Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A földvédelem szabályai a hatályos magyar jogban Nyilvános, tantárgyi előadás Dr. Fodor László egyetemi docens Miskolc, 2006. október 11. Debreceni Egyetem.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A földvédelem szabályai a hatályos magyar jogban Nyilvános, tantárgyi előadás Dr. Fodor László egyetemi docens Miskolc, 2006. október 11. Debreceni Egyetem."— Előadás másolata:

1 A földvédelem szabályai a hatályos magyar jogban Nyilvános, tantárgyi előadás Dr. Fodor László egyetemi docens Miskolc, október 11. Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Agrárjogi, Környezetjogi és Munkajogi Tanszék

2 AZ ELŐADÁS VÁZLATA 1. A földvédelem tárgya, előírásainak helye (agrár-környezetvédelem) Mi a földvédelem? Miért védjük a földet? A mezőgazdasági művelés alól kivont területek aránya. Zöldmezős vagy barnamezős beruházást? A földvédelem helye, az agrár-környezetvédelmi szabályozás néhány jellegzetessége. 2. Nemzetközi kitekintés Az Európai Unió földvédelemhez kapcsolódó előírásai Rövid kitekintés Európa országaira 3. A földvédelmi szabályozás szerkezete, alapfogalmai A földvédelem magas szintű jogforrásai hazánkban A két alapvető jogszabály összehasonlítása Legális definíciók a két törvényben A termőföldvédelem két, egymásba kapcsolódó oldala

3 4. A szabályozás fontosabb eszközei a Tft. alapján A szabályozás fontosabb eszközeinek áttekintése a Tft. alapján A hasznosítási kötelezettség A másodlagos hasznosítási kötelezettségek Az újrahasznosítási kötelezettség előírásai A művelési ág megváltoztatásakor alkalmazott eszközök A más célú hasznosításkor alkalmazott eszközök A más célú hasznosítás engedélyezésének szempontjai A földvédelmi járulék Eltérések a járulékfizetésre vonatkozó főszabály alól A földvédelmi bírság 5. Összefoglalás (a szabályozás rövid értékelése) AZ ELŐADÁS VÁZLATA

4 1.A FÖLDVÉDELEM TÁRGYA, ELŐÍRÁSAINAK HELYE (AGRÁR-KÖRNYEZETVÉDELEM) Mi a földvédelem? A földvédelmi szabályozás tárgya: a föld, illetve a talaj, mint környezeti elem és természeti erőforrás A Tft. preambulumában megfogalmazott célok: „a termőföld területének csökkenése ésszerű határok között maradjon, és a termőföld minőségének védelme megfelelő jogi hátteret kapjon.”

5 Miért védjük a földet? Rendeltetése:  ökonómiai funkció (élelmiszerek és nyersanyagok termelésének alapja)  ökológiai funkció (élőhelye a vadnak, a zöldfelület jelentős levegőtisztító, illetve szűrő, pl.: 1 hektár szántóföld évi 7,7 tonna O 2 -t termel, és 6,9 tonna CO 2 -t köt le)  közjóléti funkció (rekreációs környezet, különösen erdő esetén) Sajátossága:  bolygónk felszínének mindössze 23 %-a termékeny és ebből csak 9 % alkalmas mezőgazdasági művelésre, s hazánk területének mintegy 83%-a ebbe a 9 %-ba tartozik  a nemzeti vagyon 20 %-át képező megújuló természeti erőforrás  nem pótolható (sem erőforrásként, sem környezeti elemként) Veszélyeztető tényezők:  a mennyiségi alapú, intenzív mezőgazdasági földhasználat (talajromlás)  más ágazatok és a természet talajromboló hatásai (elsivatagosodás, talajszennyezés) pazarló földhasználat  pazarló földhasználat (zöldmezős beruházások) 1.A FÖLDVÉDELEM TÁRGYA, ELŐÍRÁSAINAK HELYE (AGRÁR-KÖRNYEZETVÉDELEM)

6 A mezőgazdasági művelés alól kivont területek aránya IdőpontA kivont területek aránya az ország teljes területéhez képest 19386,6% ,5% ,8% ,9% 1.A FÖLDVÉDELEM TÁRGYA, ELŐÍRÁSAINAK HELYE (AGRÁR-KÖRNYEZETVÉDELEM)

7 Barnamezős vagy zöldmezős beruházást? barnamező A barnamező korábban ipari (katonai) célra már hasznosított, de jelenleg használaton kívül álló terület, amelyen (valós/vélt) hátrahagyott környezeti terhek (szennyeződések) vannak. zöldmezős beruházás A zöldmezős beruházás ehhez képest újabb területkivonást jelent (hatásai gyakran társadalmilag is megkérdőjelezhetőek, pl. a kis-és középgazda- ságok, illetve -vállalkozások számának csökkenése). 1.A FÖLDVÉDELEM TÁRGYA, ELŐÍRÁSAINAK HELYE (AGRÁR-KÖRNYEZETVÉDELEM)

8 A beruházás típusa Környezeti előnyei Befektetési előnyei Környezeti hátrányai Befektetési hátrányai Barnamezős–földtakarékos –környezeti károk átrendezése (a beruházók, s nem az adófizetők költségére) –kiépített infrastruktúra –belterületen, városhoz közel magasabb a telekár –rendezetlen tulajdoni viszonyok –rossz telekstruktúra –felelősség a környezet helyreállításáért Zöldmezős–alacsony telekárak –állami támogatások (pl. ipari park) –új terület foglalása A barnemezős és zöldmezős beruházás sajátosságai a jelenlegi hazai feltételek között 1.A FÖLDVÉDELEM TÁRGYA, ELŐÍRÁSAINAK HELYE (AGRÁR-KÖRNYEZETVÉDELEM)

9 A földvédelem helye, az agrár-környezetvédelmi szabályozás néhány jellegzetessége  külső integráció  a mezőgazdaság a környezeti hatások okozója és elszenvedője is  mennyiségi és a minőségi oldal  hasznosítás/gazdálkodás és a mennyiségi védelem  gazdasági szabályozási módszer 1.A FÖLDVÉDELEM TÁRGYA, ELŐÍRÁSAINAK HELYE (AGRÁR-KÖRNYEZETVÉDELEM)

10 2. NEMZETKÖZI KITEKINTÉS Az Európai Unió földvédelemhez kapcsolódó előírásai Az előírások csoportjai Általános környezetvédelmi előírások Speciális környezeti követelmények Agrár- struktúrapolitikai/ vidékpolitikai normák Agrárpiaci rendtartások Példák a föld védelmét (is) szolgáló előírásra környezeti hatásvizsgálat integrált szennyezés- megelőzési rendszer a víz védelmét szolgáló előírások (nitrátok, növényvédelem, szennyvíziszapok) környezetbarát termesztési módok (biogazdálkodás) a hulladéklerakás, természetvédelem környezetvédelmi fejlesztések, képzések, erdősítés támogatása önkéntes környezeti kötelezettségvállalások támogatása területpihentetés a művelés alatti területek szigorú nyilvántartása szigorú engedélyezési rend (pl. ültetvények kivágása és telepítése)

11 Rövid kitekintés Európa országaira Bulgária, Horvátország, Olaszország, Oroszország, Szlovénia, Ukrajna: alkotmányai a nemzeti vagyon meghatározó részeként kezelik a termőföldet. A föld esetében a tulajdon nem szolgálhatja kizárólag a tulajdonost, hanem az élelmiszerellátáson, vagy éppen a föld más szociális (közjóléti és ökológiai) funkcióin keresztül a közösség érdekét is szolgálnia kell Bolgár alkotmány: termőföld más célra csak kivételesen, külön törvény előírásai szerint hasznosítható Görögország: az erdők részesülnek sajátos védelemben, a mezőgazdaság egyéb ágazataival szemben is (közcélú erdőt nem lehet művelés alá vonni, csak kivételes, nemzetgazdasági érdekből) Olaszország: az ésszerű mezőgazdasági földhasznosítás alkotmányi követelmény, s ennek alapján külön törvény rendelkezik az üzemi területekről, a földek megóvásáról a hátrányos helyzetű térségekben (vagy épp a talajjavításról) Dánia: magas adóval sújtják a belterületbe vonás okozta értéknövekedést 2. NEMZETKÖZI KITEKINTÉS

12 3. A FÖLDVÉDELMI SZABÁLYOZÁS SZERKEZETE, ALAPFOGALMAI A földvédelmi szabályozás magas szintű jogforrásai hazánkban környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény  környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény (1995. évi LIII. tv., Kvt.) (1995. évi LIII. tv., Kvt.) termőföldről szóló törvény (1994. évi LV. tv., Tft.)  termőföldről szóló törvény (1994. évi LV. tv., Tft.)  az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény (1996. évi LV. tv. – az erdő művelési ágának megváltoztatása, művelés alóli kivonására ennek a szabályait kell alkalmazni a Tft. helyett)  természetvédelmi törvény (1996. évi LIII. tv.)  bányászati tevékenységről szóló törvény (1993. évi XLVIII. tv.)  az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény (1997. évi LXXVIII. tv.)  az Országos Területrendezési Tervről szóló törvény (2003. évi XXVI. tv.), stb.

13 A környezetvédelmi és a termőföldről szóló jogszabály összehasonlítása SzempontokKörnyezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. tv., Kvt.) Termőföldről szóló törvény (1994. évi LV. tv., Tft.) A jogszabály jellege környezetvédelmia földre vonatkozó, agrárágazati A környezeti követelmények viszonya egymáshoz általános környezetvédelem, a földvédelem terén pedig keretjellegű normák a 14–17. §- ban. A 3. § (1) bek. f) pontja utal a Tft-re. speciális környezetvédelmi normák (külső integráció) az V. és VI. fejezetben (földhasznosítás, földvédelem, talajvédelem); a 2. § (4) bek. b) pontja utal vissza a Kvt-re. A védelem tárgya a föld, mint környezeti elem következőkre terjed ki: a felszín, a felszín alatti rétegek, a talaj, a kőzetek és az ásványok, illetve ezek átmeneti formái és folyamatai (függetlenül a használat jellegétől) a termőföld (kivéve: erdő) a mezőgazdasági művelés alatt álló belterületi föld (mint termelési tényező) az építmény elhelyezésére szolgáló, a különleges rendeltetésű, illetőleg a hasznosításra alkalmatlan, valamint a művelés alól kivont földrészletek illetve a földrészlettel érintett táj, talaj (mint a mezőgazdasági tevékenység erőforrása) Alapfogalmakkörnyezeti elem környezet termőföld talaj 3. A FÖLDVÉDELMI SZABÁLYOZÁS SZERKEZETE, ALAPFOGALMAI

14 Legális definíciók a környezetvédelmi és a termőföldről szóló törvényekben FogalomMeghatározásA fogalomból következően a védelem aspektusa Környezet (Kvt.) környezeti elemek (ti. azok összessége), azok rendszerei, folyamatai, szerkezete minőség és mennyiség (mindkettő csak az egyes környezeti elemek vonatkozásában értelmezhető) Környezeti elem (Kvt.) a föld, a víz, a levegő, az élővilág, az ember által létrehozott (mesterséges) környezet és ezek összetevői minőség és mennyiség (a terhelésekkel és igénybevételekkel szemben) Termőföld (Tft.) külterületi földrészlet, melyet az ingatlan- nyilvántartásban szántó, kert, szőlő, gyümölcsös, erdő, legelő, rét, fásított terület, nádas művelési ágban, illetve halastóként tartanak nyilván (figyelem: a védelem nem csak erre terjed ki!) mennyiség (a terület nagysága) Talaj (Tft.)a földfelszín felső, élő közege, melynek legfontosabb tulajdonsága a termékenység, és amely feltételesen megújuló erőforrás minőség (termékenység) és ahhoz kapcsoltan mennyiség (a talajtakaró vastagsága, illetve űrmértéke) 3. A FÖLDVÉDELMI SZABÁLYOZÁS SZERKEZETE, ALAPFOGALMAI

15 A termőföldvédelem két, egymásba kapcsolódó oldala Mennyiségi oldalMinőségi oldal Elnevezése (Tft.)földvédelemtalajvédelem Céljaa földrészletek mezőgazdasági hasznosítás alatt tartása a talaj termékenységének megóvása A szabályozott tevékenységek köre (hétköznapi példák) zöldmezős beruházások (a föld kivonása, pl. utak, ipari üzemek, bányák, lakóterületek, bevásárló központok) mezőgazdasági tevékenység (talajművelés, növényfajták megválasztása, trágyázás), illetve más ágazatok károsító tevékenységei (hulladék-elhelyezés, nehézfém- szennyezés) A rendelkezések környezetvédelmi jellege a mennyiségi védelem és a földhasznosítás alapvető előírásai nem különíthetőek el egymástól a minőségi védelem előírásai inkább tűnnek tisztán környezetvédelmi követelményeknek 3. A FÖLDVÉDELMI SZABÁLYOZÁS SZERKEZETE, ALAPFOGALMAI

16 4. A SZABÁLYOZÁS FONTOSABB ESZKÖZEI A Tft. ALAPJÁN Áttekintés  hasznosítási kötelezettség(-ek)  a más célú hasznosítás engedélyhez kötése  a művelési ág megváltoztatásának bejelentéshez kötése  a művelési ág megváltoztatásának engedélyhez kötése természetvédelmi területen  rendszeres hatósági ellenőrzés (a földhivatalok éves határszemléket tartanak)  földvédelmi járulék  földvédelmi bírság  helyreállítási kötelezettség (ezt egyéb jogszabályok is előírják)  tulajdonszerzési korlátok (földvédelmi relevancia: külföldi befektető esetén)  bírság és a további tulajdonszerzés kizárása (tagállami polgár tulajdonszerzése után, a hasznosítási kötelezettség megszegése esetén)  (a tulajdonjog megvonása már nem szerepel az eszközök között)

17 A hasznosítási kötelezettség (36. §) A használó (ha a törvény másként nem rendelkezik, választása szerint) köteles a termőföldet:  művelési ágának megfelelő termeléssel hasznosítani  termelés folytatása nélkül a talajvédelmi előírásokat betartani Ugyanakkor:  szőlőt és gyümölcsöst a művelési ágának megfelelő termeléssel kell hasznosítani (kivétel a főszabály alól)  az állam - kártalanítás mellett - elrendelheti, hogy a használó a hasznosítási kötelezettségének termelés folytatása nélkül tegyen eleget (hasznosítási kötelezettség felfüggesztése, pl. természetvédelmi, növényvédelmi okból, létesítmény védőövezetében) 4. A SZABÁLYOZÁS FONTOSABB ESZKÖZEI A Tft. ALAPJÁN

18 A hasznosítási kötelezettség (36. §) A „más célú hasznosítás”:  a termőföld rendeltetésétől való időleges vagy végleges eltérés, amely miatt az a továbbiakban mezőgazdasági hasznosításra alkalmatlanná válik (pl. külszíni művelésű bánya, közút, építmény elhelyezése)  a külterületi föld belterületbe vonása (pl. építmény elhelyezésére)  a mezőgazdasági művelés alatt álló belterületi föld (pl. építmény elhelyezésére szolgáló telek) céljának megfelelő felhasználása  nem talajvédelmi jellegű (honvédelmi, árvízvédelmi, stb.) védelmi erdő telepítése 4. A SZABÁLYOZÁS FONTOSABB ESZKÖZEI A Tft. ALAPJÁN

19 A másodlagos hasznosítási kötelezettségek (38. §) A kötelezettség neveA kötelezettség tárgya A más célú hasznosítás tényleges megkezdése előtt ideiglenes hasznosítása főszabály (36. §) szerinti hasznosítási kötelezettség A más célú hasznosítás alatt mellékhasznosítása növényzet rendszeres gondozása, ha ez a más célú területfelhasználást nem akadályozza, illetőleg nem korlátozza A más célú hasznosítás befejezését követően újrahasznosítása terület mező- vagy erdőgazdasági művelésre való alkalmassá tétele, és annak hasznosítása Fontosabb előírások más jogszabályokból:  a növényvédelmi törvény gyommentesítési előírásai (pl. a parlagfű irtásának kötelezettsége az ingatlanon és a közterület azzal határos részén)  helyreállítási kötelezettség a bányatörvényben (tájba illesztés, rekultiváció). 4. A SZABÁLYOZÁS FONTOSABB ESZKÖZEI A Tft. ALAPJÁN

20 Az újrahasznosítási kötelezettség előírásai (39. §) A hasznosítás megszüntetését a használó köteles a földhivatalnak bejelenteni. A bejelentéshez mellékelni kell az újrahasznosítás érdekében elvégzendő munkákra készített tervet (újrahasznosítási terv). A tervet - a bányaterületekre vonatkozó tervek kivételével - a földhivatal hagyja jóvá. Határozatában:  megállapítja az újrahasznosítás célját  előírja az újrahasznosítás érdekében a terület használójának kötelezettségeit (helyreállítás elve, tervszerűség elve) 4. A SZABÁLYOZÁS FONTOSABB ESZKÖZEI A Tft. ALAPJÁN

21 A művelési ág megváltoztatásakor alkalmazott eszközök (41–43. §)  A más célú hasznosítástól eltér a művelési ág megváltoztatása, ehhez kapcsolódik:  bejelentés  természetvédelmi engedély  a természetvédelmi engedély hiányában földvédelmi bírság (+ a természetvédelmi szankciók) helyreállítási kötelezettség  hatósági ellenőrzés 4. A SZABÁLYOZÁS FONTOSABB ESZKÖZEI A Tft. ALAPJÁN

22 A más célú hasznosításkor alkalmazott eszközök  engedélyezés  földvédelmi járulék  kötelezés (pl. a talajréteg előzetes eltávolítására és megmentésére)  engedély hiányában (attól eltérően) földhivatali határozat alapján: földvédelmi járulék földvédelmi bírság helyreállítási kötelezettség (egyedül ez alól adható felmentés)  hatósági ellenőrzés (határszemlék) 4. A SZABÁLYOZÁS FONTOSABB ESZKÖZEI A Tft. ALAPJÁN

23 A más célú hasznosítás engedélyezésének szempontjai (44–48.§)  időleges (1–5 év) vagy végleges  kivételesen, elsősorban gyengébb minőségű termőföld  helyszíni alternatívák  szőlő, gyümölcsös, öntözésre berendezett és meliorált terület, valamint az átlagosnál jobb minőségű termőföld: különösen indokolt esetben, helyhez kötött beruházás céljára  a hulladéklerakó telepek: környezetvédelmi követelmények + művelésre alkalmatlan vagy gyenge minőségű terület  az indokolt szükségletnek megfelelő legkisebb terület  belterületi, illetőleg beépítésre szánt területi felhasználásra kerülő területek folyamatosan, a településfejlesztés megvalósításától függően, vonhatók a belterületbe  időleges hasznosításnál a helyreállítási terv megléte és elfogadhatósága 4. A SZABÁLYOZÁS FONTOSABB ESZKÖZEI A Tft. ALAPJÁN

24 A földvédelmi járulék (52, 53. §, 1. sz. melléklet)  a termőföld más célú hasznosítása, termelésből való kivonása esetében kell megfizetni  egyszeri befizetési kötelezettség  adók módjára behajtandó köztartozás  felmentés, részletfizetés vagy más kedvezmény nem adható alóla  nem szankció (jogszerű hasznosításkor is fizetni kell) A járulék mértékét 3 tényező figyelembe vételével kialakított képlet segítségével határozzák meg: a terület AK-értéke (ezen keresztül nagysága is) művelési ága (de: az erdőre más szabályok vonatkoznak!) minőségi osztálya (Példa: ha a szántó AK-értéke 21, minőségi osztálya pedig 4, a járulék 21 x = Ft, legelő esetén ugyanez 21 x = Ft.) 4. A SZABÁLYOZÁS FONTOSABB ESZKÖZEI A Tft. ALAPJÁN

25 Eltérések a járulékfizetésre vonatkozó főszabály alól (52, 54. §) Nem kell fizetni (egyenértékű célok) talajvédelmi létesítmény és véderdő öntözőcsatorna és belvízcsatorna közüzemi lakossági, ivóvíz- és csatornaellátást szolgáló létesítmények és annak védőterülete a települési önkormányzat által meghatározott gazdasági (tanya, farmgazdaság) területen az indokolt állandó ott lakáshoz és a mezőgazdasági termeléshez szükséges lakó- és gazdasági épületek létesítése fokozottan védett természeti terület természetvédelmi beruházás illetőleg természetvédelmi hasznosítás 2 hektárt meg nem haladó nagyságú területen települési vagy megyei szociális intézmény, egészségügyi, sportlétesítmény építése a tulajdonos részére, 400 négyzetméternél nem nagyobb területen saját célra történő lakásépítés vagy önkormányzati bérlakásépítés –50% (a mezőgazdasághoz kapcsolódó célok) mezőgazdasági tevékenységéhez kapcsolódó beruházás haltenyésztésre is alkalmas víztározó létesítésére a mezőgazdasági érdekeket is szolgáló árvízvédelmi töltés létesítése +50% (különösen értékes területek) árutermő szőlő, gyümölcsös öntözésre, illetőleg talajvédelmi létesítményekkel berendezett termőföld kivonásakor 4. A SZABÁLYOZÁS FONTOSABB ESZKÖZEI A Tft. ALAPJÁN

26 A földvédelmi bírság (55. §) Feltétele: felróhatóság Jellege: szankció, ismételten is kiszabható, adók módjára behajtandó köztartozás (felmentés nem adható és részletfizetési vagy egyéb kedvezmény sem engedélyezhető) Esetei: a) a termőföld hasznosításával kapcsolatos kötelezettség elmulasztása b) az időleges hasznosítást követően a termőföld nem megfelelő helyreállítása (alacsonyabb minőségi osztály, vagy a határidő elmulasztása) c) a természetvédelmi oltalom alatt álló terület művelési ágának engedély nélkül vagy attól eltérően történő megváltoztatása d) a termőföld engedély nélkül vagy annak előírásaitól eltérő hasznosítása más célra Mértéke: a) esetben AK x 1000 Ft, b) esetben az eltérés mértékéhez igazodik, míg a többi esetben általában a járulék 1–3 szorosa, attól függően, hogy utólag jóváhagyják-e a más célú hasznosítást 4. A SZABÁLYOZÁS FONTOSABB ESZKÖZEI A Tft. ALAPJÁN

27 5. ÖSSZEFOGLALÁS A szabályozás rövid értékelése A földvédelem két legfontosabb hazai jogszabálya a Kvt. és a Tft. A Kvt. és a Tft. eltérő szemléletű: előbbi környezeti elemként, utóbbi termelési tényezőként védi a földet (talajt). Az, hogy a Tft. földhasznosításra, földvédelemre vonatkozó rendelkezéseinek hatálya gyakorlatilag (a szigorúbb szabályok alá eső erdők kivételével) minden földrészletre kiterjed, nem pótolja a szemléletéből fakadó hiányosságokat.  A Tft. gazdálkodási normái csak a földfelületet és a talajréteget védik (a földtani rétegeket, kőzeteket, stb. már nem, hiszen azok már más gazdasági ágazatokhoz, pl. a bányászathoz, vízgazdálkodáshoz tartoznak).  Előírásai (pl. a földkivonás, más célú hasznosítás szabályai) jelentős részben csak a termőföldeket védik, a többi zöldfelületet nem (azok esetében marad a kisebb védelmi szintet biztosító településrendezési, építésügyi szabályozás), holott azok ökológiai funkciói is jelentősek (ökonómiai funkciói viszont mások).

28 5. ÖSSZEFOGLALÁS A szabályozás rövid értékelése Az alkalmazott közigazgatási eszközök (engedély, bejelentés, ellenőrzés, bírság, kötelezés) rendszert alkotnak és viszonylagosan jó hatékonysággal jellemezhetőek. A gazdasági szabályozás, főleg a torz földárak, illetve a földvédelmi járulék és bírság továbbra is alacsony és differenciálatlan mértéke miatt, azonban nem képvisel megfelelő visszatartó erőt. Torzítja az értékviszonyokat, hogy a járulékfizetés alól széles körben érvényesülnek mentességek (miközben a belterületbe vonás ténye önmagában többszörösére emeli az ingatlan forgalmi értékét).


Letölteni ppt "A földvédelem szabályai a hatályos magyar jogban Nyilvános, tantárgyi előadás Dr. Fodor László egyetemi docens Miskolc, 2006. október 11. Debreceni Egyetem."

Hasonló előadás


Google Hirdetések