Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A mentális betegségek osztályozása, nozólógiai rendszerek.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A mentális betegségek osztályozása, nozólógiai rendszerek."— Előadás másolata:

1 A mentális betegségek osztályozása, nozólógiai rendszerek

2 Az osztályozás célja Információsűrítés: gyakorlati klinikai munkában lényeges (közös lényeg kiemelése, egyedi vonások tudatos mellőzése) Szakemberek közötti kommunikáció segítése nem csak lokálisan, de nemzetközileg is Tudományos adatgyűjtés, ellenőrizhetőség: fogalmak és módszerek előzetes tisztázását kívánja meg!

3 BNO (ICD)-10 Betegségek Nemzetközi Osztályozása széleskörű nemzetközi együttműködésből született 1968-as BNO 8 tartalmazott először néhány mondatos leírásokat egyes pszichiátriai tünetcsoportokról – de ezek nem voltak valódi diagnosztikus „kritériumok” A BNO kötetek közül a 10. az első, amely standard, operacionális kritériumokat tartalmaz – kutatásban kevésbé használták eddig… Külön kötetben tartalmazza a kötetlenebb leírásokat tartalmazó Klinikai Diagnosztikus Útmutatót (kék) és a tételes kritériumokat a kutatás számára (zöld) – a világ bármely országában használható Elsősorban statisztikai, kódolási kézikönyv

4 DSM Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders A DSM a nemzetközi osztályozással elégedetlen amerikai pszichiátriában született meg, 1952-ben DSM-I ~ BNO-6; DSM-II ~ BNO-8 A DSM-III (1980) újításai: A diagnózisok tételes explicit és operacionális kritériumokra épülnek Deszkriptív, ateoretikus klinikai kategóriák Széleskörű szakértői konszenzusra támaszkodott (APA) Multiaxiális, több szempontú diagnosztika Szakít a nem egyértelmű kategóriákkal (pl. neurózis)

5 A DSM-IV (1994) újításai A kategóriák 95%-a módosult, új klasszifikációs elvek jelentek meg: A változások a szakértői konszenzus mellett kutatási adatokra épültek Eltűnt a pszichiátriából az „organikus” kategória Minden zavar a megfelelő tüneti kategóriába került Új alcsoportok jelentek meg, ahol a tüneteken kívül a hosszmetszeti képet és a kórlefolyást is kódolni lehet Az evészavarok új, különálló fejezete Etnikai és szubkulturális sajátosságok is helyet kapnak DSM-IV-TR (2000), DSM-V (2013) A kórelőzmény, a lefolyás, az összkép egyre fontosabb a tüneti keresztmetszet mellett!

6 A DSM tengelyei Axis=tengely; multiaxiális értékelés! Bio-pszicho-szociális szemlélet, alkalmas a klinikai problémák bonyolultságának megragadására I.Klinikai zavarok, egyéb klinikai figyelmet érdemlő állapotok II.Személyiségzavarok, Mentális retardáció III.Szomatikus állapotok (amelyek jelentősek lehetnek a mentális zavar megértésében) IV.Pszichoszociális és környezeti problémák V.A működés globális becslése (General Assessment of Functioning (GAF-skála, 1-100)

7 Gyermekkori zavarok az osztályozási rendszerekben DSM Először rendszerint a csecsemő, gyermek vagy serdülőkorban diagnosztizált zavarok DC 0-3 R csecsemőkori problémák az anya-baba interakció folyamatában szemlélve: regulációs zavarok BNO A pszichés fejlődés rendellenességei Viselkedési és emocionális rendellenességek, rendszerint gyermek vagy serdülőkori kezdettel Mentális retardáció külön fejezetben Kritika: A fejlődési elemek nehezen iktathatók be a jelenlegi klasszifikációs rendszerekbe: azonos betegség különböző életkorokban teljesen eltérő tünetekben nyilvánul meg… Szerencsés-e bizonyos fejlődési nehézségeket a mentális zavarok között osztályozni?


Letölteni ppt "A mentális betegségek osztályozása, nozólógiai rendszerek."

Hasonló előadás


Google Hirdetések