Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az atlétika elmélete és gyakorlata Dr. Béres Sándor Eszterházy Károly Főiskola TTK Testnevelés és Sporttudományi Intézet 57/2014/TAMOP 4.1.2.E.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az atlétika elmélete és gyakorlata Dr. Béres Sándor Eszterházy Károly Főiskola TTK Testnevelés és Sporttudományi Intézet 57/2014/TAMOP 4.1.2.E."— Előadás másolata:

1 Az atlétika elmélete és gyakorlata Dr. Béres Sándor Eszterházy Károly Főiskola TTK Testnevelés és Sporttudományi Intézet 57/2014/TAMOP E

2 Az atlétikai szakág csoportok Futó számok Ugró számok Dobó számok Többpróba számok Az atlétika elmélete és gyakorlata TÁMOP E-13/KONV

3 Az atlétikai futószámok csoportosítása Síkfutó számok Vágta számok Középtáv Hosszútáv Gátfutó számok Rövid gátfutó számok Hosszú gátfutó számok Akadályfutás Váltófutó számok Gyaloglás Az atlétika elmélete és gyakorlata TÁMOP E-13/KONV

4 Olimpiai síkfutó számok Rövidtávfutó számok o 100m o 200m o 400m Középtávfutó számok o 800m o 1500m Hosszútávfutó számok o 5000m o 10000m o Maraton futás Az atlétika elmélete és gyakorlata TÁMOP E-13/KONV

5 Az olimpiai gát és akadályfutó számok Rövid gát számok o 100m gát nőknek (10gát, gátmagasság 84cm) o 110m gát férfiaknak (10gát, gátmagasság 106cm) A hosszú gát szám o 400m gát (férfiaknak 91cm, nőknek 76cm – 10gát) Akadályfutó számok o 3000m akadály (magasság férfiaknak 91cm, nőknek 76cm, vizesárok) Az atlétika elmélete és gyakorlata TÁMOP E-13/KONV

6 Az olimpiai váltófutó számok 4x100m 4x400m Az atlétika elmélete és gyakorlata TÁMOP E-13/KONV Nem olimpiai váltófutó számok Svéd váltó (100m, 200m, 300m, 400m) 10x50m szemben felállással, kéz érintéssel 4x200m 4x800m 4x1500m

7 Az olimpiai gyalogló számok 20km 50km Az atlétika elmélete és gyakorlata TÁMOP E-13/KONV

8 Olimpiai ugró számok Távolba ugrások o távolugrás o hármasugrás Magasba ugrások o magasugrás o rúdugrás Az atlétika elmélete és gyakorlata TÁMOP E-13/KONV Nem olimpiai ugró számok o Helyből távolugrás o Helyből magasugrás

9 Az olimpiai dobó számok Gerelyhajítás Súlylökés Diszkoszvetés Kalapácsvetés Az atlétika elmélete és gyakorlata TÁMOP E-13/KONV Nem olimpiai dobó számok o Nehéz kalapács vetés o Nehéz súlylökés

10 Összetett versenyszámok Tízpróba (férfi) o 1.nap: 100m, távolugrás, súlylökés, magasugrás, 400m o 2.nap: 110m gátfutás, diszkoszvetés, rúdugrás, gerelyhajítás, 1500m Hétpróba (női) o 1.nap: 100m gátfutás, magasugrás, súlylökés, 200 m o 2.nap: távolugrás, gerelyhajítás, 800 m Az atlétika elmélete és gyakorlata TÁMOP E-13/KONV

11 Nemzetközi fedettpályás versenyszámok Futószámok o 60 m o 400 m o 800 m o 1500 m o 3000 m o 60 m gát o 4 × 400 m váltó Ugrószámok o Távolugrás o Hármasugrás o Magasugrás o Rúdugrás Összetett versenyszámok o Hétpróba Az atlétika elmélete és gyakorlata TÁMOP E-13/KONV

12 Rajtok Az atlétika elmélete és gyakorlata TÁMOP E-13/KONV

13 Futószámok – rajtok fajtái Állórajtok: 1. Elől lévő lábbal 2. Hátul lévő lábbal Féltérdelő rajt Térdelő rajt rajtgépből: 1. Szűk támlahelyzet 2. Normál támlahelyzet 3. Tág támlahelyzet Az atlétika elmélete és gyakorlata TÁMOP E-13/KONV

14 Futószámok – rajtok - állórajtok A hátul lévő lábbal történő rajt Kiinduló helyzet: 1,5 lábfej távolságban, harántterpeszállásban kell elhelyezni a lábakat. A tömeg az elöl lévő lábon van, a törzs előre dől, a fej szintén előre néz. Az elől lévő lábbal ellentétes kar van elől. Az a láb legyen hátul, amelyik az induláskor a természetes mozgást biztosítja. Induláskor a hátul lévő láb előrelép, és az elöl lévő láb térd- és bokaízületének erőteljes nyújtásával indul a futásba a futó. Az atlétika elmélete és gyakorlata TÁMOP E-13/KONV Az elöl lévő lábbal történő rajt Kiinduló helyzet: 1-1,5 lábfej távolságban, harántterpeszállásban. Az elől lévő lábbal azonos kar van elől. Súly a hátul lévő lábon van 70%-ban. A kilépés az elől lévő lábbal történik. Az általános iskolában a lányok használják ezt az indulási formát ösztönösen. Versenyhelyzetben akkor alkalmazzák ezt a rajtot, amikor tömegrajt során a jobb pozíció megszerzése a cél.

15 Futószámok – rajtok – féltérdelő rajt Az atlétika elmélete és gyakorlata TÁMOP E-13/KONV A karon és a lábakon a testsúly egyenletesen oszlik el, azonban vannak sprinterek, akik jobban terhelik a kart. Ez a megoldás főleg a nagy láberővel, vagy rövidebb lábakkal rendelkezőkre jellemző. Az ő esetükben a súly eloszlása 60% a kézen, 40% a lábakon. A lábak esetén mindig az elöl lévő láb viseli a nagyobb terhet.

16 Futószámok – rajtok - térdelőrajtok Az atlétika elmélete és gyakorlata TÁMOP E-13/KONV

17 Futószámok – rajtok - térdelőrajtok Az atlétika elmélete és gyakorlata TÁMOP E-13/KONV Szűk támlaállás Normál támla állás Tág támla állás

18 Futószámok – rajtok – alapvető szabályok Az atlétika elmélete és gyakorlata TÁMOP E-13/KONV A rajtok jelre történnek. A jel lehet: 1. Taps 2. Csapófa 3. Rajtpisztoly Az idő mérése történhet: 1. Kézi méréssel 2. Gépi méréssel (fotócella, célfotó, számítógépes szoftverrel)

19 Futószámok Az atlétika elmélete és gyakorlata TÁMOP E-13/KONV

20 Rövidtávfutás Az atlétika elmélete és gyakorlata TÁMOP E-13/KONV

21 Futószámok – a rövidtáv szakaszai 1. rajt 2. gyorsítás szakasza 3. távközi futás szakasza (max. v. állandó sebesség szakasza) 4. célba érkezés előkészítésének szakasza (csökkenő sebesség szakasza) 5. célba érkezés szakasza 6. lassítás Az atlétika elmélete és gyakorlata TÁMOP E-13/KONV

22 Futószámok – a rövidtáv szakaszai A gyorsaság megjelenési formái a 100 m- es síkfutás során reakciógyorsaság; mozdulatgyorsaság; felgyorsulási képesség; lokomotorikus (haladási) gyorsaság; gyorsasági állóképesség. Az atlétika elmélete és gyakorlata TÁMOP E-13/KONV

23 Futószámok – a rövidtáv szakaszai Az atlétika elmélete és gyakorlata TÁMOP E-13/KONV Vágtázók sebességének alakulása a 100 m-es síkfutás során

24 Futószámok – a rövidtáv szakaszai Az atlétika elmélete és gyakorlata TÁMOP E-13/KONV A lépéshosszak alakulása a 100 m-es síkfutás során

25 Futószámok – a rövidtáv szakaszai Az atlétika elmélete és gyakorlata TÁMOP E-13/KONV A lépésfrekvencia alakulása a 100 m-es síkfutás során

26 A stopper használata Az atlétika elmélete és gyakorlata TÁMOP E-13/KONV Rajt esetén az hüvelykujj nyomódjon jobb gombra (start) Az összecsapódó tenyér, vagy a pisztoly füstjének megjelenésekor nyomjuk meg a gombot Célba érkezés előtt, ha egy futót nézünk nyomódjon a jobb gombra (stop), ha többet a bal gombra a hüvelykujj (lap/split) Memóriás óránál több beérkezés esetén a bal gomb lenyomásaival rögzíthető az idő (annak memóriából visszanézése) Ha nem memóriás, akkor csak 2 futót lehet mérni (jobb g. indít, bal g. első futó, jobb g. második futó. Célba érkezéskor a mell síkja számít Kb. a célba érkezés előtt 70cm-re lévő futó esetén fokozzuk a nyomást a gombon

27 Közép és hosszútávfutás Az atlétika elmélete és gyakorlata TÁMOP E-13/KONV

28 Futószámok – közép és hosszútávfutás Az atlétika elmélete és gyakorlata TÁMOP E-13/KONV A futótechnikát a gazdaságosság követelménye határozza meg. A fő feladat: minél nagyobb haladási sebességet fenntartani, minél kisebb energiaráfordítással. A lehetséges haladási sebesség, a versenyző felkészültsége mellett, a versenytáv hosszától függ. Az élvonalbeli középtávfutók sebessége közel 8 m/s (800 m), amíg a maratoni futók hozzávetőleg átlagosan 5–6 m/s-os sebességgel haladnak.

29 Futószámok – közép és hosszútávfutás Az atlétika elmélete és gyakorlata TÁMOP E-13/KONV A gazdaságos futómozgás az ellépésnél csak azoknak az izomcsoportoknak szabad működniük, amelyek az ellépés hatékonyságát valóban segítik; a repülőfázisban a test tömegközéppontja csak minimális mértékben emelkedhet; a repülőfázisban az ellépésben résztvevő izomcsoportoknak teljesen el kell lazulniuk; a talajfogásnak simának, zökkenőmentesnek, az átgördülésnek folyamatosnak kell lennie; a légzésnek mélységében és ritmusában olyannak kell lennie, amely maximális tüdő- ventillációt eredményez.

30 Futószámok – közép és hosszútávfutás Az atlétika elmélete és gyakorlata TÁMOP E-13/KONV A középtávfutók kétféle talajfogási technikát használhatnak, függően a sebességtől: lábujjhegyen, vagy a talp elülső-külső részével talajt fogók; sarokkal talajt fogók.

31 Futószámok – futóiskola Az atlétika elmélete és gyakorlata TÁMOP E-13/KONV A futóiskola alapgyakorlatai: Dzsogg Szkipp (magas térdemelés) Magasarokemelés Fokozófutás Repűlőfutás Az egyes gyakorlatok sebessége, ritmizálása, frekvenciájának variálásával igen változatos módon alakítható a futás technikáját kialakító, javító futóiskolai gyakorlatsor.

32 Váltófutások Az atlétika elmélete és gyakorlata TÁMOP E-13/KONV

33 Futószámok – váltófutások célja A kezdő ember számára szükséges a kiváló rajkészség elsajátítása; magas szintű futógyorsaság kialakítása; komoly pszichikai felkészülést igényel a nagy idegi koncentráltság és sebesség fokozása mellett a bot átadása, átvétele, és a váltóhatár figyelése; a váltótagok számára nagy összehangoltság szükséges, a sebességtörés nélküli váltások végrehajtásához. Az atlétika elmélete és gyakorlata TÁMOP E-13/KONV

34 Futószámok – váltófutások – alsó váltás Az alsó váltás esetén az átadó alulról felfelé irányuló mozdulattal, nyújtott karral adja át a botot, az átvevő rézsútosan hátranyújtott, hátra felé néző tenyerébe. Az átvevő kéz ujjai zártak, a hüvelykujj távol van a többitől, a mutató és hüvelykujj egy fordított V alakot formázva, melybe a bot biztonsággal belehelyezhető, belelendíthető. Az átadónak ügyelnie kell arra, hogy a botot ne „szúrja” a társa tenyere felé, hanem alulról felfelé, nyújtott, vagy enyhén hajlított karral lendítse. Csak így érhető el a legnagyobb biztonsággal a helyes botátvétel. Az atlétika elmélete és gyakorlata TÁMOP E-13/KONV

35 Futószámok – váltófutások – felső váltás A botot kapó társ fokozottan figyel arra, hogy a hátra, közel vízszintesig nyújtott karja a teljes sebességű futás közben se térjen ki jobbra, vagy balra. Próbálja meg azt a lehető legjobban rögzíteni, hogy biztos átadási pontot nyújtson a botot átadó társának. Ezt a folyamatot gyakorolni kell. Az atlétika elmélete és gyakorlata TÁMOP E-13/KONV

36 Futószámok – váltófutások – kétkezes váltás Előnye 1. A legegyszerűbb, a legkönnyebben elsajátítható és alkalmazható váltási technika. E váltási formánál mindegyik váltás egyformán történik, ezért nem igényel különösebben összeszokott váltó párokat. Kevés gyakorlással már egészen jó eredményt lehet elérni. A kezdő futók, valamint az iskolai testnevelési órákon kevésbé összeszokott váltótagok többnyire ezt alkalmazzák. 2. A váltóbot átvétele biztonságosabb, mivel mindig a jobb kézzel történik és a közvetlen átvételnél a botnak a nagyobbik fele szabadon van. Hátránya 1. Minden váltásnál a váltóbotot bal kézben vivő átadónak, az átvevő jobb oldalára kell futni, hogy a jobb kezébe adhassa át a botot, amely út többletet, és ezáltal időveszteséget jelent Az atlétika elmélete és gyakorlata TÁMOP E-13/KONV

37 Futószámok – váltófutások – egykezes váltás Előnye 1. A váltás után a váltóbotot nem kell egyik kézből átvenni a másikba, ezért a futás ritmusa kisebb mértékben törik meg, a bot elejtése ritkább és a sebességcsökkenés is kevesebb. 2. A váltóbot útja egyenesebb és rövidebb, mivel a kanyarfutók, akik a jobb kezükben viszik a botot, a futópálya belső szélén futnak. Ezáltal rövidebb utat tesznek meg. 3. Az egyenesben futók számára előnyt jelent a futósáv külső szélén történő felállás, mert a váltóbotot balra-hátra fordulva várják, és így jól láthatják a kanyarban futó társukat. Hátránya 1. E technika hátránya lehet az úgynevezett „bot elfogyás”. Mivel a váltás után nem veszik át a váltóbotot az egyik kézből a másikba, ezért a négy futó közvetlenül egymásután fogja meg a botot. Abban az esetben, ha a bot megfogása nem közel, ráfogással, hanem egymás melletti fogással történik, előfordulhat, hogy az utolsó váltótagnak már nem jut váltóbotból. 2. Másik hátránya lehet, hogy a csapattagok nem variálhatóak szabadon. A gyakorlás során mindenkinek megvan a saját posztja és az annak megfelelő helyre áll, továbbá a posztra jellemző kézzel veszi át és adja át a botot. Az atlétika elmélete és gyakorlata TÁMOP E-13/KONV

38 Futószámok – váltófutások – egy és kétkezes váltás Az atlétika elmélete és gyakorlata TÁMOP E-13/KONV

39 Futószámok – váltófutások A váltó eredményességét meghatározó tényezők Sztipics szerint (1999), ha a váltó végső eredményességének összetevőit elemezzük, a következő fontossági sorrendet lehet felállítani: m-es egyéni futóteljesítmény; 2. a pontos indulás képessége; 3. magas szintű gyorsasági állóképesség 125 m-ig; 4. jó kanyarfutó technika; 5. stabil gyorsulási képesség módosított rajthelyzetből; 6. megbízható botátadási és -átvételi technika; 7. az indulási jel helyének pontos megállapítása. Az atlétika elmélete és gyakorlata TÁMOP E-13/KONV

40 Futószámok – váltófutások rajtja A váltófutás első embere a futás távjának megfelelően álló, vagy térdelő rajttal indul. A 4 × 100, 200 és 400 m- es váltófutás esetén az első ember térdelőrajttal, 4 × 800 és 4 × 1500 m esetén állórajttal indul. A futó, a térdelőrajtnál, a kétkezes váltásnál a bal, egykezes váltásnál a jobb kezében tartja a váltóbotot. A hüvelyk-, a mutató-, és a középső ujj a rajtvonal mögött támaszkodik. A gyűrűs-, és a kisujj, a váltóbot végét fogja. A rajtolás pillanatában, amikor a kezek elszakadnak a talajtól, a többi ujj ráfog a botra Az atlétika elmélete és gyakorlata TÁMOP E-13/KONV

41 Futószámok – váltófutások – váltás 400m A rajt térdelőrajttal történik és speciálisan kimért rajtelőnnyel, mely különbözik a 200 m-es síkfutáshoz kimért rajtelőnyöktől. Az első futó saját sávjában futja végig a távját és a második váltótagnak kell bevágnia, miután a botot átvette, majd 100 m-t még saját sávjában megtett a teljes 1600 m-es táv 500 m-énél az imént leírtaknak megfelelően. Az atlétika elmélete és gyakorlata TÁMOP E-13/KONV A második váltás már a célvonalnál, attól előre és hátra 10 m-rel kimért 20 m-es váltózónában történik. A harmadik váltótagokat a versenybírók egymás mögé állítják abban a sorrendben, amelyben a célegyenesre forduló utolsó kanyarban megjelentek a botot hozó csapattagok.

42 Futószámok – váltófutások – a váltó összeállításának szempontjai 1. Az első váltótag lehetőség szerint a legjobb rajtolási tulajdonságokkal rendelkező ember legyen, továbbá jó kanyarfutónak kell lennie. Ideális esetben az első ember nem túl magas és rendkívül robbanékony. Az első embernek a bot szabályos átadásáig (elő-, vagy túlváltás elkerülésére figyelve) hozzávetőleg 91–109 m-t kell futnia. 2. A második váltótag futja az ún. „hosszú egyenest”. Az elnevezés találó, hiszen ő futja a leghosszabb távot, akár 129 m-t is a bot átadásig. Ez egyben kiváló gyorsasági állóképességi szintet is feltételez. A második futónak, mivel a leghosszabb távot futja, a leggyorsabb váltótagnak kell lennie. Figyelembe kell venni azonban azt is, hogy a második és a harmadik váltótag kétszer vált, ezért nekik kettőjüknek kell a legbiztosabb hozó, és kapó bot átadó technikával rendelkezniük. 3. A harmadik váltótag a „túlsó” kanyart futja, ebből következően jó kanyarfutónak kell lennie. Ideális esetben alacsonyabb emberről van szó, akinek nincsenek „túl hosszú” lábai, hiszen a centrifugális erő hatására kanyarban a több talajfogás kedvezőbb a kisodródás elkerülésére. A harmadik tag 102–129 m-t futhat attól függően, hogy hova áll és hol kapja meg a botot. 4. A negyedik váltótag a befutó. A befutó természetesen amellett, hogy jó sprinter, nagyon jó pszichés tulajdonságokkal kell, hogy rendelkezzen. Igaz, 100 m-en már nagyon nehéz egy rontás után „újítani”, ugyanakkor egy közel azonos állás esetén, azonos fizikai képességekkel rendelkező futók esetén eldöntheti a versenyt a futók lelki beállítódása, küzdőképessége. Az atlétika elmélete és gyakorlata TÁMOP E-13/KONV

43 Távolugrás Az atlétika elmélete és gyakorlata TÁMOP E-13/KONV

44 Ugrószámok – távolugrás - technikája A távolugrás célja a lehető legnagyobb távolság ugrása egy lábról a szabályok adta lehetőségeken belül. Az ugrók az ugrás végrehajtására meghatározott hosszúságú nekifutás után az elugrógerendáról ugranak el és a homokkal teli ugrógödörben fognak talajt. Az ugrók elugrás után a repülés során olyan mozgásokat végeznek, mellyel biztosíthatják a lehető legkedvezőbb talajfogást. A távolság mérése ugyanis a homokban hagyott legutolsó nyomtól történik az elugródeszka homok felőli éléhez. A talajfogás történhet egy vagy két lábbal, esetleg oldalra. A távolugrás eredményessége elsősorban a nekifutás sebességén múlik. Az atlétika elmélete és gyakorlata TÁMOP E-13/KONV

45 Ugrószámok – távolugrás - szakaszai Nekifutás vagy lendületszerzés 1. a lendületszerzés megkezdése; 2. a nekifutási sebesség kialakítása; 3. az elugrás előkészítése. Elugrás az ugróláb munkája, a kitámasztás ; 1. az ízületek behajlásának szakasza; 2. az ízületek kinyúlásának szakasza, vagy elrugaszkodás; a lendítést végző végtagok munkája; 1. a lendítés gyorsuló szakasza; 2. a lendítés lassuló szakasza. Légmunka az előreforgás megakadályozása, vagy lassítása; a talajfogás, illetve a talajra érés előkészítése. Talajfogás Az atlétika elmélete és gyakorlata TÁMOP E-13/KONV

46 Ugrószámok – távolugrás – technikája nekifutás megkezdése A nekifutásnak egyenletesen gyorsulónak kell lennie, az ugrónak a végére kell elérnie az optimális sebességet. Fontos, hogy az ugrógerendát pontosan érje el az ugró. Nekifutását az ugró megkezdheti: 1. nyugalmi (álló) helyzetből; 2. előzetes mozgásból. Az atlétika elmélete és gyakorlata TÁMOP E-13/KONV

47 Ugrószámok – távolugrás – technikája nekifutás, sebesség kialakítása A nekifutás végére optimális sebességet kell elérnie. Az optimális sebesség az élvonalbeli ugrók esetén a maximális sebességet jelenti, képzetlenebb ugrók esetén pedig azt a sebességet, amiből a legnagyobb távolságot tudják elérni anélkül, hogy az elugrás során berogyna a lábuk. Az optimális nekifutási végsebesség kialakításának alapvető követelménye, hogy az ugró tömegközéppontja minél magasabb pályán mozogjon. Ezt a magasabb pályát a következő mozdulatok segítségével tudja biztosítani a távolugró: nekifutás közben közelebb van a törzs a függőleges helyzethez, mint vágtafutásnál; a térdek magasabbra lendülnek fel, mint vágtafutásnál; a lépések valamivel rövidebbek, mint a vágtafutóknál. Az atlétika elmélete és gyakorlata TÁMOP E-13/KONV

48 Ugrószámok – távolugrás – technikája nekifutás, elugrás előkészítése Az utolsó három lépés során az ugró előkészül az ugrásra. Ebben a szakaszban már megkezdődik a tömegközéppont pályájára állítása. Az utolsó három lépés során tömegközéppont süllyesztés jön létre. A tömegközéppont süllyesztés nagysága távolugrásnál kb. 8–10 cm. Célja a tömegközéppont pályára állítása már az előkészítő szakaszban A lépésszerkezet megváltozása a legkifejezettebb a távolugrásnál, ugyanis itt a leghosszabb az utolsó előtti lépés, ami szoros összefüggésben van az előzőekben említett tömegközéppont süllyesztéssel. A sok ezer mérési adat tanúsága szerint az utolsó három lépés – az elugró-gerendától visszaszámlálva – több mint 90%-ban az N–H–R szerkezeti beosztást követi. Az atlétika elmélete és gyakorlata TÁMOP E-13/KONV

49 Ugrószámok – távolugrás – technikája - az elugrás Az ugró a nekifutás által szerzett mozgási energiát az elugrás során használja fel és egészíti ki annak érdekében, hogy a tömegközéppontját az előkészítés segítségével olyan pályára irányítsa, mely a legnagyobb eredmény elérését teszi lehetővé. Az atlétika elmélete és gyakorlata TÁMOP E-13/KONV

50 Ugrószámok – távolugrás – technikája - légmunka A légmunkák célja tehát a repülés közbeni forgási impulzusok szabályozásával az egyensúly tartása és a legkedvezőbb talajfogási feltételek biztosítása. E cél érdekében az ugrók a levegőben különféle mozgásokat végeznek. Fő cél az előreforgás megakadályozása. Az atlétika elmélete és gyakorlata TÁMOP E-13/KONV guggoló technika lépő technika homorító technika 1,5 olló technika 2,5 olló technika

51 Ugrószámok – távolugrás – technikája - talajfogás A talajfogás eredményessége függ az ugrás során létrejött forgások nagyságától és az alkalmazott légmunka technikától. Ha a test előreható forgatónyomatéka túl nagy, azaz nehéz szabályozni, akkor a lábak kényszerűen lebillennek, így nincs mód a tömegközéppont pályájának megfelelő kihasználására. Az atlétika elmélete és gyakorlata TÁMOP E-13/KONV

52 Ugrószámok – távolugrás – technikája - talajfogás Beleguggoló technika (a) Ennél a technikai végrehajtásnál a sarkak már elérték a homokot, az ugró térdben erősen behajlítja a lábát, karjával energikus lendítést végez előre, így guggoló helyzeten keresztül halad tovább az ugrás addigi irányába. A kiüléses technika (b) Az ugró már a repülés során kismértékben balra vagy jobbra dől. A talajfogás pillanatában lábát megemeli, és a talajfogás után nem az alátámasztási ponton keresztül halad előre, hanem valamelyik oldalra kiül a sarka által. A becsúszó technika (c) Az ugrók arra törekednek, hogy lábukat minél hosszabb ideig maguk előtt felemelve tartsák, vagy egy második ütemben újra emeljék azt. A sarkak talajfogásakor a lábak előre felfelé mozogjanak kirúgva az előttük lévő homokot. Egyesek előrenyomják, kissé megemelve, míg mások a homok felszínén előrecsúsztatják lábaikat. Így végül a nagy farizomra érkeznek. hagyott nyom mellé. Az atlétika elmélete és gyakorlata TÁMOP E-13/KONV

53 Ugrószámok – távolugrás - szabályai Az elugrás helyét a nekifutó és a leérkezőhely szintjében elhelyezett gerendával kell jelölni. A gerenda leérkezőhely felé eső széle az elugróvonal. Közvetlenül az elugróvonal után plasztilin (gyurma) jelzőbetétet kell elhelyezni a bírók munkájának segítése céljából. Az elugróvonal és a leérkezőhely távolabbi vége között legalább 10 m távolságnak kell lenni. Az elugróvonalat a leérkezőhely szélétől 1 m és 3 m között kell elhelyezni. A fából vagy más alkalmas merev anyagból (amelyen a szöges cipő meg tud kapaszkodni, nem csúszik el rajta) készült téglalap keresztmetszetű gerendának 1,21–1,22 m hosszúnak, 20 cm (± 2 mm) szélesnek és legfeljebb 10 cm vastagnak kell lennie. A gerendát fehérre kell festeni. Plasztilin jelzőbetét. Az elugrógerenda leérkezőhely felöli szélén egy merev, 10 cm széles (± 2 mm), 1,22 ± 0,01m hosszú, fából vagy más alkalmas anyagból készült betétet kell a talajba süllyeszteni úgy, hogy a felszíne 7 mm-rel (± 1 mm) emelkedjen az elugrógerenda fölé. A betét a gerendától elütő színű, és ha lehetséges, a plasztilin egy harmadik színű legyen. Az atlétika elmélete és gyakorlata TÁMOP E-13/KONV

54 Ugrószámok – távolugrás - szabályai Hibás kísérlet, ha a versenyző (a) az elugrásnál az elugróvonalon túl érinti a talajt testének bármely részével, akár ugrás nélküli nekifutásnál, akár az ugrás folyamán; (b) az elugrógerenda valamelyik oldalán kívül ugrik el az elugróvonal meghosszabbításán túl vagy azon innen; (c) az elugróvonal és a leérkezőhely között érinti a talajt; (d) a szabadátfordulás (szaltó) bármilyen formáját alkalmazza, akár a nekifutás, akár az ugrás során; (e) a talajfogás során a leérkezőhelyen kívül érinti a talajt közelebb az elugróvonalhoz, mint az ugrás által a homokban előidézett ahhoz legközelebbi nyom; (f) lábbal történő első érintkezése az ugrógödrön kívüli talajjal a leérkezőhely elhagyásakor közelebb van az elugróvonalhoz, mint az ugrás által a homokban előidézett ahhoz legközelebbi nyom, beleértve bármely nyomot, amelyet a leérkezéskor egyensúlyozás közben hagyott, és amely teljes egészében belül van a gödrön, de közelebb az elugróvonalhoz, mint a leérkezéskor hagyott első nyom. Az atlétika elmélete és gyakorlata TÁMOP E-13/KONV

55 Ugrószámok – távolugrás – oktatása A távolugrás oktatásának előfeltételei a mozgatórendszer készenléti állapota a tanuló értelmi szintje a feladatok megértéséhez a tanulók koordinációs szintje a technika elsajátításához Az atlétika elmélete és gyakorlata TÁMOP E-13/KONV

56 Ugrószámok – távolugrás – oktatása A távolugrás oktatásához szükséges legfontosabb képességek gyorsaság erő gyorserő gyorskoordináció egyensúlyérzék térbeli tájékozódás ritmusérzék ugró állóképesség Az atlétika elmélete és gyakorlata TÁMOP E-13/KONV

57 Ugrószámok – távolugrás – lépő távolugrás oktatása 1. A lépő helyzet kialakítása széles harántterpeszállásban, karok helyzetének felvétele 2. Szökdelő iskola, lépésenkénti elugrások lépő helyzet megtartással 3. Homokgödörbe (emelt helyről) ugrás elugró lábról, lendítő láb vízszintes helyzetben való megtartásával érkezéskor (térd 90fok) 4. Homokgödörbe (emelt helyről) ugrás lépő helyzetben hagyott lábbal érkezés fél-térdelő helyzetben, megtartott törzzsel és lendítő karokkal 5. Ugrás homokgödörbe lépő helyzet megtartással, majd karok előre lendítése mellett lábak összezárása, beleguggoló talajfogás 6. Nekifutás kimérése és iskolázása 7. Ugrások rövid nekifutásból 8. Ugrások teljes nekifutásból lépő légmunka technikával Az atlétika elmélete és gyakorlata TÁMOP E-13/KONV

58 Magasugrás Az atlétika elmélete és gyakorlata TÁMOP E-13/KONV

59 Ugrószámok – magasugrás A magasugrásról általában A magasugrás célja, hogy az ugró bizonyos hosszúságú, formájú és végsebességű nekifutás után, egy lábról elugorva, majd különböző légmunkákat alkalmazva a lehető legnagyobb magasságot teljesítse. A talajra érkezés (amely legtöbb esetben szivacsbála, de oktatás során lehet homok is) célja a sérülések elkerülése. A magasugrás eredményessége több tényező együttes alakulásán múlik. Az atlétika elmélete és gyakorlata TÁMOP E-13/KONV

60 Ugrószámok – magasugrás A magasugrás „fajtáit” a jellegzetes légmunka technikák alapján különböztethetjük meg. Az 1968-as mexikói olimpián Dick Fosbury forradalmasította a magasugrás légmunka technikáját, azóta nem találkozunk más ugrási formákkal a magasugrás-versenyeken. Ezért a technikai leírás során elsősorban a Fosbury flop technikával foglalkozunk. A többi légmunka technikát, csak felsoroljuk, ill. kiemeljük főbb jellegzetességeiket. 1. Átlépő 2. Ollózó 3. Guruló 4. Hasmánt 5. Flop Az atlétika elmélete és gyakorlata TÁMOP E-13/KONV

61 Ugrószámok – magasugrás – átlépő légmunka A legegyszerűbb, legkönnyebben elsajátítható technika, az erők felhasználása szempontjából gazdaságtalan, ezért csak a kezdők felkészítésénél, olykor bemelegítő gyakorlatként alkalmazzák. a) Nekifutás a lendítőláb oldaláról, hegyes szögből, egyenes vonal mentén, a felugrás előtti lépések felgyorsításával; b) lendítés megközelítően nyújtott lábbal; c) felugrás a léctől távolabbi lábról; d) repülés a léc felett ülőhelyzetben, lábcsere; e) talajra érkezés a lendítő lábra, boka és térd utánaengedéssel történik. Az atlétika elmélete és gyakorlata TÁMOP E-13/KONV

62 Ugrószámok – magasugrás – ollózó légmunka Ma már csak nagyon ritkán alkalmazott magasugró-technika. Hasonlít a lépő magasugráshoz a nekifutása és felugrása, a különbség a légmunkában van. A csípő léc feletti áthaladása után az elugróláb lefelé, a lendítőláb pedig felfelé mozog. A talajra érkezés az ugrólábra történik. Az atlétika elmélete és gyakorlata TÁMOP E-13/KONV

63 Ugrószámok – magasugrás – guruló légmunka a) Nekifutás az ugróláb oldaláról, lendítés nyújtott lábbal a léc fölé, felugrás a léchez közelebbi lábról; b) A léc fölött a törzs helyzete megközelítően függőleges, majd a lendítőláb hátraemelésével, az ugróláb felhúzásával 90°-os fordulat a nekifutás irányába; c) Talajra érkezés az enyhén hajlított ugrólábra és kétkéz támaszra. Az atlétika elmélete és gyakorlata TÁMOP E-13/KONV

64 Ugrószámok – magasugrás – hasmánt légmunka a) Nekifutás az elrugaszkodó láb oldaláról, felugrás a léchez közelebbi lábról. A léc felett először a nyújtott lendítőláb, majd a lazán nyújtott test kerül át. b) A léc felett a hosszúsági tengely körüli forgás kifejezett, melyet a térdben felhúzott elugrólábnak kifelé forgatása segít („lefordulás a lécről”). c) A talajfogás a lendítőláb oldalára és a vele megegyező karon való folyamatos átgördüléssel történik. Az atlétika elmélete és gyakorlata TÁMOP E-13/KONV

65 Ugrószámok – magasugrás – hasmánt légmunka Az egyes magasugró technikák megegyeznek abban, hogy a nekifutás pályája egyenes, ahogy azt korábban említettük. Kivétel ez alól a flop technika, ahol a nekifutás pályájának formája egy J alakot formáz, azaz a nekifutás második szakasza íves. Az íves nekifutási pálya a következő előnyökkel járhat: a) nagyobb vízszintes sebesség; b) a levegőben való hatékonyabb forgás; c) megfelelő elugrási pozíció létrehozása; d) könnyű tanítani. Az atlétika elmélete és gyakorlata TÁMOP E-13/KONV

66 Ugrószámok – magasugrás – technika A nekifutás végsebességét meghatározó kritériumok a) meghatározó, az ugró technikai tudásának aktuális szintje; b) a felugrásban résztvevő izmok ereje – nagyobb erőszint – gyorsabb nekifutást eredményez; c) a felugrás robbanékonyságának jellege; d) a fékezés mértéke a felugrás során. Az atlétika elmélete és gyakorlata TÁMOP E-13/KONV

67 Ugrószámok – magasugrás – technika Az optimális végsebesség eléréséhez szükséges lépésszámot befolyásoló tényezők a) az ugró futógyorsasága (lassabb ugrónak hosszabb nekifutás célszerű); b) a futó technika stabilitása; c) technikai tudásszint; d) koncentrálóképesség. Az atlétika elmélete és gyakorlata TÁMOP E-13/KONV

68 Ugrószámok – magasugrás – nekifutás technikája a) Az íves nekifutási pálya viszonyát, a léchez a kitámasztás pontjában meghatározó körív érintője és a léc által bezárt szöggel jellemzik általában, amely szög optimális értéke 15–30°. b) A futásnak ritmusosnak kell lennie, mely ritmusos nekifutás lehetővé teszi az elugrás „tervezhető” előkészítését. c) A futólépések támaszhelyzete során a tömegközéppont függőleges vetülete a támasz mögött helyezkedik el. d) A nekifutás tempója fokozatos és folyamatosan gyorsuló legyen. e) Az ugró a nekifutás végére optimális sebességet alakítson ki. Az atlétika elmélete és gyakorlata TÁMOP E-13/KONV

69 Ugrószámok – magasugrás – oktatása A magasugrás oktatásának előfeltételei a mozgatórendszer készenléti állapota a tanuló értelmi szintje a feladatok megértéséhez a tanulók koordinációs szintje a technika elsajátításához Az atlétika elmélete és gyakorlata TÁMOP E-13/KONV

70 Ugrószámok – magasugrás – oktatása A magasugrás oktatásának előfeltételei A magasugrás oktatásához szükséges tárgyi feltételek homokgödör (átlépő, guruló) magasugró-szivacs magasugró-mérce megfelelő cipő (szöges) Az atlétika elmélete és gyakorlata TÁMOP E-13/KONV

71 Ugrószámok – magasugrás – oktatása A magasugrás oktatásához szükséges legfontosabb képességek gyorsaság erő gyorserő gyorskoordináció egyensúlyérzék térbeli tájékozódás ritmusérzék ugró állóképesség Az atlétika elmélete és gyakorlata TÁMOP E-13/KONV

72 Ugrószámok – magasugrás – oktatása átlépő magasugrás 1. Nekifutás iskolázása, helyes technikai végrehajtás (magas térdhelyzet, ritmusos, hosszú lépések) elsajátítása 2. Felugrások páros, váltott karú áll előtt megállított lendítésekkel 3. Felugrások 90 fokos, vagy nyújtott térddel való láblendítésekkel 4. Felugrások az elugró helyre való visszaérkezéssel, akár kényszerített módon (fal előtt) – hátra döntött törzshelyzet kialakítása 5. Átlépő magasugrások kis magasságra (szivacsba, vagy homokba) a lendítések, nekifutás, helyes elugrás iskolázása 6. Magasság emelése 7. Verseny Az atlétika elmélete és gyakorlata TÁMOP E-13/KONV

73 Ugrószámok – magasugrás – oktatása flop magasugrás 1. Ívelt nekifutás kialakítása, iskolázása, helyes technikai végrehajtás (magas térdhelyzet, ritmusos, hosszú lépések) elsajátítása 2. Felugrások páros, váltott karú áll előtt megállított lendítésekkel 3. Felugrások 90 fokos, vagy nyújtott térddel való láblendítésekkel 4. Felugrások az elugró láb irányába, 90 fokos elfordulással, lendítő térd befelé lendítésének segítségével 5. Felugrások ívelt nekifutással magasra helyezett tárgy (magasugró léc végének) megérintésével 6. Kétszeresen döntött elugrási helyzet iskolázása 7. Homorítások, híd iskolázása talajon 8. Ugrások szivacsra háttal, lapockára érkezéssel, homorított helyzet megtartással 9. Helyből magasugrás 10. Ugrások kis magasságra, rövid nekifutásból, technika iskolázása céljából 11. Magasság emelése 12. Verseny Az atlétika elmélete és gyakorlata TÁMOP E-13/KONV

74 Dobószámok Az atlétika elmélete és gyakorlata TÁMOP E-13/KONV

75 Kislabdahajítás Az atlétika elmélete és gyakorlata TÁMOP E-13/KONV

76 Dobószámok – kislabdahajítás A kislabdahajítás oktatásával alapozható meg a helyes dobómozgás kialakítása, majd később a gerelyhajítás oktatása. Bár a dobás az ember természetes mozgásformái közé tartozik, a helyes technika elsajátítása nem magától értetődő, sok esetben komoly felkészültséget és türelmet igényel a testnevelő tanártól. Célja a lehető legnagyobb távolság elérése a dobás során. A labdát a tanulók a verseny során dobhatják helyből, vagy lendületszerzéssel. Ha a kidobás előtt a tanuló nekifutással lendületet szerez, 3, 5, vagy 7 lépéses lépésritmussal összekapcsolja a kidobást, miközben hátrakészíti a labdát. A dobás távolsága elsősorban a labda kihajításának sebességétől, ill. a kidobás szögétől, valamint a kidobás magasságától függ. Az atlétika elmélete és gyakorlata TÁMOP E-13/KONV

77 Dobószámok – kislabdahajítás – technikája A kétujjas fogás esetén a tanuló mutató-, és a középső ujjával hátulról, a hüvelyk-, a gyűrűs és a kisujjával oldalról támasztja a labdát A sportfogás esetén a tanuló a labdát az egymáshoz közel tartott mutató-, középső-, és gyűrűs ujjára helyezi úgy, hogy a hüvelyk-, és a kisujja oldalról támasztja a labdát Az atlétika elmélete és gyakorlata TÁMOP E-13/KONV

78 Dobószámok – kislabdahajítás – technikája - szakaszai A lendületszerzésből történő kislabdahajítás szakaszai 1. Lendületszerzés, nekifutás; 2. nekifutás összekapcsolása a hajítással; 3. hajítás előkészítése, ívképzés; 4. hajítás; 5. hajítás utáni helyzet. Az atlétika elmélete és gyakorlata TÁMOP E-13/KONV

79 Dobószámok – kislabdahajítás – technikája - hordmódja A későbbi lekészítést elősegítendő, a legalkalmasabb hordhelyzet a felkarból vízszintesen, körülbelül 80–90°-os könyökszöggel, lazán, a fejtetőtől 15–20 cm-re tartott labdával valósítható meg. Az atlétika elmélete és gyakorlata TÁMOP E-13/KONV

80 Dobószámok – kislabdahajítás – technikája 5 lépéses dobóritmus A nekifutás összekapcsolása a hajítással A kislabdahajítás végrehajtásához a legalkalmasabb az 5 lépéses dobóritmus. Az öt lépés két előkészítő- (kereszt-) lépést tartalmaz, mely inkább nevezhető féloldalas, sasszészerű, szökkenésnek, mint lépésnek. Az atlétika elmélete és gyakorlata TÁMOP E-13/KONV

81 Dobószámok – kislabdahajítás – technikája 5 lépéses dobóritmus A nekifutás összekapcsolása a hajítással A két ballábról történő elrugaszkodással végrehajtott előkészítő (kereszt-) lépés összehasonlítása. Felül az első, alul a második előkészítő lépés végrehajtása látható. Piros kör jelzi a ballábas elrugaszkodást, sárga kör a jobblábas talajfogást Az atlétika elmélete és gyakorlata TÁMOP E-13/KONV

82 Dobószámok – kislabdahajítás – technikája 5 lépéses dobóritmus A hajítás előkészítése, ívképzés A dobóhelyzet kialakítása során a dobó jobb lábbal talajt fog, majd bal lábával előre lép, a nyújtott térdhelyzet megtartására törekedve, és stabil támaszhelyzetet alakít ki. Az atlétika elmélete és gyakorlata TÁMOP E-13/KONV

83 Dobószámok – kislabdahajítás – technikája A hajítás előkészítése, ívképzés A talajfogás után a dobó jobb bokáját emeli és kifelé forgatja, majd jobb térde nyújtásával jobb csípőjét előretolja. A csípő előretolásával a mellek előre, felfelé irányulnak és kialakul az ún. ívhelyzet. Az ívhelyzetben a dobó karral azonos oldali izmok megnyúlnak, előfeszült helyzetük által energiát raktároznak, mely a kidobás minőségét, gyorsaságát javítva nagyobb dobástávolságot jelent. Az atlétika elmélete és gyakorlata TÁMOP E-13/KONV

84 Dobószámok – kislabdahajítás – technikája - hajítás a) Miután a mellek a dobás irányba fordultak a dobó kar válla is befordul, majd a könyök behajlásával a váll felett, széles ívben lendül előre a kar, s ezzel megtörténik a kidobás. b) A kidobás során a tanulónak figyelnie kell a kidobási szögre. Mind a túl nagy, mind a túl kicsi kidobási szög károsan befolyásolhatja a dobási távolságot. c) A kislabdahajítás esetén, főleg, ha a tömör gumi, süni labdáról van szó, a szél nem befolyásolja a dobástávolságot olyan mértékben, mint a gerelyhajítás esetén. d) A dobás után a tanuló lehetőleg ne a labda repülését nézze, hanem a kidobás utáni helyzet kialakításával kerülje el a vonalon túlra lépést. e) A lekészítés helyét a kislabdahajítás esetén is meg lehet jelölni. A dobóhelyzet támasza (elöl lévő támaszláb pozíciója) olyan távolságra legyen a vonaltól, hogy az utánlépés során a tanuló ne lépjen be. Az atlétika elmélete és gyakorlata TÁMOP E-13/KONV

85 Dobószámok – kislabdahajítás - szabályai Dobószektor 10. A dobószektor talaja salak, fű vagy más alkalmas anyag, amelyen a szer nyomot hagy. 11. A dobószektor legnagyobb lejtése a dobás irányában nem lehet több, mint 1:1000-hez. 12. (a) A gerelyhajítás kivételével a dobószektor 5 cm széles, fehér színű, egymással 34,92°-ot bezáró két egyenes vonal belső éleivel határolt terület, amelynek meghosszabbítása a dobókör középpontjában metszené egymást. Megjegyzés: A 34,92°-os szöget bezáró szektort úgy lehet pontosan kitűzni, ha a dobókör középpontjától a szektorvonalakon 20 m-re lévő két pont közötti távolság 12 m (20 × 0,60). Így a kör középpontjától távolodva minden méter 60 cm-rel növeli a két szektorvonal közötti távolságot. (b) A gerelyhajításnál a dobószektort 5 cm széles, egymással mintegy 29°-t bezáró fehér vonalak határolják A vonalak belső éleinek meghosszabbításai haladjanak át a kidobóív és a nekifutót határoló vonalak belső éleinek metszéspontjain, és annak a körnek a központjába vezessenek, amelynek része a kidobóív. Az atlétika elmélete és gyakorlata TÁMOP E-13/KONV

86 Dobószámok – kislabdahajítás - szabályai A gerelyhajításnál (kislabdahajításnál) a versenyző a nekifutót szabályosan úgy hagyhatja el, ha az első érintkezés a párhuzamos vonalakkal vagy a nekifutón kívüli területtel teljes mértékben a kidobóív fehér vonala, illetve az annak végpontjaiból a nekifutót jelző párhuzamos vonalakra merőlegesen húzott egyenesek mögött történik. Miután a szer talajt ért, a nekifutó helyes elhagyásának kell tekinteni azt is, ha a versenyző a kidobóív végpontjaitól 4 m-re lévő jelzésnél (tényleges vonal vagy jelzés a nekifutó mellett) vagy azon túl van a nekifutón. Ha a versenyző a szer talajt érésének pillanatában ezen vonal mögött van a nekifutón, úgy kell tekinteni, hogy már helyesen elhagyta a nekifutót. A dobások után a szereket vissza kell vinni a dobóhelyre. Visszadobni tilos! Az atlétika elmélete és gyakorlata TÁMOP E-13/KONV

87 Dobószámok – kislabdahajítás – oktatása A kislabdahajítás oktatásának előfeltételei a tanuló értelmi szintje a feladatok megértéséhez a tanulók koordinációs szintje a technika elsajátításához A kislabdahajítás oktatásához szükséges tárgyi feltételek hely a nekifutáshoz kislabdák sportcipő A kislabdahajítás oktatásához szükséges legfontosabb képességek gyorsaság lazaság ritmusérzék Az atlétika elmélete és gyakorlata TÁMOP E-13/KONV

88 Dobószámok – kislabdahajítás – oktatása A kislabdahajításnál előforduló gyakori hibák a kislabda tenyérben fogása nem dinamikus a lendületszerzés a dobást előkészítő lépések rossz ütemben történnek magas dobóterpeszbe érkezés kinyújtott térdekkel kicsi vagy nagy dobóterpesz hajlított kitámasztó térd későn letett kitámasztó láb korán beforgatott törzs (a csípőtengellyel együtt forog be a válltengely) bizonytalan egyensúly a véghelyzetnél (kilépés) lapos kidobási szög stb. Az atlétika elmélete és gyakorlata TÁMOP E-13/KONV

89 Dobószámok – kislabdahajítás – oktatásának felépítése 1. Kislabda fogás oktatása 2. Lendítőkar munkájának oktatása 3. Dobások oldalterpeszállásban 45 fokos elfordulásból, hajlított könyökkel 4. Dobások oldalterpeszállásban 45 fokos elfordulásból, nyújtott könyökkel 5. Dobások oldalterpeszállásban 90 fokos elfordulásból, térd rogyasztással, homorított helyzetből 6. Dobások harántterpeszállásból, hátul lévő lábra helyezett testsúllyal 7. Kidobó terpesz kialakítása a dobás irányára húzott egyeneshez képest 8. Dobások kidobó terpeszből a 90 fokos elfordításával, nyújtott karral 9. Ívhelyzet kialakítása (boka, térd csípő előfeszített helyzet) vagy 5 lépéses dobóritmus kialakítása 11. Nekifutás összekapcsolása a szer lekészítéssel és a 3-5 lépéses dobó ritmusal történő dobással Az atlétika elmélete és gyakorlata TÁMOP E-13/KONV

90 Súlylökés Az atlétika elmélete és gyakorlata TÁMOP E-13/KONV

91 Dobószámok – súlylökés A súlylökő célja, hogy a szabályok által biztosított keretek között, a súlygolyót minél távolabbra juttassa el. Ennek érdekében a dobónak törekednie kell arra, hogy a golyót a lehető leghosszabb úton, törésmentesen és folyamatosan gyorsítsa a lehető legnagyobb sebességre. Ezért a láberőtől függően a lehető legmélyebbről, a kilökés pontjától minél távolabb célszerű a becsúszás indítása. Helyes végrehajtás esetén az erőközlésre a versenyzőnek hozzávetőleg 3 m-es út áll rendelkezésre. Ez csak akkor biztosítható, ha a golyó függőleges vetülete a megindítás pillanatában még a körön kívülre esik. Az atlétika elmélete és gyakorlata TÁMOP E-13/KONV

92 Dobószámok – súlylökés – alapvető szabályok A súlylökés teljesítményét, az alapvető szabályok határolják be. Ezek a következők: A lökést a súlylökő körből kell végrehajtani, melynek átmérője 2,135 m (7l áb). A lökést nyugalmi helyzetből kell megkezdeni. A lökés megindításakor a golyó érintse az állat, vagy nagyon közel legyen hozzá. A golyó nem vihető a váll síkja mögé. A golyót a válltól, egy kézzel kell kilökni. A dobókörbe lépés után a versenyző nem érintheti sem a kört, sem a körön kívüli talajt, sem a bástya tetejét (a belső oldalát igen) egyik testrészével sem. A dobókört a lökés végrehajtása után, biztos egyensúlyi helyzetből hátrafelé kell elhagynia, a kör két oldalán a szabályok által meghatározott módon húzott felezővonalon túl. Az atlétika elmélete és gyakorlata TÁMOP E-13/KONV

93 Dobószámok – súlylökés – technikája - szakaszai 1. Felállás, a golyó tartása 2. Indulási helyzet, a becsúszás indítása 3. Becsúszás 4. Lökés előkészítése 5. Lökés szakaszai a) kétlábtámaszos lökés b) karral lökés 6. Véghelyzet Az atlétika elmélete és gyakorlata TÁMOP E-13/KONV

94 Dobószámok – súlylökés – technikája - szakaszai A súlylökés két alaptechnikája, melyekkel a világversenyen találkozni lehet: a háttal felállásból indított – O’Brien-féle technika (a) forgásos – Barisnyikov-féle technika (b) Az atlétika elmélete és gyakorlata TÁMOP E-13/KONV (b) (a)

95 Dobószámok – súlylökés – oktatása A súlylökés oktatásához szükséges tárgyi feltételek súlylökő-kör (teremben felrajzolt kör) különböző méretű súlygolyók (teremben kis medicinlabda) edzőcipő, dobócipő A súlylökés oktatásához szükséges legfontosabb képességek erő gyorserő gyorskoordinációs képesség egyensúlyérzék téri tájékozódóképesség Az atlétika elmélete és gyakorlata TÁMOP E-13/KONV

96 Dobószámok – súlylökés – oktatása A súlylökés oktatásának előfeltételei a mozgatórendszer készenléti állapota a szerek méreteihez viszonyítva a tanuló értelmi szintje a feladatok megértéséhez a tanulók koordinációs szintje a technika elsajátításához magas testalkat, nagy testtömeg, robbanékony izomzat felelősségtudat, egymás testi épségének védelme Az atlétika elmélete és gyakorlata TÁMOP E-13/KONV

97 Dobószámok – súlylökés – oktatásának felépítése 1. Golyó fogás oktatása 2. Golyó vállgödörbe helyezésének oktatása 3. Dobókar könyék helyzet, lendítőkar munkájának oktatása 4. Lökések oldalterpeszállásban 45 fokos elfordulásból 5. Lökések oldalterpeszállásban 90 fokos elfordulásból, térdrogyasztással, homorított helyzetből 6. Lökések harántterpeszállásból, hátul lévő lábra helyezett testsúllyal 7. Kidobó terpesz kialakítása a dobás irányára húzott egyeneshez képest 8. Lökések kidobó terpeszből a törzs teljes elfordításával – vállvonal merőleges a kidobás vonalra 9. Becsúszás szakaszainak oktatása 10. Becsúszás összekötése a kidobó terpeszbe érkezéssel és lökéssel Az atlétika elmélete és gyakorlata TÁMOP E-13/KONV

98 Pár szóban a kölyökatlétikáról A kölyökatlétika célja: A természetes mozgásformák, sokoldalú alkalmazása az atlétikai jellegű mozgások végrehajtása során. A Kölyökatlétika mozgásanyagának gyakorlása során az ügyesség, koordinációs képesség fejlesztése; a mozdulat- és reakciógyorsaság, az aerob képességek és a törzs- és ízületi stabilizáció fejlesztése. A gyakorlási folyamat során az önértékelés fejlesztése, a gyakorlás fontosságának, hatásának tudatosítása az ügyesség, és koordináció fejlődésében. Az atlétika elmélete és gyakorlata TÁMOP E-13/KONV

99 Irodalom Az atlétika története, technikája, oktatása, szabályai Polgár Tibor – Béres Sándor Dialóg Campus Kiadó Szerzői jog © 2011 Dialóg Campus Kiadó Copyright 2011., Polgár Tibor, Béres Sándor Az atlétika elmélete és gyakorlata TÁMOP E-13/KONV


Letölteni ppt "Az atlétika elmélete és gyakorlata Dr. Béres Sándor Eszterházy Károly Főiskola TTK Testnevelés és Sporttudományi Intézet 57/2014/TAMOP 4.1.2.E."

Hasonló előadás


Google Hirdetések