Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Aktuális ingatlan-nyilvántartási tényállások Dr Darák Péter Budapest 2007. november 15.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Aktuális ingatlan-nyilvántartási tényállások Dr Darák Péter Budapest 2007. november 15."— Előadás másolata:

1 Aktuális ingatlan-nyilvántartási tényállások Dr Darák Péter Budapest november 15.

2 A kezelői jog törlése I. •2001. évi CXVI. Törvény a Nemzeti Földalapról •6. § (1) A Nemzeti Földalap vagyoni körébe tartozik - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a védett és védelemre tervezett természeti területek kivételével: •b) minden olyan állami tulajdonú termőföld, valamint a mezőgazdasági termelést szolgáló vagy ahhoz szükséges művelés alól kivett terület, amelynek nincs vagyonkezelője, vagy annak kiléte nem állapítható meg;

3 A kezelői jog törlése II. •1995. évi CV. Törvény az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény és az ahhoz kapcsolódó egyes törvényi rendelkezések módosításáról •115. § (1) Ez a törvény január 1-jén lép hatályba. (4) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti •b) a termőföldről szóló - többször módosított évi LV. törvény §-ai; •117. § (2) Ahol jogszabály kezelői jogról rendelkezik, azon a továbbiakban vagyonkezelői jogot kell érteni.

4 Jelzálogjog jogosultjának hozzájárulása újabb jelzálog bejegyzéséhez •1994. évi LIII. Törvény a bírósági végrehajtásról •170. § (2) Jelzálogjoggal biztosított több követelés esetén e követeléseket a jelzálogjogok bejegyzésének sorrendjében kell kielégíteni. •109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet az ingatlan-nyilvántartásról szóló évi CXLI. törvény végrehajtásáról •21.§ (3) A jelzálogjoggal biztosított követelés érvényesítésére vonatkozó végrehajtási jogot, valamint a jelzálogjoggal biztosított követelés lefoglalását a jelzálogjog rangsorában kell bejegyezni. Ha a jelzálog-kötelezettel, mint személyes adóssal szemben a végrehajtás útján érvényesítendő követelés összege meghaladja a jelzálogjoggal biztosított követelés összegét, a különbözet erejéig új ranghelyre kell bejegyezni a végrehajtási jogot.

5 Közös közreműködéssel szerzett tulajdonjoggal való rendelkezés •Ptk. 578/G. § (1) Az élettársak együttélésük alatt a szerzésben való közreműködésük arányában szereznek közös tulajdont. Ha a közreműködés aránya nem állapítható meg, azt azonos mértékűnek kell tekinteni. A háztartásban végzett munka a szerzésben való közreműködésnek számít. •(2) Ezeket a szabályokat kell alkalmazni - a házastársak kivételével - a közös háztartásban élő más hozzátartozók vagyoni viszonyaira is.

6 Egyéni cég kft.-vé alakulása •1997. évi CXLI. Törvény az ingatlan- nyilvántartásról •39.§ (3) Nem alkalmas hiánypótlásra a bejegyzés, feljegyzés alapjául szolgáló okirat, és a kérelmet határozattal el kell utasítani, ha ahhoz, hogy bejegyezhető legyen, •c) a település megjelölése, az ingatlan fekvése és helyrajzi száma módosulna, vagy ezeket együtt kellene utólag megjelölni,

7 Tartós földhasználat visszavonása •2005. évi CXXII. Törvény az ingatlan-nyilvántartásról szóló évi CXLI. törvény módosításáról •53. § (5) E törvény hatálybalépését (2006. január 1.) követő 60. napon a tartós földhasználatba adott földekre vonatkozó szabályokról szóló 27/1987. (VII. 30.) MT rendelet hatályát veszti. Ezzel egyidejűleg a tartós földhasználatba adott ingatlanok e törvény erejénél fogva a tartós földhasználók tulajdonába kerülnek. A tartós földhasználók tulajdonába kerülő ingatlanok tulajdonjogát a tartós földhasználó kérelmére kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni.

8 Ráépítés •Ptk § (1) Ha valaki anélkül, hogy erre jogosult lenne, idegen földre épít, az épület tulajdonjogát a földtulajdonos szerzi meg, köteles azonban gazdagodását a ráépítőnek megfizetni. A bíróság a földtulajdonos kérelmére a ráépítőt kötelezheti a földnek, illetőleg - ha a föld megosztható - a föld megfelelő részének a megvásárlására. •(2) A ráépítő szerzi meg a földnek, illetőleg a föld megfelelő részének tulajdonjogát, ha az épület értéke a földnek, illetőleg a föld megfelelő részének értékét lényegesen meghaladja. •(4) A ráépítő tulajdonszerzésére vonatkozó szabályokat [(2)-(3) bekezdés] nem lehet alkalmazni, ha a ráépítő rosszhiszemű volt, vagy ha a földtulajdonos a ráépítés ellen olyan időben tiltakozott, amikor a ráépítőnek az eredeti állapot helyreállítása még nem okozott volna aránytalan károsodást. •138. § (1) Ha a ráépítő szerzi meg a földnek, illetőleg a föld megfelelő részének tulajdonjogát, köteles annak forgalmi értékét a földtulajdonosnak megtéríteni; •PK 7. szám V. pontja: Ha a ráépítés (hozzáépítés) folytán közös tulajdon keletkezik, az egyes tulajdoni hányadok mértékének a megállapításánál azt kell vizsgálni, hogy a ráépítéskor milyen összeget tett ki az egész ingatlan és a ráépített (hozzáépített) rész értéke. A ráépítés által történt tulajdonszerzés vagy földhasználati jogszerzés folytán fizetendő térítés összegét, továbbá ha a bíróság a ráépítőt a föld megváltására kötelezi, az ellenértéket az elszámolás (ítélethozatal) időpontjában irányadó forgalmi érték alapján kell meghatározni.

9 Növényvédelmi bírság •2000. évi XXXV. Törvény a növényvédelemről •5. § (3) A földhasználó köteles az adott év június 30. napjáig az ingatlanon a parlagfű virágbimbó kialakulását megakadályozni és ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani. •7/A. § (1) Az 5. § (3) bekezdésében foglalt kötelezettség elmulasztása esetén a növényvédelmi szerv elrendeli a parlagfű elleni közérdekű védekezést. •(4) A helyszíni ellenőrzés során - amennyiben bizonyítást nyer, hogy a földhasználó nem tett eleget az 5. § (3) bekezdésében foglalt kötelezettségének - a fertőzött területet főbb töréspontjainak meghatározásával be kell azonosítani. Az ingatlanügyi hatóság az azonosító adatokat, a terület helyrajzi számát, a földhasználó kilétét és a rendelkezésére álló bizonyítási eszközöket további intézkedésre megküldi a közérdekű védekezés elrendelésére jogosult hatóságnak. Amennyiben az ingatlanügyi hatóság más allergén gyomnövény jelenlétét észleli, arról szintén tájékoztatja a közérdekű védekezés elrendelésére jogosult hatóságot. •60. § (1) Növényvédelmi bírságot kell kiszabni azzal szemben, aki •c) az 5. § (1) bekezdésének a) és c) pontjában, valamint (3) bekezdésében előírt védekezési kötelezettségét elmulasztja;

10 A szerződés javítása •1997. évi CXLI. Törvény az ingatlan- nyilvántartásról •51. § (1) El kell utasítani a bejegyzési kérelmet, ha a bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak olyan tartalmi vagy alaki hiányossága van, amely miatt az nyilvánvalóan érvénytelen. Az érvénytelenség akkor nyilvánvaló, ha ez a tény önmagában az okiratból megállapítható.

11 Bányavállalkozó kérelme termőföld más célú hasznosítására •1957. évi IV. törvény az államigazgatási eljárás általános szabályairól •3.§ (4) Ügyfél az a magánszemély, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet, amelynek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti. •2004. évi CXL. Törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól •15. § (1) Ügyfél az a természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek (amelynek) jogát, jogos érdekét vagy jogi helyzetét az ügy érinti, akit (amelyet) hatósági ellenőrzés alá vontak, illetve akire (amelyre) nézve - tulajdonát, jogait és vagyontárgyait is ideértve - a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz. •(3) Törvény vagy kormányrendelet meghatározott ügyfajtákra részletesebb ügyfélfogalmat állapíthat meg.

12 Elővásárlási jog termőföldre •16/2002. (II. 18.) Korm. Rendelet a termőföldre vonatkozó elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlásának részletes szabályairól •1. § (1) A Tft., valamint a Polgári Törvénykönyv alapján fennálló elővásárlási jog esetén a termőföld vagy a tanya tulajdonosa (a továbbiakban: eladó) az ingatlanra vonatkozó vételi ajánlatot (a továbbiakban: ajánlat) a szerződés megkötése előtt köteles az elővásárlásra jogosultakkal közölni, kivéve, ha az ajánlat az első helyen álló elővásárlási jogosulttól érkezett. Ez a kötelezettség csak az elfogadott ajánlatra terjed ki. •(2) Az ajánlatot teljes terjedelmében kell közölni. A közlésből ki kell tűnnie annak is, hogy az ajánlattevő elővásárlásra jogosult-e, és ha igen, a Tft.- ben meghatározott melyik jogcímen. •(3) Az ajánlat közlése az ingatlan fekvése szerint illetékes települési önkormányzat (a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat) polgármesteri hivatala, illetve a körjegyzőség (a továbbiakban együtt: polgármesteri hivatal) hirdetőtáblájára való kifüggesztéssel, igazgatási szolgáltatási díj ellenében történik. •(4) Más jogszabályban meghatározott elővásárlási jog esetén a jogosultat az ajánlatról írásban kell értesíteni.

13 Ügyfél az ingatlan-nyilvántartási eljárásban •1972. évi 31. törvényerejű rendelet az ingatlan-nyilvántartásról, a végrehajtására kiadott 27/1972. (XII. 31.) MÉM rendelettel •Tvr. 19. § (1) A tulajdoni lapon a bejegyzések egymásközti sorrendjét (rangsorát) az az időpont határozza meg, amikor az alapul szolgáló beadvány az ingatlan-nyilvántartási iktatatóhoz érkezett. •Vhr § (1) A jogok és tények bejegyzéséről szóló határozatot - a tulajdoni lapon történt bejegyzés után - kézbesíteni kell: •g) az ingatlan tulajdonosának (kezelőjének) és mindazoknak, akiknek jogát az új bejegyzés érinti, kivéve, ha a földhivatal hatósági határozat alapján vagy a bíróság megkeresésére az Tvr. 7. §-a (1) bekezdésének a)-g) pontjaiban meghatározott tényt jegyezte be az ingatlan-nyilvántartásba,

14 Formai hiányosság és érvényesség •1997. évi CXLI. törvény •az ingatlan-nyilvántartásról •32. § (1) Az okiratnak - ahhoz, hogy az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául szolgálhasson - tartalmaznia kell: •a) az érdekelt magánszemély családi és utónevét, ideértve a születési családi és utónevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, lakcímét, továbbá a személyi azonosítóját, •37. § (3) Jogi személynek, jogi személyiséggel nem rendelkező, de ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogra ügyleti képességgel bíró szervezetnek a bejegyzési kérelemhez csatolnia kell a keletkezést tanúsító, illetőleg konstituáló bejegyzési határozat, illetve a képviseleti jogosultságot igazoló, a regisztráló hatóságnál (cégbíróság, megyei bíróság) bejegyzés alapjául szolgáló okirat (cégkivonat vagy cégmásolat, bírósági nyilvántartási adatokról szóló kivonat) eredeti vagy közjegyző által hitelesített másolati példányát, amely nem lehet 30 napnál régebbi, vagy a regisztráló hatóság (cégbíróság, megyei bíróság) által vezetett közhiteles nyilvántartás tartalmáról a közjegyzőkről szóló évi XLI. törvény 136. §-a (1) bekezdésének i) pontjában meghatározottak szerint kiállított közjegyzői tanúsítványt, továbbá cég esetében az aláírási címpéldányt. Ha ezek valamelyikét az ingatlanügyi hatósághoz már korábbi ügyben benyújtották, az újabb kérelemben elegendő - az iktatószámra való hivatkozással - a korábbi benyújtásra és arra utalni, hogy az ingatlanügyi hatóságnál lévő igazolások a bejegyzés, feljegyzés, illetve az adatváltozás átvezetése iránti kérelem ingatlanügyi hatósághoz történő benyújtásának időpontjában a keletkezés és a képviseleti jogosultság vonatkozásában változást nem tartalmaznak.

15 Rendezetlen tulajdoni állású ingatlannal kapcsolatos eljárás •1997. évi CXLI. Törvény az ingatlan-nyilvántartásról •85. § Azon ingatlanok esetében, amelyeknél a körzeti földhivatalhoz január 1. előtt benyújtott okirat hiányossága miatt a benyújtáskor hatályos jogszabály alapján a bejegyzési kérelem nem volt teljesíthető (rendezetlen tulajdoni állású ingatlanok), a IV. fejezet rendelkezéseit a §-okban foglalt eltéréssel kell alkalmazni. •86. § A rendezetlen tulajdoni állású ingatlanokkal kapcsolatos változás vezetésére irányuló eljárás engedélyezése tárgyában az ügyfél kérelmére az ingatlanügyi hatóság végzéssel dönt. A végzés ellen nincs helye felügyeleti jogkör gyakorlásának.

16 Vagyonkezelői jog megvonásáért járó kártalanítás •1976. évi 24. törvényerejű rendelet a kisajátításról •15. § (1) A kisajátított ingatlanra vonatkozóan más személyt megillető jogok megszűnése miatt keletkezett kárt, illetőleg a megszűnt jogok értékét a jogosult részére meg kell téríteni. •33/1976. (IX. 5.) MT rendelet a kisajátításról szóló évi 24. törvényerejű rendelet végrehajtásáról •1. § A Tvr. és e rendelet rendelkezéseit - ha jogszabály másként nem rendelkezik - megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a kisajátítási eljárás keretében földhasználati jogot kell visszavonni, illetőleg állami tulajdonban levő ingatlant kell kezelésbe adni. •58. § (1) A kisajátított ingatlanok kezelésbe adása, továbbá a kisajátítási cél megvalósításához szükséges állami tulajdonban álló ingatlanok kezelésének átadása a megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetője hatáskörébe tartozik.


Letölteni ppt "Aktuális ingatlan-nyilvántartási tényállások Dr Darák Péter Budapest 2007. november 15."

Hasonló előadás


Google Hirdetések