Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Konfliktuskezelés Szekszárdi Júlia 2013. A konfliktus fogalma Eredeti jelentése: fegyveres harc (latinul: confligere) A pedagógiában a 60-as években lett.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Konfliktuskezelés Szekszárdi Júlia 2013. A konfliktus fogalma Eredeti jelentése: fegyveres harc (latinul: confligere) A pedagógiában a 60-as években lett."— Előadás másolata:

1 Konfliktuskezelés Szekszárdi Júlia 2013

2 A konfliktus fogalma Eredeti jelentése: fegyveres harc (latinul: confligere) A pedagógiában a 60-as években lett önálló elméleti kategória

3 A konfliktusok pedagógiája A szocializációs környezet gyökeres megváltozása A tekintélyelv megrendülése A gyermekkor eltűnése A digitális világ

4 „Háború van, hát háború van, mit tagadjuk. Kitört az első tanító és tanítvány legelső találkozásakor, és tartani fog, míg csak iskola lesz a világon. Legfeljebb a hadieszközök és a harcmodor módosulnak néha.” (Karácsony Sándor, 1942)

5 A konfliktus tekintélyelvű megközelítése Elkerülendő, zavaró, negatív jelenség A kapcsolatok hierarchiába rendeződnek A problémakezelés módja: jutalmazás, meggyőzés, szankcionálás Értékek: normakövetés, következetesség, határozottság, feltétlen engedelmesség Nevelői cél: egy határozott érték- és normarendszer elfogadtatása

6 Tiszteljétek a gyermekkort! A gyermek nem kis felnőtt! Rousseau

7 A konfliktus gyermekközpontú megközelítése A gyermek fejlődésével együtt járó, természetes jelenség Szimmetriára törekvő kapcsolat e nevelő és nevelt között A problémakezelés módja: irányított dialógus Értékek: a gyermekkor; gyermeki érdekek, szükségletek, jogok Nevelői cél: alkalmazkodva a életkori sajátosságokhoz, érettségi szinthez kihasználni a gyermekben rejlő lehetőségeket

8 „Hiába fürösztöd önmagadban, csak másban moshatod meg arcodat.” József Attila

9 A konfliktus interakciót hangsúlyozó megközelítése A konfliktus szükségszerűen előforduló, hasznosítható, olykor kimondottan kívánatos jelenség A nevelő és nevelt közötti kapcsolat a kölcsönös tiszteleten és bizalmon alapuló, demokratikus A konfliktuskezelés a felek interakciójának része Értékek: közösen vállalt felelősség, kölcsönösség, kompromisszumkészség, kreativitás, reflektivitás Nevelői cél: valamennyi fél számára optimális megoldás megtalálása (a kontextus jelentősége)

10 Digitális dédi

11 Hol a stafétabot? Korábban: hiányállapot, célja a felnőttlét „filiszter leszek magam is” Ma: a felnőtt is az állandó változás állapotában van (elmarad a „beavatás”) Végtelen gyermekkor – élethosszig való tanulás Digitális kor: változásban a generációk közötti kapcsolat

12 Milyenek a fiatalok? A mai fiatalság velejéig romlott, gonosz, istentelen és lusta. Sohasem lesz olyan, amilyennek az ifjúságnak lennie kell, és képtelen lesz kultúránk megőrzésére.” Egy 3000 éves babiloni agyagtábláról… megőrzésére.”

13 Minden korszakváltásnál féltették az ifjú nemzedéket Szokratész: Az írás által gyengül a memória, az ember nem használja az emlékezetét. A tudást csak párbeszéd útján hozzák létre az elmélyült gondolatok Most A digitális technológia elterjedésével nincs szükség emlékezetre, ismeretekre. A digitális bennszülöttek más szocializációs környezetben nevelődnek.

14 A generációváltások felgyorsulása

15 A „netgeneráció” „Digitális bennszülöttek” (Marc Prensky, 2001) A környezeti hatásokra az idősebbek csak magatartásukban, a gyerekek idegrendszerük fejlődésében is reagálnak Neurológiai következmény: a bal agyfélteke erős dominanciája visszaszorul, a jobb agyfélteke jelentősége nő Társadalmi következmény: 1. merőben eltérő képességprofilok a generációk között 2. a fiatalok egy meghatározó területen az idősebbeknél kompetensebbnek mutatkoznak – „fordított szocializáció”!

16 Konfliktusok a pedagógiai gyakorlatban  I. Személyes jellegű (részben az intim szférába tartozó) konfliktusok  II. A pedagógus részes a konfliktusnak (kollégákkal, felettesekkel, gyerekekkel, szülőkkel)  III. A pedagógus közvetlenül vagy közvetve találkozik a konfliktussal (Konfliktusok a diákok között, a tanulócsoportban; a diákok egyéb konfliktusai a családban, baráti körben stb.)  IV. Egyéb konfliktusok (a tananyagban, a társadalomban, a világban előfordulók)

17 I. Személyes jellegű (részben az intim szférába tartozó) konfliktusok

18 II. A pedagógus részese a konfliktusnak (kollégákkal, felettesekkel, gyerekekkel, szülőkkel)

19 III. A pedagógus közvetlenül vagy közvetve találkozik a konfliktussal (Konfliktusok a diákok között, a tanulócsoportban; a diákok egyéb konfliktusai a családban, baráti körben stb.)

20 IV. Egyéb konfliktusok (a tananyagban, a társadalomban, a világban előfordulók)

21 A konfliktusok pedagógiai funkciói Jelző érték (eredményvizsgálati funkció) Megbeszélési, tisztázási alkalom (kommunikációs funkció) Lehetőség az önvizsgálatra (önismereti funkció) Szociális tanulás forrása (szocializációs funkció) Viselkedésrepertoár bővítése (módszertani funkció)

22 A konfliktuskezelés őstípusai  Kard által vész, ki kardot ragad (kölcsönösség, törvényesség)  Szemet szemért fogat fogért (bosszú, vendetta)  Aki megdob kővel, dobd vissza kenyérrel (szeretet, irgalom, megbocsátás)

23 bosszú Feltétel nélküli tolerancia Mérlegelés, megegyezés

24 Konfliktuskezelő stratégiák Ö n é r v é n y e s í t ő Ö n f e l a d ó önérvényesítő 2. önfeladó 3. elkerülő 4. kompromisszum kereső 5. Probléma megoldó

25 Tanárvezérelte modell 1. Az elemzés lépései Az érzelmi érintettség foka (a konfliktus relevanciája) LÁTSZAT 2-3 PEREM KÖZPONTI EXTRÉM A konfliktus meg- határozása x x x x x x x x Az érzelmi érintettség x x x x x x x x Az első reakció x x x x x x x x

26 Tanárvezérelte modell 2. ABCD Kikérdezés X Okok XXX Információk X Nézőpont- váltás XXX Célkitűzés X Cselekvési lehetőségek XXXX

27 A tanárvezérelte modell előnyei és buktatói Előnyök A pedagógiai folyamatba ágyazottság Önreflexió lehetősége Felelősségvállalás Megelőző gyermekvédelem Buktatók Figyelmen kívül marad a másik fél valódi szempontja A tanulók önállósága csorbul Esetleges a reflexió az aktuális állapotokra

28 Konstruktív problémamegoldás 1.Mi a probléma? 2. Tények és érzelmek fel- térképezése 3.Cselekvési lehetőségek gyűjtése 4. Mérlegelés, választás 5. A döntés megvalósítása 6. Értékelés Minden rendben!

29 A kooperatív modell alkalmazásának feltételei A konfliktuspartnerek közötti kölcsönös bizalom, tisztelet, egyenrangúság Indulat- és értékelésmentes légkör Szándék és képesség az együttműködésre Megállapodás közös szabályokban Az együttes döntések és az ezzel járó kockázatok közös vállalása

30 A kooperatív modell alkalmazásának határai  bizalmatlanság  hierarchikus viszony  kommunikációs zavarok  indulatok  elfogultság  ellenséges légkör  erőszak  alapvető szükségletek kielégítetlensége  értékellentétek stb.

31 A két modell összevetése Azonosságok A probléma pontos meghatározása Nézőpontváltás Több cselekvési alternatíva Lehetőség a szociális tanulásra Különbségek Hierarchia szerepe A felek közötti felelősség megoszlása Az „itt és most” szerepe

32 Mediáció A médiációs beszélgetés menete

33 1. Alapszabályok ismertetése Hagyni egymást kibeszélni Nincs minősítés, sértegetés A mediátor csak akkor avatkozik be, ha ez elkerülhetetlen A többi szükséges szabályban közösen állapodnak meg 2. A beszélgetőpartnerek nézőpontjai Mindegyik fél lehetőséget kap arra, hogy elmesélje, hogyan látta a történetet A másik fél nem szól bele, végig hallgatja (esetleg jegyzetel) Elmondják, mit éreztek, mit szeretnének, mitől tartanak, mi van a tettük hátterében A mediátor röviden összefoglalja, ami elhangzott (nem foglal állást, visszatükröz Összegyűjtik a cselekvési, megoldási lehetőségeket (Brainstorming) 3. Megállapodás Mérlegelik az elhangzottakat Megállapodnak (egyetértésre jutnak) 4. Az eredményesség értékelése Meghatározott idő múlva megbeszélik, hogy sikerült-e megoldani a problémát.

34 Szemtől szembe módszer Resztoratív (kárhelyreállító) konfliktusrendezés A közösség szabályozó szerepének kihasználása A pedagógus facilitátor: a konfliktus felmutatása részvétel a konstruktív rendezésben Szociális tanulás: az elfogadás, a pozitív kommunikáció és a hatékony együttműködés megtapasztalása

35 Szemtől szembe konferencia Ülésrend

36 Szemtől szembe konferencia önkéntes részvétel siker esetén az ügy lezárt (rögzíteni a Házirendben) konkrét ügyhöz kapcsolni (normasértés, személyes sérelem stb.) facilitátor (ne csak külső, lehet diák is) barátságos légkör meghatározott, de rugalmasan kezelt időkeret

37 Arizona program Lehetőség a konfliktusok kezelésére tanórán

38 Arizona program Cél: a zavartalan tanítás, a nyugodt tanóra biztosítása (a tanárok és tanulók ehhez való joga) a tanulók egyéni felelősségének felismertetése (cél, cselekvés, értékelés – az életkorral nő) ) Bizalmi viszony tanár és diák között (tájékoztatás a döntések következményeiről) mid=147http://weoressuli.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=239&Ite mid=147

39 Arizona program 2. Átküldés az osztályból az Arizona-szobába Tervkészítő lap kitöltése (melyik szabályt sértette meg, milyen következményei vannak ennek, terv a változásra) Nyilvántartás (osztályonkénti dossziék) – Verseny az osztályok között 5 alkalom után segítő beszélgetés (diák, osztályfőnöke és az Arizona csoportból a diák által kiválasztott pedagógus) 10 alkalom után a szülő bevonása 15 alkalom után beszélgetés (diák, intézményvezető, ofő, szülő) 20 alkalom után a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat bevonása 25 alkalom után a Rendőrség Ifjúságvédelmi Osztályát is tájékoztatják.

40 Piaget erkölcsi fejlődéselmélete Premorális szint (kb. az iskoláskorig): az erkölcsi ítéletalkotáshoz szükséges értelmi képességek még hiányoznak. Erkölcsi realizmus (kisiskolás kor, prepubertás): a jó és a rossz a cselekvés kimenetelétől függ. Állandó szabályok. Erkölcsi szubjektivizmus (serdülőkor): a szabályok helyzetfüggők.

41 Lawrence Kohlberg erkölcsi fejlődés elmélete (1969): I Prekonvenciális szint 1.fázis: büntetésorientáció 2.fázis: jutalomorientáció II.Konvencionális szint 3. fázis: jógyerek orientáció 4. fázis: tekintély orientáció III. Posztkonvencionális szint 5. fázis: társadalmi szerződés orientáció 6. fázis: etikai elv orientáció

42 Az erkölcsi dilemmavita menete 1.A dilemma bemutatása 2.Próbaszavazás 3.Pro- és kontraérvek gyűjtése 4.Az érvek ütköztetése 5.Az érvek rangsorolása 6.Zárószavazás 7.Értékelés

43


Letölteni ppt "Konfliktuskezelés Szekszárdi Júlia 2013. A konfliktus fogalma Eredeti jelentése: fegyveres harc (latinul: confligere) A pedagógiában a 60-as években lett."

Hasonló előadás


Google Hirdetések