Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Esettanulmány és módszertan Szellő János. A kommunikáció és a gondolkodás, mint megközelítési alap.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Esettanulmány és módszertan Szellő János. A kommunikáció és a gondolkodás, mint megközelítési alap."— Előadás másolata:

1 Esettanulmány és módszertan Szellő János

2 A kommunikáció és a gondolkodás, mint megközelítési alap

3 A kommunikáció fogalma Latin eredetű szó – tájékoztatás, közlés, in- formációk átadása, cseréje valamilyen esz- köz, illetve jelrendszer segítéségével Adó – (kódolás) – csatorna – (dekódolás) – vevő Fő formái: - verbális és nonverbális - külső kommunikáció - metakommunikáció

4 Néhány általános megközelítés A kommunikáció a létezés egyik alapfeltétele A beszéd az ember sajátja, meghatározója, a gondolkodás egyik kifejezője Nem lehet nem kommunikálni, illetve lehet de nem érdemes A kommunikáció: - akció - reakció - interakció

5 Gondolkodás Az emberi megismerés legmagasabb foka, az objektív valóság lényegi tulajdonságai, össze- függései és viszonyai visszatükrözésének a folyamata, amely túllépi a közvetlen érzéki megismerés határait: A megismerés folyamata: érzékelés – érzet – észlelet – gondolkodás - cselekvés

6 A gondolkodás folyamata a probléma megismerése ténymegállapítás módosítás, próbálkozás megoldás, döntés kritika, ellenőrzés Formái lehetnek: Analitikus gondolkodás Kreatív gondolkodás

7 Gondolkodásbeli különbségek Analitikus gondolkodás: logika egyetlen vagy néhány válasz konvergens (összetartó) vertikális Kreatív gondolkodás: képzelőerő számtalan lehetséges ötlet divergens (szétágazó) oldalirányú

8 Kommunikációs modellek Interakciós modellek: egymásra kölcsönösen ható kommunikációs helyzetek Tranzakciós modell: például információcsere Kultivációs modell: a kommunikáció tömeg- kommunikációs megközelítése Participációs koncepció: problémafelismerő - megoldó, racionális kommunikáció

9 Egy kis módszertan

10 A módszer fogalma Szűkebb értelemben módszeren azt a technikai eljárást értjük, amelynek segítségével problémánk megoldása érdekében adatokat gyűjtünk, kapott válaszaikat analizáljuk és értékeljük Ilyen technikai eljárási mód az ankét, az interjú, a kikérdezés, a kérdőív

11 Tágabb értelemben a módszer taktikai eljárás, amelynek segítségével kutatási, vagy cselekvési tervet készítünk, kérdéseket teszünk fel, a felmerülő problémákat a megfelelőnek tartott technikai eljárásokkal kivizsgáljuk, a tényeket és a törvényszerűségeket megállapítjuk

12 A módszerek tipizálása aktivitási formák szerint Reproduktív módszerek: fő jellemzője, hogy ismereteket, megoldásokat közölnek, illetve bemutatják az elsajátítandó tevékenységet, az elvégzendő feladat (feladatok) mintáit (pl.: előadás, írásbeli feladatok, stb.).

13 Problémamegoldó módszerek: a csoportban résztvevők együtt járják be az egyes problémák megoldásához vezető utat (pl.: szituációelemzés stb.) Kutató módszerek: új megismerési feladatok, vagy ismert feladatok új módszerekkel való megoldása önállóan, vagy csoportosan

14 Kommunikációs, aktivizáló módszerek Agytröszt módszer Ankét módszer Csevegő módszer Értelemedzés, elmeedzés (Entrainement mental) Esettanulmány (szituációelemzés, inci- dens módszer – incident method)

15 Individuális módszer Feleletválasztó módszer Heurisztikus módszer Impulzus módszer Interjú módszer Klinikai módszer Kondicionálás

16 Méhkas módszer (Buzz method) Ötletroham (Brainstorming) Panelelőadás Parlamentáris módszer Philips módszer Szerepjáték

17 Esettanulmány

18 Mikor készítünk esettanulmányt? Ha a visszacsatolás a reflexió fontossá válik Ha másokkal is meg akarjuk osztani a szakmai tapasztalatokat: - új eddig nem végzett feladat - egy szakszerű beavatkozás hatása - módszertani fejlesztés

19 A esettanulmány típusai Hosszmetszeti esetismertetés – célja hogy különlegességet mutasson be, tipikus esetként szolgáljon Keresztmetszeti (epizódszerű) eset, a törtétek egy adott témáról szólnak Önmagunk munkájáról, eredményeiről szóló esettanulmány

20 Az esettanulmány a tények és az élmények szintetizálása A tények leírása, a helyzet ismertetése: Tágabb és szűkebb környezet, Történeti, szociológiai, és statisztikai jellegű leírás A viszonyok leírása Mentális állapot, attitűd, önismeret, nézetek leírása

21 Történések ismertetése: Fejlesztői szándékok ismertetése Módszerek indokolása és leírása A feltárás eseményei Szükségletek, problémák ismertetése A probléma megoldására vonatkozó tervek elgondolások

22 A tervek megvalósításának folyamata, módja, eseményei A megvalósítás értékelése, következő tervek irányvonalainak ismertetése A közösség, a szakember szerepének elemzése Módszertani útmutató készítése

23 Élményszerű megközelítés: Érzelmek, reakciók, feszültségek Konfliktusok, sikerek Csoportdinamikai tényezők Lényeges a tárgyilagosság és a kritikus szemlélet, a kudarcok elemzése

24 Az esettanulmány stílusa Meghatározó lehet, hogy kinek írjuk az esettanulmányt A személyesség legalább olyan fontos, mint a tárgyilagosság A részletezés és terjengősség Rendszerezettség Nem novellát és nem tudományos művet írunk

25 További megfontolások Anonimitás szükség szerinti biztosítása A kauzalitás fontossága Komplex problémakör feltárásakor az esetek elkülönítése, majd összekapcso- lása Az esettanulmányban minden írásos és képi anyag felhasználható

26 Köszönöm a megtisztelő figyelmet!


Letölteni ppt "Esettanulmány és módszertan Szellő János. A kommunikáció és a gondolkodás, mint megközelítési alap."

Hasonló előadás


Google Hirdetések