Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A személyiség sportvonatkozású képesség rendszere Mozgás- cselekvés Ösztönös, reflex, természetes, kreált Kondicionális képességek Koordinációs képességek.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A személyiség sportvonatkozású képesség rendszere Mozgás- cselekvés Ösztönös, reflex, természetes, kreált Kondicionális képességek Koordinációs képességek."— Előadás másolata:

1 A személyiség sportvonatkozású képesség rendszere Mozgás- cselekvés Ösztönös, reflex, természetes, kreált Kondicionális képességek Koordinációs képességek Kognitív képességek Emocionális képességek Erő, gyorsaság állóképesség Mozgástanulás, Szabályozás, átállítás Észlelés, döntés, szelektálás, integrálás Funkció öröm, félelem, fegyelem, beállítódás

2 Erőkifejtés Biológiai háttere, megjelenési formái és a fejlesztés módszerei

3 Az erő-fizikai mennyiség, az erő hatása, illetve az erőkifejtés mozgásállapot változást eredményez Élettelen világban – erőhatás Élővilágban – erőkifejtés Emberi szervezetben háromféle izom fajtát különböztetünk meg: Simaizom – belső szervekben Simaizom – belső szervekben Szívizom – a szív saját izomzata Szívizom – a szív saját izomzata

4 Harántcsíkolt izom – a mozgatórendszer izomzata (250db) Harántcsíkolt izom – a mozgatórendszer izomzata (250db) akaratlagos összehúzódásra képes az alkotó akaratlagos összehúzódásra képes az alkotó részek (miozin, aktin fehérje szálak), részek (miozin, aktin fehérje szálak), egymásmelletti elcsúszása eredményeként egymásmelletti elcsúszása eredményeként Izomerő – a külső erők és a mozgás közben fellépő ellenállások legyőzésének képessége, az izomzat aktív erőkifejtése segítségével

5 Az izomerő nagysága függ: 1. Az izom rostlefutásától – egyenes lefutású -egyszer tollazott, tollszerű (unipennalis) lefutású -egyszer tollazott, tollszerű (unipennalis) lefutású -kétszer tollazott, kettős tollszerű (bipennalis) -kétszer tollazott, kettős tollszerű (bipennalis) meghatározza az izom összehúzódásának mértékét (hosszát) meghatározza az izom összehúzódásának mértékét (hosszát) 2. Az izom keresztmetszetétől: egyenesen arányos az erőkifejtés nagyságával

6 3. Az izom rostösszetételétől – gyors típusú rost, fehér színű - lassú típusú rost, vörös színű területének - lassú típusú rost, vörös színű területének aránya aránya Az emberi izomzatban minkét típusú rost megtalálható, de annak százalékos összetétele az egyénre jellemző. Az összetételt izombiopsziával lehet vizsgálni. Az emberi izomzatban minkét típusú rost megtalálható, de annak százalékos összetétele az egyénre jellemző. Az összetételt izombiopsziával lehet vizsgálni.

7 A fehérizom (gyors izomrost): A fehérizom (gyors izomrost): - főleg felületi elhelyezkedésű - működése során az idegimpulzusok sűrűsége kb. 100/s - kontrakciós (összehúzódás) ideje rövidebb - a glikolitikus enzimek aktivitása nagy - gyors relaxáció jellemzi

8 A vörös izom (lassú izomrost): A vörös izom (lassú izomrost): - mélyebb elhelyezkedés, testtartás biztosítása - az idegimpulzusok sűrűsége 5-10 impulzus/s - az oxidációs rendszer nagy aktivitású - sok a mitokondrium - dús kapilláris hálózat

9 4. A beidegzés nagyságától – 1 idegrost hány izomrostot irányít (szemizom 1:2, farizom 1:600) 5. Az izomrostok szinkronitásától – agonista, antagonista izmok működése mozgástanulás folyamán jól érzékelhető mozgástanulás folyamán jól érzékelhető 6. Izmok energiaellátásától – működési ökonómia

10 Az izom működhet: 1. Statikus (izometriás) módon – az izom munkamódjának az a statikus fajtája, amelynél az izom feszülés alatt az izomrost hossza állandó marad (elmozdulás nincs), csak a feszülés mértéke változik 2. Dinamikus (izotóniás) módon

11 a) Koncentrikus erő – az izom dinamikus munkamódjának az a fajtája, amelyet olyan terheléssel szemben fejt ki, amelyet képes megmozgatni, legyőzni maximális mértéke 10-15%-kal alacsonyabb az izometrikus maximális erőnél (anizometriás koncentrikus)

12 b) Excentrikus erő – akkor lép fel, amikor az akaratlagosan maximálisan összehúzódott izom a munka irányával ellentétesen, utánaengedő módon megnyúlik c) Anizometrikus excentrikus (nyúlás) – izometrikus (feszülés) – anizometrikus koncentrikus (összehúzódás) = reaktív erő d) Izokinetikus – a munka egész során azonos erőkifejtés (műszerrel lehet beállítani) (műszerrel lehet beállítani)

13 Statikus (izometriás) erőkifejtés jellemzése Eredés, tapadás távolsága nem változik Eredés, tapadás távolsága nem változik Izomhossz állandó Izomhossz állandó Belső erő = < külső erő (ha nyugalomban van a külső erő) Belső erő = < külső erő (ha nyugalomban van a külső erő) Feszülés állandó - változó Feszülés állandó - változó Gyors keresztmetszet növekedés Gyors keresztmetszet növekedés Főleg sérülés után és a testtartó izmok erőnövekedésekor Főleg sérülés után és a testtartó izmok erőnövekedésekor

14 Dinamikus erőkifejtés jellemzése Eredés, tapadás távolsága változik Eredés, tapadás távolsága változik Izomhossz változó Izomhossz változó Belső erő <> külső erő Belső erő <> külső erő Feszülés állandó vagy változó Feszülés állandó vagy változó Izomtömeg lassabban nő Izomtömeg lassabban nő A sportban mozgást végző izmok A sportban mozgást végző izmok Az izom tulajdonságai javulnak Az izom tulajdonságai javulnak

15 Az ellenállás nagysága szerint osztályozva megkülönböztetünk: - Maximális erő – azt a legnagyobb erőkifejtést nevezzük, amire az izom-ideg rendszer maximális mennyiségű működési egység bekapcsolásával, maximális akaratlagos összehúzódással képes - dinamikus - statikus

16 Gyorserő - Gyorserő - – viszonylag nagy ellenállások magas kontrakciós gyorsasággal való leküzdését nevezzük - Vágtaerő- kitámasztás, - ugróerő- irányváltoztatás - Dobóerő- fékezés stb. - lövőerő - ütőerő

17 - Erőállóképesség – a nagy ellenállású, hosszan tartó erőkifejtéseknél a szervezet fáradással szembeni ellenállóképessége vágtaerőállóképesség vágtaerőállóképesség ugróerőállóképesség ugróerőállóképesség dobóerőállóképesség dobóerőállóképesség lövőerőállóképesség lövőerőállóképesség ütőerőállóképesség ütőerőállóképesség

18 A testtömeghez való viszony szerint megkülönböztetünk - Abszolút erőt – annak az erőkifejtésnek a nagysága, amelyre a versenyző testtömegétől függetlenül képes (szkander, kézilabda, abszolút kategóriák stb.) - Relatív erő – a testtömeghez viszonyított erőkifejtés nagysága max erő / testtömeg (a testtömeg nő a relatív erő csökken) max erő / testtömeg (a testtömeg nő a relatív erő csökken)

19 Erőfejlesztés Általános erőfejlesztés – fiatalkorban, fontos a testtartást fenntartó izmok erősítése Általános erőfejlesztés – fiatalkorban, fontos a testtartást fenntartó izmok erősítése - testtömeg gyarapodást is eredményez a későbbiekben - testtömeg gyarapodást is eredményez a későbbiekben Speciális erőfejlesztés szükséges A sportág által megkívánt izomcsoportok a sportág által megkívánt módon történő fejlesztése

20 Erőtípus Terhelés % IsmétlésSzériaszámPihenőidő F max F gyors F állókép > Az adott mozgásformában elért maximális teljesítményhez kell a terhelés %-t megadni.

21 Módszerek: 1. Gimnasztika – erőfejlesztő gyakorlatok saját testsúllyal és különböző szerekkel, hatása: lehet általános és speciális (sok sportoló egy időben történő foglalkoztatása 2. Köredzés – váltott izomcsoportra kialakított feladatok, mindig más izomcsoportot foglalkoztat, hatása: általános és speciális (sok sportoló egy időben történő foglalkoztatása, de az egyéni terhelés nehezen megoldható)

22 3. Súlyzós, erőgépes edzés – egyéni terhelés megoldható, élversenyzőknél pl. Maximális koncentrikus módszer – 5x1x100% 5perc pihenő Klasszikus body building módszer – 3-5x15- 20x60-70% pihenő 3perc Növekvő terhelések módszere – 10x80%, 7x85%, 5x90% pihenő 5perc

23 4. Speciális erőedzések A sportágra jellemző mozgások végrehajtása nehezített körülmények között

24 Erőedzés-életkori jellemzők A fejlődés, érés korában az erőfejlesztő módszerek csak jelentős megkötésekkel alkalmazhatóak – ez a 10-16/18 éves kor A fejlődés, érés korában az erőfejlesztő módszerek csak jelentős megkötésekkel alkalmazhatóak – ez a 10-16/18 éves kor 15 éves kor előtt súlyzós erő fejlesztést nem szabad alkalmazni! 15 éves kor előtt súlyzós erő fejlesztést nem szabad alkalmazni! A rendszeres sportolás megkezdésétől sokoldalú általános gyakorlattal és a sportági technika végrehajtásával célszerű az erőt fejleszteni. Az erőfejlesztő gyakorlatok technikája terhelés nélkül oktatható. A rendszeres sportolás megkezdésétől sokoldalú általános gyakorlattal és a sportági technika végrehajtásával célszerű az erőt fejleszteni. Az erőfejlesztő gyakorlatok technikája terhelés nélkül oktatható.

25 Az erőfejlesztő edzés megkezdése és heti gyakorisága korcsoportonként Erőfajták év év év év Max erő 1x1-2x3-4x Gyorserő1-2x2-3x3-4x4-5x Erőálló-képesség1-2x2-3x3-4x Speciáliserő1-2x2-3x

26 Erőfejlesztés nagysága a nemek viszonylatában: a) 12 éves korig nincs jelentős különbség, az erőkifejtés nagysága párhuzamosan változik b) 12 éves kor után a hormonális rendszer változása az erőkifejtés nagyságában is változást eredményez Fiúk – tesztoszteron növekedés-izomfejlődést segíti Lányok – ösztrogén hormon-zsírpárnák növekedését segíti A nők sohasem lesznek képesek ffi telj. elérésére!

27 Erőfejlesztés szabályai: a) bemelegítés-a szervezet felkészítése a terhelésre, sérülés veszély csökkentése b) Pihent állapotban, ez az edzés fő része! c) Edzőpárok kialakítása javasolt d) Befejezés után nyújtás e) Nem kampány! Gyors felfutás, gyors leépülés


Letölteni ppt "A személyiség sportvonatkozású képesség rendszere Mozgás- cselekvés Ösztönös, reflex, természetes, kreált Kondicionális képességek Koordinációs képességek."

Hasonló előadás


Google Hirdetések