Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Nagyvárosi magatartás. Rules of the road: (1)No raking women with your eyes; glance quickly and respectfully. (2) Offer to share a taxi rather than fight.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Nagyvárosi magatartás. Rules of the road: (1)No raking women with your eyes; glance quickly and respectfully. (2) Offer to share a taxi rather than fight."— Előadás másolata:

1 Nagyvárosi magatartás

2 Rules of the road: (1)No raking women with your eyes; glance quickly and respectfully. (2) Offer to share a taxi rather than fight over it. (3) Babies in strollers get right-of-way—until they abuse it. (4) Still no ogling girls—c’mon! (5) And skateboarding, are you kidding me? (6) Not everybody loves your dog as much as you do. (7) No bicycling on the sidewalk unless under the age of 6. (8) Pedestrians can die of secondhand smoke, too.

3

4 Rules of the underground: (1)Knees may be no more than six inches apart. (2) If you can't control your offspring, watch as a stranger does it for you. (3) What did we say about checking out the girls? (4) The Post is only 25 cents—buy your own. (5) Holding the subway door makes everyone on the train love you. (6) As does loud music. (7) Lie down on subway only if dead.

5

6 A nagyváros és a szellemi élet (1903): kötöttség és személyes szabadság A pénz filozófiája (1900): Az életstílus Társasság, divat, női kultúra Városelemzések Georg Simmel ( )

7

8 Gyorsaság, közlekedés Tér és időbeli rendszer: menetrend, óra. Pontosság, kiszámíthatóság, egzaktság Pénz: munkamegosztás, használati érték helyett csereérték A nagyváros mint rendszer

9

10 Kedély - értelem Közösség és társadalom Elsődleges és másodlagos szerepek, intézmények Kisváros - nagyváros

11 Közömbösség, szenvtelenség, tartózkodás Közelség és távolság: hárítási mechanizmusok csak a testi közelség révén válik láthatóvá a szellemi távolság Személyes szabadság: a belső és külső képességek egyéni fejlesztése, függetlenség Tartózkodás és szabadság

12 Társadalmilag heterogén egyének viszonylag nagy sűrűségű és állandótelepülése A tanulmány a továbbiakban foglalkozik: A tömegesség kiegyenlítő, szabványosító hatásával; A társadalmi csoportok térbeli elkülönülésével; A társadalmi kötelékek jellegével, az intézményesült, az élet egy-egy szeletét tartalmazó szerepekkel; Az egyének viselkedésmódjának sajátosságaival, alkalmazkodásával a nagyvárosi környezetben. Louis Wirth (1897 – 1952) Chicagói városszociológus A nagyvárosi életmód (1938)

13 Egyéniség, innováció és kiegyenlítődés, személytelenség … A város egyik oldalról a legkülönbözőbb embertípusok gyűjtőhelye, hiszen a városban sokféle feladatot kell megoldani, s ezért a városi élet a versenyen keresztül kedvez az egyéniségeknek, jutalmazza az excentrikuságot, az újdonságot, a hatékonyságot, a találékonyságot; A másik oldalról azonban a városnak kiegyenlítő hatása is van: ha a legkülönbözőbb egyének valahol nagyszámban koncentrálódnak, azon nyomban megkezdődik az elszemélytelenedés folyamata is. A gyárak kialakulása tette lehetővé a személytelen piacra irányuló tömegtermelést, ami csak az eljárások és a termékek standardizálásával használhatók ki. A pénzgazdálkodás kéz a kézben halad ezzel a termelési rendszerrel. E termelési rendszer fejlődése következtében a városokban a társulások alapja a személyes kapcsolatok helyett egyre inkább a pénzviszony, javak és szolgáltatások megvásárolhatósága lett.

14 Szegmentális (rész)szerepek és másodlagos kapcsolatok Bár életszükségleteik kielégítése miatt több embertől függnek, mint a falusiak, és így több szervezet csoporthoz kapcsolódnak, mégis kevésbé függnek egyes személyektől, és másoktól való függőségük is mások tevékenységi körének csupán igen részleges vonatkozásaira korlátozódik. A városi kapcsolatok lehetnek szemtől szembeniek, mégis személytelenek, felületesek, átmenetiek és részlegesek maradnak. A városlakók közömbössége, tartózkodása és szenvtelensége eszköz arra, hogy immunissá váljanak a személyes igényekkel és mások elvárásaival szemben. A városlakók általában nagyobb fokú kifinomultságát és racionalitását. Ismeretségeiket hasznosságuk szempontjából értékeljük, nevezetesen abból a szempontból, hogy mennyire alkalmasak egy általunk kiválasztott cél elérésére. Bár az egyén növeli szabadságát és emancipációját, mivel érzelmileg és személyileg megszabadul az elsődleges csoportok ellenőrzésétől, közben elveszti a társadalomba integrált életből fakadó spontán önkifejezés, erkölcs és részvétel értelmét.

15 Tartózkodás, … A társadalmi távolság növekedésével együtt járó gyakori fizikai érintkezés tartózkodóbbá teszi az embereket egymással szemben, és ha a kapcsolatteremtés más formái nem alakulnak ki, úgy ez a magányosság kialakulásával járhat együtt. Mivel a túlzsúfolt településeken szükségképpen nagy a népesség mozgása, súrlódások támadhatnak, és az emberek ingerlékennyé válhatnak. Az effajta személyes frusztrációból adódó idegi feszültségeket fokozza az élet gyors tempója és a sűrűn lakott területeken az élethez szükséges technológia bonyolultsága.

16

17 Eichmann per, Milgram engedelmességi kísérlete Zimbardo börtön kísérlet Konformitás, engedelmesség: Stanley Milgram ( )

18

19 Manhattan belvárosának utcáit figyelve, bárki tapasztalni fog 1. nagy számú embert, 2. nagy népsűrűséget, 3. a népesség sokszínűségét. A pszichológusnak azonban mégis van hiányérzete … a nagy lakosságszám, a sűrűség és a sokszínűség demográfiai tények, de nem egyszersmind pszichológiai tények is: külsődlegesek az egyénekhez képest. A pszichológiának olyan eszmére van szüksége, amely kapcsolatot teremt a személyek tapasztalatai és a városi élet demográfiai feltételei között. Szociológia és pszichológia: szociálpszichológia

20 A nagyváros … a kommunikációs lehetőségek körét robbanásszerűen kitágítja. Ez vonzerejének s egyben szükségszerű fennállásának is egyik legfőbb indoka. A város olyan lehetőségeket kínál, amelyre egyetlen más társadalmi szerveződés sem képes. Ennek azonban, mint látni fogjuk, megvannak a hátulütői is. A városi élet tapasztalata

21 Ilyen kapcsolat a túlterheltség fogalma. Ez a szakkifejezés a rendszerelméletből származik, és arra a jelenségre utal, amikor egy rendszer - vagy az információk mennyisége vagy az információk gyorsasága miatt - képtelen feldolgozni a környezetből érkező információkat. A túlterheltség miatt a rendszernek alkalmazkodására van szüksége. A rendszernek fontossági sorrendet kell felállítania, hogy választásokat tudjon tenni Túlterheltség

22 A városi élet … rendszeresen szembesíti az egyént a túlterheltség tapasztalatával és a megfelelő válaszok kidolgozásával. A túlterheltség jellegzetes módon alakítja a mindennapi élet különböző szintjeit: – befolyásolja a szerepek megvalósítását, – a társadalmi normák fejlődését, – a kognitív működést és – a rendelkezésre álló eszközök felhasználását. Túlterheltség (overload)

23 minden tevékenységre, kapcsolatra kevesebb időt szánunk a tevékenységek rangsorolása és a hátra sorolt cselekvések elhagyása, és az energiák összpontosítása gondosan mérlegelt célokra bizonyos társas tevékenységekben a határok/szerepek újramegvonása a kapcsolatrendszerbe való belépés lehetőségeinek korlátozása (informális kapcsolatokban pl. barátságtalan tekintet, amely a többieket/másokat visszatartja kapcsolat kezdeményezésétõl) A védekezés módozatai: Milgram

24 - a ráfordítások intenzitásának csökkentése szűrő mechanizmusok révén, aminek következtében másokkal csak az elköteleződés gyenge és viszonylag felületes formája megengedett; - speciális intézményeket hozunk létre, hogy felfogja azokat a cselekvésmódokat, melyek egyébként elárasztanák az egyes egyéneket.

25 Az egyén és társadalmi környezete közé a modern társadalomban, s főképp a nagyvárosokban ékelődő intézmények védelmet nyújtanak az egyén számára, de negatív következményeik is vannak. Megfosztják az egyént a közvetlen kapcsolatok és a körülötte zajló életbe való spontán integráció élményétől.

26 A városi lét alapszabálya az, hogy tiszteletben tartjuk mások érzelmi és szociális magánéletét, talán annál is inkább, mert a fizikai magányt olyan nehéz fenntartani. Heterogén szabályrendszer. Tolerancia a viselkedés, öltözet, etika terén. A norma a nem involválódás lett. Tartózkodás, tapintat

27 A nagyvárosi ember közömbössége, elutasító magatartása A Genovese gyilkosság. Közelség – távolság Mennyire bíznak meg az emberek idegenekben kisvárosban és nagyvárosban? Társadalmi felelősség

28 Informális és formális szabályok Hallgatólagos és kifejezett, illetve írásba foglalt szabályok. Közösség és társadalom, szokás, elvárás, intézmény. Alkalmazkodás, konformitás. Szabálykövetés és szabályszegés. Anómia, deviancia Társadalmi normák és a magatartás szabályozása

29 Erving Goffman ( ) Szöveg!

30 Az én felségterületei, vadászterület: védekezés és behatolás Kijelölés, védekezés - behatolás, határsértés Helyhez, helyzethez, énhez kötött területek Személyi tér - rekesz - használati tér - sorrendi helyzet - burkolat - tulajdonnal kapcsolatos felségterület - az információk mint vadászterület - társalgási vadászterület jelölők Territorialitás: Erving Goffman

31 Személyi tér: a személlyel és helyzetével együtt változnak Rekesz: jól körülhatárolható, tárgyakhoz, jelölőkhöz kapcsolódó tér használati tér: szituációhoz, cselekvésekhez kötött sorrendi helyzet burkolat: a test mint határ, a testi érintések Felségterületek és jelölők

32 Az egyének tipikus reagálása egy bizonyos pozícióban. A tipikus szerepet meg kell különböztetni az adott pozícióban levő konkrét egyén tényleges szerepteljesítésétől. Szerepeltávolítás – nem teljes azonosulás – védelmi funkció a sikertelenség ellen – különbség az egyén szerepe és önértékelése, személyisége között – rugalmas szerepátállás Önbemutatás, szerep


Letölteni ppt "Nagyvárosi magatartás. Rules of the road: (1)No raking women with your eyes; glance quickly and respectfully. (2) Offer to share a taxi rather than fight."

Hasonló előadás


Google Hirdetések