Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Kar Műszaki Informatika Szak Data Mining 15. Gyakorlat Dr. Pauler Gábor, Egyetemi Docens PTE-PMMK Számítástechnika.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Kar Műszaki Informatika Szak Data Mining 15. Gyakorlat Dr. Pauler Gábor, Egyetemi Docens PTE-PMMK Számítástechnika."— Előadás másolata:

1

2 Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Kar Műszaki Informatika Szak Data Mining 15. Gyakorlat Dr. Pauler Gábor, Egyetemi Docens PTE-PMMK Számítástechnika Tanszék Iroda: Boszorkány u., B épület 101 Tel: 72/ /

3 14. Házi feladat ellenőrzése: SPSS adatbázis A kereslet, az árazás, forgalom, profit és megtérülés elemzése PaulerSoft™ BusinessPlanner 2.0-val: Bevezetés Alapfogalmak Gyakorlati példa Kérdőívminta Rendszerbeállítások Termék leíró paraméterek Termék adatbázis Keresletbecslés Egységköltségek elemzése Időarányos költség elemzés Finanszírozás 15. Házi feladat: Keresletbecslés, CF-elemzés, megtérülési számítások A gyakorlat tartalma

4 PaulerSoft™ BusinessPlanner 2.0: Bevezetés A PaulerSoft™ BusinessPlanner 2.0 egy MS Excel-alapú üzleti tervező szoftver, amely az elterjedt és népszerű üzleti tervező szoftverekel (pl. Business Plan Pro ) szemben nagyobb hangsúlyt fektet a kereslet-/ árazás- /forgalom- /profit becslésének megalapozására :PaulerSoft™ BusinessPlanner 2.0 Négyféle termék életciklus (Product Lifecycle) modell segítségével jelzi előre a keresletet, kvantitatív piackutatás statisztikai feldolgozásával, maximum 121 fogyasztási periódusra Több, eltérő életciklusú (egyszer megvásárlandó, divatcikk, rendszeresen vásárolt, növekvő keresletű) termék/szolgáltatás vagy kiegészítőjük árazását segít optimalizálni a teljes termék életciklusban Optimalizálja a vállalkozás finanszírozását egy igény-alapú modell alapján: nem a vállalkozást igazítja valamely sztenderd banki hitelkonstrukcióhoz, hanem kidolgozza a vállalkozás számára optimális hitelfelvételi-törlesztési ütemezést olyan formában, hogy azt a bankoknál ki lehessen alkudni A rendszer limitációi: Nem foglalkozik az üzleti terv nem számszerű részeivel (STEP, SWOT Lásd: Lesson22, stb.) Lesson22 Nem foglalkozik piacszegmentációval (lásd: Session17), de kezeli a már megalkotott szegmenseketSession17 Nem optimalizálja a termelési kapacitásokba történő beruházást (Capacity Planning), az anyagszükségleti tervezést (Material Requirement Planning) és a raktározási költségeket (Inventory Planning), ezzel kapcsolatban lásd: Lesson25Lesson25

5 Az üzleti terv számszerű része (Quantitative Business Plan) célja a vizsgált vállalkozással, projekttel (Enterprise, Project) elérhető kereslet (Demand), árazás (Pricing), forgalom (Sales), profit (Profit) és megtérülés (Return) meghatározása a termék/szolgáltatás életciklusában (Life Cycle) Számszerű üzleti terv nélkül nem igényelhetünk beruházási hitelt bankoktól, nem vehetünk részt cégünkkel jelentősebb pályázatokon, és saját magunk számára is homályban marad vállalkozásunk jövője. Adott termék keresletetét a következőképp írhatjuk fel az egységárának (Unit Price) függvényeként, a keresleti függvénnyel (Demand Function): Kereslet, db = Kosárméret, Ft ∕ Egységhasznosság, Ft/db × exp(1- Egységár, Ft/db ∕ Egységhasznosság, Ft/db)(16.3) (Jelmagyarázat: Becslés, Bemenő adat, Paraméterek) Láthatjuk, hogy a keresleti függvény egységár szerinti alakulása két paramétertől függ: Egységhasznosság (Unit Utility), Ft/db: mekkora belső értéket (Intrinsic Value) tulajdonítanak a vásárlók a termékemnek. Ez a következőktől függ: –A termékem/szolgáltatásom minőségi színvonala (Quality), műszaki jellemzői (Properties) –Mennyire találja el a termékem a fogyasztói preferenciákat (Customer Preferences), a megfelelő célpiacon megfelelő fogyasztói csoportnak, szegmensnek (Target Market Segment) próbálom-e eladni, –A megfelelő értékesitési csatornán (Place) és időszakban (Season) árusítom-e –Mennyire jól van tálalva promócióval (Promotion) PaulerSoft™ BusinessPlanner 2.0: Alapfogalmak 1

6 Kosárméret (Basket size), Ft: összesen mennyi pénzt hajlandók a vevők elkölteni az adott fajta termékre a piacon, a lehető legkedvezőbb árazás mellet, amikor Egységár = Egységhasznosság. Ez következőktől függ: –Mekkora a célpiac (Target Market) népessége (Population) –Életszínvonal tényezők: jövedelem (Income), igényszint –A termék fajtája (Product category) (pl. a bors piaca sosem lesz akkora, mint a naponta fogyasztott kenyéré) Ezek a paraméterek kezdetben természetesen ismeretlenek, a lekérdezés adataiból történő becsléssel állítjuk őket elő A keresleti függvény meghatározásával a következő dolgok válnának kiszámíthatóvá: A forgalom a pénzben kifejezett árbevételünk: Forgalom (Revenue), Ft = Egységár, Ft/db * Kereslet, db(16.4) A bruttó profithoz ebből levonjuk a termeléssel kapcsolatos változó költségeket: Fedezet|Bruttó Profit (Margin|Gross Profit), Ft = (Egységár,Ft/db –Egységköltség (Unit Cost), Ft/db)*Kereslet,db(16.5) A nettó működési pénzáramhoz ebből minden más költséget is levonunk: Nettó működési pénzáram (Cash-flow), Ft = (Bruttó Profit, Ft) – (Fix költségek (Fixed Cost), Ft) – (Adók (Tax), Ft) – (Készletnövekmény, Ft) – (Beruházási költségek, Ft)(16.6) A piaci részesedés saját árbevételünk aránya a piacméretéhez képest Piacrészesedés (Market share),% = Forgalom, Ft/ Kosárméret,Ft(16.7) PaulerSoft™ BusinessPlanner 2.0: Alapfogalmak 2

7 A keresleti függvény becslése során az Egységhasznosságot és a Kosárméretet előzetesen megfigyelt árszintekből és kerestekből becsüljük (lásd: sárga koordináta-pontok) Log-linearizált regresszióval ráillesztjük az előbb tárgyalt keresleti függvényt (lásd: sárga vonal) ezekre a pontokra Ebből könnyen kiszámítható a Forgalom = Egységár × Kereslet (lásd: zöld vonal). Ennek maximuma lesz a Kosárméret (lásd: kék vonal), amely árnál ez maximális lesz, az lesz az Egységhasznosság, illetve a Dömpingár (lásd: lila vonal) A költségek ismeretében kiszámítható a Bruttó Profit = Forgalom – Változó költség (lásd: piros vonal). Ennek maximuma pedig a Profitmax. Árnál lesz = Egységhasznosság + Egységköltség (lásd: narancs vonal). A fenti két árszint közt lavírozhatunk Forgalom Bruttó Profit Kereslet Kosárméret Dömpingár Profitmax.Ár PaulerSoft™ BusinessPlanner 2.0: Alapfogalmak 3

8 A kritikus árszinteket Forgalom és Bruttó profit függvények deriváltjait egyenlővé téve 0-val, és ezen egyenleteket megoldva kaptuk: Milyen árnál lesz maximális a Forgalom: Dömpingár (Dumping Price),Ft/db=Egységhasznosság, Ft/db(16.8) Maximális forgalom, Ft = Kosárméret, Ft(16.9) –Ennél az árnál általában a profit erősen negatív –Ennek is lehet értelme, ha be akarok törni egy új piacra egy bevezető árral, ki akarom irtani a versenytársaimat, majd lefölözni a teljes megszerzett piacot, ha van elég tőkeerőm a kezdeti hatalmas veszteségek elviseléséhez Milyen árnál lesz maximális a Bruttó profit: Profitmax. ár (Profitmax. Price), Ft/db = Egységhasznosság, Ft/db + Egységköltség, Ft/db(16.10) Maximális Bruttó profit, Ft = Kosárméret, Ft × exp( - Egységköltség, Ft/db ∕ Egységhasznosság, Ft/db )(16.11) –Ennél az árnál általában a piaci részesedés kicsi! –Ennek is lehet értelme, ha egy világrengető sikeres termék innováció után fedezni akarom a borsos fejlesztési, K+F (Development, R&D) költségeket, és csak a legfizetőképesebb szűk rétegnek adom el, akik va technológiai előny, vagy a preztízs miatt veszik meg (pl. a projektorok sokáig milliókba kerültek, de nem az anyagköltségeik miatt!) Normál esetben a fenti két ár között lavírozhatok –Attól függően, hogy piaci részesedésre, vagy profitra török-e PaulerSoft™ BusinessPlanner 2.0: Alapfogalmak 4

9 PaulerSoft™ BusinessPlanner 2.0: Alapfogalmak 5 Az előbbi alapfogalmak mind egy fogyasztási periódusban (Consumption Period) értelmezettek, ami a termék szolgáltatás fajtájától függő időtartam (pl. kenyér: 1nap, vízierőmű: 10év) A kereslet azonban több periódusra terjed ki, ennek alakulása a termékéletciklus (Product Lifecycle): Vannak termékek, melyek egyszeri (One- time) fogyasztásúak, 1 darabot érdemes belőlük megvenni (pl. weboldal, bár karbantartása rendszeresen eladható külön termék).Itt nincs kereslet-előrevetítés. Az impulzus (Impulse) termékeknél a keresletnek van felfutása, csúcsa lecsengése (pl. divatcikkek, kocsik, stb.). A keresletet impulzus életciklus függvénnyel (Impulse Lifecycle Function) vetítjük előre (t) periódusokba: Kereslet(t) = t × Csúcskereslet / Csúcsidő × Exp(1 - t / Csúcsidő)(16.12) A Csúcskereslet, CsúcsIdő paramétereket időben megfigyelt keresletekből becsüljük. A rendszeresen (Regular) fogyasztott termékek, napi cikkek (pl. kenyér) kereslete az átlag értékével vetíthető előre a jövőbe. A növekvő (Increasing) fogyasztású termék kereslete folyton emelkedik (pl. energiahordozók, internet, stb.). A keresletet lineáris életciklus függvénnyel (Linear Lifecycle Function) vetítjük előre (t) periódusokba: Kereslet(t)=t×Meredekség+Konstans (16.13) A Konstans, Meredekség paramétereket időben megfigyelt keresletekből becsüljük. Fogyasztási periódus Kereslet, db Fogyasztási periódus Kereslet, db Fogyasztási periódus Kereslet, db Fogyasztási periódus Kereslet, db Felfutás (Take off) Csúcs (Peak) Lecsengés (Decay) Csúcsidő (Peak Time) Csúcskereslet (Peak Demand) Konstans (Intercept) Meredekség (Slope)

10 Dömpingár(t) Profitmax.ár(t) PaulerSoft™ BusinessPlanner 2.0: Alapfogalmak 6 A termékéletciklusban nemcsak a kereslet változik időben, hanem a keresleti függvény paraméterei, alakja, és így az optimális árazás is: A mellékelt diagramm a fentebb tárgyalt kereslet-forgalom profit diagram kiterjesztése, ahol nemcsak (p) egységár a független változó, hanem (t) termék életciklusbeli idő is Ebben a rendszerben értelmezzük a Forgalom = f(t,p) és Profit = f(t,p) kétváltozós függvényeket A függvények maximumhelyeit vizsgálva kitünik, hogy (t) időben előrehaladva mind a forgalmat maximalizáló dömpingár(t) mind a profitot maximalizáló ár(t) általában csökken, és közelednek is egymáshoz. (Ezért van az, hogy a kezdetben drága státuszszimbólum termékek pl. mobiltelefon hajlamosak olcsó tömegcikként végezni, ha a termelés felfutását, a termék hozzáférhetőségét a gyártók mesterségesen nem korlátozzák) Ez azonban nem törvényszerű, különleges életciklusoknál az optimális árak nőhetnek is időben! Ezen hatások felderítése miatt fontos, hogy az életciklus becslést mind a 4 modellel több lehetséges árszinten is elvégezzük: Idő (t) Egységár, $ (p) Forgalom, Profit, $ 0 Profit=f(t, p) Forgalom=f(t,p) 0Ft árnál, ez a nem kell-ár (No Demand Price) A piacon megfigyelhető, nagysági sorrendbe rendezett árak alsó 20%-ának maximumánál, ez az alacsony ár (Low Price) Az árak alsó 50%-ának maximumánál, ez a középár (Median Price) Az árak felső 20%-ának minimumánál, ez a magas ár (High Price)

11 14. Házi feladat ellenőrzése: SPSS adatbázis A kereslet, az árazás, forgalom, profit és megtérülés elemzése PaulerSoft™ BusinessPlanner 2.0-val: Bevezetés Alapfogalmak Gyakorlati példa Kérdőívminta Rendszerbeállítások Termék leíró paraméterek Termék adatbázis Keresletbecslés Egységköltségek elemzése Időarányos költség elemzés Finanszírozás 15. Házi feladat: Keresletbecslés, CF-elemzés, megtérülési számítások A gyakorlat tartalma

12 PaulerSoft™ BusinessPlanner 2.0: Gyakorlati példa Példánkban az Autószobrászat Bt. adatait használjuk, ami egy középfokú vagy magasabb végzettségű, év közti magyar állampolgárok számára autók optikai tuningolását elérhető áron célul kitűző új vállalkozás. Az egyik termékötletük – a mobiltelefonokhoz hasonlóan - az autó karosszériájára patentekkel rögzíthető színes műanyag előlapok, amivel az autó minden héten más színösszeállításban jelenhetne meg. Feladatunk, hogy elemezzük ezen termék keresleti-, árazási-, forgalom-, profit-, életciklus jellemzőit, valamint hogy hogyan hat a cég tervezett jövedelmezőségére, és mennyire térül meg. Az elemzésnek Ft-ban kell készülnie A termék alapmértékegysége db, 1 csomagba 1db kerül, nagy méretei miatt a kiszállítási egysége is 1db, a gépsorok 250db-os szériákat (Batch) tudnak termelni egyszerre komolyabb karbantartás nélkül A piaci árak összegyűjtése után megállapították, hogy az ilyen fajta termékeknél 20000Ft számít alacsony árnak, 50000Ft közepesnek és 65000Ft magasnak A termék fogyasztási periódusa év, az elemzést 25 évre végezzük, ami bőven meghaladja a termék előrelátható teljes életciklusát A terméket fogyasztó egység fő. (Lehetett volna háztartás is, de az ilyen korú fiatalok jó része még egyedülálló, és maga dönt az autó- iletve a kiegészítők vásárlásáról) A cég 130 fős mintát kérdezett le 2004-ben (kérdőívet lásd: KerdoivMinta.doc), a lekérdezés eredményét az AdatbazisMinta.sav SPSS adatbázisban tárolják.KerdoivMinta.docAdatbazisMinta.sav A statisztikai hivataltól (http://www.ksh.hu ) megtudták, hogy a célpiac létszáma 2004-ben főhttp://www.ksh.hu Az elemzést az összes piaci szegmensre, fogyasztói csoportra egyszerre végezzük, ezért minden válaszadó 1-es szegmens kódot kap. Az Autószobrászat Bt. tervezett gépberuházása akkora, hogy 13%-kal fognak részesedni a piacon levő, hasonló termékeket gyártó cégek kapacitásaiból, és ebben az iparágban az újításokat nagyon könnyű másolni (látszik az autókon!), így feltételezhető, hogy a várható piaci részesedés 13% lesz.

13 PaulerSoft™ BusinessPlanner 2.0: Kérdőívminta 1 Minden termékötlet lekérdezése a kérdőíven a következő formátumban kell, hogy történjen, hogy a rendszer fel tudja dolgozni: A termékötletek fejezet bevezető szövegében a „mennyire tartja értékesnek” a kulcsszó. Ezután következik a termékötlet TÁRGYILAGOS ismertetése egy bekezdésben, önreklám nélkül, ami eltorzítaná az elemzést (A kérdőív nem reklámeszköz!!!) Az első kérdés az egységárra kérdez rá. Ügyeljünk, hogy az első árszint mindig a 0Ft (nem venne), ezután következik a megállapított alacsony, közepes, magas ár A második kérdés az életciklus modell fajtájára kérdez rá, érthető formában (de az első lehetőség itt is az elutasítás kell legyen). A rendszer ugyanis nem próbál egy életciklus modellt ráhúzni minden termékre, és nem is tőlünk várja, hogy válasszunk.

14 PaulerSoft™ BusinessPlanner 2.0: Kérdőívminta 2 Lehetnek ugyanis olyan termékek, amelyek egyes fogyasztói csoportok számára impulzus, még mások számára rendszeres termékként jelennek meg. (pl. aki a 80-as években élt, mindenkinek volt egy olyan nagyon rövid életszakasza, amelyben Monchichi-majmot, Commodore64-et, jojót, Neoton- família lemezeket, neccharisnyát vett, csak tagadja utólag. A „kemény mag” viszont máig ezekkel tapétázza ki a szobáját, és rendszeresen vásárol gyűjtői website-okon, mert lelki kielégülést okoz neki a retró) Ezért kérdezzük le a modell fajtáját érthető formában a válaszadóktól, és külön életciklus modelleket fogunk felírni az eltérő viselkedésre. A harmadik kérdéscsoport a megvásárolt termékegységek számát kérdezi le 5 fogyasztási periódusban. Valószínűtlen, hoy a válaszadó hosszabb idóre előre is meg tudná adni a fogyasztását, ezért ezt majd az életciklus modellekkel vetítjük ki, extrapoláljuk (Extrapolate) a jövőbe. A fogyasztási periódust úgy választjuk ki, hogy 5db leírja a fogyasztó viselkedésében beálló jelentős változásokat (kivárás, kereslet felfutás, csúcs, lecsengés, termék ejtése). Erősen termékfüggő, hogy mi a helyes hossz (pl. új kenyérfajta: hónapok, céges tanácsadás: negyedév, autó: évek). Ebben a kérdésben 5db külön számváltozót gyűjtünk be, még az előző két kérdés szigorúan egyszeres feleletválasztós, és ezt nem felejtjük el közölni a kérdőíven. Itt pedig tájékoztatjuk, hogy ha valamikor még/már nem venne, oda írjon nyugodtan 0-át, nehogy kényszert érezzen vásárlásra. Az adatok elemzése előtt úgy szűrhetjük ki az inkonzisztens válaszadókat, hogy megnézzük, az általuk választott életciklus modell, összhangban áll-e a megadott vásárlási darabszámokkal. Kidobható a mintából aki pl. egyszerit húzott be, de utána beírt rendszeres konstans vásárlásokat, vagy emelkedő keresletet húzott be, de ehhez képest összesen egyszer, egy darabot venne.

15 PaulerSoft™ BusinessPlanner 2.0: Rendszerbeállítások A Settings|Beállítások munkalapon a BusinessPlanner rendszerbeállításait módosíthatjuk: Mi a pénzegység rövidítése? Átlagosan hány napból áll egy hónap, negyedév, év? (ezt ne piszkáljuk) Mi a finanszírozási időperiódus? (Általában év) Mi a project kezdő időpontja? (Célszerű a dátumot a finanszírozási periódus kezdőnapjra tenni) Hány finanszírozási periódusra készítsen előrejelzéseket? (Min. 5.. Max Annyit adjunk meg, amibe a termék teljes életciklusának meghatározó része belefér, pl. autómodelleknél 8 év, számítógépeknél 3 év, szupermodelleknél 10 év, stb.) Mennyi a termékéletciklus előrevetítés minimálisan elvárt megbízhatósága? (75%jó) Mennyi a keresleti függvény becslések minimálisan elvárt megbízhatósága?(90%jó)

16 14. Házi feladat ellenőrzése: SPSS adatbázis A kereslet, az árazás, forgalom, profit és megtérülés elemzése PaulerSoft™ BusinessPlanner 2.0-val: Bevezetés Alapfogalmak Gyakorlati példa Kérdőívminta Rendszerbeállítások Termék leíró paraméterek Termék adatbázis Keresletbecslés Egységköltségek elemzése Időarányos költség elemzés Finanszírozás 15. Házi feladat: Keresletbecslés, CF-elemzés, megtérülési számítások A gyakorlat tartalma

17 PaulerSoft™ BusinessPlanner 2.0: Termék leíró paraméterek 1 A Rendszer 4 munkalapja (Prod1Param|Term1Param, Prod1Data|Term1Adat, Prod1Demand|Term1Keresl, Prod1UnitCost|Term1EgysKts) egy termék adatait írja le, aminek paramétereit a Prod1Param|Term1Param lapon állíthatjuk be: Minden termék különböző azonosító számot kell kapjon: (pl. 1,2,3...) Rövid leírás és alapmértékegység:(Termékeknél: db, kg, stb, szolgáltatásnál: db, h) Csomagolási méret: (Ha nincs becsomagolva, írjon 1-et) Kiszállítási méret:(Ha fizikailag nem szállítható, írjon 1-et) Termelési széria:(A gyártósorok egyszeri beállításával és egyszeri K+F tevékenység mellett legyártható termékegységek száma. Ha nem fizikailag előállított, írjon 1-et) Alacsony-, Közepes-, Magas egységárszintek:(Alsó kvintilis, medián, felső kvintilis)

18 PaulerSoft™ BusinessPlanner 2.0: Termék leíró paraméterek 2 Fogyasztás időperiódusa:(Úgy válasszon időperiódust, hogy 5 db le tudja írni a fogyasztás jelentős változásait, és szezonális terméknél (pl. napolaj:1év) hosszabb legyen, mint a szezon. De nem kell megegyeznie a finanszírozási periódussal!) Fogyasztó egység:(Lehet személy (fő), vagy háztartás (házt), vagy szervezet (org)) A célpiaci szegmens kódja, leírása:(Az előzetes piacszegmentácóból azon csoport, amelyik a legjobban kedveli az adott terméket/szolgáltatást) A célszegmens mérete:(A statisztikai hivatal honlapjáról tudhatjuk)http://www.ksh.hu Várható piaci részesedés a célszegmensben:(Ne gondolja, hogy feltétlenül 100%-os piaci részesedése van! Gondolja át, milyen versenytársai lehetnek hasonló/helyettesítő termékekkel. Az elfogadható piaci részesedés arányos az ön részesedésével a teljes termelési kapacitásból a célpiacon.)

19 PaulerSoft™ BusinessPlanner 2.0: Termék adatbázis A Prod1Data|Term1Adatok munkalap zöld input celláiba betöltjük a lekérdezett változók tartalmát, pontosan azzal a kódolással, ahogy a kérdőíven szerepelt, szegmens kódként mindenki 1-et kap, mert most mindenkit bevonunk az elemzésbe.

20 PaulerSoft™ BusinessPlanner 2.0: Keresletbecslés 1 A Prod1Demand|Term1Keresl munkalapon először a sárga cellában adjuk meg az elemezni kívánt fogyasztói szegmens kódját (=1). Ezután a rendszer egy kimutatással a kék cellákba összegzi a válaszadók tervezett fogyasztását 5 fogyasztási periódusban × 4 életciklus modellre × 4 egységárnál, attól függően, mit válaszoltak. Ha rákérdezne, frissítse-e a kimutatást, nyomjunk OK-t, más részét ne módosítsuk. Ezután az impulzus modellnél loglineáris görbeillesztést, a növekvőnél lineáris regressziót, a rendszeresnél átlagkeresletet számít az 5 elemű idősorokban, minden árszintnél külön, ahogy ezt az alapfogalmaknál tárgyaltuk.

21 PaulerSoft™ BusinessPlanner 2.0: Keresletbecslés 2 Az életciklus függvények becsült paramétereit a narancssárga cellákba írja (a növekvővél a lineáris trend konstansát és meredekségét, az impulzusnál a konstans a csúcskeresletet jeleni, a meredekség a csúcsidőt, a rendszeresnél a keresletek átlagát rakja ide, az egyszerinél semmit, mert az időben nem kiterjeszthető). A piros cellákban látható az előrejelzések megbízhatósága (a görbeillesztések R 2 - e, lásd: Session13), ami azt mutatja, mennyire illeszkednek a becslések az adazokhoz (0%:rossz, 100%:tökéletes). Ha a megbízhatóság a Settings|Beállítások lapon definiált minimális követelmény alá megy, feketére vált és a rossz becslések az impulzusnál 0, a növekvőnél átlagos kereslettel cserélődnek le. A növekvőt még jó becslés esetén sem engedi a megfigyelt összkereslet maximuma fölé emelkedni.Session13 Az illeszkedés a mellékelt diagrammokon is látható, ahol a különböző kék színek az árszinteket, az oszlopok a megfigyelt-, a vonalak a becsült keresleteket jelentik.

22 PaulerSoft™ BusinessPlanner 2.0: Keresletbecslés 3 Ezután a rendszer az életciklus függvények alapján időben előrevetíti a keresleteket az impulzus, rendszeres és növekvő modellnél (az egyszerinél nem lehet) az összes elemzett fogyasztási periódusra vonatkozóan, az összes árszintnél Majd minden árszinten, minden periódusban összegzi 4 modell becslését a mintában Ezt azután a Prod1|Param|Term1Param munkalap adatai alapján megszorozzuk a Felszorzó = Célszegmens mérete / Mintaméret × Várt piaci részesedés(16.14) aránnyal, hogy célpiaci szegmens-szintű adatokat kapjunk.

23 PaulerSoft™ BusinessPlanner 2.0: Keresletbecslés 4 A következő lépésben minden periódusban (lásd az első 5-öt kék színekben) a magasabb árszintek keresleteit hozzáadjuk az alacsonyabb árszintek keresleteihez, mert aki magasabb áron megvenné a terméket, az alacsonyabb áron is megvenné. Így jönnek ki a megfigyelt keresletek a periódusbeli keresleti függvény becslésekhez. Mivel a keresleti függvény nem lineáris, a szükség van a keresletek természetes alapú logaritmusaira a log-linearizált regressziós görbeillesztéshez (lásd:Session15 ).Session15 Ezután a rendszer minden periódusban megadja a keresleti függvények becsült egységhasznosság, kosárméret paramétereit és becslés megbízhatóságát (reg- resszió R 2 :0%:rossz..100%:tökéletes),ami azt jelenti mennyire illeszkednek a becsült keresletek a megfigyelt keresletekhez. Ezt a kék színekkel kódolt első 5 periódusra diagrammon is megfigyelhetjük, ahol a pontok a tényadatok és a görbék a becslések. Ha a megbízhatóság bármely periódusban a Settings|Beállítások lapon megadott követelmény alá megy, az előző periódus becsléseit alkalmazzuk. Ha az első 5 periódus minimális megbízhatósága nem haladja meg a követelményt, a rendszer teljesen megtagadja a becslést, nagyobb, pontosabb minta kell!

24 14. Házi feladat ellenőrzése: SPSS adatbázis A kereslet, az árazás, forgalom, profit és megtérülés elemzése PaulerSoft™ BusinessPlanner 2.0-val: Bevezetés Alapfogalmak Gyakorlati példa Kérdőívminta Rendszerbeállítások Termék leíró paraméterek Termék adatbázis Keresletbecslés Egységköltségek elemzése Időarányos költség elemzés Finanszírozás 15. Házi feladat: Keresletbecslés, CF-elemzés, megtérülési számítások A gyakorlat tartalma

25 PaulerSoft™ BusinessPlanner 2.0: Egységköltségek elemzése 1 Ha már vannak keresleti függvényeink, és meghatározzuk hozzá a termék egységkölt- ségeit, akkor tudunk árazni és fedezetet számolni. Ez történik a Prod1UnitCost| Term1EgysKölts lapon, ami egy rugalmasan átalakítható számolótáblát tartalmaz: A tábla tételkóddal azonosítja a sorait. Ha beszeretnénk szúrni egy új sort ezt Beszúrás|Sorok menüvel tehetjük meg a sor kijelölése után, majd másoljuk le a felette lévő sor tartalmát az új üres sorba (Szerkeszt|Másolás, Szerkeszt|Beilleszt) Írjuk át a tételkódot (ha pl. 2.0 és 3.0 sorok közé esik, akkor 2.5-re),majd a tételtípus oszlopban állítsuk be, mi lesz az új sor funkciója: +: hozzáadott tétel, -: levont tétel, =: egyenleg, hozzáadva a következő sorhoz, ∑ :összeg, amit nem ad a következőhöz Írjuk be a tétel leírását, mennyiségét: ez össze fog szorzódni a periódusokban megadott fajlagos költségekkel, pl l/db × Ft/l = +1020Ft/db

26 PaulerSoft™ BusinessPlanner 2.0: Egységköltségek elemzése 2 Írjuk be a tétel mértékegységét, a vetítési alapot: ez lehet a Prod1Param|Term1 Param lapon megadott termékegység, csomag, szállítási egység, termelési sorozat, az ott megadott mérettel. A vetítési alap arra jó, hogy ha pl. egy szállítási költséget raklapra vonatkozóan adnak meg, ne kelljen fejben visszaszámolni, hány termék van a raklapon, mennyi jut egy termékegységre, hanem meg tudjuk adni a raklapra vonatkozó költséget, és a rendszer automatikusan visszaosztja. Ha tétel mennyiségének negatív számot adunk meg, akkor ezt a rendszer úgy értelmezi, hogy az adott tételkódú sor periódusaiból kell kiszednie a mennyiségeket, amiket össze fog szorozni az adott sor tartalmával, lásd pl. a darabbéres főállásúak bérterheinek számítását: -1 {mínuszos sor}× (-11,000.00Ft {a 16.0 kódú sorból szedi} × %) = Ft

27 PaulerSoft™ BusinessPlanner 2.0: Egységköltségek elemzése 3 A számolótáblában összegyűjthetjük: A termék direkt anyagköltségeit (Direct material Cost), Csomagolási költségeit (Packaging Cost), A szerződéses, darabbéres munkaerő darabbéreit (Pieceworker Contracted Net Salary), A közüzemek költségeit (Utility Cost), amelyek közvetlenül a termék előállításához szükségesek (pl. a gépek áram-, víz-, gáz fogyasztása egy termék legyártásánál, de nem a titkárnőé!) FONTOS: minden költséget, amit kiszámláznak nekünk nettó értéken (Net value), Általános Forgalmi Adó, ÁFA (Value Added Tax, VAT) nélkül vegyünk figyelembe,mert az ÁFA-t később visszaigényelhetjük! FONTOS: minden jövőbeli költséget infláció (inflation) nélkül vegyünk figyelembe, reálértéken (Real Value)! Az üzleti tervből az egyszerűség végett mindenhol igyekszünk kizárni az infláció hatását, azt feltételezve, hogy a mi általunk eladott termék is drágul olyan ütemben, mint ahogy a költségeink nőnek miatta. Csak a nagyon gyorsan növekvő árú üzemanyagoknál, energiahordozóknál vesszük figyelembe a jövőbeli árnövekedést. Ha egy vállalkozás túlélése ezen az inflációs különbségen múlik, akkor nem érdemes megcsinálni. A főállásban foglalkoztatott darabbéreseknél (Regular pieceworker) a nettó bérre bérterheket is számolunk: társadalombiztosítási járulék (Medicare), nyugdíj járulék (Social security), stb. Az időbéresek költségeit nem itt vesszük figyelembe!

28 PaulerSoft™ BusinessPlanner 2.0: Egységköltségek elemzése 4 Gyakran megfeledkeznek róla a termék egységköltségeinek számbavétele során, hogy a termelési szériának (Batch) is lehetnek költségei: Az adott széria kifejlesztési, K+F (Development, R&D) költségei A termék folyamatos termelés közbeni fejlesztése (Kaizen) költségei, amit a japán gyártók oly nagy sikerrel alkalmaznak a termék megbízhatóságának növelése érdekében: a hibát észrevevő alkalmazottat nem bűntetni, hanem jutalommal motiválni kell, sorozatos hibák esetén meg kell állítani a termelést és ötletrohamozni, stb. ez költségekkel jár. Ezen kívül vannak még gépbeállítási (Setup), segédanyag (Auxiliary Material), minőségellenőrzési (TQM), karbantartási (Maintenance) és promóciós (Promóciós) költségek, amelyek a sorozathoz kapcsolódhatnak A termék terítési (Channel, Supply Chain) költségei közül itt azok szerepelnek, amelyek konkrét pénzmennyiséget terhelnek egy termékegységre, és NEM az árának százalékaként határozódnak meg (azok ezen a munkalapon lejjeb kerülnek tárgyalásra) FONTOS: külön kezeljük a termékegység által elfoglalt raktárhely rezsiköltségét (Inventory Cost) (energia, őrzés, stb.) És nem felejtjük el feltűntetni a raktárkészletbe korábban beleölt, de csak később megkapott pénz finanszírozási költségeit (Inventory Capital Cost): –Ha banki hitelből vettük, fizethetjük a banknak a kamatokat –Ha saját pénzből vettük, kamatjövedelemtől esünk el, mert befektethettük volna a pénzt.

29 PaulerSoft™ BusinessPlanner 2.0: Egységköltségek elemzése 5 A Prod1UnitCost|Term1EgysKölts lap alján elsőként az eddigi egységköltségek összesítését látjuk a termékegységre jutó változó költségben (Variable Cost of Unit) A forgalom maximáló egységár, dömpingár (Dumping Price) a Prod1Demand| Term1Keresl lap becslült keresleti függvényeinek egységhasznosság paraméterei- ből jön ide. Ha nincsenek megfelelő adatok a becsléshez, a rendszer "ROSSZ" jelzést ír ide. Ez esetben manuálisan kell áraznia, piaci tapasztalatai alapján! A profit maximáló egységár (Profit Maximizing Price) a forgalom-maximáló egységár és a termékegységre jutó változó költségek összege. A fenti két ár közt mozoghat. A választott bruttó egységár (Chosen Gross Unit Price) alapértemezésben a profit maximáló árra van állítva - mivel az üzleti terv célja általában, hogy maximális profitot mutasson fel a banknak vagy egy pályázaton - de ezt manuálisan felülbírálhatja! Az ÁFA-nál(VAT)a gyakorlati% inverze kell:ha az ÁFA25%,akkor 25%/(1+25%)=20% Ezután tűntetjük fel a bruttó érték százalékában megadott (Gross Value-based) költségeket: termékadó (Excise), illeték (Fee), vám (Duty), jutalék (Comission) A termékegységre jutó fedezet (Net Margin on Unit), az ami ezek után tisztán marad A kereslet (Demand) a választott ár becsült keresleti függvénybe helyettesítésével számítódik, majd ezt az árral szorozva kapjuk a nettó árbevételt (Net Sales), a termékegységre jutó fedezettel szorozva az összfedezetet a termékből (Net Margin)

30 14. Házi feladat ellenőrzése: SPSS adatbázis A kereslet, az árazás, forgalom, profit és megtérülés elemzése PaulerSoft™ BusinessPlanner 2.0-val: Bevezetés Alapfogalmak Gyakorlati példa Kérdőívminta Rendszerbeállítások Termék leíró paraméterek Termék adatbázis Keresletbecslés Egységköltségek elemzése Időarányos költség elemzés Finanszírozás 15. Házi feladat: Keresletbecslés, CF-elemzés, megtérülési számítások A gyakorlat tartalma

31 PaulerSoft™ BusinessPlanner 2.0: Időarányos-költség elemzés 1 A TimeBasedCost|IdőArányKölts lapon azokat a költségfajtákat részletezzük, amelyek nem a termeléssel, hanem az idővel arányosan (Time Based Cost) lépnek fel ezért fix költségnek (Fixed Cost) nevezik őket. Ezek még az előtt felmerülhetnek mielőtt bármit termelnénk, ezért a Settings|Beállítások lapon megadott finanszíro- zási periódusok elé még felveszünk egy 0. periódust az ábrázolásukra. Az első ilyen csoport a cégalapítási költségek (Company Establishment Cost) Termelés nem létezhet befektetett eszközök (Invested Assets) nélkül: telek (Land), ingatlan (Real Estate), gépek (Machinery), járművek (Vehicle), informatika (IT), licenszek (Licens). Gépi kapacitásokba és raktárakba történő beruházásait úgy kell megterveznie, hogy együtt képesek legyenek kezelni az összes termék keresletét még a csúcson is! Nehéz kérdés:nagy ka- pacitású gépeket vegyünk drágán, de ak- kor nem kell annyit raktározási,tőke lekö- tési költséget fizetni, vagy kis kapacitású gépeket vegyünk, és bérelünk még gépe- ket meg raktárakat,ekkor viszont a később tárgyalt bérleti költségek nőnek. Fogyasztási periódus Kereslet, db Raktárra termelés (Stock-up) Készletről eladás (Sell-out) Fölös kapacitás bérbeadása (Extra Capacity Lease) Ft|db Termelési kapacitás, db Készletezési költség, Ft

32 PaulerSoft™ BusinessPlanner 2.0: Időarányos-költség elemzés 2 Az is kérdés, mi történik a megvásárolt gépi kapacitással, ha az még működőképes, de például egy divattermék gyors impulzus-életciklusa miatt „kifut alóla a kereslet”: Eladhatjuk, de elavulása miatt csak maradványértéken (Remainder Value) Kiadhatjuk bérbe (Lend-Lease), amíg egy másik termék felfutásánál nem kell majd. Ezeket a kérdéseket a rendszer NEM optimalizálja automatikusan, mert nagyobb matematikai modellt igényelnek, mint maga az üzleti terv. Kapacitástervezési (Capacity Planning) és anyagszükséglet tervezési (Material Requirement Planning, MRP) modellekkel később a Lesson25-ben foglalkozunk behatóan.Lesson25 Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy eszközökbe beruházni adóelőnnyel jár a bérlésükhöz képest: Mivel minden befektetett eszköz értéket veszt tartós használat során (eg. gépek és járművek fizikai avulása, szoftverek technikai elavulása), elszámolhat utánuk értékcsökkenési leírási költséget (Amortization). Ez nem egy valóban felmerülő költség, csak az adóalapot csökkenti, hogy kimentsen összegeket az adózás elől, amiből előtakarékoskodva új eszközöket tud venni a jövőben. A kimentett pénzt akkor is használhatja, ha a jelenlegi eszközei még működnek, és nem is kell előtakarékoskonia belőle, bármire költheti. Azonban az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (http://www.apeh.hu ) megszabja, milyen fajta eszköz értékének maximum hány százalékát vesztheti el egy periódusban, hogy korlátozza az adóelkerülést.http://www.apeh.hu

33 PaulerSoft™ BusinessPlanner 2.0: Időarányos-költség elemzés 3 Ezután a TimeBasedCost|IdőArányKölts lapon megjelenik szinte az összes, az egységköltségeknél már tárgyalt költségfajta időarányos verziója: Az aktuális költségeket a tervezett beszállítóink és szolgáltatóink honlapjáról tudhatjuk meg, de egyes esetekben (pl. speciális biztosítási konstrukciók) szükség van a személyes egyeztetésre is Az időarányos költségeket kényelmi okokból nem csak a kiválasztott finanszírozási periódusra, mint vetítési alapra adhatjuk meg, hanem bármely másikra is (nap, hét, hónap, negyedév, év), a rendszer automatikusan átszámítja őket.

34 PaulerSoft™ BusinessPlanner 2.0: Időarányos-költség elemzés 4 Amennyiben gép- és raktárberuházás helyett eszközöket bérelünk, ezt a bérelt irodák/felszerelések költségeinél (Rented Offices/Equipment Cost) kell feltűntetni. Egyetelenegy fajta költséget nem kell kézzel kitöltenünk a fix költségek között: A fizetett törlesztések és kamatok költségét a rendszer automatikusan becsüli meg a vállalkozás finanszírozásának optimalizációja során a Financing|Finanszíroz lapon, és onnan hozza vissza ide.

35 14. Házi feladat ellenőrzése: SPSS adatbázis A kereslet, az árazás, forgalom, profit és megtérülés elemzése PaulerSoft™ BusinessPlanner 2.0-val: Bevezetés Alapfogalmak Gyakorlati példa Kérdőívminta Rendszerbeállítások Termék leíró paraméterek Termék adatbázis Keresletbecslés Egységköltségek elemzése Időarányos költség elemzés Finanszírozás 15. Házi feladat: Keresletbecslés, CF-elemzés, megtérülési számítások A gyakorlat tartalma

36 PaulerSoft™ BusinessPlanner 2.0: Finanszírozás 1 A Financing|Finanszírozás munkalap fogja össze az összes termékhez tartozó fedezeti becsléseket, és az időarányos költségeket az adó- és kamatfizetés elötti eredménybe (Earning Before Interest and Taxes, EBIT) További termékeket (maximum 5 lehet) is adhat az elemzéshez a következő módon: Válassza ki a 4 termékkel kapcsolatos munkalapot (Term1Param, Term1Adatok, Term1Keresl, Term1EgysKölts) Shift+Egérkattintással a munkalapfüleken Szerkesztés|Lap másolás,áthelyezés|Legyen másolat|Melyik elé:IdőArányKölts Nevezze át a másolt lapokat Term2... (vagy Term3.., Term4..)-nek Állítsa be a TermékID-t a Term2Param lapon 2-re Töltse fel a 4 termékkel kapcsolatos munkalapot adatokkal A Finanszíroz lapon másolja az M6:IV6 cellatartományt a megfelelő termék sorába: Shift+Kurzorral kijelölni, Szerkesztés|Másolás, Egérklikk az M6 (a 3. termék esetén M7, a 4.-nél M8, stb.) cellába, Szerkesztés|Beillesztés Nyomja meg a Ctrl+H-t a Keresés & Szövegcsere-hez, és a másolt cellákban a Prod1 szöveget cserélje Prod2-re (a többi terméknél értelemszerűen Prod3, 4,stb.) Az EBIT-ből a vállalkozási nyereségadót (Corporate Profit Tax) levonva megkapjuk az adózás utáni eredményt (Earning After Taxes, EAT)

37 PaulerSoft™ BusinessPlanner 2.0: Finanszírozás 2 A valóságban a cégek gyakran próbálják csökkenteni az adózás előtti eredményüket fiktív költségek kreálásával, hogy pénzt mentsenek ki a vállalati nyereségadóztatás elöl. Az üzleti terv mindig legális adózással dolgozik! Ha egy üzlet megvalósíthatósá- ga az adófizetésen dől el, akkor az üzleti terv alapban elfogadhatatlan, függetlenül a cég valós adóelkerülési technikáitól. A következő lépésben a forgóeszközök növekedését (Change of Working Assets) levonjuk az EAT-ból. Ezt a tételt azért tartják veszteségnek, mert a vállalkozás raktározásának-beszerzésének hatékonytalanságát mutatja: pl. feltételezzük, hogy megrendel egy kamionnyi 8-as csavart mert évente kell 30 darab. Azt mondhatja, hogy ezek első osztályú, értékes csavarok, és nem romlanak meg raktáron, de: –Ha soha nem tudja elhasználni őket, fizetheti az általuk elfoglalt raktárhely rezsiköltségét (energia, őrzés, stb.) –Ezenkívül még súlyosabb kamatköltségei lesznek a soha profitot nem generáló raktárkészlet finanszírozásából Az értékcsökkenési leírást (Amortization) viszont itt visszaadjuk az EAT-hoz, mert az nem valóban felmerült költség, csak a fix költség részeként mentettük ki adózás elől Mindezek összegeként megkapjuk a működési pénzáramot (Cash-Flow)

38 PaulerSoft™ BusinessPlanner 2.0: Finanszírozás 3 Mivel a legtöbb üzleti tevékenységnek negatív a kezdeti pénzárama (drága épületeket és gépeket kell vennie, mielőtt bármi eladhatót tudna termelni), finanszírozásra van szükségük: Ez lehet saját tőke (Equity) RBB-alapon (Rokonok& Barátok& Balekok), állami vagy önkormányzati pályázat (lásd ), stb.http://www.palyazatfigyelo.hu Lehet bankhitel (Bank Loan, Debt). Ennek sokkal nagyobb a kínálata, mint az előbbieknek, de sokkal keményebbek a feltételei: –A bankhitel törlesztéseket (Installments) és a kamatokat (Interests) még adózás előtt ki kell fizetni, amíg a saját tőke esetleges költségeit akkor fizetjük, ha van adózott eredmény –A bank százalékos önrészt (Deductible Share) kérhet a hitelnyújtáshoz saját tőke formájában, hogy megossza a finanszírozás kockázatát (Risk Sharing) velünk. Foglalkozzunk először a saját tőkéből történő finanszírozással: Elsőként adja meg a maximális mennyiségű saját tőkét (Maximum amount of Equity), amit valaha is megszerezhet (átgondolva, mely pénzügyi periódusban lesz elérhető). A rendszer ezt felső korlátként fogja használni a következő dologhoz: A becsült szükséges saját tőke (Estimated Necessary Equity) a saját tőkének az a mennyisége, amit érdemes ebbe az üzletbe fektetni. Több saját tőke alkalmazása növelheti az üzlete abszolút eredményességét mérő Nettó Jelenértéket (NPV), mert kevesebb bankhitelre lesz szükség. De drasztikusan lerombolhatja a relatív hatékonyságát, a befektetés-arányos megtérülést (ROI), ami sokkal fontosabb, ha más befeketetési lehetőségei is vannak, vagy bankban is kamatoztathatja a pénzét. Automatikusan is beállíthatja a saját tőke optimális mennyiségét a munkalap alján lévő gomb megnyomásával (előtte válassza ki a mellette levő sárga cellánál, hogy NPV-t vagy ROI-t akar optimalizálni). katt

39 PaulerSoft™ BusinessPlanner 2.0: Finanszírozás 4 A következőkben a banki finanszírozás feltételeit összegezzük, amit bankok honlapjairól és telefonos ügyfélszolgálatáról kérdezhet le: Ha a min.önrész pl.20% és 1MFt tőkéje van, max. 1MFt × 1/20% = 5MFt-ot vehet fel A felvenni szándékozott hitel elvileg összes költségét tartalmazó Teljes Hitel Mutatójánál,THM (Annual Percentage Rate, APR) figyeljünk rá, hogy néha a bankok megpróbálják lehúzni a hitelfelvevőket a THM-ben nem szereplő rejtett költségekkel: "tanácsadói" díjak, jutalékok, váratlan kockázati prémiumok, stb. Legyen óvatos olvassa el az apró betűket is, és vegyen figyelembe minden finanszírozási költséget! Az inflációs rátát (Inflation Rate) azért vonjuk le, mert a bankok hirdetéseiben látható összes kamatláb nominális: tartalmazzák az inflációt, mivel a banknak több pénzt kell visszakapnia, ha az folyamatosan veszít az értékéből. Az üzleti tervben igyekszünk kiszűrni az inflácó hatását, ezért minden nominális rátát reálra rátára konvertálunk: Reál kamatláb % = Nominál kamatláb % - Inflációs ráta %(16.15) A diszkont faktor (Discount Factor) azt fejezi ki, hogyan válik minden pénzügyi mennyiség a jövőben előre haladva egyre kevésbé fontossá (100%:most..közel 0%: a távoli jövőben), mert a pénznek időértéke van: ha 1MFt-ot ma kap meg, az értékesebb, mintha egy év múlva kapja meg. Hasonlóképp, 1MFt ma lejáró adósság súlyosabb, mint ha egy év múlva járna le, mert akkor lehetne előtakarékoskodni rá. A diszkont faktor a különböző időperiódusbeli (1+r) reálkamatrátákból számítható: Diszkont(2007)% = 1/(1+r(2005)) × 1/(1+r(2006)) × 1/(1+r(2007))(16.16) A jövőbeli fontosságvesztés r reálkamatlábtól függ: magas kamatlábnál nagyobb. Az általunk kapott jövőbeni pénzt az alacsonyabb betéti kamatlábbal (Deposit Rate) diszkontáljuk, amiért a bank kölcsönveszi tőlünk. A banknak visszafizetett jövőbeni pénzt a magasabb hitelkamatlábbal (Offer Rate) diszkontáljuk, amiért a bank kölcsönad. A hitel – betéti kamat rés, kamat marzs (Interest Margin) a bank haszna.

40 PaulerSoft™ BusinessPlanner 2.0: Finanszírozás 5 Az összes saját tőke befektetést azért számítjuk ki, hogy ellenőrizni lehessen, felvehet-e adott nagyságú hitelt, figyelembe véve a bank által elvárt önrészt: Max.megengedett adósság = 1/Bankhitel önrész% × Összes Saját tőke (16.17) A banki hitelfelvételt a rendszer számítja ki: akkor vesz fel kölcsönt a banktól, ha a működési pénzáram még az aktuális saját tőke befektetés hozzáadása után is negatív, és az összesített adósságállomány (Total Debt) még nem érte el a maximális megengedett adósság szintjét. A törlesztések és kamatterhek (Installments&Interests) meghatározásához rendszer igény-alapú hitelfinanszírozási modellt (On-demand Debt Financing Model) használ: ahelyett, hogy a vállalkozását próbálná hozzáigazítani valamely sztenderd bankhitel kondícióihoz, megpróbál a vállalkozásához illeszkedő egyedi törlesztési ütemezést (Payback Schedule) kidolgozni. Feltételezi, hogy: –A bankok közt komoly verseny van a hitelezésben, amely rákényszeríti őket, hogy rugalmas kondíciókkal dolgozzanak, –És/vagy dörözsölt pénzügyi menedzsere van, aki törlesztés-átütemezésekkel megvalósíthatóvá teheti vállalkozását. A rendszer megadja a legjobb megvalósítható (Feasible) törlesztési ütemezést, amit ki tud alkudni a banknál, mert annak elvárt hasznát is fedezi. Ez két úton történhet: Automatikus optimalizáció: Nyomja meg a gombot a munkalap alján, miután a mellette levő sárga cellában megadta, hogy az NPV-t vagy a ROI-t kívánja maximalizálni a törlesztési ütemezéssel. Ezután fogadja el az optimális értékeket az OK gomb megnyomásával. (Ha az optimalizáció nem indulna el a gomb megnyomására, kézzel is elindíthatja az Eszközök|Solver|Megoldás menüből) katt

41 PaulerSoft™ BusinessPlanner 2.0: Finanszírozás 6 Manuális állítás: Ritkán előfordul, hogy az optimalizáció nem konvergál. Ebben az esetben kézzel is megkaphatja a maximális NPV-t (A ROI-t nem): Állítsa az Aktuális saját tőkét a maximálisan elérhetőre, a rendszer kiszámítja a hiteligényt Amelyik periódusban a kölcsön felvétele után először van pozitív Nettó profitja, ott ezt használja fel törlesztésre teljesen. Ha ez még nem elég, használja fel az utána következő periódus pozitív Nettó profitját is. Minden késlekedés a törlesztésben radikálisan növeli a költségeket. De legyen óvatos, mert ha megnöveli a törlesztést egy adott periódusban, ez kihat a Nettó profitjára is, szükség lehet egy második állításra a törlesztésben, hogy levigye a Nettó profitot nullára, és törlesztésre használja teljesen. Ha nagyobb törlesztést állít be, mint adott periódus nettó profitja, rendszer vörös hibaüzenetet ad a helytelen finanszírozásról. Ismételje a 2. lépést, amíg nulla lesz a lila színű Hitel jelenértéke cellában. Ez azt jelenti, hogy eleget törleszt a bank számára, hogy meglegyen belőle annak elvárt profitja és ezért bele fog menni az alkuba. Ha ez az érték pozitív, nem törleszt eleget és a bank nem fogadja el az alkut. Ha negatív, a bank elfogadja az alkut, de többet fog fizetni, mint a legjobb alku. Mindkét esetben vörös hibaüzenetet fog kapni.

42 PaulerSoft™ BusinessPlanner 2.0: Finanszírozás 7 AFinancing|Finanszírozás lap következő sorai a finanszirozás részszámításait tárolják: Az összesített adósságállomány (Total Debt) azért kell, hogy ellenőrizni lehessen, felvehetünk-e adottnagyságú hitelt, figyelembe véve a hitel bank által elvárt önrészét A saját tőke jelenértéke (Present Value of Equity) a ROI kiszámításához szükséges később. Az Aktuális Saját tőke befektetések különböző finanszírozási periódusokban történhetnek. Mivel a pénznek időértéke van, nem adhatjuk őket egyszerűen össze időben. Diszkontálnunk kell őket a reál betéti kamatláb diszkont faktorával, hogy megkapjuk jelenlegi értéküket. Ezután a jelenértékek összegezhetők (t) időben: Saját tőke jelenértéke = ∑ t (Aktuális saját tőke befektetés(t) × Reál betéti kamatláb diszkont faktora(t))(16.18) A banki hitel jelenértékét (Present Value of Bank Loan) azért számítjuk ki, hogy ellenőrizzük, belemegy-e a bank az általunk javasolt törlesztési ütemezésbe: –A hitelek felvétele és a törlesztések, kamatok visszafizetése különböző finanszírozási periódusokban történik. Mivel a pénznek időértéke van, nem adhatók egyszerűen össze, hogy ellenőrizzük az egyenlegüket. –A felvett hitelek összegei (mivel pénzt kapunk a banktól) a reál betéti kamatlábbal diszkontálandók, míg a törlesztések, kamatok (mivel visszafizetünk pénzt a banknak) a reál hitel kamatlábbal diszkontálandók a jelenértékük előállításához (a visszafizetések sokkal jobban diszkontálódnak, mint a folyósított hitelek, mert a hitelkamatláb > betéti kamatláb, hogy fedezze a bank profitját). –A kiszámított jelenértékek (Present Value) már összeadhatók (t) periódusokban: Hitel jelenértéke = ∑ t ( Hitelösszeg(t) × Betéti diszkont faktor(t) + Törlesztés,kamat(t) × Hitel diszkont faktor(t) )(16.19) –Ha ez nulla, valószínűleg megalkudhatunk a bankkal az adott visszafizetési ütemezésről. Ha pozitív, a bank nem fog belemenni az alkuba, mert nem térül meg az elvárt profitrátája, emelnünk kell a törlesztést. Ha negatív, a bank elfogadja az alkut, de túl sokat fizetünk vissza, elesünk a lehető legjobb alkutól.

43 PaulerSoft™ BusinessPlanner 2.0: Finanszírozás 8 A Financing|Finanszírozás lap záró része az üzlet megtérülésével (Return) foglalkozik: Nettó Profit (Net Profit)=Működési pénzáram+Saját tőke befektetés+Bankhitel (A törlesztéseket és a kamatokat a még a fix költségekből vonjuk le az (16.20) IdőArányKölts munkalapon, mivel ezek még adózás előtt kerülnek kifizetésre) A Nettó jelenérték (Net Present Value, NPV) az első befektetés megtérülési mérőszám: Mivel a nettó profitok különböző finanszírozási periódusokban merülnek fel, és a pénznek időértéke van, nem adhatók egyszerűen össze időben. A pozitív/negatív Nettó profitokat a reál betéti kamatlábbal kell diszkontálni, hogy megkapjuk a jelenlegi értéküket, amelyek azután összegezhetők a (t) finanszírozási periódusokra: Nettó jelenérték = ∑ t ( Nettó profit(t) × Betéti diszkont faktor(t) )(16.21) Az üzleti terv pozitív NPV mellett fogadható el. Azonban figyeljünk arra, hogy az NPV a vállalkozás abszolút teljesítményét értékeli csak, és nem mond semmit a relatív hatékonyságról: ha két vállalkozás hasonlóképp 1MFt NPV-t hoz, de az egyikhez 10MFt, a másodikhoz csak 1MFt saját tőke kell, a 2. relatíve sokkal hatékonyabb. A Profit Index, PI (Return On Investment, ROI) a második megtérülési mérőszám: Mivel az NPV abszolút mérőszám, elosztjuk azon saját tőke jelenértékével, ami az NPV létrehozásához szükséges, hogy relatív hatékonysági mértéket kapjunk: ROI = NPV / Befektetett saját tőke jelenértéke(16.22) Mivel a ROI az összes finanszírozási periódusra (teljes termékéletciklus) vonatkozó viszonyszám, kiszámíthatjuk egy (t) periódusra a láncviszonyszámát: ROI t = ROI (1/Finanszírozási periódusok száma) (16.23) Ha ez magasabb, mint a reál betéti kamatláb, az üzleti terv elfogadható. Azonban figyeljünk rá, hogy mind az NPV, mind a ROI rövidtávú mutatók: hajlamosak visszautasítani nagy projekteket, amik hosszú távon hoznak óriási jövedelmeket (pl. autógyár építése), mert a diszkontálás miatt a távoli jövő jövedelmei alig számítanak.

44 PaulerSoft™ BusinessPlanner 2.0: Finanszírozás 9 A Belső Megtérülési Ráta, BMR (Internal Rate of Return, IRR) a 3. megtérülési mérték: Mivel mind az NPV és a ROI a nettó Profit diszkontálásán alapulnak, ezek rövid távú mértékek, amelyek alkalmatlanok hosszú távú projektek értékelésére. Az IRR viszont a működési pénzáramon alapul, azt feltételezve, hogy ez kezdetben negatív, majd egy ponton átvált pozitívba. Az IRR azon hosszú távú bankbetét kamatlábának megbecslése, melynek NPV-je az összes üzleti periódusra (teljes termékéletciklusra) megegyezik a működési pénzáram jelenértékével. Ha az IRR meghaladja a reál hitelkamatlábat, a vállalkozás elfogadható hosszú távú befektetési lehetőségként. Figyeljen arra, hogy ha a működési pénzáram egynél többször vált előjelet, az IRR hamis értéket fog felvenni, és használhatatlanná válik! A Financing|Finanszírozás munkalap alján idődiagrammon láthatjuk a fontos mutatókat:

45 14. Házi feladat ellenőrzése: SPSS adatbázis A kereslet, az árazás, forgalom, profit és megtérülés elemzése PaulerSoft™ BusinessPlanner 2.0-val: Bevezetés Alapfogalmak Gyakorlati példa Kérdőívminta Rendszerbeállítások Termék leíró paraméterek Termék adatbázis Keresletbecslés Egységköltségek elemzése Időarányos költség elemzés Finanszírozás 15. Házi feladat: Keresletbecslés, CF-elemzés, megtérülési számítások A gyakorlat tartalma

46 Saját piackutatási project: Készítsen keresletbecslést a célszervezet főbb termékeivel és szolgáltatásaival kapcsolatban, a lekérdezés eredményei alapján (1p) Gyűjtse össze a célszervezet működéséhez szükséges változó-, fix- és beruházási költségeket (0.5p) Végezze el a célszervezet Cash-Flow elemzését a PaulerSoft™ BusinessPlanner 2.0 segítségével (0.5p) PaulerSoft™ BusinessPlanner 2.0 Számítsa ki a célszervezet adott termékeibe/szolgáltatásaiba történő befektetés megtérülési mutatóit (0.5p) Az eredményeket csatolja külön fejezetként a jelentéséhez, illetve mellékelje a szoftvereket a következő gyakorlatra (0.5p) 15. Házi Feladat:

47 Keresletbecslés: Elméleti áttekintés: Elmélet: 02.htm 02.htm Keresletbecslés térinformatikai eszközökkel: htm htm Cash-flow elemzés: Elmélet: Wheatworks CF-elemző: Üzleti modellező szoftverek: Business Plan Pro: Hyperion: siness_modeling/ siness_modeling/ Silverrun: Computer associates: Szakirodalom


Letölteni ppt "Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Kar Műszaki Informatika Szak Data Mining 15. Gyakorlat Dr. Pauler Gábor, Egyetemi Docens PTE-PMMK Számítástechnika."

Hasonló előadás


Google Hirdetések