Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

JOGALKOTÁSI ÉS JOGALKALMAZÁSI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA III. MODUL A diasor hatályosítását elvégezte: Dr. Szabó Zsuzsanna.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "JOGALKOTÁSI ÉS JOGALKALMAZÁSI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA III. MODUL A diasor hatályosítását elvégezte: Dr. Szabó Zsuzsanna."— Előadás másolata:

1 JOGALKOTÁSI ÉS JOGALKALMAZÁSI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA III. MODUL A diasor hatályosítását elvégezte: Dr. Szabó Zsuzsanna

2 TARTALOM I. rész 1.A jogalkotás tartalmi kérdései 2.Magyarország jogforrási rendszere 3.Jogszabály-előkészítési és jogszabály-szerkesztési ismeretek II. rész 1.Általános jogalkalmazási ismeretek 2.A közigazgatási eljárás

3 1. FEJEZET JOGALKOTÁS

4 A NORMA FUNKCIÓI  Közösségteremtő, integráló funkció  Magatartásmintát nyújt  Közreműködik a konfliktusok rendezésében  Értékelési alapot nyújt mások magatartásához  Kiszámíthatóvá teszi mások magatartását  Kiszámíthatóvá teszi az emberek saját magatartásának következményeit

5 A JOGI NORMA FOGALMA A jogi norma olyan magatartási szabályok összessége:  amelyek keletkezése állami, közhatalmi szervekhez kötődik,  amelyek általánosan, mindenkire nézve kötelezőek,  amelyek érvényesülését az állami szervek végső soron kényszerrel ténylegesen biztosítják.

6 A JOGALKOTÁS FOGALMA A jogalkotás kifejezetten jogalkotó hatáskörrel felruházott állami szerveknek: az általános és absztrakt magatartásszabályok formájában megfogalmazódó, jogi normák létrehozására irányuló tevékenysége

7 A JOGGAL SZEMBENI KÖVETELMÉNYEK  általános,  közzétett,  jövőbeni cselekvésre irányuló,  világos,  ellentmondás-mentes,  lehetségest követelő (reális),  stabilitással rendelkező,  a kinyilvánított szabály és a hivatalos cselekvés közt egyezést mutató

8 2. FEJEZET MAGYARORSZÁG JOGFORRÁSI RENDSZERE

9 A JOGFORRÁS FOGALMA  belső jogforrás: a jogalkotó szerv  külső jogforrás: a jog külső megjelenési formája, a norma (jogalkotó tevékenység) Az arra feljogosított állami szerveknek az a szabályozó aktusa, amelynek eredményeként az állami szervek meghatározott társadalmi viszonyokba beavatkozási lehetőséget, felhatalmazást kapnak.

10 A JOGFORRÁSOK CSOPORTOSÍTÁSA 1.Jogszabályok: belső (anyagi) jogforrás külső (alaki) jogforrás 2.Közjogi szervezet szabályzó eszközök Egyéb csoportosítási lehetőségek: 1.Társadalmi viszonyokhoz való kapcsolódás módja szerint: Autonóm (eredeti) Végrehajtási (származékos) 2.Területi hatály szerint: Országos helyi

11 JOGSZABÁLYOK  Országgyűlés - Magyarország Alaptörvénye és módosítása, valamint törvény  Kormány - rendelet  Magyar Nemzeti Bank elnöke - rendelet  Kormány tagjai (a miniszterelnök és a miniszterek) - rendelet  önálló szabályozó szerv vezetője - rendelet  helyi önkormányzat képviselő-testülete - rendelet

12 A JOGSZABÁLY ÉRVÉNYESSÉGE ÉS HATÁLYOSSÁGA Érvényesség A jogszabály keletkezéséhez kötődik. Feltételei: A jogszabályt megfelelő a jogalkotó hatáskörrel felruházott szerv megfelelő eljárás során alkossa A jogszabály illeszkedjék a jogforrási hierarchiába Feleljen meg a megalkotásra előírt speciális eljárási szabályoknak Megfelelően legyen kihirdetve Hatályosság Az adott jogi norma meghatáro- zott időben, meghatározott területen és meghatározott sze- mélyi körre nézve alkalmazandó, illetve alkalmazható. időbeli hatály területi hatály személyi hatály szervi hatály tárgyi hatály

13 A JOGALKOTÁS SZAKASZAI ElőkészítésKibocsátás Kihirdetés Hatályosulás vizsgálata 1.Kezdeményezés (jogalkotási terv) 2.Tervezet elkészítése 3.Tervezetek véleményezése 4.Jogalkotó elé terjesztés 1.Elfogadás 2.Aláírás Kihirdetés, illetve közzététel: a jogszabály kibocsátója (Pl. törvény esetén a köztársasági elnök) 1.Utólagos hatásvizsgálat 2.Jogszabályok tartalmi felülvizsgálata: a) módosítások b) dereguláció

14 A JOGSZABÁLY SZERKEZETE  Preambulum (törvény esetében) Bevezető rész (rendelet esetében)  Általános rendelkezések  Részletes rendelkezések  Záró rendelkezések

15 3. FEJEZET DEREGULÁCIÓ

16 TECHNIKAI ÉS TARTALMI DEREGULÁCIÓ A dereguláció keretében hatályon kívül helyezendő, illetve módosítandó:  az elavult, szükségtelenné vált,  a jogrendszer egységébe nem illeszkedő,  a szabályozási cél sérelme nélkül egyszerűsíthető, a jogszabály címzettjei számára gyorsabb, kevésbé költséges eljárásokat eredményező szabályozással felváltható,  a normatív tartalom nélküli, tartalmilag kiüresedett vagy egyébként alkalmazhatatlan, vagy  az indokolatlanul párhuzamos vagy többszintű szabályozást megvalósító  jogszabályi rendelkezés.

17 2. RÉSZ JOGALKALMAZÁS

18 HATÓSÁGI JOGALKALMAZÁS FOGALMA Az erre jogszabályban feljogosított szervek olyan egyedi tevékenysége, amelynek során a jogszabályban absztrakt, elvont módon megfogalmazott tényállást az egyedi ügyre alkalmazva döntenek.

19 JOGALKALMAZÓ TEVÉKENYSÉGEK FAJTÁI  Közfeladat megvalósítását szolgáló jogalkalmazó tevékenység: az anyagi jogviszonyok (meghatározott jogok, illetve kötelezettségek) a döntés következményeképpen jönnek létre (konstitutív jogalkalmazói döntés).  Jogvédelmi célú jogalkalmazó tevékenység: a jogalkalmazó szerv döntése egy korábbi időszakot vesz alapul, egy már korábban létrejött anyagi jogi jogviszonyt, annak fennállását vagy hiányát bírálja el. A jogalkalmazó döntése nem keletkeztet új anyagi jogviszonyt, csupán megállapítja a létező jogviszonyt (deklaratív jogalkalmazói döntés).

20 A JOGALKALMAZÁS FOLYAMATA Eljárás megindítása Konkrét tényállás tisztázása Bizonyítás Döntés meghozatala Döntés közlése Ellenőrzé s Jogszabály értelmezése Szankció, illetve végrehajtás

21 A KET. ELJÁRÁSI ALAPELVEI A Ket. által megfogalmazott eljárási alapelvek:  a törvényesség elve  a rendeltetésszerű eljárás elve  a törvény előtti egyenlőség elve  a hivatalból való eljárás elve  az ügyféljogok  az ügyfél-kötelezettségek  a költségtakarékos eljárás elve  az e-ügyintézés ösztönzésének elve

22 A TÖRVÉNY HATÁLYA Területi hatály Időbeli hatály Személyi hatály Tárgyi hatály Magyarország teljes területe néhány kivételt leszámítva Néhány kivétellel: nov. 1-jétől Ügyfél, egyéb érintettek, közreműködők, hatóság, szakhatóság Közigazgatási hatósági ügy

23 TÁRGYI HATÁLY Hatósági ügy: a hatóság részéről az ügyfelet érintő Jog megállapítása Kötelezettség megállapítása Adat, tény vagy jogosultság igazolása Hatóság nyilvántartás vezetése Hatóság ellenőrzés lefolytatása Tevékenység/foglalkozás gyakorlásához szükséges nyilvántartásba vétel

24 24 Személyi hatály Ügyfél HatóságEgyéb eljárási szereplők Más hatóságok Közreműködők: tanú hatósági tanú szakértő tolmács képviselő szemletárgy birtokosa hatósági közvetítő Egyéb szereplők: bejelentő jegyzőkönyvvezető végrehajtási eljárásban pénzügyi intézmény, munkáltató Államigazgatási szerv Önkormányzati hatóság Jegyző, hatósági társulás Törvény, kormányrendelet által feljogosított nem közigazgatási szerv Természetes személy, Jogi személy, Jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet Akinek az ügy a jogát, jogos érdekét érinti, akivel kapcsolatban hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz, akit ellenőrzés alá vontak, ügyféli jogokkal felruházott szervezet hatóságként vagy szakhatóságként részt nem vevő, de feladatkörében érintett szerv

25 HATÓSÁGOK ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEZETEN BELÜL  Miniszter  Miniszternek alárendelt, de nem minisztériumi jogállású államigazgatási szervek  Fővárosi, megyei kormányhivatalok (törzshivatal + szakigazgatási szervek: pl. földhivatal, egészségbiztosítási pénztár, munkaügyi központ, ÁNTSZ megyei intézetei)  Területi államigazgatási szervek  Kormányhivatalok „járási kirendeltségei”  Helyi államigazgatási szervek

26 HATÓSÁGOK 2.  Államigazgatási ügyek az önkormányzati szférában Polgármester: honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem Jegyző: általános Hivatal ügyintézője: anyakönyvvezető, gyámhivatal  Önkormányzati hatósági ügyekben: Képviselő-testület A képviselő-testület által átruházott hatáskörben:  Polgármester  Bizottság  Részönkormányzat testülete  Kisebbségi önkormányzat testülete  Önkormányzat társulása

27 HATÓSÁGOK 3. Jogszabály felhatalmazása alapján egyéb szervezet, vagy személy felhatalmazható hatósági jogalkalmazó tevékenységre:  KÉTÜSZ (kéményseprők)  Vállalkozó állatorvos (hatósági teendők ellátása)  Különböző kamarák

28 JOGHATÓSÁG, HATÁSKÖR, ILLETÉKESSÉG A hatóság eljárási képességének feltételei:  Joghatóság: arra ad választ, hogy a magyar hatóságnak van-e joga eljárni vagy az ügy más ország hatóságára vagy nemzetközi szervre tartozik  Hatáskör: azt mutatja meg, hogy a konkrét ügyben milyen típusú közigazgatási szerv járhat el, illetve melyik szint jogosult eljárni  Illetékesség: arra ad választ, hogy több azonos hatáskörű szerv közül területi alapon melyik az az egy hatóság, amely a konkrét ügyben eljárhat.

29 A KÖZIGAZGATÁSI HATÓSÁGI ELJÁRÁS SZAKASZAI  az elsőfokú eljárás  a jogorvoslati eljárások  a végrehajtási eljárás

30 A HATÓSÁGI ELLENŐRZÉS FOGALMA A hatóság ellenőrzi:  a jogszabályban foglaltak betartását  jogerős vagy fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajtható hatósági határozatban foglaltak teljesítését

31 ELLENŐRZÉS ALAPJÁN HOZHATÓ DÖNTÉSEK  Ha jogsértést nem tapasztal a hatóság: (egyszerűsített) jegyzőkönyv felvételével lezárja az ellenőrzést  Ha jogsértést tapasztal a hatóság: Végzésben kötelezi az ügyfelet a jogsértés megszüntetésére Hivatalból megindítja eljárását, erről a helyszínen értesítheti az ügyfelet Helyszínen meghozhatja és közölheti a döntést

32 KÖZIGAZGATÁSI BÍRSÁG KISZABÁSÁNAK ELJÁRÁSJOGI ALAPJAI  Nem az eljárási bírságra vonatkozik!  Mérlegelési szempontrendszer, mikor van helye bírság kiszabásának.  Mérlegelési szempontrendszer, milyen mértékű bírság szabható ki.  Szubjektív (1 év) és objektív (5 év) határidő az ezzel kapcsolatos eljárás megindítására

33 AZ ELSŐFOKÚ ELJÁRÁS Az elsőfokú eljárás megindítása történhet  Hivatalból: Jogszabály alapján Felügyeleti szerv utasítása, bíróság kötelezése Életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet  Kérelemre Joghatások: - jogok megszerzése, kötelezettségek terhe; - ügyintézési határidő kezdete.

34 34 BEÉRKEZÉS ÁTTÉTEL MÁS HATÓSÁGNÁL INDUL ELJÁRÁS ÉRDEMI VIZSGÁLAT NÉLKÜLI ELUTASÍTÁS Kérelem ellenőrzése ELŐÍRT TARTALMI ELEMEK MEGLÉTE, MÁS SZERVTŐL SZÜKSÉGES-E ADATOK MEGSZERZÉSE HIÁNYPÓTLÁS JOGHATÓSÁG, HATÁSKÖR, ILLETÉKESSÉG VIZSGÁLATA ELJÁRÁS FELFÜGGESZTÉSE ELJÁRÁS MEGSZÜNTETÉSE ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA

35 35 A határidők veszélyhelyzet elhárítása, kár megelőzése ügy bonyolultsági foka (külön jsz. alapján) Határidő kezdete: kérelem beérkezését követő nap; hivatalból indítandó eljárásnál az első eljárási cselekmény elvégzésének a napja; felügyeleti szervhez az iratok megérkezésének napja. Határidő meghosszabbítása: indokolt esetben, legfeljebb 30 nappal (soronkívülinél 15 nappal) soronkívüliség

36 ÜGYINTÉZÉSI HATÁRIDŐK  naptári napokban, és nem munkanapokban kell majd megállapítani a közigazgatósági hatósági eljárásokban a határidőket,  ugyanakkor az ügyintézés kezdetét a hatóságoz való beérkezést követő munkanaptól számolják,  ügyintézési határidőbe nem számító időtartamok: pl. szakhatósági közreműködés, szakvélemény elkészítése, hiánypótlás időtartama, eljárás felfüggesztése - ettől jogszabály eltérhet (a „bruttó” és a „nettó” ügyintézési határidő közeledhet)  a határidő elmulasztása esetén: illeték- és díj- visszafizetési kötelezettség

37 37 1. Kötelező felfüggesztés 2. Felfüggesztés mérlegelés alapján Kapcsolódó kérdés előzetes elbírálása, amelyben: az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik; ugyanazon hatóság más döntése; a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság új eljárásra való kötelezéséről szóló döntése ellen perújítási vagy felülvizsgálati kérelmet terjesztettek elő a jogutód kiléte vitás (kérelmező ügyfél esik ki). Jogkövetkezmény: a határidő megszakad; fellebbezésnek van helye. ha a jogutód kiléte vitás (nem a kérelmező ügyfél esett ki); ügyfél kérése; hatósági közvetítő kirendelése Az eljárás felfüggesztése

38 SZAKHATÓSÁGI KÖZREMŰKÖDÉS  A szakhatósági állásfoglaláshoz (hozzájárulás megadás, ill. megtagadása) való kötöttség, kivéve ha nem áll fenn a beszerzési kötelezettség (2 eset)  A szakhatóság „hallgatása” ne m jelenti a hozzájárulás megadását, az állásfoglalást ki kell kényszeríteni (ennek módja a mulasztás következményeinek alkalmazása a szakhatóság felügyeleti szerve útján) „Jogszerű hallgatás” – csak jogszabály külön felhatalmazása alapján  Egyeztetési kötelezettség az eljáró hatóság és a szakhatóság(ok) között  A szakhatósági állásfoglalás figyelmen kívül hagyásának következményei (semmisség, a szakhatóság felügyeleti eljárást kezdeményezhet)

39 39  A hatóság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni  Dönt az adatok alapján vagy szükség esetén bizonyítási eljárást folytat le. Jellemzői:  hivatalból vagy kérelemre indul;  szabad bizonyítás elve (és korlátai);  lefoglalás jogintézménye. Bizonyítás Bizonyítékok különösen:  az ügyfél nyilatkozata;  az irat;  a tanú vallomása;  a szakértő véleménye,  szemléről készült jegyzőkönyv;  hatósági ellenőrzésen készült jegyzőkönyv;  tárgyi bizonyíték.

40 40 A gyakorlatban az egyik legfontosabb bizonyíték Nem korlátozható, mindig megilleti az ügyfelet írásban és szóban nyilatkozatot tehet a kérelmére indult eljárásban ha a nyilatkozattételt megtagadja és Az ügyfél a hatóság reagál a tényállás tisztázásakor figyelembe veszi a tényállást nem lehet teljes körűen tisztázni az eljárást megszüntetheti rendelkezésre álló bizonyítékok adatok alapján dönt IGAZMONDÁSI KÖTELEZETTSÉG Az ügyfél nyilatkozata, adatszolgáltatási kötelezettsége

41 41 Irat A leggyakrabban használt bizonyítási eszköz OKIRAT MÁS IRAT állítást, tényt, jogot, kötelezettséget igazol MAGÁNOKIRAT KÖZOKIRAT A benne foglaltak valódiságát vélelmezni kell, de van helye ellenbizonyításnak, kivéve ha a jog nem enged ellenbizonyítást teljes bizonyító erejű egyszerű A külföldön kiállított irat diplomáciai felülhitelesítéssel érvényes! nem papíralapú is lehet pl. hangfelvétel, fénykép stb.

42 A TANÚVALLOMÁS A tanúként megidézett személyt  megjelenési  vallomástételi  igazmondási kötelezettség terheli.

43 A SZEMLE Ingó Ingatlan Személy megtekintése, megfigyelése

44 SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY Szakértőt akkor rendel ki a hatóság, ha az ügyben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához különleges szakértelem szükséges, vagy jogszabály írja elő.  Megjelenési, véleményadási kötelezettség, tartózkodás a hamis véleményadástól.  Iratbetekintés, jelenlét egyes eljárási cselekményeknél, kérdezés joga. Szakértőként nem járhat el:  Akivel szemben az ügyintézőre vonatkozó kizárási ok áll fenn,  Aki tanúként nem hallgatható meg,  A tanúvallomást megtagadhatja.

45 ELJÁRÁSI BÍRSÁG Hatóság mérlegelési jogköre (5-500 ezer, szervezetnél 1 millió forint) Jogellenes magatartás súlya, felróhatóság mértéke Érintett vagyoni helyzete, jövedelmi viszonya Ugyanabban az eljárásban ismételt kiszabásra kerül sor.

46 46 Képviselet Képviseletre általában akkor kerül sor, ha az ügyfél nem tud vagy nem akar személyesen eljárni. A képviselet fajtái: - Törvényes - Meghatalmazotti - Ügygondnok által ellátott képviselet

47 47 Kizárás Abszolút kizárási ok Relatív kizárási ok Ügyintézőnek saját vagy hozzátartozója ügyében való eljárása; Másodfokon részvétel, ha alsóbb fokon közreműködés történt; Hatóság saját ügyében hatóságként való eljárása Jegyzőre vonatkozó kizárási szabályok Ha nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése.

48 48 A döntés meghozatala Az ügy érdemében hozott döntések: hatósági határozat Eljárási kérdésekben hozott döntések: hatósági végzés A hatóság döntésének speciális formája a hatósági szerződés Megállapodás a hatóság és az ügyfél között, ha ezt jogszabály megengedi. A határozat és a végzés egy dokumentumba szerkeszthető!

49 A HATÓSÁGI DÖNTÉS  Fejléc (a döntést kibocsátó hatóság megnevezése, címe, az ügy száma, az ügy tárgya, ügyintéző neve, elérhetősége)  Rendelkező rész (a hatóság döntése, a szakhatóság megnevezése, állásfoglalása rendelkező része, az ügyintézésre fordított idő, költségekről rendelkezés, tájékoztatás a jogorvoslatról)  Indokolási rés z (megállapított tényállás, bizonyítékok, az el nem fogadott bizonyítékok, a döntés alapjául szolgáló anyagi és eljárási normák bemutatása, mérlegelési szempontok)  Záró rész (kiadmányozás dátuma, a hatóság bélyegzőjének lenyomata, a hatáskört gyakorló szerv vezetőjének, vagy az általa kiadmányozásra felhatalmazott vezetőnek az aláírása

50 50 Egyezséget jóváhagyó határozat

51 51 Kérelemre indult ügyben, ha: - (1) a hatóság az ügyfél kérelmének teljes egészében helyt ad és (2) nincsen ellenérdekű ügyfél, vagy a döntés jogát, jogos érdekét nem érinti, vagy - az kizárólag valamely eljárási cselekmény időpontját határozza meg. Nem kell tartalmaznia: - a jogorvoslatról szóló tájékoztatót; - az indokolást Egyszerűsített döntés

52 szemléletváltás: mellérendeltség hatóság és ügyfél között; 52 kölcsönös előnyökkel jár a hatóság és az ügyfél számára; jogszabályi felhatalmazással köthető, írásba kell foglalni; a szerződés megkötésének előfeltételei lehetnek, nincs szerződési kényszer. Szerződésszegés következményei Az ügyfél oldalán A hatóság oldalán Az ügyfél teljesítésre irányuló kérelmet juttat el a hatósághoz Bírói út A szerződés módosítása az ügy szempontjából új tények merülnek fel; a szerződéskötéskor fennálló körülmények lényegesen megváltoztak. Hatósági szerződés - hatóság hivatalból megindítja eljárását, vagy - a hatósági szerződés végrehajtható határozatnak minősül, a végrehajtást megindítja a hatóság, vagy:

53 53 A döntés megismerése érdekében a hatóság közli az érintettekkel. A közlés módjai: A döntés közlése  postai úton  elektronikus úton, ideértve a telefaxot ( a határozat és az önállóan fellebbezhető végzés kivételével),  személyesen átadott irat útján,  kézbesítési meghatalmazott útján,  hatóság kézbesítője útján,  kézbesítési ügygondnok útján,  személyesen,  telefonon,  írásbelinek nem minősíthető elektronikus úton.

54 54 A jogorvoslat és döntés-felülvizsgálat rendszere Minden hatósági döntéssel szemben lehet jogorvoslattal élni.

55 55 Kérelem alapján:  fellebbezés  bírósági felülvizsgálat  újrafelvételi kérelem  Alkotmánybíróság határozata alapján indítható eljárás A JOGORVOSLATI FORMÁK Ex officio:  saját döntés felülvizsgálata saját hatáskörben  felügyeleti eljárás  ügyészi fellépés

56 56 A fellebbezés Fellebbezésre mint jogorvoslatra csak a közigazgatási hatóság első fokon hozott döntései (határozatai, végzései) ellenében kerülhet sor. Fellebbezés benyújtásának jogi hatása A döntés visszavonása, módosítása fellebbezés alapján Fellebbezési eljárás

57 57 A bírósági felülvizsgálat A keresetlevél benyújtásának a döntés végrehajtására nincs halasztó hatálya!!  végrehajtásra nézve nem halasztó hatályú – bíróság felfüggesztő határozata szükséges (bíróság soron kívül, 8 napon belül dönt)  jogszabálysértésre hivatkozással a közléstől számított 30 napon belül bármelyik ügyfél kérheti. Előfeltétele:  fellebbezési jogot kimerítették  fellebbezés kizárt

58 58 A jogerős ítélet jogkövetkezményei:  nincs helye új eljárásnak;  megismételt eljárás során a hatóságot köti a bíróság ítélete. A bíróság döntései:  az ügyfél (felperes) keresetét elutasítja;  a közigazgatási döntést hatályon kívül helyezi;  a közigazgatási döntést hatályon kívül helyezi és új eljárás  lefolytatására kötelez;  a közigazgatási döntést megváltoztatja, ha törvény megengedi. A felülvizsgálati eljárás szabályait a Pp. XX. fejezete határozza meg. A bírósági felülvizsgálat

59 59 Az újrafelvételi eljárás  ügyféli kérelemre csak jogerős közigazgatási határozattal lezárt ügyben van helye  kérelem elbírálása: első fokon eljárt közigazgatási hatóság Feltételek:  a döntés közigazgatási szakban emelkedett jogerőre;  a határozat meghozatala előtt meglevő, az ügyfelek által önhibájukon kívül nem használt és el nem bírált lényeges tény, adat vagy bizonyíték alapján;  kedvezőbb tartalmú határozatot eredményezett volna;  és ez utólag jutott az ügyfél tudomására.

60 60 A kérelem benyújtásának  objektív határideje: a jogerőre emelkedéstől számított 6 hónap (jogvesztő)  szubjektív határideje: a tudomásszerzéstől számított 15 nap A közigazgatási hatóság döntése:  kérelmet elutasítja;  jogerős határozatot módosítja;  jogerős határozatot visszavonja;  új határozatot hoz. Az újrafelvételi eljárás Érdemi vizsgálat nélküli elutasítás esetei!!

61 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATA ALAPJÁN INDÍTHATÓ ELJÁRÁS  ha az ügyfelek között létrejött egyezséget jóváhagyó határozat meghozatala során alkalmazott alaptörvény-ellenes jogszabály, illetve jogszabályi rendelkezés ellen az ügyfél alkotmányjogi panaszt nyújt be, és ez alapján  az Alkotmánybíróság a jogszabályt, illetve jogszabályi rendelkezést megsemmisíti,  ha az Alkotmánybíróság nem mondja ki a megsemmisített jogszabálynak vagy jogszabályi rendelkezésnek az adott ügyben való alkalmazhatóságát,  az ügyfél harminc napon belül  kérelmet nyújthat be az egyezséget jóváhagyó hatósághoz a határozat módosítása, illetve visszavonása iránt.

62 62 A felügyeleti eljárás Felügyeleti szerv jogosult hivatalból megvizsgálni a hatóság eljárását, döntését ennek alapján intézkedései:  mulasztása esetén: eljárásra utasítás  felügyeleti jogkör alapján dönt TÖRVÉNYBEN MEGHATÁROZOTT KIVÉTELEK! Ha a hatóság döntése jogszabályt sért: Felügyeleti szerv döntése:  megváltoztathat;  megsemmisíthet;  megsemmisíthet és új eljárásra utasíthat.

63 63 AZ ÜGYÉSZI FELLÉPÉS (ÜTV. VI. FEJEZET) 1. Az ügyész felhívással élhet az alábbi törvénysértés esetben:  bíróság által felül nem vizsgált, jogerős vagy végrehajtható döntés,  a törvénysértés az döntés érdemét érinti,  a jogerőre emelkedéstől vagy a végrehajtás elrendelésétől számított legfeljebb egy éven belül, kötelezettséget megállapító, jogot elvonó vagy korlátozó döntés esetén a végrehajtáshoz való jog elévüléséig, követelés biztosítását vagy dolog zárlatát elrendelő döntéssel szemben mindaddig, amíg ez az állapot fennáll. 2. A felhívást az ügyész a felügyeleti szervhez nyújtja be, ennek hiányában az eljáró szervhez. 3. Ha a felhívott szerv nem ért egyet, az ügyész a bírósághoz fordulhat.

64 64 A semmisség 1. Semmisségi okok pl.:  magyar hatóság joghatósága kizárt;  nem tartozik az eljáró hatóság hatáskörébe vagy illetékességébe;  szakhatóság megkeresése nélkül vagy állásfoglalásának figyelmen kívül hozott döntés;  döntést bűncselekmény befolyásolta. 2. Következményei: megsemmisítés, de:  nem semmisíthető meg 3 éven túl a hatósági döntés, ha jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sért;  5 év eltelte után nincs helye a kötelezettséget megállapító döntés megsemmisítésének;  időbeli korlátozás nélkül megsemmisíthető, ha bűncselekmény befolyásolta.

65 65 Hivatalbóli eljárásban  hivatalból Kérelemre indult eljárásban  Kérelemre + Hivatalból, ha így is meg lehetett volna indítani az eljárást Az első fokú hatóság indítja meg. Az első fokú hatóság, illetve – szerződés alapján – Korm. rendeletben megjelölt személy vagy szerv, vagy önálló bírósági végrehajtó Végrehajtás Megindítás Foganatosítás

66 66 Végrehajtási módok és foganatosításuk Pénzfizetési kötelezettség Meghatározott tevékenység Ingó dolog kiadása  Azonnali beszedési megbízás,  Letiltás,  Ingó,  Ingatlan végrehajtás. Ösztönző eszköz eljárási bírság  Jogosított felhatalmazása,  Hatóság saját maga a kötelezett költségére veszélyére elvégzi  Rendőrségi közreműködés  Lefoglalás,  Rendőrségi közreműködés Végrehajtás

67 Jogorvoslat a végrehajtásban  a végrehajtást megindító hatóságnak a végrehajtási eljárásban hozott döntése ellen is van helye fellebbezésnek.  a végrehajtást foganatosító szerv törvénysértő döntése, intézkedése ellen vagy az intézkedés elmulasztása esetén a végrehajtást foganatosító szervnél végrehajtási kifogást terjeszthető elő.  A fellebbezést és a kifogást a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság 15 napon belül bírálja el.  A végrehajtási kifogást a végrehajtást megindító hatóság döntései elleni fellebbezés elbírálására jogosult hatóság bírálja el, ha a végrehajtást bírósági végrehajtó foganatosítja.

68 Végrehajthatóság elévülése  a végrehajtáshoz való jog általános elévülési ideje öt év  az elévülést a hatóság által a végrehajtás érdekében tett bármely eljárási vagy végrehajtási cselekmény megszakítja, a végrehajtás megszüntetését elrendelő végzés kivételével  joghatása az, hogy a cselekmény időpontjától kezdve az elévülési idő számítása elölről kezdődik.  a döntés jogerőre emelkedésétől számított tíz év elmúlása azonban - függetlenül a teljesítési határidőtől - olyan abszolút időhatár, amelyen túl a közigazgatási döntés végrehajtás útján már nem érvényesíthető.

69 69 Kérelemre indult eljárásban: Ügyfél viseli és előlegezi meg Hivatalból indult eljárásban: Egyéb költséget a hatóság előlegezi, kötelezettség megállapítása esetén az ügyfél viseli Ellenérdekű felek Nyertesség arányában viselik, ha a kérelemnek csak részben ad helyt a hatóság, költség- megosztás közöttük Kivételek  Célszerűtlen, indokolatlan,  Eljárás akadályozása miatt felmerült A költség okozója viseli Eljárási költségek

70 ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉS Elektronikus kapcsolat-tartás szabályai (II/A. Fejezet):  elektronikus út előnyben részesítendő  főszabály szerint az ügyfél jogosult e-úton kapcsolatot tartani  törvény írhat elő kötelező e- kapcsolattartást  jogszabályban meghatározott feltételekkel sms, is alkalmazható Elektronikus ügyintézés szabályai (X. Fejezet):  e-ügyintézés alapelvei  szabályozott e-ügyintézési szolgáltatások általános feltételei  konkrét szabályozott e- ügyintézési szolgáltatások keretszabályai  elektronikus tájékoztatás szabályai

71 AZ E-ÜGYINTÉZÉS SZABÁLYOZÁSÁNAK ALAPELVEI  A polgár informatikai önrendelkezési jogának széleskörű érvényesítése  Túlszabályozás megszüntetése, rugalmas és tartós jogi keretek létrehozása  Ne zárja ki az ügyintézési modell a hatóságok önálló döntését  A rendelkezésre álló (már kiépített) eszközök továbbélése, felhasználása  Máshol már működő piaci és külföldi megoldások felhasználásának elvi lehetősége

72 AZ ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉS KET.-BEN FOGLALT ALAPELVEI 1. Technológiasemlegesség – ez azonban nem vonatkozik a kormányzati célú hírközlési szolgáltatásokra, valamint az állam által ingyenesen biztosított szolgáltatások igénybevételére. 2. A hatóság nem elektronikus kapcsolattartás esetén is jogosult egyes eljárási cselekményeit elektronikus ügyintézés keretében lefolytatni, figyelembe véve az ügyfél ügyintézési rendelkezését. 3.Főszabály szerint a hatóság a kormányzati célú hírközlési szolgáltatás t veszi igénybe.

73 SZABÁLYOZOTT ÜGYINTÉZÉSI SZOLGÁLTATÁSOK 1. Engedélyezés vagy bejelentés alapján 2. Elektronikus ügyintézési felügyelet jár el hallgatás = beleegyezés elve érvényesül 3. Fajtái: Ügyintézési rendelkezés: kötelezően nyújtandó állami szolgáltatás; az ügyfél eldöntheti, mely hatósággal hogyan kíván kapcsolatot tartani, hova kéri üzeneteit, kérheti pl. adatai átadását, átvezetését a hatóságok nyilvántartásai között Azonosítás Kézbesítés Biztonságos elektronikus igazolás Iratérvényességi nyilvántartás

74 AZ EGYENLŐ BÁNÁSMÓD KÖVETELMÉNYÉNEK ÉRVÉNYESÍTÉSÉVEL KAPCSOLATOS HATÓSÁGI ELJÁRÁSOK 1. Egyenlő Bánásmód Hatóság és más (pl. munkaügyi, fogyasztóvédelmi) hatóságok eljárása 2. Ket. rendezi  a hatásköri kérdéseket a hatóságok, illetve a hatóságok és a bíróság viszonyában,  az eljárásindítás határidejét,  az EBH által kiszabható szankciókat,  az EBH nyilvántartásait.


Letölteni ppt "JOGALKOTÁSI ÉS JOGALKALMAZÁSI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA III. MODUL A diasor hatályosítását elvégezte: Dr. Szabó Zsuzsanna."

Hasonló előadás


Google Hirdetések