A tanulók megismerésének pszichológiája Dr. Mester Dolli dollim@ektf A tanulók megismerésének pszichológiája Dr. Mester Dolli dollim@ektf.hu

Követelmények Kötelező irodalom: Dávid Mária - Estefánné Varga Magdolna - Farkas Zsuzsanna - Hídvégi Márta - Lukács István (2006) Hatékony tanuló-megismerési technikák, Kézikönyv –Sulinova, Budapest http://www.sulinovaadatbank.hu/index.php?akt_menu=228 Dr. Tóth László: Pszichológiai vizsgálati módszerek a tanulók megismeréséhez, Budapest, Pedellus Tankönyvkiadó, 2004. N. Kollár Katalin – Szabó Éva (szerk.): Pszichológia pedagógusoknak; Budapest, Osiris Kiadó, 2004. 472 – 539.p. A gyakorlati jegy megszerzése: részvétel a konzultáción; esettanulmány készítése.

Mi a kompetencia? Az ismeretek, készségek és attitűdök transzferábilis, többfunkciós egysége. Ezzel mindenkinek rendelkeznie kell ahhoz, hogy személyiségét kiteljesíthesse és fejleszthesse. Képes legyen beilleszkedni a társadalomba és foglalkoztatható legyen.

Ismeret vagy képesség?

Tudás A tanár tisztában van a tanulás mibenlétével, s azzal, hogy hogyan kell a tanítási stratégiákat alkalmazni. A tanár tisztában van azzal, hogy a tanulók fizikai, szociális, érzelmi, erkölcsi és értelmi fejlettsége hat a tanulásra. A tanár tisztában van az elvárható fejlettséggel és az egyéni különbségek mértékével minden területen.

Diszpozíciók A tanár elismeri az egyéni különbségeket minden területen. Megbecsüli a tanuló sajátos tehetségét, eltökélt a tanulók önértékelésének fejlesztése iránt. A tanár kész a tanulók erősségeit a fejlődés alapjaiként, hibáikat a tanulás lehetőségeiként kezelni.

Tevékenységek A tanár tanítványai teljesítménye alapján olyan oktatási tevékenységet tervez, amely megfelel a tanulók szükségleteinek. A tanár előmozdítja a tanulók reflektálását a korábbi ismeretekre. Összekapcsolja az új tudást a korábbi ismertekkel, lehetőségeket teremt az aktív részvételre. A tanár megismeri a tanulók gondolatait és tapasztalatait, a csoportos és egyéni interakciók megfigyelésével.

A kompetencia alapú fejlesztés középpontjában: a gyermek A tanár tisztában van a gyermekek fejlődésének és tanulásának sajátosságaival. Képes olyan tanulási feltételeket teremteni, amelyek elősegítik a gyermekek intellektuális, szociális és személyes fejlődését.

Az elsajátítandó tanári kulcskompetenciák A tanulói személyiség fejlesztése A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése A pedagógiai folyamat tervezése A tanulók műveltségnek, készségeinek és képességeinek fejlesztése a tudás felhasználásával Az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák fejlesztése A tanulási folyamat szervezése és irányítása A pedagógiai értékelés változatos eszközeinek alkalmazása Szakmai együttműködés és kommunikáció Önművelés, elkötelezettség a szakmai fejlődésre

A tanulói személyiség fejlesztése mint tanári kompetencia Az egyéni igényekre és fejlődési feltételekre tekintettel elősegíteni a tanulók értelmi, érzelmi, testi, szociális és erkölcsi fejlődését. Ennek feltétele a hatékony tanulói megismerés.

Tanulók a közoktatásban Tankötelezettek Tanulási zavarokkal nehézségekkel küzdők Tanulásban akadályozottak Kivételes képességűek Értelmileg akadályozottak Magatartási problémákkal küzdők

Hogyan értelmezzük a megismerést? Néhány megközelítés: Pedológia Konstruktivizmus A humánökológiai modell

Pedológia A pedológia olyan – a megismerésre épülő gyermekközpontú nevelést hordozó – elmélet és gyakorlat, amely az inkluzív- és a fejlesztő pedagógia számára érvényes, és alkalmazható szemléletet, módszert kínál. „ Minél jobban ismerjük a gyermeket, annál jobban megértjük, minél jobban megértjük, annál inkább szeretjük, s így annál hatékonyabban tudjuk majd nevelni.” (Nagy László)

Konstruktivizmus Piaget A megismerés a való világ viszonyainak cselekvés segítségével történő belsővé válása. A tudás aktív tevékenység eredményeképpen épülő, környezetére reagáló rendszer. Belső megismerő mechanizmus. Kognitív struktúra. Kognitív rendszer. Jean Piaget a konstruktivista ismeretelmélet megalapozója. Nahalka István szerint Piaget ismeretelmélete, a genetikus episztemológia, mintegy megalapozta a konstruktivizmus elméletét. A Piaget által ismertetett belső megismerő mechanizmus (kognitív struktúra) fejlődése egy olyan folyamat, amelyben e rendszer és a valóságból érkező információk kölcsönhatása biztosítja a fejlődést. Szerinte a megismerés a való világ viszonyainak cselekvés segítségével történő belsővé válása. A tudás tehát nem egy tiszta papíron megjelenő lenyomat, hanem az aktív tevékenység eredményeképpen létrejövő, a környezetére reagáló rendszer.

Papert - konstruktivizmus Papert szerint természetes motiváció a tapasztalatszerzésre, önkéntelen érdeklődés a környezet iránt, környezetük állandó vizsgálata, megfigyelése Az "észrevétlen" tanulás - tudásszerzés felfedező, érzékelő, nonverbális a kisgyermek által vezérelt Seymour Papert amerikai pszichológus a hatvanas években Piaget munkatársaként dolgozott a genfi Genetikus Ismeretelméleti Központban. Saját bevallása szerint óriási hatással volt rá Piaget elmélete, mely szerint a gyerekek saját gondolati struktúráik építői. A folyamatot, amely során a kisgyermekek első néhány életévükben külső szándékos tanítás nélkül hatalmas tudásanyagra tesznek szert, tanítás nélküli tanulásnak nevezi. Papert szerint a kisgyermekek, természetszerűleg motiváltak a tapasztalatszerzésre, szinte önkéntelen érdeklődést mutatnak környezetük iránt. Belső ismeretvilágukat környezetük állandó vizsgálatával, megfigyelésével alakítják ki. Ez a kisgyermeki "észrevétlen" tanulás, ami tulajdonképpen felfedező, érzékelő, nonverbális, és mindenképpen a kisgyermek által vezérelt tudásszerzés a felnőttek számára sokszor meglepő módon sikeres.

Konstruktív pedagógia Tudás - konstrukció, (belső világ) építés eredménye Belső világ - kognitív rendszer kölcsönhatása, egymásra hatása Külső világ - tapasztalatok A konstruktivista tanuláselmélet szerint tudásunk nem más, mint konstrukció (építés) eredménye, vagyis a tanuló (gyermek, felnőtt) ember egy világot (világnézetet, világlátást) épít magában. A tanuló emberben felépülő világ azonban nem passzívan épülő rendszer, hanem kölcsönhatásba kerül a külső tapasztalatokkal. Így aztán a belső világ a további tapasztalatok szervezője, befogadója, értelmezője lesz. "A tanulás eszerint nem más, mint állandó konstrukció, a belső világ folyamatos építése. Amikor tanulunk, akkor az elsajátítandó információt értelmezni próbáljuk. Ez az értelmezési folyamat a korábban már elsajátított ismeretek bázisán zajlik. Ezért a konstruktivista tanuláselméletben fontos szerepe van a megelőző tudásnak. Ha a megelőző tudás kellően szervezett, mozgósítható, könnyen előhívható, akkor esély van arra, hogy az új információ értelmezése sikeresen lejátszódjék, s a tanulás folyamatában a tudat mintegy lehorgonyozza a meglévők rendszeréhez az új tudást." E tanuláselmélet nem különböztet meg – és főként nem állít egymással szembe – ismereteket, készségeket, képességeket, ennél fontosabbnak tartja a tudás építését.

A humánökológiai modell Rendszerszemléletű modell. Az ember és a környezet kölcsönhatására helyezi a hangsúlyt. Az ember úgy tudja kielégíteni szükségleteit és problémáit megoldani, hogy közlekedik, kapcsolatokat teremt ebben a rendszerben. Így létrejön a kommunális adaptáció (alkalmazkodás) a fizikai és emberi környezet között. A különböző természeti és mesterséges környezeti feltételek között különbözőképpen alakulnak ezek a kapcsolatok. Az emberek különbözőképpen elégítik ki szükségleteiket és oldják meg problémáikat.

Humán ökológia a pedagógiában a gyermek „beleszületik” egy családba, annak társadalmi helyzetébe a család társadalmi erőforrás-készlete határozza meg környezetét a gyermeket/tanulót csak környezete összefüggésében ismerhetjük/érthetjük meg a gyermek/tanuló szocializációja során adaptálódik környezetéhez. (Az ökológiai modell 7 szintje Welch szerint.)

A humánökológiai rendszer szintjei A gyermek fizikai-biológiai állapota A gyermek intrapszichés szintje A gyermek interperszonális kapcsolatai A gyermek helye a családban, közösségekben, stb. A gyermek lakóhelyi környezete A gyermek kultúrája, mint identitás A gyermeket körülvevő össztársadalmi közeg, állami intézmények, szolgáltatások, intézkedések

Ezeken a szinteken találhatók azok az erőforrások. A gyermeknek és családjának állandóan kapcsolatokat kell létesítenie és fenntartania az egyes szinteken elhelyezkedőkkel. A humán ökológia szintjei: természetes támaszok, vagyis védőhálók: 2., 3., 4., 6. szint mesterséges támaszok, vagyis társadalmi védelmi rendszerek: 5., 7.

A hatékony tanuló megismerés alapelvei

Alapelvek A pedagógus legyen motivált a tanulók megismerésében A tanulók személyiségének megismerése ne legyen akció jellegű, ágyazódjon egy komplex pedagógiai folyamatba Törekedni kell arra, hogy a tanulók teljes személyiségére vonatkozó kép alakuljon ki A gyermek teljes tevékenység- és kapcsolatrendszerének megismerése (holisztikus elv)

A tanulók személyiségének megismerése a humánökológia szemléletén alapuljon (intra-, interpszichés és interkulturális tényezők feltárása) A megismeréshez a pedagógus rendelkezzen megfelelő szakmai felkészültséggel és módszertani eszköztárral A megismerésnél legyen meghatározó a gyermek aktuális fejlettségi állapota, (vegyük figyelembe az életkori sajátosságokat) A komplex megismerésre épüljön a differenciált fejlesztés

A tanulók megismerésének főbb lépései

A tanuló megismerést igénylő cél és helyzet meghatározás Igények és célok meghatározása alapján a pszichológiai, pedagógiai, szociálpszichológiai, szociológiai ismeretek felfrissítése, kiegészítése Módszerek, eszközök kiválasztása, Vizsgálatok, mérések, felmérések elvégzése A kapott adatok feldolgozása, elemzések értékelése Az eredmények alapján a pedagógusi kompetenciába tartozó feladatok meghatározása, fejlesztési stratégia kidolgozása Ha szükséges, a pedagógusi kompetencián kívül álló esetekben külső, adekvát kompetencia bevonása, pl.: pszichológus, családgondozó, stb.

A tanulói megismerés területei

Néhány kiemelt terület Kognitív tényezők Képességek Intelligencia Tanulási szokások Tanulási stílus stb. Motiváció, érdeklődés Viselkedés, magatartás

A képesség, készség A képesség: A személyiség jellemzője, amely a jártasság és készség szintjén történő ismeretelsajátítás automatizáltsága alapján jellemzi a személyiséget. A képesség nem az emberrel vele született, hanem a tevékenységek során alakul ki, fejlődik. A készség: Tanult kivitelező pszichikus rendszer, mely rutinokból, ismeretekből szerveződik, pl.: olvasás.

Néhány képesség terület PERCEPTUÁLIS INTELLEKTUÁLIS PSZICHOMOTOROS SZOCIÁLIS Látásélesség Téri tájékozódás Vizuo – motoros koordináció Hallási megkülönböztető képesség Tapintás Emlékezet Figyelem Gondolkodás Alkotóképessé Kreativitás Verbális képesség. Testi erő Mozgás ügyesség Kézügyesség Gyorsaság Hajlékonyság Koordináció Empátia Kapcsolatteremtő képesség Tolerancia

Intelligencia Wechsler szerint: „az egyénnek az az összesített, vagy globális képessége, amely lehetővé teszi a célszerű cselekvést, a racionális gondolkodást és a környezettel való eredményes bánást”. A Sternberg-modell három alapvető információfeldolgozási képességből áll: metakomponensekből, teljesítmény-komponensekből, tudásszerzési komponensekből.

A metakomponensek nagyban hasonlítanak a metakognició folyamataira A metakomponensek nagyban hasonlítanak a metakognició folyamataira. Tervezésből, ellenőrzésből és értékelési funkciókból állnak. A teljesítménykomponensek azok a mentális folyamatok, amelyek a metakomponensi tevékenységeket viszik véghez. Az ismeretszerzési komponensekbe a szelektív kódolás, a szelektív kombináció és a szelektív összehasonlítás tartozik.

Tanulást meghatározó tényezők Tanulási stílus: Az a mód, ahogy az egyén személyiségjellemzői befolyásolják a tanulást. A tanuláshoz való hozzáállás szempontjából fontos kognitív és motivációs jellemzők összessége Befogadási és tárolási módok. A tanulási stílusban a modalitás, a társas környezet és az egyéni reagálás-típusa fejeződik ki.

A tanulási stílus meghatározó jegyek: személyiségdimenziók (pl. extrovertált, introvertált) kognitív stíluselemek (pl. mezőfüggő, mezőfüggetlen) öröklött tényezők (pl. vizuális, auditív) tanult elemek (pl. aktív, reflektív) szocializációs hatások (pl. egyéni, társas) fizikai környezet (pl. csend, világosság) kulturális tényezők (pl. zenei-ritmikus).

A tanulói motivációk A motiváció típusai Pedagógiai megfontolásból háromféle szintet különböztetünk meg: Beépült (internalizált) Belső tanulási motiváció (intrinsic) Külső (extrinsic) A tanulási motivációt befolyásoló tényezők: A tanuló személyiségbeli összetevői A tanuló szociális igénye A tanuló érdeklődése A szituációtól függő ösztönzési variánsok.

A tanulói viselkedést befolyásoló főbb motívumok Teljesítménymotiváció (sikerorientáció, kudarckerülés, igényszint) Kompetenciakésztetés Szükségletek

Emberi szükségletek (Maslow) Önmegvalósítás Önmeg- valósítás Teljesítmény Teljesítmény Társas kapcsolatok Társas kapcsolatok Biztonság, védettség Biztonság, védettség Életben maradás Életben maradás

Érdeklődés A személy, a külvilág valamely területe felé fordul Ezt a területet szeretné minél jobban megismerni, és ennek érdekében cselekedni is kész Ez az odafordulás érzelemmel telített, szubjektíven fontos a személy számára az, ami felé az érdeklődése irányul. Pl.: célszerű érdeklődés-alapú pályaválasztást megvalósítani, mert ez segíti elő leginkább, hogy szívesen végzett foglalkozást válasszunk, olyat, amelyet később majd a hivatásunknak is tekintünk.

Főbb érdeklődési területek (kiemelt szerepe pl Főbb érdeklődési területek (kiemelt szerepe pl.: a pályaorientációban van) TUDOMÁNY MŰVÉSZET SZOCIÁLIS SPORT Természet (biológia földrajz kémia fizika Matematika) Társadalom filozófia történelem jogtudomány Közgazdaság, stb. Képzőművészet zene film nyelv és irodalom, stb. pszichológia pedagógia szociális munka, stb. labdarúgás úszás kézilabda Kosárlabda, stb.

Viselkedés és magatartás háttere Problémás viselkedés háttere: Az egyén biológiai-pszichológiai és szociális körülményeiben keresendő Tünetek – jelzések: Jellegzetes életperiódus függő Áthúzódó tünetek a következő életszakaszra Más életszakasz tünetei (regresszió) A tünetek megjelenése: Viselkedési szinten Teljesítmény szinten Pszichoszomatikus szinten

Az iskoláskor legjellegzetesebb tünetei Beilleszkedési zavarok – a pedagógus kompetenciája Viselkedészavar – a pedagógus kompetenciája Magatartászavar – a pedagógus és segítő szakember kompetenciája Deviáns viselkedés - a pedagógus és segítő szakember kompetenciája

A tanulás és az iskolai teljesítmény zavara kialakulhat: Iskolába lépés idején Munkára való alkalmatlanság Szociális készségek éretlensége Intellektuális képességek alacsony nívója Neuropszichológiai problémák (figyelemzavar, hipermotilitás) Részképesség-probléma Tanulási folyamat során Ha tartós a figyelemzavar Ha gyengül a motiváció Ha jelentőssé válik az előzetes ismeretek hiánya Ha rossz a tanulási módszere Ha a saját tanulási stílusának nem kedvez az oktatás

A gyermeki megismerés területei, rendszerszemléletű megközelítésben 42

Biológiai-, fiziológiai működés sajátosságai A gyerek fejlődésére vonatkozó adatok Testi fejlettség, megjelenés Általános egészségi állapot (betegségek) Esetleges fejlődési eltérések 43

Az intrapszichés működés jellemzői Kogníció – a megismerő tevékenység jellemzői A tanuló képességére vonatkozó adatok A gyermek iskolai tanulmányi eredményei Az otthoni tanulás jellemzői Tanulói motiváció és affektivitás jellemző A tanuló motivációjára, értékrendjére,vonatkozó adatok Tanulói attitűdök, érdeklődés A tanuló érdeklődésére vonatkozó adatok A tanulói tevékenységek A tanuló osztályon kívüli tevékenysége

Az interperszonalitás jellemzői Családra vonatkozó adatok A tanuló kapcsolatrendszere 45

Az esettanulmány főbb tartalmi egységei 46

Problémafelvetés, célmeghatározás Az esettanulmány elején jelezzük, hogy kiről írjuk azt és miért. A személyiségi jogokra való tekintettel az esettanulmányban a tanulóról személyes adatait, amiből felismerhető nem lehet szerepeltetni, el kell fedni. (név, pontos születési dátum, lakhely, iskola neve, osztály pontos megnevezése) Azokat a tüneteket, tünet-együtteseket, amelyeket a pedagógus tapasztal, ami miatt úgy gondolja, hogy a tanulóra vonatkozó adatokat rendszerezni, összegezni kell. 47

A megismeréshez alkalmazott konkrét módszerek leírása A képzés során módszerek közül miket alkalmaztunk az egyes tanulói jellemzők megismerésére megfigyelés, interjú, dokumentumelemzés, kérdőív 48

Vizsgálati eredmények, megállapítások Összegezzük a vizsgálati módszerekkel nyert adatokat, és levonjuk a szükséges következtetéseket. Figyelembe vesszük más szakemberek vizsgálati eredményeit is, ha van ilyen. Az adatokat a személyiséglap kitöltésével, és a humánökológiai modell felépítésének megfelelően célszerű rendszerezni. 49

Személyiséglap Családra vonatkozó adatok A gyerek fejlődésére vonatkozó adatok Az otthoni tanulás jellemzői A gyermek iskolai tanulmányi eredményei A tanuló osztályon kívüli tevékenysége A tanuló képességére vonatkozó adatok A tanuló érdeklődésére vonatkozó adatok A tanuló motivációjára, értékrendjére, attitűdjeire vonatkozó adatok A tanuló kapcsolatrendszere

Az adatok alapján tervezett pedagógiai beavatkozások leírása A vizsgálati eredmények alapján megtervezzük, hogy milyen pedagógiai módszerekkel oktassuk, neveljük, fejlesszük a továbbiakban tanítványunkat. Ennek érdekében az alábbi lépések átgondolása és megfogalmazása javasolt: 51

Más szakértelem/ kompetencia bevonása: Eldöntjük, hogy szükség van-e erre a tanuló fejlesztése érdekében, Nevelési Tanácsadó. Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottság, Gyermekjóléti szolgálat, Családsegítő Intézet, pszichológus, gyógypedagógus, orvos, Tehetségesek esetében bevonható más szakértelem Sportiskola Művészeti intézmények stb 52

Az iskolai feladatok A tanuló iskolán belüli, de tanórán kívüli fejlesztési lehetőségeit (pld: korrepetálás, fejlesztő óra, szakkör, tanulmányi kirándulás, tanulópárok kialakítása, stb.) A tanuló tanórán belüli fejlesztési lehetőségeit. (pld: differenciálási módszerek) A szülők számára biztosított pedagógiai tanácsadást, együttműködést 53

A pedagógus főbb módszerei a tanulók megismerésére : A tanulók megfigyelése (pl.: órán, foglalkozáson, szabadidőben, stb.) Kérdőíves módszerek (pl.: attitűd skálák, érték vizsgálatok, tanulási stílus feltárása, stb.) Interjú technikák (pl.: a tanulók kapcsolatrendszerének feltérképezése, megismerésre anamnézis, stb.) Dokumentumelemzés (tanulói, munkák, rajzok, stb.)

Kérdőíves módszerek

A kérdőíveken található kérdéstípusok zárt kérdések a lehetséges válaszok köre rögzített, vagyis standardizált a megadott válaszlehetőségek közül kell egyet vagy többet bejelölni feldolgozása könnyű sok értékes információ elveszhet nyitott kérdések nincsenek válaszlehetőségek saját szavakkal kell válaszolni feldolgozása nehéz, mert utólag csoportosítani (kódolni) kell a különböző válaszokat differenciált, finom adatokhoz juthatunk, amelyek lehetővé teszik az árnyaltabb következtetések levonását. 56 56

A kérdőívek kitöltésének módszerei Önkitöltős Megkérdezéses adatfelvétel 57 57

A pedagógiai munkában is elterjedt a kérdőívek használata A tantárgyi ismeretanyag számonkérésének, ellenőrzésének ez a leggyakoribb formája (tantárgyi tesztek, feladatlapok, témazáró dolgozatok) – ezek saját vagy mások által készítettek A tanulók családi körülményeiről, iskolai kapcsolatairól, iskolán kívüli elfoglaltságáról információgyűjtés – ezek saját vagy mások által készítettek A tanuló különböző képességeiről, pszichológiai és pedagógiai jellegzetességeiről adatok gyűjtése – más szakemberek által készítettek 58 58

A kérdőívek kitöltői lehetnek A tanulók A szülők A pedagógusok, korábbi megfigyeléseik alapján 59

A megfigyelés módszere

A pedagógiai munkában alkalmazható megfigyelési típusok SZÁNDÉK SZERINT RENDSZERESSÉGE SZERINT Alkalomszerű Rendszeres STRUKTURÁ-LATLAN Strukturálatlan és alkalomszerű Strukturálatlan és rendszeres STRUKTURÁLT Strukturált és alkalomszerű Strukturált és rendszeres 61 61

A strukturálatlan megfigyelés jellemzői Nincs előre meghatározott terve és szempontrendszere Általában felderítő vizsgálatoknál alkalmazzák A megfigyelőre a legerősebb ingerek hatnak, melynek következtében a szelektív figyelem súlyos problémája lép fel Többségében nem várt eseményekhez kötődik, így nehéz a megfigyelési szempontokat kialakítani (de lehet egy séma –megfigyelési űrlap) 62 62

A strukturált megfigyelés jellemzői Előre kidolgozott konkrét terve, szempontrendszere és időkerete van Leíró (jellemző) és magyarázó (oksági viszonyokat kereső) vizsgálatoknál használják Objektívebb információkat nyújt, mert a szelektivitás és a szubjektivitás kiszűrhető 63 63

Az interjú módszere

AZ INTERJÚ SZEREPE A TANULÓMEGISMERÉS FOLYAMATÁBAN A belső történések iránti érdeklődés személyessé individuálissá teszi a pedagógus-gyermek-szülő kapcsolatát, ez önmagában már motivációs tényező A személyes érdeklődés növeli a szülő, a gyermek bizalmát a pedagógus felé, hiszen olyan dolgok feltárásáról is szó van, amit nem mindenkinek mondanak el – „beavatási szertartás” A „belülről látás” növeli a pedagógus empátiáját, érzékenységét, megértését A pedagógus összefüggésében láthatja a gyermek természetes környezetét Segíti a partneri kapcsolat kialakulását – átformálja a kapcsolatot 65 65 65

Az interjú fajtái Strukturált interjú: Olyan kérdezés, amely során a kérdező a kérdéseket előre megszabott sorrendben teszi fel. A kérdezett saját szavaival válaszol. Strukturálatlan interjú: Olyan kvázi beszélgetés, amikor az interjút készítő pontosan tudja, mit szeretne megtudni, de a kérdések konkrét megfogalmazása és sorrendje az interjú szituációhoz kapcsolódik. 66 66

Az interjús viselkedés szabályai nyugodt hely megválasztása, amely alkalmas a „négyszemközti” beszélgetésre udvariasság, a megszólítás tisztázása állandó szemkontaktus, amellyel kifejezzük érdeklődésünket ne akasszuk meg az interjúalany gondolatmenetét, mert azt érdektelenségként értelmezi interjú lezárása, visszahozás a jelenbe

MIT KEZDJÜNK AZ INTERJÚVAL Titoktartás, személyes adatok védelme Az interjú során ne jegyzeteljünk, csak kulcsszavakat írjunk fel magunknak Az interjú után írjuk le gyorsan a hallottakat Értelmezzük, keressük meg az összefüggéseket, a legfontosabb eseményeket 68 68

A dokumentumelemzés módszere

A tanuló megismerését szolgáló dokumentum forrásai Az iskolai dokumentum forrása Példa a tanuló saját munkái Rajzok, fogalmazások, dolgozatok, füzetek, firkálmányok, levelek, fényképek a szülőtől származó dokumentumok Kérések, üzenetek, levelek, fényképek a vele foglalkozó pedagógusok dokumentumai Érdemjegyek, beírások az ellenőrzőbe, dolgozatok írásos értékelése Más szakemberektől származó írásos anyagok Jellemzés, környezettanulmány Hivatalos okiratok Kórházi zárójelentés, szakértői vélemény, gyámügyi határozat, bizonyítvány 70 70