Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Projektpedagógia.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Projektpedagógia."— Előadás másolata:

1 Projektpedagógia

2 „A magyar oktatás jelenleg olyan tudásanyagot ad át, amelyet a diákok csak egy bizonyos típusú feladatcsoport megoldására tudnak használni. Az információkat előre feldolgozva kapják, és hiányzik az a lépcsőfok, amely ismereteik önálló alkalmazását kívánná meg.” Horváth Ádám

3 „A jelenlegi képzés nem adja át a projekt alapú, problémaelosztási láncolat szerint működő, csoportra épülő gondolkodás és problémamegoldás készségét.” Horváth Ádám Oktatás és képzés 2010 Összefoglaló a „Pedagógusok képzése és továbbképzése” és az „Információs és kommunikációs technológiák az oktatásban és képzésben” elnevezésű munkacsoportok eddigi eredményeiről Beszélgetés Horváth Ádámmal, az Oktatási Minisztérium informatikai főtanácsadójával

4 Alapgondolatok A projektoktatás a megismerés fő forrásává a gyerek tapasztalatát, érdeklődését, tevékenységét teszi. A hagyományos tanítási stratégiákkal szemben nem a tananyaghoz rendeli hozzá a gyereket, hanem a gyerekhez rendeli hozzá a tananyagot. A projektpedagógiában a gyerek elsősorban fejlődik, és nem fejlesztik. Az ember alkotásra született

5 Alapgondolatok „A projekt egy sajátos tanulási egység, amelynek a középpontjában egy probléma áll. A feladat nem egyszerűen a probléma megoldása vagy megválasztása, hanem a lehető legtöbb vonatkozásnak és összefüggésnek a feltárása, amely a való világban az adott problémához organikusan kapcsolódik.” Hortobágyi Katalin

6 Alapgondolatok Olyan tanulásszervezés, melynek középpontjában valamilyen elvégzendő tevékenység áll, és a hangsúlyt az ismeretek megszerzésének folyamatára helyezi. A projekt végére pedig olyan produktumot várunk el, mely lehető legszélesebb vonatkozásban tárja fel az adott gondolatkört.

7 Alapgondolatok A projektmódszer nagyfokú tanulói önállóságot tesz lehetővé, módot ad az ismeretek integrálására, az iskolán kívüli világ megismerésére, kapcsolatok kialakítására, a demokratikus közélethez szükséges készségek elsajátítására.

8 Milyen fejlesztéseket tartott fontosnak a pedagógia?
Hagyományos iskola – szóbeliség a döntő (Szép és fontos dolgokat tud mondani, de nem csinálja!) Vizuális hatások – szemléltetés változatos formái (Comeniustól kezdve) Reformpedagógiák: a tanulók tevékenysége került a középpontba, hisz a produkció passzív szemlélete nem lesz eredményes. A fejlesztő hatásokat a feladatok, illetve az elindított akciók és műveletek hordozzák.

9 Eredete A század fordulóján a herbarti pedagógia nyomán működnek „zárt” hallgatás és leckefelmondás elvét követő iskolák. Ennek kritikája indul el az Egyesült Államokban a pragmatikus gondolkodásmódra épülő irányzatokkal. (Reformpedagógiák) A pragmatizmus pedagógiai képviselője John Dewey. ( )

10 Az „iskola” és az „élet” kapcsolata
Dewey, Richardson, Kilpatrick: közelebb hozni egymáshoz az intézményesített oktatást és a szűkebb – tágabb társadalmi és gazdasági környezetet. Pragmatizmus / utilitarizmus: A megszerzett ismeretek és kialakított készségek (azonnali) felhasználhatóságának biztosítása

11 Eredete Alapít egy iskolalaboratóriumot, s kialakítja a pedagógiai képzés rendszerét. (Egyetemi Elemi Iskola 1896 Chicago) A gyerekek a gyakorlati cselekvés során ismerkednek meg a világ dolgaival, alakítják ki értékeiket, töltik meg tartalommal gondolkodásukat. Dewey elképzelése szerint a gondolkodás az ember és környezetének kölcsönhatásából, annak során fejlődik, és ez a gondolkozás segít eligazodni a világban.

12 Eredete A gyereket az életre kell felkészíteni. Az iskola legyen a valóságos élet, táplálkozzon azokból a tapasztalatokból, amelyekkel a gyermek, otthon, környezetében találkozik. Szakítani kell a Herbart-féle „könyviskolával”, abban nem alakulhat ki a cselekvő ember. Ott csak ismereteket szerez, de nem tanulja meg magát az ismeretszerzést, készen kap mindent. Az ismeretszerzés készségének megtanítása a korszerű iskola feladata. „Learning by doing”

13 önálló erőfeszítések az új megismerésére
cselekvésre épülő feladatmegoldás problémahelyzet egyéni megoldása hipotézisek, s azok kipróbálása a gyakorlatban, így jut el a helyes megoldáshoz gyakorlatias, életszerű tudás megszerzése a cél nem az ismeretek felhalmozása, hanem a képességek kifejlesztése ha a tananyag nem függ össze a gyerek tapasztalatával, formálissá válik, mert megszűnnek az ismeretszerzés motívumai.

14 (kutatás, egyetemi oktatás)
Dewey iskolamodellje TUDOMÁNY (kutatás, egyetemi oktatás) ISKOLA OTTHONI környezet TERMÉSZET (kert, park, vidék) ÜZLETI ÉLET termelés

15 Eredete DEWEY e felfogásán és gondolatain alapszik tanítványa William Heard Kilpatrick ( ) által kidolgozott, és világszerte ismertté vált projektmódszere. A 20. század 20-as éveitől vált a reformpedagógia egyik legnépszerűbb metodikai megoldásává, melyet „The Project Method” című tanulmányban írta le 1918-ban. A hagyományos tanterv helyett az anyagot a gyerek érdeklődésén alapuló, életszerű feladatok köré csoportosította.

16 Hagyományos oktatás projektoktatás
az iskolába lépve megszűnik a világ komplexitása a világ tantárgyakra oszlik, ezek néha kapcsolódnak össze a tananyag passzív elfogadása a hangsúly a gyerekeken kívül van a világ koherens, a tananyag integráltan szervezett kevesebb tanulnivaló, minőségileg értékesebb és egységesebb tudás a gyermek kerül a középpontba – katalizáló tanári szerep

17 Módszerek Hagyományos oktatás projektoktatás
Előadás, tanári magyarázat meghallgatása, rögzítése, megbeszélése Kérdések feltétele, megválaszolása Utasítások, táblára írás Szemléltetés Játék kezdeményezése Dicsér – megró Páros / csoportos munka kezdeményezése Elemzés, megértés, rendszerezés Ötletbörze, felidézett élmények Kreatív felfedező, kutató módszerek Tapasztalás, anyaggyűjtés Interjú, vita, dramatizálás Mérés, kísérlet Eszközök kipróbálása Mintavétel – vizsgálódás

18 Eredete Dewey pedagógiájának reneszánsza az 1970‑es évek elején kezdett kibontakozni előbb az USA‑ban, majd az egész világon. (Laboratóriumi Iskolák – Németország) Németországban a projektoktatás beépült a hagyományos oktatásba. (ún. projekthetek) Megjelentek az oktatásban az egyetlen tantárgyhoz nem kapcsolható tananyagok, pl. a környezeti nevelés, az életvitellel, az egészséges táplálkozással, a háztartással kapcsolatos ismeretek, a közlekedéskultúra stb.

19 Projektoktatás művelői
Celestin Freinet – Modern Iskola (a produktumok a nyilvánosság elé kerülnek) Peter Petersen – jénai egyetem (Jena‑Plan Iskola: reformpedagógiák szintézise – hagyományos órakeretek megszűntetése) Hartmut von Hentig Laboratóriumi Iskola Tessedik Sámuel – közvetlenül hasznosítható gyakorlati ismeretek Nemesné Müller Márta – Családi Iskola, középpontban a tevékenység áll Hortobágyi Katalin: Projekt Kézikönyv 1991

20 Projektoktatás művelői
A projektpedagógia kifejezést Magyarországon Dr. Poór Zoltán használta először, (Hegedűs, 2002) Kárpáti Andrea - vizuális kultúra tantárgy projektrendszerű vizsgáztatásának kidolgozása 1998‑ban létrejött a Pedagógiai Projekt Társaság Kecskeméten ban tartotta IX. országos és II. nemzetközi konferenciáját.

21 Alapfogalmak A projektpedagógia egy elméleti modell + gyakorlat kettőssége. A projektoktatás mindennek didaktikai megközelítése, egy tanulási-tanítási stratégia. A mai uralkodó „prezentációs stratégiával szemben egy választási lehetőség. A prezentáció mesterségesen elválasztja az elméleti tudást a gyakorlati alkalmazástól, így nem az életre készít fel. Ezzel függ össze, hogy a gyakorlatban összetartozó tudáselemek tantárgyakra darabolódnak, így a tanuló fejében is különböző - átjárhatatlan - sémákban reprezentálódnak.

22 Alapfogalmak Projekt: összetett, komplex feladat elvégzésének feltételeit, folyamatait meghatározó tevékenység Pedagógiai projekt: összetett, komplex, gyakran a mindennapi életből származó téma feldolgozá-si célokkal, feladatok meghatározásával, munkamenet megtervezésével, eredmények bemutatásával. Kettős cél jellemzi: meghatározott végeredmény elérése; ugyanakkor a tevékenység folyamata is döntő Megvalósítása önálló, páros, vagy csoportos tevékenység során történik – munkamegosztáson alapul (tanulás és kooperáció)

23 Alapfogalmak Az 5-12 éves korosztály számára a cél a tapasztalatszerzés, ebből fejlődik ki az elvont gondolkodás. Az emlékezet cselekvésekhez kapcsolódik. (Folyamatorientált projekt – az eredmény kevésbé látható előre) 12 éves korosztály felett a projekt a gondolkodás helyességét teszi kipróbálhatóvá. (eredményorientált projektek – definiált kezdeti célok)

24 Kritériumok „A kiinduló pont a tanuló problémafelvető kérdése legyen, tervezés közösen történjék. A projekt megoldása a tevékenységen keresztül kapcsolódjon a valóságos helyzetekhez. Adjon módot individualizált munkára. Adjon módot csoportmunkára. Kidolgozása összefüggő, hosszabb időtartamra nyúljon el. A cél az iskolán kívüli helyzet megismerésére vagy megváltoztatására vonatkozzék.

25 Kritériumok Interdiszciplinaritás jellemezze.
A pedagógusok és a tanulók egyenrangú, ám különböző kompetenciákkal rendelkező partnerekként dolgozzanak együtt. A tanulók önállóan döntsenek, és legyenek felelősek saját döntéseikért. A pedagógus vonuljon vissza szervező, tanácsadó funkcióba. A tanulók közötti kapcsolatok erősek, kommunikatívak legyenek.” M. Nádasi Mária: Projektoktatás (Gondolat kiadói Kör Budapest, 2003)

26 Kritériumok Projektorientált oktatás: a projektoktatás több-kevesebb ismérvét felvonultató forma. (A tanár határozza meg a témát, erőteljesebben részt vállal a feldolgozás folyamatában stb.)

27 Típusok, osztályozási szempontok
Időtartama (projektszakasz – hagyományos órakeretek szétfeszítése) Kisprojekt (2-6 tanóra) Közepes projektek (1-2 nap; legfeljebb egy hét (projekthét; témahét) Nagyprojekt (több hét, illetve több intézmény bekapcsolódása a munkába) Jellege Folyamatorientált (5-12 éves korosztály) Eredményorientált (13. életévtől)

28 Típusok, osztályozási szempontok
Folyamatorientált (5-12 éves korosztály Egyszerű, konkrét, a folyamat kerül a középpontba, ismerős dolgok, az eredmény szinte nem látható előre, szakaszok spontán ötletek alapján, a közös munka a fontos, cél a tapasztalatszerzés, játékos Eredményorientált (13. életévtől) Távoli célok, összetett, elvont, komoly és céltudatos, jól definiált kezdeti célok, produktumok előállítása, a gondolkodás helyességét teszi kipróbálhatóvá

29 Típusok, osztályozási szempontok
Témaválasztás módja: Pedagógus hirdeti (kínálat), a gyerekek érdeklődése alapján, adott témára szerveződik, (tantárgyak, rendezvények) A téma alapján: Egy tantárgy / műveltségi terület anyaga, csak részben kapcsolható az anyaghoz, tantárgyközi, ill. a hétköznapi életből származó témák Megvalósulásának színtere Tanórai hagyományos környezet, nem hagyományos szervezésű iskolai környezetben, szakköri keret, erdei iskola, kirándulások, szaktáborok, más intézményekben Résztvevők száma (egyéni, kis-, és nagyobb csoportok)

30 Típusok, osztályozási szempontok
Produktuma Tárgy Modell Írásmű Plakát Kiállítás Előadás Játék Rendezvény, kirándulás

31 További jellemzők: Élményszerű megismerés – egyéni érdeklődés, sikerek
Tanulói önállóság – személyes kapcsolatok fejlesztése Tartalmi komplexitás (integráció) Gyakorlatias Zárt és nyílt oktatás egyaránt jellemzi (döntő szava van a gyerekeknek fő kérdésekben – nem szabad senkit sem kihagyni) A távlati cél a tanáré, az aktuális a diáké Több elemében kapcsolódik az iskola előtti spontán tanuláshoz Tanulók, pedagógusok, szülők, felnőttek bevonása Szétfeszíti a tantárgyrendszer kereteit Frontális, kooperatív és egyéni munkaformák

32 További jellemzők: Kooperativitás: Humanisztikus pedagógia:
Tárgyalásos tervezés Munkamegosztás Egymástól való tanulás (információs forrás és tanulási modell átvétele) Tolerancia – más értékek szerint élők elfogadása, megértése Humanisztikus pedagógia: Önszabályzó tanulás Egyéni célok egyéni ütemben, útvonalon, módon egyéni forrásokkal – önértékelés fontossága

33 Kooperáció az osztályteremben
adatgyűjtés alkotás

34 További jellemzők: Természetes tanulási / megtapasztalási környezet biztosítása A pedagógiai folyamatok kivitele az iskolán kívülre A „külvilág” behozatala az iskolába Nem didaktizált (autentikus) források és nem tanításra készült eszközök alkalmazása Tantárgyközi / interdiszciplináris szemlélet megvalósulása Kommunikáció széles skálája (tanuló-tanuló, tanuló-pedagógus, tanuló-külső személyek

35 A tantárgyközi szemlélet
Különféle tantárgyak / műveltségterületek témaköreinek, tevékenységformáinak integrálása Minden érintett tantárgy / műveltségterület szakdidaktikájának / tantárgy-pedagógiájának alapelvei egyaránt érvényesülnek. A tantárgyközi szemléletű pedagógiai folyamatok során az integrált tantárgyra / műveltségterületre jellemző eszközök alkalmazhatók.

36 További jellemzők – Módszerek
A tanár és tanuló eljárásai a célok elérése érdekében, a projektoktatásnál nincsenek külön módszerek! Előadás meghallgatása, rögzítése, megbeszélése Interjú Szerepjátékok Szövegek önálló tanulmányozása, feldolgozása Megfigyelés, Vita Film elemzése, cikkek értelmezése Kiállítás megtekintése Munkakártyák a tanulói munka irányítására (megoldási algoritmusok, logikai térkép munkaszakasz időbeni menete, helyszíne, megoldás elvárt módja, stb.)

37 Magyarországról - angolul
Idegen nyelv Földrajz Történelem (térképek) Rajz

38 Jelmezbál - angolul Idegen nyelv Háztartás-ismeret Egészségtan
Étel- és italkészítés Idegen nyelv Háztartás-ismeret Egészségtan Élelmiszerek Konyhai eszközök

39 Projekt folyamata

40 Tervezés - Szervezés Előzetes ismeretek számbavétele
Részterületek – elágazások, téma kapcsolódásai (túlkínálat) Lehetséges (névre szóló) munkamegosztás (felelősök) – tevékenységek átgondolása Források, helyszínek számbavétele A projekt tartalmi szerkezetének átgondolása Multidiszciplináris vonatkozások átgondolása Eszközök felmérése Logikai rendszer – folyamatterv készítése

41 Tervezés - Szervezés Téma összekapcsolása az oktatás tartalmával
Időtervezés Az eredmények bemutatásának módja Külső kapcsolatok (szülők, intézmények stb.) körének meghatározása, kapcsolattartás módja

42 Kivitelezés – tanári szerepek
Párhuzamos egyéni, páros és csoportmunkák – a tanár megfigyel, irányít, naplót vezet a tevékenységekről; Tisztázódnak az együttműködés szabályai, konfliktusok megoldása – a tanuló is új oldaláról ismeri meg a tanárt Tudáshiány esetén új ismeretek megszerzése A pedagógusnak is vannak konkrét tartalmi feladatai a projektben A tanár: indirekt tanácsadó, folyamat katalizátora, időnként direkt beavatkozó, kézben tartja a projekt működési rendszerét

43 Eredmények bemutatása
Külső bemutatás: kinek, milyen formában? – Motiváló hatású Belső értékelés is kell: Milyen célokat ért el? Mi tetszett és mi nem? Milyenek a tapasztalatok a szervezési módokkal kapcsolatban? Milyen körülmények nehezítették a munkát? Produktumok sorsa rövid és hosszú távon?

44 Értékelés A produktumra és a folyamatra is vonatkoznia kell!
A tartalmak széles skálája miatt nem könnyű az értékelés, a produktumok összehasonlítása. Vannak példák a produktumok osztályzattal történő értékelésére is. A globális értékelés veszélyes, kritériumok kellenek (zsűrizés)

45 Értékelés középpontban a folyamat
az egyes résztvevők szerepe, tevékenységük hatékonysága a pozitívumok megerősítése a javítható / javítandó folyamatelemek beazonosítása a tennivalók tartalmának, irányának, ütemezésének megtárgyalása, megtervezése csoportos, egyéni, pedagógusi visszacsatolás

46 Projekttervezet elemei
Bevezetés – Célmeghatározás – téma megfogalmazása, témaválasztás indoklása Tartalom (mindennapi élet, tárgyi koncentrációk, a tanterv és a projekt kapcsolata témakörönként / tárgyanként) Folyamat leírása, tervezés (gondolkodás fejlesztése, szociális és tanulási képességek elsajátítása; tapasztalás, adatok gyűjtése, feladatok, munkamegosztás) folyamatterv – háló Tanulási környezet leírása (Informatika szerepe a folyamatban) Módszerek bemutatása (kezdeményezés, együttműködés, felfedeztetés)

47 Eszközök Szervezési módok tervezése (egyéni, páros, csoportos) Kivitelezés (elemzés, rendszerezés, kreatív, felfedező, kutató módszerek) Eredménye (alkotás), bemutatás módja Témák pl.: önismeret, táplálkozás, napirend, mozgás, tánc, példaképek, jeles napok, hagyományok, mesterségek, újság, sziget, évszakok,

48 Források SLIGO projekt A projektmódszerről szóló cikkek
Informatika oktatási alkalmazásai A projektérettségi


Letölteni ppt "Projektpedagógia."

Hasonló előadás


Google Hirdetések