Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

 (2)Kérelemre induló jogorvoslati eljárások  a) a fellebbezési eljárás,  b) a bírósági felülvizsgálat,  c) az újrafelvételi eljárás,  d) az Alkotmánybíróság.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: " (2)Kérelemre induló jogorvoslati eljárások  a) a fellebbezési eljárás,  b) a bírósági felülvizsgálat,  c) az újrafelvételi eljárás,  d) az Alkotmánybíróság."— Előadás másolata:

1

2  (2)Kérelemre induló jogorvoslati eljárások  a) a fellebbezési eljárás,  b) a bírósági felülvizsgálat,  c) az újrafelvételi eljárás,  d) az Alkotmánybíróság határozata alapján indítható eljárás.  (3)Hivatalból kerül sor a közigazgatási döntés felülvizsgálatára  a) a döntést hozó hatóság saját hatáskörében indított eljárás keretében,  b) a felügyeleti eljárás keretében,  c) az ügyészi felhívás nyomán.

3  81/A. § (1) Ha a döntésben név-, szám- vagy más elírás, illetve számítási hiba van, a hatóság a hibát - szükség esetén az ügyfél meghallgatása után - kijavítja, ha az nem hat ki az ügy érdemére, az eljárási költség mértékére vagy a költségviselési kötelezettségre.  (2) A kijavítást a hatóság  a) a döntés eredeti példányára és - ha rendelkezésre állnak - kiadmányaira történő feljegyzéssel,  b) a hibás döntés bevonása mellett a döntés kicserélésével vagy  c) kijavító döntés meghozatalával teljesíti.  (3) A kijavítás ellen jogorvoslatnak nincs helye.  (4)A kijavítást közölni kell azzal, akivel a kijavítandó döntést közölték.  81/B. § (1) Ha döntésből jogszabály által előírt kötelező tartalmi elem hiányzik, vagy az ügy érdeméhez tartozó kérdésben nem született döntés, a hatóság a döntést kiegészíti.  (2) Nincs helye a döntés kiegészítésének, ha  a) a döntés jogerőre emelkedésétől számított egy év már eltelt, vagy  b) az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sértene.  (3) A kiegészítést a hatóság  a) önálló kiegészítő döntéssel és - lehetőség szerint - e ténynek a döntés eredeti példányára és kiadmányaira történő feljegyzésével vagy  b) a hiányos döntés bevonása mellett az eredeti döntést és a kiegészítő döntést egységes döntésbe foglalva a döntés kicserélésével teljesíti.  (4) A kiegészítés ellen ugyanolyan jogorvoslatnak van helye, mint az eredeti döntés ellen volt.  (5) A kiegészítést közölni kell azzal, akivel a kiegészítendő döntést közölték.

4  - rendes, fellebbviteli halasztó hatályú jogorvoslat; teljes körűen felülvizsgálja  - jogosult  Határidő  Kizárt  Kivétel a halasztó hatály alól: fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható  Elbírálása:  elsőfokú hatóság: érdemi vizsgálat nélkül elutasítja vagy kijavítja, kiegészíti, módosítja, visszavonja vagy felterjeszti.  Másodfokú hatóság: a döntést helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti Ha a tényállás további tisztázása szükséges, a másodfokú döntést hozó hatóság a döntés megsemmisítése mellett az ügyben első fokú döntést hozó hatóságot végzésben új eljárásra utasíthatja, vagy a kiegészítő bizonyítási eljárás lefolytatását maga végzi el, és ennek alapján dönt.

5  - rendkívüli (jogerős döntéssel szemben, ha kimerítették a fellebbezést), szervezeten kívüli, általános jellegű jogorvoslat, nincs halasztó hatálya, nem teljes felülvizsgálat, csak törvényességi okból  Illetékesség  Perindítás feltételei, határidő  Keresetlevél  Jogosultak  Alperes közigazgatási szerv  Intézkedések a keresetlevél alapján

6  Bizonyítás  Tárgyalás felfüggesztése  A per elbírálása tárgyaláson kívül  A bíróság határozata  hatályon kívül helyezi, és szükség esetén a hatóságot új eljárásra kötelezi  határozatot hatályon kívül helyezi, és a határozatot hozó szervet új eljárásra kötelezi, ha más jogalapon álló határozat meghozatalát látja indokoltnak.  Megváltoztathatja: Pl. örökbefogadással, szülői felügyeleti jogokkal kapcsolatos határozatok, ingatlanügyi hatóság egyes határozatai, adó-, vagy illetékkötelezettség megállapításáról rendelkező határozatok, a társadalombiztosítási, stb.  Jogorvoslat a bíróság ítélete ellen

7  rendkívüli, nem fellebbviteli, alapja valamilyen el nem bírált tény, ami fennállt az eljárás során és kedvezőbb határozatot eredményezett volna az ügyfélnek  Határidő  Feltételei  Elbírálása: első fokon eljárt hatóság  érdemi vizsgálat nélkül elutasítja  Érdemben elutasítja  helyt ad: a jogerős határozatot módosíthatja, visszavonhatja, vagy az utóbb ismertté vált tényállásnak megfelelő új döntést hozhat

8  Az ügyfelek között létrejött egyezséget jóváhagyó határozatot érintheti  A határozat meghozatala során alkalmazott alaptörvény-ellenes jogszabály, rendelkezés ellen az ügyfél alkotmányjogi panaszt nyújt be, és ez alapján az Alkotmánybíróság a jogszabályt, illetve rendelkezést megsemmisíti  Az ügyfél az alkotmánybírósági határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül kérelmet nyújthat be az egyezséget jóváhagyó hatósághoz a határozat módosítása, illetve visszavonása iránt

9  a hatóság csak egy ízben, és ha törvény eltérően nem rendelkezik, a döntés közlésétől számított egy éven belül jogosult  a hatósági döntést meghozó közigazgatási szerv saját maga észleli, hogy jogszabálysértő  Nem feltétele a jogerőre emelkedés, és lehet határozat és végzés esetében is.

10  A felügyeleti szerv jogosult hivatalból megvizsgálni az ügyben eljáró hatóság eljárását, illetve döntését, és ennek alapján  a) megteszi a szükséges intézkedést a jogszabálysértő mulasztás felszámolására,  b) gyakorolja a felügyeleti jogkört, vagyis:  Ha a hatóság döntése jogszabályt sért, a felügyeleti szerv azt megváltoztatja vagy megsemmisíti.  Szükség esetén a felügyeleti szerv a jogszabálysértő döntést végzésben megsemmisíti, és új eljárásra utasítja az ügyben eljárt hatóságot.

11 Az ügyész ellenőrzi a közigazgatási hatóságok, valamint más jogalkalmazó szervek által hozott egyedi, bíróság által felül nem bírált jogerős vagy végrehajtható döntések, valamint hatósági intézkedések törvényességét. - ügyészségről szóló évi CLXIII. törvény  ha a határozat jogszabályt sért  csak jogerős, végrehajtható közigazgatási hatósági határozatra irányulhat  a jogerőre emelkedéstől vagy a végrehajtás elrendelésétől számított legfeljebb egy éven belül, kötelezettséget megállapító, jogot elvonó vagy korlátozó döntés esetén a végrehajtáshoz való jog elévüléséig  A felhívás eredménytelensége esetén az ügyész az alapügyben hozott jogerős döntést támadhatja meg a bíróság előtt (közig. per)


Letölteni ppt " (2)Kérelemre induló jogorvoslati eljárások  a) a fellebbezési eljárás,  b) a bírósági felülvizsgálat,  c) az újrafelvételi eljárás,  d) az Alkotmánybíróság."

Hasonló előadás


Google Hirdetések