rendelkeznie kellene, ha ilyen személyként a Közösség más tagállamában vették nyilvántartásba. (2) Az (1) bekezdés a) pontjától eltérően, ezen alfejezet alkalmazásában azt a személyt, szervezetet, akinek (amelynek) adóalanyisága a 6. § (4) bekezdésén alapul, a részére nyújtott olyan szolgáltatás viszonylatában, amelynek igénybevétele során egyébként nem adóalanyi minőségében jár el, nem adóalanynak kell tekinteni.

34 Különös szabályok Ügynöki tevékenység esetén ÁFA törvény 38. § Az ügynök olyan közvetítő, aki más nevében és más javára jár el. Nem adóalany részére nyújtott közvetítői szolgáltatás esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a közvetített ügylet teljesítési helye van. Adóalany részére nyújtott ilyen jellegű szolgáltatás teljesítési helye főszabályként adózik.

35 Különös szabályok Ingatlanhoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások esetén ÁFA törvény 39. § Ingatlanhoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások esetén az ingatlan fekvése határozza meg a teljesítés helyét, függetlenül, hogy ki és milyen minőségében rendeli azt meg. Az ingatlanhoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások körébe különösen beletartoznak: az ingatlanközvetítői és -szakértői szolgáltatások, a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatások, az ingatlanhasználatra vonatkozó jogok átengedése, valamint az építési munkák végzésének előkészítésére és összehangolására irányuló szolgáltatások.

36 Különös szabályok Személyszállítás ÁFA törvény 40. § S zemély szállítása esetében a teljesítés helye az az útvonal, amelyet a szolgáltatás nyújtása során ténylegesen megtesznek. Országhatáron átnyúló ügyletek esetén az útvonalat meg kell bontani belföldi és külföldi útszakaszra (közösségi és harmadik ország is lehet, nincs különbség) (Adómentesítő szabály Áfa tv §)

37 Különös szabályok Teherfuvarozás ÁFA törvény 41. § Adóalany részére nyújtott teherfuvarozásnál a teljesítési hely főszabály szerint alakul Nem adóalany részére nyújtott teherfuvarozásnál: -Belföldi és harmadik országba induló fuvar esetén: a megtett útvonal - Közösségi teherfuvarozásnál: az indulás helye

38 Különös szabályok Kulturális, művészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási és sportszolgáltatások, továbbá más ezekhez hasonló szolgáltatások ÁFA törvény 42. § Adóalany megrendelő esetén: a teljesítési hely a főszabály szerint alakul, kivéve ha csak belépést biztosít az adott szolgáltatás, mert akkor a rendezvény helyszíne. Nem adóalany megrendelő esetén: a teljesítési hely a rendezvény helyszíne

39 Különös szabályok Közlekedési eszközök rövid időtartamú bérbeadása ÁFA törvény 44. § (1-2) bek. Attól függ, milyen időtartamot ölel föl. Közlekedési eszköz rövid távú bérbeadása - ha a bérlet időtartama a 30 napot – hajók esetén a 90 napot – nem haladja meg Teljesítés helye: ahol a közlekedési eszközt ténylegesen a megrendelő rendelkezésére bocsátják.

40 Különös szabályok Közlekedési eszközök rövid időtartamú bérbeadása Közlekedési eszköz hosszú távú bérbeadása Fő szabály szerint: Adóalany részére nyújtott szolgáltatások esetében Teljesítés helye: a megrendelő gazdasági letelepedésének a helye Nem adóalany részére nyújtott szolgáltatások esetében Teljesítés helye: a szolgáltatás nyújtójának székhelye, állandó telephelye FIGYELNI a vagyoni előny szerzésének helyére!

41 Különös szabályok Éttermi és egyéb vendéglátóipari szolgáltatások nyújtása ÁFA törvény 45. § Éttermi és egyéb vendéglátó-ipari szolgáltatások nyújtása esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatást ténylegesen nyújtják. Kivéve ha az éttermi és egyéb vendéglátó-ipari szolgáltatások nyújtása vasúti, vízi vagy légi közlekedési eszközön történik, és az a Közösség területén végzett személyszállításhoz kapcsolódik akkor a teljesítési hely a személyszállítás indulási helye. Menettérti személyszállítás esetében az oda- és visszautazás külön-külön, önálló személyszállításnak tekintendő.

42 II. A fizetésre kötelezett személyének meghatározása Főszabály: ÁFA törvény 138. § Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adót - ha e törvény másként nem rendelkezik - az az adóalany fizeti, aki (amely) az ügyletet saját nevében teljesíti.

43 Különös szabályok Adófizetési kötelezettség keletkezése termék Közösségen belüli beszerzése esetén ÁFA törvény 143. § (1) Termék Közösségen belüli beszerzése esetében az adót - a (2) bekezdésben és a 144. §-ban meghatározott eltéréssel - a terméket beszerző a) adóalany, b) nem adóalany jogi személy fizeti. (2) Új közlekedési eszköz Közösségen belüli beszerzése esetében az adót az új közlekedési eszközt beszerző, az a nem-adóalany személy, szervezet is fizeti, aki (amely) nem jogi személy.

44 Termék Közösségen belüli beszerzésére vonatkozó különös szabályok ÁFA törvény 63. § (1) Termék Közösségen belüli beszerzése esetében a fizetendő adót az ügylet teljesítését tanúsító számla kibocsátásakor, de legkésőbb a teljesítést követő hónap tizenötödik napján kell megállapítani.

45 Adó alapjának forintban történő megállapítása ÁFA törvény 80. § (1) bek. (1) Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása, valamint termék Közösségen belüli beszerzése esetében, ha az adó alapja külföldi pénznemben kifejezett, a forintra történő átszámításhoz azt a (2) bekezdésben meghatározott árfolyamot kell alkalmazni, amely a) termék Közösségen belüli beszerzése, illetőleg előleg fizetése esetében, valamint a 60. §-ban említett esetekben a fizetendő adó megállapításakor, b) az 58. §-ban említett esetben a számla kibocsátásakor, c) egyéb esetekben pedig a teljesítéskor érvényes

46 Adó alapjának forintban történő megállapítása ÁFA törvény 80. § (2) bek. (2) Az alkalmazandó árfolyam az az utolsó, az (1) bekezdésben meghatározott időpontban érvényes, az adott külföldi pénznem valamely egységének forintban kifejezett ára, amelyet a) belföldön pénzváltási engedéllyel rendelkező hitelintézet devizában eladási árként jegyez; vagy b) a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) hivatalosan közzé tesz, feltéve, hogy a forintra történő átszámításra kötelezett (e § alkalmazásában a továbbiakban: kötelezett) így dönt, és erről a döntéséről az állami adóhatóságnak előzetes bejelentést tesz.

47 Adólevonási jog keletkezése ÁFA törvény 120. § Abban a mértékben, amilyen mértékben az adóalany - ilyen minőségében - a terméket, szolgáltatást adóköteles termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja, jogosult arra, hogy az általa fizetendő adóból levonja azt az adót, amelyet a) termék beszerzéséhez, szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan egy másik adóalany - ideértve az Eva. hatálya alá tartozó személyt, szervezetet is - rá áthárított; b) termék beszerzéséhez - ideértve a termék Közösségen belüli beszerzését is -, szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan fizetendő adóként megállapított; c) termék importjához kapcsolódóan ca) maga vagy közvetett vámjogi képviselője megfizetett, illetőleg cb) maga vagy közvetett vámjogi képviselője fizetendő adóként megállapított; d) előleg részeként megfizetett; e) a 11. § (2) bekezdésének a) és b) pontjában említett termékértékesítéséhez kapcsolódóan fizetendő adóként megállapított [a)-e) pontok a továbbiakban együtt: előzetesen felszámított adó].

48 Adólevonási jog tárgyi feltétele ÁFA törvény 127. § (1) bek. ( 1) Az adólevonási jog gyakorlásának tárgyi feltétele, hogy az adóalany személyes rendelkezésére álljon a) a 120. § a) pontjában említett esetben a nevére szóló, az ügylet teljesítését tanúsító számla; b) a 120. § b) pontjában említett esetek közül: ba) termék Közösségen belüli beszerzése esetében a nevére szóló, az ügylet teljesítését tanúsító számla, illetőleg bb) egyéb, a ba) alpont alá nem tartozó esetekben pedig szintén a nevére szóló, az ügylet teljesítését tanúsító számla, illetőleg - ha a fizetendő adó megállapításakor számla nem áll az adóalany személyes rendelkezésére - mindazon okiratok, amelyek a fizetendő adó összegszerű megállapításához szükségesek; c) a 120. § c) pontjában említett esetben a nevére szóló, a termék szabad forgalomba bocsátásáról rendelkező határozat, valamint ca) a 120. § ca) alpontjában említett esetben a nevére szóló, az adó megfizetését igazoló okirat, vagy ha az adót közvetett vámjogi képviselője fizette meg, a közvetett vámjogi képviselőnek az adóalany nevére szóló nyilatkozata az adó megfizetéséről, cb) a 120. § cb) alpontjában említett esetben mindazon okiratok, amelyek a fizetendő adó összegszerű megállapításához szükségesek, vagy ha a fizetendő adót közvetett vámjogi képviselője állapította meg, a közvetett vámjogi képviselőnek az adóalany nevére szóló nyilatkozata az adó fizetendő adóként történt megállapításáról és bevallásáról; d) a 120. § d) pontjában említett esetben a nevére szóló, az előleg megfizetését tanúsító számla; e) a 120. § e) pontjában említett esetben mindazon okiratok, amelyek a fizetendő adó összegszerű megállapításához szükségesek.

49 Szolgáltatás nyújtása esetén adófizetési kötelezettség keletkezése ÁFA törvény 60. § (1-2) bek. (1) Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha adófizetésre a terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő adóalany kötelezett, a fizetendő adót a) az ügylet teljesítését tanúsító számla vagy egyéb okirat kézhezvételekor, vagy b) az ellenérték megtérítésekor, vagy c) a teljesítést követő hónap tizenötödik napján kell megállapítani. (2) Az (1) bekezdésben felsoroltak közül az alkalmazandó, amely a leghamarabb következik be.

50 Fordított adózás a belföldön nyilvántartásba vett adóalanyok között Esetei: ÁFA törvény 142. § (1) bek. (1) Az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti: a) a 10. § d) pontja szerinti termékértékesítés esetében; b) a szolgáltatás nyújtásának minősülő olyan építési-szerelési és egyéb szerelési munka esetében, amely ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására - ideértve az ingatlan bontással történő megszüntetését is - irányul, feltéve, hogy az ingatlan létrehozatala, bővítése, átalakítása vagy egyéb megváltoztatása építési hatósági engedély-köteles, amelyről a szolgáltatás igénybevevője előzetesen és írásban köteles nyilatkozni a szolgáltatás nyújtójának; c) az a) és b) pontban említett termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz munkaerő kölcsönzése, kirendelése, illetőleg személyzet rendelkezésre bocsátása esetében; d) a 6. számú mellékletben felsorolt termékek értékesítése esetében; e) a 86. § (1) bekezdésének j) és k) pontja alá tartozó termékértékesítés esetében, ha az értékesítő adóalany élt a 88. §-ban említett választási jogával; f) az adós és hitelező viszonylatában olyan termék értékesítése esetében, amely dologi biztosítékként lejárt követelés kielégítésének érvényesítésére irányul; g) a vállalkozásban tárgyi eszközként használt termék értékesítése, valamint egyéb, a teljesítésekor a szokásos piaci árat tekintve forintnak megfelelő pénzösszeget meghaladó termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás esetében, ha a teljesítésre kötelezett adóalany felszámolási vagy bármely más, fizetésképtelenségét jogerősen megállapító eljárás hatálya alatt áll; h) üvegházhatású gáz kibocsátására jogosító forgalomképes vagyoni értékű jog (kibocsátási egység) átruházása esetében.

51 Fordított adózás alkalmazásának feltételei ÁFA törvény 142. § (3) bek. a) b) pont A z (1) bekezdés alkalmazásának feltétele, hogy az ügylet teljesítésében érintett felek a) mindegyike belföldön nyilvántartásba vett adóalany legyen, valamint b) egyikének se legyen olyan, e törvényben szabályozott jogállása, amelynek alapján tőle adó fizetése ne lenne követelhető. (Szolgáltatásnyújtás minden eleménél külön- külön kell vizsgálni, példa!)

52 = EVA alanyokra és = az ÁFA törvény §-ai alapján adómentes tevékenységet végzőknek a Jogállása nem zárja ki a fordított adózást!

53 Fordított adózásnál az adófizetési kötelezettség keletkezése ÁFA törvény 60. § (1-2) bek. (1) Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha adófizetésre a terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő adóalany kötelezett, a fizetendő adót a) az ügylet teljesítését tanúsító számla vagy egyéb okirat kézhezvételekor, vagy b) az ellenérték megtérítésekor, vagy c) a teljesítést követő hónap tizenötödik napján kell megállapítani. (2) Az (1) bekezdésben felsoroltak közül az alkalmazandó, amely a leghamarabb következik be.

54 Levonási jog ÁFA törvény 120. § b) pont Abban a mértékben, amilyen mértékben az adóalany - ilyen minőségében - a terméket, szolgáltatást adóköteles termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja, jogosult arra, hogy az általa fizetendő adóból levonja azt az adót, amelyet b) termék beszerzéséhez - ideértve a termék Közösségen belüli beszerzését is -, szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan fizetendő adóként megállapított;

55 Számlázási sajátosság ÁFA törvény 142. § (7) bek. Az (1) bekezdés alkalmazása esetében a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója olyan számla kibocsátásáról gondoskodik, amelyben áthárított adó, illetőleg a 83. §-ban meghatározott százalékérték nem szerepel.

§ (1) bekezdés esetei a.) Az Áfa tv. 10.§ d.) pontja szerinti ingatlanértékesítés Termékértékesítésként adózik az építési-szerelési munkával létrehozott, az ingatlan- nyilvántartásba bejegyzendő ingatlan átadása a jogosultnak, még abban az esetben is ha a teljesítéshez szükséges anyagokat a jogosult bocsátotta rendelkezésre.

§ (1) bekezdés esetei Ismérvei: -A felek vállalkozási szerződést kötnek és nem adásvételit -A generálkivitelező arra vállal kötelezettséget, hogy a megfelelő ingatlant felépíti, majd a megrendelő birtokába adja -A tulajdonjog mindvégig a megrendelőé, az építési-hatósági engedély is az ő nevére szól

§ (1) bekezdés esetei b.) építési-szerelési munkák Ide kizárólag ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására irányuló építési-szerelési vagy egyéb szerelési tartalmú szolgáltatások tartoznak.

§ (1) bekezdés esetei e.) Ingatlanértékesítések 86.§ (1) bek j)-k)pontjai az ingatlanokat 2 részre osztja: 1. csoport: ADÓKÖTELES  Beépített ingatlan (ingatlanrész) és az ehhez tartozó földrészlet, ha az első rendeltetésszerű használatba vétele nem történt meg  Beépített ingatlan (ingatlanrész) és az ehhez tartozó földrészlet, ha az első rendeltetésszerű használatba vétel megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély jogerőre emelkedése és az értékesítés között még nem telt el kettő év.  Beépítetlen építési telek

60 Ingatlanértékesítések ÁFA törvény 86.§ (1) bek j)-k)pontjai az ingatlanokat 2 részre osztja: 2. csoport: MENTES  Beépített ingatlan és az ehhez tartozó földrészlet, ha a rendeltetésszerű használatba vétele megtörtént és az arra jogosító hatósági engedély jogerőre emelkedésétől számított 2 év eltelt  Beépítetlen ingatlan (ingatlanrész) az építési telken kívül

61 Adókötelessé tétel ÁFA törvény 88.§ (1) bek. A 86. § (1) bekezdésétől eltérően a belföldön nyilvántartásba vett adóalany az állami adóhatóságnak tett előzetes bejelentése alapján dönthet úgy is, hogy a) a 86. § (1) bekezdésének j) és k) pontjában említett termékértékesítését, illetőleg b) a 86. § (1) bekezdésének l) pontjában említett szolgáltatásnyújtását adókötelessé teszi.

62 A választást az adóalany a jogállásának megfelelő bejelentő – változás-bejelentő lapon (‘T101, ‘T01E, ‘T201, ‘T201T, ‘T201C számú nyomtatványok) teheti meg az állami adóhatóság felé.

63 Választás bejelentésének lehetséges időpontjai: → alakuláskor → az adóköteles tevékenység megkezdésével egyidejűleg (tehát év közben is) → az adóév dec. 31-ig (következő évben alkalmazható)

§ (1) bekezdés esetei A g.) pontban foglalt Ft-os értékhatár értelmezése -Tárgyi eszköz értékesítése -Egyéb, a teljesítéskor a szokásos piaci árat tekintve Ft-nak megfelelő pénzösszeget meghaladó termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás Szokásos piaci ár = az a teljes pénzösszeg, amelyet tisztességes versenyfeltételek mellett fizetni kellene

65 III. Számlázás szabályai ÁFA törvény 159. § (1) bek. Főszabály: Az adóalany köteles - ha e törvény másként nem rendelkezik - a 2. § a) pontja szerinti termékértékesítéséről, szolgáltatásnyújtásáról a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője részére, ha az az adóalanytól eltérő más személy vagy szervezet, számla kibocsátásáról gondoskodni.

66 Ellenérték nélküli ügyletek számlázása = 11. § szerint az ellenérték nélküli termékátadás is termékértékesítés ill. = a 14. § szerint az ingyenes használatba adás és az ingyenes szolgáltatásnyújtás is szolgáltatásnyújtásnak minősül, így ezen ügyletekről is számlát kell kiállítani ↓ Feltéve, hogy a termék beszerzője, a szolgáltatás igénybevevője a számlakibocsátó adóalanytól különböző személy

67 Számlázás szabályai Előleg Kötelező a számla kibocsátása előlegfizetés esetén is, ha az előleget adóalany, vagy nem adóalany jogi személy fizeti. Az előleg számlának tartalmaznia kell azon ügylet adatait is, amelyre vonatkozóan az előleget fizették.

68 Előleg Az előleg átvételének, jóváírásának napja adófizetési kötelezettséget keletkeztet. Amennyiben az adó alapja idegen fizetőeszközben van kifejezve, az előleg forintra történő átszámításához az fizetendő adó megállapításának időpontjában érvényes árfolyamot kell alkalmazni. (Áfa tv. 80.§)

69 Előleg Devizában kiállított végszámlában az előleg elszámolása: 1.Előleg számla ÁFA tartalma: 800 EUR240Ft/EUR árfolyamon Ft 2.Végszámla teljesítése alapján az ÁFA: 1000 EUR250 Ft/EUR árfolyamon Le: előleg áfa – 800 EUR Különbözet: 200 EUR250Ft/EUR árfolyamon50.000Ft

70 Számlázás szabályai Kivétel az előleg számla kiállítása alól Amikor a nem adóalany magánszemély által (akár készpénzzel, akár átutalással) fizetett összeg nem éri el a Ft-ot, valamint számla kiállítását sem kéri a vásárló, az adóalanynak nem kell az ÁFA tv. szerinti számlával bizonylatolnia az előleg átvételét. ↓ nyugta kiállítása sem kötelező DE számviteli bizonylat kiállítása kötelező

71 Számla kibocsátási kötelezettség alóli mentesülés ÁFA törvény 165. § (1) bek. a),b) pont Mentesül a számla kibocsátási kötelezettség alól az adóalany Ha a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása a tevékenység közérdekű vagy speciális jellegére tekintettel mentes az adó alól, feltéve, hogy az adóalany gondoskodik az ügylet teljesítését tanúsító számviteli bizonylat kiállításáról.

72 Időszaki elszámolás és gyűjtőszámla lényege és különbsége ÁFA törvény 58. § (1) bek. Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a felek részletfizetésben vagy határozott időre szóló elszámolásban állapodtak meg, teljesítés az ellenérték megtérítésének esedékessége, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik. fizetési határidő = a teljesítés időpontjával

73 Gyűjtőszámla ÁFA törvény 164. § A gyűjtőszámla egy számlázási módszer, amelyre abban az esetben kerülhet sor, ha a teljesítésre kötelezett adóalany részéről valamely partnere felé az adómegállapítási időszak alatt több, az ÁFA tv. szerinti számla kibocsátására okot adó ügyletet teljesít. Gyűjtőszámlának nincs saját teljesítési időpontja! A teljesítési időpont az egyes ügyletekhez van rendelve.

74 Számla tartalmi követelményei az ÁFA törvény 169. §-a szabályozza részletesen =Vevő adószáma csak fordított adózás esetén kötelező =VTSZ ill. SZJ szám feltüntetése nem kötelező akkor sem ha az ÁFA tv. Hivatkozik rá =A termék értékesítőjének (szolgáltatás nyújtójának) a neve és címe kötelező elem =Ha az ügylet különös adózási mód alá esik arra hivatkozni kell =Fordított adózást fel kell tüntetni =„Közvetített szolgáltatás” utalás az ÁFA tv. szerint nem előírása a számlának csak a Számviteli tv. 3. § (4) bek. 1 pontja alapján

75 Számla korrekciók Hibás számla esetei Hibás a számla: minden olyan név-, számleírás, hiányosság javítható, pótolható, amely nem az adóalapot és az adó összegét érinti A megfelelően kibocsátott számla nem az adólevonási jog keletkezésének előfeltétele, hanem annak gyakorlásához szükséges. Ez azt jelenti, ha a hibás vagy hiányos számlát utóbb korrigálják, akkor az adólevonási jog annak megnyílásától (tehát a teljesítés időpontjától) kezdődően – nem pedig csupán a korrekció időpontjától – gyakorolható.

76 Gyakran előforduló hibák 1. Hibás a kibocsátó adószáma 2. Hibás valamelyik adóalany neve, vagy hibásan szerepel a cégforma 3. A kibocsátó korábbi címe szerepel a számlán Kérdés: Rossz lett a vevő neve, címe. Mi lesz a helyesbítő számlával egy tekintet alá eső okirat teljesítési időpontja, és mi lesz az új számla teljesítési időpontja? A módosítás nem befolyásolja az ügylet teljesítési időpontját, ezért nem lesz új teljesítési időpont.

77 Gyakran előforduló hibák 4. A számlán a vevő postafiók címét tüntették fel Sem a vevői, sem a szállítói adatok szerepeltetése során nem fogadjuk el a postafiókcímet, sem a levelezési címet. Címnek vagy a székhelyet vagy a telephelyet fogadjuk el. Akár a számlakibocsátónál, akár a számlabefogadónál elfogadható a székhely is, a telephely is. 5. A teljesítés időpontja hibás 5.1. A teljesítési időpont korábbi időszakba kerül, mint a javítás előtt volt Önellenőrzés nem szükséges, hiszen az adólevonási jog annak megnyílásától számítva elévülési időn belül bármelyik adómegállapítási időszakban gyakorolható (Áfa tv §) A teljesítési időpont későbbi, mint a javítás előtt Önellenőrizni kell.

78 Fordított-egyenes adózás változása miatti korrekciók I. Fordítottan adóztak, de egyenesen kellett volna A, Számlakibocsátói oldal Ebben az esetben számlakibocsátói oldalon az eredeti – egyenes adózásos – teljesítési időpontban nem történt áfafizetés, amit az eredeti időszak önellenőrzésével lehet rendezni. PÉLDA: Az adóalany által kibocsátott számlán az adóalapként feltüntetett összeg 100 egység volt, áfa felszámításra nem került sor, fordítottan adóztak. Ha az egyenes adózás szabályai szerint kezelték volna a felek az ügyletet, akkor 25%-os adómérték alá tartozó értékesítés esetén 25 egység áfát kellett volna felszámítani. A számlát korrigálni kell. Az eladó a 25 % fizetendő áfát az eredeti bevallási időszakra vonatkozó önellenőrzéssel rendezheti, mivel az adó alapjának csökkenésére nem került sor, pusztán az adó utólagos felszámítása történt meg az eredeti számlában feltüntetettel megegyező összegű – 100 egység – adóalapra. A 78. § (3) szerinti elszámolásra nincs lehetőség, vagyis a számlakibocsátó az eredeti teljesítés adómegállapítási időszakára vonatkozó önellenőrzéssel rendezheti az adót.

79 Fordított-egyenes adózás változása miatti korrekciók I. Fordítottan adóztak, de egyenesen kellett volna B, Számlabefogadói oldal A befogadó ebben az esetben a 60. § (1) bekezdésének megfelelően vagy a számla kézhezvételének, vagy az ellenérték megtérítésének, vagy a teljesítést követő hó 15. napjának adómegállapítási időszakában elszámolta a teljesítést a fordított adózás szabályai szerint. A fordított adózás kapcsán fizetett és esetlegesen levont adót(!) önellenőrzéssel lehet korrigálni, ugyanakkor a rendbetétel során a számlakibocsátó által az egyenes adózás szabályai szerint áthárításra kerülő áfát a befogadó akár az eredeti teljesítési időpontot magában foglaló időszak önellenőrzésével, akár azt követően elévülési időn belül bármikor levonásba helyezheti, ha az adólevonás feltételei egyébként fennállnak.

80 Fordított-egyenes adózás változása miatti korrekciók I. Fordítottan adóztak, de egyenesen kellett volna B, Számlabefogadói oldal PÉLDA: A vevői oldalon a fordított adózás alkalmazásával a befogadott eredeti számlán szereplő 100 egység adóalap után megállapításra került 25 egység fizetendő adó, mely ugyanezen időponttal levonható adóként is szerepeltethető volt. A módosítás okán el kell rendezni egyrészt a fordítottan elszámolt adót, másrészt pedig a most rá áthárításra került adóösszeget is. Első lépcsőben az eredeti bevallást kell önellenőrizni (132. § (1) nem alkalmazható). Ez az elszámolandó adó összegében változást nem eredményez, mivel a fizetendő és a levonható adó is ugyanakkora volt, így pótlékalap sincs. Tehát a számlabefogadó önellenőrzi azt az időszakot, amelyben a fordított adózásos tételt elszámolta, azaz az önellenőrzés során -25 egység fizetendő adó korrekció, illetve +25 egység levonható adó korrekció történik, ami pénzügyi értelemben 0. A módosításkor felszámított és áthárított áfa tekintetében a számlabefogadó levonási joga a fizetendő adó megállapításának időpontjában nyílik meg (119. §), így azt levonható adóként a módosító okirat birtokában a teljesítés időpontját magában foglaló adómegállapítási időszakban vagy elévülési időn belül az azt követő bármelyik adómegállapítási időszakban veheti figyelembe.

81 Fordított-egyenes adózás változása miatti korrekciók II. Egyenesen adóztak, de fordítottan kellett volna A, Számlakibocsátói oldal A számlakibocsátó az ügylet – egyenes adózásos – teljesítési időpontjában „fölöslegesen” fizetett adót, amit az eredeti időszak önellenőrzésével kérhet vissza, az eredetileg kibocsátott számla korrekciója mellett. PÉLDA: Az értékesítésről kibocsátott számlán a teljesítésre kötelezett adóalany 100 egység adóalapra 25 egység áfát számított fel, fizetendő adóként bevallotta. Utóbb észleli, hogy az ügylet fordított adózás alá esik, vagyis a 25 egység áfa felszámítása nélkül kellett volna a számlát kibocsátani és a bevallásban sem szerepelt volna. A számlát korrigálni kell, mivel a számla kibocsátására kötelezett értékesítő helytelenül adót számított fel, ezáltal adólevonásra jogosító bizonylatot bocsátott a vevője rendelkezésére. A korábban bevallott 25 egység fizetendő adó csökkenését az eladó a teljesítés időpontját magában foglaló eredeti bevallási időszakra vonatkozó önellenőrzéssel rendezheti. 78. § (3)-ra nincs lehetőség, mert nem az adó alapjának utólagos csökkenése okozta a korrekció szükségességét § sem lehet, mert az csak a levonható adó rendezésére tartalmaz eltérő szabályokat.

82 Fordított-egyenes adózás változása miatti korrekciók II. Fordítottan adóztak, de egyenesen kellett volna B, Számlabefogadói oldal Az eredetileg egyenes adózással kiszámlázott ügylet után levont áfát az adólevonás gyakorlása szerinti adómegállapítási időszak önellenőrzésével köteles visszafizetni az államháztartás felé. Ugyanakkor köteles egyúttal a teljesítés után a fordított adózás szabályai szerint az adót elrendezni, amit a 60. § (1)-ben szereplő azon időpont szerinti adómegállapítási időszak önellenőrzésével tehet meg, amelyik időpont a három közül a leghamarabb következett be.

83 Fordított-egyenes adózás változása miatti korrekciók II. Egyenesen adóztak, de fordítottan kellett volna B, Számlabefogadói oldal PÉLDA: A számlabefogadói oldalon a számlában felszámított 25 egység áfa levonásra került. A fordított adózás szabályai szerint kibocsátott módosító okirat alapján ezt a levont adót vissza kell rendezni, a fordított adózás keretében fizetendő adót meg kell állapítani, és azt ugyanezzel az időponttal levonható adóként is figyelembe lehet venni. Első lépcsőben a számlában felszámított és levont áfát kell önellenőrizni az eredeti bevallási időszakra vonatkozóan (132. § (1) nem alkalmazható, mert nem az adó összegét meghatározó tényezőkben következett be változás). Másodszor a fordított adózás alkalmazásával megállapítandó fizetendő adót a 60. § (1) szerinti eredeti időpontot tartalmazó bevallási időszak önellenőrzésével lehet korrigálni, és ugyanebben a bevallási időszakban lehet figyelembe venni az így megállapított fizetendő adót levonhat adóként is.

84 Az áfa tv. 77.§-ának esetei miatti korrekciók Számlakibocsátó részéről 1. Fizetendő adócsökkenés - számlakibocsátói oldalon Az elszámolás attól függően alakul, hogy mi az oka a fizetendő adó csökkenésének Tárgyidőszakban történő elszámolásTárgyidőszakban történő elszámolás Az ügylet érvénytelensége jogcímén: - az ügylet kötése előtt fennállott helyzetet állítják helyre, vagy - az ügyletet az érvénytelenítő határozat meghozataláig terjedő időre hatályossá nyilvánítják, vagy - az ügyletet az aránytalan előny kiküszöbölésével érvényessé nyilvánítják Az ügylet hibás teljesítése jogcímén: - a jogosult eláll az ügylettől, vagy - a jogosult ár- vagy díjleszállítást kap Teljesítés hiánya miatt az előleget visszafizetik Betétdíjas termék visszaváltásakor a betétdíjat visszatérítik Árengedményt adnak a 71. § (1) a, b, pontja szeri Részletvétel, zárt végű lízing, bérbeadás, vagyoni értékű jog időleges átengedése meghiúsul futamidő alatt bármely okból

85 Az áfa tv. 77.§-ának esetei miatti korrekciók Ha az adó alapjának a 77. §-ban meghatározott utólagos csökkenése a korábban fizetendő adóként megállapított és bevallott adót is csökkenti, a kötelezett jogosult azt, mint fizetendő adót csökkentő tételt legkorábban abban az adómegállapítási időszakban figyelembe venni amelyben: -Az eredeti számlát érvénytelenítő számla vagy az azt módosító számla a jogosult személyes rendelkezésére áll -A kötelezett a jogosultnak az ellenértéket visszatéríti

86 Az áfa tv. 77.§-ának esetei miatti korrekciók Számlakibocsátó részéről A következőkre kell figyelni: 1. A tárgyidőszakban történő elszámolás lehetősége a számlakibocsátónál csak abban az a esetben áll fönn, ha a fizetendő adó az adó alapjának 77. § szerinti esetek miatti csökkenése miatt csökken. - nem alkalmazható ez a szakasz, ha a fizetendő adó nem az adó alapjának csökkenése miatt, hanem más okból csökken (pl. téves adómérték miatt) PÉLDA: Az adóalany az ingatlan-bérbeadást január-szeptember hónapokban 25 %-os adómértékkel terhelten számlázta annak ellenére, hogy az ingatlan-bérbeadásra vonatkozóan nem választott adókötelezettséget, és csak október 31-én észleli, hogy tévesen számlázott, akkor a 25 %-os áfával kiállított számláit adómentesre kell javítania. A javítás eredményeként csökken a fizetendő adó, azonban tekintettel arra, hogy az adóalapja változatlan marad, pusztán a téves adómérték alkalmazása miatt csökken a fizetendő áfa, ezért a korrekció alkalmazására a 78. § (3) bek. nem alkalmazható (mivel ott kifejezetten adóalap csökkenésről van szó), hanem ilyen esetben az általános szabályt, azaz az Art. önellenőrzésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

87 Az áfa tv. 77.§-ának esetei miatti korrekciók Számlakibocsátó részéről A következőkre kell figyelni: 2. A 77.§ szerinti esetekben abban az adómegállapítási időszakban számolható el a fizetendő adócsökkenés, amelyikben a korrekciós bizonylat a jogosult, azaz a számlabefogadó személyes rendelkezésére áll. Ha nincs korrekciós bizonylat: Ha az eredeti ügyletet azért nem kísérte számlakibocsátás, mert az Áfatörvény szabályai szerint a bizonylatolási kötelezettségét az adóalany nyugtával is teljesíthette (pl. nem adóalany magánszemély vevő esetén), akkor abban az adómegállapítási időszakban lehet elszámolni, amelyikben a csökkenés okán történő ellenérték visszatérítés megtörténik (hiszen ilyen esetekben bizonylatkorrekcióra nem kerül sor). Miként tudja igazolni a számlakibocsátó, hogy a korrekciós bizonylat a számlabefogadó személyes rendelkezésére áll?

88 Az áfa tv. 77.§-ának esetei miatti korrekciók Legkorábban a fizetendő adó csökkenése azon adómegállapítási időszakról beadandó bevallásban számolható el, amelyikben a korrekciós bizonylatot a számlabefogadó személyes rendelkezésére bocsátja. Tehát hiába adja át előbb, mint a megelőző adómegállapítási időszakra vonatkozó bevallási határidő, ez utóbbi bevallásban még nem lehet elszámolni a fizetendő adó csökkenését.

89 Az áfa tv. 77.§-ának esetei miatti korrekciók Számlakibocsátó részéről A következőkre kell figyelni: 2. PÉLDA: A számlakibocsátó egy november havi teljesítésre tekintettel december 5-én kiállított és átadott korrekciós bizonylattal kísérten ad partnerének üzletpolitikai célú engedményt. Függetlenül attól, hogy a november havi bevallás még nem került beadásra (hiszen annak határideje december 20-a), az engedmény miatti fizetendő adócsökkenést a számlabefogadó a november havi bevallásában nem, hanem majd csak a december hónapról (január 20-ig) beadandó bevallásában veheti figyelembe. A korrekciós bizonylat befogadó részére történő rendelkezésre bocsátása december hónapban történt, ezért a számlakibocsátó által a korrekció figyelembe vétele nem lehet korábbi, mint az ezen időpontot magában foglaló adómegállapítási időszak (78. § (3)).

90 Az áfa tv. 77.§-ának esetei miatti korrekciók Számlakibocsátó részéről A következőkre kell figyelni: 3. Nemcsak az a feltétel, hogy az adóalap csökkenése okozza a számlakibocsátónál a fizetendő adócsökkenést, hanem az is, hogy az adóalap csökkenését a 77. §-ban felsorolt valamely ok idézze elő. Egyéb esetekben önellenőrzés!

91 Számlakorrekciók a számlabefogadó részéről A számlabefogadó oldalán a levonható adó összege utóbb történt változásának elszámolásánál nincsen annak jelentősége, hogy miért csökken, avagy nő a levonható 1. Levonható adócsökkenés A levonható adó csökkenése a számlabefogadónál áfafizetést eredményez, hiszen ilyen esetben arról van szó, hogy utóbb bekövetkezett körülmény folytán kiderül, a számlabefogadó eredetileg több adót vont le, mint amennyit végső soron jogosult lesz. A 132. § (2)–(3) alapján, ha a számlabefogadónál a levonható áfa csökken, az adóalany köteles a különbözetet úgy figyelembe venni, mint a fizetendő adó összegét növelő tételt abban az adómegállapítási időszakban, amelyben a változás bekövetkezik.

92 Számlakorrekciók a számlabefogadó részéről Azonban, ha az eredetileg levonható áfa közvetlenül olyan a 127. § (1) bekezdésében említett okiraton alapul, amelyet más fél (hatóság) bocsátott ki, akkor a különbözet rendezése arra az adómegállapítási időszakra esik, amelyben a különbözet alapjául szolgáló okiratot módosító vagy azt érvénytelenítő okirat az adóalany személyes rendelkezésére áll, de nem később, mint a módosító vagy érvénytelenítő okirat kibocsátásának hónapját követő hónap 15. napja. Ez azt is jelenti, hogy ha a számla befogadója elkésetten kapja meg a korrekciós bizonylatot, akkor a számlabefogadó csak önellenőrzéssel rendezheti. Ide tartozik minden olyan eset, amikor egy korábbi teljesítés adatait az eredeti számlakibocsátó által kiállított korrekciós bizonylat módosítja.

93 Számlakorrekciók a számlabefogadó részéről PÉLDA: „A” adóalany „B” adóalany partnerének utólag számlázott engedmény keretében ad a korábbi áfa összegű teljesítésből áfa engedményt. Az engedményre tekintettel a korrekciós bizonylatot A augusztus 28-án állítja ki, amelyet B szeptember 2-án kap meg. Mivel a bizonylat „B” személyes rendelkezésére szeptember hónapban áll, ezért az engedmény összegére jutó 25 áfát B adóalany a szeptember havi bevallásában köteles elszámolni.

94 Számlakorrekciók a számlabefogadó részéről A mennyiben „B”adóalany az augusztus 28-án kiállított korrekciós bizonylatot valamely okból – például akár elkeveredett a postán – csak október 24-én kapja meg, akkor tekintettel arra, hogy a 132. § (3) bek. alapján a levonható adócsökkenés elszámolása a számlabefogadónál nem eshet későbbi időpontra, mint a korrekciós bizonylat kiállítását követő hónap 15. napja, „B” az engedmény összegére jutó 25 áfát a szeptember havi bevallás önellenőrzésével tudja elszámolni, hiszen az augusztus 28-án kiállított korrekciós bizonylat alapján a levonható adó összegének csökkenését legkésőbb a szeptember 15-ét alapul véve a szeptember havi bevallásban figyelembe kellett volna venni.

95 Számlakorrekciók a számlabefogadó részéről Számlabefogadó részéről 1. Levonható adócsökkenés A, A levonható adócsökkenést mint fizetendő adót növelő tételt kell elszámolni. Ezért a 65-ös bevallásban a levonható adó csökkenését nem a levonható adó sorok valamelyikén, hanem a fizetendő adó körében – a megfelelő soron – kell szerepeltetni.

96 Számlakorrekciók a számlabefogadó részéről Számlabefogadó részéről 1. Levonható adócsökkenés C, Téves adómérték: PÉLDA: A bérbeadó az ingatlanbérbeadást annak ellenére, hogy e tekintetben áfakörbe nem jelentkezett be, 25 %-os áfával terhelten számlázta. Amikor a bérbeadó erre rájön, köteles a korábban áfával terhelten kiállított számlákat korrigálni. A számlabefogadói oldalon álló bérlőnél a korrekció eredményeként levonható adócsökkenés történik. Ha pl. a bérbeadó a január-szeptember hónapokra eső bérleti díjat 25 %- kal számlázta, és ezeket a számlákat november 10-én korrigálja, majd a korrekciós bizonylatokat a bérlőnek november 15-én átadja, akkor a bérlő a november havi bevallásban számolja el és ezzel együtt fizeti vissza a költségvetésnek. Ha a bérlő a november 10-i dátummal kiállított korrekciós bizonylatokat valamilyen oknál fogva csak következő év februárjában kapja meg, akkor – tekintettel arra, hogy a korrekció eredményeként keletkezett levonható adócsökkenést a bérlőnek legkésőbb a korrekciós bizonylat kiállítását követő hónap 15. napja szerinti adómegállapítási időszakban el kellett volna számolnia – a bérlőnek önellenőríznie kell a december havi bevallását és ebben az önellenőrzésben kell elszámolnia a levonható adócsökkenést.

97 Számlakorrekciók a számlabefogadó részéről Számlabefogadó részéről 1. Levonható adócsökkenés Mivel nem szükséges vizsgálni azt, milyen okból csökken a levonható adó összege, ezért a 132. § (3) szerinti elszámolást kell alkalmazni akkor is, ha a levonható adó összeg azért csökken, mert a számlakibocsátó tévedésből magasabb adóalapot számlázott le a megegyezettnél. Ha a levonható adó csökkenése nem más fél által kibocsátott okiraton, dokumentumon alapul, akkor a levonható adó csökkenését abban az adómegállapítási időszakban kell elszámolni, amelyikben a változás bekövetkezik.

98 Számlakorrekciók a számlabefogadónál Számlabefogadó részéről 2. Levonható adónövekedés Ha a korrekció eredményeként a levonható adó növekszik – azaz a számlabefogadó a korrekció nyomán több áfa levonására jogosult, mint amennyi áfát eredetileg levonhatóként figyelembe vehetett – a különbözetet legkorábban abban az adómegállapítási időszakban számolhatja el, amelyikben a korrekciós bizonylat a személyes rendelkezésére áll(132. § (4)). A levonható adó növekedését eredményező korrekciót elévülési időn belül bármikor (a személyes rendelkezésre állás időpontját követően is) el lehet számolni – szemben a levonható adócsökkenés elszámolásának esetével.

99 Számlakorrekciók a befogadónál Számlabefogadó részéről 2. Levonható adónövekedés 1. PÉLDA: A bérbeadó adómentesen számlázta az ingatlan-bérbeadást annak ellenére, hogy arra adókötelezettséget választott. Korrigálni kell. A bérlő (ő a számlabefogadó) az így áthárított áfát legkorábban abban az adómegállapítási időszakban veheti figyelembe mint levonható adó összegét növelő tétel, amelyikben a korrekciós bizonylatot megkapja. Megteheti, hogy nem ebben, hanem bármely ezt követő – de elévülési időn belüli – adómegállapítási időszakban számol el. Fontos: A levonható adónövekedés elszámolása nem történhet meg előbb, mint amikor már a korrekciós bizonylat a számlabefogadó rendelkezésére áll, ezért ha előbb kapná meg a bizonylatot, mint az előző adómegállapítási időszakról beadandó bevallás beadási határideje, ekkor sem lehet a megelőző időszakról beadandó bevallásban figyelembe venni.

100 Számlakorrekciók a befogadónál Számlabefogadó részéről 2. Levonható adónövekedés 2. PÉLDA: „A” adóalany présgépet értékesít „B” adóalanynak. A szerződés szerint a gép vételára: 1 millió ezer áfa, Azonban „A” tévedésből a június 22-én történt teljesítéskor 900 ezer ezer áfát számláz le. A tévedést a felek július 31-én észlelik, aminek eredményeként „A” adóalany augusztus 1-jén kiállított korrekciós bizonylattal – melyet „B” még aznap átvesz – leszámlázza a további 100 ezer + 25 ezer áfát. A korrekciós bizonylat így „B” személyes rendelkezésére csak augusztus hónapban állt, ezért a levonható adó növekedését „B” majd az augusztus hónapról (szept. 20-án) beadandó bevallásában számolja el, függetlenül attól, hogy a korrekciós bizonylat megérkezésekor (azaz aug. 1-jén) technikai értelemben még az aug. 20-ig beadandó július havi bevallásban is figyelembe tudná venni.

101 Számlakorrekciók 58.§ esetén Esetek: 1. Ha a számla úgy módosul, hogy a vevőnek fizetési kötelezettsége keletkezik, akkor nem helyesbítő számlát, hanem egy újabb számlát kell kibocsátani, melynek teljesítési időpontja egy újabb fizetési esedékességi időpont lesz.

102 Számlakorrekciók 58.§ esetén 2. Ha a módosítás nem eredményez a vevő részéről újabb fizetési kötelezettséget, akkor helyesbítő számlát kell kiállítani, amelyen a teljesítési időpont az eredeti teljesítési időpont 3. Ha a fizetendő ellenérték csökken, akkor is helyesbítő számla kell, hiszen a vevő részére a számlakibocsátónak van visszatérítési kötelezettsége. Teljesítési időpont = eredeti teljesítési időpont

103 Áfamentes ügyletek adóalap változása Mikor az adó alapjának utólagos csökkenése azért nem eredményez fizetendő adó csökkenést, mert az ügylet mentes az adó alól Ha az adó alapja utólag csökken, akkor a számlakibocsátó abban a bevallásban szerepeltetheti, amikor a módosító számlát a számlabefogadó részére el is juttatta, vagyis amikor a módosító számla a jogosult személyes rendelkezésére áll (78. § (3)-(4)). Pl. közösségi adómentes termékértékesítés - utólag adott árengedmény - nem szükséges önellenőrzés január 1-től ha egy adómentes ügylet adóalapja csökken a 77. §-ban felsorolt ok valamelyike miatt, az elszámolás a tárgyidőszakban történik - pl. közösségi adómentes értékesítés - ehhez kapcsolódóan: Art 8. sz. melléklete: ilyen esetben az összesítő nyilatkozatot sem kell önellenőrízni, az áfa bevallással együtt mozog az is

104 Áfamentes ügyletek adóalap változása Ide tartozik: 1. Közösségi adómentes értékesítés adóalapjának utólagos csökkenése 2. Közösségi beszerzés adóalapjának és a fizetendő adónak utólagos csökkenése 3. Külföldön (más tagállamban) Közösségi adóalany felé teljesített szolgáltatás adóalapjának utólagos csökkenése 4. Közösségi adóalanytól igénybevett szolgáltatás adóalapjának és az azutáni adófizetési kötelezettségnek utólagos csökkenése

105 Áfamentes ügyletek adóalap változása Ide tartozik: Mind a 4 esetbenBevallás 1165Összesítő 11A § szerinti utólagos adóalap-csökkenés 78. § (3): amikor a bizonylat a jogosult személyes rendelkezésére áll Amikor a különbözet összegéről a beszerző értesül Egyéb adóalap változás, vagy hibás adóalap Önellenőrzés Visszamenőleges helyesbítés

106 Köszönöm a figyelmet!