KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA Általános közigazgatási ismeretek

Az előadások a következő témára: "KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA Általános közigazgatási ismeretek"— Előadás másolata:

1 KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA Általános közigazgatási ismeretek
III. modul: Általános államháztartási ismeretek A diasort készítette: Prof. Dr. LENTNER CSABA augusztus

2 Az államháztartás gazdasági szerepe
1. fejezet Az államháztartás gazdasági szerepe

3 Az államháztartás az állampénzügyek rendszerében
Nemzetgazdaság: az ország gazdasági szereplőinek összessége és a köztük lévő kapcsolatok, kölcsönhatások rendszere. Közszféra: a nemzetgazdaság meghatározó, organizáló része, közösségi javak és közszolgáltatások előállítására hivatott területe. Államháztartás: az állam (központi költségvetés) és a helyi önkormányzatok közfeladatot ellátó és finanszírozó gazdálkodásának technikai rendszere. Államháztartás alapegységei: államháztartási alrendszerek, az államháztartásról szóló törvény szerint. Államtudomány: szerves része a közpénzügytan, amely nem csak jogtudomány, és nem csak gazdaságtudomány, hanem a kettő szerves kombinációja.

4 Az újjászervezett Magyar Állam működési rendszertana

5 Államháztartás az állampénzügyek rendszerében, fogalomkataszter
Az állam különleges gazdasági szereplő: Célja a közfeladatok minél színvonalasabb, de hatékony és gazdaságos ellátása. Közpénzekből gazdálkodik – az államháztartási gazdálkodás szigorú törvényi szabályozása, különösen az Alaptörvény Közpénzek és a Helyi Önkormányzatok fejezetei, és hozzájuk kapcsolódó törvények alapján (Államháztartási-, Stabilitási-, Önkormányzati-, Vagyon-, Költségvetési-, Zárszámadási, Állami Számvevőszéki, Jegybank- törvények alapján) Gazdasági súlya jelentős (a megtermelt jövedelem jelentős hányadát centralizálja majd újra elosztja). Közhatalmi helyzetéből adódóan képes befolyásolni a gazdaságot (szabályozás, ellenőrzés, jövedelem-elvonás – újraelosztás, monetáris politikai ráhatás).

6 Erősödő állami gazdaságpolitikai
szerepek – felértékelődő államháztartás A neoliberális piacgazdasági modell tartós válsága. Felértékelődő állami szerepek a közhatalmi funkciók területén, a dekonjunktúra ciklusok ellensúlyozása, szociális- társadalompolitikai beavatkozások területén. A gondoskodó állam lényege, a Jó Állam koncepciója. J. M. Keynes gazdaságfilozófiájának lényege, és reneszánsza 2007-től. Sikeres fiskális és monetáris politika fordulatra, majd fenntartható növekedésre képes magyar államműködés.

7 Strukturális reformok
szükségessége Reformok nélkül nem érhető el fenntartható GDP növekedés, magas foglalkoztatási szint és pénzügyi egyensúly A reformok „forrásai”: Hitelből (eladósodást vált ki) Megszorító csomagokból (belső ellenállást vált ki), Tehermegosztásból (külső ellentétekhez vezet)

8 Válságkezelési módszerek
Hagyományos, ortodox: Strukturális reformok + Megszorító csomagok = Kudarc Nem hagyományos eszközökkel (magyar példa): Strukturális reformok + Tehermegosztás =Siker

9 gazdaságpolitikai szerepek
Erősödő állami gazdaságpolitikai szerepek Magyarország 2010 utáni újjászervezésének területei, programjai: Új Széchenyi Terv (gazdaságélénkítés, munkahelyteremtés, versenyképesség növelés), Széll Kálmán Terv (költségvetési stabilitás előmozdítása), Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program (közigazgatás megújítása). A tervek szervesen illeszkednek az Alaptörvény „Közpénzek” c. fejezetéhez ( cikkek) és a Helyi Önkormányzatok c. fejezethez ( cikkek).

10 Állami beavatkozások típusai (intervenciók)
Általános beavatkozások Nemzetközi és EU kötelezettségek teljesítése (pl. befizetések az EU költségvetésébe), Közbiztonság, védelem (pl. rendvédelem, az ország határainak védelme), Jogi és intézményi keretrendszer működtetése (pl. igazságszolgáltatás, közigazgatás működtetése), Az állam gazdasági és pénzügyi tevékenysége (pl. az adók beszedésének kötelme, gazdálkodás szabályainak megalkotása).

11 Állami beavatkozások típusai (intervenciók)
Speciális beavatkozások Egyes vállalkozói csoportok támogatása (pl. KKV-k, agrár támogatások), Egyes lakossági csoportok támogatása (pl. családtámogatások rendszere, nyugdíjasok kedvezménye), Válságkezelés állami forrásokból, állami szabályozás és ellenőrzés kiterjesztésével

12 Az államműködés magyar modellje
Az államműködés korábbi magyar modellje Eltérő fiskális és monetáris mechanizmusok Decentralizált fiskális politikai erőtér Inaktív, leépített állami szabályozás és ellenőrzés „Független” jegybanki státus Az államműködés jelenlegi modellje Összehangolt fiskális és monetáris mechanizmusok Centralizált fiskális politikai erőtér Aktív szabályozó és ellenőrző állami szerep Támogató jegybank-politikai környezet

13 A nemzetgazdaság helyzetét meghatározó fő makrogazdasági tényezők és az államháztartás kapcsolata
A nemzetgazdaság egészének folyamatai: Gazdasági növekedés (a makro-jövedelem számbavételének mutatói, növekedési ütem), Infláció (fogyasztói árindex, antiinflációs politika), Külgazdasági egyensúly (fizetési mérleg, az ország külföldi adósságállománya). Az államháztartás jellemzői: Jövedelem-centralizáció, jövedelem-újraelosztás szintje, Államháztartási hiány mértéke (GDP max. 3%-a), Magyarország 4. éve teljesíti ezt a követelményt (EDP eljárásból is kikerültünk 2013-ban), Államadósság mértéke (felhalmozott tartozás; EMU: GDP max. 60%-a).

14 2. fejezet Az államháztartás rendszere, gazdálkodásának alapelvei, legfontosabb szabályai

15 Az államháztartás fogalma, kapcsolata az állam más
szerveivel és az EU-val Az államháztartás közgazdasági megközelítésben: az államháztartás közfeladatok ellátását finanszírozó gazdálkodási rendszer. Feladat-megközelítésben: minden olyan tevékenység, amely az államháztartás vagyonát hasznosítja, vagy amelyet folyó államháztartási bevételekből finanszíroznak. Szervezeti megközelítésben: az államháztartás azon szervezetek köre, amelyek az államháztartás részét képezik, és amelyekre az államháztartási gazdálkodás szigorú szabályait alkalmazni kell.

16 Az államháztartási gazdálkodás
új trendjei, reformja Államháztartás reformja: olyan strukturális változások, melyek után megváltozik a költségvetési rendszer működése, hatékonysága, a közszolgáltatások színvonala javul, az Állam hatékonyabban működik. A reform területei: Feladatellátás (pl. hatékony, ésszerű és célszerű gazdálkodás az állami vagyonnal, állami tulajdon védelme és arányának erősítése), Finanszírozás (pl. adórendszer, adósságállomány, kincstári rendszer, külső finanszírozás diverzifikálása), Management (pl. kontrollrendszer, stratégiai tervezés).

17 Az államháztartás történelmi aspektusai és új kihívásai
Az állam és az államháztartás változó szerepei történelmi aspektusból (Adam Smith, Friedrich List, J. M. Keynes, Milton Friedman, 2007-től újjászervezett gazdaságpolitikák kora). Fiskális politika felértékelődő szerepe, fiskális kényszer. MNB kivonása a reálszektor- és az ÁHT refinanszírozásából. Jelenlegi változtatási kényszerek, új törekvések az MNB gazdaságpolitikai integrációjának mélyítésére, stratégiai partnerré válására. A közteherviselésbe bevontak körének szélesítése.

18 Az államháztartás alrendszerei
Központi alrendszer Önkormányzati alrendszer az állam, a központi költségvetési szerv, a törvény által az államháztartás központi alrendszerébe sorolt köztestület, a köztestület által irányított köztestületi költségvetési szerv. a helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat és az országos nemzetiségi önkormányzat, a társulás, a térségi fejlesztési tanács, a költségvetési szervek, amelyek irányítója az önkormányzati alrend-szerbe tartozik.

19 Az államháztartás sarokkő szabályai, keretei stabilitási követelményei
Alaptörvény közpénzekkel és önkormányzatokkal foglalkozó fejezetei – államadósság követelmény Központi költségvetésről, Zárszámadásról szóló törvények, Stabilitási törvény, Államháztartásról szóló törvény Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény, Nemzeti vagyonról szóló törvény, Állami Számvevőszékről szóló törvény, Jegybanktörvény, Adózás rendjéről szóló törvény, adónem törvények

20 Az államháztartás bevételei
Közbevételek Közhatalmi bevételek (fizetési kötelezettségek) Magánjogi bevételek Tulajdonosi bevételek, pl. koncessziós szerződésekből eredő bevételek, vagyonhasznosítás bevételei, osztalék- és kamatbevételek. Alkotmányos alapja: közteherviselés. Szabályozási garanciák! Adó jellegű bevételek Díjjellegű bevételek Szankció jellegű bevételek A közhatalmi bevételek beszedése: Nemzeti Adó- és Vámhivatal (állami adóhatóság) Települési önkormányzat jegyzője (önkormányzati adóhatóság)

21 Az államháztartás kiadásai (funkcionális csoportosítás)
Állami működési funkciók Jóléti funkció Gazdasági funkció Államadósság kezelése

22 Államháztartási gazdálkodási
alapelvek Éves költségvetés szerinti gazdálkodás Költségvetés, bevételek-kiadások, költségvetési mérleg Költségvetés egyenlege Előirányzatokkal való gazdálkodás Kiadási előirányzatok Bevételi előirányzatok Előirányzat-módosítás, előirányzat-átcsoportosítás

23 Államháztartási gazdálkodási
alapelvek Az alapelvek szerepe az államháztartáshoz tartozó minden szervezetre vonatkozik a költségvetés tervezési metódusa, végrehajtása a bevételek és kiadások számbavétele, valamint a beszámolás, egyszerre, egymást erősítve kell érvényre jutniuk. Érvényesülésük jogszabályi garanciái a költségvetés készítésével és az elszámolással kapcsolatos eljárási szabályok , a költségvetés végrehajtásával és a gazdálkodással kapcsolatos szabályok, a pénzügyi folyamatok számbavételi módját meghatározó szabályok

24 Államháztartási gazdálkodási
alapelvek Nyilvánosság elve A tervezés és elszámolás alapelvei a költségvetés alapján történő gazdálkodás elve, a programozás elve, a teljesség elve, a valódiság elve, az egységesség és áttekinthetőség elve, a globális fedezet elve, a bruttó elszámolás elve, a részletezettség elve

25 Államháztartási gazdálkodási
alapelvek A költségvetési források felhasználásának alapelvei felhasználási kötöttség elve, közbeszerzési kötelezettség elve, állami támogatások korlátozásának elve

26 Az államháztartási számvitel
főbb jellemzői A gazdálkodást érintő minden eseményt rögzít, és ezek hatását is bemutatja. Az értékcsökkenés, mint költségelem jelenik meg, és beépül az egyes feladatok ellátásának összköltségébe. Az eszközök használati költségének ismeretében a vagyongazdálkodás mozgástere kibővül. Nem lehetséges a tranzakciók időbeli csúsztatása. A gazdálkodás minden területéről gyűjti az információkat és a gazdasági teljesítmény mérését tekinti elsődleges céljának. A gazdasági teljesítmény magába foglalja a pénzügyi, jövedelmi, és vagyoni eredményt.

27 Az államháztartási számvitel
főbb jellemzői A költségek ismeretében a forrásallokáció hatékonysága javítható, racionális finanszírozási döntések hozhatók. Jellemzője a kiadás költség fogalma közötti különbségtétel. Több információt hordoz magában, mint a pénzforgalmi szemléletű számvitel, ami az éves beszámoló tartalmában is megjelenik. Egyszerre input és output szemléletű. A költségvetési kontroll és teljesítmény mérés követelményeire jobban képes koncentrálni. A vagyonmérleg teljes képet ad, többéves rálátást biztosít, és a számviteli tételek analitikus személetét biztosítja. Hatékonyabb gazdálkodás és döntéshozatali rendszer keletkezik.

28 Magyarország gazdasági stabilitása
Stabilitási törvény A törvény az alábbi kérdésköröket szabályozza: az államadósság csökkentése (az államadósság fogalma, számítása, adósságcsökkentés, az államadósság keletkezését és növekedését korlátozó szabályok), Államadósság Kezelő Központ (az Államadósság Kezelő Központ jogállása, feladatai), Költségvetési Tanács (tagjai, feladata, hatásköre, működésének szabályai, szerepe az államadósság mértékének vizsgálatában), a közteherviselés alapvető szabályai, a nyugdíjrendszer alapvető szabályai.

29 A Költségvetési Tanács feladatai
véleményt nyilvánít a központi költségvetésről szóló törvény tervezetéről; dönt a központi költségvetési törvény elfogadásának feltételeként az Alaptörvényben meghatározott előzetes hozzájárulásról; véleményt nyilváníthat a költségvetés tervezésével, végrehajtásával, a közpénzek felhasználásával, továbbá az államháztartás helyzetével kapcsolatos bármely kérdésről; félévente véleményt nyilvánít a költségvetés tervezésével, végrehajtásával, a közpénzek felhasználásával kapcsolatos vagy azzal összefüggő bármely kérdésről; megállapítja a Tanács ügyrendjét.

30 Nemzeti vagyon gazdálkodás
Az Alaptörvény nemzeti vagyon gazdálkodáshoz kapcsolódó alapelvei: Csak törvényben meghatározott célból lehet átruházni, törvényben meghatározott kivételekkel az értékarányosság követelményének figyelembevétele mellett. Átruházására vagy hasznosítására vonatkozó szerződés csak olyan szervezettel köthető, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, nemzeti vagyon kezelésére vonatkozó tevékenysége átlátható. Az állam és a helyi önkormányzatok tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek önállóan és felelősen gazdálkodnak a törvényesség, a célszerűség és az eredményesség követelményei szerint.

31 A nemzeti vagyon fogalma, rendeltetése, gazdálkodási alapelvei
rendeltetésének megfelelő, az állam, az önkormányzat mindenkori teherbíró képességéhez igazodó, elsődlegesen a közfeladatok ellátásához és a mindenkori társadalmi szükségletek kielégítéséhez szükséges, egységes elveken alapuló, átlátható, hatékony és költségtakarékos működtetése. További vagyongazdálkodási feladat a nemzeti vagyon értékének megőrzése, állagának védelme, a nemzeti vagyon körének bővítése, értéknövelő használata, hasznosítása, valamint az állam vagy a helyi önkormányzat feladatának ellátása szempontjából feleslegessé váló vagyontárgyak elidegenítése.

32 Az államháztartás vagyona, a vagyongazdálkodás szabályai
Állami vagyon Köztestületi vagyon Helyi önkormányzatok, helyi nemzetiségi önkormányzatok vagyona Társadalom-biztosítás vagyona

33 A kincstári rendszer, szerepe, feladatai
Centralizált pénzgazdálkodás a központi alrendszerben Jellemzői, főbb funkciói: állami feladatok finanszírozása, az ezzel kapcsolatos fizetési műveletek lebonyolítása; nettó finanszírozást végez, központi alrendszer és a helyi önkormányzatok pénzügyi kapcsolatában meghatározó szerepe van; az ÁH jövedelmek hatékonyabb elosztására törekszik; törzskönyvi nyilvántartást vezet. Szervezete: Magyar Államkincstár, Államadósság Kezelő Központ Zrt. Kincstári ügyfelek: Kincstári kör, Kincstári pénzforgalmi számlatulajdonosok.

34 Államadósság kezelése
Központi szereplője: Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaság (ÁKK Zrt.). Az ÁKK Zrt. főbb funkciói: az államadósság-kezelési stratégia kidolgozása; az állami költségvetés fizetőképességének fenntartása; az államadósság és az államháztartási hiány finanszírozása; az állam átmenetileg szabad pénzeszközeinek kezelése.

35 3. fejezet Az államháztartás központi szintje

36 A központi költségvetés főbb bevételei és kiadásai
A költségvetés főbb bevételei: A gazdálkodó szervezetek befizetései (társasági adó, pénzügyi szervezetek különadója, egyszerűsített vállalkozási adó stb.) Fogyasztáshoz kapcsolt adók (ÁFA, jövedéki adó, regisztrációs adó, pénzügyi tranzakció illeték stb.) Lakossági befizetések (személyi jövedelemadó, illetékek, gépjárműadó stb.) Költségvetési szervek, fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei Befizetések az államháztartás alrendszereiből Egyéb bevételek

37 A központi költségvetés főbb bevételei és kiadásai
A költségvetés főbb kiadásai: Egyedi és normatív, szociálpolitikai menetdíj, lakásépítési támogatások Nemzeti család és szociálpolitikai alap Költségvetési szervek, fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai Államháztartás alrendszereinek támogatása Adósságszolgálat Egyéb kiadások Tartalékok

38 A központi költségvetés szerkezeti rendje
FEJEZETEK (fejezetrend) Szervezeti fejezetek (államhatalmi szervek, minisztériumok, kivételesen központi államigazgatási szervek, testületek) Funkcionális fejezetek pl. a helyi önkormányzatok támogatásai CÍMEK (címrend) Szervezeti címek (egy-egy költségvetési szerv, további bontásaként esetenként alcím) Funkcionális címek (további bontásuk: alcím, azon belül jogcímcsoportok, esetenként további tagolásként jogcímek) ELŐIRÁNYZAT-CSOPORTOK 1. Működési költségvetés, 2. Felhalmozási költségvetés, 3. Kölcsönök, 4. Egyéb speciális célú előirányzatok KIEMELT ELŐIRÁNYZATOK Működési költségvetésen belül pl. személyi juttatások, dologi kiadások. Felhalmozási költségvetésen belül: pl. felújítások

39 A Költségvetési ciklus
SZAKASZ IDŐBELI ELHELYEZÉS FŐBB FELELŐSÖK FELADATOK Döntés-előkészítés Április-szeptember Fejezeti irányító szerv, államháztartásért felelős miniszter, Kormány, Költségvetési Tanács Költségvetési egyenleg cél, tervezés, törvényjavaslat Döntés Október-december Állami Számvevőszék, Költségvetési Tanács, Országgyűlés A törvény megvitatása, törvény elfogadás Végrehajtás A költségvetési év Kormány, fejezeti irányító szerv, költségvetési szervek Kincstári és elemi költségvetések készítése, előirányzatok teljesítése Ellenőrzés Költségvetési évet követő év Kormány, Állami Számvevőszék, Országgyűlés Zárszámadási törvény előkészítése, elfogadása

40 A társadalombiztosítási alapok működésének jellemzői
Társadalmi közös kockázatvállaláson alapuló kötelező biztosítási rendszer. Működési elvei: biztosítási elv, szolidaritási elv. Alapszerű gazdálkodás: a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai az Egészségbiztosítási Alap és a Nyugdíjbiztosítási Alap. Bevételi oldalon: szociális hozzájárulási adó és járulékok, hozzájárulások. Kiadási oldalon: felhasználási kötöttség (az alapok céljaihoz kapcsolódó kiadások). Mögöttes állami felelősség. TB igazgatási szervek: Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, Országos Egészségbiztosítási Pénztár.

41 Az elkülönített állami pénzalapok működése
Fogalma: az állam egyes feladatait részben államháztartáson kívüli forrásokból finanszírozó olyan alap, amely működésének jellege az államháztartáson belül elkülönített finanszírozást tesz szükségessé. Törvényi létesítési feltételek: kizárólagos országgyűlési hatáskör, az alap rendeltetése, bevételi források, teljesíthető kiadások, felelős miniszter Bevételi oldalon: járulékok, hozzájárulások, egyes alapoknál önkéntes befizetések (adományok, segélyek) Kiadási oldalon: felhasználási kötöttség Jelenleg működő alapok: Nemzeti Földalap, Nemzeti Foglalkoztatási Alap, Bethlen Gábor Alap, Központi Nukleáris Pénzügyi Alap, Nemzeti Kulturális Alap, Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap, Kutatási és Technológiai Innovációs Alap

42 Központi költségvetés tervezésének és zárszámadásának főbb szempontjai
A nemzetgazdasági tervezés felértékelődése – hosszú távú kitekintés. Költségvetési terv/törvény – ad hoc jelenségek egyre „sűrűsödnek” – világgazdasági, politikai események. A költségvetési törvény javaslat és zárszámadási törvény javaslat véleményezése – Állami Számvevőszék.

43 4. fejezet Az államháztartás önkormányzati alrendszere

44 Az önkormányzatok gazdasági önállóságának alkotmányos alapjai
Az Alaptörvény 32. cikke szerint a helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvényi keretek között: rendeletet alkothat, határozatot hozhat, önállóan igazgathat, meghatározhatja szervezeti és működési rendjét; gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat; meghatározza költségvetését, annak alapján önállóan gazdálkodik; e célra felhasználható vagyonával és bevételeivel kötelező feladatai ellátásának veszélyeztetése nélkül vállalkozást folytathat; dönt a helyi adók fajtájáról és mértékéről.

45 Önkormányzati költségvetési ciklus
A költségvetés előkészítése költségvetési koncepció költségvetési tervezet elkészítése költségvetési egyeztetések A költségvetési döntés a költségvetés tartalmi elemei A költségvetés végrehajtása helyi önkormányzati költségvetési szervek A költségvetés végrehajtásának ellenőrzése zárszámadási rendelet elfogadása (költségvetési beszámoló)

46 Költségvetési tervezés, végrehajtás, beszámoló és bizonylati háttere
Költségvetési koncepció. Önkormányzati gazdálkodás alapja: éves költségvetés. Rendelet alkotás a költségvetésről. Előirányzatok módosításának, átcsoportosításának rendje. Bevételi és kiadási előirányzatok teljesítésének szabályai.

47 Költségvetési rendelet tartalma
Bevételek és kiadások előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok, és kötelező feladatok, önként vállalt feladatok, állami (államigazgatási) feladatok szerinti bontásban. Önkormányzat által irányított költségvetési szervek engedélyezett létszámát, valamint költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait, a fenti pont szerinti bontásban. A költségvetési egyenleg összegét működési és felhalmozási cél szerinti bontásban. A költségvetési hiány belső finanszírozására szolgáló előző évek költségvetési maradványának, vállalkozási maradványának igénybevételét a betét visszavonását működési és felhalmozási cél szerinti tagolásban. A költségvetési hiány külső finanszírozására vagy a költségvetési többlet felhasználására szolgáló finanszírozási bevételeket és kiadásokat működési és felhalmozási cél szerinti tagolásban.

48 A költségvetési rendelet tartalma
Költségvetési év fejlesztési céljai, összegei és futamideje. A végrehajtással kapcsolatos hatáskörök, vállalható kötelezettség értékhatára, a finanszírozási bevételekkel és kiadásokkal kapcsolatos hatáskörök. Bevételek és kiadások módosítására és a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításra a felhatalmazás. Évközi többletigények, valamint az elmaradt bevételek pótlására szolgáló általános tartalék és céltartalék.

49 Közgyűlés részére szöveges indoklással bemutatandó tételek
a helyi önkormányzat költségvetési mérlege, közgazdasági tagolásban, előirányzat felhasználási terv, a többéves kihatással járó döntések számszerűsítését évenkénti bontásban és összesítve, a közvetett támogatásokat - így különösen adóelengedéseket, adókedvezményeket - tartalmazó kimutatást, és a tervszámoknak megfelelően a költségvetési évet követő három év tervezett előirányzatainak keretszámait főbb csoportokban, és a tervszámoktól történő esetleges eltérés indokait.

50 A helyi önkormányzatok bevételei
I. ÖNKORMÁNYZATI SAJÁT BEVÉTELEK helyi adók; díjak; bírságok; vállalkozásból, az önkormányzati vagyon hasznosításából, hozadékából származó bevételek (nyereség, osztalék, kamat); önkormányzati vagyon értékesítéséből származó bevételek; átvett pénzeszköz; egyéb bevételek.

51 A helyi önkormányzatok bevételei
II. ÁTENGEDETT KÖZPONTI BEVÉTELEK Gépjárműadó 40%-a, a gépjárműadóhoz kapcsolódó bírság, pótlék stb. 100%-a, termőföld bérbeadásából származó személyi jövedelemadó, az önkormányzatot megillető egyéb bevételek.

52 A helyi önkormányzatok bevételei
III. ÁLLAMI HOZZÁJÁRULÁSOK, TÁMOGATÁSOK általános működési és ágazati feladatainak támogatása (Általános működés, gyermekétkeztetés, szociális és gyermekjóléti támogatás, kulturális feladatok támogatása); központosított előirányzatokból; működőképesség megőrzését szolgáló kiegészítő támogatások; vis major támogatás.

53 Kiadási előirányzatok teljesülésének folyamata
kötelezettségvállalás és pénzügyi ellenjegyzés, szakmai teljesítés és annak igazolása, érvényesítés, Utalványozás pénzügyi teljesítés. A mérleg kötelező tartalma.

54 Zárszámadási rendelettervezethez kapcsolódó tájékoztató anyagok
Közgazdasági mérleg közgazdasági tagolás szerinti, valamint előirányzat szerinti felhasználási terv változásai, a többéves kihatással járó döntések számszerűsítését évenkénti bontás szerinti, valamint összesített változása, a közvetett támogatások - adóelengedéseket, adókedvezményeket - változása, a költségvetési évet követő három év tervezett előirányzatai, változások indokai,

55 Zárszámadási rendelettervezethez kapcsolódó tájékoztató anyagok
adósság állomány lejárat, valamint adósságot keletkeztető - hitel, kölcsön, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, lízing-ügyletek, bel- és külföldi irányú kötelezettségek szerinti bontásban, a vagyonkimutatást, és a helyi önkormányzat tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek működéséből származó kötelezettségeket, a részesedések alakulását.

56 Önkormányzati gazdálkodás vagyonpolitika
– Operatív pénzügyi management Feladatfinanszírozás történhet: közszolgáltatási szintnek megfelelő ellátás, a helyi szükségleteket jellemző mutatószámok, a lakosságszám alapján, valamint felhasználási kötöttséggel járó, vagy felhasználási kötöttség nélküli támogatás nyújtásával. Támogatás biztosításnál figyelembe veendő: takarékos gazdálkodás, jogszabályon alapuló bevétel, tényleges saját bevétel.

57 Az önkormányzatok vagyona
VAGYONELEMEK: ingatlanok, ingók, vagyoni értékű jogok. I. Önkormányzati törzsvagyon Körét az Ötv., más törvény, és az önkormányzat rendelete határozza meg, közvetlenül kötelező önkormányzati feladat ellátását vagy közhatalom gyakorlását szolgálja: forgalomképtelen vagyontárgyak (pl. közutak, közterek), korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak (pl. középületek, közművek). II. Forgalomképes önkormányzati vagyon Hasznosítása alapvetően önkormányzati döntés alapján. Vállalkozásban való részvétel korlátai (!)

58 pénzügyi konszolidációja
Az önkormányzatok pénzügyi konszolidációja Érintett önkormányzatok száma (db) Konszolidált összeg (forint) Megyei önkormányzatok 20 5000 fő alatti települések 1730 5000 fő feletti települések részleges konszolidációja 279 „Fennmaradt” teljes adósságállomány konszolidációja 511 Összesen: 2078

59 5. fejezet A költségvetési szervek

60 Költségvetési szervek jogállása, küldetése – fogalmi ismérvek
Az államháztartás részét képező, az Áht. szerint nyilvántartásba vett jogi személy, amely jogszabályban meghatározott és az alapító okiratban rögzített állami, önkormányzati feladatokat (közfeladat) közérdekből, alaptevékenységként, haszonszerzési cél nélkül, jogszabályban meghatározott követelmények és feltételek alapján, jogszabályban meghatározott szerv vagy személy irányítása vagy felügyelete mellett, az alapító okiratban megjelölt működési körben, közfeladat-ellátási kötelezettséggel, a költségvetéséből gazdálkodva végez, gazdálkodásáról eredményszemléletű számviteli beszámolót készít.

61 alapítására jogosultak Költségvetési szerv típusa
A költségvetési szerv alapítására jogosultak Alapításra jogosult Költségvetési szerv típusa Országgyűlés, Kormány, miniszter központi költségvetési szerv, tb. költségvetési szerv helyi önkormányzat, helyi önkormányzati költségvetési szerv országos nemzetiségi önkormányzat (társulás) országos nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv települési, v. területi nemzetiségi önkormányzat (társulás) helyi nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv Köztestület (külön tv. alapján) köztestületi költségvetési szerv

62 Költségvetési szerv alapításának főbb szabályai
A létrehozásról jogszabályban vagy határozatban kell rendelkezni. Az alapító okiratot az alapító szerv adja ki. (minisztérium, kormányhivatal kivételével) Az alapító okirat kötelező tartalmát törvény, rendelet (Áht,Ávr.) írja elő. A költségvetési szerv a nyilvántartásba való bejegyzésével, a bejegyzés napjával jön létre (főszabály szerint). A költségvetési szervekről a Magyar Államkincstár vezet nyilvántartást (törzskönyvi nyilvántartás).

63 A költségvetési szervek típusai
ALAPÍTÁS (államháztartásban elfoglalt hely) KINCSTÁRI RENDSZERHEZ VALÓ VISZONY Gazdasági szervezettel rendelkező-nem rendelkező Központi költségvetési szerv Országos nemzetiségi önkormányzati ktgv. szerv Helyi nemzetiségi önkormányzati ktgv. szerv Kincstári körön kívüli Helyi önkormányzati költségvetési szerv Köztestületi költségvetési szerv

64 A költségvetési szerv irányítása, felügyelete
Irányítási jogosultságok Alapítói jogok gyakorlása, Vezető kinevezése, felmentése, munkáltatói jogok gyakorlása, Gazdasági vezető kinevezése, felmentése, díjazásának megállapítása, A költségvetési szerv tevékenységének ellenőrzése, A fejezetet irányító szerv külön törvényben meghatározott, az működéssel, gazdálkodással kapcsolatos jogainak gyakorlása, Jelentéstételre vagy beszámolóra való kötelezés, Jogszabályban meghatározott esetekben a költségvetési szerv döntéseinek előzetes vagy utólagos jóváhagyása, Egyedi utasítás adása feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására. A félkövér betűvel szedett jogosultságok a felügyeleti szerv jogosultságai körébe nem tartoznak!

65 A költségvetési szerv tevékenysége
Közfeladat-ellátási kötelezettség A feladatellátás belső rendje, módja: SZMSZ, ügyrendek. Alaptevékenység: a létrehozásáról rendelkező jogszabályban (határozatban) és az alapító okiratban a költségvetési szerv szakmai alapfeladataként meghatározott közhatalmi vagy közszolgáltató tevékenység. Vállalkozási tevékenység: az alaptevékenységétől eltérő, rendszeres haszonszerzés céljából, támogatáson kívüli forrásból, más jogi személy vagy természetes személy számára, nem kötelezően végzett termelő-, szolgáltató, értékesítő tevékenység. (Korlátozott) Működés, feladatellátás rendszeres felülvizsgálata. (irányító szerv)

66 A költségvetési szerv működésének, gazdálkodásának általános jellemzői
Gazdálkodásuk alapdokumentuma: az irányító szerv által jóváhagyott elemi költségvetés. Tartalma: kiadások, bevételek és támogatások kiemelt előirányzatokon belül tételenként és szak-feladatrend szerinti tevékenységenként részletezve, személyi juttatásainak és létszámának összetételét, Szak-feladatrend szerinti mutatók állománya és értékei.

67 A költségvetési szerv működésének, gazdálkodásának általános jellemzői
Működésükkel, gazdálkodásukkal szembeni alapvető követelmények: Gazdaságosság (az erőforrások felhasználásához kapcsolódó kiadás, ráfordítás a lehető legkisebb legyen) Hatékonyság (a nyújtott szolgáltatás, ellátott feladat értéke, vagy bevétele a lehető legnagyobb mértékben haladja meg a felhasznált erőforrások kiadásait/ráfordításait) Eredményesség (a kitűzött célok teljesüljenek, a feladat tervezett és tényleges hatása között a lehető legkisebb eltérés legyen, vagy a tényleges hatás kedvezőbb legyen a tervezettnél)

68 Költségvetési intézmények tervezési módszertana
Tervezés típusok: bázis-, nullbázisú-, programozás alapú, teljesítményalapú tervezés. Európai Uniós jogharmonizációs kötelezettség érvényesítése (2011/85/EU tanácsi irányelv): a kormányzati szektor egészére költségvetési adatokat kell előállítani, az előrejelzéseket és azok módszertanát nyilvánosságra kell hozni, a Stabilitási és Növekedési Egyezményhez igazodó működés, a költségvetést középtávon kell készíteni.

69 A költségvetési szerv bevételei
Tárgyévi költségvetési bevételek: támogatás, támogatásértékű bevétel, közhatalmi bevétel, átvett pénzeszköz, egyéb működési és felhalmozási célú bevétel, vállalkozási tevékenység bevételei, átvett maradvány. Korábbi években képződött, felhasználásra jóváhagyott tartalék igénybevétele (alaptevékenységhez kapcsolódóan önkormányzatoknál pénzmaradvány, kincstári körben előirányzat-maradvány (kötelezettség-vállalással terhelt, nem terhelt), valamint a vállalkozási maradvány) - pénzforgalom nélküli bevételnek minősül.

70 A költségvetési szerv kiadásai
Működési kiadások: személyi juttatások, munkaadókat terhelő járulékok, dologi kiadások (készletbeszerzések, szolgáltatások kiadásai), egyéb folyó kiadások. Felhalmozási kiadások: intézményi beruházási kiadások, felújítások.

71 A költségvetés végrehajtásának egymásra épülő folyamatai
Költségvetési szerv vezetőjének jogköre (átruházható), érvényességi kelléke: ellenjegyzés. KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS Belső szabályzatban kell rögzíteni mely esetekben és kinek kötelező igazolni szakmai szempontból a teljesítést. TELJESÍTÉS (átadás/átvétel)

72 A költségvetés végrehajtásának egymásra épülő folyamatai
Összegszerűség, fedezet megléte, gazdálkodási, számviteli szabályok betartásának ellenőrzése. ÉRVÉNYESÍTÉS A pénzügyi teljesítés elrendelése. Költségvetési szerv vezetőjének jogköre (átruházható), érvényességi kelléke: ellenjegyzés. UTALVÁNYOZÁS Szigorú összeférhetetlenségi szabályok vannak az egyes jogkörök gyakorlói vonatkozásában!

73 Költségvetési beszámolás
A költségvetési beszámolás célja: a költségvetési szerv gazdálkodásáról információt nyújtani a költségvetési szerv vezetői, az irányító szerv, valamint az ellenőrző szervek részére. Féléves beszámoló június 30-i fordulónapra készül, tartalma: pénzforgalmi jelentés, pénzforgalom egyeztetése, a költségvetés I. félévi teljesüléséről szolgáltat információt Éves költségvetési beszámoló december 31-i fordulónapra készül, tartalma: könyvviteli mérleg, pénzforgalmi jelentés, maradvány- kimutatások, kiegészítő melléklet (számszaki és szöveges rész), a költségvetés végrehajtásáról és a vagyon alakulásáról ad információt.

74 Költségvetési szervek, lokális kormányzati szervezetek irányítása
és működésük szabályozása Államháztartási törvény által definiált irányítási jogok érvényesülnek: alapítói-, vezetői-, gazdasági vezetési-, gazdaági monitoring illetve intézkedési jog-, számonkérési-ellenőrzési-, jóváhagyási-, egyedi utasítás kiadási-, jelentés-, beszámoló készítésére-, személyes adatok kezeléséhez kapcsolódó jogok. Költségvetési szervek felett irányítási jogok érvényesülnek – a felügyeleti és törvényességi felügyeleti jogok összessége.

75 Lokális kormányzati szervek irányítása, működésük szabályozása
A kormányhivatal törzshivatalból, ágazati szakigazgatási szervekből, járási, fővárosi kerületi hivatalokból áll. A kormányhivatal költségvetési szerv. Egyes részek részben eltérő feladatokat látnak el, más hatás- és illetékességi körben – így az irányítási jogok megosztottak. Kormányhivatal vezető jogkörei. A kormányhivatal hivatali szervezetét főigazgató vezeti. A gazdasági szervezet feladatait a törzshivatal Pénzügyi Főosztálya gyakorolja.

76 Költségvetési szerv átalakítása, megszüntetése
Az átalakításról, vagy a megszüntetésről jogszabályban vagy határozatban kell rendelkezni. Jogosult: alapító szerv. Az átalakítás történhet: egyesítéssel (beolvadás, vagy összeolvadás), szétválasztással (különválás, vagy kiválás)

77 Költségvetési szerv átalakítása, megszüntetése
Az átalakításról, megszüntetésről rendelkező jogszabályban (határozatban) rendelkezni kell: a megszűnő költségvetési szerv valamennyi közfeladatának jövőbeni ellátásáról, valamennyi jogáról és kötelezettségéről, meg kell jelölni azt a naptári napot ameddig, vagy azt az időtartamot, amelyre vonatkozóan, és azon kört, mértéket, amelyre kiterjedően a költségvetési szerv utoljára kötelezettséget vállalhat. A költségvetési szerv a törzskönyvi nyilvántartásból való törléssel, a törlés napján szűnik meg.

78 6. fejezet Az államháztartás ellenőrzése

79 Az államháztartási kontroll célja
„Az államháztartási kontroll alapvető célja számot adni arról, hogy az államháztartási pénzeszközökkel, vagyonnal szabályszerűen, szabályozottan, gazdaságosan, hatékonyan és eredményesen gazdálkodnak-e.” Az államháztartási kontroll kiterjed a pénzgazdálkodásra és a vagyongazdálkodásra, a jogszerűségre, a szabályozottságra, a gazdaságosságra, a hatékonyságra, valamint az eredményességre.

80 Az államháztartási kontroll célja
Az államháztartási kontroll feladata a hatékony gazdálkodás segítése, a vezetők munkájának segítése, a szabálytalanságok, hiányosságok feltárása a közfeladat- ellátás javítása érdekében.

81 Az államháztartási kontroll rendszere
Külső ellenőrzés Számvevőszéki ellenőrzés Független könyvvizsgálat KEHI Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság Belső kontrollrendszer FEUVE Belső ellenőrzés Szervezeten belüli Irányító szerv által ellátott

82 Az Állami Számvevőszék szerepe
Ellenőrzési tevékenysége során minden más szervezettől független. Általános hatáskörrel végzi a közpénzekkel és az állami és önkormányzati vagyonnal való felelős gazdálkodás ellenőrzését. Különösen a költségvetési-, zárszámadási törvényjavaslatok és a nemzeti vagyon kezelésével összefüggő feladatokat. Az ellenőrzési tapasztalatain alapuló megállapításaival, javaslataival, tanácsaival segíti az Országgyűlést, annak bizottságait, és az ellenőrzött szervezetek munkáját, amellyel elősegíti a jól irányított állam működését.

83 A költségvetés tervezésének és végrehajtásának ellenőrzése
Véleményezési jogkör. „Az Állami Számvevőszék a évben lezárta a következmények nélküli ellenőrzések időszakát”. (Domokos László) Zárszámadási ellenőrzés irányai: gazdálkodás szabályszerűségének, megbízhatóságának ellenőrzése, kormányprogramok teljesülése a beszámolási időszakra, a végrehajtásban jog és hatáskörrel rendelkezők kötelezettségeiknek megfelelően gazdálkodtak-e.

84 A kormányzati ellenőrzési szerv
A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal ellenőrzési jogköre kiterjed: a kormánydöntések végrehajtásának ellenőrzésére; a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalapok, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai és a központi költségvetési szervek kormányzati ellenőrzésére; a gazdálkodó szervezeteknek, a közalapítványoknak, a köztestületeknek, az alapítványoknak, a térségi fejlesztési tanácsoknak és az egyesületeknek nyújtott költségvetési támogatások és az államháztartás központi alrendszeréből nyújtott más támogatások és az említett szervezetek részére meghatározott célra ingyenesen juttatott állami vagyon felhasználásának ellenőrzésére; egyéb, az államháztartásról szóló törvényben meghatározott szervezetek és gazdálkodási folyamatok ellenőrzésére.

85 Az európai támogatásokat ellenőrző szerv
Ellenőrzési jogköre kiterjed a kormányrendeletben meghatározott forrásokból nyújtott költségvetési támogatásokkal kapcsolatos ellenőrzésekre: a lebonyolításban érintett szervezeteknél, a kedvezményezetteknél, és a költségvetési támogatásokkal összefüggésben megvalósított beszerzésekre, az ezekre kötött szerződések teljesítésének vizsgálatára, ebben a vonatkozásban azon szerződő felekre is, amelyek a szerződés teljesítéséért felelősek, vagy abban közreműködnek.

86 A Magyar Államkincstár
Ellenőrzési jogköröket is gyakorol: a költségvetési hozzájárulásokhoz, a támogatásokhoz (a központi költségvetésből az önkormányzati alrendszer számára nyújtott normatív hozzájárulások) kapcsolódóan.

87 A helyi önkormányzatok gazdálkodásának ellenőrzése
Állami Számvevőszék Könyvvizsgálat – januártól nem kötelező. Kincstári ellenőrzés (központi költségvetési hozzájárulások igénylésének jogossága, felhasználásuk szabályszerűsége) Pénzügyi bizottság (2000 fő feletti lélekszámú települések esetében kötelező) Belső kontrollrendszer (kialakítása, működtetése a jegyző feladata) FEUVE Belső ellenőrzés

88 A belső ellenőrzés szabályozása,
főbb követelményei A belső ellenőrzési standardok célja: meghatározzák azokat az alapelveket, amelyek a belső ellenőrzés gyakorlatát jellemzik, keretet biztosítanak a sokrétű, értékteremtő belső ellenőrzési tevékenység végrehajtásához és előmozdításához, alapot teremtenek a belső ellenőrzés teljesítményének értékeléséhez, segítik a szervezeti folyamatok és a működés színvonalának javítását.

89 A költségvetési szerv belső kontrollrendszerének főbb területei
kontrollkörnyezet, kockázatkezelési rendszer, kontrolltevékenység, információs és kommunikációs rendszer, nyomon követési, monitoring rendszer.

90 Támogatások, adók és más befizetések ellenőrzése
Támogatások ellenőrzése A támogatási szerződésekben ki kell kötni az illetékes ellenőrző szervek (EU ellenőrző szervek, a kormány és a fejezetek ellenőrzési szervei, a Kincstár, illetve az irányító hatóságok és kifizető hatóságok) képviselőinek ellenőrzési jogosultságát, valamint a kötelezettségek megszegése esetén alkalmazandó szankciókat. Az adók és más befizetések ellenőrzése Az adóhatóság, illetve a más bevételek beszedéséért felelős hatóság az államháztartást illető fizetési kötelezettségek vonatkozásában ellenőrzi az adózással és más befizetésekkel, továbbá a költségvetési támogatásokkal kapcsolatos jogszabályok megtartását.

91 köszönöm megtisztelő figyelmüket! sikeres felkészülést kívánok!