Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az ingatlanok nyilvántartásának jelentősége, a földadókataszter és a telekkönyv Ingatlan-nyilvántartás I.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az ingatlanok nyilvántartásának jelentősége, a földadókataszter és a telekkönyv Ingatlan-nyilvántartás I."— Előadás másolata:

1 Az ingatlanok nyilvántartásának jelentősége, a földadókataszter és a telekkönyv Ingatlan-nyilvántartás I.

2 Az ingatlanok nyilvántartásának …

3 Ingatlan-nyilvántartás célja: –Megbízható leltára, nyilvános és hiteles adattára az ország ingatlanainak. –A tulajdonszerzés egyik feltételének – a birtoklásnak – megvalósítása. Ingatlan-nyilvántartás jelentősége: –Nemzetgazdasági, üzemi tervezés, földvédelem, rendeltetésszerű földhasználat, területrendezés, statisztikai adatgyűjtés. –Egzisztencia alapja.

4 Az ingatlanok nyilvántartásának … Ingatlan-nyilvántartás jelentősége: –Jogbiztonság szolgálata: Tulajdonos védelme, Jogot szerzők védelme, Kötelezettséget vállalók védelme. –Tradicionális rendszer: tulajdonszerzés = megegyezés+a dolog tényleges átadása (ingók esetében), ingatlanok esetében egy jelzés, hatalomban tartás jelzése. Ingatlanszerzés megjelenítésének két rendszere: –Konstitutív rendszer: a jog megszerzése a nyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre. –Deklaratív, ill. bejegyzéstől független rendszer: Nincs tényleges nyilvántartás (a vevő tájékozódik a tulajdonlás iránt). Jogcímnyilvántartás: a bejegyzés nem keletkeztet jogot, de a nyilvántartásban bízó, jóhiszemű személy védelemben részesül. Hatósági közzétételi rendszer: a jogváltozást be kell jelenteni, melyről közokiratot állítanak ki.

5 Az ingatlanok nyilvántartásának … Nyilvántartás módja: –Személy szerinti nyilvántartás (perszonálfólia) Állami földkönyv Telekkönyv FÖNYIR –Tárgy szerinti (ingatlanonkénti) nyilvántartás (reálfólia): ingatlan-nyilvántartás. Minden önálló ingatlanról nyilvántartás készül. –Számítógépes nyilvántartás szempontjából mindegy. Adatok összekapcsolása: magánautonómia, magántitok sérelme.

6 Az ingatlanok nyilvántartásának … A nyilvántartás kezdetei: –A hűbéri viszonyok az ingatlan tulajdonjoga alapján ítélhetők meg: honvédelmi kötelezettség, közteherviselés, közjogi állás megítélése. –Adósságok nyilvántartása: betáblázás (intabulatio) intézménye. Az ingatlanon fennálló terhek bejegyzésére szolgált. Jelzálogkönyv volt, mely később beolvad a városi telekkönyvekbe. –Az átruházás nyilvánosságának igénye: a tulajdonjog a közösség előtt is tisztázva legyen. Ingatlanszerzés külső megnyilvánulása: bevezetés. Királyi (főbírói) megbízott+hiteles hely képviselője+szomszédok+megadományozott. Városokban a városi tanács előtt zajlott le, ahol jegyzőkönyvet készítettek az eseményről. Regisztrálták a tulajdonjog változást, jogot nem keletkeztettek (az okiratot őrizték meg). –Társadalmi, gazdasági változások, a forgalom biztonsága.

7 Az ingatlanok nyilvántartásának … Telekkönyv: –1852. Osztrák Polgári Törvénykönyv bevezetése (OPTK). 43. § Az átruházáshoz az is szükséges, hogy a szerzési ügylet a nyilvánkönyvbe beiktattassék. –1855. A telekkönyv felállításának, bevezetésének kezdete. –Az évi Országbírói értekezlet: fenntartotta a rendelet hatályát. –Az ingatlanokat településenként házról házra (helyszínelés) járva, személyi rendszer alapján írták össze. Az eredményt, a kialakított birtoktesteket hirdetményi úton közölték a lakossággal. Az érintettek kifogással élhettek. Meghatározott idő elteltével a helyszínelési jegyzőkönyveket telekjegyzőkönyvként hitelesítették. –A későbbiekben a telekjegyzőkönyvekből telekkönyvi betéteket szerkesztettek, azok átdolgozásával, egyeztetésével.

8 Az ingatlanok nyilvántartásának … Telekkönyv: –A telekkönyv három részből állt: „A” lap, birtokállási lap: az ingatlan tárgyi adatait tartalmazta (szolgalom, térmérték, minőség, jövedelem). „B” lap, tulajdoni lap: tulajdonos neve, tulajdonszerzés alapja (jogcím), vételár. Tulajdonjog korlátozásai: zálogvisszavásárlási jog, elővásárlási jog. „C” lap, teherlap: idegen dologbeli jogok. Zálog, szolgalom, bérlet, haszonbérlet stb. –1886-ban a kataszterrel összhangba hozták  térképi alapok átvétele. –Betétszerkesztés: kiküldött bizottság+felek+érdekeltek+helyszíni meghallgatás+okiratok  bevezetés a telekkönyvi betétbe. –Járásbíróságok vezették.

9 Az ingatlanok nyilvántartásának … Földadókataszter, állami földnyilvántartás: –II. József próbálkozásai (1785). –1850. császári pátens: a földadókataszter bevezetése. –1875. a földadókataszter legalizálása az OGY által. –A földadó mértéke a földek jövedelmezőségéhez kapcsolódott: talajtani és agroökonómiai vizsgálatok. –A föld művelése azonos ráfordítás mellett eltérő hozadékot eredményez: átlagtermés (10 év) – gazdálkodó rendes költségei = kataszteri tiszta jövedelem. –Művelési áganként (Sz, K, R, L, N = 10 év; Sző = 15 év; E = 25 év), becslőjárásonként határozták meg. –1964-től az állami földnyilvántartás veszi át helyét: új szerepkört kap. –Részei: kataszteri birtokív, kataszteri térkép, mintatérjegyzék, összesítők, részletes osztálykivonat, határleírási jegyzőkönyv.

10 Az ingatlanok nyilvántartásának … A két rendszer összehasonlítása: –Mindkét nyilvántartás alapja az ingatlan, ennek ellenére hiányosak. –Kataszter a földrajzi, gazdasági és fizikai paramétereket, míg a telekkönyv a jogokat és jogilag jelentős tényeket tartalmazta. –Telekkönyv: járásbíróságok, kataszter: közigazgatási szervek –Telekkönyv: magánérdeket, kataszter: közérdeket szolgálja. –Nyilvánosság: adókataszter esetén korlátozott, telekkönyv nyilvános. –Telekkönyvi elvek nem érvényesültek a kataszteri nyilvántartásban.

11 Az ingatlan-nyilvántartás alapelvei Ingatlan-nyilvántartás I.

12 Az ingatlan-nyilvántartás alapelvei Az ingatlan-nyilvántartási törvényben nevesített alapelvek a következők: –Bejegyzés elve –Nyilvánosság elve –Közhitelesség elve –Kérelemhez kötöttség elve –Rangsor elve –Okirat elve Bejegyzés elve: –Egyes, az ingatlanokkal kapcsolatos fontosabb jogokat, azok bejegyzése az ingatlan-nyilvántartásba keletkezteti – konstitutív hatályi bejegyzések. Az átruházáson alapuló tulajdonjogot. A szerződésen alapuló vagyonkezelői, földhasználati, haszonélvezeti jogot, használat jogát, telki szolgalmi jogot és a jelzálogjogot.

13 Az ingatlan-nyilvántartás alapelvei – Deklaratív hatályú bejegyzések – az ingatlan- nyilvántartásba történő bejegyzés nélkül is létrejönnek, fennállnak: A tulajdonjog növedék, ráépítés, elbirtoklás, öröklés esetén. Földhasználati jog, haszonélvezeti jog, szolgalmi jog törvény alapján keletkezik. Egyéb bejegyezhető jogok esetén : lakásszövetkezeti tag állandó használati joga, bírósági határozaton alapuló földhasználati jog, földmérési jelek, villamos berendezések elhelyezését biztosító használati jog, vezetékjog, vízvezetési és bányaszolgalmi jog, elő- és visszavásárlási, vételi jog, tartási és életjáradéki jog, végrehajtási jog, termőföld haszonbérleti joga, halászati jog. Következmény : bejegyzés után harmadik személy nem hivatkozhat sikeresen a fennálló joggal kapcsolatos nem tudásra.

14 Az ingatlan-nyilvántartás alapelvei –A jogilag jelentős tényeket is két csoportba sorolhatjuk: A bejegyzés elmaradása esetén is bekövetkező joghatásokat a deklaratív tények csoportja alkotja: –jogosult kiskorúsága, –gondokság alá helyezés, –végelszámolási és felszámolási eljárás. A tényre vonatkozó joghatások csak a nyilvántartásba történő bejegyzéssel jönnek létre ( konstitutív tények csoportja). A bejegyzés elmaradása esetén a jogosult ezeket nem érvényesítheti sikeresen jóhiszemű harmadik jogszerzővel szemben. – jogszabályon vagy bírósági határozaton alapuló tulajdoni korlátozás, telekalakítási és építési tilalom, kisajátítás és telekalakítás megindítása, –jogorvoslati kérelem, szerződésen vagy végintézkedésen alapuló elidegenítési és terhelési tilalom, perek és büntetőeljárás megindítása, árverés, zárlat, tulajdonjog fenntartással történő eladás, – törölt jelzálogjog ranghelyének előzetes biztosítása, ranghely megváltoztatása, – zálogjog érvényesítésével, átruházásával, megszűnésével kapcsolatos tények, – épület lebontásának és létesítésének ténye.

15 Az ingatlan-nyilvántartás alapelvei Nyilvánosság elve: –A tulajdoni lap tartalma korlátozás nélkül megismerhető: azt bárki megtekintheti, arról feljegyzést készíthet, hiteles vagy nem hiteles másolatot kérhet. Formái: Teljes másolat: valamennyi bejegyzést tartalmazza szó szerint. Szemle: csak a fennálló bejegyzéseket tartalmazza szó szerint. Részleges másolat: csak a kért bejegyzéseket tartalmazza szó szerint. –A tulajdoni lap tartalmán túlmenő adatokat csak a jogosult vagy kötelezet engedélyével ismerhető meg, melyet teljes bizonyító erejű magánokiratba, vagy közokiratba kell foglalni. –Jogi érdek valószínűsítése esetén írásban kell az igénylőnek nyilatkoznia (joga érvényesítéséhez, jogszabályból, ill. hatósági határozatból eredő kötelezettsége teljesítéséhez szükséges). –Korlátozott megismerhetőség vonatkozik a következőkre: magán, vagy közokirat, hatósági határozat, mely bejegyzésül szolgált, személyi azonosító, tulajdonosok jegyzéke (névmutató).

16 Az ingatlan-nyilvántartás alapelvei Közhitelesség elve: –Az ingatlan-nyilvántartás a bejegyzett jogok és a feljegyzett tények fennállását hitelesen tanúsítja. –A bejegyzett jog megilleti a jogosultként feltüntetett személyt. –Az ingatlanra nem vonatkozik olyan jog, amely csak a telekkönyvi bejegyzéssel jön létre. –A törölt jogok, tények esetén azt kell feltételezni, hogy azok már nem állnak fenn. –A közhitelesség csak a jóhiszemű felet védi. Vélelmezni kell annak jóhiszeműségét, aki az ingatlan-nyilvántartásban bízva ellenérték fejében szerez jogot. –A jogszerzők kötelesek az ingatlan-nyilvántartás tartalmáról meggyőződni, mulasztásuk rosszhiszeműséget és a következmények vállalását okozza. –Az érvénytelen okiraton alapuló bejegyzés alapján jogot szerző jóhiszemű harmadik személy javára bejegyzett jog a határozat keltétől számított 3 év eltelte után nem törölhető.

17 Az ingatlan-nyilvántartás alapelvei Közhitelesség elve: –Ha a nyilvántartási és a térkép alapján meghatározott terület eltér egymástól, akkor az utóbbi az irányadó. Kérelemhez kötöttség elve: –Tulajdonnal való szabad rendelkezés + keresethez kötöttség elve. –A jogokra bejegyzésére és tények feljegyzésére irányuló ingatlan-nyilvántartási eljárás az ügyfél kérelmére, vagy hatósági megkeresésre irányul. –Csak azok a jogok és tények jegyezhetők be, ill. fel, melyet a kérelem, ill. a megkeresés megjelöl. –Határozat, bejegyzés, feljegyzés javítása és kiegészítése csak a kérelemben foglaltaknak megfelelően lehetséges. Rangsor elve: –A ranghely egy konkrét bejegyzés rangsorban elfoglalt helyét jelenti. –A rangsor a bejegyzések egymáshoz viszonyított sorrendjét jelenti.

18 Az ingatlan-nyilvántartás alapelvei Rangsor elve: – Kizáró bejegyzések közül csak a későbbi hatályos, míg az összeférő jogok közül a rangsorban előrébb álló jog megelőzi a későbbit. –A bejegyzés ranghelyét, rangsorát a kérelem, megkeresés iktatási időpontja határozza meg. –A rangsor eljárási szempontból a beadványok elintézésének időbeli sorrendjét is jelenti. –Ranghelyet csak kérelemhez csatolt okirattal lehet alapítani. –Ranghely előzetes fenntartását, biztosításának tényét legfeljebb 1 évi időtartamra lehet a tulajdoni lapra feljegyezni. –A ranghely módosítása harmadik személy jogainak sérelmével nem járhat.

19 Az ingatlan-nyilvántartás alapelvei Okirati elv: –Jog, jogilag jelentős tény, ill. adatok átvezetése csak az Iny. törvényben meghatározott okirat vagy jogerős hatósági, vagy bírósági határozat alapján lehetséges. –Okirat  közokirat vagy teljes bizonyító erejű magánokirat, vagy ezek közjegyző által hitelesített másolata. –Az okirat igazolja a jog, tény keletkezését, megszűnését vagy módosulását + bejegyzési engedély (joggal azonos okiratban vagy külön is megadható azonos alakisággal). –Tulajdonjog, haszonélvezeti jog, használat joga, telki szolgalmi jog, vételi jog, jelzálogjog keletkezésére, módosulására, megszűnésére vonatkozó bejegyzésre közokirat vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat (jogtanácsos által ellenjegyzett) alapján van lehetőség.

20 Az ingatlan-nyilvántartás részei Ingatlan-nyilvántartás I.

21 Az ingatlan-nyilvántartás részei Az ingatlan-nyilvántartás részei: –Tulajdoni lap (számítógépes adathordozón rögzített, olvasható formában megjeleníthető). –Törölt bejegyzések jegyzéke (tulajdoni lapról megszűnt bejegyzések). –Az ingatlan-nyilvántartási térkép (földmérési alaptérkép másolata - analóg esetén, digitális földmérési alaptérkép). + egyéb önálló ingatlanok alaprajza. –Okirattár (szerződések, társasház alapító okirat, közérdekű használati jogokat létesítő hatósági határozatok, bírósági ítéletek, közjegyzői hagyatékátadó végzések, egyéb határozatok stb.).

22 Az ingatlan-nyilvántartás részei Tulajdoni lap tartalma: –ingatlan adatai, –ingatlanhoz kapcsolódó jogok, jogilag jelentős tények, jogosultak és adataik. A tulajdoni lapokat 1-től kezdődően kell számozni. A tulajdoni lap száma mellett a település nevét (a terület fekvését) is fel kell tüntetni. Az ingatlan- nyilvántartás számítógépes rendszerében az ingatlan tulajdoni lapjának száma megegyezik a helyrajzi számmal. Egyes ingatlanok sajátos nyilvántartási szempontjaira figyelemmel a tulajdoni lap törzslapként és különlapként is vezethető  társasház, szövetkezeti ház.

23 Az ingatlan-nyilvántartás részei A tulajdoni lap részei: –A tulajdoni lap három (I. II. III.) részből áll. –A tulajdoni lap I. része az ingatlan következő adatait tartalmazza: település neve, helyrajzi szám, fekvés megjelölése, területnagyság, belterületen és ha rendelkezésre áll külterületen az ingatlan címét (közterület megnevezése, házszám), alrészlet jelét (területét), művelési ágat, kivett terület esetén annak megnevezését, minőségi osztályt (területét), kataszteri tiszta jövedelmet, az épület jellegét, telki szolgalmi jogot, földhasználati jogot, az ingatlan jogi jellegét (bányatelek, műemlék, társasház stb.), földminősítési mintatér megjelölését (digitális iny. nem nevesíti), egyéb szükséges adatokat (pl. lakóépületek száma, önálló szöveges bejegyzés).

24 Az ingatlan-nyilvántartás részei –A tulajdoni lap II. része a következő tartalommal rendelkezik: Tulajdonjogot, gondokság alá helyezés tényét, kiskorúság tényét. Az állam esetében a tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet megnevezését. Vagyonkezelői jogot. –A tulajdoni lap III. része a következő jogokat és tényeket tartalmazza: Megállapodáson vagy bírósági határozaton alapuló földhasználati jogot (Tul. lap I. része), haszonélvezeti jogot, használat jogát. Lakásszövetkezeti tagot megillető állandó használati jogot. Telki szolgalmi jogot  Tul. Lap I. része tartalmazza. Állandó jellegű földmérési jelek, ill. villamosberendezések elhelyezését biztosító használati jogot. Vezetékjogot, vízvezetési, bányaszolgalmi jogot, törvényen alapuló közérdekű használati jogot.

25 Az ingatlan-nyilvántartás részei –A tulajdoni lap III. részének további tartalmi elemei: Elő- és visszavásárlási, vételi jog, tartási- és életjáradéki jog, jelzálogjog, végrehajtási jog. III. részen bejegyzett jogosult kiskorúságának, ill. gondnokság alá helyezésének tényét. Felszámolási, végelszámolási eljárás megindítását. Bírósági vagy hatósági határozaton alapuló telekalakítási és építési tilalmat, kisajátítási és telekalakítási eljárás megindításának tényét. Perek, büntetőeljárás megindítását, árverés, nyilvános pályázat kitűzésének tényét. Zárlatot, zár alá vételt. Tulajdonjog fenntartással történt eladást. Ranghely megváltoztatását, jogerős hatósági vagy bírósági határozattal megállapított környezetkárosodás tényét, mértékét és jellegét. Épület létesítését, lebontását. Olyan egyéb jog vagy tényt, melynek bejegyzését tv. rendeli el.

26 Az ingatlan-nyilvántartás részei A bejegyzéseket, feljegyzéseket, adatváltozásra vonatkozó átvezetéseket a tulajdoni lap mindhárom részén sorszámozni kell. Ha több jogosult szerepel, mindegyiknek külön sorszámot kell adni. Minden bejegyzésben fel kell tüntetni a beadvány iktatószámát és érkezésének idejét. Meg kell nevezni a jogot vagy tényt és annak jogosultját. Az okirattár: –Bejegyzések alapjául szolgáló okiratokat, ezek hitelesített másolatait, kérelmeket, megkereséseket, ill. az ingatlan- nyilvántartási ügyben keletkezett egyéb iratokat tartalmazza. –Az okirattárban szereplő iratokat az ingatlanügyi hatóság egyéb irataitól elkülönítetten kell kezelni.

27 Az ingatlan-nyilvántartás részei Az ingatlan-nyilvántartási térkép tartalma(méreta.?): –Ingatlan-nyilvántartás céljára az állami földmérési alaptérkép nyilvántartási példánya szolgál. –Ha a földmérési alaptérkép digitális formában adathordozón, hitelesített formában megtalálható, akkor azt kell ingatlan-nyilvántartási térképként használni. – Tartalma a következő : Településnév, térképszelvény szám, a település közigazgatási határvonala, belterület, külterület, (zártkert) határvonala. Földrészlet határvonala és helyrajzi száma. Épület, építmény határvonala. Alrészlet jele, határvonala, művelési ág megnevezése. Földminősítési mintatér, földminősítéssel megállapított minőségi osztályok határvonalai és osztályozási száma. Dűlőnév, utcanév, házszám. Közterületről, ill. más ingatlanról nyíló pince bejárata.

28 Az ingatlan-nyilvántartás részei –EÖI alaprajza 1:100 vagy nagyobb méretarányban: Lakások és épülethelyiségek elhatároló vonalait. Településnév, az ingatlan utca, házszám, emelet és ajtószám szerinti megjelölését, az önálló ingatlan sorszámát és alapterületét. Törölt bejegyzések jegyzéke –Gépi adathordozón meg kell őrizni a tulajdoni lapról törölt bejegyzéseket és adatokat is, valamint a törlésre vonatkozó határozat számát, amely alapján a törlés alapjául szolgáló okirat visszakereshető.

29 Az ingatlan-nyilvántartás tárgya és tartalma I. Ingatlan-nyilvántartás I.

30 Az ingatlan-nyilvántartás tárgya … Az ingatlan-nyilvántartás tárgya az önálló ingatlan, melynek formái: –Földrészlet: A föld felszínének természetben összefüggő, közigazgatási vagy belterületi határ által meg nem szakított területe, melynek minden részén azonosak a tulajdoni vagy vagyonkezelői viszonyok. Építési telek. Utak, vasutak, terek, csatornák elágazással és kereszteződéssel, valamint közigazgatási vagy belterületi határ által meg nem szakított részei, amelyek tulajdonosa vagy vagyonkezelője azonos. A földrészletet művelési ágak és művelés alól kivett területek szerint további részekre kell bontani (alrészletek). Az alrészleteket továbbá minőségi osztályfoltokra kell bontani, ha szükséges. A földrészletet abban az esetben, ha 20-nál több alrészlet jönne létre, meg kell osztani.

31 Az ingatlan-nyilvántartás részei A földrészlettel együtt kell nyilvántartani az épületet, építményt, a társasháznál a tulajdonostársak közös tulajdonában lévő épületrészeket és a szövetkezeti háznál a szövetkezet tulajdonában lévő épületrészeket és helyiségeket, ha azok tulajdoni viszonyai a földrészletével megegyeznek. Azt a pincét melynek tulajdonosa azonos a földrészlet tulajdonosával, vagy amelynek bejárata a pince tulajdonosának földrészletén van, ugyanakkor átlóg szolgalmi jog alapján másik tulajdonú földrészlet alá. –Egyéb önálló ingatlanok: Az épületet, pincét, föld alatti garázst és más építményt, ha az nem vagy csak részben a földrészlet tulajdonosának a tulajdona. A társasházban lévő öröklakást, ill. külön tulajdonban álló, nem lakás céljára szolgáló helyiséget. A szövetkezeti házban lévő szövetkezeti lakást, ill. nem lakás céljára szolgáló helyiséget. A közterületről nyíló pincét, garázst.

32 Az ingatlan-nyilvántartás részei –Nem lakás céljára szolgáló épületeket, melyeket a társasházakra, ill. szövetkezeti ház tulajdonra vonatkozó szabályok szerint létesítettek: Társas garázs, társas üdülő, Üdülőszövetkezeti ház, Garázsszövetkezeti ház. Az ingatlan-nyilvántartás módja: –Az ingatlan területét méterrendszerben (hektár, négyzetméter) kell nyilvántartani. –A mező- és erdőgazdasági művelés alatt álló területeket a rendszeres földhasználatra vonatkozó állapotnak megfelelően művelési ágakban kell nyilvántartani, melyek a következők: Szántó, Kert, Gyümölcsös, Szőlő, Rét, Legelő, Halastó, Erdő, Fásított terület, (Művelés alól kivett terület), Nádas. Azokat a területeket, melyek nem állnak mezőgazdasági, vagy erdőgazdasági művelés alatt művelés alól kivett területeknek nevezzük. A település belterületének 1 ha meg nem haladó földrészletét akkor is művelés alól kivett területként kell nyilvántartani, ha az egyébként a valóságban művelés alatt áll. A művelés alatt álló területeket 1-8 közötti minőségi osztályba kell sorolni a becslőjárásnak, művelési ágnak megfelelően. A megfelelő kataszteri tiszta jövedelmet minden esetben fel kell tüntetni.

33 Az ingatlan-nyilvántartás tárgya … Művelési ágak részletesen: –Szántó: Rendszeresen szántóföldi művelés alatt áll. Átmenetileg termelés nélkül termőképes állapotban tartják: ugarolják, parlagon hagyják. Ritkábban telepített, gyümölcsfákkal, szőlővel rendszertelenül borított területeket, melyen szántóföldi művelést folytatnak. Magnyerés céljából fűmaggal bevetett területeket. Rizstelepek, spárgatelepek, földieper ültetvények. Faiskolák területeit, ipari-, energia- ill. gyógynövényekkel betelepített területeket. –Rét: Az a füves terület, melynek fűtermését rendszeres kaszálással hasznosítják.

34 Az ingatlan-nyilvántartás tárgya … Művelési ágak részletesen: –Legelő: Az a füves terület, melynek fűtermését rendszeres lelegeltetéssel hasznosítják. Ahol az elszórtan előforduló fák koronavetülete a terület kisebb, mint 30%-át fedi le. Külön jogszabály alapján vadföld és erdei tisztás. –Szőlő: A termesztett főnövény a szőlő. Szőlőalanytelepek. A szőlőtőkék kivágásáig a területet szőlő művelési ágban kell nyilvántartani. –Kert: Termesztett növények: zöldségfélék, virág-, vagy dísznövények. Szőlővel, gyümölcsfákkal és az előbb említettekkel vegyesen hasznosított területek. Komlóültetvények, melegágyak, palántanevelő telepek, karácsonyfa, vadgyümölcs telepek. Erdőgazdasági szaporítóanyagot szolgáltató területek: csemetekert, dugványtelep.

35 Az ingatlan-nyilvántartás tárgya … Művelési ágak részletesen: –Gyümölcsös: Termesztett főnövény a gyümölcsfa, ill. gyümölcstermő bokor. Gyümölcsfa-iskolai telepet (alany-, szemzőhajtás, magtermő ültetvény). Egy gyümölcsfasorból álló sorfásítást abban a művelési ágban kell nyilvántartani, melyen a fasor található. Az elhanyagolt (parlag) gyümölcsösöket addig kell az eredeti művelési ágban tartani, míg a területet más művelési ágban nem hasznosítják. –Nádas: A főnövény az ipari, mezőgazdasági, építkezési célú nád, vagy gyékény. –Erdő: Azt az 1500 m 2 -t elérő, vagy meghaladó területet, mely(en) –erdő által borított (+nyiladékok, tűzpászták), –legalább 3 sor erdei fával borított (erdősáv), –erdőtelepítés történt, –nem állandó jellegű erdészeti magánút.

36 Az ingatlan-nyilvántartás tárgya … Művelési ágak részletesen: –Erdő: >1 ha + fák tőnél mért távolsága 20 m-nél szélesebb + a terület 50%-ot meghaladó mértékben erdei fafajokkal fedett terület: –gyárak, üzemek, majorok területén belül található, –út, vasút, egyéb műszaki létesítmény területén található, és a létesítmény működéséhez szükséges, –folyót, patakot, csatornát szegélyez, zátonyon található. –Fásított terület: 400 m 2

37 Az ingatlan-nyilvántartás tárgya … Művelési ágak részletesen: –Halastó: Az a vízi létesítmény, amit a vízügyi hatóság engedélyével haltenyésztésre használnak + teleltető és ivadéknevelő tavak, töltések, csatornák. –Művelés alól kivett területek: Településekkel kapcsolatosan művelés alól kivett területek (1 ha-t meg nem haladó belterületi földrészlet; belterületen 1 ha-t meghaladó, valamint külterületi földrészletek azon részeit, melyeken építmény található a hozzá tartozó udvarral; közparkok, közkertek, arborétumok, gyógyhelyek, üdülőhelyek, táborok, sporttelepek stb.) Termeléssel és szolgáltatással kapcsolatos kivett területek (üzemek, meddőhányók, bányatavak, bányák, vízművek, szennyvíztisztító telepek, állati hulladéktemetők, dögterek, növényházak, mezőgazdasági telephelyek, terméketlen területek, állandó jellegű erdészeti magánút, erdei vasúti pálya, erdészeti létesítmény, vásárterek, kiállítási területek, állatok kegyeleti temetője, hulladéklerakó, temető)

38 Az ingatlan-nyilvántartás tárgya … Művelési ágak részletesen: –Művelés alól kivett területek: Közlekedéssel és hírközléssel kapcsolatos területek (helyi és országos közutak, magánutak, utak műtárgyai, 3 m-nél szélesebb tanyai bejáró utak; szőlőben, gyümölcsösben szállítást, művelést segítő utak, ha a sortávolságnál 3 m-rel szélesebbek; vasutak, repülőterek, kikötők, távközlési építményhez szükséges terület stb.) Vízgazdálkodással kapcsolatos területek (folyók, patakok, vízfolyások, természetes tavak, víztározók, horgásztavak, mocsarak, csatornák, árkok, védtöltések). Honvédelemmel és rendészettel kapcsolatos területek. Alrészlet: –A legkisebb területi mérték: 400 m 2. –Erdő esetében: 1500 m 2. –Ha a földrészleten belül valamely művelési ág nem éri el a legkisebb területi mérték értékét, akkor a mellette lévő nagyobb területű művelési ágú területhez kell hozzácsatolni.

39 Az ingatlan-nyilvántartás tárgya … Alrészlet: –Az állandó jellegű épületek nyilvántartása: lakó- és üdülőépületet a hozzá tartozó udvarral együtt területi megkötés nélkül + a területi mérték szerint többi művelési ág. Állandó jellegű egyéb épületek udvarral együtt + a tényleges művelési ág. Ha az épület és udvar által elfoglalt terület nem éri el a legkisebb területi mértéket, akkor a mellette található művelési ággal együtt kell nyilvántartani. Állandó jellegű építmény: 12 m 2 -nél nagyobb kőből, téglából, vályogból, tömött falból, vasbetonból, előre gyártott elemekből összeállított épület. Fa és vasvázas épületek közül az, amelynek szilárd alapja van.

40 Helyrajziszámozás Ingatlan-nyilvántartás I.

41 Helyrajziszámozás Domínium: önálló KSH kóddal rendelkező, földrajzilag különálló egység Különleges külterület = zártkert (1994. évi LV. tv.) Központi belterület: (közigazgatási egység központi részén helyezkedik el, közigazgatási szervek elhelyezkedési helye), különálló belterület (egymással nem összefüggőek)

42 Helyrajziszámozás A településeken minden egyes földrészletet egyedi azonosítóval kell ellátni, ez a helyrajzi szám. Közigazgatási egységen belül egy helyrajzi szám csak egyszer fordulhat elő. A település vagy annak egy részének újfelmérésekor a földrészletek helyrajzi számozását csak indokolt esetben szabad megváltoztatni. A 01 hrsz-ot minden esetben a központi belterület kapja. A belterületen áthaladó vonalas létesítményeket a fekvéshatárnál le kell zárni. Különleges külterületet csak vasút, országos közút, folyó vagy hajózható csatorna szakíthatja meg. Ha a vonalas létesítmény belterületen és különleges külterületen 1500 m-nél, míg külterületen 3000 m-nél hosszabb lenne, alkalmas helyen (útkereszteződés, híd stb.) le kell zárni.

43 Helyrajziszámozás Vonalas létesítmények: –Ha a vonalas létesítmények egy szintben keresztezik egymást, akkor az alacsonyabb rendű területét a csatlakozásnál le kell zárni. Rendűség sorrendje: Közforgalmi vasút Út  országos közút, önkormányzati közút, saját használatú út, talajút Gazdasági vagy iparvasút Folyó, csatorna, árok. –Ha a vonalas létesítmények több szintben metszik egymást, akkor a földfelszíni létesítményt kell ellátni egy helyrajzi számmal, a másikat pedig meg kell osztani. Helyrajzi szám: alfanumerikus változó, max. 18 karakter lehet. Önálló épület: Az abc nagybetűivel jelöljük őket, kivéve a magánhangzókat (kivéve A-t), a többjegyű mássalhangzókat és Q, W, X, Y és Z-t (összesen 17 betű felhasználása lehetséges). Ha a betűk elfogytak, a jelölést AA, AB … stb. jelöléssel kell folytatni. A lakások helyrajzi számozását ig lehet végezni.

44 Helyrajziszámozás A belterületi földrészleteket a központi belterület központjából kiindulva az óramutató járásával egyezően, körkörösen kell eggyel kezdődő folytatólagos egész számokkal ellátni. A különálló belterületeket a 0-s számuknak megfelelő sorrendben, a legmagasabb felhasznált helyrajzi szám után következő 101-el kezdve, de legalább 50 szám kihagyásával kell helyrajziszámozni. Pl. központi belterületen utolsó hrsz: 1774, a következő belterületi egység hrsz-a: (Megyei városok esetében: megfelelő kihagyott számmennyiség + követő 1001.). Az utakat, utcákat, egyéb közterületeket általában egy hrsz-al kell ellátni. Utcák kereszteződésénél a keskenyebb utcát, egyenlő szélességű utcáknál a rövidebb utcát kell megszakítani és külön-külön hrsz-okkal ellátni. A különleges külterületeket a 0-s számuknak megfelelő sorrendben, a legmagasabb felhasznált helyrajzi szám után következő 101-el kezdve, de legalább 50 szám kihagyásával kell helyrajziszámozni. Pl. utolsó belterületi hrsz: 4562, a következő különleges külterületi egység hrsz-a: Több különleges külterület esetén az előbbi irányadó.

45 Helyrajziszámozás Az említett, kihagyandó (legalább 50 db) helyrajzi számok darabszámát a megyei földhivatal indokolt esetben külön is megállapíthatja. A külterületi földrészleteket a központi belterület 01 hrsz-át követő nullás hrsz-okkal kell megjelölni figyelembe véve az egyéb belterület és különleges külterület számozását is (02, 03 … 0122, stb.)

46 Helyrajziszámozás A helyrajzi számot lehetőleg a földrészlet közepébe, merőlegesen az északi iránnyal kell elhelyezni. Keskeny földrészletbe a hossztengellyel párhuzamosan kell a helyrajzi számot elhelyezni. Amennyiben a helyrajzi szám a földrészlet geometriájában nem helyezhető el, akkor megengedett az ún. zászlózás megoldása is. Az EÖI ingatlanok azonosítóját a befoglaló földrészlet helyrajzi számából kiindulva kell képezni: 1222/1/A/12, 1556/5/BB (lásd ingatlan-nyilvántartás gyakorlati óra).

47 Helyrajziszámozás Az alrészleteket a magyar abc kisbetűivel kell jelölni. Megjelölésre a magánhangzók közül csak az a-t, mássalhangzók közül pedig csak az egyjegyűeket használhatjuk fel. Ha azonos művelési ágú területek többször fordulnak elő egy földrészleten belül, és egymással nem határosak, akkor külön alrészletként kell őket megjelölni. Alrészletként kell kezelni a művelés alól kivett területeket is, ha a legkisebb területi mértéket elérik. Ha a művelési ág területe nem éri el a legkisebb területi mértéket, akkor a szomszédos művelési ágú területhez kell csatolni. Ha egy földrészleten belül az alrészletek száma a huszat meghaladja, akkor a földrészletet úgy kell megosztani, hogy egyik újonnan keletkező földrészletben se haladják meg a 20- at.

48 Helyrajziszámozás Az alrészletek betűjelét poligonjuk közepén kell elhelyezni. Irányuk a helyrajzi száméval azonos, míg vonalas létesítmények esetén a hossztengelyre merőleges. A művelési ágak betűjelét az alrészletjel mellett kell elhelyezni. Ha az egész földrészlet egy művelési ágba tartozik, akkor a hrsz alatt kell a művelési ág betűjelét megírni.

49 Helyrajziszámozás Földrészletek megosztása: –Egész helyrajzi számú földrészlet megosztása esetén tört helyrajzi szám jön létre. A számláló az eredeti helyrajzi szám, míg alátörései 1-től kezdődő számok. –Tört helyrajzi szám megosztása esetén az új helyrajzi szám szintén tört helyrajzi szám lesz, melynek számlálója az eredeti földrészlet helyrajzi számának számlálójával azonos, míg nevezője az érintett helyrajzi számok legnagyobb alátörése után következő szám. –A megosztás után keletkező földrészletek számozását a szomszédos kisebb helyrajzi számú földrészlettől kezdve, a szomszédos nagyobb helyrajzi számú földrészlet felé kell végezni.

50 Helyrajziszámozás A szomszédos földrészletek közötti határvonal módosítása esetén az érintett helyrajzi számok nem változnak. Az összevonás esetén keletkezett földrészlet helyrajzi száma az érintett földrészletek helyrajzi számai közül a legkisebb egésznek, míg tört hrsz-ok esetén a legkisebb számlálójú hrsz legnagyobb alátörésű hrsz-ának felel meg.

51 Helyrajziszámozás Házhelyosztás: –Az 50 db-nál kevesebb házhely kialakítása esetén tört helyrajzi számozást alkalmazunk. –Ha a házhelyeket több földrészlet összevonása után alakították ki, akkor a földrészleteket először össze kellett vonni, majd megosztani. –Ha a kialakított földrészletek száma az ötvenet eléri vagy meghaladja, akkor a belterületi egység földrészleteinek legmagasabb helyrajzi számát követi számmal kell kezdeni a számozást. –Ha az érintett belterületnél a tartalékolt számcsoport nem elegendő, és a további belterület, ill. különleges külterület tartalék számcsoportjai sem állnak rendelkezésre, akkor a legmagasabb belterületi, ill. külterületi helyrajzi számot követő helyrajzi számtól kell a számozást folytatni. Az osztás a legmagasabb helyrajzi számtól számított 101-es számmal kezdődik, viszont itt is érvényes, hogy minimum ötven számot ki kell hagyni a már említett szabályok szerint.

52 Helyrajziszámozás Vonalas létesítmények: –új vonalas létesítmény keletkezésekor a megosztott földrészlet helyrajzi számának számlálója az érintett földrészlet eredeti helyrajzi száma, a nevezője pedig 1-től kezdődő sorszám, vagy az addig felhasznált legmagasabb alátörés után következő számmal kezdődő sorszám; –az egyes földrészletekben bekövetkezett tulajdonjog-változás ingatlan- nyilvántartási átvezetése után az új vonalas létesítményben lévő helyrajzi számokat össze kell vonni, és a vonalas létesítmény helyrajziszámozására a legkisebb számlálójú tört helyrajzi számának legnagyobb nevezőjű alátörését kell felhasználni. A vonalas létesítménnyel megosztott földrészletek helyrajzi számát változatlanul kell hagyni; –ha az új vonalas létesítmény elhelyezkedése olyan, hogy csak részben osztja meg a földrészleteket, az érintett földrészletekben lévő legkisebb helyrajzi számot alapul véve kell a vonalas létesítmény helyrajziszámozását elvégezni.

53 Helyrajziszámozás

54

55 Közigazgatási egységek határvonalának változása: –Külterület földrészletek esetén a számozást a közigazgatási egység külterületi földrészleteinek legmagasabb helyrajzi számát követő egész számmal kell kezdeni. Ha az átcsatolt földrészletek száma nem haladja meg a 20-at, akkor a csatlakozó földrészletek helyrajzi számának alátörésével is szabad számozni. –Belterületi és/vagy különleges külterületi földrészletek átcsatolása esetén a meglévő belterület, ill. különleges külterület földrészleteinek legmagasabb helyrajzi számát követő 101-el, de legalább 50 szám kihagyásával kell a helyrajzi számozást végezni. Ha belterület és különleges külterület is átcsatolásra került, akkor először az átcsatolt belterület majd utána az átcsatolt különleges külterület helyrajzi számozását kell elvégezni (követő 101, legalább 50 szám kihagyásával). Új közigazgatási egység keletkezése esetén az új település valamennyi földrészletét újból kell helyrajzi-számozni. A megmaradó település helyrajzi számait változatlanul kell hagyni.

56 Helyrajziszámozás Fekvéshatár változás: –Külterületből belterületbe csatolás esetén a belterület legmagasabb helyrajzi számát követő helyrajzi számmal kell a számozást kezdeni. Ha megkezdett százas számcsoport nem elegendő, ill. a következő százas számcsoport már fel van használva, akkor a belterületi, ill. különleges külterületi helyrajzi számok legmagasabb helyrajzi számától kell a számozást kezdeni, betartva a 101-es és legalább 50 kihagyásos szabályt. –Ha az átcsatolt földrészletek száma nem haladja meg a 20-at, akkor a csatlakozó földrészletek helyrajzi számának alátörésével is szabad helyrajzi számozni. Önálló belterületté nyilvánítás esetén: –Az érintett földrészleteket a belterületi, ill. különleges külterületi földrészletek legmagasabb helyrajzi számát követő 101-el, de legalább 50 szám kihagyásával kell helyrajzi számozni.

57 Helyrajziszámozás Belterületből külterületbe csatolás: –A földrészletek helyrajzi számozásához a csatlakozó külterületi földrészletek helyrajzi számát kell megfelelően alátörni. –Önálló belterületi egység külterületté nyilvánítása esetén a belterületi egység 0-s számát kell megfelelően alátörésekkel ellátni és felhasználni. Az alrészletek változása nem része a zárthelyi dolgozatnak.

58 Társasház Ingatlan-nyilvántartás I.

59 Társasház évi XIII. tc.: cél a lakásbajok megszüntetése, ill. enyhítése. A tipikus 2-6 lakásos társasházak építését és működését megfelelően szabályozta évi 11 tvr.: az állam nem képes mindenkinek lakást biztosítani. Teret kellett engedni a magánkezdeményezéseknek, a vállalati, a szövetkezeti lakásépítéseknek. Ekkor épültek a nagy lakóépületek, panelházak évi CLVII. tv.: Egyik cél a megváltozott viszonyok, állami és önkormányzati bérlakások társasházakká alakítása. A másik cél a lakásterhek megtöbbszöröződésének rendezése évi CXXXIII. tv.: Cél a döntéshozatal egyszerűsítése, lazítása. A közös költségek rendezése, megosztása, hátralékának behajtása.

60 Társasház Társasháztulajdon jön létre, ha az épületingatlanon az alapító okiratban meghatározott, műszakilag megosztott, legalább két önálló lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség, ill. legalább egy önálló lakás és egy nem lakás céljára szolgáló helyiség a tulajdonostársak külön tulajdonába kerül. Az épülethez tartozó földrészlet, továbbá a külön tulajdonként meg nem határozott épületrész, épületberendezés, nem lakás céljára szolgáló helyiség, ill. lakás – gondnoki, lakásfelügyelői lakás – a tulajdonostársak közös tulajdonába kerül. Az épület tartószerkezetei, azok részei, az épületek biztonságát, a tulajdonostársak közös célját szolgáló épületrész, épületberendezés és vagyontárgy akkor is a közös tulajdonba kerül, ha az külön tulajdonban álló helyiségben belül van. Ha a földrészlet nincs a társasházközösség közös tulajdonában, akkor a tulajdonostársakat (föld)használati jog illeti meg.

61 Társasház A társasháztulajdon egyesíti magában a tulajdonostársak külön tulajdonát és közös tulajdoni hányadrészét. A közös tulajdonban (különlap I. részén található jelölve eszmei hányadként) lévő ingatlanrész alkotórészét képezi a külön tulajdonban (különlapok tartalmazzák) álló lakásnak, együtt alkotnak egy önálló ingatlant. Ennek következménye az, hogy az önálló lakás és a közös tulajdoni hányad csak együtt ruházható át, ill. terhelhető meg. A társasház a közös ingatlantulajdon sajátos alakzata, mivel a tulajdonostársak közösségének relatív jogalanyisága (relatív jogképesség) van, csonka jogalanyiság, mivel az funkcióhoz, a társasház rendeltetéséhez kötött: „A társasház tulajdonostársainak közössége az általa viselt név alatt az épület fenntartása és a közös tulajdonnal kapcsolatos ügyek intézése során jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, önállóan perelhet és perelhető, gyakorolja a közös tulajdonból eredő jogokat, és viseli a közös tulajdon terheit.” A kötelezettségekért elsősorban a társasházközösség felel. Csak ha az igény érvényesítése eredménytelen marad, akkor a tulajdonosok egyenként egyszerű (sortartásos) kezesség szabályai szerint, főszabály szerint a tulajdoni hányaduk arányában felelnek a felmerült, vállalt kötelezettségekért

62 Társasház A társasház alapítása történhet: –szerződéssel, –sz ingatlan tulajdonosának egyoldalú jognyilatkozatával (önkormányzatok), –bírói ítélet alapján. Társasházat meglévő, vagy felépítendő épületre lehet alapítani. A szerződő felek, vagy az egyszemélyi alapító elhatározását alapító okiratba kell foglalni. Közös tulajdont bármelyik tulajdonostárs kérésére bíróság is társasházzá alakíthatja, ekkor az alapító okiratot a bírósági ítélet pótolja. Kiválás, szétválás: több épületből álló társasházak esetén a külön épületben lévő lakástulajdonosok kiválhatnak, és új társasházat alakíthatnak, de csak akkor, ha meglévő társasházak tulajdonosainak érdekét ez nem sérti. Az alapító okiratot közokiratba, vagy ügyvéd – jogkörén belül jogtanácsos – által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. A társasház alapításához szükséges a társasháztulajdonnak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése is. Csatolni kell a használatbavételi engedélyt, ill. a szervezeti és működési szabályzatot (ha van).

63 Társasház Az alapító okirat elfogadása, ill. módosítása – fő szabály szerint – egyhangúlag történik, míg a szervezeti és működési szabályzat elfogadásához egyszerű szótöbbség is elég. Az alakuló közgyűlést az alapító okirat aláírását követő 60 napon belül kell megtartani. Itt megválasztják a közös képviselőt, vagy intézőbizottságot és elnökét, ill. a számvizsgáló bizottságot (ha szükséges); az SZMSZ-t szintén el kell, hogy fogadják. A tulajdonostársakat külön tulajdonuk tekintetében megilleti: –A birtoklás, használat, hasznok szedése és rendelkezési jog. –E jogait a tulajdonos nem gyakorolhatja többi tulajdonostársának törvényes joga és érdeke sérelmével. –A közgyűlés – az érintett szomszédok 2/3-nak és az összes tulajdonostárs többségének határozatával – megtilthatja a külön tulajdonban lévő, nemlakás céljára szolgáló helyiség használatának, hasznosítása módjának megváltoztatását, ha az a társasház működését, a lakók nyugalmát zavarná.

64 Társasház A tulajdonostárs köteles: –A lakást fenntartani, felújítani, –szükséges intézkedést megtenni annak érdekében, hogy a közgyűlési határozatokat, ő vagy bérlője betartsa. –Tűrni köteles az esetleges bejutást, és fenntartási munkálatok elvégzését. –A lakásában tervezett építkezésről köteles értesíteni a közös képviselőt. –Köteles a közös tulajdonú részt érintő építkezés esetén a tulajdonostársak 4/5-ének hozzájárulását beszerezni. –A közgyűlés kötelezheti a következő bejelentésekre: Tulajdonosváltozást, Bérlő személy lakcímét, és adatait, Haszonélvező személyét, Az ottlakó személyek számát.

65 Társasház A közös tulajdonra vonatkozóan megilleti: –Megilleti a birtoklás és használat joga, –Viselik a közös tulajdonú részek fenntartásának költségeit, valamint a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokat (az ún. közös költségeket, felújítás, karbantartás). –Viselik az összes egyéb felmerülő költséget: üzemeltetési költségek (takarítás, kertápolás, közüzemi díjak, kéményseprés stb.) Társasház szervezete: –A közösség tagjai 6 társasház-öröklakásig alkalmazhatják a Tht- t, vagy a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó rendelkezéseit. –Ha a társasházban 6-nál több lakás van, akkor a legfőbb döntéshozó szerv a közgyűlés. –A közösség ügyintézését a közös képviselő látja el. –Az alapító okirat, ill. az SZMSZ intézőbizottság választását írhatja elő a közös képviselő helyett. –A társasházközösség számvizsgáló bizottság választásáról is dönthet. 25-nél több lakás esetén kötelező felállítani.

66 Társasház Társasház megszűnése: –A társasháztulajdon megszűntetéséhez valamennyi tulajdonostárs beleegyezése szükséges. –Bíróság ítéletével nem pótolhatja a hozzájárulást. –A társasház lakásszövetkezetté alakul. –A társasháztulajdon közös tulajdonná alakulhat vissza. –A lakások állami, ill. önkormányzati visszavásárlási lehetősége. –Lebontják, –Egyéb módon megsemmisül, –Kisajátítják.


Letölteni ppt "Az ingatlanok nyilvántartásának jelentősége, a földadókataszter és a telekkönyv Ingatlan-nyilvántartás I."

Hasonló előadás


Google Hirdetések