Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A jogalkotás elmélete és gyakorlata Gáva Krisztián – közjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkár.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A jogalkotás elmélete és gyakorlata Gáva Krisztián – közjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkár."— Előadás másolata:

1 A jogalkotás elmélete és gyakorlata Gáva Krisztián – közjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkár

2 Mikor kell jogot alkotni? A Belső Jogalkotási eljárás fázisai 1. Problémafelismerés, -meghatározás 2. A kiindulási helyzet elemzése 3. Az okok elemzése 4. A jogszabály céljának meghatározása és értékelése 5. Lehetőségek a cél érdekében 6. Alternatív lehetőségek értékelése a célok alapján 7. Döntés és ennek megalapozása 8. Az eredmény ellenőrzése 2

3 Külső jogalkotási eljárás a kormányzatban 3

4 A jogalkotásról szóló törvény

5 5 A jogszabályok előkészítése

6 6 Jogszabály szakmai tartalmának és jogrendszerbe illeszkedésének biztosítása előkészítő feladata : szakmai tartalom kialakítása, figyelembe véve a 2. § (4) bekezdésében meghatározott elveket igazságügyért felelős miniszter feladata : a 2. § (4) bekezdésben meghatározott elvek érvényesítése  törvények, kormányrendelet – együttes előterjesztés (?)  miniszteri rendelet – IM véleményének kötelező kikérése – vétójog (csak alkotmányossági és uniós jogi szempontok) – Kormány dönt  önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete - IM véleményének kötelező kikérése

7 7 Előzetes hatásvizsgálat 1. a jsz előkészítője – a jsz feltételezett hatásaihoz igazodó részletességű – előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felméri a szabályozás várható következményeit eredményéről a döntéshozót tájékoztatni kell

8 8 Előzetes hatásvizsgálat 2. a hatásvizsgálat során vizsgálni kell a) a tervezett jsz valamennyi jelentősnek ítélt hatását, különösen társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásait, környezeti és egészségi következményeit, adminisztratív terheket befolyásoló hatásait b) a jsz megalkotásának szükségességét, a jogalkotás elmaradásának várható következményeit, c) a jsz alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételeket az előzetes és utólagos hatásvizsgálatról szóló 24/2011. (VIII. 9.) KIM rendelet

9 9 A jogszabály-előkészítés további szabályai indokolási kötelezettség : jsz tervezetéhez a jsz előkészítője indokolást csatol, amelyben bemutatja azokat a társadalmi, gazdasági, szakmai okokat és célokat, amelyek a javasolt szabályozást szükségessé teszik, továbbá ismerteti a jogi szabályozás várható hatásait jsz-tervezetek véleményezése : ha törvény valamely állami, helyi önkormányzati vagy más szervezet számára kifejezetten jogot biztosít arra, hogy a jogállását vagy a feladatkörét érintő jsz-ok tervezetét véleményezhesse, a jsz előkészítője köteles megküldeni előzetes bejelentési kötelezettség : miniszter útján, akkor is, ha nem a Kormány az előterjesztő; MNB elnök és önálló szabályozó szerv vezetője közvetlenül

10 10 A jogrendszer folyamatos felülvizsgálata

11 11 Utólagos hatásvizsgálat miniszter, MNB elnök, önálló szabályozó szerv vezetője, jegyző folyamatosan figyelemmel kíséri a jsz-ok hatályosulását, és szükség szerint lefolytatja a jsz-ok utólagos hatásvizsgálatát, ennek során összeveti a szabályozás megalkotása idején várt hatásokat a tényleges hatásokkal

12 12 A jogszabályok tartalmi felülvizsgálata miniszter, MNB elnök, önálló szabályozó szerv vezetője, jegyző a jogalkalmazás és az utólagos hatásvizsgálat tapasztalatait is figyelembe véve gondoskodik arról, hogy a tárgykört érintő új jogi szabályozás vagy módosítás megalkotása során, ennek hiányában e célból kiadott jsz keretében a) az elavult, szükségtelenné vált, b) a jogrendszerbe nem illeszkedő, c) a szabályozási cél sérelme nélkül egyszerűsíthető, a jsz címzettjei számára gyorsabb, kevésbé költséges eljárásokat eredményező szabályozással felváltható, d) a normatív tartalom nélküli, tartalmilag kiüresedett vagy egyébként alkalmazhatatlan, vagy e) az indokolatlanul párhuzamos vagy többszintű szabályozást megvalósító jsz-i rendelkezések hatályon kívül helyezésére vagy módosítására kerüljön sor

13 13 Kihirdetés, közzététel, Nemzeti Jogszabálytár

14 14 A Magyar Közlöny Magyarország hivatalos lapja elektronikus dokumentumként, az a hiteles egységes szerkezetű szöveg nem tehető közzé időbélyegző, nyilvános kulcsok szerkesztő kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter által normatív utasításban kijelölt személy

15 15 Kihirdetés, közzététel 1. jsz-t ki kell hirdetni a Magyar Közlönyben önk.r. kihirdetése helyben szokásos módon közjogi szervezetszabályozó eszközt közzé kell tenni a Magyar Közlönyben, kivétel minősített adatot tartalmazó k. sz. e. fővárosi és megyei kormányhivatal vezetőjének n. u. helyi önkormányzat és nemzetiségi önkormányzat képviselő- testületének n. h. polgármester és jegyző n. u.

16 16 Kihirdetés, közzététel 2. aláírás - helyettesíthetőség az aláírást követően a kihirdetésről, közzétételről a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter a kézhezvételt követően haladéktalanul gondoskodik

17 17 Jogszabályok megjelölése a kihirdetés során Törvény Kihirdetésének éve, sorszáma, törvény elnevezés, törvény címe Más jogszabály Jogszabály megalkotójának megjelölése, sorszáma, kihirdetésének napja, jogszabály elnevezése és címe Részletszabályok: a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 32/2010. (XII. 31.) KIM rendelet

18 18 Helyesbítés 1. ha a jsz Magyar Közlönyben megjelent szövege eltér a jsz aláírt szövegétől a jsz aláírója (törvény esetén k.e. vagy Ogy elnöke) kezdeményezi az eltérés helyesbítését a jsz a hatálybalépését megelőzően, de legkésőbb a kihirdetést követő 10. munkanapon helyesbíthető (ezt követően csak módosítás) a helyesbítést a Magyar Közlönyben kell közzétenni

19 19 Helyesbítés 2. Magyar Közlöny 2011/165. szám (2011. december 30. ) Magyar Közlöny 2011/147. szám (2011. december 8.)

20 20 Helyesbítés 3. Önkormányzati rendelet esetén ha az önk.r. kihirdetett szövege eltér az önk.r. aláírt szövegétől a polgármester vagy a jegyző kezdeményezi az eltérés helyesbítését az önk.r. a hatálybalépését megelőzően, de legkésőbb a kihirdetést követő 10. munkanapon helyesbíthető (ezt követően csak módosítás) az eltérés megállapítása esetén a helyesbítés megjelentetéséről a jegyző az önk.r. kihirdetésével azonos módon gondoskodik

21 21 Nemzeti Jogszabálytár január 1-től a Kormány által meghatározott honlapon működő, elektronikus közszolgáltatásként működő, bárki számára térítésmentesen hozzáférhető elektronikus jogszabálygyűjtemény egységes szerkezetű szövegeket tartalmaz

22 22 Nemzeti Jogszabálytár 2. a Nemzeti Jogszabálytárról szóló 338/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet jogszabályok (kiv. önk rendeletek) a) hatályos jogszabályok: lekérdezési időállapot + megelőző 5 év időállapotai + következő 3 időállapot b) jövőben hatályos: első 3 időállapot c) már nem hatályos: megelőző 5 évben hatályban volt jsznak a hatályvesztést megelőző időállapotát kérelemre: bármely, az elmúlt 20 évben hatályos jogszabály bármely időállapotáról 2013-tól az önkormányzati rendeletek is bekerülnek!

23 23 Végrehajtási jogszabályok az Európai Unió jogának való megfelelés érdekében szükséges jogszabály-előkészítési feladatok teljesítéséről szóló 302/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet a Nemzeti Jogszabálytárról szóló 338/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet az előzetes és utólagos hatásvizsgálatról szóló 24/2011. (VIII. 9.) KIM rendelet a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 32/2010. (XII. 31.) KIM rendelet

24 24 Kérdés?


Letölteni ppt "A jogalkotás elmélete és gyakorlata Gáva Krisztián – közjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkár."

Hasonló előadás


Google Hirdetések