Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Külön könyvvizsgálói jelentés Felügyeleti tapasztalatok Somogyvári Sándorné 2008. november 24.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Külön könyvvizsgálói jelentés Felügyeleti tapasztalatok Somogyvári Sándorné 2008. november 24."— Előadás másolata:

1 Külön könyvvizsgálói jelentés Felügyeleti tapasztalatok Somogyvári Sándorné november 24.

2 2 Általános összefoglaló év végén 34 részvénytársaság és 5 nagyegyesület (együtt: biztosítók) működött a magyar biztosítási piacon. Ezek közül egy Biztosító 2008-ban még nem rendelkezett tevékenységi engedéllyel Az egyesületek esetében 300 millió Ft éves díjbevétel alatt a jogszabály nem írja elő az éves beszámoló auditálását, és ennek következtében egy egyesület nem bízott meg könyvvizsgálót beszámolójának minősítésére.

3 3 Általános összefoglaló A biztosítók könyvvizsgálójának az éves beszámolók könyvvizsgálati jelentésétől különálló, a jogszabály által előírt tartalommal külön kiegészítő jelentést (továbbiakban Kiegészítő jelentés) kell készítenie a 2005-ös beszámolói évtől kezdődően Ezt legkésőbb május 31-ig meg kell küldenie az igazgatóságnak, az ügyvezetőnek, a felügyelő bizottság elnökének, valamint a Felügyeletnek.

4 4 Általános összefoglaló Kettő könyvvizsgáló kivételével valamennyi részvénytársaság megküldte a jogszabály által meghatározott időben a Felügyelet részére a Kiegészítő jelentést a Felügyelet július 13-án – e tárgyban – levelet írt az érintett könyvvizsgálóknak és biztosítóknak

5 5 Általános összefoglaló Az egyik könyvvizsgáló társaság a saját gyakorlatától eltérően, de az elmúlt években tapasztaltakhoz hasonlóan az éves (normál) könyvvizsgálatot követően elkészített úgynevezett hosszú jelentésébe illesztette bele (jól elkülönített módon) a Kiegészítő jelentésnek megfelelő tartalmú Kiegészítő jelentését

6 6 Általános összefoglaló A felügyelet álláspontja, hogy bár a jogszabályi kötelezés a könyvvizsgálókra vonatkozik, azonban a (szerződéses) megállapodási kötelezettség létrehozása, annak kezdeményezési felelőssége természetszerűen a Biztosítókat terheli

7 7 Általános összefoglaló A Kiegészítő jelentés tartalmát általánosságban a Bit 151. § (5), (7) és (8) bekezdése szabályozza, a 151. § (6) bekezdésének első fele pedig pontosítja, hogy ezen bekezdésekre vonatkozóan a könyvvizsgálóknak a megállapításaikat rögzíteniük kell. Ezen túlmenően a Felügyelet Felügyeleti Tanácsa és a Magyar Könyvvizsgálói Kamara közös ajánlást (10/2006. – XI. 30.) adott ki a Kiegészítő jelentés szerkezetéről és tartalmáról (továbbiakban: Ajánlás).

8 8 Általános összefoglaló Összefoglalónk célja annak megítélése, hogy a Kiegészítő jelentés szerkezete, tartalma, pontossága illetve teljes körűsége mennyire felel meg a jogszabályi előírásoknak, valamint az Ajánlásnak

9 9 Általános összefoglaló A Felügyelet álláspontja szerint a jogszabályi előírásból (Bit §. (6) bekezdés első fele) egyértelműen kiolvasható az a jogalkotói szándék, amely szerint elsősorban a könyvvizsgálói értékítélet, vélemény, minősítés miatt szükséges a Kiegészítő jelentést elkészíteni, Amennyiben a beszámolóból, illetve annak kiegészítő mellékletéből is kiolvasható lenne az adott információ abban az esetben is szükséges a Kiegészítő jelentésben a könyvvizsgálói minősítést megfogalmazni

10 10 Általános összefoglaló Az Ajánlásban megfogalmazott Kiegészítő jelentés szerkezete leképezi a hivatkozott jogszabályi helyen megfogalmazott főbb tartalmi elvárásokat. összefoglalónk is ezen fejezeti megbontás szerint készült el, amelyben részleteztük a pozitív, illetve negatív tapasztalatainkat

11 11 Kiegészítő jelentések áttekintése Kiegészítő jelentések felépítése követi az Ajánlásban foglaltakat, az Ajánlásban található szerkezetet. A Kiegészítő jelentések közel felénél nem említi a könyvvizsgáló, hogy annak elkészítésekor figyelembe vett-e a Felügyelet által kiadott ajánlásokat, irányelveket, módszertani útmutatókat.

12 12 Kiegészítő jelentések áttekintése A Kiegészítő jelentések alapvetően nem rögzítik azt, hogy a könyvvizsgálat során a „jelentősség” és a „lényegesség” fogalmát miként, milyen szakmai előírások figyelembe vételével határozta meg a könyvvizsgáló a munkája során A Kiegészítő jelentések többsége kitér arra, hogy a könyvvizsgálat során készült-e vezetői levél

13 13 A szavatoló tőke, a tőkeszükségletre vonatkozó szabályok betartásának, a szavatoló tőke számítások helyességének vizsgálata A vizsgálat során jelentős hangsúlyt fektettünk arra, hogy a könyvvizsgálók miképpen nyilatkoznak a szavatoló tőke pontosságáról és megalapozottságáról Általánosságban megállapítható, hogy a Kiegészítő jelentések ezen része – néhány kivételtől eltekintve – alapvetően megfelelt a jogszabályokban és az Ajánlásban szereplő vizsgálati tényezőknek

14 14 A szavatoló tőke, a tőkeszükségletre vonatkozó szabályok betartásának, a szavatoló tőke számítások helyességének vizsgálata A könyvvizsgálók elvégezték a biztonsági tőke szabályok teljesülésének, a szavatoló tőke szükséglet és a rendelkezésre álló szavatoló tőke szükséglet számításának vizsgálatát Ez alól kivétel: kettő társaság az egyik arra hivatkozva, hogy a Biztosító május 15-ig tartó tevékenységi engedély felfüggesztés miatt nem kellett teljesítenie a szavatoló tőke és a minimális biztonsági tőkeszintnek való megfelelést A másik esetben indoklás nélkül nem tért ki a rendelkezésre álló szavatoló tőke szükséglet számításának a véleményezésére

15 15 A szavatoló tőke, a tőkeszükségletre vonatkozó szabályok betartásának, a szavatoló tőke számítások helyességének vizsgálata Szükséges megemlíteni, hogy kettő könyvvizsgáló társaság Kiegészítő jelentéseinek a többségéből hiányzik annak értékelése, hogy a nem realizált tételek jelentős hatással bírnak-e a biztosítók szavatoló tőke helyzetére. Ez jelentős súlyú hiányosságnak tekinthető, különösen a pénzügyi és gazdasági válságra tekintettel, mivel egyes biztosítóknál jelentős mértékű a csendes tartalék értéke.

16 16 A szavatoló tőke, a tőkeszükségletre vonatkozó szabályok betartásának, a szavatoló tőke számítások helyességének vizsgálata Több Biztosítót vizsgáló könyvvizsgáló társaság nem tért ki a biztosítók rendelkezésre álló szavatoló tőkéjének számítására vonatkozó szabályok betartásának vizsgálata során az összevont felügyelet alá tartozó biztosítókra vonatkozó jogszabályi előírásokra (Bit §-ai).

17 17 Az eredményes, megbízható és független tulajdonlásra, valamint prudens működésre vonatkozó jogszabályok és a felügyeleti határozatok érvényesülése Sem a jogszabály, sem az Ajánlás nem összegzi, hogy mely jogszabályokat, jogszabályi helyeket kell a megfogalmazottak alatt érteni, illetőleg melyek azok, amelyekre kiemelten kell figyelni a vizsgálat során, mintegy a vizsgálati prioritást is megadva Ezen kívül megjegyezendő, hogy az érintett jogszabályi előírások egy része nem egzakt követelményeket tartalmaz, hanem általános normákat fogalmaz meg Ajánlás viszont megfogalmaz bizonyos „minimális elvárásokat”

18 18 Az eredményes, megbízható és független tulajdonlásra, valamint prudens működésre vonatkozó jogszabályok és a felügyeleti határozatok érvényesülése A Kiegészítő jelentésben kétféleképpen nyilvánult meg: Egyrészt az idézet jogszabályi részben, illetve az Ajánlásban megfogalmazott vizsgálati szempontok szerinti minősítés formájában, másrészt a vizsgálatban a könyvvizsgáló tudomására jutó lényeges információk – Ajánlás szerkezete szerint rendezett – bemutatása, leírása révén.

19 19 Az eredményes, megbízható és független tulajdonlásra, valamint prudens működésre vonatkozó jogszabályok és a felügyeleti határozatok érvényesülése Általánosságban megállapítható, hogy a könyvvizsgálók többsége az Ajánlásnak megfelelő szerkezetben, és tartalommal fogalmazta meg e megállapításait. Kivételt jelent egy könyvvizsgáló és néhány Kiegészítő jelentés

20 20 Az eredményes, megbízható és független tulajdonlásra, valamint prudens működésre vonatkozó jogszabályok és a felügyeleti határozatok érvényesülése Egy könyvvizsgálói társaság nem említette meg az általa készített Kiegészítő jelentésekben azt, hogy a biztosítók a tevékenységük során vállaltak-e nagykockázatokat. Továbbá nem tért ki arra, hogy jutott-e tudomására olyan információ, tétel, amely a vizsgált biztosító jövőbeni biztonságos működését, jövedelmezőségét veszélyezteti. Ez esetben jelentős hangsúlyt kap a vizsgálat azon szempontja, mely szerint a nemleges állításnak is információértéke van.

21 21 Az eredményes, megbízható és független tulajdonlásra, valamint prudens működésre vonatkozó jogszabályok és a felügyeleti határozatok érvényesülése A könyvvizsgálók ebben a részben az Ajánlásnak megfelelően értékelték a Biztosítók tőkehelyzetét bár az egyik könyvvizsgáló társaság esetében az értékelés helyett táblázatos formában mutatta be a tőkeadatokat Kiegészítő jelentések e részének részletes áttekintése során megállapításra került: Egy Biztosító esetében a jogszabály által előírt vizsgálat eredménye rendkívül hiányos ez abban a tekintetben mindenképpen különös, hogy a csoportba tartozó másik két biztosító könyvvizsgálója ugyan az a társaság és a csoport többi tagjánál ilyen mértékű hiányosság nem volt tapasztható.

22 22 A folyamatos nyilvántartási, adatfeldolgozási, adatszolgáltatási rendszer megfelelőségének értékelése E témának a megítélése tág teret enged a véleményalkotónak, és így az előző ponthoz hasonlóan ebben az esetben is alapvetően szubjektívek a vizsgálati szempontok, így azok súlya, mértéke, illetve a róluk megfogalmazott megállapítások is erősen általánosak lehetnek. A Felügyelet is a munkája során ténylegesen csak a szélsőségesen gyenge informatikai háttér, illetve folyamatjellegű kontrollproblémák esetén él az ilyen jellegű hiányosságok határozatba emelésének a lehetőségével.

23 23 A folyamatos nyilvántartási, adatfeldolgozási, adatszolgáltatási rendszer megfelelőségének értékelése Az Ajánlásban megfogalmazott minimális követelmények között szerepel – jogszabályi előírás kiegészítéseként – az adatszolgáltatások számviteli szempontú és a teljesség ellenőrzését is magában foglaló vizsgálata E rész optimális esetben kiváló lehetőséget nyújt a Felügyeletnek a vizsgált területről tájékozódni, mivel a nyilvántartási, adatfeldolgozási és adatszolgáltatási rendszer megfelelőségéről csupán a helyszíni vizsgálatokon lehet tapasztalatokat, információt szerezni.

24 24 A folyamatos nyilvántartási, adatfeldolgozási, adatszolgáltatási rendszer megfelelőségének értékelése a könyvvizsgálók is évről évre egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az informatikai rendszerek, az informatikai folyamatok felmérésére, vizsgálatára, ellenőrzésére, megítélésük szerint is az informatikai rendszerek komplexitása, nyilvántartási-, adatfeldolgozási- és adatszolgáltatási biztonsága, átláthatósága kiemelten fontos működési tényező.

25 25 A folyamatos nyilvántartási, adatfeldolgozási, adatszolgáltatási rendszer megfelelőségének értékelése Ennek tudtuk be, hogy a Kiegészítő jelentés e részében a könyvvizsgálók nagy terjedelemben, leíró jelleggel tájékoztatják a Felügyeletet az informatikai háttér megfelelőségéről. A könyvvizsgálók többségében törekedtek az Ajánlásban megfogalmazott szempontok szerint vizsgálni, illetve a Kiegészítő jelentések ezen részét az itt rögzített szerkezetben megírni, azonban a biztosítói piacon az informatikai területen tapasztalható közismert hiányosságok következtében a könyvvizsgálók egy része az informatikai helyzet részletes leírását vállalta.

26 26 A folyamatos nyilvántartási, adatfeldolgozási, adatszolgáltatási rendszer megfelelőségének értékelése Az Ajánlásban foglaltakon túl a könyvvizsgálók egy része röviden említést tett az informatikai területeken folytatott belső ellenőrzésekről, illetve azok eredményéről is. Általánosságban megállapítható, hogy a könyvvizsgálók a jogszabályi előírásra épülő Ajánlásnak megfelelő szerkezetben, és tartalommal fogalmazzák meg e vizsgálati területre vonatkozó megállapításaikat. Kivételt jelent egy könyvvizsgáló és néhány Kiegészítő jelentés, amelyek különböző mértékű hiányosságokkal készültek el.

27 27 A folyamatos nyilvántartási, adatfeldolgozási, adatszolgáltatási rendszer megfelelőségének értékelése A z egyik könyvvizsgáló - mindkét általa auditált biztosító esetében - (2007) informatikai auditot végeztetett el, amelynek jelentését emelte be a Kiegészítő jelentésének ezen részébe Azóta újabb auditot nem végeztetett, így rendkívül szűkszavúan, súlytalan tartalommal szerepel néhány sor ennél a résznél mindkét biztosító esetében.

28 28 A folyamatos nyilvántartási, adatfeldolgozási, adatszolgáltatási rendszer megfelelőségének értékelése Egy Kiegészítő jelentés e része jelentős mértékben hiányos. A könyvvizsgáló többek között nem értékelte a Biztosító állomány-, tartalék-, eszköznyilvántartó rendszerét, nem fogalmazott meg véleményt a Biztosító jogosultsági rendszerének szabályozottságáról, illetve annak betartásáról. Egyik társaság nem foglalkozik a jogosultsági rendszer dokumentáltságával, szabályozottságával és a belső szabályozások betartásával.

29 29 A folyamatos nyilvántartási, adatfeldolgozási, adatszolgáltatási rendszer megfelelőségének értékelése Az egyes Kiegészítő jelentések e részének áttekintése során megállapításra került, hogy a Csoport három tagjának a könyvvizsgálója, egyik biztosító esetében sem értékelte a tartalék-nyilvántartó rendszert. Az állomány- és eszköznyilvántartást is csak a Csoport egyik tagja esetében a Kiegészítő jelentésében értékelte, a másik kettő csoporttag Biztosító esetében nem végzett értékelést.

30 30 A folyamatos nyilvántartási, adatfeldolgozási, adatszolgáltatási rendszer megfelelőségének értékelése Kettő könyvvizsgáló társaság ( több Biztosító könyvvizsgálatát is ellátják, de egy-egy Biztosító esetében) Kiegészítő jelentésében nem tértek ki a könyvvizsgálat szempontjából jelentősnek ítélt nyilvántartási, adatfeldolgozási, adatátviteli rendszerek és folyamatok átláthatóságára, dokumentáltságára, ellenőrzöttségére.

31 31 Az ellenőrzési rendszerek működésének értékelése A korábbi két vizsgálati szemponthoz hasonlóan az Ajánlás röviden, de lényegre törő módon megfogalmaz olyan vizsgálati szempontokat a könyvvizsgálók részére, amelyek a biztosító méretétől (létszám, díjbevétel), jellegétől (kompozit / élet / nem- élet, régen alapított / újabb alapítású) függetlenül fontosak egy biztosító ellenőrzési rendszerének megítéléséhez. Az Ajánlásban foglaltakon túl a Kiegészítő jelentések e részébe számos esetben belefoglalták a könyvvizsgálók az ellenőrzések technikai és humán hátterének a leírását, az ellenőrzési terv készítésének a körülményeit, szempontjait, a jelentési rendszer konkrét, részletes bemutatását, a jelentések feldolgozásának, nyilvántartásának, összesítésének a módját.

32 32 Az ellenőrzési rendszerek működésének értékelése Általánosságban megállapítható, hogy a könyvvizsgálók az Ajánlásnak megfelelő szerkezetben, és tartalommal fogalmazzák meg e vizsgálati területre vonatkozó megállapításaikat. Ez alól kivételt képez kettő könyvvizsgáló, amelyeknél megfelelő mennyiségű, minőségű információt nem tartalmazó, értékelést is nélkülöző szöveget tartalmaz a Kiegészítő jelentések e része.

33 33 Az ellenőrzési rendszerek működésének értékelése Egyik esetében a jelentés minősítéseket, értékeléseket egyáltalán nem tartalmaz, a leírtaknak valós tájékoztató, informatív jellege nincs (kivétel a 2008-as belső ellenőrzési vizsgálatok témaköreinek felsorolása). A könyvvizsgáló láthatóan nem vette figyelembe az Ajánlásban megfogalmazottakat, de a jogszabályi általános elvárásoknak sem fel meg ez a rész.

34 34 Az ellenőrzési rendszerek működésének értékelése A másik könyvvizsgáló a Kiegészítő jelentéseinek a többségében nem véleményezte a döntési jogkörök és hatáskörök, a vezetői és a folyamatba épített ellenőrzés szabályozottságát, és ennek hatékonyságát. Ezen túlmenően nem tért ki a Kiegészítő jelentés e része a belső ellenőrzési szervezeti egység függetlenségének megvalósulására Az egyes Kiegészítő jelentések e részének áttekintése során megállapításra került, hogy kettő Biztosító esetében a Kiegészítő jelentés jelentős mértékben hiányos

35 35 A tartalékok megfelelőségének és fedezetének vizsgálata A Kiegészítő jelentés tartalmára vonatkozó jogszabályi előírások közül az egyik leglényegesebb pont az, amely szerint a biztosítók könyvvizsgálója „köteles arra is kitérni, hogy a biztosítástechnikai tartalékok mértéke elégséges-e, és az eszközfedezete megfelel-e e törvényben foglaltaknak.” (Bit § (7) bekezdés)

36 36 A tartalékok megfelelőségének és fedezetének vizsgálata Általánosságban megállapítható, hogy – néhány hiányosság ellenére – a könyvvizsgálók a vizsgálatuk, a jelentésírásuk ezen részénél alapvetően megfeleltek a jogszabályokban és az Ajánlásban szereplő vizsgálati tényezőknek. Ezt elősegítette, hogy a vizsgálati szempontok körülhatárolhatóak, és mind a biztosítástechnikai tartalékok képzésére vonatkozóan, mind a tartalékok eszközfedezetével kapcsolatban megfelelő részletezettségű jogszabályi előírások léteznek. Ezen kívül az Ajánlás is egyértelműen fogalmazza meg e rész tartalmával kapcsolatos javaslatait.

37 37 A tartalékok megfelelőségének és fedezetének vizsgálata Az egyik könyvvizsgáló Kiegészítő jelentéseinek e részéből számos esetben hiányzik a biztosítók eszközportfolióinak, illetve a befektetések piaci értékének változásainak, hozamának bemutatása.

38 38 A tartalékok megfelelőségének és fedezetének vizsgálata Az egyes Kiegészítő jelentések e részének áttekintése során megállapításra került, hogy a könyvvizsgáló nem hívta fel a figyelmet a részesedésekkel kapcsolatos értékelési kockázatokra, miközben a Felügyelet határozati kötelezést adott ki – megfelelő indoklással – azzal kapcsolatban, hogy az ingatlanvagyonnal is érintett eszközei értékelésekor a Biztosító számviteli előírásokkal összhangban, az óvatosság elvét figyelembe véve járjon el.

39 39 A tartalékok tartalékfajtánkénti és ágazatonkénti értékelése A Bit § (8) bekezdése szerint „a biztosító könyvvizsgálója köteles a Kiegészítő jelentésében a biztosító biztosítástechnikai tartalékait tartalékfajtánként és ágazatonként elkülönítetten írásban értékelni, és a részletes értékelést a biztosítónak átadni.” Az Ajánlás nem tartalmaz egyéb, részletező vizsgálati szempontot ebben a témakörben. A Kiegészítő jelentések tartalékokra vonatkozó része mutatja, hogy az idézett jogszabályi előírás nem egyértelmű, és a biztosítók különbözően értelmezik a biztosítástechnikai tartalékok „értékelését”.

40 40 A tartalékok tartalékfajtánkénti és ágazatonkénti értékelése Általánosságban megállapítható, hogy a könyvvizsgálók minősítették a biztosítástechnikai tartalékokat tartalékfajtánként, illetve ágazatonként. Azonban ez különböző módon történt, hol tartalékonként, hol egy mondatban összevontan, illetve ez utóbbi esetében vagy direkt megfogalmazással, vagy indirekt módon („a tartalékszabályzat megfelel a jogszabályoknak… a tartalékot a tartalékszabályzatnak megfelelően képezték.”, „nem jutott tudomásunkra olyan tény, amely azt jelezné, hogy a Társaság ne felelt volna meg…” a jogszabályi előírásoknak).

41 41 A tartalékok tartalékfajtánkénti és ágazatonkénti értékelése Az egyes Kiegészítő jelentések e részének áttekintése során megállapításra került, egy könyvvizsgáló nem hívta fel a figyelmet a biztosítástechnikai tartalékok értékelésével kapcsolatos kockázatokra, miközben a Felügyelet határozati kötelezést adott ki – megfelelő indoklással – azzal kapcsolatban, hogy a Biztosító a tartalékképzése során olyan módszereket dolgozzon ki és alkalmazzon, amelyek a biztosítástechnikai tartalékok prudens (óvatos) megképzését eredményezik.

42 42 Összegzés Az előző, évi külön könyvvizsgálói jelentésekkel összehasonlítva kijelenthető, hogy azzal nagyjából egyezően, megfelelő a jelentések színvonala, tartalmi megfelelősége, illetve az informatív jellege. Az egyes könyvvizsgálóknak bázis évben kiküldött levelek hatására számos hiányosság megszűnt a 2008-as Kiegészítő jelentésekben. Ettől függetlenül a 2008-as Kiegészítő jelentésekben is találhatóak hiányosságok, azonban ezek számosságukat és súlyúkat tekintve nem jelentősek.

43 43 Felügyeleti akciók Szükségesnek tartottuk figyelemfelhívó levelet írni az érintett könyvvizsgálók ügyvezetői részére a tapasztalt hiányosságokra tekintettel. A figyelemfelhívó levél megküldését több fejezettnél jelentkező jelentősebb súlyú hiányosságok, míg egy könyvvizsgáló esetén egy egész fejezettel kapcsolatos fejezeti szintű hiányosságok indokolták. Egy könyvvizsgáló esetén a Kiegészítő jelentéseivel kapcsolatban a bázisévben, illetve a tárgyévben is tapasztalt hiányosságok miatt a könyvvizsgáló biztosítási minősítésének törlését kezdeményezte a Felügyelet a Magyar Könyvvizsgálói Kamaránál

44 44 Köszönöm a figyelmet! Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Külön könyvvizsgálói jelentés Felügyeleti tapasztalatok Somogyvári Sándorné 2008. november 24."

Hasonló előadás


Google Hirdetések