Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az ingatlanok nyilvántartásának jelent ő sége, a földadókataszter és a telekkönyv.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az ingatlanok nyilvántartásának jelent ő sége, a földadókataszter és a telekkönyv."— Előadás másolata:

1 Az ingatlanok nyilvántartásának jelent ő sége, a földadókataszter és a telekkönyv

2

3  Ingatlan-nyilvántartás célja: • Megbízható leltára, nyilvános és hiteles adattára az ország ingatlanainak:  tartalmazza az ország valamennyi ingatlanának adatait, az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és jogi szempontból jelent ő s tényeket,  a bejegyzett (jogi és természetes) személyek nyilvántartásához szükséges személyazonosító és lakcímadatokat.  az Inytv-ben felsorolt jogokon és tényeken kívül az ingatlan- nyilvántartásba más jog bejegyzését, vagy tény feljegyzését csak törvény rendelheti el. • A tulajdonszerzés egyik feltételének – a birtoklásnak – megvalósítása, virtuális pótlása.  Ingatlan-nyilvántartás jelent ő sége: • Nemzetgazdasági, mez ő gazdasági üzemi tervezés, földvédelem, rendeltetésszer ű földhasználat, területfejlesztés, területrendezés, településrendezés, közm ű nyilvántartás, statisztikai adatgy ű jtés alapja. • Magyarország (ingatlan) tulajdoni rendjének alapja. • Egzisztencia mérvadója.

4  Ingatlan-nyilvántartás jelent ő sége: • Jogbiztonság szolgálata:  Tulajdonos védelme,  Jogot szerz ő k védelme,  Kötelezettséget vállalók védelme. • Tradicionális rendszer: tulajdonszerzés = megegyezés+a dolog tényleges átadása (ingók esetében, római jogi terminológia), ingatlanok esetében egy jelzés, a hatalomban tartás jelzése.  Ingatlanszerzés megjelenítésének két rendszere: • Konstitutív rendszer: a jog megszerzése a nyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre. • Deklaratív, ill. bejegyzést ő l független rendszer:  Nincs tényleges nyilvántartás: a vev ő érdeke, hogy tájékozódjék a tulajdonlás iránt.  Jogcímnyilvántartás: a bejegyzés nem keletkeztet jogot, de a nyilvántartásban bízó, jóhiszem ű személy védelemben részesül.  Hatósági közzétételi rendszer: a jogváltozást be kell jelenteni, melyr ő l közokiratot állítanak ki. • Vegyes rendszer:  Egyes jogok a nyilvántartásba történ ő bejegyzéssel jönnek létre,  míg mások a hatósági nyilvántartási rendszerbe történ ő bejegyzés nélkül is létrejönnek, fennállnak.

5  Nyilvántartás módja: • Személy szerinti nyilvántartás (perszonálfólia elve): a tulajdonoshoz rendeljük hozzá ingatlanjait.  Állami földkönyv  Telekkönyv  Földhasználati Nyilvántartási rendszer • Tárgy szerinti (ingatlanonkénti) nyilvántartás (reálfólia elve): az ingatlanhoz rendeljük hozzá annak tulajdonosait.  Ma is m ű köd ő ingatlan-nyilvántartás. Minden önálló ingatlanról nyilvántartás (tulajdoni lap) készül. • A számítógépes nyilvántartás szempontjából mindegy, hogy melyik módot válasszuk. • Adatok összekapcsolása:  magánautonómia, magántitok sérelme – alkotmányos aggályok.  A rendszer még nincs automatikusan, integráltan összekötve az országos személyi adat- és lakcím- nyilvántartással.

6  A nyilvántartás kezdetei: • A h ű béri viszonyok az ingatlan tulajdonjoga alapján ítélhet ő k meg: honvédelmi kötelezettség, közteherviselés, közjogi állás megítélése. • Adósságok nyilvántartása: betáblázás (intabulatio) intézménye. Az ingatlanon fennálló terhek bejegyzésére szolgált. Jelzálogkönyv volt, mely kés ő bb beolvadt a városi telekkönyvbe. • Az átruházás nyilvánosságának igénye: a tulajdonjog a közösség el ő tt is tisztázva legyen. Ingatlanszerzés küls ő megnyilvánulása, bevezetés.  Hivatalos, ünnepélyes események – beiktatás intézménye (statutio): királyi (f ő bírói) megbízott+hiteles hely képvisel ő je+szomszédok+megadományozott. A szerz ő déseket a konventek vagy a székeskáptalanok el ő tt kellett bevallani és kiállítani, az okiratot meg ő rizték.  Szabad királyi városokban a polgár az ingatlanát csak a bíró és az esküdtszék jelenlétében idegeníthette el. A tulajdonjog változást közhiteles nyilvántartásban regisztrálták (Grundbuch). • A telekkönyv bevezetésének igénye már a reformkorban is felmerült (1844). • Társadalmi, gazdasági változások, a forgalom biztonsága indukálta a tényleges bevezetés elrendelését.

7  Telekkönyv: • A telekkönyv, vagy nyilvánkönyv létrehozását a gazdasági fejl ő dés kényszerítette ki. A kezdeti t ő kés gazdasági fejl ő dés alapját, motorját a föld tulajdona és az arra alapítható jogok (terhek) sokasága jelentette. • A magánszféra, a „magánügy” kikényszerítette egy mindenki által elfogadott, „közhiteles” nyilvántartás felállítását. • Osztrák Polgári Törvénykönyv bevezetése (OPTK). 43. § Az átruházáshoz az is szükséges, hogy a szerzési ügylet a nyilvánkönyvbe beiktattassék. • A telekkönyv felállításának, bevezetésének kezdete. • Az évi Országbírói értekezlet: fenntartotta a rendelet hatályát. • Az ingatlanokat településenként házról házra (helyszínelés) járva, személyi rendszer alapján írták össze. Az eredményt, a kialakított birtoktesteket hirdetményi úton közölték a lakossággal. Az érintettek kifogással élhettek. Meghatározott id ő elteltével a helyszínelési jegyz ő könyveket telekjegyz ő könyvként hitelesítették. (Betétszerkesztés: kiküldött bizottság+felek+érdekeltek+helyszíni meghallgatás+okiratok  bevezetés a telekkönyvi betétbe.) • A kés ő bbiekben a telekjegyz ő könyvekb ő l telekkönyvi betéteket szerkesztettek, azok átdolgozásával, egyeztetésével.

8  Telekkönyv: • A telekkönyv három részb ő l állt:  „A” lap, birtokállási lap: az ingatlan tárgyi adatait tartalmazta (szolgalom, térmérték, min ő ség, jövedelem).  „B” lap, tulajdoni lap: tulajdonos neve, tulajdonszerzés alapja (jogcím), vételár. Tulajdonjog korlátozásai: zálogvisszavásárlási jog, el ő vásárlási jog.  „C” lap, teherlap: idegen dologbeli jogok. Zálog, szolgalom, bérlet, haszonbérlet stb. • 1886-ban a kataszterrel összhangba hozták  térképi alapok átvétele. • Járásbíróságok vezették. • A telekkönyv legnagyobb hiányossága az volt, hogy nem tartalmazott minden ingatlant:  egyes ingatlanok kimaradtak a helyszínelési jegyz ő könyvekb ő l,  kés ő bb váltak magánforgalom tárgyává,  az állami tulajdonú ingatlanok jó része nem volt tárgya a telekkönyvnek.

9  Földadókataszter: • II. József próbálkozásai a földadó kivetésére (1785) kudarccal végz ő dtek: „A házakról eltávolították a számozást, a határjeleket és a mesgyekarókat kitaposták. … Számos megyében a földmérés munkarészeit máglyára hordták. Biharban pl. 10 szekérnyi irat égetését az akasztófa alatt vitték végbe.” • császári pátens (Ferenc József császár): a földadókataszter bevezetésének elrendelése a Magyar Királyság területén. A községenkénti adótelekkönyvek elkészítése 1859-ig tartott (Erdélyben 1867-ig). • a földadókatasztert legalizálta az OGY. • A nyilvántartás perszonálfólia elve alapján került megszervezésre. • A földadó mértéke a földek jövedelmez ő ségéhez kapcsolódott: talajtani és agroökonómiai vizsgálatok alapján. • A föld m ű velése azonos ráfordítás mellett eltér ő hozadékot eredményez: átlagtermés (10 év) – gazdálkodó rendes költségei (6 év átlaga) = kataszteri tiszta jövedelem. • M ű velési áganként (a kezdetekkor 7 db  Sz, K, R, L, N = 10 év; Sz ő = 15 év; E = 25 év), becsl ő járásonként (osztályozási vidékekként) határozták meg a 8 min ő ségi osztályt, mely kataszteri holdra vetítve eltér ő aranykorona értéket kapott  ma AK/ha.  1964-t ő l az állami földnyilvántartás veszi át a földadókataszter helyét, új szerepkört kap: nemzetgazdasági tervezés, beszolgáltatási rendszer, adózás ellen ő rzése, rendeltetésszer ű földhasználat felügyelete. • A nyilvántartás reálfólia elve alapján épült fel, melyet községekre bontva vezettek a járási tanácsok mez ő gazdasági osztályain. • Tárgya az ország egész területe volt: belterület, külterület egyaránt.

10  Állami földnyilvántartás: • Részei: kataszteri birtokív, kataszteri térkép, mintatérjegyzék, összesít ő k, részletes osztálykivonat, határleírási jegyz ő könyv. • Nyilvántartásba kerültek azok a területek is, melyek földadó alá nem es ő területekként (fanet) szolgáltak: épület, udvar, árok, folyó, tó, patak stb.  A két rendszer összehasonlítása: • Mindkét nyilvántartás alapja az ingatlan, ennek ellenére hiányosak. • Kataszter a földrajzi, gazdasági és fizikai paramétereket, míg a telekkönyv a jogokat és jogilag jelent ő s tényeket tartalmazta. • Telekkönyv: járásbíróságok, kataszter: közigazgatási szervek • Telekkönyv: magánérdeket, kataszter: közérdeket szolgálja. • Nyilvánosság: adókataszter esetén korlátozott, telekkönyv nyilvános. • Telekkönyvi elvek nem érvényesültek a kataszteri nyilvántartásban.

11 Az ingatlan-nyilvántartás alapelvei

12  Az ingatlan-nyilvántartási törvényben nevesített alapelvek a következ ő k: • Bejegyzés elve • Nyilvánosság elve • Közhitelesség elve • Kérelemhez kötöttség elve • Rangsor elve • Okirat elve  Bejegyzés elve: • Egyes, az ingatlanokkal kapcsolatos fontosabb jogokat, azok bejegyzése az ingatlan-nyilvántartásba keletkezteti – ezek a konstitutív hatályú bejegyzések:  az átruházáson alapuló tulajdonjog,  a szerz ő désen alapuló vagyonkezel ő i, földhasználati, haszonélvezeti jog, használat joga, telki szolgalmi jog és a jelzálogjog. • Deklaratív hatályú bejegyzések – az ingatlan-nyilvántartásba történ ő bejegyzés nélkül is létrejönnek, fennállnak:  A tulajdonjog növedék, ráépítés, elbirtoklás, öröklés esetén.  Földhasználati jog, haszonélvezeti jog, szolgalmi jog, ha törvény alapján keletkezik.

13  Egyéb bejegyezhet ő jogok: lakásszövetkezeti tag állandó használati joga, bírósági határozaton alapuló földhasználati jog, földmérési jelek, villamos berendezések elhelyezését biztosító használati jog, vezetékjog, vízvezetési és bányaszolgalmi jog, el ő - és visszavásárlási, vételi jog, tartási és életjáradéki jog, végrehajtási jog, term ő föld haszonbérleti joga, halászati jog.  Következmény: a jog bejegyzése után harmadik személy nem hivatkozhat sikeresen a fennálló jog nem tudására. • A jogilag jelent ő s tényeket is két csoportba sorolhatjuk:  A bejegyzés elmaradása esetén is bekövetkez ő joghatásokat az informatív hatályú tények csoportja alkotja:  jogosult kiskorúsága,  gondokság alá helyezés,  végelszámolási és felszámolási eljárás.  A tényre vonatkozó joghatások csak a nyilvántartásba történ ő bejegyzéssel jönnek létre (deklaratív tények csoportja). A bejegyzés elmaradása esetén a jogosult ezeket nem érvényesítheti sikeresen a jóhiszem ű harmadik jogszerz ő vel szemben.  jogszabályon vagy bírósági határozaton alapuló tulajdoni korlátozás, telekalakítási és építési tilalom, kisajátítás és telekalakítás megindítása,  jogorvoslati kérelem, szerz ő désen vagy végintézkedésen alapuló elidegenítési és terhelési tilalom, perek és büntet ő eljárás megindítása, árverés, zárlat, tulajdonjog fenntartással történ ő eladás,  törölt jelzálogjog ranghelyének el ő zetes biztosítása, ranghely megváltoztatása,  zálogjog érvényesítésével, átruházásával, megsz ű nésével kapcsolatos tények,  épület lebontásának és létesítésének ténye.

14  Nyilvánosság elve: • A tulajdoni lap tartalma korlátozás nélkül megismerhet ő : azt bárki megtekintheti, arról feljegyzést készíthet, hiteles másolatot kérhet.  Formái (analóg és digitális formában):  Teljes másolat: valamennyi bejegyzést tartalmazza szó szerint.  Szemle másolat: csak a fennálló bejegyzéseket tartalmazza szó szerint.  Részadat-szolgáltatás.  A tulajdoni lapról kiállítható mind hiteles, mind nem hiteles másolat akár analóg, akár digitális, elektronikus úton (fokozott biztonságú elektronikus intézményi aláírás + id ő bélyegz ő ).  A közjegyz ő a tulajdoni lap tartalmáról tanúsítványt állíthat ki, mely a tulajdoni lap másolattal egyenérték ű. • A tulajdoni lap tartalmán túlmen ő adatokat, okiratokat csak a jogosult vagy a kötelezett engedélyével lehet megismerni, melyet teljes bizonyító erej ű magánokiratba, vagy közokiratba kell foglalni. • Jogi érdek valószín ű sítése esetén írásban kell az igényl ő nek nyilatkoznia (joga érvényesítéséhez, jogszabályból, ill. hatósági határozatból ered ő kötelezettsége teljesítéséhez szükséges). • Korlátozott megismerhet ő ség vonatkozik a következ ő kre:  magán, vagy közokirat, hatósági határozat, mely bejegyzésül, vagy törlésül szolgált,  tulajdonosok jegyzéke (névmutató). • Az ingatlan természetben meghatározott részére bejegyzett jogok, ill. feljegyzett tények és átvezetett adatok alapjául szolgáló okiratnak az a része, mely a természetbeni részre vonatkozik, korlátozás nélkül megismerhet ő. • Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalma korlátozás nélkül megismerhet ő, azt bárki megtekintheti, arról feljegyzést készíthet és hiteles másolatot kérhet. Formái:  Szemle másolat: hatályos (fennálló) térképi állapotot tartalmazza.  Teljes másolat: a hatályos térképi állapoton kívül az el ő zetes térképi változásokat is tartalmazza.

15  Közhitelesség elve: • Az ingatlan-nyilvántartás a bejegyzett jogok és a feljegyzett tények fennállását hitelesen tanúsítja. A bejegyzett jog megilleti a jogosultként feltüntetett személyt. Senki sem hivatkozhat arra, hogy a bejegyzett jog, feljegyzett tény fennállásáról nem tudott. • Az ingatlanra nem vonatkozik több, más olyan jog, amely csak a telekkönyvi bejegyzéssel jön létre. • A törölt jogok, tények esetén azt kell feltételezni, hogy azok már nem állnak fenn. • A közhitelesség csak a jóhiszem ű felet védi. Vélelmezni kell annak jóhiszem ű ségét, aki az ingatlan-nyilvántartásban bízva ellenérték fejében szerez jogot. • A jogszerz ő k kötelesek az ingatlan-nyilvántartás tartalmáról meggy ő z ő dni, mulasztásuk rosszhiszem ű séget és a következmények vállalását okozza. • Az ingatlan-nyilvántartáson kívül jogot szerz ő személy nem érvényesítheti megszerzett jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett, ill. ő t rangsorban megel ő z ő jóhiszem ű jogszerz ő vel szemben. • Bizonyítási teher: az ingatlan-nyilvántartásban szerepl ő adatokkal szemben a bizonyítás azt terheli, aki az adatok helyességét, valósággal egyez ő ségét vitatja.

16  Közhitelesség elve: • Ha a ingatlan-nyilvántartás tulajdoni lapja szerinti és a térképi adatbázis alapján földmérési jogszabályok szerint meghatározott terület eltér egymástól, akkor az utóbbi az irányadó. • Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis hitelesen tanúsítja a földmérési törvényben meghatározott állami alapadat-tartalmat. • Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban rögzített földrészletr ő l és egyéb önálló ingatlanról az ellenkez ő bizonyításig azt kell feltételezni, hogy fennáll és határvonalainak ábrázolása helyes és teljes. • A fenti adatbázisban nem rögzített, vagy törölt földrészletr ő l és egyéb önálló ingatlanról azt kell vélelmezni, hogy az nem áll fenn. • A bizonyítási kötelezettség azt terheli, aki az adatbázis tartalmát vitatja.  Kérelemhez kötöttség elve: • Tulajdonnal való szabad rendelkezés és keresethez kötöttség elvéb ő l származtatható. • A jogok bejegyzésére és tények feljegyzésére irányuló ingatlan- nyilvántartási eljárás az ügyfél kérelmére, vagy hatósági megkeresésre irányul. • Csak azok a jogok és tények jegyezhet ő k be, ill. fel, melyet a kérelem, ill. a megkeresés megjelöl. • Határozat, bejegyzés, feljegyzés javítása és kiegészítése csak a kérelemben foglaltaknak megfelel ő en lehetséges.  Rangsor elve: • A ranghely a bejegyzés id ő pontját, a konstitutív hatály beálltát jelenti. • A rangsor a bejegyzések egymáshoz való viszonyát jelenti.

17  Rangsor elve: • Kizáró bejegyzések (pl. tulajdonjog) közül csak a kés ő bbi hatályos, míg az összefér ő jogok közül a rangsorban el ő rébb álló jog megel ő zi a kés ő bbit (pl. haszonélvezeti jog, jelzálogjog). • A bejegyzés ranghelyét, rangsorát a kérelem, megkeresés iktatási id ő pontja határozza meg. • A ranghelyek egymáshoz viszonyított sorrendje eljárási szempontból a beadványok elintézésének id ő beli rendjét is jelenti. • Ranghelyet csak kérelemhez csatolt okirattal lehet alapítani. • Ranghely el ő zetes biztosításának, fenntartását tényét legfeljebb 1 évi id ő tartamra lehet a tulajdoni lapra feljegyezni. • A ranghely módosítása harmadik személy jogainak sérelmével nem járhat.  Okirati elv: • Jog, jogilag jelent ő s tény, ill. adatok átvezetése csak az Iny. törvényben meghatározott okirat vagy joger ő s hatósági, vagy bírósági határozat alapján lehetséges. • Okirat  közokirat vagy teljes bizonyító erej ű magánokirat, vagy ezek közjegyz ő által hitelesített másolata. • Az okirat igazolja a jog, tény keletkezését, megsz ű nését vagy módosulását + bejegyzési engedély (joggal azonos okiratban vagy külön is megadható azonos alakisággal). • Tulajdonjog, haszonélvezeti jog, használat joga, telki szolgalmi jog, vételi jog, jelzálogjog keletkezésére, módosulására, megsz ű nésére vonatkozó bejegyzésre közokirat vagy ügyvéd által ellenjegyzett (vagy ügykörében eljáró jogtanácsos által ellenjegyzett) magánokirat alapján van lehet ő ség: min ő sített okirati forma.

18 Az ingatlan-nyilvántartás részei

19  Az ingatlan-nyilvántartás részei: • Tulajdoni lap (számítógépes adathordozón rögzített adatbázisból, olvasható formában megjeleníthet ő ). • Törölt bejegyzések jegyzéke (adatbázisa) (tulajdoni lapról megsz ű nt bejegyzések adatainak adatbázisa). • Állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis (számítógépes adathordozón rögzített földmérési alaptérképi adatbázis) + egyéb önálló ingatlanok alaprajza vagy egyéb ábrázolása (része az ingatlan- nyilvántartási térképi adatbázisnak). • Analóg és digitális archív térképi adatok adatbázisa • Okirattár (kérelmek, megkeresések, szerz ő dések, társasház alapító okirat, közérdek ű használati jogokat létesít ő hatósági határozatok, bírósági ítéletek, közjegyz ő i hagyatékátadó végzések, egyéb határozatok stb.).

20  Tulajdoni lap tartalma: • ingatlan adatai, • ingatlanhoz kapcsolódó jogok, jogilag jelent ő s tények, jogosultak és adataik.  A változásvezetés az adatok esetén átvezetéssel, jogok esetén bejegyzéssel, míg a jogilag jelent ő s tények esetén feljegyzéssel történik.  A tulajdoni lapokat településenként 1-t ő l kezd ő d ő en kell számozni. A tulajdoni lap száma mellett a település nevét (a terület fekvését) is fel kell tüntetni. Az ingatlan- nyilvántartás számítógépes rendszerében az ingatlan tulajdoni lapjának száma megegyezik a helyrajzi számmal vagy az ingatlan egyedi azonosítójával.  A tulajdoni lap törzslapként (társasház közös tulajdonban álló tárgyai, szövetkezeti ház szövetkezeti tulajdonban álló tárgyai) és különlapként (lakások, és nem lakás céljára szolgáló helyiségek) is vezethet ő társasház, szövetkezeti ház nyilvántartása esetén.

21  A tulajdoni lap részei: • A tulajdoni lap három (I. II. III.) részb ő l áll. • A tulajdoni lap I. része az ingatlan következ ő adatait tartalmazza:  település neve, fekvés megjelölése, az ingatlan helyrajzi száma, területnagysága,  a bejegyzés, feljegyzés státuszát, sorszámát, bejegyz ő -törl ő határozatszám.  belterületen és ha rendelkezésre áll külterületen az ingatlan címét (közterület megnevezése, közterület jellege, házszám, ill. házszám hiányában a helyrajzi szám),  alrészlet jelét (területét), m ű velési ágat, kivett terület esetén annak megnevezését,  min ő ségi osztályt (területét), kataszteri tiszta jövedelmet,  az épület jellegét, telki szolgalmi jogot, földhasználati jogot,  az ingatlan jogi jellegét (bányatelek, m ű emlék, társasház stb.),  földmin ő sítési mintatér megjelölését,  egyéb szükséges adatokat (pl. lakóépületek száma, önálló szöveges bejegyzés).

22 • A tulajdoni lap II. része a következ ő tartalommal rendelkezik:  A bejegyzés, feljegyzés státuszát, sorszámát, bejegyz ő -törl ő határozatszámot.  Tulajdonjogot,  Gondokság alá helyezés tényét, kiskorúság tényét.  Az állam esetében a tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet megnevezését.  Tulajdoni hányad, szerzési hányad, jogcím, jogállás, tulajdonos megnevezését és adatait.  Vagyonkezel ő i jogot, vagyonkezel ő megnevezését.  Utalás, megjegyzés. • A tulajdoni lap III. része a következ ő jogokat és tényeket tartalmazza:  A bejegyzés, feljegyzés státuszát, sorszámát, bejegyz ő -törl ő határozatszám. Utalás, megjegyzés.  Megállapodáson vagy bírósági határozaton alapuló földhasználati jogot (Tul. lap I. része is), haszonélvezeti jogot, használat jogát.  Lakásszövetkezeti tagot megillet ő állandó használati jogot.  Telki szolgalmi jogot  Tul. Lap I. része tartalmazza!  Állandó jelleg ű földmérési jelek, ill. villamosberendezések elhelyezését biztosító használati jogot.  Vezetékjogot, vízvezetési, bányaszolgalmi jogot, törvényen alapuló közérdek ű használati jogot.

23 • A tulajdoni lap III. részének további néhány tartalmi eleme (a felsorolás nem teljes):  El ő - és visszavásárlási, vételi jog, tartási- és életjáradéki jog, jelzálogjog, végrehajtási jog.  III. részen bejegyzett jogosult kiskorúságának, ill. gondnokság alá helyezésének tényét.  Felszámolási, végelszámolási eljárás megindítását.  Bírósági vagy hatósági határozaton alapuló telekalakítási és építési tilalmat, kisajátítási és telekalakítási eljárás megindításának tényét.  Perek, büntet ő eljárás megindítását, árverés, nyilvános pályázat kit ű zésének tényét.  Zárlatot, zár alá vételt.  Tulajdonjog fenntartással történt eladást.  Ranghely megváltoztatását, joger ő s hatósági vagy bírósági határozattal megállapított környezetkárosodás tényét, mértékét és jellegét.  Épület létesítését, lebontását.  Olyan egyéb jog vagy tényt, melynek bejegyzését tv. rendeli el.  Jogosult megnevezését és adatait. • A tulajdoni lap tartalmazza továbbá a fennálló széljegyeket is.

24  A bejegyzéseket, feljegyzéseket, adatváltozásra vonatkozó átvezetéseket a tulajdoni lap mindhárom részén sorszámozni kell. Ha több jogosult szerepel, mindegyiknek külön sorszámot kell adni.  Minden bejegyzésben fel kell tüntetni a beadvány iktatószámát és érkezésének idejét, meg kell nevezni a jogot vagy tényt és annak jogosultját.  Az okirattár: • Az okirattár Bejegyzések alapjául szolgáló okiratokat, ezek hitelesített másolatait, kérelmeket, megkereséseket, ill. az ingatlan-nyilvántartási ügyben keletkezett egyéb iratokat tartalmazza. • Az okirattárban szerepl ő iratokat az ingatlanügyi hatóság egyéb irataitól elkülönítetten kell kezelni.

25  Az Állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis : • Az ingatlan-nyilvántartás céljára a földmérési törvényben meghatározott térképi adatbázis szolgál, mely a következ ő ket tartalmazza:  település azonosítóját,  a település közigazgatási határvonalát, belterület, külterület, zártkert (fekvések) határvonalát,  a földrészletek határvonalát és helyrajzi számát,  a pincék bejáratait,  alrészletek jelét, határvonalát és megnevezését,  a m ű velési ágakat és azok bet ű jelét,  földmin ő sítési mintatereket,  földmin ő sítéssel megállapított min ő ségi osztályok határvonalait és azok megjelölését,  d ű l ő neveket, utcaneveket, házszámokat,  [önálló ingatlannak nem min ő sül ő földfelszíni, valamint egyes földfelszín feletti, ill. alatti építményeket és egyéb létesítményeket, továbbá azok meghatározott tartozékait és azonosítóit,]  [az egyéb önálló ingatlanok alaprajzait, geometriai jellemz ő it, helyrajzi számát és egyedi azonosítóját.]

26 • EÖI alaprajza 1:100 vagy nagyobb méretarányban, mely tartalmazza:  Az öröklakások és szövetkezeti lakások elhatároló vonalait.  Társasháznál a közös, szövetkezeti háznál a szövetkezeti tulajdonban lév ő épületrészek elhatároló vonalait.  Az alaprajzon fel kell tüntetni a település nevét, az ingatlan utca, házszám, emelet és ajtószám szerinti megjelölését, az önálló ingatlan sorszámát és alapterületét.  Törölt bejegyzések jegyzéke (adatbázisa) • Az ingatlan-nyilvántartási adatbázisban meg kell ő rizni a tulajdoni lapról törölt bejegyzéseket és adatokat, valamint a törlésre vonatkozó határozat számát, amely alapján a törlés alapjául szolgáló okirat visszakereshet ő.

27 Az ingatlan-nyilvántartás tárgya és tartalma I. (Földrészlet és egyéb önálló ingatlanok)

28  Az ingatlan-nyilvántartás tárgya az önálló ingatlan, melynek formái: • Földrészlet:  Definíció:  A föld felszínének természetben összefügg ő, közigazgatási vagy belterületi határ által meg nem szakított területe, melynek minden részén azonosak a tulajdoni vagy vagyonkezel ő i viszonyok.  Építési telek a tulajdoni és vagyonkezel ő i viszonyoktól függetlenül.  Utak, vasutak, terek, csatornák elágazással és keresztez ő déssel, valamint közigazgatási vagy belterületi határ által meg nem szakított részei, amelyek tulajdonosa vagy vagyonkezel ő je azonos. • A földrészletet m ű velési ágak és m ű velés alól kivett területek szerint további részekre kell bontani (alrészletek). • Az alrészleteket m ű velési áganként min ő ségi osztályfoltokra kell tagolni (ha szükséges). • A földrészletet abban az esetben, ha 20-nál több alrészletet tartalmazna, meg kell osztani.  A földrészlettel együtt kell nyilvántartani a földön(felszínen) létesített épületet, építményt, a társasháznál a tulajdonostársak közös tulajdonában lév ő épületrészeket és helyiségeket; a szövetkezeti háznál a szövetkezet tulajdonában lév ő épületrészeket és helyiségeket, ha azok tulajdoni viszonyai a földrészletével megegyeznek.

29  Azt a pincét melynek tulajdonosa azonos a földrészlet tulajdonosával, vagy amelynek bejárata a pince tulajdonosának földrészletén van, ugyanakkor átlóg szolgalmi jog alapján másik tulajdonú földrészlet alá. • Egyéb önálló ingatlanok:  Az épület, pince, föld alatti garázs és más építmény, ha az nem vagy csak részben a földrészlet tulajdonosának a tulajdona: önálló tulajdonú épület, építmény jön létre.  Ha a földrészlet és a rajta lév ő épület tulajdonjoga elválik egymástól, a földrészletet és az épületet külön tulajdoni lapon kell nyilvántartani. A földrészlet tulajdoni lapjára be kell jegyezni az épület tulajdonosát megillet ő földhasználati jogot.  A társasházban lév ő öröklakás, ill. külön tulajdonban álló, nem lakás céljára szolgáló helyiség (és a közös tulajdonból a tulajdonost megillet ő hányad).  A szövetkezeti házban lév ő szövetkezeti lakást, ill. nem lakás céljára szolgáló helyiséget.  A közterületr ő l nyíló pincét, garázst, raktárt függetlenül annak rendeltetését ő l: a pince bejárata közterületr ő l nyílik, és nem a pince tulajdonosának a tulajdonában álló ingatlan alá nyúlik be.

30 • A nem lakás céljára szolgáló épületeket, melyeket a társasházakra, ill. szövetkezeti ház tulajdonra vonatkozó szabályok szerint létesítettek, szintén egyéb önálló ingatlanként kell nyilvántartani:  Társas garázs, társas üdül ő,  Üdül ő szövetkezeti ház, Garázsszövetkezeti ház. • Az örök- vagy a szövetkezeti lakás tulajdonosának többi helyiségét (pl. garázs, lakás kialakítására szolgáló tet ő tér, padlástér stb.) az alapító okirat, illetve a lakásszövetkezeti alapszabály rendelkezését ő l függ ő en kell a lakással együtt vagy önálló ingatlanként nyilvántartani.  Az ingatlan-nyilvántartás módja: • Az ingatlan területét méterrendszerben (hektár, négyzetméter) kell nyilvántartani. • A mez ő - és erd ő gazdasági m ű velés alatt álló területeket a rendszeres földhasználatra vonatkozó állapotnak megfelel ő en m ű velési ágakban kell nyilvántartani, melyek a következ ő k:  Szántó, Kert, Gyümölcsös, Sz ő l ő, Rét, Legel ő, Halastó, Erd ő, Fásított terület, (M ű velés alól kivett terület), Nádas.  Azokat a területeket, melyek nem állnak mez ő gazdasági, vagy erd ő gazdasági m ű velés alatt m ű velés alól kivett területeknek nevezzük.  A település belterületének 1 ha-t meg nem haladó földrészletét akkor is m ű velés alól kivett területként kell nyilvántartani, ha az egyébként a valóságban m ű velés alatt áll.  A m ű velés alatt álló területeket term ő képességük alapján1-8 számérték közötti min ő ségi osztályba kell sorolni a becsl ő járásnak (osztályozási vidéknek), m ű velési ágnak megfelel ő en. A megfelel ő kataszteri tiszta jövedelmet minden esetben fel kell tüntetni, meg kell határozni.

31  M ű velési ágak részletesen: • Szántó:  Rendszeresen szántóföldi m ű velés alatt áll, tekintet nélkül arra, hogy átmenetileg termelés nélkül term ő képes állapotban tartják: ugarolják, parlagon hagyják.  Ritkábban telepített, gyümölcsfákkal, sz ő l ő vel rendszertelenül borított területeket, melyen szántóföldi m ű velést folytatnak.  Magnyerés céljából f ű maggal bevetett ill., gyepsz ő nyeg el ő állítására szolgáló területeket.  Rizstelepek, spárgatelepek, földieper ültetvények területe.  Sz ő l ő -, gyümölcsfa- és díszfaiskolák, az ével ő, ipari és gyógynövények területei.  Lágy szárú és sarjaztásos típusú fás szárú energetikai növények ültetvényi területe. • Rét:  Az a füves terület, melynek f ű termését rendszeres kaszálással hasznosítják.

32  M ű velési ágak részletesen: • Legel ő :  Az a füves terület, melynek f ű termését rendszeres lelegeltetéssel hasznosítják.  Az Erd ő törvény alapján a fás legel ő és vadföld területe. • Sz ő l ő :  Azon területek, ahol a termesztett f ő növény a sz ő l ő, ide értve a sz ő l ő - alanyvessz ő telepek területét is.  A t ő kehiányos sz ő l ő területeket a sz ő l ő t ő kék kivágásáig, ill. a terület más m ű velési ágban történ ő hasznosításáig sz ő l ő m ű velési ágban kell nyilvántartani. • Kert:  A m ű velési ág termesztett növényei: a zöldségfélék, virág-, ill. dísznövények. Ide tartoznak a sz ő l ő vel, gyümölcsfákkal és az el ő bb említettekkel vegyesen hasznosított területek is.  Komlóültetvények, fóliasátrak, melegágyak, palántanevel ő telepek területei.  Erd ő törvény alapján: erdészeti szaporítóanyag, karácsonyfa, díszít ő gally, vadgyümölcs és vessz ő termelését szolgáló területek.  Csemetekert területe.

33  M ű velési ágak részletesen: • Gyümölcsös:  Termesztett f ő növény a gyümölcsfa, ill. gyümölcsterm ő bokor.  A legalább két gyümölcsfasorból álló pászták.  Gyümölcsfa-iskolai telep: alany-, szemz ő hajtás, oltóvessz ő - és magterm ő ültetvények területei.  Egy gyümölcsfasorból álló sorfásítást abban a m ű velési ágban kell nyilvántartani, melyen a fasor található.  Az elhanyagolt (parlag) gyümölcsösöket addig kell az eredeti m ű velési ágban tartani, míg a területet más m ű velési ágban nem hasznosítják. • Nádas:  A terület f ő növénye az ipari-, mez ő gazdasági- és építkezési célú nád, vagy gyékény. • Erd ő :  Erd ő m ű velési ágban kell nyilvántartani azt a területet, amely az erd ő törvény alapján erd ő nek min ő sül.  Az erd ő gazdálkodást közvetlenül szolgáló földterületeket:  tisztást,  kopárt,  erdei farakodó és készletez ő hely,  erdészeti létesítményhez tartozó területet,  a 6 m-nél szélesebb nyiladékot és t ű zpásztát.

34  M ű velési ágak részletesen: • Fásított terület:  a nem erdei fafajokkal borított területet,  település külterületén az arborétum által elfoglalt területet,  az üzemmel, majorral, közüzemi létesítményekkel, továbbá úttal, vasúttal, töltéssel, árokkal, csatornával, valamint az egyéb vonalas m ű szaki létesítménnyel azonos földrészleten lév ő olyan fával borított területet, amelynek területnagysága 1 ha-nál kisebb, vagy olyan 1 ha vagy annál nagyobb fával borított sáv területét, amelynek kiterjedése - a széls ő fák egymástól mért t ő távolsága szerint – átlagosan 20 m-nél keskenyebb.  az Evt.-ben meghatározott szabad rendelkezés ű erd ő területét, facsoport és fasor (fásítások) által elfoglalt területet.  A hengeres típusú fás szárú energetikai ültetvények területe.

35  M ű velési ágak részletesen: • Halastó:  Az a vízi létesítmény, amit a vízügyi hatóság engedélyével haltenyésztésre használnak, ide értve a teleltet ő és ivadéknevel ő tavakat, valamint a töltések, csatornák és kiszolgáló épületek által elfoglalt területet is.  M ű velés alól kivett területek:  Településekkel kapcsolatosan m ű velés alól kivett területek:  1 ha-t meg nem haladó belterületi földrészlet; belterületen 1 ha-t meghaladó, valamint külterületi földrészletek azon részeit, melyeken építmény található a hozzá tartozó udvarral; közparkok, közkertek, arborétumok, gyógyhelyek, üdül ő helyek, táborok, sporttelepek.  Termeléssel és szolgáltatással kapcsolatos kivett területek:  üzemek telepei, medd ő hányók, egyéb lerakóhelyek, bányatavak, bányák (felhagyott is), vízm ű vek és véd ő sávjaik, szennyvíztisztító telepek és véd ő sávjaik, állati hulladéktemet ő k, dögterek, növényházak, állandó mez ő gazdasági telephelyek területei, terméketlen területek, állandó jelleggel tárolásra használt beépítetlen területek, beruházási célterület, beruházási terület,  állandó jelleg ű hulladéklerakó, vásárterek, kiállítási területek, állatok kegyeleti temet ő je, hulladéklerakó, temet ő.,  400 m 2 –t elér ő, az Erd ő törvény szerinti erdészeti magánút, erdei vasúti pálya, valamint az önálló földrészletként vagy alrészletként nyilvántartott egyéb erdészeti létesítmény és a hozzá tartozó terület.

36  M ű velés alól kivett területek:  Közlekedéssel és hírközléssel kapcsolatos területek:  helyi és országos közutak, magánutak, utak m ű tárgyai, 3 m-nél szélesebb tanyai bejáró utak; sz ő l ő ben, gyümölcsösben szállítást, m ű velést segít ő utak, ha a sz ő l ő és gyümölcsös sortávolságánál 3 m-rel szélesebbek; vasutak, repül ő terek, kiköt ő k, távközlési építményhez szükséges terület.  Közforgalmú és saját használatú vasutak területe.  Út, vasút, egyéb m ű szaki létesítmény tartozékát képez ő 1 ha-t meg nem haladó erdei fafajokkal fedett terület.  Vízgazdálkodással kapcsolatos területek:  folyók, patakok, vízfolyások, természetes tavak, víztározók, horgásztavak, mocsarak, csatornák, árkok, véd ő töltések és mellettük elhelyezked ő vízügyi szempontból szükséges területek, gátak, öntöz ő csatornák,  Patakot, csatornát szegélyez ő erdei fafajokkal fedett 1 ha-t meg nem haladó területek.  Honvédelemmel és rendészettel kapcsolatos területek:  Állami terület I. – HM vagyonkezelésében lév ő területek.  Állami terület II. – BM vagyonkezelésében lév ő területek.  Állami terület III. - KIM vagyonkezelésében lév ő területek.

37  Alrészlet: • A település belterületén az 1 ha meghaladó földrészleten és a külterületen valamennyi földrészleten belül a különböz ő m ű velési ágak területét, továbbá a m ű velés alól kivett területet alrészletként kell nyilvántartani, ha azok nagysága legalább 400 m 2. • Ha a földrészleten belül valamely m ű velési ág nem éri el a legkisebb területi mérték értékét, akkor a mellette lév ő nagyobb terület ű m ű velési ágú területtel együtt kell nyilvántartani.  Az állandó jelleg ű épületek nyilvántartása:  lakó- és üdül ő épületet a hozzá tartozó udvarral együtt területi megkötés nélkül külön alrészletként kell nyilvántartani + a területi mérték szerint többi m ű velési ág.  Állandó jelleg ű egyéb épületek udvarral együtt + a tényleges m ű velési ágak esetén: ha az épület és udvar által elfoglalt terület nem éri el a legkisebb területi mértéket, akkor a mellette található m ű velési ággal együtt kell nyilvántartani.  Állandó jelleg ű építmény: 12 m 2 -nél nagyobb k ő b ő l, téglából, vályogból, tömött falból, vasbetonból, el ő re gyártott elemekb ő l összeállított épület. Fa és vasvázas épületek közül az, amelynek szilárd alapja van.

38 Az ingatlan-nyilvántartás tárgya és tartalma II. (Jogok és tények bejegyzése, ill. feljegyzése)

39  Tulajdonjogot egész ingatlanra, egész tulajdoni illet ő ségre vagy ezek eszmei hányadára lehet bejegyezni. • A bejegyzésben fel kell tüntetni a tulajdonszerzés jogcímét. Ha tulajdonosként a Magyar Állam szerepel, a bejegyzésnél meg kell jelölni az állam tulajdonosi jogait gyakorló szervezetet.  Vagyonkezel ő i jogot a Magyar Állam, vagy a helyi önkormányzat tulajdonában lév ő egész ingatlanra, egész tulajdoni illet ő ségre, ezek eszmei hányadára vagy az ingatlan természetben meghatározott vagy területnagyságban kifejezett részére lehet bejegyezni. • Ha több vagyonkezel ő van, akkor eszmei hányad szerint kell azokat a bejegyzésben meghatározni. • A vagyonkezel ő i jog külön a földre és az épületre is bejegyezhet ő, ha azt jogszabály megengedi.  Haszonélvezeti jogot egész ingatlanra, egész tulajdoni illet ő ségre vagy ezek eszmei hányadára vagy az ingatlan természetben vagy területnagyságban meghatározott részére lehet bejegyezni. • Meg kell jelölni a haszonélvezeti jog id ő tartamát (élete végéig – holtig tartó haszonélvezeti jog). A túlél ő házastárs törvényes öröklésen alapuló haszonélvezeti jogát özvegyi jog néven kell bejegyezni.

40  Használat jogát egész ingatlanra vagy az ingatlan természetben meghatározott vagy területnagyságban kifejezett részére lehet bejegyezni.  Telki szolgalmi jogot egész ingatlanra, ill. annak természetben vagy területi mértékben meghatározott részére lehet bejegyezni. • A bejegyzésben meg kell adni a szolgalmi jog tárgyát (átjárási, út-, vízvezetési, pinceszolgalom stb.). • Amely telek tulajdonosát megilleti a szolgalmi jog uralkodó teleknek, melyre a szolgalmi jog gyakorlása vonatkozik, szolgáló teleknek nevezzük.  El ő vásárlási jogot egész ingatlanra, egész tulajdoni illet ő ségre vagy ezek eszmei hányadára lehet bejegyezni.  Vételi jogot egész ingatlanra, egész tulajdoni illet ő ségre vagy ezek eszmei hányadára lehet bejegyezni. • Vételi jog bejegyzése nem akadályozza további jogok és tények be- és feljegyzését. • A vételi jog gyakorlása esetén a jogosultnak igazolnia kell, hogy az ingatlan megvásárlására vonatkozó egyoldalú nyilatkozatát a kötelezett felé megtette.

41  Közérdek ű használati jogok: az állandó jelleg ű földmérési jelek, földmin ő sítési mintaterek, a villamos berendezések elhelyezését biztosító használati jogot, továbbá a vezetékjogot, a vízvezetési és bányaszolgalmi jogot, valamint törvény rendelkezésén alapuló közérdek ű szolgalmakat és használati jogokat egész ingatlanra, illet ő leg annak természetben vagy területi mértékben meghatározott részére lehet bejegyezni az ezek gyakorlására jogosult szerv javára.  Telekalakítási és építési tilalom tényét csak egész földrészletre, egyéb építésügyi korlátozást egész ingatlanra vagy az ingatlan természetben meghatározott, illet ő leg területileg kijelölt részére lehet feljegyezni. • A bejegyzésben fel kell tüntetni azt, hogy a tilalom határozott vagy határozatlan id ő re szól, illetve, hogy valamely meghatározott feltétel bekövetkeztéig tart.  Kisajátítási és telekalakítási eljárás megindításának a tényét egész ingatlanra lehet feljegyezni.  Ingatlan jogi jellege lehet: társasház, szövetkezeti ház, bányatelek, m ű emlék, m ű emléki terület (m ű emléki jelent ő ség ű terület, történeti táj, m ű emléki környezet), tanya, birtokközpont, helyi vagy országos jelent ő ség ű védett természeti terület, törvény erejénél fogva védett forrás, láp, barlang, víznyel ő, szikes tó, kunhalom, földvár, természeti terület, Natura 2000 terület, ökológiai folyosó, régészeti lel ő hely (kiemelten vagy fokozottan védett régészeti lel ő hely), az Országos Erd ő állomány Adattárban erd ő ként nyilvántartott terület is. • Jogi jelleget egész ingatlanra vagy annak területi mértékben meghatározott részére lehet feljegyezni.

42  Elidegenítési és terhelési tilalom: • A szerz ő désen vagy végrendeleten alapuló elidegenítési és terhelési tilalmat csak a tulajdonjog bejegyzésével egyidej ű leg lehet feljegyezni az átruházott egész ingatlanra vagy egész tulajdoni illet ő ségre, illetve ezek eszmei hányadára. • A szerz ő désen vagy végrendeleten alapuló elidegenítési és terhelési tilalomra vonatkozó bejegyzésben fel kell tüntetni azt a jogot, amelynek biztosítására a tilalom szolgál és a tilalom jogosultjának adatait. • Ha elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztek be, szerz ő désen alapuló további jogokat csak a tilalom jogosultjának hozzájárulásával lehet bejegyezni. Nem szükséges a tilalom jogosultjának hozzájárulása a végrehajtási jog bejegyzéséhez. • Az öröklési szerz ő désen alapuló elidegenítési és terhelési tilalmat az örökhagyóval szerz ő dött fél javára tulajdonjog bejegyzése nélkül, önállóan kell bejegyezni a szerz ő déssel lekötött ingatlanra vagy eszmei hányadra.  Tulajdonjog fenntartással történt eladás ténye: • A tényt az eladott egész ingatlanra, egész tulajdoni illet ő ségre, vagy ezek eszmei hányadára lehet feljegyezni. • A feljegyzés hatálya azonos a szerz ő désen alapuló elidegenítési és terhelési tilalom hatályával.

43 Helyrajziszámozás

44 •Domínium: önálló KSH kóddal rendelkező, földrajzilag különálló egység •Különleges külterület = zártkert (1994. évi LV. tv.) •Központi belterület: (közigazgatási egység központi részén helyezkedik el, közigazgatási szervek elhelyezkedési helye), különálló belterület (egymással nem összefüggőek)

45  A településeken minden egyes földrészletet egyedi azonosítóval kell ellátni, ez a helyrajzi szám.  Közigazgatási egységen belül egy helyrajzi szám csak egyszer fordulhat el ő.  A település vagy annak egy részének újfelmérésekor a földrészletek helyrajzi számozását csak indokolt esetben szabad megváltoztatni.  A 01 hrsz-ot minden esetben a központi belterület kapja.  A belterületen áthaladó vonalas létesítményeket a fekvéshatárnál le kell zárni.  Különleges külterületet csak vasút, országos közút, folyó vagy hajózható csatorna szakíthatja meg.  Ha a vonalas létesítmény belterületen és különleges külterületen 1500 m-nél, míg külterületen 3000 m-nél hosszabb lenne, alkalmas helyen (útkeresztez ő dés, híd stb.) le kell zárni.

46  Vonalas létesítmények: • Ha a vonalas létesítmények egy szintben keresztezik egymást, akkor az alacsonyabb rend ű területét a csatlakozásnál le kell zárni. Rend ű ség sorrendje:  Közforgalmi vasút  Út  országos közút, önkormányzati közút, saját használatú út, talajút  Gazdasági vagy iparvasút  Folyó, csatorna, árok. • Ha a vonalas létesítmények több szintben metszik egymást, akkor a földfelszíni létesítményt kell ellátni egy helyrajzi számmal, a másikat pedig meg kell osztani.  Helyrajzi szám: alfanumerikus változó, max. 18 karakter lehet.  Önálló épület: az abc nagybet ű ivel jelöljük ő ket, kivéve a magánhangzókat (kivéve A-t), a többjegy ű mássalhangzókat és Q, W, X, Y és Z-t (összesen 17 bet ű felhasználása lehetséges). Ha a bet ű k elfogytak, a jelölést AA, AB … stb. jelöléssel kell folytatni.  A lakások helyrajzi számozását ig lehet végezni.

47  A belterületi földrészleteket a központi belterület központjából kiindulva az óramutató járásával egyez ő en, körkörösen kell eggyel kezd ő d ő folytatólagos egész számokkal ellátni.  A különálló belterületeket a 0-s számuknak megfelel ő sorrendben, a legmagasabb felhasznált helyrajzi szám után következ ő 101-el kezdve, de legalább 50 szám kihagyásával kell helyrajziszámozni. Pl. központi belterületen utolsó hrsz: 1774, a következ ő belterületi egység hrsz-a: (Megyei városok esetében: megfelel ő kihagyott számmennyiség + követ ő 1001.).  Az utakat, utcákat, egyéb közterületeket általában egy hrsz-al kell ellátni.  Utcák keresztez ő désénél a keskenyebb utcát, egyenl ő szélesség ű utcáknál a rövidebb utcát kell megszakítani és külön-külön hrsz- okkal ellátni.  A különleges külterületeket a 0-s számuknak megfelel ő sorrendben, a legmagasabb felhasznált helyrajzi szám után következ ő 101-el kezdve, de legalább 50 szám kihagyásával kell helyrajziszámozni. Pl. utolsó belterületi hrsz: 4562, a következ ő különleges külterületi egység hrsz-a:  Több különleges külterület esetén az el ő bbi irányadó.

48 •Az említett, kihagyandó (legalább 50 db) helyrajzi számok darabszámát a megyei kormányhivatal földhivatala indokolt esetben külön is megállapíthatja. •A külterületi földrészleteket a központi belterület 01 hrsz-át követő nullás hrsz-okkal kell megjelölni figyelembe véve az egyéb belterület és különleges külterület számozását is (02, 03 … 0122, stb.)

49 •A helyrajzi számot lehetőleg a földrészlet közepébe, merőlegesen az északi iránnyal kell elhelyezni. •Keskeny földrészletbe a hossztengellyel párhuzamosan kell a helyrajzi számot elhelyezni. •Amennyiben a helyrajzi szám a földrészlet geometriájában nem helyezhető el, akkor megengedett az ún. zászlózás megoldása is. •Az EÖI ingatlanok azonosítóját (helyrajzi számát) a befoglaló földrészlet helyrajzi számából kiindulva kell képezni: 1222/1/A/12, 1556/5/BB (lásd ingatlan-nyilvántartás gyakorlati óra).

50 •Az alrészleteket a magyar abc kisbetűivel kell jelölni. Megjelölésre a magánhangzók közül csak az a-t, mássalhangzók közül pedig csak az egyjegyűeket használhatjuk fel. •Ha azonos művelési ágú területek többször fordulnak elő egy földrészleten belül, és egymással nem határosak, akkor külön alrészletként kell őket megjelölni. •Alrészletként kell kezelni a művelés alól kivett területeket is, ha a legkisebb területi mértéket elérik. •Ha a művelési ág területe nem éri el a legkisebb területi mértéket, akkor a szomszédos művelési ágú területhez kell csatolni. •Ha egy földrészleten belül az alrészletek száma a huszat meghaladja, akkor a földrészletet úgy kell megosztani, hogy egyik újonnan keletkező földrészletben se haladják meg a 20- at.

51  Az alrészletek bet ű jelét poligonjuk közepén kell elhelyezni. Irányuk a helyrajzi száméval azonos, míg vonalas létesítmények esetén a hossztengelyre mer ő leges.  A m ű velési ágak bet ű jelét az alrészletjel mellett kell elhelyezni.  Ha az egész földrészlet egy m ű velési ágba tartozik, akkor a hrsz alatt kell a m ű velési ág bet ű jelét megírni.

52  Földrészletek megosztása: • Egész helyrajzi számú földrészlet megosztása esetén tört helyrajzi szám jön létre. A számláló az eredeti helyrajzi szám, míg alátörései 1-t ő l kezd ő d ő számok. • Tört helyrajzi szám megosztása esetén az új helyrajzi szám szintén tört helyrajzi szám lesz, melynek számlálója az eredeti földrészlet helyrajzi számának számlálójával azonos, míg nevez ő je az érintett helyrajzi számok legnagyobb alátörése után következ ő szám. • A megosztás után keletkez ő földrészletek számozását a szomszédos kisebb helyrajzi számú földrészlett ő l kezdve, a szomszédos nagyobb helyrajzi számú földrészlet felé kell végezni.

53  A szomszédos földrészletek közötti határvonal módosítása esetén az érintett helyrajzi számok nem változnak.  Az összevonás esetén keletkezett földrészlet helyrajzi száma az érintett földrészletek helyrajzi számai közül a legkisebb egésznek, míg tört hrsz-ok esetén a legkisebb számlálójú hrsz legnagyobb alátörés ű hrsz-ának felel meg.

54  Házhelyosztás: • Az 50 db-nál kevesebb házhely kialakítása esetén tört helyrajzi számozást alkalmazunk. • Ha a házhelyeket több földrészlet összevonása után alakították ki, akkor a földrészleteket el ő ször össze kellett vonni, majd megosztani. • Ha a kialakított földrészletek száma az ötvenet eléri vagy meghaladja, akkor a belterületi egység földrészleteinek legmagasabb helyrajzi számát követi számmal kell kezdeni a számozást. • Ha az érintett belterületnél a tartalékolt számcsoport nem elegend ő, és a további belterület, ill. különleges külterület tartalék számcsoportjai sem állnak rendelkezésre, akkor a legmagasabb belterületi, ill. külterületi helyrajzi számot követ ő helyrajzi számtól kell a számozást folytatni. Az osztás a legmagasabb helyrajzi számtól számított 101-es számmal kezd ő dik, viszont itt is érvényes, hogy minimum ötven számot ki kell hagyni a már említett szabályok szerint.

55  Vonalas létesítmények: • új vonalas létesítmény keletkezésekor a megosztott földrészlet helyrajzi számának számlálója az érintett földrészlet eredeti helyrajzi száma, a nevez ő je pedig 1-t ő l kezd ő d ő sorszám, vagy az addig felhasznált legmagasabb alátörés után következ ő számmal kezd ő d ő sorszám; • az egyes földrészletekben bekövetkezett tulajdonjog-változás ingatlan-nyilvántartási átvezetése után az új vonalas létesítményben lév ő helyrajzi számokat össze kell vonni, és a vonalas létesítmény helyrajzi-számozására a legkisebb számlálójú tört helyrajzi számának legnagyobb nevez ő j ű alátörését kell felhasználni. A vonalas létesítménnyel megosztott földrészletek helyrajzi számát változatlanul kell hagyni; • ha az új vonalas létesítmény elhelyezkedése olyan, hogy csak részben osztja meg a földrészleteket, az érintett földrészletekben lév ő legkisebb helyrajzi számot alapul véve kell a vonalas létesítmény helyrajzi-számozását elvégezni.

56

57

58  Közigazgatási egységek határvonalának változása: • Külterület földrészletek esetén a számozást a közigazgatási egység külterületi földrészleteinek legmagasabb helyrajzi számát követ ő egész számmal kell kezdeni. Ha az átcsatolt földrészletek száma nem haladja meg a 20-at, akkor a csatlakozó földrészletek helyrajzi számának alátörésével is szabad számozni. • Belterületi és/vagy különleges külterületi földrészletek átcsatolása esetén a meglév ő belterület, ill. különleges külterület földrészleteinek legmagasabb helyrajzi számát követ ő 101-el, de legalább 50 szám kihagyásával kell a helyrajzi számozást végezni. Ha belterület és különleges külterület is átcsatolásra került, akkor el ő ször az átcsatolt belterület majd utána az átcsatolt különleges külterület helyrajzi számozását kell elvégezni (követ ő 101, legalább 50 szám kihagyásával). • Ha az átcsatolt belterület és különleges külterület csatlakozik a növekv ő közigazgatási egység bel-, ill. különleges külterületéhez, akkor a bel- és különleges külterület legnagyobb helyrajzi számát követ ő 101-es számmal kezdve kell helyrajzi számozni.  Új közigazgatási egység keletkezése esetén az új település valamennyi földrészletét újból kell helyrajzi-számozni. A megmaradó település helyrajzi számait változatlanul kell hagyni.

59  Fekvéshatár változás: • Külterületb ő l belterületbe csatolás esetén a belterület legmagasabb helyrajzi számát követ ő helyrajzi számmal kell a számozást kezdeni. Ha megkezdett százas számcsoport nem elegend ő, ill. a következ ő százas számcsoport már fel van használva, akkor a belterületi, ill. különleges külterületi helyrajzi számok legmagasabb helyrajzi számától kell a számozást kezdeni, betartva a 101-es és legalább 50 kihagyásos szabályt. • Ha az átcsatolt földrészletek száma nem haladja meg a 20-at, akkor a csatlakozó földrészletek helyrajzi számának alátörésével is szabad helyrajzi számozni.  Önálló belterületté nyilvánítás esetén: • Az érintett földrészleteket a belterületi, ill. különleges külterületi földrészletek legmagasabb helyrajzi számát követ ő 101-el, de legalább 50 szám kihagyásával kell helyrajzi számozni.

60  Belterületb ő l külterületbe csatolás: • A földrészletek helyrajzi számozásához a csatlakozó külterületi földrészletek helyrajzi számát kell megfelel ő en alátörni. • Önálló belterületi egység külterületté nyilvánítása esetén a belterületi egység 0-s számát kell megfelel ő en alátörésekkel ellátni és felhasználni.  Alrészlet változások: • Földrészletek megosztása esetén az alrészleteket az egyes új földrészleteken az eredeti alrészletjelzést ő l függetlenül kell megjelölni. • Földrészletek összevonása esetén az azonos m ű velési ágba tartozó területeket össze kell vonni, míg az alrészletezést a régit ő l függetlenül, újonnan el kell végezni. • Ha valamely alrészlet m ű velési ága teljes egészében a vele szomszédos alrészlet m ű velési ágára változik, akkor a kérdéses alrészlet területét bele kell olvasztani a szomszédos alrészlet területébe, a jelölést pedig elölr ő l kell kezdeni.

61  Alrészlet változások: • Ha valamely alrészlet m ű velési ága csak részben változik a szomszédos alrészlet m ű velési ágára, bet ű jelzésüket változatlanul kell hagyni. • A m ű velési ág változás után keletkezett új alrészletet az abc soron következ ő – a földrészleten belül eddig fel nem használt – kisbet ű jével kell megjelölni.

62

63 Az ingatlan-nyilvántartási eljárás

64  Alapfogalmak: • Joghatóság: azt fejezi ki, hogy az adott ügyben, mely ország hatósága járhat el, ill. mely ország jogát kell alkalmazni. Országok közötti ügymegosztást jelent. F ő szabály szerint a Magyar Köztársaság területén magyar hatóság jár el. • Hatáskör: egy szervezet, szerv, ill. személy feladatának, a feladathoz kapcsolódó jogosítványainak meghatározását jelenti. A közigazgatási szervek társadalmi munkamegosztását jelenti: ki milyen, döntést hozhat. Vertikális ügyelosztást jelenti. • Illetékesség: horizontális ügyelosztást jelent. Azt határozza meg, hogy az adott ügyben, azonos szinten elhelyezked ő hatósági szervek közül, melyik jár el (területileg mely hatóságnak kell eljárnia). • Hatásköri, illetékességi vita, összeütközés:  Pozitív hatásköri kollízió: ha több közigazgatási szerv állapítja meg hatáskörét, ill. illetékességét az adott ügyben.  Negatív hatásköri kollízió: egyik közigazgatási szerv sem állapítja meg hatáskörét, ill. illetékességét az adott ügyben, hatáskörük hiányát állapítják meg.  Megoldás: a hatóságoknak egyeztetniük kell. Illetékességi vita esetén a közös felügyeleti szerv, vagy közigazgatási hivatal dönt. Hatásköri vita esetén a F ő városi Ítél ő tábla.

65  Ingatlan-nyilvántartási eljárás: • Jogforrások:  évi CXLI. törvény  109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet  338/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet  évi CXL. Törvény (Ket.) • Az ingatlan-nyilvántartási eljárás tárgya: ingatlanokkal kapcsolatos jogok bejegyzése, tények feljegyzése, ingatlanok adataiban történt változások átvezetése. • Az ingatlan-nyilvántartás jellege: közigazgatási eljárás, melyre f ő szabály szerint a Ket. vonatkozik, kiegészít ő szabályozása az Inytv- ben található. • Ügyfél: természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkez ő szervezet, akit az ingatlan-nyilvántartásba jogosultként bejegyeztek, vagy a bejegyzés által jogosulttá, kötelezetté válna, ill. az iny. eljárás bejegyzése, feljegyzése által joga, kötelezettsége megváltozna, vagy megsz ű nne (törl ő dne). Az eljárásban ügyfél az indító hatóság, ill. az adatváltozást bejelent ő személy is. • Az a beadvány, melyhez melléklet nem tartozik, elektronikus ű rlapon alkalmazásával elektronikus úton is benyújtható.

66 • Ingatlanhoz kapcsolódó jog, vagy tény keletkezését, módosulását, megsz ű nését jogszabályban meghatározott nyomtatványon benyújtott kérelemre, vagy megkeresésre kell bejegyezni. • Ahol a jogváltozás alapja közjegyz ő által készített közokirat, vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat, ott jogi képviselet kötelez ő (aki lehet ügyvéd, jogtanácsos vagy közjegyz ő ). • A kérelmet a bejegyzés alapjául szolgáló szerz ő dés keltét ő l számított 30 napon belül kell az ingatlanügyi hatósághoz BENYÚJTANI. • Ha a szerz ő dés létrejöttéhez harmadik személy beleegyezése vagy/és hatósági jóváhagyás szükséges, akkor a 30 napot a beleegyezés megadásától, ill. a hatósági jóváhagyástól kell számítani.  Jogbiztonság, közhitelesség garantálása. • A fenti határid ő elmulasztása esetén mulasztási bírságot kell fizetni. • Az eljárás megindításáról azt az ügyfelet kell értesíteni, akinek tulajdonjogának törlését, ill. vele szemben vételi jog bejegyzését kérik.

67 • A kérelemhez két eredeti és egy másolati példányban kell az okiratokat csatolni. • A bejegyzést annak kell – f ő szabály szerint – kérnie, aki jogosulttá válik. Kérheti az is, akinek a bejegyzett jogát érinti. • A megkeres ő hatóság a jogra vagy tényre vonatkozó határozat joger ő re emelkedése után, azt az ingatlanügyi hatóság részére megküldi (megkeresés). A hatósági határozatot 2 eredeti példányban kell az ingatlanügyi hatóság részére megküldeni. • A kérelem mindaddig visszavonható, míg az ingatlanügyi hatóság határozatot nem hozott (ha harmadik személy vált volna jogosulttá, akkor az ő beleegyezése is szükséges). • IKTATÁS: az ügyiratokat a beérkezés napján, de legkés ő bb a következ ő munkanapon az ügyfélfogadási id ő el ő tt kell beiktatni. Az iktatásra vonatkozó további szabályokat lásd a gyakorlati jegyzetb ő l. • SZÉLJEGYZÉS: az iktatással egyidej ű leg az érintett ingatlanokat széljegyezni kell.  Nem kell széljegyezni azokat a beadványokat, melyek a tulajdoni lapot nem érintik. Ha téves széljegyzés történt, arról a földhivatal feljegyzést készít, és törli a széljegyet.  A széljegy a bejegyzés, feljegyzés, átvezetés iránti ingatlan-nyilvántartási eljárás megindítását tanúsítja.  A kérelemben foglaltak bejegyzése, ill. az esetleges kérelem elutasítása után a széljegyet törölni kell. • SZIGNÁLÁS: az iktatás után az ügyhöz ingatlan-nyilvántartási ügyintéz ő t kell rendelni, kijelölni. • BEADVÁNYOK, OKIRATOK ALAKI és TARTALMI VIZSGÁLATA:  A kérelem megfelel-e a jogszabályban mellékelt mintának (tartalmi vizsgálat)?  Az okirat esetlegesen érvénytelen-e? (Csak akkor nyilváníthatja azzá, ha az a tartalmából kiderül.)  A benyújtott hatósági határozat nem ütközik-e hatályos jogszabályba?  Számbavétel: a bejegyzéshez szükséges igazolások, okiratok rendelkezésre állnak-e?  A beérkezett okiratok és a tulajdoni lap tartalmának összehasonlítása.

68 • HIÁNYPÓTLÁS:  Ha a kérelemnek, ill. a bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak pótolható hiányossága van, a földhivatal felszólítja a kérelmez ő t, hogy a kérelem beérkezését ő l számított 15 munkanapon belül tegyen eleget a hiány pótlásának. A hiánypótlásra rendelkezésre álló id ő tartam kérelemre egy alkalommal +15 munkanappal meghosszabbítható. • ELUTASÍTÁS:  A kérelem részben, vagy egészében is elutasítható.  A kérelmet határozattal kell elutasítani, ha a benyújtott okirat szenved „helyrehozhatatlan” hibában (pl. jogcímet kellene pótolni, módosítani, a szerz ő d ő felek személyét (jogosult, kötelezett) kellene módosítani, a szóban forgó ingatlan megjelölése változna (településnév, fekvés, helyrajzi szám), a szerz ő d ő felek aláírását kellene utólag pótolni, bejegyzési engedélyt kellene pótolni, az ellenjegyzést, közjegyz ő i hitelesítést kellene pótolni, az okirat keletkezési helyét, id ő pontját kellene pótolni, a hatályos (záradékolt)változási vázrajzot kellene pótolni).  A kérelmet végzéssel kell elutasítani, ha ingatlan-nyilvántartási szempontból érthetetlen, ellentmondó (pl. a kérelem nem tartalmazza a kérelmez ő nevét, lakcímét, az érintett ingatlan helyrajzi számát, a be-, ill. feljegyezni kívánt jog, ill. tény megnevezését, a kérelmet arra nem jogosult nyújtotta be, a kérelem olya jogra vagy tényre vonatkozik, mely nem tárgya az ingatlan-nyilvántartásnak; vagy ha tárgya is, de nem szerepel az ingatlan-nyilvántartásban).  Ha a megadott határid ő n belül a hiányosságokat nem pótolják, akkor a kérelmet el kell utasítani.  A kérelem teljesíthet ő részében foglaltaknak a földhivatal helyt ad, míg a többi részét elutasítja.

69 • ÜGYÉSZ ÉRTESÍTÉSE: ha a bejegyzés alapjául szolgáló hatósági határozatot nem a hatáskörében eljáró szerv hozza, vagy a határozat jogszabályt sért, az ügyészt értesíteni kell. • BEADVÁNYOK INTÉZÉSE:  A beadványokat az iktatószámok sorrendjében kell elintézni.  Egyazon napon érkezett beadványok bejegyzésének ranghelyét, a bejegyzés alapjául szolgáló okirat keltezése határozza meg.  A beadványok rangsorának megváltoztatása valamennyi érdekelt hozzájárulásával lehetséges.  Az érdemi határozatot a beadvány beérkezését ő l számított 30 napon belül kell meghozni. Ha a beadvány 30-nál több önálló ingatlant érint, akkor az érdemi határozatot 3 hónapon belül kell meghozni. • SORONKÍVÜLISÉG:  Törvényi rendelkezésre, ill. az ügyfél kérelmére rendelhet ő el írásban. A döntés ellen jogorvoslatnak helye nincs.  Ugyanarra az ingatlanra vonatkozó megel ő z ő beadványokat felül kell vizsgálni, és ha bármelyik elintézésének akadálya van, akkor a soronkívüliség nem alkalmazható.  A soronkívüliség tárgyában a járási földhivatal vezet ő je 2 munkanapon belül dönt.

70 • Az eljárás FELFÜGGESZTÉSE:  Ha a bejegyzés alapjául szolgáló magánokirat valódiságát, jogszer ű ségét, ill. a jog vagy tény jogosultjának személyét valamelyik fél vitatja.  Ha az okirat jogszer ű sége, és a bejegyezni kívánt jogosult személye tekintetében jogvita merül fel a felek között.  A közös tulajdonban álló ingatlanok esetén mindaddig, amíg a tulajdonosokkal a jogviszonyuk rendezése nem történt meg (b ő vebben lásd törvényben).  Bírósági felülvizsgálatra irányuló eljárás esetén. • FÜGG Ő BEN TARTÁS lehetséges:  A rangsorban el ő rébb álló beadvány elintézéséig.  A bejegyzett jogosult által a bejegyzési engedély megadására kit ű zött határid ő végéig (max. 6 hónap).  Az ügyészi tájékoztatás beérkezéséig.  Ha a törvény ezt el ő írja.  A kérelmez ő t a függ ő ben tartásról a beadvány beérkezését ő l követ ő 8 napon belül értesíteni kell.  A tulajdoni lapra nem kell feljegyezni.

71 Okiratok

72  Az adatváltozás átvezetéséhez szükséges okiratok: • Hatósági engedély, igazolás, jóváhagyás (erdészeti hatóság döntése, vízügyi hatóság üzemeltetési engedélye, használatbavételi engedély, fennmaradási engedély, bontási engedély, telekalakítási engedély, jegyz ő határozata, épület rendeltetését megjelöl ő hatósági bizonyítvány, halotti anyakönyvi kivonat stb.). • Az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalmában bekövetkezett változás (ingatlan határvonalában, területében, m ű velési ágában, földmin ő ségében történt változás; építmény létesítése, ill. lebontása) érvényesítéséhez szükséges változási vázrajz csatolása is. • A benyújtás el ő tt a vázrajzot az ingatlanügyi hatóság lezáradékolja (I. és II. kör értelme). • Nem kell változási vázrajzot mellékelni m ű velési ág változás esetében, ha  a változás a földrészleten belül nem éri el a 400 m2-t,  a földrészlet egész területe egy más m ű velési ágra változik,  egy vagy több alrészlet területe azonos m ű velési ágra változik, és így a földrészlet egy m ű velési ágba kerül,  egy alrészlet egész területe más m ű velési ágra változik.

73  Az okiratok fajtái a hordozó anyag szempontjából: • Papír alapú, vagy • Elektronikus okiratok.  Tartalmuk szerint: • Tanúsító (múltban megtörtént tényre vonatkozik), • Rendelkez ő (jogviszony, keletkezik, megsz ű nik), • Beismer ő okirat (a kiadó a vele szemben fennálló követelést tanúsít).  Keletkezés módja szerint: • Eredeti, • Másolat.  Bizonyító erejük alapján: • Közokirat, • Magánokirat,  Egyszer ű magánokirat,  Teljes bizonyító erej ű magánokirat.  Az emberi gondolattartalomnak a gondolatok kifejezésére szolgáló jelekkel, f ő ként írásjegyek vagy írásjegyekké alakítható jelek útján történ ő megörökítése, melynél a hordozó anyag vagy eszköz és a rögzítés módja önmagában nem releváns, de összességében alkalmas a gondolattartalom tartós meg ő rzésének és hitelt érdeml ő visszaadásának biztosítására.

74  Közokiratnak nevezzük azon okiratot, melyet • bíróság, közjegyz ő vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül, • a megszabott alakban állított ki. • A közokirat teljesen bizonyítja a benne foglalt intézkedést vagy határozatot, továbbá az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát, úgyszintén az okiratban foglalt nyilatkozat megtételét, valamint annak idejét és módját.  Teljes bizonyító erej ű magánokirat: • A kiállító az okiratot saját kez ű leg írta és aláírta. • Két tanú az okiraton aláírásával igazolja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot el ő ttük írta alá, vagy aláírását el ő ttük saját kez ű aláírásnak ismerte el, és az okiraton a tanúk lakóhelyét is feltüntették. • A kiállító aláírása vagy kézjegye az okiraton bíróilag vagy közjegyz ő ileg hitelesítve van. • A gazdálkodó szervezet által üzleti körében kiállított okiratot szabályszer ű en aláírták. • ügyvéd (jogtanácsos) az általa készített okirat szabályszer ű ellenjegyzésével bizonyítja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot el ő tte írta alá, vagy aláírását el ő tte saját kez ű aláírásának ismerte el, illet ő leg a kiállító min ő sített elektronikus aláírásával aláírt elektronikus okirat tartalma az ügyvéd által készített elektronikus okiratéval megegyezik; • az elektronikus okiraton kiállítója min ő sített elektronikus aláírást vagy min ő sített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírást helyezett el.

75  Egyszer ű magánokirat: • Azok az okiratok, melyek nem min ő sülnek sem köz-, sem teljes bizonyító erej ű magánokiratnak (pl. géppel írt okirat, melyet kézzel aláírtak stb.).  Jogok, tények bejegyzésének, feljegyzésének csak közokirat, vagy teljes bizonyító erej ű magánokirat, vagy ezek közjegyz ő általi hitelesített másolata alapján van helye.  Bejegyzés alapjául szolgálhat bíróság ítélete, ill. hatóság határozata, ha a bejegyezhet ő jogra és tényre vonatkozik.  A bejegyzés alapjául szolgáló okirat tartalmazza a jog, vagy tény létrejöttét, módosulását, vagy megsz ű ntét igazolja, ill. tartalmazza a bejegyzési engedélyt.  Az okiratok kellékeit az ingatlan-nyilvántartási törvény pontosan felsorolja (érdekeltek adatait, a statisztikai számjellel rendelkez ő szervezet adatait, az ingatlan pontos megjelölését, jog vagy tény pontos megjelölését, jogváltozás címét stb.).

76  Min ő sített okirati forma: • Tulajdonjog, haszonélvezeti jog, a használat joga, telki szolgalmi jog, vételi jog, jelzálogjog keletkezésére, módosulására és megsz ű nésére vonatkozó bejegyzésnek közokirat, vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat alapján van helye (Jogtanácsos ellenjegyzését is el kell fogadni, ha valamelyik érdekelt fél jogtanácsos által képviselt).  Jelzálogjogra vonatkozó bejegyzés olyan okirat alapján is tehet ő, melyet hitelintézet állított ki és szabályszer ű en írt alá.  Ha az okiratot a nyilatkozattev ő helyett meghatalmazott írt alá, akkor a meghatalmazást is mellékelni kell az okiratnak megfelel ő alakszer ű ségekkel.  Írásra, vagy olvasásra képtelen személy nyilatkozatát közokiratba kell foglalni.  Jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkez ő szervezetek bejegyzési kérelméhez mellékelni kell a keletkezésüket tanúsító bejegyzési határozatot, a képviseleti jogosultságot igazoló okiratot eredeti vagy közjegyz ő által hitelesített másolatát (cégkivonat, cégmásolat, bírósági nyilvántartási adatokról szóló kivonat, aláírási címpéldány).  A bels ő egyházi jogi személy bejegyzési kérelméhez szükséges csatolni a nyilvántartásba vételének megtörténtét és a képviseleti jogának igazolására vonatkozó hatósági bizonyítványt és aláírási címpéldányt.

77  Néhány erdészeti (Országos Erd ő állomány Adattárban er ő ként nyilvántartott terület), vízügyi (vízkár-elhárítási célú tározó, nagyvízi meder) és természetvédelmi (Natura 2000 terület, védett forrás, láp, barlang, víznyel ő, szikes t ő, kunhalom, földvár stb.) jogi jelleg tény feljegyzéséhez, ill. földmérési, földmin ő sítési használati jog (földmérési jelek elhelyezését biztosító, ill. földmin ő sítési mintatérre vonatkozó használati jog) bejegyzéséhez nem szükséges változási vázrajz benyújtása. • Az érintett jogok és tények bejegyzéséhez az állami ingatlan- nyilvántartási térképi adatbázis felhasználásával készített változási vázlat is elegend ő, melyen a megkeres ő hatóság megjelöli az ingatlan érintett részét, valamint megadja annak területét négyzetméter pontossággal. • A határoló vonal koordinátáit EOV rendszerben kell megadni.  Az erd ő, fásított terület, vadföld és fás legel ő m ű velési ág változás átvezetéséhez szükséges az erdészeti hatóság határozata, ill. általa kiállított hatósági bizonyítvány.  Halastó m ű velési ág megállapítására és változására irányuló eljárás esetén szükséges csatolni a vázrajz mellé a vízügyi hatóság joger ő s üzemeltetési engedélyét is.  Az épület rendeltetésmód változásának átvezetéséhez az építésügyi hatóság által kiállított hatósági bizonyítvány szükséges.

78 Döntések

79  A közigazgatási szervek egyik legfontosabb feladata: döntések meghozatala.  A közigazgatási aktus, döntés közigazgatási jogi hatást kiváltó cselekmény (következmény).  Az ingatlanügyi hatóság döntése ingatlan-nyilvántartási joghatást vált ki.  Az ingatlanügyi hatóság az ügy érdemében történt döntés esetében határozatot hoz (jog bejegyzése, tény feljegyzése, adatok átvezetése esetén), az eljárás során eldöntend ő egyéb kérdésekben végzést bocsát ki.  Az ingatlan-nyilvántartásba jog vagy tény azzal szemben jegyezhet ő be, aki ott jogosultként szerepel, vagy akit egyidej ű leg jogosultként bejegyeznek.  A határozat formáját tekintve lehet: • Ügyiratra rávezetett záradék, • Alakszer ű határozat, • Tulajdoni lap másolatán alapuló egyszer ű sített határozat.

80  Az ingatlanügyi hatóság a jogok, tények,adatok változásakor nem mérlegelhet. Ha a feltételek fennállnak, a kérelemben foglaltakat teljesíteni kell. Adatváltozás esetén a természetbeni állapot a döntést meghatározza.  A határozat tartalmának megfelel ő változást a hatóság bejegyzi, ill. feljegyzi a tulajdoni lapra, ill. átvezeti az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban, ha annak tartalmát érinti.  Helytadó döntés a tulajdoni lap másolatával is közölhet ő (egyszer ű sített határozat) indoklást nem tartalmaz, a jogorvoslatra vonatkozó figyelmeztetést viszont tartalmaznia kell. Az egyszer ű sített határozat tulajdoni lap másolatként nem használhatók.  Külön szövegezett alakszer ű határozattal dönt a hatóság a részleges vagy teljes elutasításról. Az elutasító határozatról az indoklás és a jogorvoslati figyelmeztetés nem hiányozhat.

81  A határozatnak tartalmaznia kell: • a település nevét, az ingatlan fekvését és helyrajzi számát, • a bejegyzés, feljegyzés és átvezetés alapjául szolgáló okiratok megnevezését, • bejegyzett jogot, feljegyzett tényt, átvezetett adatot, • a jogosult magánszemély adatait (lásd gyakorlati óra), • más jogosult adatait, • jogi személy jogosult adatait, • a korábbi bejegyzés, ill. feljegyzés jogosultját és sorszámát, • az ingatlan eszmei hányadát, vagy természetben meghatározott részét, ha a bejegyzés nem vonatkozik az egész ingatlanra, • függ ő hatályú bejegyzést, ha valamely korábbi bejegyzéssel kapcsolatos eljárás eredményét ő l függ. • a járási földhivatal megnevezését, • iktatószámot, ügyintéz ő nevét, tárgy megnevezését, • határozat szót, alatta a rendelkez ő részt, • jogorvoslatra vonatkozó figyelmeztetés, tájékoztatás, • indoklás, • keletezés helye és ideje, körbélyegz ő, • a döntést az ingatlanügyi hatóság vezet ő je, vagy az általa kijelölt személy írhatja alá. • a határozatot kapó személyek (hatóság, jogi és természetes személyek) felsorolása.

82  Az ingatlanügyi hatóság az ügy érdemére nem vonatkozó kérdésekben végzéssel dönt.  A végzésnek is tartalmaznia kell a jogorvoslatra vonatkozó részt, valamint a kérelem elutasítása esetén az indoklást.  A végzés tartalmi elemei: • a körzeti földhivatal megnevezését, • iktatószámot, ügyintéz ő nevét, tárgy megnevezését, • végzés szót, alatta a rendelkez ő részt, • jogorvoslatra vonatkozó figyelmeztetés, tájékoztatás, • indoklás, • keletezés helye és ideje, körbélyegz ő, • az ügyintéz ő aláírása, • a határozatot kapó személyek (hatóság, jogi és természetes személyek) felsorolása. • jogszerz ő személy adatai.  Az ingatlanügyi hatóság végzéssel dönt: • a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításáról,

83  Az ingatlanügyi hatóság végzéssel dönt: • A képviselet visszautasításáról, • Az eljárási költségekr ő l, • Soron kívüli eljárásra irányuló kérelem elutasításáról, • Költségmentességr ő l, • Az eljárás felfüggesztésér ő l, • Az eljárás megszüntetésér ő l, • Igazolási kérelemr ő l, • Iratbetekintési kérelemr ő l stb.  A végzés az érdemi döntés elleni fellebbezésben támadható meg, kifogásolható, kivéve • a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításáról, • az eljárás felfüggesztésér ő l, • az eljárás megszüntetésér ő l, • az eljárási költség viselésér ő l hozott döntésr ő l.

84 Jogorvoslatok

85  A Ket. alapján a jogorvoslati eljárások két nagy csoportba sorolhatók: • az ügyfél kérelmére lefolytatható eljárások:  a fellebbezési eljárás,  a döntés módosítása, visszavonása a fellebbezés alapján,  bírósági felülvizsgálat. • Hivatalból kerül sor a döntés felülvizsgálatára:  felügyeleti eljárás keretében az ingatlan-nyilvántartási adatok tekintetében,  az Alkotmánybíróság határozata alapján,  ügyészi felhívás nyomán,  semmisség esetén. • Mind kérelemre, mind hivatalból lehet ő ség van a döntés kijavítására, kicserélésére és kiegészítésére.

86  A határozat, végzés, ill. bejegyzés, feljegyzés, átvezetés kijavítása, kiegészítése • Kijavítás: hibás névírást, szám-, vagy számítási, vagy más elírást saját hatáskörben ki lehet javítani. • Kiegészítés: a határozat kiegészítésre kerül, ha a határozat nem rendelkezett a kérelemben foglaltak, ill. a bejegyzés alapjául szolgáló okirat valamely részér ő l, továbbá ha a bejegyzés, feljegyzés, vagy átvezetés az okiratban és a kérelemben foglaltakhoz képest hiányos. • Ha id ő közben harmadik jóhiszem ű személy jogot szerzett az ingatlanra, akkor a fenti m ű veletekhez annak hozzájárulása is szükséges. • Bírósági felülvizsgálati kérelem esetén a hatóság határozatát a kérelem beérkezését ő l számított 8 napon belül saját hatáskörében módosíthatja, ill. visszavonhatja. • A kijavítás, kiegészítés, módosítás és visszavonásról minden esetben új határozatot (végzést) kell hozni, ill. a bejegyzéseket létrehozni, módosítani vagy törölni kell a tulajdoni lapon.  Jogok bejegyzése, tények feljegyzése, ill. ezek törlése iránti eljárás során hozott határozat ellen felügyeleti eljárásnak nincs helye.

87  A végzés kijavításáról, módosításáról, kiegészítésér ő l, visszavonásáról ugyancsak újabb végzést kell hozni.  A határozat, végzés visszavonása, módosítása. • Alap esetben az ingatlanügyi hatóság nem módosíthatja, ill. nem vonhatja vissza döntését.  Kivéve:  Lásd el ő z ő dián bírósági felülvizsgálat kérelmének esetét.  Fellebbezés esetén, ha a hatóság rájön arra, hogy döntése jogszabályt sért.  Nem jogszabálysért ő döntést visszavonhatja, módosíthatja, ha a fellebbezésben foglaltakkal egyetért.  Ügyészi felhívás esetén.  Az új döntés csak határozat, ill. végzés formájában jelenhet meg.  Fellebbezés: • Az els ő fokú ingatlanügyi hatósági határozat ellen a kézbesítést ő l számított 15 napon belül lehet a másodfokú szervhez fordulni. • A fellebbezés nincs jogcímhez kötve, bármely okból lehet, melyre tekintettel az érintett a döntést sérelmesnek tartja. • I. fokú szerv: járási földhivatal, II. fokú szerv: X Megyei Kormányhivatal Földhivatala. • A fellebbezést az I. fokú szervnél kell benyújtani. • A fellebbezésre jogosult a fellebbezési határid ő n belül jogorvoslati (fellebbezési) jogáról szóban (jkv-ba kell foglalni), ill. írásban lemondhat, mely vissza nem vonható.

88  Fellebbezés: • 8 napja van a körzeti földhivatalnak a kijavításra, kiegészítésre, módosításra, visszavonásra. • A II. fokú szerv a határozatot helyben hagyhatja, megváltoztathatja, megsemmisítheti és az els ő fokú hatóságot új eljárásra utasíthatja. • A másodfokú ingatlanügyi hatóság els ő fokon hozott döntése ellen fellebbezésnek nincsen helye. • Az ügyfél a fellebbezési határid ő elmulasztása miatt igazolási kérelmet nyújthat be.  Bírósági jogorvoslati kérelem: • Az ügyfél a joger ő s határozat felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozva kérheti közigazgatási per keretében a közigazgatási és munkaügyi bíróságtól. • Csak akkor lehetséges kérni, ha az ügyfél fellebbezési jogát kimerítette, vagy a fellebbezés kizárt. • A jogszabálysértés lehet eljárásjogi vagy anyagi jogi jelleg ű. • A bírósági jogorvoslati kérelmet a járási földhivatalnál, vagy az illetékes bíróságnál kell benyújtani a másodfokú határozat kézbesítését ő l számított 30 napon belül. • A bíróság a keresetet elutasíthatja, a határozatot megváltoztathatja, ill. hatályon kívül helyezi és a hatóságot új eljárásra utasíthatja. • A bíróság ítélete ellen perújítás, ill. felülvizsgálati kérelem nyújtható be. • A bejegyzés alapjául szolgáló okiratok hiányosságai a bírósági eljárásban nem pótolhatók.

89  Felülvizsgálati kérelem: • A bíróság joger ő s ítélete ellen a kézbesítést ő l számított 60 napon belül felülvizsgálati kérelmet lehet benyújtani jogszabálysértés esetén. • Közigazgatási perben csak akkor van lehet ő ség rá, ha az ítélet ellen nem lehet fellebbezni. • A felülvizsgálati kérelemr ő l a Kúria dönt. • A bírósági határozatot részben vagy egészben hatályon kívül helyezheti, új határozatot hozhat, az els ő vagy másodfokú szervet új eljárásra utasíthatja.  Újrafelvételi eljárás ingatlan-nyilvántartási ügykörben nem lehetséges.  Felügyeleti eljárás: • Bejegyzés, feljegyzés, ill. azok törlése esetén felülvizsgálati eljárásnak nincs helye. • Adatok átvezetése esetén a következ ő ket teheti a felügyeleti szerv:  megváltoztathatja a jogszabálysért ő döntést,  megsemmisítheti a jogszabálysért ő döntést,  a szervet új eljárásra utasíthatja. • Felügyeleti szerv: X. Megyei Kormányhivatal Földhivatala. Az eljárás hivatalból történhet.

90  Törlési és kiigazítási perek: • Keresettel kérheti a bíróságtól (nem közigazgatási, hanem polgári per formájában)  a bejegyzés törlését és az eredeti állapot visszaállítását  érvénytelenség címén az, akinek jogát vagy jogos érdekét a bejegyzés sérti, ill. az ügyész,  a felszámoló és a hitelez ő a cs ő deljárásról és felszámolási eljárásról szóló törvény alapján (az adós fedezetelvonó tevékenysége ellen);  a bejegyzés törlését az az érdekelt, aki bizonyítja, hogy a bejegyzett jog elévült vagy megsz ű nt, ill. a nyilvántartott tény megváltozott;  a bejegyzés kiigazítását az, aki a téves bejegyzés folytán sérelmet szenvedett. • Az utóbbi két esetben akkor indíthat pert, ha a hatósági eljárásban a bejegyzés nem törölhet ő, ill. a sérelem nem orvosolható, továbbá ha azokat eredménytelenül kísérelték meg. • A pert addig lehet megindítani, míg a bejegyzés alapjául szolgáló jognyilatkozat érvénytelensége megállapításának helye van. • Azzal szemben, aki a bejegyzés folytán, az el ő z ő bejegyzés érvényességében bízva, jóhiszem ű en szerzett jogot, a bejegyzést ő l számított 3 év alatt lehet a törlési keresetet megindítani.

91  Ügyészi felhívás: • Az ügyész ellen ő rzi a közigazgatási hatóságok, valamint a bíróságon kívüli más jogalkalmazó szervek által hozott egyedi, bíróság által felül nem bírált joger ő s vagy végrehajtható döntések, valamint hatósági intézkedések törvényességét. • Ha törvény másképp nem rendelkezik, az ügyész a közigazgatási hatósági döntés érdemére kiható törvénysértés esetén a joger ő re emelkedést ő l vagy a végrehajtás elrendelését ő l számított legfeljebb egy éven belül felhívással él a törvénysértés megszüntetése érdekében. • Az ügyész a felhívásban indítványozhatja a törvénysért ő döntés végrehajtásának felfüggesztését. A felhívás címzettje a végrehajtást a döntéséig köteles azonnal felfüggeszteni, és err ő l az ügyészt egyidej ű leg tájékoztatni. • Az ügyész a felhívását az ügyben eljáró szerv felügyeleti szervéhez nyújtja be. • A felhívás eredménytelensége esetén az ügyész az alapügyben hozott joger ő s döntést támadhatja meg bíróság el ő tt. • Az ügyészi fellépés tényét az ingatlanügyi hatóság a tulajdoni lapra feljegyzési a kifogásolt bejegyzés ranghelyén.

92 Az ingatlan-nyilvántartás átalakítása

93  Ingatlan-nyilvántartás átalakítása: a járási földhivatal az ingatlan adatainak megváltozását eredményez ő eljárást folytat le, majd az ezen eljárás eredményeként létrejöv ő adatokat az ingatlan- nyilvántartásban átvezeti. Az átvezetés érinti az EÖI-kat is.  Az ingatlan-nyilvántartás átalakításának el ő zetes engedélyezésének tárgyában az illetékes miniszter dönt.  Az átalakítás az érintett település kül- és belterületére együtt, ill. külön-külön is lefolytatható.  A helyrajzi számok, területek és egyéb adatok megváltozása a bejegyzett jogokat és feljegyzett tényeket nem érintheti.  Az átalakítást megel ő z ő en a következ ő munkarészeket kell elkészíteni, az átalakításhoz mellékelni: állami földmérési térképi adatbázis, területjegyzék, azonosítási jegyzék az áthelyrajzi- számozáshoz.  A munkarészekben található adatokat felül kell vizsgálni (össze kell hasonlítani) az ingatlan-nyilvántartásban szerepl ő adatokkal.

94  Az új adatokat kell elfogadni, ha az egyes adatok megváltozása ellenére az ingatlan azonossága megállapítható. Azonosnak kell tekinteni az ingatlant • ha a földrészletnek az új állami földmérési térképi adatbázisban feltüntetett határvonalai hasonlóan helyezkednek el vagy egybeesnek a korábbi térképen feltüntetett határvonalakkal, és • a földrészletnek az új területe azonos az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett régi területtel, vagy az eltérés a külön jogszabályban meghatározott mértéket nem lépi túl, vagy • a felmérési, térképezési vagy területszámítási hibából ered ő területi eltérés a megengedett mértéket túllépi, de az eltérés a szomszédos földrészletekben nem mutatható ki.  Azonosnak kell tekinteni az ingatlant akkor is, ha • az új állami földmérési térképi adatbázisban lév ő határvonalak nem helyezkednek hasonlóan, ill. nem esnek egybe a korábbi térképen feltüntetett határvonalakkal, de • a régi és új területek között eltérés nincs, vagy • ha van is az telekalakításból vagy kisajátításból ered ő eltérés.

95  Ha az ingatlan azonossága nem állapítható meg, az eltérés okát a földhivatal megvizsgálja. • Ha az eltérés jogváltozásból ered, a meghallgatás során közölni kell a felekkel annak rendezési módját. • Ha a meghallgatástól számított 30 napon belül nem kezdeményezték a változás átvezetését, akkor a régi, ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett adatokat kell elfogadni. • Ha a területi változás nem jogváltozásból ered, akkor az új területeket kell elfogadni.  Az átalakítás során az érintett területre vonatkozóan általános helyszínelést is le kell folytatni, mely kiterjed a m ű velési ágak és min ő ségi osztályok megállapítására is.  Az ingatlan adatainak megváltozását eredményez ő eljárás lefolytatása után munkarészeket kell készíteni, és azok tekintetében az állami átvételi vizsgálatot le kell folytatni.  Az állami átvétel során elfogadott adatokat át kell vezetni a tulajdoni lap I. részén (adatok átvezetése + önálló szöveges bejegyzés feltüntetése).

96  Az elkészült, változással érintett tulajdoni lapokat, az állami földmérési alaptérképi adatbázist és az elkészült területjegyzéket a járási földhivatal 30 napra közszemlére bocsátja.  A közszemlér ő l az érintett feleket a helyben szokásos módon, ill. egy országos napilapban közlemény útján értesíteni kell.  A közszemle ideje alatt az érdekeltek a kifogásolt térképi és ingatlan-nyilvántartási tartalommal szemben felszólalással élhetnek.  A felszólalásban foglaltakat a körzeti föld soron kívül kivizsgálja, és határozatot hoz. A körzeti földhivatal határozata ellen fellebbezéssel lehet élni.  Ha a felszólalásnak, vagy a fellebbezésnek a földhivatal helyt ad, az érintett ingatlanra vonatkozó munkarészeket a felszólalásnak, ill. a fellebbezésnek megfelel ő en kijavítja.  Az átalakított ingatlan-nyilvántartásról (a közszemle utolsó napját követ ő napon) a földhivatal határozatot hoz, mely fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.


Letölteni ppt "Az ingatlanok nyilvántartásának jelent ő sége, a földadókataszter és a telekkönyv."

Hasonló előadás


Google Hirdetések