Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Előadás 2007. November 10. 1. Rész Befektetés - beruházás Gazdálkodás, jövedelmezőség, likviditás Finanszírozási források Kockázat Előadó: Pollák Gyöngyi.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Előadás 2007. November 10. 1. Rész Befektetés - beruházás Gazdálkodás, jövedelmezőség, likviditás Finanszírozási források Kockázat Előadó: Pollák Gyöngyi."— Előadás másolata:

1 Előadás November Rész Befektetés - beruházás Gazdálkodás, jövedelmezőség, likviditás Finanszírozási források Kockázat Előadó: Pollák Gyöngyi 2. Rész Vállalatértékelés, Vagyonértékelés Üzleti érték Cégteljesítmény mérése BSC mutató Üzleti tervezés

2 Beruházás → Befektetés Műszaki-gazdasági tevékenység, amely tárgyi eszközök létesítésére irányul Pénzügyi vetületben a tárgyi eszközök létesítéséhez szükséges pénzügyi források előteremtése és befektetés útján történő finanszírozása A beruházások gazdasági hatékonyságának – befektetés megtérülésének értékeléséhez felhasznált mutatók: Statikus Dinamikus

3 Illés Mária (1997): Vezetői gazdaságtan. Kossuth Kiadó, Bp., o. Befektetések gazdaságossága A magántőkés vállalkozás minimális jövedelemelvárása A kiadásokból származtatott költségek megtérülése Ezen felül minimálisan a tőke átlagos haszonlehetőségének megtérülése a bevételekből Az elvárt tőkehozam rátáját számszerűsítő kamatlábat a hazai szóhasználat jellemzően kalkulatív kamatlábnak nevezi. A kalkulatív kamatláb közgazdaságilag két fő részből tevődik össze: a tőkehasználat árából és a vállalkozói nyereségelvárásból.

4 Illés Mária (1997): Vezetői gazdaságtan. Kossuth Kiadó, Bp., o. A tőke nyereségelvárása A tőkehasználat ára - elvileg - az állampapírokba történő befektetés kockázatmentesen elérhető hozamrátája alapján számszerűsíthető Vállalkozói nyereségelvárás rátája = Kalkulatív kamatláb – tőkehasználat ára

5 Kalkulatív kamatláb ahol: i = kalkulatív kamatláb, ih = a tőkehasználat ára (egységnyi tőkére), iv = a vállalkozói nyereségelvárás tőkebefektetésre vonatkoztatott rátája. Illés Mária (1997): Vezetői gazdaságtan. Kossuth Kiadó, Bp., o. A vállalkozói nyereségelvárás a kockázatvállalás ellenértékeként elvárt tőkearányos hozamrátát jelenti:

6 Megtérülési számítások módszerei Statikus módszerek Végtelenül leegyszerűsítő feltételezésekkel élnek Az időtényezőt, azaz az idő pénzértékét nem veszik figyelembe Kamatos kamatszámítási módszereket nem alkalmaznak Dinamikus módszerek A kamatos kamatszámítás elvén alapulnak Változatos időtényezőkkel és feltételezésekkel számolnak: Kamattényező Diszkonttényező Törlesztőfaktor az idő pénzértékének alkalmazására Illés Mária (1997): Vezetői gazdaságtan. Kossuth Kiadó, Bp., 113. o.

7 A statikus megtérülési számítások feltételei Pillanatszerűen megvalósuló, úgynevezett pontberuházás Évről-évre állandó nyereséghozam A beruházott berendezés végtelen élettartama Ezek a leegyszerűsítő feltételek a valóságban soha nem fordulnak elő, de...kiinduló alapot képeznek a dinamikus számításokhoz Illés Mária (1997): Vezetői gazdaságtan. Kossuth Kiadó, Bp., 113. o.

8 Statikus megtérülés-számítások 1. A pénz időértékét nem veszi figyelembe költségek összehasonlítása nyereség összehasonlítása rentabilitás összehasonlítása megtérülési idő összehasonlítása

9 Statikus megtérülés-számítások 2. A gazdaságosság statikus alapfeltétele: Illés Mária (1997): Vezetői gazdaságtan. Kossuth Kiadó, Bp., 113. o. ahol: M = éves nyereség E = a befektetett tőke nagysága i = kalkulatív kamatláb

10 Illés Mária (1997): Vezetői gazdaságtan. Kossuth Kiadó, Bp., 96. o. Dinamikus -Időtényezők Az időtényezők olyan szorzótényezők, amelyek a pénz időértékének hatását összevonják Kamatfaktor ahol t = a figyelembe vett évek száma ahol n = a teljes időtartam, illetve élettartam ^Törlesztőfaktor ^Diszkontfaktor

11 Illés Mária (1997): Vezetői gazdaságtan. Kossuth Kiadó, Bp., 97. o. Kamatfaktor A kamatfaktor azt mutatja meg, hogy egységnyi befektetésnek „i” kamatláb mellett „t” év alatt mekkorára kell felnövekednie. Értéke = 1-től a végtelenig terjed.

12 Illés Mária (1997): Vezetői gazdaságtan. Kossuth Kiadó, Bp., 97. o. Diszkontfaktor A diszkontfaktor azt mutatja meg, hogy ma milyen összeget kell befektetni ahhoz, hogy az „i” növekedési ütem mellett „t” év alatt éppen egységnyi értékűre növekedjék. A diszkontfaktor értéke egységnyi jövőbeni befektetés mai értékének felel meg.

13 Illés Mária (1997): Vezetői gazdaságtan. Kossuth Kiadó, Bp., 97. o. Törlesztőfaktor A törlesztőfaktor olyan szorzótényező, amely megmutatja, hogy egységnyi tőkének „i” kamatlábbal, „t” év alatt időszakonként mekkora új pénzhozamot kell eredményeznie ahhoz,hogy abból: a befektetett összeg megtérüljön, és ezen felül:... „i” kamatlábbal elvárt tőkenövekményt is hozzon

14 Illés Mária (1997): Vezetői gazdaságtan. Kossuth Kiadó, Bp., 128. o. Dinamikus megtérülés-számítások Nettó jelenérték számítása NPV (diszkontált hozadékösszeg meghatározása) Évenkénti bevételek és kiadások különbségére épül Diszkonttényező alkalmazása Időszaki diszkontált hozadékok összegzése A megtérülés belső kamatlábának keresése Célja a beruházás valódi jövedelmezőségének vizsgálata A befektetés összegéből indul ki A teljes élettartam alatti éves átlagos %-os jövedelmezőséget mutatja meg Annuitás-számítás Törlesztőfaktor alkalmazása időtényezőként Pontberuházás feltételezése, n évig állandó éves hozammal

15 Illés Mária (1997): Vezetői gazdaságtan. Kossuth Kiadó, Bp., 128. o. Nettó jelenérték számítása Célja: a beruházások jövőben várható hozamainak összegzése a mai időpontra, az időtényező figyelembevételével Évenkénti bevételek és kiadások különbségére épül Diszkonttényező alkalmazása Időszaki diszkontált hozadékok összegzése Gazdaságos a beruházás, ha NPV  0.

16 NPV számítása példával A következő befektetési lehetőségek valósíthatóak meg. r=15% (alternatív ktg.) Mekkora A és B befektetési lehetőség NPV-je? CoC1C2 A B

17 Illés Mária (1997): Vezetői gazdaságtan. Kossuth Kiadó, Bp., 128. o. Belső kamatláb meghatározása Célja: a beruházás valódi jövedelmezőségének vizsgálata A befektetés összegéből indul ki E kamatláb mellett válik egyenlővé egymással a bevételi és kiadási sor összege A teljes élettartam alatti éves átlagos %-os jövedelmezőséget mutatja meg Keressük „i”-nek azt az értékét, amely mellett IRR = éppen 0 Az i és IRR közötti viszony hatása a beruházásra: IRR > piaci kamat akkor megvalósítom IRR < piaci kamat akkor nem valósítom meg IRR = i, közömbös

18 IRR számítása példával Próba: 0% a megtérülési ráta 50% a megtérülési ráta 25% a megtérülési ráta 28%-nál lesz 0 az NPV CoC1C

19 Illés Mária (1997): Vezetői gazdaságtan. Kossuth Kiadó, Bp., 128. o. Annuitás-számítás Célja: a befektetéstől elvárt éves állandó hozamoknak, vagy hitelek éves törlesztőrészleteinek kiszámítása. Törlesztőfaktor alkalmazása időtényezőként Pontberuházás feltételezése, n évig állandó éves hozammal Gazdaságos a beruházás, ha az évi azonos nettó hozam nem kisebb az évi átlagos tőkeköltségnél ahol: h = a beruházás évenkénti, azonos nagyságú hozama qn = törlesztőfaktor E = a beruházás összege E*qn = évi átlagos tőkeköltség és qn értéke:

20 Gazdálkodás Annak a célszerű tevékenységnek előkészítését szervezését irányítását elemzését értjük, amely a szűkösen rendelkezésre álló erőforrások hatékony felhasználására irányul Gazdálkodási tevékenységet végeznek: Állam Háztartások Gazdálkodó szervezetek pl.: vállalkozások Dr. Gálicz Tibor: Vállalati gazdálkodás KJF, o.

21 Gazdálkodás jellemzői Összetett, bonyolult folyamat Résztevékenységek együttesen fejtik ki hatásukat Nagy súllyal szerepel az erőforrások hatékony felhasználásának alapkövetelménye Területei: Készletgazdálkodás Munkaerőgazdálkodás Állóeszköz gazdálkodás Pénzgazdálkodás Vállalati gazdálkodás Alapkövetlemények: - Nyereség maximalizálás - Vállalat piaci értékének növelése - Fogyasztó orientáltság -Tőke megtérülés

22 Jövedelmezőség és Gazdaságosság Jövedelmezőség: a gazdálkodók működésének eredményességét fejezi ki (abszolút kategória), lényege: eredményelemzés eredményre ható tényezők eredményhányadok eredmény hatása a működésre Gazdaságosság (hatékonyság, termelékenység): a gazdálkodók erőforrásainak hozamtermelő képességét fejezi ki (relatív kategória)

23 Jövedelmezőségi mutató általános képlete: Eredmény Vetítési alap Jövedelmezőségi mutató

24 Eredmény fajták Üzemi-üzleti tevékenység eredménye Szokásos vállalkozási eredmény Adózás előtti eredmény Adózott eredmény Mérleg szerinti eredmény Fedezeti összeg EBIT (Adózás és kamatfizetés előtti eredmény) Vetítési alap lehet Árbevétel Árbevétel kiegészítve a többi bevétellel Saját tőke Jegyzett tőke Befektetett tőke Befektetett eszközök Összes eszköz Forgóeszközök Bérköltség Anyagköltség Információs költség Létszám Stb.

25 Fontosabb Jövedelmezőségi Mutatók Vetítési alap szerint:  Emberi erőforrás jövedelmezősége pl.: Adózott eredmény Átlagos állományi létszám  Anyagi erőforrás-felhasználás jövedelmezősége pl.: Adózott eredmény Anyagköltség  Információ-felhasználás jövedelmezősége pl.: Adózott eredmény Információs költség  Eszközlekötés jövedelmezősége pl.: Üzemi eredmény Állóeszközök nettó értéke  Saját tőke lekötés jövedelmezősége pl.: Adózott eredmény Saját tőke

26 Saját tőke jövedelmezősége (ROE) Kifejezi, hogy milyen jövedelmezően működteti a tulajdonosi tőkét a vállalkozás. Leggyakoribb torzítások: Költségek csökkentése Az osztalék fizetés javítja a mutatót A saját tőke bővülése visszaforgatásból vagy tőkeemelésből származik? A tőkeleszállítás „javítja” a mutatót!

27 Példa a ROE számítására Feltételezzük, hogy X cégben az összes részvény szám db 1 részvény könyvszerinti értéke Ft. A cég várható adózott eredménye 100 millió Ft. Számoljuk ki a ROE értékét!

28 Eszközarányos jövedelmezőség (ROA) Megmutatja, hogy a vállalat teljes eszközállománya milyen hozamot biztosít, és hogy mekkora megtérülési ráta mellett működtették a cég vezetői. Leggyakoribb torzítások: Év végi vagy átlag érték Eredmény kozmetikázás Eszközök értékelése, esetleges átértékelése Mérlegen kívüli eszközök

29 Gazdasági Mutatók Rugalmasság 1 %-os erőforrás változás hány %-os változást idéz elő a hozamban 1 %-os hozamnövekedéshez hány %-os erőforrás változás szükséges Forgási sebesség Számítható fordulatokban (árbevétel/erőforrás) Napokban (időszak napjai/fordulatok) Hatékonyság Erőforrás felhasználás: Hozam/Erőforrás vagy Erőforrás igényesség: Erőforrás/Hozam

30 Likviditás Arra kaphatunk választ, hogy a vállalkozás egy naptári napon rendelkezik-e kötelezettségeinek teljesítéséhez elegendő pénzeszközzel, illetve vannak-e olyan eszközei amelyeket a fizetési kötelezettség esedékességének napjára fizető eszközzé tud átalakítani

31 Rövidtávú fizetőképességi vagy likviditási mutatók Likvid az az eszköz,amely könnyen és lényeges veszteség nélkül készpénzzé konvertálható, a kötelezettség, ha azt a közeljövőben kell visszafizetni

32 A hagyományos likviditási mutatók Annak a mértékét mérik, hogy a cég rövid távon esedékes kötelezettségei mennyire vannak lefedve a rövid távú eszközök által.

33 A likviditási mutatók a fizetőképesség fokát tesztelik, alapvetően a rövid távú hitelezőknek érdekesek, segítséget nyújthatnak a vállalat működésének megítéléséhez hosszú távú finanszírozási források nyújtása esetében is, hosszú távú kötelezettség rövid távú probléma

34 1. Általános likviditási mutató (current ratio)

35 2. Gyors likviditási mutató (quick ratio, acid test)

36 3. Azonnali likviditási mutató (cash ratio)

37 Varsányi Judit-Virág Miklós: Cégstratégiák piaci, pénzügyi megalapozása. Műszaki Könyvkiadó, Bp., Likviditásmenedzselés 1. Likviditásmenedzselés hosszabb távon célja, hogy a cég a viszonylag hosszú stratégiai időtávon tartósan elkerülje a fizetésképtelen állapot. Kulcseleme a pénzügyi helyzet folyamatos követése likviditási mutatók alapján, cash flow követési mechanizmusokkal, keresztmetszeti elemzésekkel, csődmodellekkel. Rendszerbe épített szűrők jelzik a kritikus sávokat, értékeket, időpontokat.

38 Likviditásmenedzselés 2. A tartós likviditásnak fontos feltétele, hogy a cégvezetés tudatosan kialakított finanszírozási elveket és arányokat kövessen. Az árak és fizetési feltételek alakításával pl. a likviditás széles határokon belül látványosan befolyásolható. Annak, hogy ez kihasználható legyen, fontos feltétele a cég termékeinek piacképessége, s ennek folytán a cég erős alkupozíciója Varsányi Judit-Virág Miklós: Cégstratégiák piaci, pénzügyi megalapozása.Műszaki Könyvkiadó, Bp., 1997.

39 Finanszírozás, mint a tőkeszerzés folyamata A tőke megszerzése lehetséges külső finanszírozással részesedés finanszírozás idegen finanszírozás belső finanszírozással forgalmi bevételből leírásokból nyereség visszatartása tartalékolás vagyon átrendezése révén rövid vagy hosszú távra

40 Finanszírozási mérleg A cég eszközeit és forrásait összevontan, a számviteli mérleghez képest kissé eltérő szerkezetben tartalmazza. Az eszköz és forrás állomány ugyan mindig egyensúlyt mutat értékben, de ez nem jelent finanszírozási egyensúlyt.

41 Illeszkedési elv Finanszírozási (tartalmi) egyensúlyról csak akkor beszélhetünk, ha a mérleg megfelel az „illeszkedési elvnek”. Az ”illeszkedési elv” azt a közgazdasági ésszerűséget fogalmazza meg, hogy a tartósan lekötött eszközöket tartós forrásból, az átmenetileg lekötött eszközöket pedig átmeneti forrásból célszerű finanszírozni.

42 Varsányi Judit-Virág Miklós: Cégstratégiák piaci, pénzügyi megalapozása. Műszaki Könyvkiadó, Bp., Finanszírozási célterületek Likviditásmenedzselés hosszabb távon Projektek finanszírozása A projektfinanszírozás eredményességének feltétele, hogy a cég széles körben mérje fel tőkeforrásait, s azokat gondosan igazítsa a projekt tényleges tőkeszükségletéhez - beleértve a pénzforrások időbeli eloszlásának szempontját A jó tőkeellátottságú projektek sikeres kivitelezésének feltétele a jó döntésmodellezés Stratégiai akciók finanszírozása A stratégiai akciók finanszírozása a projektfinanszírozás körébe tartozik akkor, ha az akció tartalma, jellege és jelentősége innovációs projektnek felel meg. Általában azonban az akcióprogramot előzetesen felül kell vizsgálni a finanszírozhatóság, pénzügyi erőforrások elosztása és az egyéb szempontok alapján

43 Forrás: Varsányi Judit-Virág Miklós: Cégstratégiák piaci, pénzügyi megalapozása. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, A saját befektetések pénzügyi háttere Az erőforrások allokációját az adott stratégiai akció piaci, megvalósíthatósági és finanszírozási szempontjainak figyelembevételével kell megtervezni Befektetések, beolvasztások, egyéb tőkeigényes akciók A tőkeallokációnak a tőkebővülési igényeken kell alapulnia A tőkeallokáció típusát a befektetési kínálat elemzése és sokoldalú hatásszimuláció alapján kell meghatározni Az átfogó forráskeresési és finanszírozási döntéseket az adott befektetési változatok különböző hasznossági elemzéseire és hatásszimulációira kell építeni Finanszírozási formák lehetőségei

44 Innovációk finanszírozása Akciófinanszírozás, projektfinanszírozás Akciófüggő finanszírozási ismérvek Forrásfüggő finanszírozási ismérvek Fundraising és forráshasznosítás Fundraising = forrásszerzés Pályázati rendszer, vegyes célú források Változó feltételrendszer = döntésmotiváló tényezők (hozzáférhetőség, előnyök, terhek, kockázatok) Pályázókészség nagy szerepe A pályázatírási készség fejlesztése Varsányi Judit - Menedzsment óravázlatok. Széchenyi István Egyetem, február

45 Akcióirányokhoz kötött pénzügyi megfontolások Közvetlen, gyors megtérülés, mérhető piaci hatásokkal Hatás a minőségre, mennyiségre, szervezhetőségre, fajlagosokra, amortizációra Ráfordítások időszerkezete, megtérülése és hatása a likviditásra Az ismeretszerzés célja és hatásai Alternatívák a piackutató kínálat költségességére és hatásosságára A marketingakció piacbefolyásoló képessége: hatás az erőviszonyokra, részarányokra Hatás az árpolitika mozgásterére és az eladható mennyiségre Jövedelmezőségi, likviditási hatások tömege és időbeli eloszlása Termékjelleggel meghatározott mozgástér Az értékesítési hálózatbővítés formái és hatásosságuk A bővülés fenntartásának forgóeszközigénye és finanszírozhatósága A megcélzott képességjavulás jellege Az akció tartalma, menedzselési igénye, alvállalkozói kínálat és ésszerűség Hatások számszerű és intuitív elemei, szinergiahatások, pénzügyi eredmény A környezetvédelmi akció célpontja és indokoltsága Finanszírozási forráslehetőségek és preferenciák Elvárások és a megtérülés kulcsszempontjai Akcióirányok Akcióirányok Döntési szempontok és pénzügyi megfontolások Döntési szempontok és pénzügyi megfontolások Gyártmány- fejlesztés Gyártás- fejlesztés Piac- kutatás Termék- pozicionáló marketing Piacbővítő marketing TQM akció Környezet- védelem Gyártmány- fejlesztés Gyártás- fejlesztés Piac- kutatás Termék- pozicionáló marketing Piacbővítő marketing TQM akció Környezet- védelem Varsányi Judit-Virág Miklós: Cégstratégiák piaci, pénzügyi megalapozása. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1997.

46 Finanszírozási forráshoz kötött pénzügyi megfontolások A saját forrás tömege, és a más irányú lehetőségek mérlegelése A saját tőke megtérülési követelménye Krízis esetére tartalékolandó saját tőke aránya Hitelterhek és biztosíték iránti igények Törlesztési kondíciók és a cég törlesztőképessége Forrás és hozzáférhetőségi feltételek Általános és speciális hitelkondíciók Kibocsátási feltételek és ígérvények Inflációs viszonyok és várakozások Visszafizetési és törlesztőképességi viszonyok Az innovációs lehetőség vonzereje és tartós hatásai Az idegen tulajdonos magatartása, messzebbre mutató szándékai A tulajdonarányok változásának hatása a jövedelmezőségre, osztalékra,, és a döntési struktúra alakulására Hosszú távú megtérülési és likviditási viszonyok Az innováció hatása a vagyonarányos nyereség alakulására PénzforrásokPénzforrások Döntési szempontok és pénzügyi megfontolások Döntési szempontok és pénzügyi megfontolások Saját forrás Hosszú lejáratú bankkölcsön Kedvezményes célhitelek Kötvény- kibocsátás Idegen tulajdonosi tőke bevonása Saját forrás Hosszú lejáratú bankkölcsön Kedvezményes célhitelek Kötvény- kibocsátás Idegen tulajdonosi tőke bevonása Varsányi Judit-Virág Miklós: Cégstratégiák piaci, pénzügyi megalapozása. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1997.

47 A Kockázat Általános értelemben: egy kedvezőtlen esemény bekövetkezése. Pénzügyi értelemben: amikor egy befektetés jövőbeni hozama eltér a becsült (elvárt, várható) hozamtól. Szabó József (2003): Vállalatok, vállalkozások gazdaságtana. Egyetemi jegyzet. Universitas KHT, Győr.

48 Beruházási kockázat Beruházás gazdaságosságának vizsgálata mellett meg kell becsülni a kockázatot is: Optimista Pesszimista változat

49 A kockázat finanszírozása Általános költség Tartalékok Külső források Biztosítási transzfer Személybiztosítás Vagyonbiztosítás Felelősségbiztosítás Jogvédelmi biztosítások Szabó József (2003): Vállalatok, vállalkozások gazdaságtana. Egyetemi jegyzet. Universitas KHT, Győr.

50 Veszélyforrások meghatározása és elemzése Vagyoni, jövedelmi, felelősségi és személyes kockázatok A lehetséges károk nagysága, valószínűsége, gyakorisága és pénzügyi hatásai Intézkedések a károk elkerülésére, megelőzésére vagy csökkentésére Pénzügyi megoldások keresése: tartalékképzés, biztosítások A kockázatkezelés-folyamata Intézkedési lehetőségek keresése A legjobb módszerek kiválasztása Pénzügyi szempontok Egyéb vállalkozási szempontok A kiválasztott kockázatkezelési módszerek végrehajtása Vezetési intézkedések Technikai intézkedések Monitoring, és a program továbbfejlesztése Az eredmények megfigyelése és értékelése Szabványosított megoldások kidolgozása Szabó József (2003): Vállalatok, vállalkozások gazdaságtana. Egyetemi jegyzet. Universitas KHT, Győr.

51 2. Rész ÜZLETI TERV VÁZLATA  Bevezető oldal  Összefoglaló  Iparágelemzés  Vállalkozás leírása  Termelési terv  Marketing terv  Szervezeti terv  Kockázatbecslés  Pénzügyi terv  Támogató iratok

52 1)Bevezető oldal 1.1. Vállalkozás neve és címe 1.2. A tulajdonosok neve és címe 1.3. A vállalkozás működési köre 1.4. A pénzigénylés jelzése 1.5. A terv bizalmas kezelésére irányuló igény jelzése 2) Összefoglaló Az üzleti terv 3-4 oldalas összefoglalása (csak a végén szabad megírni!) ÜZLETI TERV FELÉPÍTÉSE I.

53 3) Iparágelemzés 3.1. Trendek és jövőkép 3.2. Versenytársak elemzése 3.3. A piac behatárolása 3.4. Iparági előrejelzések 4) Vállalkozás leírása 4.1. Termékek 4.2. Szolgáltatások 4.3. Vállalkozás mérete 4.4. Iroda és személyzet 4.5. Vállalkozók szakmai háttere ÜZLETI TERV FELÉPÍTÉSE II.

54 5) Termelési terv 5.1. Termelési folyamat 5.2. Telephelyek 5.3. Gépek és berendezések 5.4. Szállítók neve 6) Marketing terv 6.1. Árak 6.2. Forgalmazás 6.3. Eladás ösztönzés (reklám, PR) 6.4. Termékforgalom előrejelzés 6.5. Ellenőrzés és korrekció módja ÜZLETI TERV FELÉPÍTÉSE III.

55 7) Szervezeti terv 7.1. Tulajdonforma 7.2. Tulajdonostársak (tagok, fő részvényesek) 7.3. Vezetők hatásköre, felelőssége 7.4. Vezetők életrajza, szakmai háttere 7.5. Munka- és felelősség-megosztás a vállalkozáson belül 8) Kockázatbecslés 8.1. A vállalkozás gyenge pontjainak értékelése 8.2. Az új technológia 8.3. Felkészülés váratlan eseményekre ÜZLETI TERV FELÉPÍTÉSE IV.

56 9) Pénzügyi terv 9.1. Előzetes jövedelemterv 9.2. Pénzforgalom becslések 9.3. Előzetes mérleg 9.4. Fedezeti-pont elemzés 9.5. Meglévő és szükséges pénzforrások 9.6. KÖLTSÉGVETÉS INDOKLÁSA 10) Támogató iratok Levelek Piackutatási adatok Szerződések Szállítók ajánlatai ÜZLETI TERV FELÉPÍTÉSE V.

57 Szabó József (2oo5): e - Vállalati gazdaságtan Széchenyi István Egyetem Győr VÁLLALATI VAGYON VÁLLALATI VAGYON: KÉSZPÉNZ APPORT APPORT: ingatlanok, ingóságok, forgóeszközök értékpapírok, üzletrészek szellemi jogok és termékek GOOD-WILL: menedzsment minősége, szakemberek felkészültsége, vállalat piaci pozíciója, hírneve, megítélése, bevezetett márkanevek értéke,

58 Eszköz - forrásszerkezet Látható vagyon Láthatatlan (felszín alatti) vagyon Ügyféltőke (A vevőkkel, a beszállítókkal és a kör- nyezettel kiépített tartós ügyfélkapcso- latok, a kialakított piaci arculat, stb. Rövid lejáratú kötelezettségek Hosszú lejáratú kötelezettségek Eszközök Források Vállalat eladások esetén goodwillként láthatóvá válik Munkatársak kompetenciája (Az a képesség, hogy az emberek dologi, vagy eszmei vagyont hozzanak létre) Szervezeti tőke (A menedzsment színvonala, jobb módszerek, szabadalmak, elméletek, modellek, számítástechnikai és admi- nisztratív rendszerek, vállalati kultúra, új termékek tervei, stb.) Az eszközoldalon a „tőke” szó a fogalmak terjedését tükrözi. A „tőke” szó klasszikusan a forrás oldalhoz illik. Immateriális javak (Szoftverek, vagyonértékű jogok, stb.) Tárgyi eszközök (Számítógépek, helységek, stb.) Vevőállomány Pénzeszközök Részvényesek látható saját tőkéje Részvényesek láthatatlan saját tőkéje (Ki nem mutatott eredmény) Immateriális kötelezettségek (Peres ügyek, tartós foglalkoztatás kötelezettségei, termék és szolgáltatásminőség iránti elkötelezettség, népszerűsítési és hirdetési kényszer.)

59 A vállalatértékelés indítékai A vállalat eladása és vétele Tőkeemelés és tőkerészek kibocsátása Társtulajdonosok bevonása és kilépése Öröklési eljárás, ajándékozás Fúziók, vállalatok szétválása, átalakulások Hitelek felvétele, és/vagy emelése, hitelbiztosítékok A szállítók és/vagy vevők bonitásának (hitelképesség) megállapítása Biztosítási szerződések megkötése Szanálási intézkedések, felszámolások stb. Szabó József (2003): Vállalatok, vállalkozások gazdaságtana. Egyetemi jegyzet. Universitas KHT, Győr.

60 USAID Tanácsadásfejlesztési Projekt, Hungary Omnibus II. EPE, MTFP 97/7/15 A vállalatértékelés célja Eszköz-alapú (dologi) vállalatértékelés Finanszírozási céllal, a hitelezők informálására A potenciális vevőkkel folytatandó tárgyalások előkészítésére Üzleti értékelés Potenciális pénzügyi befektetők (portfólió-befektetők) részére Potenciális szakmai (stratégiai) befektetők informálására Közforgalomra szánt részvények árának meghatározására Sajáttőke értékének meghatározására

61 A vállalatértékelés lépései I. A múltbeli teljesítmény elemzése II. A jövőbeli teljesítmény előrejelzése III. A tőkeköltség becslése IV. A maradványérték becslése V. A végeredmény kiszámítása és értelmezése

62 Hogyan növelheti a menedzsment a vállalat értékét? Ha a vállalat vezetése növelni akarja a vállalat értékét, akkor a következőket teheti: Növelheti a már meglévő befektetett tőke után elért eredményt (befektetett tőke hozamának növelése). Növelheti az új tőkebefektetések hozamát. Emelheti a növekedési ütemet

63 USAID Tanácsadásfejlesztési Projekt, Hungary Omnibus II. EPE, MTFP 97/7/15 A cégérték három fő típusa Könyvszerinti érték Méltányos piaci érték Felszámolási érték

64 Szabó József (2oo5): e - Vállalati gazdaságtan Széchenyi István Egyetem Győr VÁLLALATÉRTÉKELÉS VAGYONÉRTÉKELÉS: Legfontosabb eleme az ingatlanértékelés: beruházói szemléletű értékelés (bruttó - nettó érték) befektetői szemléletű értékelés (hozam értéke) piaci szemléletű,összehasonlító értékelés (kereslet-kínálat alapján) ÜZLETÉRTÉKELÉS: dologi vagyonértékek és good-will elemek súlya közel azonos PRAXISOK ÉRTÉKELÉSE: dologi vagyonérték csekély és a good-will elemek súlya dominál. VÁLLALATÉRTÉKELÉS MÓDSZEREI: tárgyi érték módszer hozamérték módszer középérték módszer pénzáramlás módszere többlethozam módszere.

65 El Ehrbar(2000): EVA. Gazdasági hozzáadott érték. Kulcs az értékteremtéshez Panem Kiadó John Wiley & Sons, Budapest In: Szabó József (2oo5): e - Vállalati gazdaságtan Széchenyi István Egyetem Győr ECONOMIC VALUE ADDED (EVA) SZÁMVITELI ADÓZOTT NYERESÉG - SAJÁT TŐKE KÖLTSÉGE _________________________________ = GAZDASÁGI HOZZÁADOTT ÉRTÉK, GAZDASÁGI TÖBBLETÉRTÉK „A VALÓDI NYERESÉG MÉRCÉJE” (belső mutató)

66 Szabó József (2oo5): e - Vállalati gazdaságtan Széchenyi István Egyetem Győr MARKET VALUE ADDED (MVA) VÁLLALAT PIACON ELISMERT ÉRTÉKE - BEFEKTETETT ÖSSZTŐKE ___________________________________ = PIACI HOZZÁADOTT ÉRTÉK, PIACI TÖBBLETÉRTÉK „AZ ÉRTÉKTEREMTÉS VÉGSŐ MÉRCÉJE” (külső mutató)

67 Szabó József (2oo5): e - Vállalati gazdaságtan Széchenyi István Egyetem Győr SHAREHOLDER VALUE (SHV) VÁLLALATI ÉRTÉK - ADÓSSÁGÁLLOMÁNY ________________________ = RÉSZVÉNYESI ÉRTÉK

68 USAID Tanácsadásfejlesztési Projekt, Hungary Omnibus II. EPE, MTFP 97/7/15 Eszköz-alapú (dologi) vállalatértékelés Finanszírozási céllal, hitelezőkkel és potenciális vevőkkel történő tárgyalások előkészítéséhez Költségalapú megközelítés Közvetlen értékesítési összehasonlítás Bevétel-alapú dologi értékelés Sajáttőke értékének meghatározásához A sajáttőke értéke nem egyenlő az alaptőkével, részvénytőkével vagy a részvény kereskedelmi értékével A sajáttőke értékét a cégérték és a folyó kötelezettségek különbsége alapján határozhatjuk meg

69 USAID Tanácsadásfejlesztési Projekt, Hungary Omnibus II. EPE, MTFP 97/7/15 Üzleti értékelés Potenciális pénzügyi vagy szakmai befektetőkkel történő tárgyalások előkészítése Közforgalomra szánt részvények árának meghatározása Diszkontált (leszámítolt) cash-flow (DCF) módszer Eszköz-alapú történő üzleti értékelés Piaci összehasonlításon alapuló üzleti értékelés Az értékelés követelményei Független szakemberek Kellő piacismeret és tapasztalat Szabványos módszerek alkalmazása Az értékelés hitelessége, hitelesítése

70 ESZKÖZÉRTÉK ( - ) ( - ) ÜZLETI ÉRTÉK ÁLLÓESZKÖZÖK KISELEJTEZÉSI ÉRTÉKEÁLLÓESZKÖZÖK KÉNYSZERFELSZÁMOLÁSI ÉRTÉKE Smith és Parr nyomán, USAID Tanácsadásfejlesztési Projekt, Hungary Omnibus II. EPE, MTFP 97/7/15 Az eszközérték és üzleti érték kapcsolata ESZKÖZÖK ÉS A NYERESÉGES VÁLLALKOZÁS PÓTLÁSI KÖLTSÉGEI MŰKÖDÉS ÜZLETI ÉRTÉKEN A. Veszteséges üzletmenet kényszerfelszámolás veszélye B. Az üzlet egyenesbe jött, de még mindig veszíthet. Megoldás = szabályszerű felszámolás C. Az üzlet normális nyereségre tesz szert. Az immateriális javak és tárgyi eszközök gazdasági avulása minimális D. Az üzlet rendkívül nyereséges. A tárgyi eszközök és immateriális javak a használati értéket mutatják. A bevételi többletek az üzleti értékben tükröződnek FOLYTONOS HASZNÁLATBAN LÉVŐ ÁLLÓESZKÖZÖK ÉRTÉKE IMMATERIÁLIS JAVAK ÉRTÉKE ÁLLÓESZKÖZÖK SZABÁLYSZERŰ FELSZÁMOLÁSI ÉRTÉKE A VÁLLALAT ÉRTÉKE A D C B

71 Értékalapú vállalatirányítás a menedzsment folyamatosan a cégérték növelésére törekszik megalapozott vállalati stratégia és üzleti terv ennek támogató eszköze a korszerű kontrolling

72 Vezetői beszámoló  Termeléstervezés  A leghatékonyabb nyersanyag- felhasználás  Termékösszetevők készítésének vagy vásárlásának megtervezése  A raktárkészlet megfelelő szinten tartása  Az anyag, vagy munka- erőpazarlás elkerülése  A kiadások költségveté- sen belül tartása, és a tervek kivitelezésének biztosítása  Az egyes részlegek költségelemzése  A termelőmunkás hatékonyságának mérése  A részlegvezetők teljesítményének mérése Segíti a vezetést a döntések megtervezésében Segíti a vezetést a vállalkozás irányításában/ ellenőrzésében Segíti a vezetést az eredmények felmérésében USAID Tanácsadásfejlesztési Projekt, Hungary Omnibus II. EPE, MTFP 97/7/15

73 A vezetői információ jellemzői Tömör Áttekinthető, szükségtelen tételeket nem tartalmaz Pontos A felhasználónak biztosnak kellene lennie abban, hogy az információ nem tartalmaz hibákat vagy kihagyásokat Megfelelően időzített Időben kell elkészüljön ahhoz, hogy a döntéshozatalban felhasználható lehessen Következetes Az időbeli és a részlegek/üzleti egységek közötti összehasonlítást tegye lehetővé Megfelelő célú Meg kell felelnie annak a célnak, amire készült Költséghatékony Az információ előállítása ne kerüljön többe, mint a belőle származó előny Tárgyilagos Ne legyen benne semmilyen részrehajlás Megfelelően irányított A műveletért felelős személyhez kell eljutnia USAID Tanácsadásfejlesztési Projekt, Hungary Omnibus II. EPE, MTFP 97/7/15

74 A teljesítménymérés adatforrásai Eredeti kutatások  Vevői visszajelzés  Telefonos felmérés  Közvélemény kutatás  Tanácsadó cégek  Benchmarking Belső adatforrások  Könyvtári adatbázisok  Belső elemzések  Belső kiadványok Külső adatforrások  Iparági kiadványok  Szakmai társaságok  Iparági jelentések  Szakipari kiadványok  Általános üzleti kiadványok  Szakfolyóiratok  Szemináriumok  Ipari adatfeldolgozó cégek  Ipari szakemberek  Kereskedők  Egyetemek forrásai  Vállalati megfigyelők/elemzők  Hirdetések  Hírlevelek USAID Tanácsadásfejlesztési Projekt, Hungary Omnibus II. EPE, MTFP 97/7/15

75 A vezetői értékelés fő mutatói Fő mutatószámok a menedzsment számára: Az általános működési teljesítmény elemzéséhez: Bruttó nyereség Profitráta Az általános jövedelmezőség elemzéséhez: Eszközmegtérülés A források felhasználásának elemzéséhez Eszközforgalom Készletforgalom Napi kintlévőségek

76 USAID Tanácsadásfejlesztési Projekt, Hungary Omnibus II. EPE, MTFP 97/7/15 A tulajdonosi, hitelezői értékelés fő mutatói Fő mutatószámok a tulajdonos számára A teljes jövedelmezőség elemzéséhez: A teljes tiszta vagyon hozama A közös tőke hozama Fő mutatószámok a hitelezők számára A hitelképesség elemzéséhez: Forgóeszközfedezeti mutató Likviditási gyorsráta A pénzügyi helyzet elemzéséhez Adósság és aktívák aránya Adósság és tőkésítés aránya Adósság és befektetett tőke aránya Az adósságtörlesztési képesség elemzése: Kamatfedezet Egyéb terhek fedezete

77 Varsányi Judit-Virág Miklós: Cégstratégiák piaci, pénzügyi megalapozása. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, A pénzügyi cégminősítés tényezői A cég életképességének és fejlődőképességének aktuális mutatói A pénzügyi egyensúly mutatói és időfüggvényei, A cég pénzellátottságának jellemzői, Az eladósodottság mérőszámai, Hitelképesség és számszerű garanciái A pénzügyi helyzetet hosszú távon befolyásoló tényezők A kínálkozó innovációs alternatívák finanszírozási igénye, Az önfinanszírozó kapacitás fejlesztésre fordítható hányada, Az innováció idegen finanszírozási alternatívái, forrásai és feltételei.

78 A Balanced Scorecard rendszere A BSC a cégteljesítmény szintetikus értékelésének több szempontú eszköze Piaci, vevőköri nézőpont Részarány, stabilitás, árpozíció, vevők megtartása, új vevők megszerzése Vevőjövedelmezőség, vevőelégedettség, lojalitás Gazdasági-pénzügyi nézőpont Forgalom, költségek, hozzáadott érték Jövedelmezőség, termelékenység, tőkemegtérülés Működési nézőpont Vezetők kvalitása, vezetési stílus, döntésminőség Irányíthatóság, rugalmasság, likviditás Cégtanulási, fejlődési nézőpont Munkatársak elégedettsége, termelékenység, lojalitás Strukturális és stratégiai nézőpont Tevékenységek versenyképessége, fejlesztések eredményessége stb. A modell hasznosítása Kaplan-Norton: Balanced Scorecard. KJK-IFUA, Bp o.

79 Szellemi erőforrások kínálta új lehetőségek Előnyösebb fogyasztói kapcsolatok Meglévő lojalitás fenntartása, kihasználása, erősítése Új fogyasztói szegmentek megcélzása, eredményes kiszolgálása Célszegmentek igényeihez illeszkedő innovatív termékek, szolgáltatások bevezetése Egyedi, kiváló termékek kialakítása olcsón, rövid átfutással Az alkalmazottak képességeinek maximális hasznosítása az üzleti folyamatok, minőség és reagálási idő érdekében Modern IT, adatbázisok és rendszerek kiépítése Előnyösebb fogyasztói kapcsolatok Meglévő lojalitás fenntartása, kihasználása, erősítése Új fogyasztói szegmentek megcélzása, eredményes kiszolgálása Célszegmentek igényeihez illeszkedő innovatív termékek, szolgáltatások bevezetése Egyedi, kiváló termékek kialakítása olcsón, rövid átfutással Az alkalmazottak képességeinek maximális hasznosítása az üzleti folyamatok, minőség és reagálási idő érdekében Modern IT, adatbázisok és rendszerek kiépítése BSC indíték = verseny az információs korszakban Törekvés az erőforrások hatékonyabb elosztására Pénzügyi alapú ellenőrzési rendszerek sikere, majd kudarca Korábbi alapfeltevések elavulása Új versenykövetelmény: a nem anyagi javak hatékonyabb hasznosítása

80 Kaplan-Norton: Balanced Scorecard. KJK-IFUA, Bp o. Példák vevői BSC-mutatókra Megrendelések visszaigazolása elektronikus úton, a megrendelés napján Vevőreklamációk kezelésének egyszerűsítése, gyorsítása Termékmódosítás egy kulcsvevő megváltozott igényeinek megfelelően Vegyitermék hatóanyag-tartalmának emelése áremelés nélkül Gyártott termelőberendezés működőképességének javítása A vevői nézőpont szerepe Piaci szegmentek, fogyasztók azonosítása Célpiacok versenyviszonyainak felmérése Fogyasztói lojalitás növelése = piacmegtartás, piacbővítés Fogyasztói elégedettségi index, lojalitás jellege, mértéke Megnyert és megtartott fogyasztók száma Fogyasztói csoportok jövedelmezősége Piaci részesedés, adott szegment részesedése az összfogyasztásból stb.

81 Kaplan-Norton: Balanced Scorecard. KJK-IFUA, Bp o. Példák pénzügyi BSC-mutatókra Részványárfolyam megkétszereződése adott időszak során Befektetett tőke 40%-os növekedése Árbevétel 50%-os emelkedése A mai vevők keresletnövekedését 30%-kal meghaladó forgalomnövekedés A pénzügyi nézőpont szerepe Múltbeli események gazdasági következményeinek mérése A stratégia felülvizsgálata a jövedelmezőség szemszögéből Működőtőke hozama, hozzáadott érték Árbevétel, készpénzteremtő képesség stb.)

82 Kaplan-Norton: Balanced Scorecard. KJK-IFUA, Bp o. Példák működési BSC-mutatókra Termelési költségek csökkentése ésszerű anyagmozgatással Rendelésteljesítések átfutási idejének 30%-os csökkentése Szűk termelési keresztmetszet feloldása Hibaarány csökkentése Termékfejlesztési ciklus lerövidítése Minőségfejlesztés új anyagvizsgáló eljárással Hibás termékek szakszerű javítása Alkalmazottak képességfejlesztése A működési nézőpont szerepe Értékképzés a célpiac megnyeréséhez, megtartásához Megfelelés a tulajdonos pénzügyi elvárásainak Értéklánc-elemek összehangolása a piaccal és egymással Innovációs folyamat = tervezés, fejlesztés Ellátási lánc = marketing, előállítás, értékesítés, utógondozás Értéklánc-szakaszok hosszának szerepe a teljesítményben Pl. hosszú innováció, szabadalmi védettség, gyors értékesítés

83 Kaplan-Norton: Balanced Scorecard. KJK-IFUA, Bp o. Példák a tanulási mutatókra Alkalmazottak továbbképzése = adott tudásszint elérése Információs rendszerek jobb használhatósága Új termék, szolgáltatás kifejlesztése Új munkamódszerek elsajátítása Új berendezés üzembeállítása határidő előtt 2 hónappal, stb. A tanulási és fejlődési nézőpont szerepe Stratégiai források (emberek, rendszerek, eljárások) azonosítása A jelen és a jövő forrásainak megkülönböztetése A jövőben szükséges források meghatározása, megteremtése Az átfogó és egyedi értékteremtő képesség fokozása!

84 Kaplan-Norton: Balanced Scorecard. KJK-IFUA, Bp o. Befektetések BSC-alapon Befektetés a továbbképzésbe Alkalmazotti képességek, képzettség, elégedettség Fluktuációs ráta alakulása Üzletspecifikus képességek Befektetés az információtechnológiába IT alkalmassága valós idejű, pontos, lényeges informálásra (vevőkről, működésről) Szervezeti eljárások és működés javítása Szervezet alkalmassága a kritikus vevők megtartására Sikertényezők és az érdekeltségi rendszer összhangja Vállalati döntések mechanizmusának minősége éles versenyben, stb.

85 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET !


Letölteni ppt "Előadás 2007. November 10. 1. Rész Befektetés - beruházás Gazdálkodás, jövedelmezőség, likviditás Finanszírozási források Kockázat Előadó: Pollák Gyöngyi."

Hasonló előadás


Google Hirdetések