Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Előadó: dr. Kártyás Gábor

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Előadó: dr. Kártyás Gábor"— Előadás másolata:

1 Előadó: dr. Kártyás Gábor
A KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS Előadó: dr. Kártyás Gábor

2 Érdekképviseleti totó
A munkavállalók hány százaléka tagja Magyarországon valamely szakszervezetnek? A munkavállalók hány százaléka áll kollektív szerződés hatálya alatt? Hány szakszervezet létezik ma Magyarországon? Mikor volt az utolsó sztrájk Magyarországon?

3 A kollektív szerződés funkciói
Kollektív fellépés eredményeit kötelező erejű megállapodásba foglalja Békekötelem: KSZ-ben rendezett kérdésekben jogellenes a sztrájk Munkafeltételek egységesítése Munkajogi szabályok helyi igényekhez igazítása (sok diszpozitív szabály!)

4 A KSZ és az Mt. viszonya (Mt. 277. §)
Munkaviszonyra vonatkozó szabály! Főszabály: Mt. II. és III. részétől eltérhet Kivéve: Eltérő rendelkezés esetén (lásd „Eltérő megállapodások”) Relatív diszpozitív szabályok Kógens szabályok Korlátozott eltérési lehetőségek (pl. próbaidő)

5 A KSZ és az Mt. viszonya Eltérés a relatív diszpozitív szabályoktól is lehetséges – kompenzáció esetén: A munkavállaló javára történő eltérést az egymással összefüggő rendelkezések összehasonlításával kell elbírálni. [Mt § (5) bek.] Pl. nincs pótszabadság, de több a pótlék?

6 Eltérést nem engedő szabályok - példák
Munkaviszony alanyai Munkaszerződés megkötése, módosítása és tartalma Munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás típusai és tartama Utasítás kötelező megtagadása Jogkövetkezmények a munkavállaló vétkes kötelezettségszegésért Munkaviszony megszűnésének esetei Munkaviszony megszüntetésének esetei Munkaviszony megszüntetésének indokolása Szabadság megváltása Szülési szabadság mértéke Munka- és pihenőidő nyilvántartása Alapbér és teljesítménybér szabályai Munkabérből levonás és beszámítás Kárfelelősségi szabályok

7 Eltérést hátrányosan is engedő szabályok - példák
Alapvető munkavállalói és munkáltatói kötelezettségek Utasítás megtagadásának lehetséges esetei Felmondási idő Végkielégítés Munkaviszony jogellenes megszüntetésének anyagi jogkövetkezményei Munkaviszony megszűnésekor irányadó eljárás Munkaidőkeret tartama Munkaidő-beosztás közlése Ügyelet és készenlét Szabadság kiadása Bérpótlékok megállapítása Díjazás munkavégzés alóli mentesülés esetén Távolléti díj számítása Munkabér védelme (kivéve levonás és beszámítás) Leltárfelelősség mértéke

8 A kollektív szerződés részei
Kötelmi rész A kollektív szerződést kötő felek kapcsolatrendszere Pl. kapcsolattartás módja, képviselők, információs jogok, propaganda jog, helyiséghasználat stb. Felekre terjed ki a hatálya Normatív rész Az egyéni munkaviszonyra vonatkozó szabályok Minden mv-ra kiterjedő hatállyal

9 Jogszabály vagy szerződés?
Átalakító erő: egyéni megállapodás nélkül is beépül az egyéni munkaviszonyba – kötelező! Kiterjesztő hatály: mtató minden mv-jára kiterjed, nem csak az aláíró szaksz. tagjaira! Magánjogi felek megállapodása Felek magánérdekét hordozza Jogszabályba ütköző KSZ semmis Nem állami autoritásból, felek kollektív autonómiájából ered

10 A kollektív szerződés alanyai
Munkáltatói oldal: Bármely munkáltató (alanyi jogon, 1 db-ot) Több munkáltató Munkáltatói érdekképviseleti szerv (ha megkötésére tagjai felhatalmazták) Szakszervezeti oldal: Szakszervezet Több szakszervezet Szakszervezeti szövetség (1 tagja jogosult a KSZ kötésre és tagjai felhatalmazzák)

11 A szakszervezet KSZ kötési joga
Ha a KSZ hatálya alá tartozó mv-ók 10%-a a tagja (megelőző félév átlagos létszáma alapján) Ha több szakszervezet: együttes szerződéskötés Szűkebb hatályú KSZ az általánostól akár a munkavállaló hátrányára is eltérhet! Pl. ágazati szintű megállapodások az Ágazati Párbeszéd Bizottságok keretében

12 Dilemmák a KSZ megkötése körében
Miért van koalíció kényszer? A már megkötött szerződést csak az aláíró felek módosíthatják és mondhatják fel Szaksz.2. 60% Szaksz.1. 15% Mtató

13 A normatív hatályú üzemi megállapodás
Amíg nincs KSZ, KSZ kötésre jogosult szaksz. Szabályozhatja a KSZ-re tartozó kérdéseket is! Egy kivétel: munkabért nem szabályozhatja! Aggályok: ÜT-nek nincs szervezete, vagyona ÜT nem sztrájkolhat Nem erre kap felhatalmazást, idegen hatáskör Nincs mv-i oldalon megállapodási hajlandóság Nincs munkajogi védettség Munkabért miért nem érintheti?

14 A KSZ hatályának kiterjesztése
Közigazgatási aktus révén Adott ágazat egészében alkalmazandó lesz Jogi, reprezentativitási, célszerűségi szempontból vizsgálat Célja: ne a munkafeltételekben legyen a verseny (versenyfeltételek kiegyenlítése) Mt. hatálybalépésekor 4 ágazatban: Sütőipar, villamosenergia ipar, építőipar, vendéglátóipar és idegenforgalom

15 A KSZ megszűnése, megszüntetése
Megszűnik: aláíró felek jogutód nélkül megszűnnek határozott idő lejár (kivéve: utóhatály) Szaksz. elveszíti KSZ kötési jogát Megszüntethető: Közös megegyezéssel Felmondással (első 6 hónapban nem lehet!) Felmondási idő megegyezés szerint Ha több szaksz.: bármelyik jogosult rá

16 Köszönöm a figyelmet! 16


Letölteni ppt "Előadó: dr. Kártyás Gábor"

Hasonló előadás


Google Hirdetések