Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló törvény Kötelező alkalmazás 2010. január 1-jétől, de az átmeneti rendelkezések már 2009.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló törvény Kötelező alkalmazás 2010. január 1-jétől, de az átmeneti rendelkezések már 2009."— Előadás másolata:

1 A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló törvény Kötelező alkalmazás január 1-jétől, de az átmeneti rendelkezések már évre is adnak feladatot!!

2 1. A költségvetési szerv fogalma Az államháztartás részét képező olyan jogi személy, amely: közfeladatot, közfeladatot, haszonszerzési cél nélkül, haszonszerzési cél nélkül, ellátási kötelezettséggel, ellátási kötelezettséggel, alaptevékenységként, alaptevékenységként, jogi személyiségként jogi személyiségként jogszabály(ok)ban – adott költségvetési szervre - meghatározott irányítási/felügyeleti jogkörrel rendelkező szervek által szabályozott (korlátozott) jogkörben és költségvetési keretek között jogszabály(ok)ban – adott költségvetési szervre - meghatározott irányítási/felügyeleti jogkörrel rendelkező szervek által szabályozott (korlátozott) jogkörben és költségvetési keretek közöttvégez.

3 2. Költségvetési szervek alapítása Alapítók lehetnek: az Országgyűlés, az Országgyűlés, a Kormány, a Kormány, a fejezetet irányító szerv, a fejezetet irányító szerv, a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzat jogi személyiséggel rendelkező társulása, a helyi önkormányzat jogi személyiséggel rendelkező társulása, a többcélú kistérségi társulás, a többcélú kistérségi társulás, helyi (települési, területi) kisebbségi önkormányzat, helyi (települési, területi) kisebbségi önkormányzat, a települési vagy a területi kisebbségi önkormányzat jogi személyiségű társulása, a települési vagy a területi kisebbségi önkormányzat jogi személyiségű társulása, országos kisebbségi önkormányzat, országos kisebbségi önkormányzat, az országos kisebbségi önkormányzat jogi személyiségű társulása, az országos kisebbségi önkormányzat jogi személyiségű társulása, a köztestület alapíthat. a köztestület alapíthat.

4 3. Alapítói, irányítói jogkörök Az alapító szerv: a költségvetési szerv(ek) alapítására jogosult és ezzel kapcsolatos irányítási jogokkal felruházott szerv vagy személy; Az alapító szerv: a költségvetési szerv(ek) alapítására jogosult és ezzel kapcsolatos irányítási jogokkal felruházott szerv vagy személy; Az irányító szerv: Az irányító szerv:  ha az megegyezik az alapítóval teljes körű irányítási jogkörrel rendelkezik,  ha az irányítási jogkör átruházott, az átruházott jogkörökben gyakorolhatja  a költségvetési szervvel, illetve annak gazdálkodásával kapcsolatos, jogszabályban meghatározott jogokat. Egyes alapítói jogkörök átruházása jogszabályban korlátozott!!!!!

5 4. Irányítási jogkörök a költségvetési szerv alapítása, átalakítása, megszüntetése, a költségvetési szerv alapítása, átalakítása, megszüntetése, a költségvetési szerv alapító okiratának kiadása, szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyása, a költségvetési szerv alapító okiratának kiadása, szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyása, a költségvetési szerv vezetőjének kinevezése vagy megbízása, felmentése vagy vezetői megbízásának visszavonása, a vele kapcsolatos egyéb munkáltatói jogok gyakorlása, a költségvetési szerv vezetőjének kinevezése vagy megbízása, felmentése vagy vezetői megbízásának visszavonása, a vele kapcsolatos egyéb munkáltatói jogok gyakorlása, a költségvetési szerv gazdasági vezetőjének kinevezése vagy megbízása, felmentése vagy a megbízás visszavonása, díjazásának megállapítása, a költségvetési szerv gazdasági vezetőjének kinevezése vagy megbízása, felmentése vagy a megbízás visszavonása, díjazásának megállapítása, a költségvetési szerv tevékenységének szabályszerűségi, pénzügyi, valamint teljesítmény-ellenőrzése (belső kontroll), a költségvetési szerv tevékenységének szabályszerűségi, pénzügyi, valamint teljesítmény-ellenőrzése (belső kontroll), a fejezetet irányító szervnek az államháztartás működésével és gazdálkodásával kapcsolatos jogai gyakorlása, a fejezetet irányító szervnek az államháztartás működésével és gazdálkodásával kapcsolatos jogai gyakorlása, a költségvetési szerv jelentéstételre vagy beszámolóra való kötelezése, a költségvetési szerv jelentéstételre vagy beszámolóra való kötelezése, jogszabályban meghatározott esetekben a költségvetési szerv döntéseinek előzetes vagy utólagos jóváhagyása, jogszabályban meghatározott esetekben a költségvetési szerv döntéseinek előzetes vagy utólagos jóváhagyása, egyedi utasítás adása feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására. egyedi utasítás adása feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására.

6 5. Felügyeleti jogkör gyakorlása Megegyezik az irányítási jogkörrel, kivéve a jogszabályban meghatározott esetekben a költségvetési szerv döntéseinek előzetes vagy utólagos jóváhagyását, jogszabályban meghatározott esetekben a költségvetési szerv döntéseinek előzetes vagy utólagos jóváhagyását, egyedi utasítás adását (feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására). egyedi utasítás adását (feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására).

7 6. A költségvetési szervek típusai A tevékenység jellege alapján közhatalmi költségvetési szerv, közhatalmi költségvetési szerv, közszolgáltató költségvetési szerv közszolgáltató költségvetési szerv A gyakorolt funkciók szerint önállóan működő és gazdálkodó, vagy önállóan működő és gazdálkodó, vagy önállóan működő költségvetési szerv önállóan működő költségvetési szerv

8 7. A közhatalmi költségvetési szerv I. Közhatalom gyakorlásának minősül különösen: jogalkotási, jogszabály-előkészítési, jogalkotási, jogszabály-előkészítési, alkotmánybíráskodási, igazságszolgáltatási, ügyészi, védelmi, alkotmánybíráskodási, igazságszolgáltatási, ügyészi, védelmi, rendvédelmi, nemzetbiztonsági, rendvédelmi, nemzetbiztonsági, külügyi igazgatási, igazságügyi igazgatási, külügyi igazgatási, igazságügyi igazgatási, közigazgatási jogalkalmazói, közigazgatási jogalkalmazói, hatósági és törvényességi ellenőrzési, hatósági és törvényességi ellenőrzési, számvevőszéki és kormányzati szintű belső ellenőrzési tevékenység gyakorlása, továbbá számvevőszéki és kormányzati szintű belső ellenőrzési tevékenység gyakorlása, továbbá államháztartási forrás, illetve európai uniós és egyéb nemzetközi támogatások elosztása (döntés). államháztartási forrás, illetve európai uniós és egyéb nemzetközi támogatások elosztása (döntés). Előbbiek alapján kizárólag közhatalmi költségvetési szervként sorolható be a helyi önkormányzatok gazdálkodását végrehajtó szervezet, azaz az önkormányzat hivatala

9 8. A közhatalmi költségvetési szerv II. Közhatalmi költségvetési szerv a közhatalmi (I. szerinti) tevékenységeket alaptevékenységként ellátó, vagy abban – főtevékenységként közreműködő szervezet a közhatalmi (I. szerinti) tevékenységeket alaptevékenységként ellátó, vagy abban – főtevékenységként közreműködő szervezet

10 9. A közszolgáltató költségvetési szerv I. Közszolgáltatás az államháztartáson belüli vagy kívüli szervezet vagy személy által más szerv vagy személy számára végzett, az államháztartáson belüli vagy kívüli szervezet vagy személy által más szerv vagy személy számára végzett, jogszabályban meghatározott, jogszabályban meghatározott, a közfeladat-ellátás körébe tartozó szolgáltatás, a közfeladat-ellátás körébe tartozó szolgáltatás, amely nem jár közhatalom gyakorlásával, amely nem jár közhatalom gyakorlásával, alaptevékenysége részben vagy kizárólag közhatalmi költségvetési szerv közfeladat- ellátását is segítheti. alaptevékenysége részben vagy kizárólag közhatalmi költségvetési szerv közfeladat- ellátását is segítheti.

11 9. A közszolgáltató költségvetési szerv II. A közszolgáltató költségvetési szerv a költségvetési szerv fogalmának megfelelő feladatokra szervezett és közfeladat-ellátásához igénybe vehető forrásokból gazdálkodó közintézmény közintézmény közintézet közintézet vállalkozó közintézet vállalkozó közintézet közüzem közüzem

12 A közintézmény II/a. E körbe besorolható az alaptevékenysége szerint (általánosan) a közoktatási, szakképzési, felnőttképzési, a közoktatási, szakképzési, felnőttképzési, a szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi, a szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi, a közgyűjteményi, közművelődési, a közgyűjteményi, közművelődési, az egyéb szellemi közszolgáltatást, az egyéb szellemi közszolgáltatást, a gazdasági-pénzügyi-műszaki ellátást végző a gazdasági-pénzügyi-műszaki ellátást végző költségvetési szerv

13 A közintézet II/b. E körbe besorolható az alaptevékenysége szerint (általánosan) az egészségügyi, az egészségügyi, felsőoktatási, tudományos kutatási, fejlesztési, felsőoktatási, tudományos kutatási, fejlesztési, művészeti, művészeti, környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi, környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi, sportcélú sportcélú informatikai informatikai közszolgáltatást végző költségvetési szerv, illetve a külön törvényben meghatározott közgyűjtemény.

14 A vállalkozó közintézet II/c. A vállalkozó közintézet alaptevékenységébe tartozóan – általánosan - egészségügyi, felsőoktatási, tudományos kutatási, fejlesztési vagy művészeti közszolgáltatást végezhet és külső források bevonására nagy arányban van lehetőség Gazdálkodási sajátosságai: az adott közszolgáltatást igénybevevők számára biztosított az ellátók közötti szabad vagy részben korlátozott választás lehetősége, az adott közszolgáltatást igénybevevők számára biztosított az ellátók közötti szabad vagy részben korlátozott választás lehetősége, az adott közszolgáltatás igénybevételének pénzügyi fedezetét – a költségvetési szervet vagy a közszolgáltatás-ellátást finanszírozó más szervet megillető – díj-, hozzájárulás, járulék, vagy egyéb fizetési kötelezettség teljesítése biztosítja, és ezen túl az adott közszolgáltatás igénybevételének pénzügyi fedezetét – a költségvetési szervet vagy a közszolgáltatás-ellátást finanszírozó más szervet megillető – díj-, hozzájárulás, járulék, vagy egyéb fizetési kötelezettség teljesítése biztosítja, és ezen túl mérhető teljesítménye szerint normatív jellegű finanszírozásban részesülhet teljesítményterv, vagy a közszolgáltatás-ellátást finanszírozó szervvel kötött feladat-ellátási, illetőleg finanszírozási megállapodás alapján. mérhető teljesítménye szerint normatív jellegű finanszírozásban részesülhet teljesítményterv, vagy a közszolgáltatás-ellátást finanszírozó szervvel kötött feladat-ellátási, illetőleg finanszírozási megállapodás alapján.

15 A közüzem II/d. Az alaptevékenysége szerint más költségvetési szerv, illetve lakosság részére fizikai (technikai) jellegű szolgáltatást, fizikai (technikai) jellegű szolgáltatást, településgazdálkodási, - üzemeltetési, műszaki szolgáltatást, vagy településgazdálkodási, - üzemeltetési, műszaki szolgáltatást, vagy a fogvatartottak foglalkoztatását végző költségvetési szerv. a fogvatartottak foglalkoztatását végző költségvetési szerv.

16 A költségvetési szervek (új) besorolása A költségvetési szervet az alapító (irányító) szervnek az alaptevékenysége jellegére, az alaptevékenysége jellegére, közvetlen szellemi támogató és fizikai (technikai) segítő feladat-ellátási igényére, közvetlen szellemi támogató és fizikai (technikai) segítő feladat-ellátási igényére, a vezető felelősségére, a szervezet méretére (létszám, kiadás, vagyon), a vezető felelősségére, a szervezet méretére (létszám, kiadás, vagyon), méretgazdaságosságára és struktúrájára, méretgazdaságosságára és struktúrájára, teljesítményére, teljesítményére, forrásszerkezetére figyelemmel forrásszerkezetére figyelemmel kell besorolnia.

17 A költségvetési szervek tevékenységei 1. Alaptevékenység: Alaptevékenység: a költségvetési szerv alapító okiratában a szakmai alapfeladatként meghatározott közhatalmi vagy közszolgáltató tevékenységek együttese, beleértve az azokat közvetlenül támogató szellemi és fizikai (technikai) jellegű tevékenységeket is, a költségvetési szerv alapító okiratában a szakmai alapfeladatként meghatározott közhatalmi vagy közszolgáltató tevékenységek együttese, beleértve az azokat közvetlenül támogató szellemi és fizikai (technikai) jellegű tevékenységeket is, Kiegészítő tevékenység: Kiegészítő tevékenység: az alaptevékenységgel megegyező, az alaptevékenység ellátására létrehozott kapacitás kihasználását célzó, a költségvetésben az alaptevékenységre meghatározott mértéken felül, támogatáson kívüli forrásból, más jogi személy vagy természetes személy számára nem kötelezően és nem haszonszerzés céljából végzett tevékenység. az alaptevékenységgel megegyező, az alaptevékenység ellátására létrehozott kapacitás kihasználását célzó, a költségvetésben az alaptevékenységre meghatározott mértéken felül, támogatáson kívüli forrásból, más jogi személy vagy természetes személy számára nem kötelezően és nem haszonszerzés céljából végzett tevékenység.

18 A költségvetési szervek tevékenységei 2. Kisegítő tevékenység Kisegítő tevékenység az alaptevékenységtől eltérő, de az alaptevékenység ellátására létrehozott kapacitás kihasználását célzó, államháztartás körébe tartozó szervezet vagy természetes személy számára nem kötelezően és nem haszonszerzés céljából végzett tevékenység. Vállalkozási tevékenység Vállalkozási tevékenység az alaptevékenységétől eltérő, rendszeres haszonszerzés céljából, támogatáson kívüli forrásból, más jogi személy vagy természetes személy számára, nem kötelezően végzett termelő-, szolgáltató, értékesítő tevékenység. A költségvetési szerv kisegítő és vállalkozási tevékenysége a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény hatálya alá tartozó gazdasági tevékenységnek minősül.

19 A költségvetési szervek tevékenységei 3. Az elemi költségvetésben az alap, a kiegészítő, a kisegítő és a vállalkozási tevékenység tekintetében a bevételi és a kiadási előirányzatok fő összegének külön-külön meg kell egyeznie.

20 Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv I. Jellemzői: saját költségvetéssel rendelkezik, saját költségvetéssel rendelkezik, önálló gazdálkodási jogköre és felelőssége van, önálló gazdálkodási jogköre és felelőssége van, alaptevékenységét önállóan látja el, alaptevékenységét önállóan látja el, gondoskodik fizikai (technikai) segítő feladatai ellátásáról, gondoskodik fizikai (technikai) segítő feladatai ellátásáról, rendelkezhet pénzügyi és számviteli szervezeti egységgel. rendelkezhet pénzügyi és számviteli szervezeti egységgel.

21 Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv II. Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervek típusai - ha törvény, vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, a központi költségvetési szerv irányító szerve, a központi költségvetési szerv irányító szerve, a középirányító szerv, a középirányító szerv, a kormányhivatal, a kormányhivatal, a központi hivatal, a központi hivatal, az önkormányzati hivatal, az önkormányzati hivatal, az országos területi hálózattal rendelkező költségvetési szerv központi szerve, az országos területi hálózattal rendelkező költségvetési szerv központi szerve, a többcélú kistérségi társulás önálló munkaszervezete, a többcélú kistérségi társulás önálló munkaszervezete, az, amelyet az alapító vagy az irányító (felügyeleti szerv) annak sorol(hat) be. az, amelyet az alapító vagy az irányító (felügyeleti szerv) annak sorol(hat) be.

22 Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv besorolásának feltételei II/a. Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervnek az a költségvetési szerv minősíthető (különösen), amelynél az ellátandó feladatkör, a szakmai tevékenység összetett, az ellátandó feladatkör, a szakmai tevékenység összetett, jelentős terjedelmű és összetett gazdálkodási feladatokat lát el, jelentős terjedelmű és összetett gazdálkodási feladatokat lát el, a foglalkoztatottak száma és a munkamegosztás szervezeti egységekre való tagozódást igényel, a foglalkoztatottak száma és a munkamegosztás szervezeti egységekre való tagozódást igényel, a feladatellátásban országos, megyei, regionális vagy egyéb területi jellegű illetékességgel jár el, vagy a feladatellátásban országos, megyei, regionális vagy egyéb területi jellegű illetékességgel jár el, vagy A szolgáltatás terjedelme, az ellátottak száma, az ügyfélforgalom volumene, az alaptevékenység ellátását támogató tevékenységet végző szervezeti egység(ek) működtetése A szolgáltatás terjedelme, az ellátottak száma, az ügyfélforgalom volumene, az alaptevékenység ellátását támogató tevékenységet végző szervezeti egység(ek) működtetése e besorolást indokolja.

23 Az önállóan működő költségvetési szerv Szakmai célú költségvetési keretekkel rendelkezik, Szakmai célú költségvetési keretekkel rendelkezik, ezek felett kötelezettségvállalási, teljesítésigazolási joggal és felelősséggel bír, ezek felett kötelezettségvállalási, teljesítésigazolási joggal és felelősséggel bír, a szakmai alapfeladata ellátásához szükséges szakmai szervezeti egységgel (egységekkel) rendelkezik, és a szakmai alapfeladata ellátásához szükséges szakmai szervezeti egységgel (egységekkel) rendelkezik, és egyes adminisztratív, szellemi támogató feladatokat is – e célt szolgáló külön szervezeti egység nélkül – elláthat. egyes adminisztratív, szellemi támogató feladatokat is – e célt szolgáló külön szervezeti egység nélkül – elláthat.

24 Az önállóan működő költségvetési szerv E körbe az a költségvetési szerv sorolható be (különösen), amely kizárólag szakmai szervezeti egységekre tagozódik, kizárólag szakmai szervezeti egységekre tagozódik, a szellemi, fizikai (technikai) támogató funkciókat ellátók száma külön szervezeti egység létrehozását nem igényli, e funkciók szolgáltatásvásárlással vagy más költségvetési szerv által hatékonyan, gazdaságosan elláthatók, vagy a szellemi, fizikai (technikai) támogató funkciókat ellátók száma külön szervezeti egység létrehozását nem igényli, e funkciók szolgáltatásvásárlással vagy más költségvetési szerv által hatékonyan, gazdaságosan elláthatók, vagy szakmai alaptevékenysége nem eszközigényes. szakmai alaptevékenysége nem eszközigényes.

25 A jogi személyiségű szervezeti egység Jellemzői: Nem költségvetési szerv, nem vonatkoznak rá az államháztartási információs kötelezettségek! Nem költségvetési szerv, nem vonatkoznak rá az államháztartási információs kötelezettségek! Jogi személyiségét azáltal nyeri el, hogy az (alapító) irányító szerv kérelmére a költségvetési szerv külön alszámlán bejegyzésre kerül, és azzal szűnik meg, hogy a nyilvántartásból törlik. Jogi személyiségét azáltal nyeri el, hogy az (alapító) irányító szerv kérelmére a költségvetési szerv külön alszámlán bejegyzésre kerül, és azzal szűnik meg, hogy a nyilvántartásból törlik. A szervezeti egység jogi személyisége a költségvetési szerv szervezeti és gazdálkodási egységét nem érinti, a költségvetési szerv szervezeti és gazdálkodási egységét nem érinti, működésének és gazdálkodásának hatékonyságát nem ronthatja. működésének és gazdálkodásának hatékonyságát nem ronthatja. A szervezeti egység létrehozásának feltételei, közfeladat önálló ellátására képes, közfeladat önálló ellátására képes, tevékenységében, területi elhelyezkedésében, forrásaiban, valamint tevékenységében, területi elhelyezkedésében, forrásaiban, valamint szervezetileg elkülöníthető szervezetileg elkülöníthető

26 A költségvetési szerv gazdasági szervezete jogi személyiséggel nem ruházható fel.

27 A költségvetési szerv átalakítása Egyesítés, mely lehet beolvadás (a beolvadó költségvetési szerv megszűnik, és jogutódja az átvevő költségvetési szerv) vagy, beolvadás (a beolvadó költségvetési szerv megszűnik, és jogutódja az átvevő költségvetési szerv) vagy, összeolvadás (az egyesítendő költségvetési szervek megszűnnek, és jogutódjuk az átalakítással létrejövő új költségvetési szerv) összeolvadás (az egyesítendő költségvetési szervek megszűnnek, és jogutódjuk az átalakítással létrejövő új költségvetési szerv) Szétválasztás, mely lehet különválás (a különváló költségvetési szerv megszűnik, és jogutódjai az átalakítással létrejövő költségvetési szervek), vagy különválás (a különváló költségvetési szerv megszűnik, és jogutódjai az átalakítással létrejövő költségvetési szervek), vagy kiválás (az a költségvetési szerv, amelyből a kiválás történik - az alapító okirat módosításával - tovább működik, ezzel egyidejűleg az alapításra vonatkozó szabályok szerint egy új költségvetési szerv jön létre). kiválás (az a költségvetési szerv, amelyből a kiválás történik - az alapító okirat módosításával - tovább működik, ezzel egyidejűleg az alapításra vonatkozó szabályok szerint egy új költségvetési szerv jön létre).

28 Az alapító okirat tartalma Az alapító okirat tartalmazza - külön jogszabályban előírtakon túl – a költségvetési szerv nevét, székhelyét, nevét, székhelyét, létrehozásáról rendelkező jogszabályra (határozatra) való hivatkozást, létrehozásáról rendelkező jogszabályra (határozatra) való hivatkozást, jogszabályban meghatározott közfeladatát, jogszabályban meghatározott közfeladatát, alap- és kiegészítő tevékenységét alap- és kiegészítő tevékenységét illetékességét (közhatalmi tevékenység esetén), illetve működési körét (közszolgáltató tevékenység esetén), illetékességét (közhatalmi tevékenység esetén), illetve működési körét (közszolgáltató tevékenység esetén), irányító szervének nevét, székhelyét, irányító szervének nevét, székhelyét, a tevékenység jellege, és a gyakorolt funkciók szerinti besorolását a tevékenység jellege, és a gyakorolt funkciók szerinti besorolását vezetőjének (vezető szerve, testülete tagjainak) kinevezési, megbízási, választási rendjét, vezetőjének (vezető szerve, testülete tagjainak) kinevezési, megbízási, választási rendjét, foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszony (jogviszonyok) megjelölését, foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszony (jogviszonyok) megjelölését, közvetlen jogelődjének megnevezését, székhelyét, közvetlen jogelődjének megnevezését, székhelyét, kisegítő és vállalkozási tevékenységei arányainak felső határát a szerv kiadásaiban, kisegítő és vállalkozási tevékenységei arányainak felső határát a szerv kiadásaiban, jogi személyiségű szervezeti egységének adatait. jogi személyiségű szervezeti egységének adatait.

29 A szervezeti és működési szabályzat tartalma 1. E szabályzatnak tartalmaznia kell legalább – a külön jogszabályban meghatározottakon kívül a létrehozásáról szóló jogszabályra (határozatra) való hivatkozást, a létrehozásáról szóló jogszabályra (határozatra) való hivatkozást, a nyilvántartási számát, alapító okiratának keltét, az alapító okirat azonosítóját, az alapítás időpontját, a nyilvántartási számát, alapító okiratának keltét, az alapító okirat azonosítóját, az alapítás időpontját, az ellátandó alaptevékenységeket, a rendszeresen ellátott kiegészítő, kisegítő és vállalkozási tevékenységeket és ezek szakfeladatrend szerinti besorolását, az ellátandó alaptevékenységeket, a rendszeresen ellátott kiegészítő, kisegítő és vállalkozási tevékenységeket és ezek szakfeladatrend szerinti besorolását, az alaptevékenységet meghatározó jogszabály(ok) megjelölését, az alaptevékenységet meghatározó jogszabály(ok) megjelölését, a vagyonkezeléssel összefüggő feladatok végrehajtásáért felelős szervezeti egységet, feladatait, a vagyonkezelés rendjét, a vagyonkezeléssel összefüggő feladatok végrehajtásáért felelős szervezeti egységet, feladatait, a vagyonkezelés rendjét, a szervezet felépítését és működésének rendszerét, a szervezet felépítését és működésének rendszerét, a szervezeti egységek (ezen belül a jogi személyiségű szervezeti egység, gazdasági szervezet) megnevezését, engedélyezett létszámát, feladatait, a szervezeti egységek (ezen belül a jogi személyiségű szervezeti egység, gazdasági szervezet) megnevezését, engedélyezett létszámát, feladatait, a jogi személyiségű szervezeti egység képviseletére jogosultat, gazdálkodásának részletszabályait, a jogi személyiségű szervezeti egység képviseletére jogosultat, gazdálkodásának részletszabályait,

30 A szervezeti és működési szabályzat tartalma 2. (folytatása az 1-nek) kötelezettségvállalásainak (szerződéskötéseinek) rendjét, kötelezettségvállalásainak (szerződéskötéseinek) rendjét, a nem jogi személyiségű szervezeti egység vezetőjének azon jogosítványait, amelyek körében a költségvetési szerv képviselőjeként járhat el, a nem jogi személyiségű szervezeti egység vezetőjének azon jogosítványait, amelyek körében a költségvetési szerv képviselőjeként járhat el, a szabályzatban megnevezett személyek feladat- és hatáskörét, a hatáskörök gyakorlásának módját, a helyettesítés rendjét, az ezekhez kapcsolódó felelősségi szabályokat, a szabályzatban megnevezett személyek feladat- és hatáskörét, a hatáskörök gyakorlásának módját, a helyettesítés rendjét, az ezekhez kapcsolódó felelősségi szabályokat, a szervhez rendelt más költségvetési szervek felsorolását, valamint ezen szerveknél, illetve saját szervezeti egységeinél a pénzügyi- gazdasági tevékenységet ellátó személyek feladatkörének, munkakörének meghatározását, a szervhez rendelt más költségvetési szervek felsorolását, valamint ezen szerveknél, illetve saját szervezeti egységeinél a pénzügyi- gazdasági tevékenységet ellátó személyek feladatkörének, munkakörének meghatározását, a költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos sajátos előírásokat, feltételeket. a költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos sajátos előírásokat, feltételeket.

31 A költségvetési szerv működésének és fejlesztésének forrásai 1. a fenntartói támogatás, a fenntartói támogatás, a támogatásértékű bevétel (amely államháztartáson belüli szervezetektől származik), a támogatásértékű bevétel (amely államháztartáson belüli szervezetektől származik), átvett pénzeszköz, vagy maradvány (amely ellenében az átadó államháztartáson kívüli szervezet, személy az ellátandó feladatot meghatározhatja, de ellenszolgáltatást nem kér, az abból létrejött eredmény hasznosítási jogát nem köti ki, a költségvetési szervet számlaadási kötelezettség külön jogszabály alapján nem terheli), átvett pénzeszköz, vagy maradvány (amely ellenében az átadó államháztartáson kívüli szervezet, személy az ellátandó feladatot meghatározhatja, de ellenszolgáltatást nem kér, az abból létrejött eredmény hasznosítási jogát nem köti ki, a költségvetési szervet számlaadási kötelezettség külön jogszabály alapján nem terheli), a közszolgáltatási és vállalkozási bevétel (amely az alap-, kiegészítő és kisegítő. vállalkozási tevékenységéből keletkező működési és felhalmozási célú bevételéből származik), a közszolgáltatási és vállalkozási bevétel (amely az alap-, kiegészítő és kisegítő. vállalkozási tevékenységéből keletkező működési és felhalmozási célú bevételéből származik), a közhatalmi bevétel (amely az igazgatási szolgáltatási díjnak, a felügyeleti díjnak, a pénzbüntetésnek, a pénzmellékbüntetésnek, továbbá a bírságbevételnek a fizetési kötelezettséget előíró jogszabályban meghatározott mértékéből adódik), a közhatalmi bevétel (amely az igazgatási szolgáltatási díjnak, a felügyeleti díjnak, a pénzbüntetésnek, a pénzmellékbüntetésnek, továbbá a bírságbevételnek a fizetési kötelezettséget előíró jogszabályban meghatározott mértékéből adódik), pénzügyi műveletek bevétele (pl. árfolyam-nyereség), pénzügyi műveletek bevétele (pl. árfolyam-nyereség), a pénzmaradvány (előirányzat-maradvány a kincstári ügyfelek esetében), a pénzmaradvány (előirányzat-maradvány a kincstári ügyfelek esetében), a vállalkozási tevékenység maradványa (eredménye), a vállalkozási tevékenység maradványa (eredménye),

32 Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv éves költségvetése 1. Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv az irányító szervvel előzetesen egyeztetett éves költségvetést készít, amely magába foglalja azon önállóan működő költségvetési szerv költségvetési kiadási keretét, létszámkeretét és egyes bevételeit is, amelyre az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervet az irányító szerv kijelölte.

33 Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv éves költségvetése 2. Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv éves költségvetése tartalmazza: a pénzügyi-költségvetési feltételeket (a feladatellátáshoz szükséges valamennyi – szakmai, fenntartási, felhalmozási célú – jogcímen a kiemelt előirányzatokat), a pénzügyi-költségvetési feltételeket (a feladatellátáshoz szükséges valamennyi – szakmai, fenntartási, felhalmozási célú – jogcímen a kiemelt előirányzatokat), a személyi és tárgyi feltételek meghatározását, a személyi és tárgyi feltételek meghatározását, az ellátandó tevékenységek szakmai, minőségi és mennyiségi jellemzőit, az ellátandó tevékenységek szakmai, minőségi és mennyiségi jellemzőit, a megvalósítási tervet, illetve a teljesítménytervet, a megvalósítási tervet, illetve a teljesítménytervet, az irányító szerv által hozzá sorolt önállóan működő költségvetési szerv költségvetési keretét kiemelt előirányzatonként. az irányító szerv által hozzá sorolt önállóan működő költségvetési szerv költségvetési keretét kiemelt előirányzatonként.

34 Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv éves költségvetése 3. A költségvetési tervhez megvalósítási tervet kell készíteni: a közfeladat-ellátása előfeltételeinek, valamint a közfeladat-ellátása előfeltételeinek, valamint a szakmai megvalósítás folyamatának leírásával. a szakmai megvalósítás folyamatának leírásával. Előfeltételnek tekintendők különösen: a szakmai, a bérpolitikai, a költségvetési, valamint a finanszírozási jogszabályok, előírások, normák. A költségvetési szerv alap-, kiegészítő, kisegítő és vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és kiadásait elkülönítetten kell megtervezni és elszámolni.

35 Személyi juttatások A költségvetési szerv a személyi juttatások előirányzatán belül köteles megtervezni a foglalkoztatottak, a választott tisztségviselők törvényen alapuló rendszeres és nem rendszeres juttatásait, valamint a helyi önkormányzati képviselő-testületi bizottságok nem képviselő tagjainak nyújtott rendszeres és nem rendszeres juttatásokat, a foglalkoztatottak, a választott tisztségviselők törvényen alapuló rendszeres és nem rendszeres juttatásait, valamint a helyi önkormányzati képviselő-testületi bizottságok nem képviselő tagjainak nyújtott rendszeres és nem rendszeres juttatásokat, a teljesítményösztönzésre szolgáló kereteket, a teljesítményösztönzésre szolgáló kereteket, a kereset-kiegészítések fedezetét, a kereset-kiegészítések fedezetét, az egyéb juttatásokat az egyéb juttatásokat a jogszabályokban meghatározott feltételek figyelembe vételével és mértékben

36 Hatálybalépés A törvény január 1-jén lép hatályba, a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat 2010-től kell alkalmazni, de a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat 2010-től kell alkalmazni, de a költségvetési szervek jogállására vonatkozó részek hatályba lépnek 2009-től, így különösen a költségvetési szervek besorolásával kapcsolatban jelentős feladat hárul a helyi önkormányzatokra, melyek időrendi sorrendje a következő: a költségvetési szervek jogállására vonatkozó részek hatályba lépnek 2009-től, így különösen a költségvetési szervek besorolásával kapcsolatban jelentős feladat hárul a helyi önkormányzatokra, melyek időrendi sorrendje a következő: A költségvetési szerv irányító szerve május 5-ig köteles felülvizsgálni a közfeladat ellátásának módját szervezeti szempontbólA költségvetési szerv irányító szerve május 5-ig köteles felülvizsgálni a közfeladat ellátásának módját szervezeti szempontból  a költségvetési szerve,  a költségvetési szerve által alapított vagy részvételével működő és vagyonkezelésébe tartozó gazdálkodó szerv tekintetében. tekintetében. A költségvetési szerv irányító szerve 2009 június 1-jéig köteles a törvény alapján besorolni a költségvetési szerveket. (Alapító okirat módosítás határideje június 1-je.) A költségvetési szerv irányító szerve 2009 június 1-jéig köteles a törvény alapján besorolni a költségvetési szerveket. (Alapító okirat módosítás határideje június 1-je.)

37 Köszönöm figyelmüket! Bencze Péterné


Letölteni ppt "A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló törvény Kötelező alkalmazás 2010. január 1-jétől, de az átmeneti rendelkezések már 2009."

Hasonló előadás


Google Hirdetések