Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az ingatlanok nyilvántartásának jelentősége, a földadókataszter és a telekkönyv Ingatlan-nyilvántartás I.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az ingatlanok nyilvántartásának jelentősége, a földadókataszter és a telekkönyv Ingatlan-nyilvántartás I."— Előadás másolata:

1 Az ingatlanok nyilvántartásának jelentősége, a földadókataszter és a telekkönyv Ingatlan-nyilvántartás I.

2 Az ingatlanok nyilvántartásának …

3 Ingatlan-nyilvántartás célja: –Megbízható leltára, nyilvános és hiteles adattára az ország ingatlanainak. –A tulajdonszerzés egyik feltételének – a birtoklásnak – megvalósítása. Ingatlan-nyilvántartás jelentősége: –Nemzetgazdasági, üzemi tervezés, földvédelem, rendeltetésszerű földhasználat, területrendezés, statisztikai adatgyűjtés. –Egzisztencia alapja.

4 Az ingatlanok nyilvántartásának … Ingatlan-nyilvántartás jelentősége: –Jogbiztonság szolgálata: Tulajdonos védelme, Jogot szerzők védelme, Kötelezettséget vállalók védelme. –Tradicionális rendszer: tulajdonszerzés = megegyezés+a dolog tényleges átadása (ingók esetében), ingatlanok esetében egy jelzés, hatalomban tartás jelzése. Ingatlanszerzés megjelenítésének két rendszere: –Konstitutív rendszer: a jog megszerzése a nyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre. –Deklaratív, ill. bejegyzéstől független rendszer: Nincs tényleges nyilvántartás (a vevő tájékozódik a tulajdonlás iránt). Jogcímnyilvántartás: a bejegyzés nem keletkeztet jogot, de a nyilvántartásban bízó, jóhiszemű személy védelemben részesül. Hatósági közzétételi rendszer: a jogváltozást be kell jelenteni, melyről közokiratot állítanak ki.

5 Az ingatlanok nyilvántartásának … Nyilvántartás módja: –Személy szerinti nyilvántartás (perszonálfólia) Állami földkönyv Telekkönyv FÖNYIR –Tárgy szerinti (ingatlanonkénti) nyilvántartás (reálfólia): ingatlan-nyilvántartás. Minden önálló ingatlanról nyilvántartás készül. –Számítógépes nyilvántartás szempontjából mindegy. Adatok összekapcsolása: magánautonómia, magántitok sérelme.

6 Az ingatlanok nyilvántartásának … A nyilvántartás kezdetei: –A hűbéri viszonyok az ingatlan tulajdonjoga alapján ítélhetők meg: honvédelmi kötelezettség, közteherviselés, közjogi állás megítélése. –Adósságok nyilvántartása: betáblázás (intabulatio) intézménye. Az ingatlanon fennálló terhek bejegyzésére szolgált. Jelzálogkönyv volt, mely később beolvad a városi telekkönyvekbe. –Az átruházás nyilvánosságának igénye: a tulajdonjog a közösség előtt is tisztázva legyen. Ingatlanszerzés külső megnyilvánulása: bevezetés. Királyi (főbírói) megbízott+hiteles hely képviselője+szomszédok+megadományozott. Városokban a városi tanács előtt zajlott le, ahol jegyzőkönyvet készítettek az eseményről. Regisztrálták a tulajdonjog változást, jogot nem keletkeztettek (az okiratot őrizték meg). –Társadalmi, gazdasági változások, a forgalom biztonsága.

7 Az ingatlanok nyilvántartásának … Telekkönyv: –1852. Osztrák Polgári Törvénykönyv bevezetése (OPTK). 43. § Az átruházáshoz az is szükséges, hogy a szerzési ügylet a nyilvánkönyvbe beiktattassék. –1855. A telekkönyv felállításának, bevezetésének kezdete. –Az évi Országbírói értekezlet: fenntartotta a rendelet hatályát. –Az ingatlanokat településenként házról házra (helyszínelés) járva, személyi rendszer alapján írták össze. Az eredményt, a kialakított birtoktesteket hirdetményi úton közölték a lakossággal. Az érintettek kifogással élhettek. Meghatározott idő elteltével a helyszínelési jegyzőkönyveket telekjegyzőkönyvként hitelesítették. –A későbbiekben a telekjegyzőkönyvekből telekkönyvi betéteket szerkesztettek, azok átdolgozásával, egyeztetésével.

8 Az ingatlanok nyilvántartásának … Telekkönyv: –A telekkönyv három részből állt: „A” lap, birtokállási lap: az ingatlan tárgyi adatait tartalmazta (szolgalom, térmérték, minőség, jövedelem). „B” lap, tulajdoni lap: tulajdonos neve, tulajdonszerzés alapja (jogcím), vételár. Tulajdonjog korlátozásai: zálogvisszavásárlási jog, elővásárlási jog. „C” lap, teherlap: idegen dologbeli jogok. Zálog, szolgalom, bérlet, haszonbérlet stb. –1886-ban a kataszterrel összhangba hozták  térképi alapok átvétele. –Betétszerkesztés: kiküldött bizottság+felek+érdekeltek+helyszíni meghallgatás+okiratok  bevezetés a telekkönyvi betétbe. –Járásbíróságok vezették.

9 Az ingatlanok nyilvántartásának … Földadókataszter, állami földnyilvántartás: –II. József próbálkozásai (1785) kudarccal végződnek: „A házakról eltávolították a számozást, a határjeleket és a mesgyekarókat kitaposták. … Számos megyében a földmérés munkarészeit máglyára hordták. Biharban pl. 10 szekérnyi irat égetését az akasztófa alatt vitték végbe.” –1850. császári pátens: a földadókataszter bevezetése. –1875. a földadókataszter legalizálása az OGY által. –A földadó mértéke a földek jövedelmezőségéhez kapcsolódott: talajtani és agroökonómiai vizsgálatok. –A föld művelése azonos ráfordítás mellett eltérő hozadékot eredményez: átlagtermés (10 év) – gazdálkodó rendes költségei (6 év átlaga) = kataszteri tiszta jövedelem. –Művelési áganként (Sz, K, R, L, N = 10 év; Sző = 15 év; E = 25 év), becslőjárásonként (osztályozási vidékekként) határozták meg a 8 minőségi osztályt, mely kataszteri holdra vetítve eltérő aranykorona értéket kapott  ma AK/ha. –1964-től az állami földnyilvántartás veszi át helyét, új szerepkört kap: nemzetgazdasági tervezés, rendeltetésszerű földhasználat ellenőrzése. –Tárgya az ország egész területe volt: belterület, külterület egyaránt.

10 Az ingatlanok nyilvántartásának … Földadókataszter, állami földnyilvántartás: –Részei: kataszteri birtokív, kataszteri térkép, mintatérjegyzék, összesítők, részletes osztálykivonat, határleírási jegyzőkönyv. –Nyilvántartásba kerültek azok a a területek is, melyek földadó aló nem eső területekként (fanet) szolgáltak: épület, udvar, árok, folyó, tó, patak stb. A két rendszer összehasonlítása: –Mindkét nyilvántartás alapja az ingatlan, ennek ellenére hiányosak. –Kataszter a földrajzi, gazdasági és fizikai paramétereket, míg a telekkönyv a jogokat és jogilag jelentős tényeket tartalmazta. –Telekkönyv: járásbíróságok, kataszter: közigazgatási szervek –Telekkönyv: magánérdeket, kataszter: közérdeket szolgálja. –Nyilvánosság: adókataszter esetén korlátozott, telekkönyv nyilvános. –Telekkönyvi elvek nem érvényesültek a kataszteri nyilvántartásban.

11 Az ingatlan-nyilvántartás alapelvei Ingatlan-nyilvántartás I.

12 Az ingatlan-nyilvántartás alapelvei Az ingatlan-nyilvántartási törvényben nevesített alapelvek a következők: –Bejegyzés elve –Nyilvánosság elve –Közhitelesség elve –Kérelemhez kötöttség elve –Rangsor elve –Okirat elve Bejegyzés elve: –Egyes, az ingatlanokkal kapcsolatos fontosabb jogokat, azok bejegyzése az ingatlan-nyilvántartásba keletkezteti – konstitutív hatályi bejegyzések. Az átruházáson alapuló tulajdonjogot. A szerződésen alapuló vagyonkezelői, földhasználati, haszonélvezeti jogot, használat jogát, telki szolgalmi jogot és a jelzálogjogot.

13 Az ingatlan-nyilvántartás alapelvei – Deklaratív hatályú bejegyzések – az ingatlan- nyilvántartásba történő bejegyzés nélkül is létrejönnek, fennállnak: A tulajdonjog növedék, ráépítés, elbirtoklás, öröklés esetén. Földhasználati jog, haszonélvezeti jog, szolgalmi jog törvény alapján keletkezik. Egyéb bejegyezhető jogok esetén : lakásszövetkezeti tag állandó használati joga, bírósági határozaton alapuló földhasználati jog, földmérési jelek, villamos berendezések elhelyezését biztosító használati jog, vezetékjog, vízvezetési és bányaszolgalmi jog, elő- és visszavásárlási, vételi jog, tartási és életjáradéki jog, végrehajtási jog, termőföld haszonbérleti joga, halászati jog. Következmény : bejegyzés után harmadik személy nem hivatkozhat sikeresen a fennálló joggal kapcsolatos nem tudásra.

14 Az ingatlan-nyilvántartás alapelvei –A jogilag jelentős tényeket is két csoportba sorolhatjuk: A bejegyzés elmaradása esetén is bekövetkező joghatásokat a deklaratív tények csoportja alkotja: –jogosult kiskorúsága, –gondokság alá helyezés, –végelszámolási és felszámolási eljárás. A tényre vonatkozó joghatások csak a nyilvántartásba történő bejegyzéssel jönnek létre ( konstitutív tények csoportja). A bejegyzés elmaradása esetén a jogosult ezeket nem érvényesítheti sikeresen jóhiszemű harmadik jogszerzővel szemben. – jogszabályon vagy bírósági határozaton alapuló tulajdoni korlátozás, telekalakítási és építési tilalom, kisajátítás és telekalakítás megindítása, –jogorvoslati kérelem, szerződésen vagy végintézkedésen alapuló elidegenítési és terhelési tilalom, perek és büntetőeljárás megindítása, árverés, zárlat, tulajdonjog fenntartással történő eladás, – törölt jelzálogjog ranghelyének előzetes biztosítása, ranghely megváltoztatása, – zálogjog érvényesítésével, átruházásával, megszűnésével kapcsolatos tények, – épület lebontásának és létesítésének ténye.

15 Az ingatlan-nyilvántartás alapelvei Nyilvánosság elve: –A tulajdoni lap tartalma korlátozás nélkül megismerhető: azt bárki megtekintheti, arról feljegyzést készíthet, hiteles vagy nem hiteles másolatot kérhet. Formái: Teljes másolat: valamennyi bejegyzést tartalmazza szó szerint. Szemle: csak a fennálló bejegyzéseket tartalmazza szó szerint. Részleges másolat: csak a kért bejegyzéseket tartalmazza szó szerint. –A tulajdoni lap tartalmán túlmenő adatokat csak a jogosult vagy kötelezett engedélyével ismerhető meg, melyet teljes bizonyító erejű magánokiratba, vagy közokiratba kell foglalni. –Jogi érdek valószínűsítése esetén írásban kell az igénylőnek nyilatkoznia (joga érvényesítéséhez, jogszabályból, ill. hatósági határozatból eredő kötelezettsége teljesítéséhez szükséges). –Korlátozott megismerhetőség vonatkozik a következőkre: magán, vagy közokirat, hatósági határozat, mely bejegyzésül, vagy törlésül szolgált, tulajdonosok jegyzéke (névmutató). –Az ingatlan természetben meghatározott részére bejegyzett jogok, ill. feljegyzett tények és átvezetett adatok alapjául szolgáló okiratnak az a része, mely a természetbeni részre vonatkozik, korlátozás nélkül megismerhető.

16 Az ingatlan-nyilvántartás alapelvei Közhitelesség elve: –Az ingatlan-nyilvántartás a bejegyzett jogok és a feljegyzett tények fennállását hitelesen tanúsítja. A bejegyzett jog megilleti a jogosultként feltüntetett személyt. Senki sem hivatkozhat arra, hogy a bejegyzett jog, feljegyzett tény fennállásáról nem tudott. –Az ingatlanra nem vonatkozik több, más olyan jog, amely csak a telekkönyvi bejegyzéssel jön létre. –A törölt jogok, tények esetén azt kell feltételezni, hogy azok már nem állnak fenn. –A közhitelesség csak a jóhiszemű felet védi. Vélelmezni kell annak jóhiszeműségét, aki az ingatlan-nyilvántartásban bízva ellenérték fejében szerez jogot. –A jogszerzők kötelesek az ingatlan-nyilvántartás tartalmáról meggyőződni, mulasztásuk rosszhiszeműséget és a következmények vállalását okozza. –Az ingatlan-nyilvántartáson kívül jogot szerző személy nem érvényesítheti megszerzett jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett, ill. őt rangsorban megelőző jóhiszemű jogszerzővel szemben.

17 Az ingatlan-nyilvántartás alapelvei Közhitelesség elve: –Ha a ingatlan-nyilvántartás tulajdoni lapja szerinti és a térkép alapján földmérési jogszabályok szerint meghatározott terület eltér egymástól, akkor az utóbbi az irányadó. Kérelemhez kötöttség elve: –Tulajdonnal való szabad rendelkezés + keresethez kötöttség elve. –A jogokra bejegyzésére és tények feljegyzésére irányuló ingatlan- nyilvántartási eljárás az ügyfél kérelmére, vagy hatósági megkeresésre irányul. –Csak azok a jogok és tények jegyezhetők be, ill. fel, melyet a kérelem, ill. a megkeresés megjelöl. –Határozat, bejegyzés, feljegyzés javítása és kiegészítése csak a kérelemben foglaltaknak megfelelően lehetséges. Rangsor elve: –A ranghely a bejegyzés időpontját, a konstitutív hatály beáltát jelenti. –A rangsor a bejegyzések egymáshoz való viszonyát jelenti.

18 Az ingatlan-nyilvántartás alapelvei Rangsor elve: – Kizáró bejegyzések (pl. tulajdonjog) közül csak a későbbi hatályos, míg az összeférő jogok közül a rangsorban előrébb álló jog megelőzi a későbbit (pl. haszonélvezeti jog, jelzálogjog). –A bejegyzés ranghelyét, rangsorát a kérelem, megkeresés iktatási időpontja határozza meg. –A ranghelyek egymáshoz viszonyított sorrendje eljárási szempontból a beadványok elintézésének időbeli rendjét is jelenti. –Ranghelyet csak kérelemhez csatolt okirattal lehet alapítani. –Ranghely előzetes biztosításának, fenntartását tényét legfeljebb 1 évi időtartamra lehet a tulajdoni lapra feljegyezni. –A ranghely módosítása harmadik személy jogainak sérelmével nem járhat.

19 Az ingatlan-nyilvántartás alapelvei Okirati elv: –Jog, jogilag jelentős tény, ill. adatok átvezetése csak az Iny. törvényben meghatározott okirat vagy jogerős hatósági, vagy bírósági határozat alapján lehetséges. –Okirat  közokirat vagy teljes bizonyító erejű magánokirat, vagy ezek közjegyző által hitelesített másolata. –Az okirat igazolja a jog, tény keletkezését, megszűnését vagy módosulását + bejegyzési engedély (joggal azonos okiratban vagy külön is megadható azonos alakisággal). –Tulajdonjog, haszonélvezeti jog, használat joga, telki szolgalmi jog, vételi jog, jelzálogjog keletkezésére, módosulására, megszűnésére vonatkozó bejegyzésre közokirat vagy ügyvéd által ellenjegyzett (vagy ügykörében eljáró jogtanácsos által ellenjegyzett) magánokirat alapján van lehetőség: minősített okirati forma.

20 Az ingatlan-nyilvántartás részei Ingatlan-nyilvántartás I.

21 Az ingatlan-nyilvántartás részei Az ingatlan-nyilvántartás részei: –Tulajdoni lap (számítógépes adathordozón rögzített, olvasható formában megjeleníthető). –Törölt bejegyzések jegyzéke (tulajdoni lapról megszűnt bejegyzések). –Az ingatlan-nyilvántartási térkép (földmérési alaptérkép másolata - analóg esetén, digitális földmérési alaptérkép). + egyéb önálló ingatlanok alaprajza. –Okirattár (szerződések, társasház alapító okirat, közérdekű használati jogokat létesítő hatósági határozatok, bírósági ítéletek, közjegyzői hagyatékátadó végzések, egyéb határozatok stb.).

22 Az ingatlan-nyilvántartás részei Tulajdoni lap tartalma: –ingatlan adatai, –ingatlanhoz kapcsolódó jogok, jogilag jelentős tények, jogosultak és adataik. A tulajdoni lapokat 1-től kezdődően kell számozni. A tulajdoni lap száma mellett a település nevét (a terület fekvését) is fel kell tüntetni. Az ingatlan- nyilvántartás számítógépes rendszerében az ingatlan tulajdoni lapjának száma megegyezik a helyrajzi számmal. Egyes ingatlanok sajátos nyilvántartási szempontjaira figyelemmel a tulajdoni lap törzslapként és különlapként is vezethető  társasház, szövetkezeti ház.

23 Az ingatlan-nyilvántartás részei A tulajdoni lap részei: –A tulajdoni lap három (I. II. III.) részből áll. –A tulajdoni lap I. része az ingatlan következő adatait tartalmazza: település neve, helyrajzi szám, fekvés megjelölése, területnagyság, belterületen és ha rendelkezésre áll külterületen az ingatlan címét (közterület megnevezése, házszám), alrészlet jelét (területét), művelési ágat, kivett terület esetén annak megnevezését, minőségi osztályt (területét), kataszteri tiszta jövedelmet, az épület jellegét, telki szolgalmi jogot, földhasználati jogot, az ingatlan jogi jellegét (bányatelek, műemlék, társasház stb.), földminősítési mintatér megjelölését (digitális iny. nem nevesíti), egyéb szükséges adatokat (pl. lakóépületek száma, önálló szöveges bejegyzés).

24 Az ingatlan-nyilvántartás részei –A tulajdoni lap II. része a következő tartalommal rendelkezik: Tulajdonjogot, gondokság alá helyezés tényét, kiskorúság tényét. Az állam esetében a tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet megnevezését. Vagyonkezelői jogot. –A tulajdoni lap III. része a következő jogokat és tényeket tartalmazza: Megállapodáson vagy bírósági határozaton alapuló földhasználati jogot (Tul. lap I. része), haszonélvezeti jogot, használat jogát. Lakásszövetkezeti tagot megillető állandó használati jogot. Telki szolgalmi jogot  Tul. Lap I. része tartalmazza. Állandó jellegű földmérési jelek, ill. villamosberendezések elhelyezését biztosító használati jogot. Vezetékjogot, vízvezetési, bányaszolgalmi jogot, törvényen alapuló közérdekű használati jogot.

25 Az ingatlan-nyilvántartás részei –A tulajdoni lap III. részének további tartalmi elemei: Elő- és visszavásárlási, vételi jog, tartási- és életjáradéki jog, jelzálogjog, végrehajtási jog. III. részen bejegyzett jogosult kiskorúságának, ill. gondnokság alá helyezésének tényét. Felszámolási, végelszámolási eljárás megindítását. Bírósági vagy hatósági határozaton alapuló telekalakítási és építési tilalmat, kisajátítási és telekalakítási eljárás megindításának tényét. Perek, büntetőeljárás megindítását, árverés, nyilvános pályázat kitűzésének tényét. Zárlatot, zár alá vételt. Tulajdonjog fenntartással történt eladást. Ranghely megváltoztatását, jogerős hatósági vagy bírósági határozattal megállapított környezetkárosodás tényét, mértékét és jellegét. Épület létesítését, lebontását. Olyan egyéb jog vagy tényt, melynek bejegyzését tv. rendeli el.

26 Az ingatlan-nyilvántartás részei A bejegyzéseket, feljegyzéseket, adatváltozásra vonatkozó átvezetéseket a tulajdoni lap mindhárom részén sorszámozni kell. Ha több jogosult szerepel, mindegyiknek külön sorszámot kell adni. Minden bejegyzésben fel kell tüntetni a beadvány iktatószámát és érkezésének idejét. Meg kell nevezni a jogot vagy tényt és annak jogosultját. Az okirattár: –Bejegyzések alapjául szolgáló okiratokat, ezek hitelesített másolatait, kérelmeket, megkereséseket, ill. az ingatlan- nyilvántartási ügyben keletkezett egyéb iratokat tartalmazza. –Az okirattárban szereplő iratokat az ingatlanügyi hatóság egyéb irataitól elkülönítetten kell kezelni.

27 Az ingatlan-nyilvántartás részei Az ingatlan-nyilvántartási térkép tartalma(méreta.?): –Ingatlan-nyilvántartás céljára az állami földmérési alaptérkép nyilvántartási példánya szolgál. –Ha a földmérési alaptérkép digitális formában adathordozón, hitelesített formában megtalálható, akkor azt kell ingatlan-nyilvántartási térképként használni. – Tartalma a következő : Településnév, térképszelvény szám, a település közigazgatási határvonala, belterület, külterület, (zártkert) határvonala. Földrészlet határvonala és helyrajzi száma. Épület, építmény határvonala. Alrészlet jele, határvonala, művelési ág megnevezése. Földminősítési mintatér, földminősítéssel megállapított minőségi osztályok határvonalai és osztályozási száma. Dűlőnév, utcanév, házszám. Közterületről, ill. más ingatlanról nyíló pince bejárata.

28 Az ingatlan-nyilvántartás részei –EÖI alaprajza 1:100 vagy nagyobb méretarányban: Lakások és épülethelyiségek elhatároló vonalait. Településnév, az ingatlan utca, házszám, emelet és ajtószám szerinti megjelölését, az önálló ingatlan sorszámát és alapterületét. Törölt bejegyzések jegyzéke –Gépi adathordozón meg kell őrizni a tulajdoni lapról törölt bejegyzéseket és adatokat is, valamint a törlésre vonatkozó határozat számát, amely alapján a törlés alapjául szolgáló okirat visszakereshető.

29 Az ingatlan-nyilvántartás tárgya és tartalma I. Ingatlan-nyilvántartás I.

30 Az ingatlan-nyilvántartás tárgya … Az ingatlan-nyilvántartás tárgya az önálló ingatlan, melynek formái: –Földrészlet: A föld felszínének természetben összefüggő, közigazgatási vagy belterületi határ által meg nem szakított területe, melynek minden részén azonosak a tulajdoni vagy vagyonkezelői viszonyok. Építési telek. Utak, vasutak, terek, csatornák elágazással és kereszteződéssel, valamint közigazgatási vagy belterületi határ által meg nem szakított részei, amelyek tulajdonosa vagy vagyonkezelője azonos. A földrészletet művelési ágak és művelés alól kivett területek szerint további részekre kell bontani (alrészletek). Az alrészleteket továbbá minőségi osztályfoltokra kell bontani, ha szükséges. A földrészletet abban az esetben, ha 20-nál több alrészlet jönne létre, meg kell osztani.

31 Az ingatlan-nyilvántartás részei A földrészlettel együtt kell nyilvántartani az épületet, építményt, a társasháznál a tulajdonostársak közös tulajdonában lévő épületrészeket és a szövetkezeti háznál a szövetkezet tulajdonában lévő épületrészeket és helyiségeket, ha azok tulajdoni viszonyai a földrészletével megegyeznek. Azt a pincét melynek tulajdonosa azonos a földrészlet tulajdonosával, vagy amelynek bejárata a pince tulajdonosának földrészletén van, ugyanakkor átlóg szolgalmi jog alapján másik tulajdonú földrészlet alá. –Egyéb önálló ingatlanok: Az épületet, pincét, föld alatti garázst és más építményt, ha az nem vagy csak részben a földrészlet tulajdonosának a tulajdona. A társasházban lévő öröklakást, ill. külön tulajdonban álló, nem lakás céljára szolgáló helyiséget. A szövetkezeti házban lévő szövetkezeti lakást, ill. nem lakás céljára szolgáló helyiséget. A közterületről nyíló pincét, garázst.

32 Az ingatlan-nyilvántartás részei –Nem lakás céljára szolgáló épületeket, melyeket a társasházakra, ill. szövetkezeti ház tulajdonra vonatkozó szabályok szerint létesítettek: Társas garázs, társas üdülő, Üdülőszövetkezeti ház, Garázsszövetkezeti ház. Az ingatlan-nyilvántartás módja: –Az ingatlan területét méterrendszerben (hektár, négyzetméter) kell nyilvántartani. –A mező- és erdőgazdasági művelés alatt álló területeket a rendszeres földhasználatra vonatkozó állapotnak megfelelően művelési ágakban kell nyilvántartani, melyek a következők: Szántó, Kert, Gyümölcsös, Szőlő, Rét, Legelő, Halastó, Erdő, Fásított terület, (Művelés alól kivett terület), Nádas. Azokat a területeket, melyek nem állnak mezőgazdasági, vagy erdőgazdasági művelés alatt művelés alól kivett területeknek nevezzük. A település belterületének 1 ha meg nem haladó földrészletét akkor is művelés alól kivett területként kell nyilvántartani, ha az egyébként a valóságban művelés alatt áll. A művelés alatt álló területeket 1-8 közötti minőségi osztályba kell sorolni a becslőjárásnak, művelési ágnak megfelelően. A megfelelő kataszteri tiszta jövedelmet minden esetben fel kell tüntetni.

33 Az ingatlan-nyilvántartás tárgya … Művelési ágak részletesen: –Szántó: Rendszeresen szántóföldi művelés alatt áll. Átmenetileg termelés nélkül termőképes állapotban tartják: ugarolják, parlagon hagyják. Ritkábban telepített, gyümölcsfákkal, szőlővel rendszertelenül borított területeket, melyen szántóföldi művelést folytatnak. Magnyerés céljából fűmaggal bevetett területeket. Rizstelepek, spárgatelepek, földieper ültetvények. Faiskolák területeit, ipari-, energia- ill. gyógynövényekkel betelepített területeket. –Rét: Az a füves terület, melynek fűtermését rendszeres kaszálással hasznosítják.

34 Az ingatlan-nyilvántartás tárgya … Művelési ágak részletesen: –Legelő: Az a füves terület, melynek fűtermését rendszeres lelegeltetéssel hasznosítják. Ahol az elszórtan előforduló fák koronavetülete a terület kisebb, mint 30%-át fedi le. Külön jogszabály alapján vadföld és erdei tisztás. –Szőlő: A termesztett főnövény a szőlő. Szőlőalanytelepek. A szőlőtőkék kivágásáig a területet szőlő művelési ágban kell nyilvántartani. –Kert: Termesztett növények: zöldségfélék, virág-, vagy dísznövények. Szőlővel, gyümölcsfákkal és az előbb említettekkel vegyesen hasznosított területek. Komlóültetvények, melegágyak, palántanevelő telepek, karácsonyfa, vadgyümölcs telepek. Erdőgazdasági szaporítóanyagot szolgáltató területek: csemetekert, dugványtelep.

35 Az ingatlan-nyilvántartás tárgya … Művelési ágak részletesen: –Gyümölcsös: Termesztett főnövény a gyümölcsfa, ill. gyümölcstermő bokor. Gyümölcsfa-iskolai telepet (alany-, szemzőhajtás, magtermő ültetvény). Egy gyümölcsfasorból álló sorfásítást abban a művelési ágban kell nyilvántartani, melyen a fasor található. Az elhanyagolt (parlag) gyümölcsösöket addig kell az eredeti művelési ágban tartani, míg a területet más művelési ágban nem hasznosítják. –Nádas: A főnövény az ipari, mezőgazdasági, építkezési célú nád, vagy gyékény. –Erdő: Azt az 1500 m 2 -t elérő, vagy meghaladó területet, mely(en) –erdő által borított (+nyiladékok, tűzpászták), –legalább 3 sor erdei fával borított (erdősáv), –erdőtelepítés történt, –nem állandó jellegű erdészeti magánút.

36 Az ingatlan-nyilvántartás tárgya … Művelési ágak részletesen: –Erdő: >1 ha + fák tőnél mért távolsága 20 m-nél szélesebb + a terület 50%-ot meghaladó mértékben erdei fafajokkal fedett terület: –gyárak, üzemek, majorok területén belül található, –út, vasút, egyéb műszaki létesítmény területén található, és a létesítmény működéséhez szükséges, –folyót, patakot, csatornát szegélyez, zátonyon található. –Fásított terület: 400 m 2

37 Az ingatlan-nyilvántartás tárgya … Művelési ágak részletesen: –Halastó: Az a vízi létesítmény, amit a vízügyi hatóság engedélyével haltenyésztésre használnak + teleltető és ivadéknevelő tavak, töltések, csatornák. –Művelés alól kivett területek: Településekkel kapcsolatosan művelés alól kivett területek (1 ha-t meg nem haladó belterületi földrészlet; belterületen 1 ha-t meghaladó, valamint külterületi földrészletek azon részeit, melyeken építmény található a hozzá tartozó udvarral; közparkok, közkertek, arborétumok, gyógyhelyek, üdülőhelyek, táborok, sporttelepek stb.) Termeléssel és szolgáltatással kapcsolatos kivett területek (üzemek, meddőhányók, bányatavak, bányák, vízművek, szennyvíztisztító telepek, állati hulladéktemetők, dögterek, növényházak, mezőgazdasági telephelyek, terméketlen területek, állandó jellegű erdészeti magánút, erdei vasúti pálya, erdészeti létesítmény, vásárterek, kiállítási területek, állatok kegyeleti temetője, hulladéklerakó, temető)

38 Az ingatlan-nyilvántartás tárgya … Művelési ágak részletesen: –Művelés alól kivett területek: Közlekedéssel és hírközléssel kapcsolatos területek (helyi és országos közutak, magánutak, utak műtárgyai, 3 m-nél szélesebb tanyai bejáró utak; szőlőben, gyümölcsösben szállítást, művelést segítő utak, ha a sortávolságnál 3 m-rel szélesebbek; vasutak, repülőterek, kikötők, távközlési építményhez szükséges terület stb.) Vízgazdálkodással kapcsolatos területek (folyók, patakok, vízfolyások, természetes tavak, víztározók, horgásztavak, mocsarak, csatornák, árkok, védtöltések). Honvédelemmel és rendészettel kapcsolatos területek. Alrészlet: –A legkisebb területi mérték: 400 m 2. –Erdő esetében: 1500 m 2. –Ha a földrészleten belül valamely művelési ág nem éri el a legkisebb területi mérték értékét, akkor a mellette lévő nagyobb területű művelési ágú területhez kell hozzácsatolni.

39 Az ingatlan-nyilvántartás tárgya … Alrészlet: –Az állandó jellegű épületek nyilvántartása: lakó- és üdülőépületet a hozzá tartozó udvarral együtt területi megkötés nélkül + a területi mérték szerint többi művelési ág. Állandó jellegű egyéb épületek udvarral együtt + a tényleges művelési ág. Ha az épület és udvar által elfoglalt terület nem éri el a legkisebb területi mértéket, akkor a mellette található művelési ággal együtt kell nyilvántartani. Állandó jellegű építmény: 12 m 2 -nél nagyobb kőből, téglából, vályogból, tömött falból, vasbetonból, előre gyártott elemekből összeállított épület. Fa és vasvázas épületek közül az, amelynek szilárd alapja van.

40 Az ingatlan-nyilvántartás tárgya és tartalma II. Tulajdonjogot egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre vagy ezek eszmei hányadára lehet bejegyezni. A bejegyzésben fel kell tüntetni a tulajdonszerzés jogcímét. Ha tulajdonosként a Magyar Állam szerepel, a bejegyzésnél meg kell jelölni az állam tulajdonosi jogait gyakorló szervezetet. Vagyonkezelői jogot a Magyar Állam tulajdonában lévő egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre, ezek eszmei hányadára vagy az ingatlan természetben meghatározott vagy területnagyságban kifejezett részére lehet bejegyezni. Ha több vagyonkezelő van, akkor eszmei hányad szerint kell azokat a bejegyzésben meghatározni. Haszonélvezeti jogot egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre vagy ezek eszmei hányadára vagy az ingatlan természetben vagy területi mértékben meghatározott részére lehet bejegyezni. Meg kell jelölni a haszonélvezeti jog időtartamát (élete végéig – holtig tartó haszonélvezeti jog). A túlélő házastárs törvényes öröklésen alapuló haszonélvezeti jogát özvegyi jog néven kell bejegyezni.

41 Az ingatlan-nyilvántartás tárgya és tartalma II. Használat jogát egész ingatlanra vagy az ingatlan természetben meghatározott vagy területnagyságban kifejezett részére lehet bejegyezni. Telki szolgalmi jogot egész ingatlanra, ill. annak természetben vagy területi mértékben meghatározott részére lehet bejegyezni. –A bejegyzésben meg kell adni a szolgalmi jog tárgyát (átjárási, út-, vízvezetési, pinceszolgalom stb.). –Amely telek tulajdonosát megilleti a szolgalmi jog uralkodó teleknek, melyre a szolgalmi jog gyakorlása vonatkozik, szolgáló teleknek nevezzük. Elővásárlási jogot egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre vagy ezek eszmei hányadára lehet bejegyezni. Vételi jogot egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre vagy ezek eszmei hányadára lehet bejegyezni. –Vételi jog bejegyzése nem akadályozza további jogok és tények be- és feljegyzését. –A vételi jog gyakorlása esetén a jogosultnak igazolnia kell, hogy az ingatlan megvásárlására vonatkozó egyoldalú nyilatkozatát a kötelezett felé megtette.

42 Helyrajziszámozás Ingatlan-nyilvántartás I.

43 Helyrajziszámozás Domínium: önálló KSH kóddal rendelkező, földrajzilag különálló egység Különleges külterület = zártkert (1994. évi LV. tv.) Központi belterület: (közigazgatási egység központi részén helyezkedik el, közigazgatási szervek elhelyezkedési helye), különálló belterület (egymással nem összefüggőek)

44 Helyrajziszámozás A településeken minden egyes földrészletet egyedi azonosítóval kell ellátni, ez a helyrajzi szám. Közigazgatási egységen belül egy helyrajzi szám csak egyszer fordulhat elő. A település vagy annak egy részének újfelmérésekor a földrészletek helyrajzi számozását csak indokolt esetben szabad megváltoztatni. A 01 hrsz-ot minden esetben a központi belterület kapja. A belterületen áthaladó vonalas létesítményeket a fekvéshatárnál le kell zárni. Különleges külterületet csak vasút, országos közút, folyó vagy hajózható csatorna szakíthatja meg. Ha a vonalas létesítmény belterületen és különleges külterületen 1500 m-nél, míg külterületen 3000 m-nél hosszabb lenne, alkalmas helyen (útkereszteződés, híd stb.) le kell zárni.

45 Helyrajziszámozás Vonalas létesítmények: –Ha a vonalas létesítmények egy szintben keresztezik egymást, akkor az alacsonyabb rendű területét a csatlakozásnál le kell zárni. Rendűség sorrendje: Közforgalmi vasút Út  országos közút, önkormányzati közút, saját használatú út, talajút Gazdasági vagy iparvasút Folyó, csatorna, árok. –Ha a vonalas létesítmények több szintben metszik egymást, akkor a földfelszíni létesítményt kell ellátni egy helyrajzi számmal, a másikat pedig meg kell osztani. Helyrajzi szám: alfanumerikus változó, max. 18 karakter lehet. Önálló épület: Az abc nagybetűivel jelöljük őket, kivéve a magánhangzókat (kivéve A-t), a többjegyű mássalhangzókat és Q, W, X, Y és Z-t (összesen 17 betű felhasználása lehetséges). Ha a betűk elfogytak, a jelölést AA, AB … stb. jelöléssel kell folytatni. A lakások helyrajzi számozását ig lehet végezni.

46 Helyrajziszámozás A belterületi földrészleteket a központi belterület központjából kiindulva az óramutató járásával egyezően, körkörösen kell eggyel kezdődő folytatólagos egész számokkal ellátni. A különálló belterületeket a 0-s számuknak megfelelő sorrendben, a legmagasabb felhasznált helyrajzi szám után következő 101-el kezdve, de legalább 50 szám kihagyásával kell helyrajziszámozni. Pl. központi belterületen utolsó hrsz: 1774, a következő belterületi egység hrsz-a: (Megyei városok esetében: megfelelő kihagyott számmennyiség + követő 1001.). Az utakat, utcákat, egyéb közterületeket általában egy hrsz-al kell ellátni. Utcák kereszteződésénél a keskenyebb utcát, egyenlő szélességű utcáknál a rövidebb utcát kell megszakítani és külön-külön hrsz-okkal ellátni. A különleges külterületeket a 0-s számuknak megfelelő sorrendben, a legmagasabb felhasznált helyrajzi szám után következő 101-el kezdve, de legalább 50 szám kihagyásával kell helyrajziszámozni. Pl. utolsó belterületi hrsz: 4562, a következő különleges külterületi egység hrsz-a: Több különleges külterület esetén az előbbi irányadó.

47 Helyrajziszámozás Az említett, kihagyandó (legalább 50 db) helyrajzi számok darabszámát a megyei földhivatal indokolt esetben külön is megállapíthatja. A külterületi földrészleteket a központi belterület 01 hrsz-át követő nullás hrsz-okkal kell megjelölni figyelembe véve az egyéb belterület és különleges külterület számozását is (02, 03 … 0122, stb.)

48 Helyrajziszámozás A helyrajzi számot lehetőleg a földrészlet közepébe, merőlegesen az északi iránnyal kell elhelyezni. Keskeny földrészletbe a hossztengellyel párhuzamosan kell a helyrajzi számot elhelyezni. Amennyiben a helyrajzi szám a földrészlet geometriájában nem helyezhető el, akkor megengedett az ún. zászlózás megoldása is. Az EÖI ingatlanok azonosítóját a befoglaló földrészlet helyrajzi számából kiindulva kell képezni: 1222/1/A/12, 1556/5/BB (lásd ingatlan-nyilvántartás gyakorlati óra).

49 Helyrajziszámozás Az alrészleteket a magyar abc kisbetűivel kell jelölni. Megjelölésre a magánhangzók közül csak az a-t, mássalhangzók közül pedig csak az egyjegyűeket használhatjuk fel. Ha azonos művelési ágú területek többször fordulnak elő egy földrészleten belül, és egymással nem határosak, akkor külön alrészletként kell őket megjelölni. Alrészletként kell kezelni a művelés alól kivett területeket is, ha a legkisebb területi mértéket elérik. Ha a művelési ág területe nem éri el a legkisebb területi mértéket, akkor a szomszédos művelési ágú területhez kell csatolni. Ha egy földrészleten belül az alrészletek száma a huszat meghaladja, akkor a földrészletet úgy kell megosztani, hogy egyik újonnan keletkező földrészletben se haladják meg a 20- at.

50 Helyrajziszámozás Az alrészletek betűjelét poligonjuk közepén kell elhelyezni. Irányuk a helyrajzi száméval azonos, míg vonalas létesítmények esetén a hossztengelyre merőleges. A művelési ágak betűjelét az alrészletjel mellett kell elhelyezni. Ha az egész földrészlet egy művelési ágba tartozik, akkor a hrsz alatt kell a művelési ág betűjelét megírni.

51 Helyrajziszámozás Földrészletek megosztása: –Egész helyrajzi számú földrészlet megosztása esetén tört helyrajzi szám jön létre. A számláló az eredeti helyrajzi szám, míg alátörései 1-től kezdődő számok. –Tört helyrajzi szám megosztása esetén az új helyrajzi szám szintén tört helyrajzi szám lesz, melynek számlálója az eredeti földrészlet helyrajzi számának számlálójával azonos, míg nevezője az érintett helyrajzi számok legnagyobb alátörése után következő szám. –A megosztás után keletkező földrészletek számozását a szomszédos kisebb helyrajzi számú földrészlettől kezdve, a szomszédos nagyobb helyrajzi számú földrészlet felé kell végezni.

52 Helyrajziszámozás A szomszédos földrészletek közötti határvonal módosítása esetén az érintett helyrajzi számok nem változnak. Az összevonás esetén keletkezett földrészlet helyrajzi száma az érintett földrészletek helyrajzi számai közül a legkisebb egésznek, míg tört hrsz-ok esetén a legkisebb számlálójú hrsz legnagyobb alátörésű hrsz-ának felel meg.

53 Helyrajziszámozás Házhelyosztás: –Az 50 db-nál kevesebb házhely kialakítása esetén tört helyrajzi számozást alkalmazunk. –Ha a házhelyeket több földrészlet összevonása után alakították ki, akkor a földrészleteket először össze kellett vonni, majd megosztani. –Ha a kialakított földrészletek száma az ötvenet eléri vagy meghaladja, akkor a belterületi egység földrészleteinek legmagasabb helyrajzi számát követi számmal kell kezdeni a számozást. –Ha az érintett belterületnél a tartalékolt számcsoport nem elegendő, és a további belterület, ill. különleges külterület tartalék számcsoportjai sem állnak rendelkezésre, akkor a legmagasabb belterületi, ill. külterületi helyrajzi számot követő helyrajzi számtól kell a számozást folytatni. Az osztás a legmagasabb helyrajzi számtól számított 101-es számmal kezdődik, viszont itt is érvényes, hogy minimum ötven számot ki kell hagyni a már említett szabályok szerint.

54 Helyrajziszámozás Vonalas létesítmények: –új vonalas létesítmény keletkezésekor a megosztott földrészlet helyrajzi számának számlálója az érintett földrészlet eredeti helyrajzi száma, a nevezője pedig 1-től kezdődő sorszám, vagy az addig felhasznált legmagasabb alátörés után következő számmal kezdődő sorszám; –az egyes földrészletekben bekövetkezett tulajdonjog-változás ingatlan- nyilvántartási átvezetése után az új vonalas létesítményben lévő helyrajzi számokat össze kell vonni, és a vonalas létesítmény helyrajziszámozására a legkisebb számlálójú tört helyrajzi számának legnagyobb nevezőjű alátörését kell felhasználni. A vonalas létesítménnyel megosztott földrészletek helyrajzi számát változatlanul kell hagyni; –ha az új vonalas létesítmény elhelyezkedése olyan, hogy csak részben osztja meg a földrészleteket, az érintett földrészletekben lévő legkisebb helyrajzi számot alapul véve kell a vonalas létesítmény helyrajziszámozását elvégezni.

55 Helyrajziszámozás

56

57 Közigazgatási egységek határvonalának változása: –Külterület földrészletek esetén a számozást a közigazgatási egység külterületi földrészleteinek legmagasabb helyrajzi számát követő egész számmal kell kezdeni. Ha az átcsatolt földrészletek száma nem haladja meg a 20-at, akkor a csatlakozó földrészletek helyrajzi számának alátörésével is szabad számozni. –Belterületi és/vagy különleges külterületi földrészletek átcsatolása esetén a meglévő belterület, ill. különleges külterület földrészleteinek legmagasabb helyrajzi számát követő 101-el, de legalább 50 szám kihagyásával kell a helyrajzi számozást végezni. Ha belterület és különleges külterület is átcsatolásra került, akkor először az átcsatolt belterület majd utána az átcsatolt különleges külterület helyrajzi számozását kell elvégezni (követő 101, legalább 50 szám kihagyásával). –Ha az átcsatolt belterület és különleges külterület csatlakozik a növekvő közigazgatási egység bel-, ill. különleges külterületéhez, akkor a bel- és különleges külterület legnagyobb helyrajzi számát követő 101- es számmal kezdve kell helyrajzi számozni. Új közigazgatási egység keletkezése esetén az új település valamennyi földrészletét újból kell helyrajzi-számozni. A megmaradó település helyrajzi számait változatlanul kell hagyni.

58 Helyrajziszámozás Fekvéshatár változás: –Külterületből belterületbe csatolás esetén a belterület legmagasabb helyrajzi számát követő helyrajzi számmal kell a számozást kezdeni. Ha megkezdett százas számcsoport nem elegendő, ill. a következő százas számcsoport már fel van használva, akkor a belterületi, ill. különleges külterületi helyrajzi számok legmagasabb helyrajzi számától kell a számozást kezdeni, betartva a 101-es és legalább 50 kihagyásos szabályt. –Ha az átcsatolt földrészletek száma nem haladja meg a 20-at, akkor a csatlakozó földrészletek helyrajzi számának alátörésével is szabad helyrajzi számozni. Önálló belterületté nyilvánítás esetén: –Az érintett földrészleteket a belterületi, ill. különleges külterületi földrészletek legmagasabb helyrajzi számát követő 101-el, de legalább 50 szám kihagyásával kell helyrajzi számozni.

59 Helyrajziszámozás Belterületből külterületbe csatolás: –A földrészletek helyrajzi számozásához a csatlakozó külterületi földrészletek helyrajzi számát kell megfelelően alátörni. –Önálló belterületi egység külterületté nyilvánítása esetén a belterületi egység 0-s számát kell megfelelően alátörésekkel ellátni és felhasználni. Alrészlet változások: –Földrészletek megosztása esetén az alrészleteket az egyes új földrészleteken az eredeti alrészletjelzéstől függetlenül kell megjelölni. –Földrészletek összevonása esetén az azonos művelési ágba tartozó területeket össze kell vonni, míg az alrészletezést a régitől függetlenül, újonnan el kell végezni. –Ha valamely alrészlet művelési ága teljes egészében a vele szomszédos alrészlet művelési ágára változik, akkor a kérdéses alrészlet területét bele kell olvasztani a szomszédos alrészlet területébe, a jelölést pedig elölről kell kezdeni.

60 Helyrajziszámozás Alrészlet változások: –Ha valamely alrészlet művelési ága csak részben változik a szomszédos alrészlet művelési ágára, betűjelzésüket változatlanul kell hagyni. –A művelési ág változás után keletkezett új alrészletet az abc soron következő – a földrészleten belül eddig fel nem használt – kisbetűjével kell megjelölni.

61 Az ingatlan-nyilvántartási eljárás Ingatlan-nyilvántartás I.

62 Ingatlan-nyilvántartási eljárás Alapfogalmak: –Ket., Főbb eljárási alapelvek: A jogszabályokhoz kötöttség elve. A hatáskör rendeltetésszerű használatának elve (európai ország, vasutassztrájk, behívja őket katonának, majd saját munkakörükbe osztja be őket; Mo.: önkormányzat, azért, hogy telkeket tudjon osztani, az ellenálló gazdára méltánytalan mértékű telekadót vet ki). Mérlegelés és méltányosság elve (csak ha a jogszabály megengedi, az abban foglalt szempontoknak megfelelően). Hatáskörrel való visszaélés tilalma (pl. hatósági ellenőrzések zaklatási, politikai célból, vállalkozók egymást jelengetik fel az egyes szerveknél). Az szakszerűség, gyorsaság, ügyféllel való együttműködési kötelezettség elve (atomerőmű és egy gazdasági épület engedélyeztetése, ügyintézési határidő betartása, az ügyfelet emberként kezeljük).

63 Ingatlan-nyilvántartási eljárás Alapfogalmak: –Ket., Főbb eljárási alapelvek: Törvény előtti egyenlőség, egyenlő bánásmód elve: az indokolatlan kivételezést, diszkriminációt tiltja az elv. Azonos tényállás mellett, azonos paraméterekkel rendelkező ügyfelek esetén, hasonlóan kell dönteni. Jogorvoslathoz való jog. Az ügyfelek kötelező tájékoztatásának elve, kitanítási kötelezettség. (pl. eljárási cselekmények, tanúvallomás megtagadásának lehetősége, milyen adatok, mellékletek szükségesek az eljárás megindításához stb.) Az ügyfél köteles jóhiszeműen eljárni (a hatóságot nem tévesztheti meg, az eljárást indokolatlanul nem késleltetheti). Az anyanyelv használatának joga.

64 Ingatlan-nyilvántartási eljárás Alapfogalmak: –Joghatóság: azt fejezi ki, hogy az adott ügyben, mely ország hatósága járhat el, ill. mely ország jogát kell alkalmazni. Országok közötti ügymegosztást jelent. Fő szabály szerint a Magyar Köztársaság területén magyar hatóság jár el. –Hatáskör: egy szervezet, szerv, ill. személy feladatának, a feladathoz kapcsolódó jogosítványainak meghatározását jelenti. A közigazgatási szervek társadalmi munkamegosztását jelenti: ki milyen, döntést hozhat. Vertikális ügyelosztást jelenti. –Illetékesség: horizontális ügyelosztást jelent. Azt határozza meg, hogy az adott ügyben, azonos szinten elhelyezkedő hatósági szervek közül, melyik jár el (területileg mely hatóságnak kell eljárnia).

65 Ingatlan-nyilvántartási eljárás Alapfogalmak: –Hatásköri, illetékességi vita, összeütközés: Pozitív hatásköri kollízió: ha több közigazgatási szerv állapítja meg hatáskörét, ill. illetékességét az adott ügyben. Negatív hatásköri kollízió: egyik közigazgatási szerv sem állapítja meg hatáskörét, ill. illetékességét az adott ügyben, hatáskörük hiányát állapítják meg. Megoldás: a hatóságoknak egyeztetniük kell. Illetékességi vita esetén a közös felügyeleti szerv, vagy közigazgatási hivatal dönt. Hatásköri vita esetén a Fővárosi Ítélőtábla. –Belföldi, vagy nemzetközi jogsegély

66 Ingatlan-nyilvántartási eljárás Ingatlan-nyilvántartási eljárás: –Jogforrások: évi CXLI. törvény 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet 338/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet évi CXL. Törvény (Ket.) –Az ingatlan-nyilvántartási eljárás tárgya: ingatlanokkal kapcsolatos jogok bejegyzése, tények feljegyzése, ingatlanok adataiban történt változások átvezetése. –Az ingatlan-nyilvántartás jellege: közigazgatási eljárás, melyre fő szabály szerint a Ket. vonatkozik, kiegészítő szabályozása az Itv-ben található. –Ügyfél: természetes vagy jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, amelyet az ingatlan- nyilvántartásba jogosultként bejegyeztek, vagy a bejegyzés által jogosulttá, kötelezetté válna, ill. az iny. eljárás bejegyzése, feljegyzése által joga, kötelezettsége megváltozna, vagy megszűnne (törlődne). Eljárást indító hatóság, adatváltozást bejelentő személy.

67 Ingatlan-nyilvántartási eljárás –Ingatlanhoz kapcsolódó jog, vagy tény keletkezését, módosulását, megszűnését jogszabályban meghatározott nyomtatványon benyújtott kérelemre, vagy megkeresésre kell bejegyezni. –Ahol a jogváltozás alapja közjegyző által készített közokirat, vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat, ott jogi képviselet kötelező. –A KÉRELEM tartalmát a mellékelt doc tartalmazza.doc –A kérelmet a bejegyzés alapjául szolgáló szerződés keltétől számított 30 napon belül kell az ingatlanügyi hatósághoz BENYÚJTANI. –Ha a szerződés létrejöttéhez harmadik személy beleegyezése vagy/és hatósági jóváhagyás szükséges, akkor a 30 napot a beleegyezés megadásától, ill. a hatósági jóváhagyástól kell számítani. <-- Jogbiztonság kérdése. –A fenti határidő elmulasztása esetén mulasztási bírságot kell fizetni. –Az eljárás megindításáról azt az ügyfelet kell értesíteni, akinek tulajdonjogának törlését, ill. vele szemben vételi jog bejegyzését kérik.

68 Ingatlan-nyilvántartási eljárás –A kérelemhez két eredeti és egy másolati példányban kell az okiratokat csatolni. –A bejegyzést annak kell – fő szabály szerint – kérnie, aki jogosulttá válik. Kérheti az is, akinek a bejegyzett jogát érinti. –A megkereső hatóság a jogra vagy tényre vonatkozó határozat jogerőre emelkedése után azt az ingatlanügyi hatóság részére megküldi (megkeresés). –A kérelem mindaddig visszavonható, míg az ingatlanügyi hatóság határozatot nem hozott. –IKTATÁS: az ügyiratokat a beérkezés napján, de legkésőbb a következő munkanapon az ügyfélfogadási idő előtt kell beiktatni. –SZÉLJEGYZÉS: az iktatással egyidejűleg az érintett ingatlanokat széljegyezni kell. Nem kell széljegyezni azokat a beadványokat, melyek a tulajdoni lapot nem érintik. Ha téves széljegyzés történt, arról a földhivatal feljegyzést készít, és törli a széljegyet. –SZIGNÁLÁS: az iktatás után az ügyhöz ingatlan-nyilvántartási ügyintézőt kell rendelni, kijelölni. –BEADVÁNYOK, OKIRATOK ALAKI és TARTALMI VIZSGÁLATA: A kérelem megfelel-e a jogszabályban mellékelt mintának (tartalmi vizsgálat)? Az okirat esetlegesen érvénytelen-e? (Csak akkor nyilváníthatja azzá, ha az a tartalmából kiderül.) A benyújtott hatósági határozat nem ütközik-e hatályos jogszabályba? Számbavétel: a bejegyzéshez szükséges igazolások, okiratok rendelkezésre állnak- e? A beérkezett okiratok és a tulajdoni lap tartalmának összehasonlítása.

69 Ingatlan-nyilvántartási eljárás –HIÁNYPÓTLÁS: Ha a kérelemnek, ill. a bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak pótolható hiányossága van, a földhivatal felszólítja a kérelmezőt, hogy a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül tegyen eleget a hiány pótlásának. 1× +15 nappal meghosszabítható. –ELUTASÍTÁS: A kérelem részben, vagy egészében is elutasítható. A kérelmet határozattal kell elutasítani, ha a benyújtott okirat szenved „helyrehozhatatlan” hibában (pl. jogcímet kellene pótolni, módosítani, a szerződő felek személyét kellene módosítani, a szóban forgó ingatlan megjelölése változna, a szerződő felek aláírását kellene utólag pótolni, bejegyzési engedélyt kellene pótolni, az ellenjegyzést, közjegyzői hitelesítést kellene pótolni, az okirat keletkezési helyét, időpontját kellene pótolni). A kérelmet végzéssel kell elutasítani, ha ingatlan-nyilvántartási szempontból érthetetlen, ellentmondó (pl. a kérelem nem tartalmazza a kérelmező nevét, lakcímét, az érintett ingatlan helyrajzi számát, a be-, ill. feljegyezni kívánt jog, ill. tény megnevezését, a kérelmet arra nem jogosult nyújtotta be, a kérelem olya jogra vagy tényre vonatkozik, mely nem tárgya az ingatlan-nyilvántartásnak). Ha a megadott határidőn belül a hiányosságokat nem pótolják, akkor a kérelmet elutasítják. A kérelem teljesíthető részében foglaltaknak a földhivatal helyt ad, míg a többi részét elutasítja..

70 Ingatlan-nyilvántartási eljárás –ÜGYÉSZ ÉRTESÍTÉSE: ha a bejegyzés alapjául szolgáló hatósági határozatot nem a hatáskörében eljáró szerv hozza, vagy a határozat jogszabályt sért, az ügyészt értesíteni kell. –BEADVÁNYOK INTÉZÉSE: A beadványokat az iktatószámok sorrendjében kell elintézni. Egyazon napon érkezett beadványok bejegyzésének ranghelyét, a bejegyzés alapjául szolgáló okirat keltezése határozza meg. A beadványok rangsorának megváltoztatása valamennyi érdekelt hozzájárulásával lehetséges. Az érdemi határozatot a beadvány beérkezésétől számított 22 munkanapon belül kell meghozni. Ha a beadvány 30-nál több önálló ingatlant érint, akkor az érdemi határozatot 3 hónapon belül kell meghozni. –SORONKÍVÜLISÉG: Törvényi rendelkezésre, ill. az ügyfél kérelmére rendelhető el írásban. A döntés ellen jogorvoslatnak helye nincs. Ugyanarra az ingatlanra vonatkozó megelőző beadványokat felül kell vizsgálni, és ha bármelyik elintézésének akadálya van, akkor a soronkívüliség nem alkalmazható.

71 Ingatlan-nyilvántartási eljárás –Az eljárás FELFÜGGESZTÉSE: Ha a bejegyzés alapjául szolgáló magánokirat valódiságát, ill. a hitelesítő vagy ellenjegyző személyt valamelyik fél vitatja. Ha az okirat jogszerűsége, és a bejegyezni kívánt jogosult személye tekintetében jogvita merül fel a felek között. –FÜGGŐBEN TARTÁS lehetséges: A rangsorban előrébb álló beadvány elintézéséig. A bejegyzett jogosult által a bejegyzési engedély megadására kitűzött határidő végéig (max. 6 hónap). Az ügyészi tájékoztatás beérkezéséig. Ha a törvény ezt előírja. A kérelmezőt a függőben tartásról a beadvány beérkezésétől követő 5 munkanapon belül értesíteni kell. A tulajdoni lapra nem kell feljegyezni.

72 Okiratok Ingatlan-nyilvántartás I.

73 Okiratok Az adatváltozás átvezetéséhez szükséges okiratok: –Hatósági engedély, igazolás, jóváhagyás (használatbavételi engedély, fennmaradási engedély, bontási engedély, telekalakítási engedély, jegyző határozata, halotti anyakönyvi kivonat stb.). –Az ingatlan-nyilvántartási térkép tartalmában bekövetkezett változás (ingatlan határvonalában, területében, művelési ágában, földminőségében történt változás; építmény létesítése, ill. lebontása) érvényesítéséhez szükséges lehet változási vázrajz csatolása is. –A benyújtás előtt a vázrajzot az ingatlanügyi hatóság lezáradékolja (I. és II. kör értelme). –Nem kell változási vázrajzot mellékelni művelési ág változás esetében, ha a változás a földrészleten belül nem éri el a 400 m2-t, a földrészlet egész területe egy művelési ágra változik, egy vagy több alrészlet területe azonos művelési ágra változik, egy alrészlet egész területe más művelési ágra változik.

74 Okiratok Az okiratok fajtái a hordozó anyag szempontjából: –Papír alapú, vagy –Elektronikus okiratok. Tartalmuk szerint: –Tanúsító (múltban megtörtént tényre vonatkozik), –Rendelkező (jogviszony, keletkezik, megszűnik), –Beismerő okirat (a kiadó a vele szemben fennálló követelést tanúsít). Keletkezés módja szerint: –Eredeti, –Másolat. Bizonyító erejük alapján: –Közokirat, –Magánokirat, Egyszerű magánokirat, Teljes bizonyító erejű magánokirat. Az emberi gondolattartalomnak a gondolatok kifejezésére szolgáló jelekkel, főként írásjegyek vagy írásjegyekké alakítható jelek útján történő megörökítése, melynél a hordozó anyag vagy eszköz és a rögzítés módja önmagában nem releváns, de összességében alkalmas a gondolattartalom tartós megőrzésének és hitelt érdemlő visszaadásának biztosítására.

75 Okiratok Közokiratnak nevezzük azon okiratot, melyet –Bíróság, közjegyző vagy más hatóság, ill. közigazgatási szerv –ügykörében eljárva, –az arra megszabott alakban állít ki. Teljes bizonyító erejű magánokirat: –a kiállító az okiratot saját kezűleg írta és aláírta. –Két tanú az okiraton aláírásával igazolja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásnak ismerte el, és az okiraton a tanúk lakóhelyét is feltüntették. –A kiállító aláírása vagy kézjegye az okiraton bíróilag vagy közjegyzőileg hitelesítve van. –A gazdálkodó szervezet által üzleti körében kiállított okiratot szabályszerűen aláírták. –Ügyvéd (jogtanácsos) az általa készített okirat szabályszerű ellenjegyzésével bizonyítja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előtte írta alá, vagy aláírását saját kezű aláírásnak ismerte el. –Az elektronikus okiraton kiállítója minősített elektronikus aláírást helyezett el.

76 Okiratok Egyszerű magánokirat: –Azok az okiratok, melyek nem minősülnek sem köz-, sem teljes bizonyító erejű magánokiratnak (pl. géppel írt okirat, melyet kézzel aláírtak stb.). Jogok, tények feljegyzéséhez csak közokirat, vagy teljes bizonyító erejű magánokirat, vagy ezek közjegyző általi hitelesített másolata alapján van helye. A bejegyzés alapjául szolgáló okirat tartalmazza a jog, vagy tény létrejöttét, módosulását, vagy megszűntét igazolja, ill. tartalmazza a bejegyzési engedélyt. Az okiratok kellékeit az ingatlan-nyilvántartási törvény pontosan felsorolja (érdekeltek adatait, a statisztikai számjellel rendelkező szervezet adatait, az ingatlan pontos megjelölését, jog vagy tény pontos megjelölését, jogváltozás címét stb.).

77 Okiratok Minősített okirati forma: –Tulajdonjog, haszonélvezeti jog, a használat joga, telki szolgalmi jog, vételi jog, jelzálogjog keletkezésére, módosulására és megszűnésére vonatkozó bejegyzésnek közokirat, vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat alapján van helye (Jogtanácsos ellenjegyzését is el kell fogadni, ha valamelyik érdekelt fél jogtanácsos által képviselt). Jelzálogjogra vonatkozó bejegyzés olyan okirat alapján is tehető, melyet hitelintézet állított ki és szabályszerűen írt alá. Ha az okiratot a nyilatkozattevő helyett meghatalmazott írt alá, akkor a meghatalmazást is mellékelni kell az okiratnak megfelelő alakszerűségekkel. Írásra, vagy olvasásra képtelen személy nyilatkozatát közokiratba kell foglalni. Jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek bejegyzési kérelméhez mellékelni kell a keletkezésüket tanúsító bejegyzési határozatot, a képviseleti jogosultságot igazoló okiratot eredeti vagy közjegyző által hitelesített másolatát (cégkivonat, cégmásolat, bírósági nyilvántartási adatokról szóló kivonat, aláírási címpéldány). Az ingatlan-nyilvántartás átalakítása – különleges eljárás!!!

78 Döntések Ingatlan-nyilvántartás I.

79 Döntések A közigazgatási szervek egyik legfontosabb feladata: döntések meghozatala. A közigazgatási aktus, döntés közigazgatási jogi hatást kiváltó cselekmény (következmény). Az ingatlanügyi hatóság döntése ingatlan-nyilvántartási joghatást vált ki. Az ingatlanügyi hatóság az ügy érdemében történt döntés esetében határozatot hoz (jog bejegyzése, tény feljegyzése, adatok átvezetése esetén), az eljárás során eldöntendő egyéb kérdésekben végzést bocsát ki. Az ingatlan-nyilvántartásba jog vagy tény azzal szemben jegyezhető be, aki ott jogosultként szerepel, vagy akit egyidejűleg jogosultként bejegyeznek. A Határozat formáját tekintve lehet: –Ügyiratra rávezetett záradék, –Alakszerű határozat, –Tulajdoni lap másolatán alapuló egyszerűsített határozat.

80 Döntések Az ingatlanügyi hatóság a jogok, tények,adatok változásakor nem mérlegelhet. Ha a feltételek fennállnak, a kérelemben foglaltakat teljesíteni kell. Adatváltozás esetén a természetbeni állapot a döntést meghatározza. A határozat tartalmának megfelelő változást a hatóság bejegyzi, ill. feljegyzi a tulajdoni lapra, ill. átvezeti az ingatlan- nyilvántartási térképen, ha tartalmát érinti. Helytadó döntés a tulajdoni lap másolatával is közölhető (egyszerűsített határozat) indoklást nem tartalmaz, a jogorvoslatra vonatkozó figyelmeztetést viszont tartalmaznia kell. Az egyszerűsített határozat tulajdoni lap másolatként nem használhatók. Külön szövegezett alakszerű határozattal dönt a hatóság a részleges vagy teljes elutasításról. Az elutasító határozatról az indoklás és a jogorvoslati figyelmeztetés sem hiányozhat.

81 Döntések A határozatnak tartalmaznia kell: –Az ingatlan helyrajzi számát, –A bejegyzés, feljegyzés és átvezetés alapjául szolgáló okiratokat, –Bejegyzett jogot, feljegyzett tényt, átvezetett adatot, –A jogosult magánszemély adatait (lásd gyakorlati óra), –Más jogosult adatait, –Jogi személy jogosult adatait, –A korábbi bejegyzés, ill. feljegyzés jogosultját és sorszámát, –Az ingatlan eszmei hányadát, vagy természetben meghatározott részét, ha a bejegyzés nem vonatkozik az egész ingatlanra, –Függő hatályú bejegyzést, ha valamely korábbi bejegyzéssel kapcsolatos eljárás eredményétől függ. –A körzeti földhivatal megnevezését, –Iktatószámot, ügyintéző nevét, tárgy megnevezését, –Határozat szót, alatta a rendelkező részt, –Jogorvoslatra vonatkozó figyelmeztetés, tájékoztatás, –Indoklás, –Keletezés helye és ideje, körbélyegző, –A döntést az ingatlanügyi hatóság vezetője, vagy az általa kijelölt személy írhatja alá. –A határozatot kapó személyek (hatóság, jogi és természetes személyek) felsorolása.

82 Döntések Az ingatlanügyi hatóság az ügy érdemére nem vonatkozó kérdésekben végzéssel dönt. A végzésnek is tartalmaznia kell a jogorvoslatra vonatkozó részt, valamint a kérelem elutasítása esetén az indoklást. A végzés tartalmi elemei: –A körzeti földhivatal megnevezését, –Iktatószámot, ügyintéző nevét, tárgy megnevezését, –Végzés szót, alatta a rendelkező részt, –Jogorvoslatra vonatkozó figyelmeztetés, tájékoztatás, –Indoklás, –Keletezés helye és ideje, körbélyegző, –Az ügyintéző aláírása, –A határozatot kapó személyek (hatóság, jogi és természetes személyek) felsorolása. –Jogszerző személy adatai. Az ingatlanügyi hatóság végzéssel dönt: –A kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításáról,

83 Döntések Az ingatlanügyi hatóság végzéssel dönt: –A képviselet visszautasításáról, –Az eljárási költségekről, –Soron kívüli eljárásra irányuló kérelem elutasításáról, –Költségmentességről, –Az eljárás felfüggesztéséről, –Az eljárás megszüntetéséről, –Igazolási kérelemről, –Iratbetekintési kérelemről stb. A végzés az érdemi döntés elleni fellebbezésben támadható meg, kifogásolható, kivéve –A kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításáról, –Az eljárás felfüggesztéséről, –Az eljárás megszüntetéséről, –Az eljárási költség viseléséről hozott döntésről.

84 Jogorvoslatok Ingatlan-nyilvántartás I.

85 Jogorvoslatok A Ket. alapján a jogorvoslati eljárások két nagy csoportba sorolhatók: –Az ügyfél kérelmére lefolytatható eljárások: A fellebbezési eljárás, A döntés módosítása, visszavonása a fellebbezés alapján, Bírósági felülvizsgálat. –Hivatalból kerül sor a döntés felülvizsgálatára: Felügyeleti eljárás keretében az ingatlan-nyilvántartási adatok tekintetében, Az Alkotmánybíróság határozata alapján, Ügyészi óvás nyomán, Semmisség esetén. –Mind kérelemre, mind hivatalból lehetőség van a döntés kijavítására, kicserélésére és kiegészítésére.

86 Jogorvoslatok A határozat, végzés, ill. bejegyzés, feljegyzés, átvezetés kijavítása, kiegészítése –Kijavítás: hibás névírást, szám-, vagy számítási, vagy más elírást saját hatáskörben ki lehet javítani. –Kiegészítés: a határozat kiegészítésre kerül, ha a határozat nem rendelkezett a kérelemben foglaltak, ill. a bejegyzés alapjául szolgáló okirat valamely részéről, továbbá ha a bejegyzés, feljegyzés, vagy átvezetés az okiratban és a kérelemben foglaltakhoz képest hiányos. –Ha időközben harmadik jóhiszemű személy jogot szerzett az ingatlanra, akkor a fenti műveletekhez annak hozzájárulása is szükséges. –Bírósági felülvizsgálati kérelem esetén a hatóság határozatát a kérelem beérkezésétől számított 5 munkanapon belül saját hatáskörében módosíthatja, ill. visszavonhatja. –A kijavítás, kiegészítés, módosítás és visszavonásról minden esetben új határozatot kell hozni, ill. a bejegyzéseket létrehozni, módosítani vagy törölni kell a tulajdoni lapon. –Jogok bejegyzése, tények feljegyzése, ill. ezek törlése iránti eljárás során hozott határozat ellen felügyeleti eljárásnak nincs helye.

87 Jogorvoslatok A végzés kijavításáról, módosításáról, kiegészítéséről, visszavonásáról ugyancsak újabb végzést kell hozni. A határozat, végzés visszavonása, módosítása. –Alap esetben az ingatlanügyi hatóság nem módosíthatja, ill. nem vonhatja vissza döntését. Kivéve: –Lásd előző dián bírósági felülvizsgálat kérelmének esetét. –Fellebbezés esetén, ha a hatóság rájön arra, hogy döntése jogszabályt sért. –Nem jogszabálysértő döntést visszavonhatja, módosíthatja, ha a fellebbezésben foglaltakkal egyetért. Az új döntés csak határozat, ill. végzés formájában jelenhet meg. Fellebbezés: –Az elsőfokú ingatlanügyi hatóság határozata ellen a kézbesítéstől számított 30 napon belül lehet a másodfokú szervhez fordulni. –I. fokú szerv: körzeti földhivatal, II. fokú szerv: megyei földhivatal. –A fellebbezést az I. fokú szervnél kell benyújtani. –A fellebbezésre jogosult a fellebbezési határidőn belül jogorvoslati (fellebbezési) jogáról szóban (jkv-ba foglalják), ill. írásban lemondhat, mely vissza nem vonható.

88 Jogorvoslatok Fellebbezés: –8 napja van a körzeti földhivatalnak a kijavításra, kiegészítésre, módosításra, visszavonásra. –A megyei földhivatal a határozatot helyben hagyhatja, megváltoztathatja, megsemmisítheti és az elsőfokú hatóságot új eljárásra utasíthatja. –A másodfokú ingatlanügyi hatóság elsőfokon hozott döntése ellen fellebbezésnek nincsen helye. Bírósági jogorvoslati kérelem: –Az ügyfél a jogerős határozat felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozva kérheti közigazgatási per keretében a megyei bíróságtól. –Csak akkor lehetséges kérni, ha az ügyfél fellebbezési jogát kimerítette, vagy a fellebbezés kizárt. –A jogszabálysértés lehet eljárásjogi vagy anyagi jogi jellegű. –A bírósági jogorvoslati kérelmet a körzeti földhivatalnál, vagy az illetékes bíróságnál kell benyújtani a másodfokú határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül. –A bíróság a keresetet elutasíthatja, a határozatot megváltoztathatja, ill. hatályon kívül helyezi és a hatóságot új eljárásra utasíthatja. –A bíróság ítélete ellen perújítás, ill. felülvizsgálati kérelem nyújtható be.

89 Jogorvoslatok Felülvizsgálati kérelem: –A bíróság jogerős ítélete ellen a kézbesítéstől számított 60 napon belül felülvizsgálati kérelmet lehet benyújtani jogszabálysértés esetén. –Közigazgatási perben csak akkor van lehetőség rá, ha az ítélet ellen nem lehet fellebbezni. –A felülvizsgálati kérelemről a Legfelsőbb Bíróság dönt. –A bírósági határozatot részben vagy egészben hatályon kívül helyezheti, új határozatot hozhat, az első vagy másodfokú szervet új eljárásra utasíthatja. Újrafelvételi és méltányossági eljárás ingatlan-nyilvántartási ügykörben nem lehetséges. Felügyeleti eljárás: –Bejegyzés, feljegyzés, ill. azok törlése esetén felülvizsgálati eljárásnak nincs helye. –Adatok átvezetése esetén a következőket teheti a felügyeleti szerv: Megváltoztathatja a jogszabálysértő döntést, Megsemmisítheti a jogszabálysértő döntést, A szervet új eljárásra utasíthatja. –Felügyeleti szerv: megyei földhivatal. Az eljárás hivatalból történhet.

90 Az ingatlan-nyilvántartás átalakítása Ingatlan-nyilvántartás I.

91 Ingatlan-nyilvántartás Ingatlan-nyilvántartás átalakítása: a körzeti földhivatal az ingatlan adatainak megváltozását eredményező eljárást folytat le, majd az ezen eljárás eredményeként létrejövő adatokat az ingatlan-nyilvántartásban átvezeti. Az átvezetés érinti az EÖI-kat is. Az ingatlan-nyilvántartás átalakításának előzetes engedélyezésének tárgyában az fvm miniszter végzéssel dönt, mely ellen fellebbezésnek nincs helye. Az átalakítás az érintett település kül- és belterületére együtt, ill. külön-külön is lefolytatható. A helyrajzi számok, területek és egyéb adatok megváltozása a bejegyzett jogokat és feljegyzett tényeket nem érintheti. Az átalakítást megelőzően a következő munkarészeket kell elkészíteni, az átalakításhoz mellékelni: térkép, területjegyzék, azonosítási jegyzék az áthelyrajzi-számozáshoz. A munkarészekben található adatokat felül kell vizsgálni (össze kell hasonlítani) az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatokkal.

92 Ingatlan-nyilvántartás Az új adatokat kell elfogadni, ha az egyes adatok megváltozása ellenére az ingatlan azonossága megállapítható. Azonosnak kell tekinteni az ingatlant – ha a földrészletnek az új térképen feltüntetett határvonalai hasonlóan helyezkednek el vagy egybeesnek a korábbi térképen feltüntetett határvonalakkal, és –a földrészletnek az új területe azonos az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett régi területtel, vagy az eltérés a külön jogszabályban meghatározott mértéket nem lépi túl, vagy –a felmérési, térképezési vagy területszámítási hibából eredő területi eltérés a megengedett mértéket túllépi, de az eltérés a szomszédos földrészletekben nem mutatható ki. Azonosnak kell tekinteni az ingatlant akkor is, ha –az új térképen lévő határvonalak nem helyezkednek hasonlóan, ill. nem esnek egybe a korábbi térképen feltüntetett határvonalakkal, de –a régi és új területek között eltérés nincs, vagy –ha van is az telekalakításból vagy kisajátításból eredő eltérés.

93 Ingatlan-nyilvántartás Ha az ingatlan azonossága nem állapítható meg, az eltérés okát az érdekeltek meghallgatásával, ill. helyszíni ellenőrzéssel ki kell vizsgálni. –Ha az eltérés jogváltozásból ered, közölni kell a felekkel annak rendezési módját. –Ha a meghallgatástól számított 30 napon belül nem kezdeményezték a változás átvezetését, akkor a régi, ingatlan- nyilvántartásban feltüntetett adatokat kell elfogadni. –Ha a területi változás nem jogváltozásból ered, akkor az új területeket kell elfogadni. Az átalakítás során az érintett területre vonatkozóan általános helyszínelést is le kell folytatni, mely kiterjed a művelési ágak és minőségi osztályok megállapítására is. Az átvétel során készített adatokat át kell vezetni a tulajdoni lap I. részén.

94 Ingatlan-nyilvántartás Az elkészült, változással érintett tulajdoni lapokat, az állami földmérési térképet és az elkészült területjegyzéket 30 napra közszemlére kell bocsátani. A közszemléről az érintett feleket a helyben szokásos módon, ill. egy országos napilapban közlemény útján értesíteni kell. A közszemle ideje alatt az érdekeltek a kifogásolt térképi és ingatlan-nyilvántartási tartalommal szemben felszólalással élhetnek. A felszólalásban foglaltakat a körzeti föld soron kívül kivizsgálja, és határozatot hoz. A körzeti földhivatal határozata ellen fellebbezéssel lehet élni. Ha a felszólalásnak, vagy a fellebbezésnek a földhivatal helyt ad, az érintett ingatlanra vonatkozó munkarészeket a felszólalásnak, ill. a fellebbezésnek megfelelően kijavítja. Az átalakított ingatlan-nyilvántartásról (a közszemle utolsó napját követő napon) a földhivatal határozatot hoz, mely fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.


Letölteni ppt "Az ingatlanok nyilvántartásának jelentősége, a földadókataszter és a telekkönyv Ingatlan-nyilvántartás I."

Hasonló előadás


Google Hirdetések