Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Közbeszerzési alapismeretek Dr. Glavanits Judit, PhD. egyetemi adjunktus SZE DFÁJK 2014.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Közbeszerzési alapismeretek Dr. Glavanits Judit, PhD. egyetemi adjunktus SZE DFÁJK 2014."— Előadás másolata:

1 Közbeszerzési alapismeretek Dr. Glavanits Judit, PhD. egyetemi adjunktus SZE DFÁJK 2014

2 Közbeszerzési alapfogalmak évi CVIII. törvény Közbeszerzési eljárás Ajánlatkérő (közös ajánlatkérők) Ajánlattevő (közös ajánlattevők) Alvállalkozó: az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésében az ajánlattevő által bevontan közvetlenül vesz részt, kivéve a) azon gazdasági szereplőt, amely tevékenységét kizárólagos jog alapján végzi, b) a szerződés teljesítéséhez igénybe venni kívánt gyártót, forgalmazót, alkatrész- vagy alapanyag szállítót, c) építési beruházás esetén az építőanyag-szállítót Közös ajánlattevő: 25% feletti rész esetén.

3 Ajánlatkérők a) a minisztérium, a Miniszterelnökség, a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezet; b) az állam, a helyi önkormányzat és minden költségvetési szerv, a közalapítvány… c) a)-d) pontokban meghatározott egy vagy több szervezet, az Országgyűlés vagy a Kormány külön-külön vagy együttesen, közvetlenül vagy közvetetten meghatározó befolyása alatt lévő közérdekű jogképes szervezet; e) az a)-d) pontok hatálya alá nem tartozó gazdálkodó szervezet [Ptk § c) pontja], amely a 114. § (2) bekezdésében meghatározott közszolgáltatói tevékenységek valamelyikét folytatja ; f) az a)-e) pontok hatálya alá nem tartozó szervezet, amely a 114. § (2) bekezdésében meghatározott egy vagy több közszolgáltatói tevékenységét különleges vagy kizárólagos jog alapján folytatja, a 114. § (2) bekezdése szerinti közszolgáltatói tevékenységének biztosítása céljából lefolytatott beszerzése során; g) a támogatásból megvalósuló beszerzés vonatkozásában az a)-f) pontok hatálya alá nem tartozó szervezet - az uniós értékhatárt el nem érő beszerzés esetén az egyéni vállalkozó kivételével -, amelynek szolgáltatás-megrendelését, árubeszerzését vagy építési beruházását az a)-d) pontok hatálya alá tartozó egy vagy több szervezet az uniós értékhatárt elérő értékű beszerzés esetében többségi részben, a nemzeti értékhatárt elérő, de az uniós értékhatárt el nem érő értékű beszerzés esetében hetvenöt százalékot meghaladó részben közvetlenül támogatja; h) az adott beszerzés megvalósításakor az az a)-g) pontok hatálya alá nem tartozó szervezet, amely önként vagy szerződésben vállalt erre vonatkozó kötelezettség vagy külön jogszabály kötelezése alapján folytat le közbeszerzési eljárást.

4 A közbeszerzés tárgya árubeszerzés építési beruházás építési koncesszió (klasszikus ajánlatkérők esetén) szolgáltatás megrendelése szolgáltatási koncesszió (csak nemzeti eljárásrendben, csak klasszikus ajánlatkérők esetén) Ha a közbeszerzés több tárgyat is érint, a meghatározó értékű közbeszerzési tárgy szerint kell a szerződést minősíteni. A meghatározó értékű beszerzési tárgy csak akkor "nyelhet el" más beszerzési tárgyat vagy tárgyakat, ha a különböző beszerzési tárgyak egymással szükségszerűen összefüggenek.

5 Kivételek a tárgyi hatály alól a minősített adatot, valamint az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő eljárások nyilvános elektronikus hírközlési hálózatok rendelkezésre bocsátása vagy igénybevétele In-house beszerzések: ha ajánlatkérő olyan ajánlattevővel köt szerződést, amely ugyan jogilag tőle elválik, ám az ajánlatkérő a kérdéses személy felett olyan ellenőrzést gyakorol, mint amelyet a saját szervei felett ("strukturális függés") és ez a személy a tevékenységét lényegében az őt fenntartó ajánlatkérő szerv javára végzi ("gazdasági függés"). Az in - house szervezet éves nettó árbevétele 80%-át az ilyen szerződés(-ek) teljesítéséből kell származnia. (pl. Győr – GyőrSol) Pénzügyi szolgáltatások (pénzügyi szolgáltatások, amelyek értékpapírok vagy egyéb pénzügyi eszközök kibocsátása, eladása, vétele vagy átruházása által valósulnak meg)

6 A közbeszerzési értékhatárok Nemzeti eljárásrendben: árubeszerzés esetében: 8 millió Ft. építési beruházás esetében: 15 millió Ft. építési koncesszió esetében: 100 millió Ft. szolgáltatás megrendelése: 8 millió Ft szolgáltatási koncesszió esetében: 25 millió Ft. Uniós eljárásrendben: Klasszikus ajánlatkérő árubeszerzése és szolgáltatás beszerzése: 6.§ (1)a: euró, azaz forint,mindenki más: euró, azaz forint Építési beruházás és építési koncesszió: euró, azaz forint, Közszolgáltatói beszerzések: árubeszerzésre, valamint a szolgáltatás megrendelésére euró, azaz forint, építési beruházásra euró, azaz forint

7 Központosított közbeszerzés A központi beszerző szervezet (Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság) ellátja a központosított közbeszerzési rendszer működtetésével kapcsolatos feladatokat, valamint lebonyolítja a központosított közbeszerzési rendszer keretén belül megvalósítandó közbeszerzéseket kiemelve különösen az alábbiakat: – összesíti és adatbázisba rendszerezi az igénybejelentéseket; – megtervezi és előkészíti a központosított közbeszerzési rendszer keretén belül megvalósítandó közbeszerzéseket és a lefolytatandó közbeszerzési eljárásokat; – a megfelelő tervezés és előkészítés érdekében összesíti és nyilvántartja a kiemelt termékekre vonatkozó, a központi költségvetés tervezése keretében jóváhagyott, intézményi előirányzatokra vonatkozó adatokat; – előkészíti a központosított közbeszerzési rendszer hatálya alá tartozó kiemelt termékekre vonatkozó állami normatívákat; – lefolytatja közbeszerzési eljárásokat; – működteti a központosított közbeszerzési portált Tárgykörök: – Egyéb - be nem sorolt – Elektronikus közbeszerzési szolgáltatások – Gépjármű üzemanyag – Gépjárművek – Információtechnoló giai rendszerek – Irodatechnikai berendezések – Kommunikációs eszközök és szolgáltatások – Papíripari termékek és irodaszerek – Utazásszervezések

8 Elektronikus árlejtés a gyakorlatban Egyfajta tárgyalási technika, amely során az ajánlattevők – egy elektronikus rendszeren keresztül – valós időben – meghatározott időkereteken belül – egymás alá licitálhatnak (fordított aukció) A rendszer egy képlet alkalmazásával folyamatosan és automatikusan értékeli és rangsorolja a beérkezett ajánlatokat.

9 CPV – Közös közbeszerzési szójegyzék A közös közbeszerzési szójegyzék a közbeszerzésre vonatkozó egységes osztályozási rendszert hoz létre, amelynek célja az ajánlatkérők által a közbeszerzési szerződések tárgyát képező cikkekre, illetve szolgáltatásokra vonatkozóan használt hivatkozási számok szabványosítása A fő szójegyzék legfeljebb 9 számjegyből (egy 8 számjegyű kód és egy ellenőrző számjegy) álló kódokat tartalmazó ágstruktúrán alapul a szerződés tárgyát képező árubeszerzés, építési beruházás, illetve szolgáltatás típusát leíró szövegezéssel. – Az első két számjegy határozza meg a felosztást – A harmadik számjegy határozza meg a csoportot – A negyedik számjegy határozza meg az osztályt – Az ötödik számjegy határozza meg a besorolást. – A 6-8 számjegyek mindegyike nagyobb pontosságot ad meg az egyes besorolásokon belül. – A kilencedik számjegy az előzők hitelesítésére szolgál. A hatályos Közös Közbeszerzési Szójegyzéket a 213/2008/EK rendelet tartalmazza

10 A közbeszerzés előkészítése Közbeszerzési szabályzat (eljárások előkészítésének, lefolytatásának, belső ellenőrzésének felelősségi rendje, az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek, illetőleg szervezetek felelősségi köre és a közbeszerzési eljárásai dokumentálási rendje) Közbeszerzési terv Előkészítő és bíráló bizottság (megfelelő tárgyi, jogi és közbeszerzési szakismerttel kell rendelkezni, írásbeli szakvéleményt és döntési javaslatot kell készítenie az ajánlatkérő nevében a közbeszerzési eljárást lezáró döntést meghozó személy vagy testület részére) Hivatalos közbeszerzési tanácsadó (szakképesítés, névjegyzék) Előkészítő szakasz feladatai: az adott közbeszerzéssel kapcsolatos helyzet-, illetőleg piacfelmérés, a közbeszerzés becsült értékének felmérése (előzetes árajánlatok kérése, tájékoztatás kérése), az eljárást megindító (meghirdető) hirdetmény, felhívás és a dokumentáció előkészítése.

11 Eljárási fajták Nyílt eljárás Meghívásos eljárás Tárgyalásos eljárás – Hirdetmény közzétételével induló – hirdetmény nélküli Versenypárbeszéd Keretmegállapodásos eljárás Dinamikus beszerzési rendszer Tárgyalásos eljárás és versenypárbeszéd csak akkor alkalmazható, ha a Kbt. megengedi. Az eljárás során nem lehet áttérni egyik eljárási fajtáról a másikra. A tervpályázati eljárás és a dinamikus beszerzési rendszer fogalma az Értelmező rendelkezések között szerepel, a Kbt.-ben nincs részletezve, Kormányrendelet tartalmazza a részletszabályokat. A gyorsított eljárás nem külön eljárásfajta, hanem a meghívásos és a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás rövidebb határidőkkel lefolytatható változata.

12 Nyílt eljárás egy szakaszból áll, minden érdekelt gazdasági szereplő tehet ajánlatot, ajánlati felhívással indul, az ajánlatkérő kötve van a felhívásban és a dokumentációban foglalt feltételekhez az ajánlattal együtt kizáró okok és alkalmasság igazolásának benyújtása, nem lehet tárgyalni, ajánlattételi határidőre vonatkozó szabályozás (minimum határidő, rövidítési lehetőségek) azonos a hatályos Kbt-vel.

13 Meghívásos eljárás Két szakaszból áll: első, részvételi szakaszban: – döntés az alkalmasságról/alkalmatlanságról, – bármely érdekelt gazdasági szereplő benyújthat részvételi jelentkezést – nem tehető ajánlat, második, ajánlattételi szakaszban csak az alkalmasnak minősített és ajánlattételre felhívott részvételre jelentkezők tehetnek ajánlatot, – részvételi felhívással indul, – nem lehet tárgyalni. Eredményes részvételi szakasz esetén a részvételre jelentkezőkkel a közléstől számított 5 munkanapon belül, de legfeljebb a jelentkezések felbontásától számított 30 (építési beruházás vagy folyamatba épített ellenőrzés mellett folytatott eljárás esetén 60 ) napon belül meg kell küldeni az ajánlattételi felhívást az érvényes és alkalmas jelentkezőknek.

14 Hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás Csak akkor alkalmazható, ha a Kbt kifejezetten megengedi: ha a nyílt, a meghívásos eljárás vagy a versenypárbeszéd eredménytelen volt, feltéve, hogy a felhívásban, a dokumentációban vagy az ismertetőben foglalt feltételek időközben lényegesen nem változtak meg; kivételesen, ha az árubeszerzés, az építési beruházás vagy a szolgáltatás objektív természete vagy az ehhez kapcsolódó kockázatok nem teszik lehetővé az ellenszolgáltatás előzetes átfogó (mindenre kiterjedő) meghatározását; építési beruházás esetében, ha az kizárólag kutatási, kísérleti vagy fejlesztési célból szükséges; ez az eset azonban nem alkalmazható, ha megalapozza a piacképességet, vagy a kutatásfejlesztés költségeit fedezi; szolgáltatás megrendelése esetében, ha a szolgáltatás objektív természete miatt a szerződéses feltételek meghatározása nem lehetséges olyan pontossággal, amely lehetővé tenné a nyílt vagy a meghívásos eljárásban a legkedvezőbb ajánlat kiválasztását, így különösen a szellemi szolgáltatások és a 3. melléklet 6. csoportjába tartozó pénzügyi szolgáltatások esetében.

15 Hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás II. Két szakaszból álló közbeszerzési eljárás, amelynek – első, részvételi szakaszában az ajánlatkérő a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítésére való alkalmasságáról vagy alkalmatlanságáról dönt, – míg az eljárás második, ajánlattételi szakaszában az alkalmasnak minősített és ajánlattételre felhívott részvételre jelentkezőkkel tárgyal a szerződés feltételeiről. A tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő és egy vagy több ajánlattevő közötti tárgyalások arra irányulnak, hogy az ajánlatkérő a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tevővel, és a legkedvezőbb feltételekkel köthessen szerződést.

16 Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás Csak akkor alkalmazható, ha a Kbt. megengedi: a) a nyílt, a meghívásos eljárás vagy a versenypárbeszéd eredménytelen volt, feltéve, hogy a felhívásban, a dokumentációban vagy az ismertetőben foglalt feltételek időközben lényegesen nem változtak meg és az ajánlatkérő a tárgyalásra a nyílt, a meghívásos eljárás vagy a versenypárbeszéd összes ajánlattevőjét meghívja; b) a nyílt vagy a meghívásos eljárás vagy a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás azért volt eredménytelen, mert az eljárásban nem nyújtottak be ajánlatot vagy részvételi jelentkezést, feltéve, hogy a felhívásnak és a dokumentációnak a feltételei időközben lényegesen nem változtak meg; minderről az ajánlatkérő köteles az Európai Bizottság kérésére - a Közbeszerzési Hatóságon keresztül - tájékoztatást adni; c) a szerződés műszaki-technikai sajátosságok, művészeti szempontok vagy kizárólagos jogok védelme miatt kizárólag egy meghatározott szervezettel, személlyel köthető meg; d) az feltétlenül szükséges, mivel az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt a nyílt, a meghívásos vagy a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásra előírt határidők nem lennének betarthatóak; a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából.

17 Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás… Kiegészítő építési beruházás: a kiegészítő építési beruházást vagy szolgáltatást műszaki vagy gazdasági okok miatt az ajánlatkérőt érintő jelentős nehézség nélkül nem lehet elválasztani a korábbi szerződéstől vagy ha a kiegészítő építési beruházás, illetve szolgáltatás elválasztható, de feltétlenül szükséges az építési beruházás vagy a szolgáltatás teljesítéséhez Új építési beruházás 3 éven belül: ha az új építési beruházás vagy szolgáltatás összhangban van azzal az alapprojekttel, amelyre a korábbi szerződést nyílt vagy meghívásos eljárásban megkötötték Árubeszerzés esetén az áru árutőzsdén jegyzett és beszerzett; Az árut kivételesen kedvező feltételekkel felszámolási eljárás, végelszámolás vagy bírósági végrehajtás, vagy az érintett szervezet személyes joga szerinti hasonló eljárás során történő értékesítés keretében szerzi be

18 Nemzeti eljárásrend és hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás Az ajánlatkérő hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást az alábbi esetekben is indíthat: – a) az árubeszerzés vagy szolgáltatás becsült értéke nem éri el a huszonöt millió forintot vagy az építési beruházás becsült értéke nem éri el a százötvenmillió forintot; – b) a beszerzés nyilvánosan közzétett, bárki által igénybe vehető és kivételesen kedvező feltételei csak rövid ideig állnak fenn, és az ellenszolgáltatás a piaci árakhoz képest lényegesen alacsonyabb, továbbá e kedvező feltételek igénybevétele az e rész szerinti eljárás alkalmazása esetén meghiúsulna; – c) a közbeszerzés külképviselet számára történik.

19 Versenypárbeszéd A versenypárbeszéd olyan közbeszerzési eljárás, amelyben az ajánlatkérő az általa - e törvényben előírtak szerint - kiválasztott részvételre jelentkezőkkel párbeszédet folytat a közbeszerzés tárgyának, a szerződés típusának és feltételeinek pontos meghatározása érdekében, majd ajánlatot kér. A versenypárbeszéd három szakaszra tagolódik: – a) a részvételi szakasz, – b) a párbeszéd, – c) az ajánlattételi szakasz. Csak az alábbi esetekben alkalmazható: – a közbeszerzés tárgyára vonatkozó közbeszerzési műszaki leírás meghatározására nem, vagy nem a nyílt, illetve meghívásos eljárásban szükséges részletességgel képes, vagy – a szerződés típusának vagy jogi, illetve pénzügyi feltételeinek meghatározására nem, vagy nem a nyílt, illetve meghívásos eljárásban szükséges részletességgel képes.

20 Keretmegállapodásos eljárás Az ajánlatkérő nyílt, meghívásos, vagy - amennyiben a tárgyalásos eljárás alkalmazásának feltételei fennállnak - tárgyalásos eljárás lefolytatásával keretmegállapodást köt, és beszerzéseit a keretmegállapodásnak megfelelően folytatja le. Legfeljebb 4 évre köthető Formái: – egy ajánlattevővel / több ajánlattevővel megkötött keretmegállapodás, amely az annak alapján adott közbeszerzés megvalósítására irányuló szerződés(ek) minden feltételét kötelező erővel tartalmazza; – egy ajánlattevővel / több ajánlattevővel megkötött keretmegállapodás, amely nem tartalmazza az annak alapján adott közbeszerzés megvalósítására irányuló szerződés(ek) minden feltételét vagy azokat nem kötelező erővel tartalmazza; Több ajánlattevővel kötött megállapodás esetén legalább 3 ajánlattevővel kell keretmegállapodást kötni.

21 „3-ajánlatos” eljárás 122/A. § (1) Ha az árubeszerzés vagy szolgáltatás becsült értéke nem éri el a huszonöt millió forintot, vagy az építési beruházás becsült értéke nem éri el a százötven millió forintot és az eljárásban tárgyalás tartása nem szükséges, az ajánlatkérő olyan közbeszerzési eljárást is lefolytathat, amelyben a nyílt eljárás nemzeti eljárásrendben irányadó szabályait alkalmazza az e §-ban foglalt különbségekkel. Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívás közzététele helyett legalább három - a szerződés teljesítésére való alkalmasság feltételeit az ajánlatkérő megítélése szerint teljesíteni képes - gazdasági szereplőnek köteles egyidejűleg, közvetlenül írásban ajánlattételi felhívást küldeni. Az ajánlattételre felhívandó gazdasági szereplők kiválasztásakor az egyenlő bánásmód elvének megfelelően és lehetőleg különösen a mikro-, kis- vagy középvállalkozások részvételét biztosítva kell eljárni.

22 Az eljárást megindító hirdetmény A Közbeszerzési Hatóság által közzétett hirdetményminták : Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban meghatározott ajánlattételi vagy részvételi határidőt - indokolt esetben - egy alkalommal meghosszabbíthatja, a határidőt rövidíteni nem lehet. Nyílt eljárásban az ajánlatkérő az ajánlattételi határidő lejártáig módosíthatja az eljárást megindító felhívásban, valamint a dokumentációban meghatározott feltételeket. Erről új hirdetményt kell közzétenni, és egyidejűleg tájékoztatni kell a már érdekeltségüket kifejező gazdasági szereplőket. Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívást az ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejártáig visszavonhatja.

23 A hirdetmény közzététele Hol? Közbeszerzési Értesítő, vagy TED-adatban Mit? Kbt. 30.§. Részvételi és ajánlattételi felhívás (nyílt, tárgyalásos, …. eljárások megindítása) időszakos előzetes tájékoztatót és előminősítési hirdetmény; az eljárás eredményéről szóló tájékoztató; tervpályázati kiírás; a tervpályázati eljárás eredményéről szóló tájékoztatót a szerződés módosításáról szóló tájékoztatót.

24 Egyéb közzétételi kötelezettségek Saját honlapon közzéteendő adatok (Kbt. 31.§) – a közbeszerzési tervet, valamint annak módosítását – a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződéseket – az előzetes vitarendezéssel kapcsolatos adatokat – a szerződés teljesítésére vonatkozó következő adatokat: hivatkozást a közbeszerzési eljárást megindító hirdetményre (hirdetmény nélkül induló eljárások esetében felhívásra), a szerződő felek megnevezését, azt, hogy a teljesítés szerződésszerű volt-e, a szerződés teljesítésének az ajánlatkérő által elismert időpontját, továbbá az ellenszolgáltatás teljesítésének időpontját és a kifizetett ellenszolgáltatás értékét a szerződés mindegyik fél - támogatásból megvalósuló közbeszerzés esetén szállítói kifizetés során a kifizetésre köteles szervezet - által történt teljesítését követő tíz napon belül; – éves statisztikai összegzést

25 Az eljárás dokumentálása Az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők között minden nyilatkozattétel - ha a törvényből más nem következik - írásban történik. Az ajánlatkérő minden egyes közbeszerzési eljárását - annak előkészítésétől az eljárás alapján kötött szerződés teljesítéséig terjedően – írásban (elektronikusan, ha megengedett) köteles dokumentálni. Az eljárási cselekmények elektronikusan is gyakorolhatók Főszabály szerint a dokumentumok egyszerű másolatban is benyújthatók Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban nem kérheti azon tények, adatok igazolását, amelyek hatósági nyilvántartásból ingyenesen hozzáférhetőek. Korlát: üzleti titkok. Az ajánlattevő/részvételre jelentkező az ajánlatában/részvételi jelentkezésében felmerülő üzleti titok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Ugyanez irányadó a közbeszerzési eljárás bírálati szakaszában az irreális ajánlati elemet tartalmazó ajánlat esetén az ajánlattevő által adott indokolásban felmerülő üzleti titkokra (pl. árképzés módja, belső költségvetés). Közérdekű adat nem lehet üzleti titok, illetve olyan adat sem, amely értékelési szempont volt.

26 Kiegészítő tájékoztatás Bármely gazdasági szereplő, aki az adott közbeszerzési eljárásban részvételre jelentkező vagy ajánlattevő lehet írásban kiegészítő (értelmező) tájékoztatást kérhet az ajánlatkérőtől vagy az általa meghatározott szervezettől. A kiegészítő tájékoztatást úgy kell megadni, hogy az ne sértse a gazdasági szereplők esélyegyenlőségét. A tájékoztatás teljes tartalmát hozzáférhetővé kell tenni, illetve meg kell küldeni valamennyi gazdasági szereplő részére, amely érdeklődését az eljárás iránt az ajánlatkérőnél jelezte Kiegészítő tájékoztatás nyújtható konzultáció formájában is. Ebben az esetben az eljárást megindító felhívásban kell megadni a konzultáció időpontját és helyét.

27 A közbeszerzés tárgya, műszaki leírás CPV szójegyzék: ld. korábban Részekre történő ajánlattétel: a beszerzés tárgyának természetéből adódóan részajánlat-tételi lehetőség biztosítható, az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban - feltéve, hogy az gazdasági, műszaki és minőségi, vagy a szerződés teljesítésével kapcsolatos más szempontokat figyelembe véve sem ésszerűtlen - lehetővé teheti a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt, illetve részvételre jelentkezést. Az eljárást megindító felhívásban szerepelnie kell, hogy az ajánlattevő tehet-e többváltozatú (alternatív) ajánlatot. Jelentősége: összességében legelőnyösebb ajánlat esetében. Az ajánlatkérőnek meg kell határoznia, hogy a változatoknak milyen minimumkövetelményeknek és közbeszerzési műszaki leírásnak kell megfelelniük, és azokat milyen egyéb követelmények szerint kell elkészíteni.

28 Műszaki leírás Részletszabályok: 310/2011. (XII. 23.) Korm. Rendelet a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról A műszaki leírás azoknak a műszaki előírásoknak az összessége, amelyet különösen az ajánlattételhez szükséges dokumentáció tartalmaz, és amelyek meghatározzák a közbeszerzés tárgya tekintetében megkövetelt jellemzőket, amelyek alapján a közbeszerzés tárgya olyan módon írható le, hogy az megfeleljen az ajánlatkérő által igényelt rendeltetésnek. Műszaki leírás megadásának módja: 1.építési beruházási munkák tervezése, számítása és kivitelezése, valamint a termék alkalmazása tekintetében az európai szabványokat közzétevő nemzeti szabványokra, európai műszaki engedélyre, közös műszaki előírásokra, nemzetközi szabványokra, műszaki ajánlásra, ezek hiányában nemzeti szabványokra, nemzeti műszaki engedélyre, illetve nemzeti műszaki előírásokra történő hivatkozással; vagy 2.teljesítmény-, illetve funkcionális követelmények megadásával; 3.Fentiek kombinációjával.

29 Az ajánlattevő alkalmassága I. Gazdasági és pénzügyi alkalmasság igazolása: pénzügyi intézménytől származó nyilatkozattal, legfeljebb az eljárást megindító felhívás feladásától - nem hirdetménnyel induló eljárásokban megküldésétől - visszafelé számított kettő évre vonatkozóan kérhető, saját vagy jogelődje számviteli jogszabályok szerinti beszámolója, kivéve ha az a céginformációs szolgálattól ingyenesen hozzáférhetó az előző legfeljebb három üzleti évre vonatkozóan kérhető, teljes - általános forgalmi adó nélkül számított – árbevételéről szóló nyilatkozat, illetve ugyanezen időszakban a közbeszerzés tárgyából származó - általános forgalmi adó nélkül számított - árbevételéről szóló Szakmai felelősségbiztosítás igazolásával

30 Az ajánlattevő alkalmassága II. Műszaki – szakmai alkalmasság igazolása: megelőző három év legjelentősebb szállításainak / szolgáltatásainak / építéseinek ismertetésével műszaki-technikai felszereltségének, a minőség biztosítása érdekében tett intézkedéseinek, illetve vizsgálati és kutatási eszközeinek leírásával; azoknak a szakembereknek (szervezeteknek), és/vagy vezetőknek - különösen a minőség-ellenőrzésért felelősöknek - a megnevezésével, végzettségük, és/vagy képzettségük, szakmai tapasztalatuk ismertetésével, akiket be kíván vonni a teljesítésbe; a beszerzendő áru leírásával, mintapéldányának, illetve fényképének bemutatásával, amelynek hitelességét az ajánlatkérő felhívására igazolni kell; a teljesítéshez rendelkezésre álló eszközök, berendezések, illetve műszaki felszereltség leírásával elismert (bármely nemzeti rendszerben akkreditált) tanúsító szervezettől származó tanúsítvánnyal, amely tanúsítja, hogy a leírásokra vagy szabványokra történő hivatkozással egyértelműen meghatározott áru megfelel bizonyos leírásoknak vagy szabványoknak (pl. ISO tanúsítvány, ökocimke) ha az áru összetett, vagy ha különleges célra szolgál a termelési képességéről, illetve vizsgálati és kutatási eszközeiről, minőségbiztosítási intézkedéseiről az ajánlatkérő vagy más szervezet által végzett vizsgálattal.

31 Minősített ajánlattevők jegyzéke Hivatalos, közhiteles névjegyzék, amelyet a Hatóság vezet. Bekerülési feltételek: Pénzügyi, gazdasági alkalmasság: A minősített ajánlattevő saját vagy jogelődje mérleg szerinti eredménye a jegyzékbe kerülést megelőző 2 üzleti évben nem volt negatív; A felvételi/újraigazolási kérelem benyújtását megelőző 30 napnál nem régebbi pénzintézeti nyilatkozatai értelmében fizetési kötelezettségeinek időben eleget tesz, valamint a pénzintézeti nyilatkozatok kiadását megelőző 1 évben nem volt sorban állás a számláin Műszaki, szakmai alkalmasság: A minősített ajánlattevő rendelkezik legalább egy, kizárólag saját nevére kiadott minőségirányítási tanúsítvánnyal (kizárólag árubeszerzés, illetve szolgáltatás- megrendelés esetén), melyet az európai szabványsorozatnak megfelelő független, bármely nemzeti rendszerben akkreditált (hazai vagy nemzetközi) szervezet tanúsított A minősített ajánlattevő rendelkezik a Közbeszerzési Hatóság által az adott beszerzési tárgy vonatkozásában a meghatározott értékhatárt meghaladó értékű referenciával árubeszerzés, illetve szolgáltatás-megrendelés esetében a tárgyévet megelőző 3, építési beruházás esetén a tárgyévet megelőző 5 év mindegyikében.

32 Igazolások Korábbi szolgáltatások, mint referenciák igazolása: referencialevél lel. Tartalma: a)A teljesítés ideje b)A teljesítés helye c)A szerződést kötő másik fél d)A szolgáltatás tárgya e)Az ellenszolgáltatás összege, vagy a korábbi szolgáltatás mennyiségére utaló más adat megjelölése A referencialevélnek tartalmaznia kell a referenciát igazoló másik fél egy olyan nyilatkozatát is, amely igazolja, hogy a teljesítés az előírásoknak és a szerződésnek megfelelően történt. Példa: Egy 15 millió Forint összértékű, hatósági rendszerfejlesztési feladat esetén javasolt legalább három, összesen legalább 30 millió Forint összértékű, államigazgatási intézményben végzett rendszerfejlesztési témájú referencia meglétét – amelyből egy önmagában legalább 15 millió Forint értékű referencia – feltételként szabni. „Az ajánlattevő, illetőleg a Kbt. 71. § (1) bekezdés b) pontja szerinti alvállalkozó alkalmatlan a szerződés teljesítésére, ha – nem rendelkezik az előző három év bármelyikében (2005, 2006, 2007) összesen legalább egy darab, témájú, bruttó 15 millió Ft összeget meghaladó értékű, államigazgatásban végzett, szerződésszerűen teljesített referenciamunkával, – nem rendelkezik az előző három év bármelyikében (2005, 2006, 2007) témájú, összesen bruttó 30 millió Ft összeget meghaladó értékű, államigazgatásban végzett, szerződésszerűen teljesített referenciamunkával”

33 Alkalmasság I. Példa: Egy 15 millió forint összértékű, hatósági rendszerfejlesztési feladat esetén javasolt legalább három, összesen legalább 30 millió Forint összértékű, államigazgatási intézményben végzett rendszerfejlesztési témájú referencia meglétét – amelyből egy önmagában legalább 15 millió Forint értékű referencia – feltételként szabni. „Az ajánlattevő, illetőleg a Kbt. 71. § (1) bekezdés b) pontja szerinti alvállalkozó alkalmatlan a szerződés teljesítésére, ha – nem rendelkezik az előző három év bármelyikében (2005, 2006, 2007) összesen legalább egy darab, témájú, bruttó 15 millió Ft összeget meghaladó értékű, államigazgatásban végzett, szerződésszerűen teljesített referenciamunkával, – nem rendelkezik az előző három év bármelyikében (2005, 2006, 2007) témájú, összesen bruttó 30 millió Ft összeget meghaladó értékű, államigazgatásban végzett, szerződésszerűen teljesített referenciamunkával”

34 Szakemberek alkalmassága Az eljárás tárgyának megvalósításában részt vevő személyek alkalmassága a megvalósítás során kiemelkedően fontos. Előírás pl: „Az ajánlattevő, illetőleg a Kbt. 71. § (1) bekezdés b) pontja szerinti alvállalkozó alkalmatlan a szerződés teljesítésére, ha ―a feladat elvégzésébe bevonni kívánt szakemberek nem felsőfokú végzettségűek ―a feladat elvégzésébe bevonni kívánt szakemberek között nincs legalább 2 fő, aki rendelkezik minimum 5 év vezetői gyakorlattal ―a feladat elvégzésébe bevonni kívánt szakemberek között nincs legalább 1 fő, aki rendelkezik minimum 3 év és 5 év területeken szerzett gyakorlattal”

35 Műszaki alkalmasság

36 A közbeszerzési szerződés megkötése A szerződésekre, ahol a Kbt. eltérést nem rögzít, a Ptk. szabályai irányadóak A szerződést a dokumentációban közzétett szerződés- tervezetnek és az ajánlat tartalmának megfelelően kell megkötni, az ettől eltérő szerződési tartalomnak közbeszerzési jogsértés, illetve polgári jogi joghatásai vannak Szerződéskötési kötelezettség: a nyertes ajánlattevővel, illetve annak visszalépése esetén a második legjobb ajánlatot tevővel A szerződés semmis, ha a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötik meg, ha nem álltak fenn a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás feltételei, vagy a moratóriumra nem voltak figyelemmel

37 Szerződéskötési moratórium A szerződés nem köthető meg az összegzés megküldését követő 10 napos időtartam lejártáig – Kivétel: nyílt eljárásban csak 1 ajánlatot nyújtottak be, rendkívüli sürgősséggel lefolytatott hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás, keretmegállapodásos eljárásban Jogorvoslati eljárás esetén a Döntőbizottság érdemi határozatának meghozataláig, kivéve, ha a Döntőbizottság engedélyezi Előzetes vitarendezés esetén az ajánlatkérő válaszának megküldését követő 10 napos időtartam lejártáig

38 A szerződés teljesítése A nyertes ajánlattevő/részajánlattevők vagy projekttársaság (jogutódlás lehetséges) Alvállalkozó – más alvállalkozó az ajánlathoz képest csak akkor, ha nyilatkozott a kizáró okok hiányáról A teljesítéstől számított 15 napon belül nyilatkozni kell a teljesítés elfogadásáról vagy megtagadásáról (teljesítés-igazolás kiállítása) Fizetési határidők: a számla kézhezvételétől számított 30 nap, vagy halasztott fizetés esetén maximum 60 nap

39 A szerződés módosítása Főszabály: a felek nem módosíthatják a szerződésnek a felhívás, a dokumentáció feltételei, illetve az ajánlat tartalma alapján meghatározott részt, ha – Az az eljárásban más nyertest eredményezett volna, – A módosítás a szerződés gazdasági egyensúlyát a nyertes javára változtatja meg ((az 5%-ot meghaladó növekedés mindig megalapozza)) – A szerződés tárgyát az eredetihez képest új elemre terjeszti ki.

40 Jogorvoslat a közbeszerzésben A közbeszerzési eljárás jogorvoslati szakasza speciális közigazgatási hatósági eljárásnak minősül – kbt mögöttes szabálya a Ket. Első fok: Közbeszerzési Hatóság önálló hatósági fóruma, a Közbeszerzési Döntőbizottság Másodfok: végzés ellen csak ha a Kbt. megengedi, nemperes eljárásban,határozat ellen: a kézbesítéstől számított 15 napon belül kell a keresetlevelet az illetékességgel rendelkező Törvényszékhez benyújtani, ahol főszabály szerint tárgyalás nélküli közigazgatási per

41 A KD eljárása röviden Kérelemre vagy hivatalból induló eljárás Érdekeltnek van ügyfélképessége Igazgatási szolgáltatási díj: becsült érték 1%, de legalább HUF Határidő: a jogsértésnek a kérelmező tudomására jutásától számított 15 napon belül, objektív határidő: jogsértés megtörténtétől számított 90 nap Hiánypótlás Az eljárás befejezése: megindítástól számított 15 napon belül, ha nincs tárgyalás, ha a KD tart tárgyalást, akkor 30(+10), bizonyos esetekben 60(+30) napon belül. Speciális szankció: ELTILTÁS (féltől 3 évig terjedő időszakra jogsértés megállapítása mellett ha a fél hamis adatot szolgáltatott vagy hamis nyilatkozatot tett, vagy 2 éven belül már másodszor marasztalták el)


Letölteni ppt "Közbeszerzési alapismeretek Dr. Glavanits Judit, PhD. egyetemi adjunktus SZE DFÁJK 2014."

Hasonló előadás


Google Hirdetések