Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

MI A PROJEKT? A projekt..... egy egyedi szervezeti környezetben végrehajtott lépéssorozat, amely nem sorolható a hagyományos szervezeti egységek megszokott.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "MI A PROJEKT? A projekt..... egy egyedi szervezeti környezetben végrehajtott lépéssorozat, amely nem sorolható a hagyományos szervezeti egységek megszokott."— Előadás másolata:

1

2 MI A PROJEKT? A projekt..... egy egyedi szervezeti környezetben végrehajtott lépéssorozat, amely nem sorolható a hagyományos szervezeti egységek megszokott tevékenységei közé. A projekt..... egy konkrét, a kontextustól függő cél vagy célok megvalósítása –meghatározott idő alatt, –meghatározott humán- és anyagi erőforrások igénybevételével.

3 Projekt 1. Minden tevékenység-együttes projekt, amely … –adott célkitűzés elérését szolgáló összefüggő tevékenységekből áll, –egységes menedzsment irányítása alatt –előre meghatározott időkereten belül, – előre meghatározott költségvetéssel.

4 Projekt 2. Projekt minden olyan tevékenység, amely egy szervezet számára olyan egyszeri és komplex feladatot jelent, amelynek teljesítési időtartama, valamint teljesítésének költségei (erőforrások) meghatározottak, és egy jól definiált cél elérésére irányul, azaz olyan valaminek a létrehozására, amely az adott időben a szervezet számára nem létező. (GÖRÖG, 2001.)

5 PROJEKT = PÁLYÁZAT HEFOP

6 Projekt – Pályázat kapcsolat Projekt – megtervezett fejlesztési elképzelés Pályázat – a PROJEKT bemutatasa a palyazat kiírója (TAMOGATO) által megkövetelt formában HEFOP

7 ALAPVETŐ PROJEKT ISMÉRVEK egyszeri erőforrás igényes rögzített célok újdonság tartalom jelentős kockázat idő- és költségkorlát specifikus egymást követő fázisok, tevékenységek komplex feladat (sokirányú szakismeret) önálló szervezeti háttér dinamikus végrehajtási igény (feltételek menetközben is változhatnak)

8 A „JÓ” PROJEKT ISMÉRVEI RELEVÁNS –valós igényre alapul –cél-orientált MEGVALÓSÍTHATÓ –jól átgondolt, következetes –eredményei mérhetők –reális költségvetés –világos munkamegosztás –előzetesen felmért kockázatok FENNTARTHATÓ –a célcsoport számára nyújtott előnyök a fejlesztés után is biztosíthatók

9 Feladatok és tevékenységek „hard” tevékenységek Építés Nagy volumenű eszközbeszerzés Általában jelentős kezdeti befektetést igényel Hosszú megtérülési idő ( év) „soft” tevékenységek Menedzsment szolgáltatások Szervezetfejlesztés Kezdeti befektetés nem jelentős, de a megvalósítás során folyamatosan jelentkeznek a költségek

10 Projekt-ciklus Projekt-cikluson egy projekt tervezésének és végrehajtásának folyamatát értjük, mely a projekt ötlet felmerülésétől a projekt megvalósulásáig terjedő időszakot foglalja magában.

11 EU PROJEKT CIKLUS Meghatározás Kidolgozás Előzetes értékelés Tárgyalások, döntések Megvalósítás és monitoring Értékelés, zárás Új projekt- ötlet

12 Meghatározás: háztartási kisgépek javításával foglalkozó kisvállalkozások (KKV-ék) versenyképességének javítása Debrecen térségében Új projekt alapgondolata: mozgáskorlátozottak bevonása a kiépített hálózatba (képzés, vállalakozások alapítása, stb.) Kidolgozás: KKV-ék hálózatba szervezése vállalkozói készségfejlesztési és szakismeretei képzéssel egybekötve Értékelés: Nem minden résztvevő kerül be a hálózatba, és nem mindenki tudja sikeresen elvégezni a képzést. Előzetes értékelés: A helyi kamarával végzett értékelés alapján, a hálózat kialakításának és a képzés tervezetének véglegesítése és elfogadása Megvalósítás: Háztartási kisgépek szervízhálózatának kiépítése, munkavégzéssel egybekötött gazdasági és szakmai képzés. Döntés: A GKM által jóváhagyott támogatási pályázat (GVOP )

13 PROJEKT ÉLETCIKLUS (1-2) Négy (4) fázis: 1)Kezdeményezési (koncepcionális) fázis Ötlet/igény felmerülése Projektjavaslat elkészítése Részletesebb piaci elemzések (megvalósíthatósági tanulmány) készítése 2)Tervezési fázis Projekt célok definiálása Projekt menedzsment létrehozása Tevékenységek, erőforrások tervezése-ütemezése, integrácója minőségi- ill. biztonsági előírásokkal, adminisztrációval Életciklus-előrehaladás ellenőrzési tervek készítése

14 PROJEKT ÉLETCIKLUS (3-4) 3)Végrehajtási (implementációs) fázis Tervek „üzembehelyezése” Tevékenységek figyelemmel kísérése, irányítása Előrehaladás (periodikus) vizsgálata, szükség szerint reviziója 4)Lezáró (befejező) fázis Projekt komplettálása Átadás Projekt kiértékelése Disszemináció Fenntarthatóság Nyomonkövetési feladatok (`follow-up`)

15 HEFOP EU PCM (Projekt Ciklus Menedzsment) Az 1980-as évek végén, az OECD Fejlesztés-támogatási Bizottság eredményességre vonatkozó elemzéseiből fejlődött ki. Az Európai Bizottság a projekttervezés és -irányítás minőségének javítása érdekében, a 90-es években vezette be általános használatát, mivel a támogatott programok nagy többsége igen alacsony szintű eredményeket mutatott. A PCM-re a szektorális megközelítés, a kereslet-vezérelt megoldások, a fejlett elemzési technikák, a cél-orientált tervezés, mérhető hatások, a minőség hangsúlyozása, a fenntarthatóság figyelembe vétele és az egységes formátumok jellemzőek.

16 HEFOP PCM elvárások I. 1.Relevancia –a projektek kapcsolódnak a szektorális, nemzeti és közösségi célkitűzéshez –a kedvezményezettek már a kezdetektől részt vesznek a tervezési folyamatban –alapos a problémaelemzés –a célokat világosan meghatározták a célcsoportok számára kínált előnyök formájában

17 PCM elvárások II. 2.Megvalósíthatóság –a célkitűzések logikusak és mérhetőek –számba veszi a kockázatokat és feltételezéseket és a végrehajtó intézmények kapacitását –a monitoring releváns célokra koncentrál 3.Fenntarthatóság –a fenntarthatóságot befolyásoló tényezőkkel a projekttervezés részeként foglalkoznak –az elemzések és értékelések eredményeit felhasználják és figyelembe veszik a tervezés során

18 A PCM alapelvei I. 1.A projekt-ciklus szakaszainak következetes betartása, amely strukturált és megfelelő információn alapuló döntéshozatali eljárást biztosít. 2.Részvétel biztosítása, a projekt-ciklus kulcsfontosságú szakaszaiban szervezett workshop-ok és a projekt céljainak a kedvezményezettek részére nyújtandó tartós előnyök/hasznok formájában történő megfogalmazása révén. 3.Fenntarthatósági szempontok figyelembe vétele a projekttervezés során, az előnyök/hasznok tartós biztosítása érdekében.

19 A PCM alapelvei II. 4.Logikai keretmátrix alkalmazása, amely konzisztens elemzési módszert biztosít a projekttervezés és a végrehajtás során. 5.Integrált megközelítés, amely az egyes projektek céljait összekapcsolja a Bizottság célkitűzéseivel és a partner-országon belüli nemzeti és szektorális célkitűzésekkel; biztosítja, hogy a projekt- munkatervek és költségvetések logframe módszerrel készüljenek; és egységes alapformát használ a kulcsfontosságú kérdések konzisztens és teljes körű kezelésének biztosítása érdekében a projekt teljes időtartama alatt.

20 A PCM ELTERJEDÉSÉNEK INDOKAI Tapasztalatok:  zavaros stratégiai keretek  kínálat-vezérelt projektek (arra írunk projektet, amire pénz van)  gyenge helyzetelemzés  tevékenységorientált tervezés  mérhetetlen hatások  célcsoportok igényeinek figyelmen kívül hagyása  rövid távú gondolkodás  nem várt kockázatok  eredmények követhetetlensége  a költségek nem álltak arányban a kapott előnyökkel  tapasztalatok beépülésének hiánya  pontatlan projektdokumentumok A PCM előnyei:  strukturált megjelenés  kereslet-vezérelt megoldások  fejlett elemzés  cél-orientált tervezés  mérhető hatások  hangsúly a minőségen  összpontosítás a fenntarthatóságra  standard formátum 1992 EU … és nálunk mi a helyzet?

21 ELVÁRÁS ÉS GYAKORLAT A.Kínálat vezérelt gondolkodásmód: B.Projekt alapú gondolkodásmód: Találtunk egy pályázati kiírást Megnézzük, hogy megfelelünk-e a jogosultsági kritériumoknak Megvizsgáljuk a pénzügyi kereteket Ha minden kedvező kreálunk egy problémát és arra készítünk egy projektet (pályázat) Megvalósítjuk a projektet úgy, hogy „jusson is maradjon is”. Azonosítottunk egy valós problémát Van kidolgozott projektjavaslatunk Forrásokat és finanszírozási formákat keresünk és találunk pl. pályázat Az érintettek bevonásával megírjuk a pályázatot Az érintettek bevonásával megvalósítjuk a projektet

22 A PCM szakaszai Cél: –az érintettek hozzák meg a döntéseket –a döntések releváns információkra épüljenek a fázisok egymásra épülnek, a sikerhez minden fázist teljesíteni kell a tapasztalatok beépülnek a következő programok és projektek tervezésébe Programozás Identifikáció Kidolgozás Finanszírozás Megvalósítás Értékelés

23 A PCM szakaszai 1.Programozás: országos, szektorális tervezés 2.Identifikáció: projektötlet és fejlesztési tevékenység meghatározása 3.Kidolgozás: projektterv elkészítése, megvalósíthatóság elemzése, relevancia elemzése 4.Finanszírozás: finanszírozó azonosítása, döntése 5.Végrehajtás: megvalósítás, támogatási szerződés alapján 6.Értékelés: előzetes - közbenső - utólagos

24 Projekt menedzsment funkciók I. 1. Projektek tervezése A projektvezető a közreműködő szervezeti egységekkel együtt team munkában végzi Jellemző a kettős feladat: A megtervezendő objektum, vagy rendszer kialakítása megfelelő módszerek, technikák segítségével Az ehhez megfelelő tervezési eljárás kidolgozása 2. Projektek szervezése Team építés és fejlesztés A különböző team-ek tevékenységének szervezése, összehangolása (konfliktusok kezelése)

25 Projekt menedzsment funkciók II. 3. Projektek koordinálása Kitűzött határidők betartása Információáramlás biztosítása 4. Projektek irányítása A munkálatok terv szerinti lebonyolítása 5. Projektek ellenőrzése és nyomon-követése A projekt futását folyamatosan követő tevékenység Egyaránt ki kell terjednie mennyiségi-, minőségi- és funkcionális szempontokra

26 A PCM egyszerűsített modellje Elemzés A partnerek meghatározása Helyzetelemzés Probléma meghatározása Célkitűzések, célok hierarchiája Stratégiák elemzése Műhelymunka, szeminárium Ötletroham SWOT elemzés Problémafa Célfa Logframe mátrix Projekt elemeinek meghatározása Tevékenységstruktúra tervezése Időterv készítése Költségek és ráfordítások tervezése A terv finomítása Kockázatelemzés Megvalósítás Monitoring Nyomkövetés Beavatkozás Kommunikáció Projekt zárása Gantt diagram Visszacsatolás formális és informális elemei Kommunikációs módszerek Tevékenységfa Gantt diagram Logframe mátrix Indikátorok ELŐKÉSZÍTÉSVÉGREHAJTÁSELŐKÉSZÍTÉSTERVEZÉS EREDMÉNY FELADAT MÓDSZER Kiindulópont: Ötlet, lehetőség, kezdeményezés KoncepcióTerv Zárópont Végeredmény (végtermék)

27 2. ea.: STAKEHOLDER ELEMZÉS

28 Stakeholder = érintett A stakeholderek azon szervezetek, személyek összessége  akik közvetve befolyásolhatják a projekt megvalósítását,  akik közvetlenül érdekeltek a célok elérésében,  akik döntöttek a beavatkozásról és finanszírozzák azt,  akik részt vesznek a projektben,  a közszférában dolgozó érintett végrehajtók,  a projekt végső kedvezményezettjei pl. az érintett lakosság, stb.

29 Érintettek Fajtái: Társadalom - helyi közösség- kormány Tulajdonosok – alkalmazottak - versenytársak, Szállítók – vásárlók Jellemzői: Jelentőségük a projekt sikerét tekintve változó, melyet direkt,vagy indirekt módon befolyásolnak Összekötő szerepet töltenek be, szószólók, tárgyalók A projekt környezeti folyamat kísérik figyelemmel Megéri jó véleményt kialakítani a projektről a„külvilág” felé. - Lobbizás

30 ESETTANULMÁNY Hegyvidéki természeti és kulturális örökségekben gazdag, de elöregedő, fogyó népességű kistelepülések csoportja, adottságaira kíván építeni (csend, jó levegő, műemléktemplom, hegyi patak). Értelmiségi fiatalok arra az elhatározásra jutnak, hogy terveznek egy projektet. Befektetők, turisták vonzása szükséges (Adjuk el magunkat a külvilágnak!) Terveik: Régi mesterségek újraélesztése Épített örökség bemutatása Technikatörténeti emlékpark (huta) Kulturális programok (népzenei fesztivál, lovasnapok, táborok) Falusi ökoturizmus Szálloda építés

31 Stakeholder példa A szálloda építési projektben érdekeltek: Önkormányzat, Finanszírozó szervezetek, Telektulajdonos Az új szálloda tulajdonosai (közvetlenül érintettek), Építési vállalkozók, Más idegenforgalmi szakemberek, Már működő szállodások - konkurensek, Turisták, Természetvédelmi szövetségek.

32 A stakeholder analízis lépései  Az érintettek azonosítása  Információgyűjtés az érintettekről  Az érintettek céljainak azonosítása  Az érintettek erős és gyenge pontjainak elemzése  Az érintettek stratégiájának meghatározása  Az érintettek viselkedésének elemzése  Cselekvési terv kidolgozása

33 Dr. Puskás János 33 A projekt érintettjeinek elemzése C. EGZISZTENCIÁLIS ÉRINTETTSÉG NAGY KÖZEPES KICSI P. R. K. O. A. I. E. G. L. J. H. BEFOLYÁS A VÁLTOZÁSRA – NAGY: KÖZEPES: KICSI: B. D. M. Q. N. F. A T Á M O G A T Á S M É R T É K E BLOKKOLÓ SEMLEGES TÁMOGATÓ A T Á M O G A T Á S M É R T É K E

34 PARTNERSÉG  Kik a partnerek? Azon személyek és szervezetek, akik a projekt előkészítése illetve a projekt megvalósítása során együttműködnek. Jól körülhatárolt tevékenységgel és feladatokkal, valamint anyagi és nem anyagi hozzájárulással rendelkeznek  Partnerség építés Miért van szükség partnerekre?  Információszerzés  Többféle szaktudás egyesítése  Innováció, ötletek forrása, új látásmód  Visszajelzés a saját munkáról  Megrendelések, új feladatok és források megszerzésének lehetősége

35 A SWOT ANALÍZIS A SWOT egy elemzési eszköz Rákényszerít a helyzetfeltárás eredményeinek átgondolására Strukturálja, fókuszáltabbá teszi a helyzetelemzés megállapításait Megalapozza a stratégiaalkotást

36 Helyzetelemzés – SWOT analízis Tényezők meghatározása Földrajzi környezet, erőforrások rendelkezésre állása Belső környezet elemzése ERŐSSÉGEK = Strength GYENGESÉGEK = Weakness Külső környezet elemzése LEHETŐSÉGEK = Opportunities VESZÉLYEK = Threats Tényező csoportok összevetése Cselekvési lehetőségek Döntési változatok kiválasztása

37 SWOT elemzés: lépésről-lépésre Minden érintett vegyen benne részt! 1.Szabad „ötletelés”  Meghatározott idő  Min javaslat szempontonként 2.Szerkesztés  Tömören, szabatosan!  Szempontról szempontra  Legfontosabb 6-10 pont

38 JAVASLATOK A SWOT ANALÍZIS ELKÉSZÍTÉSÉHEZ: A SWOT több mint a tényezők egyszerű besorolása! Szánjunk időt a SWOT elkészítésére! Vonjuk be az érintetteket! Minél specifikusabb megállapításokat tegyünk! Koncentráljunk a lényegi elemekre! Csak olyan tényezőket jelenítsünk meg, amelyeket alá tudunk támasztani – lehetőleg számszerűsíthető adatokkal! Egyértelmű kapcsolat legyen a helyzetelemzés, a SWOT tényezők és a stratégia között!

39 BELSŐ TÉNYEZŐK ERŐSSÉGEKGYENGESÉGEK Mindazon információk összessége, amelyek a cél/ok megvalósítása szempontjából helyzetünket pozitívan befolyásolják. - Milyen előnyeink vannak? - Mit csinálunk jól? - Melyek a kedvező adottságaink? stb. Mindazon információk összessége, amelyek a problémát, a negatív helyzetet előidézték, amelyek a szűk keresztmetszetet jelentik a cél/ok megvalósítása szempontjából. – Mely tényezők jelentenek hátrányt? - Mit csináltunk rosszul? - Melyek a kedvezőtlen adottságaink, a szűk keresztmetszetek? stb. KÜLSŐ TÉNYEZŐK LEHETŐSÉGEKFENYEGETÉSEK, VESZÉLYEK Mindazon információk összessége, amelyek a cél/ok megvalósítás szempontjából fontosak, illetve erősítik azok megvalósítását. - Melyek a pozitív külső folyamatok, tendenciák, tényezők, változások? stb. Mindazon információk összessége, amelyek a cél/ok megvalósítása szempontjából potenciális veszélyt jelentenek, illetve kedvezőtlenül hatnak a megvalósítás eredményére. - Melyek a negatív külső folyamatok, tendenciák, tényezők, változások? stb. A SWOT MÁTRIX FŐBB TARTALMI ÖSSZEFÜGGÉSEI

40 SWOT ANALÍZIS A KÖVETENDŐ STRATÉGIA RENDSZERÉBEN (konfrontációs v. kölcsönhatás mátrix)

41

42

43

44 A KÖRVONALAZÓDÓ STRATÉGIAI ALTERNATÍVÁK 1.Az erős oldalakra támaszkodva a lehetőségek maximális kihasználása (erős pozíció, „támadó”, offenzív stratégia); 2.Az erős oldalakra támaszkodva a veszélyek minimalizálása vagy kompenzálása (több lábon állás stratégája, a diverzifikáció); 3.Minimalizálni a gyenge oldalak hatását és kihasználni a lehetőségeket (változásorientált stratégia); 4.Minimalizálni a gyenge oldalak hatását és a veszélyeket („túlélési”, defenzív stratégia).

45 Elvándorlás Munkanélküliség Elöregedés PROBLÉMAFA

46 PROBLÉMAELEMZÉS A projekttervezés feltételezi, hogy az adott területre már rendelkezünk vázlatos fejlesztési koncepcióval, ami magába foglalja a részletes helyzetelemzést és az átfogó jövőképet a helyzetértékelést rendszerint a terület erősségeit, gyengeségeit, a kívülről jövő lehetőségeket és veszélyeket kiemelő SWOT-analízissel zárjuk le. A projekttel megvalósított beavatkozás meghatározásához első lépésben ki kell emelnünk azt a problémát, melynek megoldásához a projekttel közelebb kívánunk kerülni. Az ok-okozati összefüggésből probléma-fát kapunk

47 problémafa = ok-okozati összefüggések szerint strukturált problémák 1. lépés: azonosítsuk a kulcsproblémát 2. lépés: „építsünk” fát a kulcsprobléma köré  Ha az A a B oka, alá helyezzük  Ha az A a B következménye, fölé helyezzük  Ha egyik sem, mellé tesszük PROBLÉMAELEMZÉS

48 KÖZPONTI PROBLÉMA (NEGATÍV HELYZET) MEGHATÁROZÁSA  Mindenképp kell egy negatív helyzet, mert arra értelmezzük a „miért?” kérdést  Ha átfogó problémafát akarunk, akkor a negatív helyzetet a lehető legáltalánosabban kell megfogalmazni pl. alacsony versenyképesség)

49 KÖZPONTI PROBLÉMA Probléma

50 Problémafa Központi probléma Alapvető probléma Alapvető ok Alapvető probléma Alapvető ok Ok okozat

51

52 Magas munkanélküliség Belső vállalkozások erőtlenek Külső vállalkozók nem jönnek Hiányos vállalkozási ismeretek Nincs mögöttük tőke Erős a belső konkurenciaharc Nincs megfelelő terület Képzetlen a munkaerő Rossz a közlekedés Nem tudjákmegfizetni a képzést Nincs képzőintézmény Nincshitelintézet Túl kicsik Sokan vannakugyanazon aterületen Területet kellkisajátítani Hiányzik acsatornázás Nincsenekátképzőtanfolyamok Nincsszakképzés Kátyúsak az utak 3 óránál több időalatt érhető elrepülőtér Elmennek aképzettek Példa: Problémafa Alapvető okok Központi probléma

53 A BEAVATKOZÁSI STRATÉGIA CÉLRENDSZERÉNEK KIALAKÍTÁSA Feltárjuk a problémák közötti ok-okozati összefüggéseket - mindent alapvető problémákra vezethetünk vissza - PROBLÉMA-FA A problémák válaszokat, megoldásokat igényelnek A válaszok, megoldások logikai architektúrája ugyanaz, mint a problémáké - CÉL-FA

54 Helybenmaradás Munkalehetőségek Fiatalok vonzása CÉLFA

55 CÉLKITŰZÉSEK MEGFOGALMAZÁSA  Konkrét  Mérhető  Pontos  Reális  Megfogható

56 A PROJEKT CÉL MEGFOGALMAZÁSA Legyen: egyértelmű, világosan definiált, a projekttel kapcsolat-ban állók számára ismert és azonos jelentéssel megértett Megfelelően definiált cél magában foglalja a következőket: i.A tárgyat – pl. technológia transzfer ii.A kiindulási állapotot (helyzet projekt kezdésekor) iii.A célállapotot (a helyzet a projekt befejezésekor) iv.Kezdés dátumát v.Befejezés dátumát nyomatékosítva (`Projektet be kell fejezni … -ra`) vi.Minőségi előírásokat és speciális követelményeket

57 LEGGYAKORIBB PROJEKT CÉLOK Új termék létrehozása Meglevő termék fejlesztése Szolgáltatások javítása Költségcsökkentés Konkurensek termékeinek elemzése Új tudás létrehozása (K+F) Oktatási programok fejlesztése Megvalósíthatósági tanulmányok kidolgozása Melléktermékek/hulladék feldolgozása Személyes célok (szociális funkciók, otthon karbantartás)

58 Célkitűzés-elemzés Problémafa:  A jelenlegi helyzet negatívumai  Kulcsprobléma  Ok-okozati kapcsolatok Célkitűzés-fa:  A kívánt jövőbeli helyzet pozitívumai  Konkrét célkitűzés  Eszköz-eredmény összefüggések

59 CÉLELEMZÉS, CÉLFA Meghatározandó célok: Átfogó célok Specifikus (konkrét) célok Operatív célok Eredmény Tevékenység A felállított problémafa minden egyes ablakát átfogalmazzuk céllá Vagyis „Transzformált” problémafa = célfa Ok-okozatból - eszköz-cél lesz Célcsoportok definiálása

60 Célfa Operatív cél Stratégiai cél Eredmény Tevékenység Eredmény Tevékenység

61 Munkanélküliség csökkentése Belső vállalkozások megerősítése Külső vállalkozók vonzása Vállalkozási ismeretek növelése Tőke- ellátás javítása Belső konkurenciahar c csökkentése Megfelelő terület kialakítása Munkaerő képzése Közlekedés javítása Ingyenes tanfolyam Képző intézményindítása Hitelintézetalapítása Integrációszervezése Diverzifikáció Területkisajátítása Csatornázás Átképzőtanfolyamokszervezése Szakképzésindítása Kátyúk kijavítása Közelebbirepülőtérrelösszeköttetésteremtése Képzettekmegtartása PÉLDA: CÉLFA Stratégiai cél

62


Letölteni ppt "MI A PROJEKT? A projekt..... egy egyedi szervezeti környezetben végrehajtott lépéssorozat, amely nem sorolható a hagyományos szervezeti egységek megszokott."

Hasonló előadás


Google Hirdetések