Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A sebesség mértékegysége Mozgástan Sebesség sebesség a megtett út hossza az út megtételéhez szükséges idő.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A sebesség mértékegysége Mozgástan Sebesség sebesség a megtett út hossza az út megtételéhez szükséges idő."— Előadás másolata:

1 a sebesség mértékegysége Mozgástan Sebesség sebesség a megtett út hossza az út megtételéhez szükséges idő

2 a gyorsulás mértékegysége Gyorsulás a sebesség megváltozásához szükséges idő gyorsulás sebességkülönbség

3 féktávolság = reakció út + fékút reakció idő = emberi cselekvés ideje + fék késedelmi ideje Féktávolság és a fékút reakció út = a reakció idő alatt megtett távolság fékút = a fékhatás kialakulásától a teljes megállásig megtett távolság

4 A villamos fékútja

5 A gépkocsi fékútja

6 Az akadály előtt 50 km/h sebességről vészfékezéssel éppen meg tudja állítani a járművét. Ha csak 40 km/h sebességgel haladna már az intenzív fékezés, ha 30 km/h sebességgel haladna, az üzemi fékezés is elegendő lenne a megálláshoz. A sebesség csökkentésével pedig "tartalékot" is képez.

7 Forgó mozgás periódus idő fordulatszám mértékegysége A villamos különböző berendezései – vasúti kerékpár, fogaskerék-áttétel, vontatómotor forgórésze – forgó mozgást végeznek. (példa)

8 Áttétel vagy módosítás n1n1 n2n2 Z1Z1 Z2Z2 hajtott fogaskerék hajtó fogaskerék

9 hajtott fogaskerék fogszáma áttétel (módosítás) hajtott tengely fordulatszáma hajtó tengely fordulatszáma hajtó fogaskerék fogszáma

10 2. rész vége

11 A mozgás jellemezhető annak gyorsaságával, amit a sebességgel fejezünk ki, illetve a mozgás során megtett út vonalvezetésével. Ez utóbbi alapján egyenes és görbe vonalú mozgásról beszélhetünk. Minél rövidebb idő alatt minél nagyobb távolságokat teszünk meg, a mozgás gyorsasága – sebesség – annál nagyobb lesz. Ha azonos idő alatt azonos hosszúságú utakat teszünk meg, a sebességünk állandó, a mozgásunk egyenletes. A gyakorlatban azonban a sebesség majdnem mindig változik, a mozgásunk tehát változó. A „t” időpillanathoz tartozó pillanatnyi sebességet inkább mérni lehet a sebességmérő műszerrel. A változó mozgás jellemzésére használatos az átlagsebesség, ami kifejezi, hogy egyenletes mozgással ugyanakkora távolságot, azonos idő alatt, mekkora sebességgel lehet megtenni.

12 Ha a sebesség időben növekszik gyorsuló, ha csökken, akkor lassuló mozgásról beszélünk. A sebesség időbeni változását a gyorsulással fejezzük ki.

13 A féktávolság a veszély észlelésétől a teljes megállásig megtett út hossza. A fékút a fékezés kezdetétől a teljes megállásig megtett út hossza. A reakció út a reakció idő alatt megtett út hossza. A reakció idő az emberi cselekvés és a fékberendezés működésbe lépésének ideje.

14 Azonos reakció út mellett a gumikerekű jármű 23 méterrel előbb áll meg, mint a villamos.

15 A görbe vonalú mozgás egyik speciális esete a körmozgás. A körmozgást végző test mozgása is jellemezhető a mozgás gyorsaságára jellemző fizikai mennyiséggel, a sebességgel. Azonban körmozgásnál megkülönböztetjük a kerületi- és a szögsebességet. Ennek a két fizikai mennyiségnek a megkülönböztetéséhez és megértéséhez meg kell ismerni a fordulatszám és a periódus idő fogalmát. A fordulatszám azt fejezi ki, hogy egységnyi idő (1 másodperc, vagy 1 perc) alatt hányszor fordul körbe (teszi meg a 360 o -os fordulatot) a test. A periódus idő az 1 körfordulat (360 o ) megtételéhez szükséges idő.

16 Vegyünk egy példát. A traktor első két kereke kisebb átmérőjű és látszólag gyorsabban forog, mint a hátsó két kereke, de mégis együtt haladnak a traktorral. Az első kerekek fordulatszáma nagyobb, tehát a szögelfordulása, így a szögsebessége (ω) nagyobb, mint a hátsó kerekeké. Viszont a kerekek által a vízszintesben befutott út hossza – időben – azonos, mert amíg a gyorsabban forgó kerék 1 fordulat alatt a kerületéből adódóan kisebb, addig a lassabban forgó, de nagyobb kerületű kerék hosszabb utat tesz meg. A két első és két hátsó kerék kerületi sebessége (v) azonos.

17 A gyakorlatban az erőátvitel megoldásakor, a szíj- vagy fogaskerék-hajtásoknál a forgó szerkezetek átmérője, vagy a fogaskerekek fogszáma eltérő. Ennek következménye az átvitt erő módosítása. Ennek mértéke a hajtott és a hajtó tengely fordulatszámának arányától függ. Ha m 1 akkor nő.

18 Az áttétel (módosítás) számításakor abból kell kiindulni, hogy a két szerkezet (pl. fogaskerék) kerületi sebessége azonos. Fogaskerekek esetében az átmérő (d) helyett, a fogaskerék fogszámát (Z) vesszük figyelembe.


Letölteni ppt "A sebesség mértékegysége Mozgástan Sebesség sebesség a megtett út hossza az út megtételéhez szükséges idő."

Hasonló előadás


Google Hirdetések