Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A kommunikáció, a tantermi kommunikáció jellegzetességei.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A kommunikáció, a tantermi kommunikáció jellegzetességei."— Előadás másolata:

1 A kommunikáció, a tantermi kommunikáció jellegzetességei

2 A kommunikáció jellemzői  Mai ismereteink szerint a kommunikáció annyira általános és mindenütt jelenlevő arculata az emberi életnek és társadalomnak, hogy róla önmagában és általánosságban csak igen elvontan lehet beszélni. A kommunikáció egészen általánosan – „információelméletileg” – ragadható meg, és ily módon kommunikáció minden, amelyben információ továbbítása történik, függetlenül attól, hogy az információ milyen jelekben és milyen jelrendszerben fejeződik ki. Ezért az interperszonális kapcsolatokban jelentősége igen nagy.  A kommunikáció információk továbbítása és befogadása bizonyos jelrendszerben.  (Csepeli, 1997, Szabó 1994.)

3  A kommunikáció egy folyamat, ez a folyamat dinamikai alapelveken nyugszik.  A kommunikáció folyamatszerűségének figyelembevételével a kommunikáció dinamikájáról beszélhetünk.  A kommunikációs folyamatban erők és ellenerők összjátéka alapján jön létre valamilyen esemény vagy állapot.

4 A kommunikációs folyamatnak dinamikai alapelvei vannak.  A kommunikáció szükségszerű. A szükségszerűség azt jelenti, hogy az ember képtelen nem kommunikálni, mivel a szociális viszonylatok olyan hálózatában él, hogy minden interaktív helyzetben, mindenféle megnyilvánulása kommunikációnak számít. Ha az ember interakciós térben bármit is csinál, kommunikálni kénytelen. Ha nem csinál semmit, akkor is kommunikál, mert egy jelentéssíkon kifejezi viszonyulását valamely normához.

5  A kommunikációban reprocitás uralkodik. Az előbbiekből kiindulva a kommunikáció alapszabálya, hogy benne a válaszkényszer, a válaszkölcsönösség elve érvényesül. A kölcsönösség abban fejeződik ki, hogy minden kommunikációban és szabályozott interakcióban a két fél megnyilvánulása a másik megnyilvánulásának szükségszerű feltétele, ha már a tranzakció megindul. A reprocitás elve megmutatkozik a szankciók és a normatív szabályok gyakorlatában egyaránt.

6  A kommunikáció szükségszerűen többcsatornás és többszintű. Többcsatornás jellege azt mutatja, hogy a kommunikációs folyamatban a verbális csatorna mellett nem verbális csatornák is szükségszerűen részt vesznek. Az emberi kommunikáció mindig legalább két szinten folyik. Az egyik szint a közléstartalom szintje, a másik pedig a közlők közti relációra vonatkozik.

7  A kommunikáció tagolt. A tagoltságnak magának is kommunikációs funkciója van, nyomatékosítja, kiemeli, bizonyos mértékben egységekre bontja a kommunikációt.

8 Minden kommunikációs folyamat két alaptípus egyikébe sorolható, és a kommunikációban résztvevő felek egymáshoz való viszonyát tükrözi.  Eszerint a kommunikáció vagy egyenrangú szimmetrikus, vagy pedig egyenlőtlen aszimmetrikus. A szimmetrikus kommunikációban a résztvevők egyforma lehetőséggel rendelkeznek a kommunikáció befolyásolására. Az egyenlőtlen kommunikációban az egyik vagy a másik fél befolyása nagyobb.

9  A közvetlen emberi kommunikáció különböző csatornákon keresztül valósul meg. Az üzenetek haladhatnak verbális csatornán keresztül, azaz beszéd formájában, valamint a nem verbális csatornákon keresztül, ezt nonverbális csatornának nevezzük.

10 VERBÁLIS CSATORNANONVERBÁLIS CSATORNA Közvetlen, pl. két, vagy több ember beszélget egymással. Mimikai kommunikáció Közvetett, pl. televízión, rádión, keresztül zajló beszéd. Kommunikáció tekintet révén Vokális kommunikáció Mozgásos kommunikáció -gesztusok -testtartás -térközszabályozás Öltözködés, testdíszek

11  A verbális csatorna az ember legspecifikusabb kommunikációs módja, önmagában csaknem teljesen alkalmas arra, hogy mindenféle információ továbbításához fel lehessen használni. Valamennyi kommunikációs csatorna közül a legbonyolultabb kóddal rendelkezik.  Milyenségét befolyásolja a szocializáltság foka, a személyiségjellemzők és több egyéb pszichikus hatás.

12 Az öntudatos kommunikációra jellemző: „ÉN”- KÖZLÉSEKET használ:  „Azt gondolom, hogy……..”  „Azt érzem, hogy………….”  „Azt szeretném, hogy……..”  Vállalja a felelősséget az érzésekért, gondolataiért. MEGFOGALMAZÁSOK:  tömör, világos, pontosságra törekvő  - nem használ „kéne”, „kellene” szavakat HATÁROK TISZTELETE:  javasol, de nem tanácsol, nem erőltet a másikra véleményt  tisztázni és megérteni igyekszik a másik igényeit, gondolatait, véleményét (ismétlések, összefoglalások, érzésekre reagálás, kérdések) PROBLÉMÁK, KONFLIKTUSOK KEZELÉSE:  a megoldás útjainak keresése  konstruktív kritikusság hibáztatás és előzetes feltételezések nélkül  különbségtétel tények és vélemények között  jogos igények kielégítési lehetőségeinek keresése

13 Az engedékeny kommunikációra jellemző: TART AZ „ÉN”- KÖZLÉSEKTŐL  önmagáról leminősítően szól  „nem fontos igazán”,  mentegetőzések  „Ó, én reménytelen!”  nem világosak a céljai és az igényei MEGFOGALMAZÁSOK:  hosszú, körülményes  használ „kéne”, „kellene”.  „lehetséges” „talán” szavakat  - gyakori az általános alany HATÁROK TISZTELETE:  tart a másik határaitól  nem védi a sajátját, ha igen, akkor mint jogtalannak tűnő dolgot önigazolásokkal látja el PROBLÉMÁK, KONFLIKTUSOK KEZELÉSE:  önmagát okolja  feladja erőfeszítéseit, elkerüli a konfliktust  jogos igényeit mentegetőzve adja elő, túlmagyarázza

14 Agresszív kommunikációra jellemző: „TE”-KÖZLÉSEKET használ:  „Maga azt hiszi, hogy …..?!”  „Túl sok értetlenséget látok, vegyék tudomásul, hogy….!”  „Maguk a hibásak, hogy ….!  Nem vállalja a felelősséget az érzéseiért, gondolataiért, rossz hangulatáért mások a hibásak. MEGFOGALMAZÁSOK:  bántó kérdések, kijelentések  „kéne”, „kellene” szavakat használ  kérések mint instrukciók  „én akarom, az enyém” HATÁROK:  a másikra erőlteti a véleményét  igyekszik a másik igényeit, gondolatait, véleményét leértékelni PROBLÉMÁK, KONFLIKTUSOK KEZELÉSE:  hibáztatás, bűnbakkeresés  kritikusság előzetes feltételezések alapján  vélemények mint tények  saját igények kielégítési lehetőségeinek keresése a másik lemondása árán

15  A nem verbális kommunikáció csatornáival és ezek működésével kapcsolatos felismerések alapvető jelentőségűek a közvetlen emberi kommunikáció egész elmélete szempontjából.  Kommunikáció nincs nonverbális, illetve metakommunikáció nélkül. A metakommunikáció főleg a nem verbális csatornákat veszi igénybe és csak ritkán a verbális kommunikáció strukturális sajátosságait. A metakommunikáció elsődleges jelentéstartalma a közlés viszonya a közlést befogadóhoz.

16

17 MIMIKA  A mimikai kommunikáció az egyik legfontosabb nem verbális csatorna, amelynek fontos szerepe van az érzelmek kifejezésében. Mimikával jól kifejezhetőek érzéseink (pl.: öröm, szomorúság, félelem, harag, érdeklődés stb.).  A mimika az emberi kommunikációban állandó közlési csatorna.  A mimikai kommunikáció megértése sokban függ attól, hogy milyen egyéb más kommunikatív csatorna működik még a kommunikációs folyamatban.

18

19 ARCKIFEJEZÉS Az öntudatos kommunikációra jellemző:  ha tetszik neki valami, akkor mosolyog  ha mérges, ráncolja a szemöldökét, egyébként nyílt  kisimult arcvonások, semmi bizonytalanság  enyhén laza Az engedékeny kommunikációra jellemző:  fölhúzott szemöldök  gyorsan változó vonások  rejtegetett arcjáték  árnyékmosoly, amikor nem tetszik neki valami  gyakori szájtakarás Agresszív kommunikációra jellemző:  fanyar, savanyú, ha mérges  merev állkapocs, előretolt áll  magabiztos merevség, görcs  felhúzott szemöldök

20 TEKINTET  A tekinteten át történő kommunikáció többnyire öntudatlan.  A tekintetből többnyire kevésbé érzelmi állapotokra következtethetünk.  A mindennapi kommunikációs történésekben nehéz elkülöníteni a tekintet és a mimika kommunikációs tényezőit. A tekintet a mimika szerves része.  Gyermekeknél e csatorna még hangsúlyosabb az alacsonyabb verbalitás miatt. Jól kifejezik az örömöt, szomorúságot, elégedettséget, tanácstalanságot, meglepetést.

21

22 SZEMKONTAKTUS Az öntudatos kommunikációra jellemző:  egyenes nézés, ritkán néz lefelé  élénken tartja a szemkontaktust Az engedékeny kommunikációra jellemző:  gyakori lefelé nézés  kitérő szemmozgás Agresszív kommunikációra jellemző:  vagy nincs vagy egyenes, merev, kihívó nézés  tartja a szemkontaktust

23 VOKALITÁS  Fontos a mindennapi érintkezésben a hangnem és a hanghordozás. A vokális kommunikáció szorosan összefűződik a beszéd tartalmával is. A hanghordozásban, a hang formális jellemzőiben megmutatkozik annak a közösségnek a hatása, amely a beszélőt a nyelvhasználatra szocializálta.  A hang jól tükrözi a belső feszültséget és izgalmat.  A vokális csatorna szempontjából az alaphangszín is fontos szerepet játszik.

24 Az öntudatos kommunikációra jellemző: HANG  őszinte, magabiztos, világos  közepes hangszín, meleg és gazdag  nem is túl halk, nem is kiabáló hangerő BESZÉDMODOR  folyamatos, kevés benne a bizonytalankodás  a kulcsszavakat hangsúlyozza  egyenletes

25 Agresszív kommunikációra jellemző: HANG  merev, kemény, éles  harsogó, kiabáló hangerő  a szó- vagy mondatvégeken emelkedő  Gyors BESZÉDMODOR  folyamatos, kevés bizonytalanság  szarkasztikus, gúnyolódó humor  rosszalló szavak hangsúlyozása, kritizálás

26 Az engedékeny kommunikációra jellemző: HANG  bizonytalan  halk, a szavak, mondatok végén elhaló  panaszos, vonyító  túl lágy vagy túl meleg hangszín BESZÉDMODOR  sok szünet a szavak között, szaggatott, „ööö-zés  gyakran lassúra vált gyorsból  gyakori torokköszörülés

27 Mozgásos kommunikációs csatornák: gesztusok, testtartás, térközszabályozás

28 TESTTARTÁS  Testtartás: a testtartás magában foglalja az ülést, a járást. Állapotot, szubjektív értékelést fejez ki, jórészt normatív meghatározó, de sok tudatlan indíték befolyása alatt is áll. A testtartásban kifejeződhet emóció is, tehát adaptáló, kommunikációs funkciót is betölthet a testhelyzet. Más és más a testtartásunk, térközszabályozásunk, ha ketten vagyunk, ha társaságban vagy esetleg ünnepélyen.  Testtartásunk lehet laza, mozgásunk lehet dinamikus, kifejezhetünk fáradságot, eltökéltséget, tanácstalanságot és sok-sok mindent.

29

30 TESTTARTÁS Az öntudatos kommunikációra jellemző:  elengedett, lazán egyenes állás vagy ülés  felemelt fej Az engedékeny kommunikációra jellemző:  merev, görcsös  görnyedt  gyakori hátralépés  ideges hirtelen, gyors mozdulatok Agresszív kommunikációra jellemző:  egyenes állás vagy ülés,  előrehajol, forgolódik  felszegett fej  magasban összefont karok

31 GESZTUSOK  Gesztusok: a gesztusok közé a fej és a kezek, karok mozgását soroljuk. E testrészek a közvetlen kommunikációban általában mozgásban vannak. E mozgásoknak értelmük, jelentésük van. Egy részük tudatos jelzés, amelynek természetéről és jelentéstartalmáról mind a közlőnek, mind pedig a közlést befogadónak tudatos képe van. Más részük öntudatlan, de a kommunikációs folyamatban kimutatható, hogy a kommunikációs partner figyel, néz és reagál rájuk.

32

33 TESTMOZGÁSOK Az öntudatos kommunikációra jellemző:  nyílt, szabad kézmozgások  kimért  a kifejező mozgások a közlés hangsúlyozását szolgálják Az engedékeny kommunikációra jellemző:  kicsi amplitúdóval, szorosan a test mellett zajlanak  kézcsavargatás, vállrángatás  összekulcsolt kéz Agresszív kommunikációra jellemző:  ujjal mutogat, ököllel üt  a kifejező mozgások a közlés hangsúlyozását szolgálják

34 TÉRKÖZSZABÁLYOZÁS  Térközszabályozás: A kommunikációban jelentősége van a távolságoknak, amelyet az emberek az interakciók során egymástól felvesznek. A térközszabályozásnál zónákról beszélünk. Megkülönböztetünk intim zónát, személyes zónát, társadalmi zónát, nyilvános zónát.

35


Letölteni ppt "A kommunikáció, a tantermi kommunikáció jellegzetességei."

Hasonló előadás


Google Hirdetések