Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Földvédelem dr. Szilágyi Szilvia

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Földvédelem dr. Szilágyi Szilvia"— Előadás másolata:

1 Földvédelem dr. Szilágyi Szilvia

2 Főbb jogszabályok évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól évi LV. törvény a termőföldről évi CXXIX. törvény a termőföld védelméről

3 1. Mit jelent a föld védelme?

4 A föld védelme környezeti elem: a föld, a levegő, a víz, az élővilág, valamint az ember által létrehozott épített (mesterséges) környezet, továbbá ezek összetevői. A föld védelme kiterjed a föld felszínére és a felszín alatti rétegeire, a talajra, a kőzetekre és az ásványokra, ezek természetes és átmeneti formáira és folyamataira. A föld védelme magában foglalja a talaj termőképessége, szerkezete, víz- és levegőháztartása, valamint élővilága védelmét is. A föld felszínén vagy a földben olyan tevékenységek folytathatók, ott csak olyan anyagok helyezhetők el, amelyek a föld mennyiségét, minőségét és folyamatait, a környezeti elemeket nem szennyezik, károsítják.

5 2. Rendeltetésük szerint hogyan osztályozhatjuk a földeket?

6 Osztályozás termőföld: az a földrészlet, amelyet a település külterületén az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő, fásított terület művelési ágban vagy halastóként tartanak nyilván mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi föld: az a földrészlet, amelyet a település belterületén az ingatlan- nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő, fásított terület művelési ágban vagy halastóként tartanak nyilván termőföldnek nem minősülő ingatlan: a termőföldnek nem minősülő földrészlet, egyéb önálló ingatlan

7 3. Mit jelent a hasznosítási kötelezettség?

8 Hasznosítási kötelezettség A föld mennyiségi védelme A földhasználó köteles a termőföldet művelési ágának megfelelő termeléssel hasznosítani, vagy termelés folytatása nélkül a talajvédelmi előírások betartása mellett a gyomnövények megtelepedését és terjedését megakadályozni (hasznosítási kötelezettség). Szőlőt és gyümölcsöst a művelési ágának megfelelő termeléssel kell hasznosítani. Ha a termőföld más célú hasznosítását engedélyezték, a földhasználó köteles a termőföld engedélyezett célú felhasználásáig a hasznosítási kötelezettségét teljesíteni (ideiglenes hasznosítás). A földhasználó köteles a termőföldnek nem minősülő ingatlanon a növényzet gondozását rendszeresen elvégezni, ha ez az ingatlan más célú hasznosításának megfelelő területfelhasználást nem akadályozza, illetőleg nem korlátozza (mellékhasznosítás). A más célú hasznosítás megszüntetése után az igénybevevő köteles a területet mező- vagy erdőgazdasági művelésre alkalmassá tenni, és annak hasznosításáról gondoskodni (újrahasznosítás).

9 4. Mit jelent a termőföld más célú hasznosítása?

10 Más célú hasznosítás Ingatlanügyi hatósági engedéllyel lehet termőföldet más célra hasznosítani. Termőföld más célú hasznosításának minősül: - a hasznosítási kötelezettségtől történő olyan időleges vagy végleges eltérés, amellyel a termőföld a továbbiakban mezőgazdasági hasznosításra alkalmatlanná válik; - termőföld belterületbe vonása; - az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény hatálya alá nem tartozó üzem-, majorfásítás, valamint az út, vasút és egyéb műszaki létesítmény tartozékát képező fásítás igénybevétele. A termőföld más célú hasznosítása időleges vagy végleges lehet. Termőföldet más célra csak kivételesen - elsősorban a gyengébb minőségű termőföld igénybevételével - lehet felhasználni.

11 Időleges más célú hasznosítás A termőföld-igénybevétel akkor minősül időleges más célú hasznosításnak, ha az érintett területen - a lábon álló termény megsemmisül, vagy - terméskiesés következik be, vagy - az időszerű mezőgazdasági munkák akadályozására kerül sor, vagy - a talajszerkezet károsodik. A termőföld időleges más célú hasznosítása csak meghatározott időre, legfeljebb 5 évre engedélyezhető. Az időlegesen más célra hasznosított termőföldön - az engedélyező határozatban megállapított határidő lejártáig - az igénybevevő köteles az ingatlan-nyilvántartásban rögzített előző állapotot helyreállítani, és a termőföldet mező- vagy erdőgazdasági termelés céljára alkalmassá tenni (eredeti állapot helyreállítása). Az időleges más célú hasznosítás akkor engedélyezhető, ha a kérelemhez mellékelik a terület eredeti állapotának helyreállítására készített tervet, amely előirányozza a helyreállításhoz szükséges munkák elvégzését. Termőföld engedély nélküli hasznosításának minősül, ha - a más célú hasznosítás megkezdésekor az engedélyezés még nem történt meg, vagy - az igénybevevő az engedély előírásaitól eltérően hasznosítja más célra a termőföldet. + földvédelmi bírság, földvédelmi járulék

12 5. Mi a különbség a földvédelmi járulék és a földvédelmi bírság között?

13 Földvédelmi járulék, bírság Földvédelmi járulék: a termőföld más célú hasznosítása esetén fizetendő díj, azt kompenzálandó, hogy az ország földállománya csökken. Mértéke a föld minőségi osztályához és hasznosítási módjához igazodik. Földvédelmi bírság: a földvédelemhez kötődő, jogszabályban előírt kötelezettségek megsértése esetén fizetendő. Bírság fizetésére köteles aki: - a termőföld hasznosításával kapcsolatos kötelezettségét vagy az ideiglenes-, mellékhasznosítást neki felróhatóan elmulasztja - az újrahasznosítást elmulasztja - a művelési ág megváltozásának, más célú hasznosítás megkezdésének, a más célú hasznosítás megszüntetésének bejelentését elmulasztja - az időleges hasznosítást követően a termőföldet az ingatlan-nyilvántartás szerinti minőségi osztálynál alacsonyabb minőségi osztályú termőföldként teszi termelésre alkalmassá - az időleges hasznosítást követően a termőföldet a határozatban megállapított határidő eltelte után teszi termelésre alkalmassá - a termőföldet engedély nélkül hasznosítja más célra.

14 6. Mi az a talajvédelem?

15 Talajvédelem -A föld minőségének védelme érdekében a jogszabályban megállapított kötelezettségek és intézkedések rendszere. -A földhasználó a termőhely ökológiai adottságaihoz igazodó talajvédő gazdálkodást vagy tevékenységet köteles folytatni. -A talaj tömörödésének megelőzésével vagy megszüntetésével meg kell akadályozni a káros vízbőség vagy belvíz kialakulását. -A földhasználó köteles a termőföldet a minőségét rontó talajidegen anyagoktól megóvni. -A földhasználat során a talaj tápanyag-szolgáltatását és a termesztett növények tápanyagigényét figyelembe vevő, környezetkímélő tápanyag-gazdálkodást kell folytatni. -Beruházásokat, valamint termőföldön folytatott, vagy termőföldre hatást gyakorló bármely egyéb tevékenységet úgy kell megtervezni és megvalósítani, hogy az érintett és a környező termőföldön a talajvédő gazdálkodás feltételei ne romoljanak. A beruházások megvalósítása során a beruházó köteles gondoskodni a humuszos termőréteg megmentéséről és hasznosításáról. -A talajvédelmet szolgáló létesítmények szakszerű üzemeltetését és fenntartását biztosítani kell. -A termőföldként nyilvántartott földrészletek megosztásánál vagy összevonásánál úgy kell eljárni, hogy a talajvédő gazdálkodás feltételei ne rosszabbodjanak. -Termőföldön hulladékot lerakni, tárolni tilos. -A termőföld minőségét veszélyeztető tevékenységet és eseményt a talajvédelmi hatóság részére haladéktalanul be kell jelenteni.

16 7. Milyen tevékenységekhez kell a talajvédelmi hatóság engedélye?

17 Engedélyhez kötött tevékenységek A talajvédelmi hatóság engedélye szükséges: - talajjavításhoz - mezőgazdasági célú tereprendezéshez - a törvényben meghatározott talajvédelmi műszaki beavatkozásokhoz, létesítmények megvalósításához, amennyiben az engedélyezés nem tartozik más hatóság hatáskörébe, - hígtrágya termőföldön történő felhasználásához az állattartás során keletkező egyéb szervestrágya kivételével, - szennyvíz, szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználásához, - nem mezőgazdasági eredetű nem veszélyes hulladék termőföldön történő felhasználásához, - mezőgazdasági termelés során keletkező nem veszélyes hulladék termőföldön történő felhasználásához, kivéve a mezőgazdasági táblán keletkező növényi maradványokat.

18 8. Mi a különbség a talajvédelmi járulék és a talajvédelmi bírság között?

19 Talajvédelmi járulék, talajvédelmi bírság Talajvédelmi járulékot fizet a talajvédelmi hatóság részére - a beruházó - ha a beruházás megvalósítása során keletkezett mentett humuszos termőréteg teljes mennyiségét a beruházással érintett területen nem használja fel - a fel nem használt humuszos termőréteg mennyisége után, továbbá -aki a fenti eseten kívül humuszos termőréteget távolít el. Talajvédelmi bírság: a törvényben foglalt kötelezettségek megszegése esetén.


Letölteni ppt "Földvédelem dr. Szilágyi Szilvia"

Hasonló előadás


Google Hirdetések