Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 Projektpedagógia. 2 „A magyar oktatás jelenleg olyan tudásanyagot ad át, amelyet a diákok csak egy bizonyos típusú feladatcsoport megoldására tudnak.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 Projektpedagógia. 2 „A magyar oktatás jelenleg olyan tudásanyagot ad át, amelyet a diákok csak egy bizonyos típusú feladatcsoport megoldására tudnak."— Előadás másolata:

1 1 Projektpedagógia

2 2 „A magyar oktatás jelenleg olyan tudásanyagot ad át, amelyet a diákok csak egy bizonyos típusú feladatcsoport megoldására tudnak használni. Az információkat előre feldolgozva kapják, és hiányzik az a lépcsőfok, amely ismereteik önálló alkalmazását kívánná meg.” Horváth Ádám

3 3 „A jelenlegi képzés nem adja át a projekt alapú, problémaelosztási láncolat szerint működő, csoportra épülő gondolkodás és problémamegoldás készségét.” Horváth Ádám

4 4 Alapgondolatok A projektoktatás a megismerés fő forrásává a gyerek tapasztalatát, érdeklődését, tevékenységét teszi. A hagyományos tanítási stratégiákkal szemben nem a tananyaghoz rendeli hozzá a gyereket, hanem a gyerekhez rendeli hozzá a tananyagot. A projektpedagógiában a gyerek elsősorban fejlődik, és nem fejlesztik. Az ember alkotásra született

5 5 Alapgondolatok „A projekt egy sajátos tanulási egység, amelynek a középpontjában egy probléma áll. A feladat nem egyszerűen a probléma megoldása vagy megválasztása, hanem a lehető legtöbb vonatkozásnak és összefüggésnek a feltárása, amely a való világban az adott problémához organikusan kapcsolódik.” Hortobágyi Katalin

6 6 Alapgondolatok Olyan tanulásszervezés, melynek középpontjában valamilyen elvégzendő tevékenység áll, és a hangsúlyt az ismeretek megszerzésének folyamatára helyezi. A projekt végére pedig olyan produktumot várunk el, mely lehető legszélesebb vonatkozásban tárja fel az adott gondolatkört.

7 7 Alapgondolatok A projektmódszer nagyfokú tanulói önállóságot tesz lehetővé, módot ad az ismeretek integrálására, az iskolán kívüli világ megismerésére, kapcsolatok kialakítására, a demokratikus közélethez szükséges készségek elsajátítására.

8 8 Milyen fejlesztéseket tartott fontosnak a pedagógia? Hagyományos iskola – szóbeliség a döntő (Szép és fontos dolgokat tud mondani, de nem csinálja!)Hagyományos iskola – szóbeliség a döntő (Szép és fontos dolgokat tud mondani, de nem csinálja!) Vizuális hatások – szemléltetés változatos formái (Comeniustól kezdve)Vizuális hatások – szemléltetés változatos formái (Comeniustól kezdve) Reformpedagógiák: a tanulók tevékenysége került a középpontba, hisz a produkció passzív szemlélete nem lesz eredményes. A fejlesztő hatásokat a feladatok, illetve az elindított akciók és műveletek hordozzák.Reformpedagógiák: a tanulók tevékenysége került a középpontba, hisz a produkció passzív szemlélete nem lesz eredményes. A fejlesztő hatásokat a feladatok, illetve az elindított akciók és műveletek hordozzák.

9 9 Eredete A század fordulóján a herbarti pedagógia nyomán működnek „zárt” hallgatás és leckefelmondás elvét követő iskolák. Ennek kritikája indul el az Egyesült Államokban a pragmatikus gondolkodásmódra épülő irányzatokkal. (Reformpedagógiák) A pragmatizmus pedagógiai képviselője John Dewey. ( )

10 10 Az „iskola” és az „élet” kapcsolata Dewey, Richardson, Kilpatrick:Dewey, Richardson, Kilpatrick: közelebb hozni egymáshoz az intézményesített oktatást és a szűkebb – tágabb társadalmi és gazdasági környezetet. Pragmatizmus / utilitarizmus:Pragmatizmus / utilitarizmus: A megszerzett ismeretek és kialakított készségek (azonnali) felhasználhatóságának biztosítása

11 11 Eredete Alapít egy iskolalaboratóriumot, s kialakítja a pedagógiai képzés rendszerét. (Egyetemi Elemi Iskola 1896 Chicago) A gyerekek a gyakorlati cselekvés során ismerkednek meg a világ dolgaival, alakítják ki értékeiket, töltik meg tartalommal gondolkodásukat. Dewey elképzelése szerint a gondolkodás az ember és környezetének kölcsönhatásából, annak során fejlődik, és ez a gondolkozás segít eligazodni a világban.

12 12 Eredete A gyereket az életre kell felkészíteni. Az iskola legyen a valóságos élet, táplálkozzon azokból a tapasztalatokból, amelyekkel a gyermek, otthon, környezetében találkozik. Szakítani kell a Herbart- féle „könyviskolával”, abban nem alakulhat ki a cselekvő ember. Ott csak ismereteket szerez, de nem tanulja meg magát az ismeretszerzést, készen kap mindent. Az ismeretszerzés készségének megtanítása a korszerű iskola feladata. „Learning by doing”

13 13 önálló erőfeszítések az új megismeréséreönálló erőfeszítések az új megismerésére cselekvésre épülő feladatmegoldáscselekvésre épülő feladatmegoldás problémahelyzet egyéni megoldásaproblémahelyzet egyéni megoldása hipotézisek, s azok kipróbálása a gyakorlatban, így jut el a helyes megoldáshozhipotézisek, s azok kipróbálása a gyakorlatban, így jut el a helyes megoldáshoz gyakorlatias, életszerű tudás megszerzésegyakorlatias, életszerű tudás megszerzése a cél nem az ismeretek felhalmozása, hanem a képességek kifejlesztésea cél nem az ismeretek felhalmozása, hanem a képességek kifejlesztése ha a tananyag nem függ össze a gyerek tapasztalatával, formálissá válik, mert megszűnnek az ismeretszerzés motívumai.ha a tananyag nem függ össze a gyerek tapasztalatával, formálissá válik, mert megszűnnek az ismeretszerzés motívumai.

14 14 Dewey iskolamodellje TUDOMÁNY (kutatás, egyetemi oktatás) ISKOLA OTTHONI környezet TERMÉSZET (kert, park, vidék) ÜZLETI ÉLET termelés

15 15 Eredete DEWEY e felfogásán és gondolatain alapszik tanítványa William Heard Kilpatrick ( ) által kidolgozott, és világszerte ismertté vált projektmódszere. A 20. század 20-as éveitől vált a reformpedagógia egyik legnépszerűbb metodikai megoldásává, melyet „The Project Method” című tanulmányban írta le 1918-ban. A hagyományos tanterv helyett az anyagot a gyerek érdeklődésén alapuló, életszerű feladatok köré csoportosította.

16 16 Hagyományos oktatás projektoktatás az iskolába lépve megszűnik a világ komplexitásaaz iskolába lépve megszűnik a világ komplexitása a világ tantárgyakra oszlik, ezek néha kapcsolódnak összea világ tantárgyakra oszlik, ezek néha kapcsolódnak össze a tananyag passzív elfogadásaa tananyag passzív elfogadása a hangsúly a gyerekeken kívül vana hangsúly a gyerekeken kívül van a világ koherens, a tananyag integráltan szervezetta világ koherens, a tananyag integráltan szervezett kevesebb tanulnivaló, minőségileg értékesebb és egységesebb tudáskevesebb tanulnivaló, minőségileg értékesebb és egységesebb tudás a gyermek kerül a középpontba – katalizáló tanári szerepa gyermek kerül a középpontba – katalizáló tanári szerep

17 17 Hagyományos oktatás projektoktatás Előadás, tanári magyarázat meghallgatása, rögzítése, megbeszéléseElőadás, tanári magyarázat meghallgatása, rögzítése, megbeszélése Kérdések feltétele, megválaszolásaKérdések feltétele, megválaszolása Utasítások, táblára írásUtasítások, táblára írás SzemléltetésSzemléltetés Játék kezdeményezéseJáték kezdeményezése Dicsér – megróDicsér – megró Páros / csoportos munka kezdeményezésePáros / csoportos munka kezdeményezése Elemzés, megértés, rendszerezésElemzés, megértés, rendszerezés Ötletbörze, felidézett élményekÖtletbörze, felidézett élmények Kreatív felfedező, kutató módszerekKreatív felfedező, kutató módszerek Tapasztalás, anyaggyűjtésTapasztalás, anyaggyűjtés Interjú, vita, dramatizálásInterjú, vita, dramatizálás Mérés, kísérletMérés, kísérlet Eszközök kipróbálásaEszközök kipróbálása Mintavétel – vizsgálódásMintavétel – vizsgálódás Módszerek

18 18 Eredete Dewey pedagógiájának reneszánsza az 1970 ‑ es évek elején kezdett kibontakozni előbb az USA ‑ ban, majd az egész világon. (Laboratóriumi Iskolák – Németország) Németországban a projektoktatás beépült a hagyományos oktatásba. (ún. projekthetek) Megjelentek az oktatásban az egyetlen tantárgyhoz nem kapcsolható tananyagok, pl. a környezeti nevelés, az életvitellel, az egészséges táplálkozással, a háztartással kapcsolatos ismeretek, a közlekedéskultúra stb.

19 19 Projektoktatás művelői Celestin Freinet – Modern IskolaCelestin Freinet – Modern Iskola (a produktumok a nyilvánosság elé kerülnek) Peter Petersen – jénai egyetemPeter Petersen – jénai egyetem (Jena ‑ Plan Iskola: reformpedagógiák szintézise – hagyományos órakeretek megszűntetése) Hartmut von Hentig Laboratóriumi IskolaHartmut von Hentig Laboratóriumi Iskola Tessedik Sámuel – közvetlenül hasznosítható gyakorlati ismeretek Nemesné Müller MártaNemesné Müller Márta – Családi Iskola, középpontban a tevékenység áll Hortobágyi KatalinHortobágyi Katalin : Projekt Kézikönyv 1991

20 20 A projektpedagógia kifejezést Magyarországon Dr. Poór Zoltán használta először, (Hegedűs, 2002)A projektpedagógia kifejezést Magyarországon Dr. Poór Zoltán használta először, (Hegedűs, 2002) Kárpáti AndreaKárpáti Andrea - vizuális kultúra tantárgy projektrendszerű vizsgáztatásának kidolgozása 1998 ‑ ban létrejött a Pedagógiai Projekt Társaság Kecskeméten ban tartotta IX. országos és II. nemzetközi konferenciáját.1998 ‑ ban létrejött a Pedagógiai Projekt Társaság Kecskeméten ban tartotta IX. országos és II. nemzetközi konferenciáját. Projektoktatás művelői

21 21 Alapfogalmak A projektpedagógia egy elméleti modell + gyakorlat kettőssége. A projektoktatás mindennek didaktikai megközelítése, egy tanulási-tanítási stratégia.A projektpedagógia egy elméleti modell + gyakorlat kettőssége. A projektoktatás mindennek didaktikai megközelítése, egy tanulási-tanítási stratégia. A mai uralkodó „prezentációs stratégiával szemben egy választási lehetőség.A mai uralkodó „prezentációs stratégiával szemben egy választási lehetőség. A prezentáció mesterségesen elválasztja az elméleti tudást a gyakorlati alkalmazástól, így nem az életre készít fel. Ezzel függ össze, hogy a gyakorlatban összetartozó tudáselemek tantárgyakra darabolódnak, így a tanuló fejében is különböző - átjárhatatlan - sémákban reprezentálódnak.A prezentáció mesterségesen elválasztja az elméleti tudást a gyakorlati alkalmazástól, így nem az életre készít fel. Ezzel függ össze, hogy a gyakorlatban összetartozó tudáselemek tantárgyakra darabolódnak, így a tanuló fejében is különböző - átjárhatatlan - sémákban reprezentálódnak.

22 22 Alapfogalmak Projekt: összetett, komplex feladat elvégzésének feltételeit, folyamatait meghatározó tevékenységProjekt: összetett, komplex feladat elvégzésének feltételeit, folyamatait meghatározó tevékenység Pedagógiai projekt: összetett, komplex, gyakran a mindennapi életből származó téma feldolgozá- si célokkal, feladatok meghatározásával, munkamenet megtervezésével, eredmények bemutatásával.Pedagógiai projekt: összetett, komplex, gyakran a mindennapi életből származó téma feldolgozá- si célokkal, feladatok meghatározásával, munkamenet megtervezésével, eredmények bemutatásával. –Kettős cél jellemzi: meghatározott végeredmény elérése; ugyanakkor a tevékenység folyamata is döntő –Megvalósítása önálló, páros, vagy csoportos tevékenység során történik – munkamegosztáson alapul (tanulás és kooperáció)

23 23 Alapfogalmak Az 5-12 éves korosztály számára a cél a tapasztalatszerzés, ebből fejlődik ki az elvont gondolkodás. Az emlékezet cselekvésekhez kapcsolódik. (Folyamatorientált projekt – az eredmény kevésbé látható előre)Az 5-12 éves korosztály számára a cél a tapasztalatszerzés, ebből fejlődik ki az elvont gondolkodás. Az emlékezet cselekvésekhez kapcsolódik. (Folyamatorientált projekt – az eredmény kevésbé látható előre) 12 éves korosztály felett a projekt a gondolkodás helyességét teszi kipróbálhatóvá. (eredményorientált projektek – definiált kezdeti célok)12 éves korosztály felett a projekt a gondolkodás helyességét teszi kipróbálhatóvá. (eredményorientált projektek – definiált kezdeti célok)

24 24 Kritériumok „A kiinduló pont a tanuló problémafelvető kérdése legyen, tervezés közösen történjék.„A kiinduló pont a tanuló problémafelvető kérdése legyen, tervezés közösen történjék. A projekt megoldása a tevékenységen keresztül kapcsolódjon a valóságos helyzetekhez.A projekt megoldása a tevékenységen keresztül kapcsolódjon a valóságos helyzetekhez. Adjon módot individualizált munkára.Adjon módot individualizált munkára. Adjon módot csoportmunkára.Adjon módot csoportmunkára. Kidolgozása összefüggő, hosszabb időtartamra nyúljon el.Kidolgozása összefüggő, hosszabb időtartamra nyúljon el. A cél az iskolán kívüli helyzet megismerésére vagy megváltoztatására vonatkozzék.A cél az iskolán kívüli helyzet megismerésére vagy megváltoztatására vonatkozzék.

25 25 Kritériumok Interdiszciplinaritás jellemezze.Interdiszciplinaritás jellemezze. A pedagógusok és a tanulók egyenrangú, ám különböző kompetenciákkal rendelkező partnerekként dolgozzanak együtt.A pedagógusok és a tanulók egyenrangú, ám különböző kompetenciákkal rendelkező partnerekként dolgozzanak együtt. A tanulók önállóan döntsenek, és legyenek felelősek saját döntéseikért.A tanulók önállóan döntsenek, és legyenek felelősek saját döntéseikért. A pedagógus vonuljon vissza szervező, tanácsadó funkcióba.A pedagógus vonuljon vissza szervező, tanácsadó funkcióba. A tanulók közötti kapcsolatok erősek, kommunikatívak legyenek.”A tanulók közötti kapcsolatok erősek, kommunikatívak legyenek.” M. Nádasi Mária: Projektoktatás (Gondolat kiadói Kör Budapest, 2003)

26 26 Kritériumok Projektorientált oktatás: a projektoktatás több- kevesebb ismérvét felvonultató forma. (A tanár határozza meg a témát, erőteljesebben részt vállal a feldolgozás folyamatában stb.)

27 27 Típusok, osztályozási szempontok Időtartama (projektszakasz – hagyományos órakeretek szétfeszítése)Időtartama (projektszakasz – hagyományos órakeretek szétfeszítése) –Kisprojekt (2-6 tanóra) –Közepes projektek (1-2 nap; legfeljebb egy hét (projekthét; témahét) –Nagyprojekt (több hét, illetve több intézmény bekapcsolódása a munkába) JellegeJellege –Folyamatorientált (5-12 éves korosztály) –Eredményorientált (13. életévtől)

28 28 Típusok, osztályozási szempontok Folyamatorientált (5-12 éves korosztályFolyamatorientált (5-12 éves korosztály –Egyszerű, konkrét, a folyamat kerül a középpontba, ismerős dolgok, az eredmény szinte nem látható előre, szakaszok spontán ötletek alapján, a közös munka a fontos, cél a tapasztalatszerzés, játékos Eredményorientált (13. életévtől)Eredményorientált (13. életévtől) –Távoli célok, összetett, elvont, komoly és céltudatos, jól definiált kezdeti célok, produktumok előállítása, a gondolkodás helyességét teszi kipróbálhatóvá

29 29 Típusok, osztályozási szempontok Témaválasztás módja :Témaválasztás módja : –Pedagógus hirdeti (kínálat), a gyerekek érdeklődése alapján, adott témára szerveződik, (tantárgyak, rendezvények) A téma alapján:A téma alapján: –Egy tantárgy / műveltségi terület anyaga, csak részben kapcsolható az anyaghoz, tantárgyközi, ill. a hétköznapi életből származó témák Megvalósulásának színtereMegvalósulásának színtere –Tanórai hagyományos környezet, nem hagyományos szervezésű iskolai környezetben, szakköri keret, erdei iskola, kirándulások, szaktáborok, más intézményekben Résztvevők száma (egyéni, kis-, és nagyobb csoportok)Résztvevők száma (egyéni, kis-, és nagyobb csoportok)

30 30 Típusok, osztályozási szempontok ProduktumaProduktuma –Tárgy –Modell –Írásmű –Plakát –Kiállítás –Előadás –Játék –Rendezvény, kirándulás

31 31 További jellemzők: Élményszerű megismerés – egyéni érdeklődés, sikerekÉlményszerű megismerés – egyéni érdeklődés, sikerek Tanulói önállóság – személyes kapcsolatok fejlesztéseTanulói önállóság – személyes kapcsolatok fejlesztése Tartalmi komplexitás (integráció)Tartalmi komplexitás (integráció) GyakorlatiasGyakorlatias Zárt és nyílt oktatás egyaránt jellemzi (döntő szava van a gyerekeknek fő kérdésekben – nem szabad senkit sem kihagyni)Zárt és nyílt oktatás egyaránt jellemzi (döntő szava van a gyerekeknek fő kérdésekben – nem szabad senkit sem kihagyni) A távlati cél a tanáré, az aktuális a diákéA távlati cél a tanáré, az aktuális a diáké Több elemében kapcsolódik az iskola előtti spontán tanuláshozTöbb elemében kapcsolódik az iskola előtti spontán tanuláshoz Tanulók, pedagógusok, szülők, felnőttek bevonásaTanulók, pedagógusok, szülők, felnőttek bevonása Szétfeszíti a tantárgyrendszer kereteitSzétfeszíti a tantárgyrendszer kereteit Frontális, kooperatív és egyéni munkaformákFrontális, kooperatív és egyéni munkaformák

32 32 További jellemzők: Kooperativitás:Kooperativitás: –Tárgyalásos tervezés –Munkamegosztás –Egymástól való tanulás (információs forrás és tanulási modell átvétele) –Tolerancia – más értékek szerint élők elfogadása, megértése Humanisztikus pedagógia:Humanisztikus pedagógia: –Önszabályzó tanulás –Egyéni célok egyéni ütemben, útvonalon, módon egyéni forrásokkal – önértékelés fontossága

33 33 Kooperáció az osztályteremben adatgyűjté s alkotás

34 34 További jellemzők: Természetes tanulási / megtapasztalási környezet biztosítása –A pedagógiai folyamatok kivitele az iskolán kívülre –A „külvilág” behozatala az iskolába –Nem didaktizált (autentikus) források és nem tanításra készült eszközök alkalmazása –Tantárgyközi / interdiszciplináris szemlélet megvalósulása Kommunikáció széles skálája (tanuló-tanuló, tanuló-pedagógus, tanuló-külső személyek

35 35 A tantárgyközi szemlélet Különféle tantárgyak / műveltségterületek témaköreinek, tevékenységformáinak integrálása –Minden érintett tantárgy / műveltségterület szakdidaktikájának / tantárgy-pedagógiájának alapelvei egyaránt érvényesülnek. –A tantárgyközi szemléletű pedagógiai folyamatok során az integrált tantárgyra / műveltségterületre jellemző eszközök alkalmazhatók.

36 36 További jellemzők – Módszerek A tanár és tanuló eljárásai a célok elérése érdekében, a projektoktatásnál nincsenek külön módszerek!A tanár és tanuló eljárásai a célok elérése érdekében, a projektoktatásnál nincsenek külön módszerek! –Előadás meghallgatása, rögzítése, megbeszélése –Interjú –Szerepjátékok –Szövegek önálló tanulmányozása, feldolgozása –Megfigyelés, Vita –Film elemzése, cikkek értelmezése –Kiállítás megtekintése –Munkakártyák a tanulói munka irányítására (megoldási algoritmusok, logikai térkép munkaszakasz időbeni menete, helyszíne, megoldás elvárt módja, stb.)

37 37 Magyarországról - angolul Idegen nyelv FöldrajzTörténelem(térképek)Rajz

38 38 Jelmezbál - angolul Étel- és italkészítés Idegen nyelv Háztartás-ismeretEgészségtan Élelmiszerek Konyhai eszközök

39 39 Projekt folyamata FOLYAMAT TERVEZÉS célok megfogalmazása Az elérést segítő feladatok meghatározása SZERVEZÉS Tárgyi Személyi feltételek KIVITELEZÉS Megvalósítás Ismeretátadás és Ismeretszerzés ELLENŐRZÉS A célok és megvalósítás megfeleltetése

40 40 Tervezés - Szervezés Előzetes ismeretek számbavételeElőzetes ismeretek számbavétele Részterületek – elágazások, téma kapcsolódásai (túlkínálat)Részterületek – elágazások, téma kapcsolódásai (túlkínálat) Lehetséges (névre szóló) munkamegosztás (felelősök) – tevékenységek átgondolásaLehetséges (névre szóló) munkamegosztás (felelősök) – tevékenységek átgondolása Források, helyszínek számbavételeForrások, helyszínek számbavétele A projekt tartalmi szerkezetének átgondolásaA projekt tartalmi szerkezetének átgondolása Multidiszciplináris vonatkozások átgondolásaMultidiszciplináris vonatkozások átgondolása Eszközök felméréseEszközök felmérése Logikai rendszer – folyamatterv készítéseLogikai rendszer – folyamatterv készítése

41 41 Tervezés - Szervezés Téma összekapcsolása az oktatás tartalmávalTéma összekapcsolása az oktatás tartalmával IdőtervezésIdőtervezés Az eredmények bemutatásának módjaAz eredmények bemutatásának módja Külső kapcsolatok (szülők, intézmények stb.) körének meghatározása, kapcsolattartás módjaKülső kapcsolatok (szülők, intézmények stb.) körének meghatározása, kapcsolattartás módja

42 42 Kivitelezés – tanári szerepek Párhuzamos egyéni, páros és csoportmunkák – a tanár megfigyel, irányít, naplót vezet a tevékenységekről;Párhuzamos egyéni, páros és csoportmunkák – a tanár megfigyel, irányít, naplót vezet a tevékenységekről; Tisztázódnak az együttműködés szabályai, konfliktusok megoldása – a tanuló is új oldaláról ismeri meg a tanártTisztázódnak az együttműködés szabályai, konfliktusok megoldása – a tanuló is új oldaláról ismeri meg a tanárt Tudáshiány esetén új ismeretek megszerzéseTudáshiány esetén új ismeretek megszerzése A pedagógusnak is vannak konkrét tartalmi feladatai a projektbenA pedagógusnak is vannak konkrét tartalmi feladatai a projektben A tanár: indirekt tanácsadó, folyamat katalizátora, időnként direkt beavatkozó, kézben tartja a projekt működési rendszerétA tanár: indirekt tanácsadó, folyamat katalizátora, időnként direkt beavatkozó, kézben tartja a projekt működési rendszerét

43 43 Eredmények bemutatása Külső bemutatás: kinek, milyen formában? – Motiváló hatásúKülső bemutatás: kinek, milyen formában? – Motiváló hatású Belső értékelés is kell:Belső értékelés is kell: –Milyen célokat ért el? –Mi tetszett és mi nem? –Milyenek a tapasztalatok a szervezési módokkal kapcsolatban? –Milyen körülmények nehezítették a munkát? –Produktumok sorsa rövid és hosszú távon?

44 44 Értékelés A produktumra és a folyamatra is vonatkoznia kell!A produktumra és a folyamatra is vonatkoznia kell! A tartalmak széles skálája miatt nem könnyű az értékelés, a produktumok összehasonlítása.A tartalmak széles skálája miatt nem könnyű az értékelés, a produktumok összehasonlítása. Vannak példák a produktumok osztályzattal történő értékelésére is.Vannak példák a produktumok osztályzattal történő értékelésére is. A globális értékelés veszélyes, kritériumok kellenek (zsűrizés)A globális értékelés veszélyes, kritériumok kellenek (zsűrizés)

45 45 középpontban a folyamatközéppontban a folyamat az egyes résztvevők szerepe, tevékenységük hatékonyságaaz egyes résztvevők szerepe, tevékenységük hatékonysága a pozitívumok megerősítésea pozitívumok megerősítése a javítható / javítandó folyamatelemek beazonosításaa javítható / javítandó folyamatelemek beazonosítása a tennivalók tartalmának, irányának, ütemezésének megtárgyalása, megtervezésea tennivalók tartalmának, irányának, ütemezésének megtárgyalása, megtervezése csoportos, egyéni, pedagógusi visszacsatoláscsoportos, egyéni, pedagógusi visszacsatolás Értékelés

46 46 Bevezetés – Célmeghatározás – téma megfogalmazása, témaválasztás indoklásaBevezetés – Célmeghatározás – téma megfogalmazása, témaválasztás indoklása Tartalom (mindennapi élet, tárgyi koncentrációk, a tanterv és a projekt kapcsolata témakörönként / tárgyanként)Tartalom (mindennapi élet, tárgyi koncentrációk, a tanterv és a projekt kapcsolata témakörönként / tárgyanként) Folyamat leírása, tervezés (gondolkodás fejlesztése, szociális és tanulási képességek elsajátítása; tapasztalás, adatok gyűjtése, feladatok, munkamegosztás) folyamatterv – hálóFolyamat leírása, tervezés (gondolkodás fejlesztése, szociális és tanulási képességek elsajátítása; tapasztalás, adatok gyűjtése, feladatok, munkamegosztás) folyamatterv – háló Tanulási környezet leírása (Informatika szerepe a folyamatban)Tanulási környezet leírása (Informatika szerepe a folyamatban) Módszerek bemutatása (kezdeményezés, együttműködés, felfedeztetés)Módszerek bemutatása (kezdeményezés, együttműködés, felfedeztetés) Projekttervezet elemei

47 47 EszközökEszközök Szervezési módok tervezése (egyéni, páros, csoportos)Szervezési módok tervezése (egyéni, páros, csoportos) Kivitelezés (elemzés, rendszerezés, kreatív, felfedező, kutató módszerek)Kivitelezés (elemzés, rendszerezés, kreatív, felfedező, kutató módszerek) Eredménye (alkotás), bemutatás módjaEredménye (alkotás), bemutatás módja Témák pl.: önismeret, táplálkozás, napirend, mozgás, tánc, példaképek, jeles napok, hagyományok, mesterségek, újság, sziget, évszakok,

48 48 Források SLIGO projekt A projektmódszerről szóló cikkek Informatika oktatási alkalmazásai A projektérettségi


Letölteni ppt "1 Projektpedagógia. 2 „A magyar oktatás jelenleg olyan tudásanyagot ad át, amelyet a diákok csak egy bizonyos típusú feladatcsoport megoldására tudnak."

Hasonló előadás


Google Hirdetések