Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

II./H. PÉNZÜGYI ÉS KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSI ELLENŐRZÉS JAVÍTÁSA.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "II./H. PÉNZÜGYI ÉS KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSI ELLENŐRZÉS JAVÍTÁSA."— Előadás másolata:

1 II./H. PÉNZÜGYI ÉS KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSI ELLENŐRZÉS JAVÍTÁSA

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Elemző rész 1.1 Célok meghatározása 1.2 Helyzetelemzés 1.3 Következtetések 2. Tanácsadó rész 2.1. Stratégiai tanácsok 2.2 Taktikai tanácsok 2.3 Informatikai megoldások

3 1.1 A CÉLOK MEGHATÁROZÁSA A dokumentum elkészítésének céljai: 1.Bemutatni az ellenőrzés környezetét 2.Megismertetni az ellenőrzés folyamatát 3.Az ellenőrzési rendszer és összetevői esetében az erősségek és a gyengeségek bemutatása 4.Az ellenőrzési rendszerben rejlő hibalehetőségek bemutatása

4 1. Elemző rész – 1.2 Helyzetelemzés

5 1. Az ellenőrzés környezete, a belső kontrollrendszer elemei 2. A belső kontrollrendszert abból a szempontból elemeztük, hogy mennyire szolgálja az önkormányzat megfogalmazott céljait, a deklarált értékeket, az értéket nem alkotó párhuzamosságok, átfedések, felesleges funkciók kiszűrését. A belső kontrollrendszer öt elemének egyenként át kell fognia az önkormányzat szervezetének valamennyi hierarchikus szintjét és feladatait. 1.2 HELYZETELEMZÉS

6 1. A kontollkörnyezetet a PH vezetője, a jegyző megfelelően kialakította. Az önkormányzatra jellemző a viilágos, átláthatóü szervezeti sttruktúra, a feladat, felelősség, hatáskörök meghatározottak, átláthatóa humán erőforráskezelés. Erről a rendelkezésre álló dokumentumok alapján győződhettünk meg, pl. az szmsz, ügyrend, számviteli szabályzatok 1.2 HELYZETELEMZÉS

7 Ellenőrzési nyomvonal az Ámr 145/B. § (1) alapján elkészült. A költségvetési szerv vezetője köteles elkészíteni a költségvetési szerv ellenőrzési nyomvonalát, amely a költségvetési szerv működési folyamatainak szöveges vagy táblázatba foglalt, vagy folyamatábrákkal szemléltetett leírása, amely tartalmazza különösen a felelősségi és információs szinteket és kapcsolatokat, továbbá irányítási és ellenőrzési folyamatokat, lehetővé téve azok nyomon követését és utólagos ellenőrzését.

8 1.2 HELYZETELEMZÉS Kockázatkezelés 145/C. § (1) A költségvetési szerv vezetője köteles a kockázati tényezők figyelembevételével kockázatelemzést végezni, és kockázatkezelési rendszert működtetni. (2) A kockázatelemzés során fel kell mérni és meg kell állapítani a költségvetési szerv tevékenységében, gazdálkodásában rejlő kockázatokat. (3) A kockázatkezelés keretében meg kell határozni az egyes kockázatokkal kapcsolatos intézkedéseket és megtételük módját. (4) A szervezet működésében rejlő kockázatos területek kiválasztására objektív kockázatelemzési módszert kell alkalmazni a pénzügyminiszter által kiadott módszertani útmutatók alapján.

9 Kontrolltevékenységek 145/E. § (1) A költségvetési szerv vezetője köteles a szervezeten belül kontrolltevékenységeket kialakítani, melyek biztosítják a kockázatok kezelését, hozzájárulnak a szervezet céljainak eléréséhez. (2) A költségvetési szerv vezetője köteles a szerv belső szabályzataiban legalább az alábbiakat szabályozni: a) engedélyezési és jóváhagyási eljárások, b) az információkhoz való hozzáférés, c) fizikai kontrollok (hozzáférés az eszközökhöz), d) beszámolási eljárások. 1.2 HELYZETELEMZÉS

10 Információ és kommunikáció 145/F. § (1) A költségvetési szerv vezetője köteles olyan rendszereket kialakítani és működtetni, melyek biztosítják, hogy a megfelelő információk a megfelelő időben eljutnak az illetékes szervezethez, szervezeti egységhez, illetve személyhez. (2) Az információs rendszerek keretében a beszámolási rendszereket úgy kell működtetni, hogy az hatékony, megbízható és pontos legyen; a beszámolási szintek, határidők és módok világosan meg legyenek határozva. Monitoring 145/G. § A költségvetési szerv vezetője köteles olyan monitoring rendszert működtetni, mely lehetővé teszi a szervezet tevékenységének, a célok megvalósításának nyomon követését. 1.2 HELYZETELEMZÉS

11 Az ellenőrzés környezete, a belső kontrollrendszer elemei A belső kontrollrendszert abból a szempontból elemeztük, hogy mennyire szolgálja az önkormányzat megfogalmazott céljait, a deklarált értékeket, az értéket nem alkotó párhuzamosságok, átfedések, felesleges funkciók kiszűrését, a veszteséget okozó kockázatok kezelését. 1.2 HELYZETELEMZÉS

12 Az ellenőrzés környezetét meghatározza Szentlőrinc Város önkormányzata költségvetésének mérete, a vonatkozó központi jogszabályok, a költségvetés szerkezete, a vezetői magatartás, a feladat és intézményi struktúra, valamint a munkaerő-ellátottság, jegyzőség létrehozása Kacsóta és Csonkamindszent községi önkormányzatokkal. A város deklarált missziójából, víziójából, terveiből, szabályzataiból és más rendeleteiből, határozataiból egyértelműen kitűnik a pozitív kontrollkörnyezet létrehozásának szándéka és sikeressége. 1.2 HELYZETELEMZÉS

13 Pozitívnak értékelhetjük a kontrollkörnyezetet a következők fényében:  egyértelmű kommunikáció  a feladatok, hatáskörök, jogkörök pontos, következetes írásos szabályozása,  a munkatársak folyamatos képzésének biztosítása (követelménye) 1.2 HELYZETELEMZÉS

14  átlátható szervezet, folyamatok működtetése  megfelelő erkölcsi légkör kialakítása  az etikátlan magatartás kiszűrése, szankcionálása 1.2 HELYZETELEMZÉS

15  Az önkormányzat a belső ellenőrzést a Szentlőrinci Kistérségi Társulás keretében látja el. A belső ellenőrzési feladatot a munkaszervezetben egy fő teljes munkaidőben és egy fő 4 óra részmunkaidőben végzi. Szükség esetén lehetőség nyílik külső erőforrás bevonására. 1.2 HELYZETELEMZÉS

16 Szentlőrinc Város önkormányzata rendelkezik az előírt dokumentumokkal (SZMSZ, számviteli politika és szabályzatok, stratégiai és éves pénzügyi programok, tervek). 1.2 HELYZETELEMZÉS

17  Az ellenőrzési stratégia évekre készült, összhangban a kistérségi stratégiai tervekkel.  Az ellenőrzési stratégia megfogalmazza, hogy a területen élők és működő szervezetek mit tekintenek értéknek pl. a közlekedés, egészségügy, szabadidő eltöltése területén, ennek szolgálatában tűzi ki az önkormányzati célokat, és összhangban az ellenőrzési stratégiai célokat. 1.2 HELYZETELEMZÉS

18 Az ellenőrzési stratégia alapján készült el októberében a évi ellenőrzési terv, amely jellemzően szabályszerűségi, pénzügyi ellenőrzéseket irányoz elő. Előnye, hogy a szabályszerűségi vizsgálatokat is folyamatalapúan és rendszerszemléletben közelíti meg. 1.2 HELYZETELEMZÉS

19 A belső ellenőrzés folyamata, szabályozottsága  Szentlőrinc rendelkezik április 1-től hatályos Belső Ellenőrzési Kézikönyvvel, amely Kacsóta és Csonkamindszent községekre is hatályos.  Tartalmazza az ellenőrzés folyamatát, így vizsgálatok előkészítését, az ellenőrzési program összeállítását, az ellenőrzések végrehajtását, az ellenőrzési tapasztalatok írásba foglalását (jelentéstervezet elkészítése), az ellenőrzési jelentés hasznosítását, realizálását, a nyilvántartás fő követelményeit (az érintetteknek való megküldés, intézkedési terv készítés), az intézkedések megvalósításának nyomon követését (időszakos beszámolók a végrehajtásról, utóvizsgálat).  A kézikönyv felülvizsgálatra és bővítésre szorul. 1.2 HELYZETELEMZÉS

20 A belső ellenőrzési kézikönyvet a pénzügyi osztályvezető készítette, ami összeférhetetlen és nem felel meg a Ber. előírásának, mely szerint a kézikönyvet a belső ellenőrzési vezető, annak hiányában a belső ellenőrzési vezető feladatait végző személy készíti, aki nem lehet a pénzügyi osztályvezető. 1.2 HELYZETELEMZÉS

21 A jegyzőség rendelkezik FEUVE szabályzattal is, amely integrálja az ellenőrzési nyomvonalat, a kockázatkezelést és a szabálytalanságok kezelését a jogi előírásoknak és a belső sajátosságoknak megfelelően. A FEUVE az elfogadása óta bekövetkezett és várható jogszabályi változások miatt átdolgozásra szorul. 1.2 HELYZETELEMZÉS

22 Az ellenőrzési rendszer erősségei, gyengeségei Erősségei: Az ellenőrzés kistérségi társulás keretében való ellátása lehetővé teszi magasan képzett, a napi gyakorlatban is jelenlévő szakemberek foglalkoztatását A belső ellenőrzés költséghatékonyan valósul meg, számos adminisztratív kötelezettség, kistérségi, jegyzőségi szinten teljesíthető, az emberi erőforrás-felhasználás gazdaságosabb, hatékonyabb. A belső ellenőrzés a tevékenységét a jogszabályi előírások, a PM módszertani segédletek, ellenőrzési standardok alapján alakította ki, szabályozta, szervezte, számolt be az eredményekről. 1.2 HELYZETELEMZÉS

23 Az ellenőrzés stratégiai és taktikai célja a kistérségi önkormányzatok stratégiai és taktikai céljához igazodik, a teljesítést fékező kockázatok elkerülésére, csökkentésére, értéknövelésére irányul. A belső szabályzatok mind a jogszabályi követelményekre mind a belső sajátosságokra tekintettel vannak. A belső ellenőrzési stratégia mind a bizonyosságot adó, mind a tanácsadó szerepet megjeleníti. A belső ellenőrzés folyamatosan figyelemmel kíséri az ellenőrzések megállapításainak realizálását, amihez a deklarált szervezeti, vezetői erkölcsi, etikai értékek is segítséget nyújtanak. 1.2 HELYZETELEMZÉS

24 Gyengeségei: A belső kontrollrendszer elemei nem alkotnak egységes rendszert az önkormányzat szabályozási rendszerében. A belső kontrollrendszer öt elemét a szabályzatok, tervek, éves előterjesztések nem rendszerszemléletben azonosítják. Ebből adódóan az egyes elemek közötti kapcsolatrendszer nem kimunkált. 1.2 HELYZETELEMZÉS

25 Gyengeségei:  A kockázatkezelés mint a belső kontrollrendszer önálló eleme a konkrét ellenőrzések előkészítése folyamatában nem kap elég hangsúlyt az önkormányzat értékmegőrző, értéket alkotó tevékenységei szempontjából.  A FEUVE az önkormányzatnál és intézményeinél nem kellően kiépített.  Meghatározó mértékben a szabályszerűségi, pénzügyi ellenőrzések hangsúlyosak. 1.2 HELYZETELEMZÉS

26 Gyengeségei:  A belső ellenőrzési terv helyesen tartalmazza a kötelező feladatokat, fókuszba állítja a szabályozottság, szabályosság biztosítását, pl. a normatívák igénylésénél és felhasználásánál, az EU támogatások felhasználásánál. Ugyanakkor a stratégiai célkitűzésekhez igazodva a gazdaságossági, hatékonysági, eredményességi szempontok alkalmazását mind a döntések előkészítése és végrehajtása kapcsán fokozottan szükséges 1.2 HELYZETELEMZÉS

27 Az ellenőrzési rendszerben rejlő hibalehetőségek A belső kontrollrendszer nem alkot egységes egészet A kockázatkezelési rendszer (az éves ellenőrzési terv kialakítása során) nem kellő kidolgozottsága, részletessége és testre szabottsága miatt a belső ellenőrzési feladatokat nem kellőképpen fókuszálják a belső ellenőr által elvégzett kockázatkezelés eredményei. A kockázatok nagysága és azok kezelése a különböző folyamatba épített megelőző, korrekciós, iránymutató kontrollok segítségével nem dokumentált, ami növelheti a hiba tovaterjedési sebességét, megnöveli a hiba feltáratlanságának veszélyét. 1.2 HELYZETELEMZÉS

28 A szabályszerűségre koncentrálva nem tárja fel a folyamatokban rejlő párhuzamosságokat, átfedéseket, felesleges funkciókat, az értéket nem hordozó, nem alkotó folyamatokat, műveleteket. Előfordulhat, hogy szükségtelen funkciókat végeznek szabályosan, felesleges költséggel. 1.2 HELYZETELEMZÉS

29 Nem kellően ösztönöz korszerű elemzési módszerek alkalmazására a szakmai, működési, fejlesztési döntések előkészítésében és végrehajtásában, pénzügyi és számviteli beszámolókban, jelentésekben, annak ellenére, hogy stratégiai célként ezt megfogalmazza A gazdaságosság, hatékonyság, eredményesség számszerűsítéséhez, megítéléséhez az ellenőrzés nem rendelkezik ebben az esetben összehasonlításai adatokkal. A belső ellenőrzés személyi és tárgyi feltételei kialakításánál, működtetésénél elmarad a gazdaságossági, hatékonysági szempontok mérlegelése, számszerűsítése Csorbát szenvedhet a jogszabályi változások naprakész követése 1.2 HELYZETELEMZÉS

30 1. Elemző rész – 1.3 Következtetések

31  A kialakított belső ellenőrzés rendszer tervszerűen és szabályozottan működik.  A belső kontrollrendszer egésze azonban a többi elemében nem követi a kialakításának, működtetésének jogszabályból és az önkor-mányzat sajátosságaiból adódó követelményeit. 1.3 KÖVETKEZTETÉS

32  A belső ellenőrzés tervezése, végrehajtása, nyilvántartása informatikai megalapozottsága fejlesztésre szorul.  Meg kell őrizni a szakértelem jelenlétét a belső ellenőrzéseknél.  Fokozni kell az ellenőrzések gazdaságosságát, hatékonyságát, eredményességét, értéknövelő szerepét mind az ellenőrzött folyamatoknál mind a belső ellenőrzés folyamatában. 1.3 KÖVETKEZTETÉS

33  A kockázatmenedzsment rendszerének kialakítására, működtetésére, felülvizsgálatára, elkülönített szabályozására nagyobb hangsúlyt kell helyezni  Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a belső ellenőri feladatok kockázatelemzéssel megalapozására is  Szükséges korszerű pénzügyi-gazdasági elemzési módszerek alkalmazása mind a szakmai, mind a pénzügyi-gazdasági, mind az ellenőrzési tevékenységeknél. 1.3 KÖVETKEZTETÉS

34 2. Tanácsadói rész – 2.1 Stratégiai tanácsok

35 A dokumentum elkészítésének céljai:  Az ellenőrzés rendszerére és elemeire vonatkozó jobbítási taktikai javaslatok megfogalmazása  Az ellenőrzés rendszerére vonatkozó jobbítási javaslatok sztenderdizálása  Az ellenőrzés rendszerének és megállapításainak transzparensségét erősítő javaslatok megfogalmazása 2.1 STRATÉGIAI TANÁCSADÁS

36  Javasoljuk az egységes belső kontrollrendszer kialakítását és működtetését az önkormányzat és intézményei valamennyi hierarchikus szintjét és feladatait átfogóan az Áht, az Ámr és a Ber előírásai, a PM útmutatói, ajánlásai, fejlesztési célkitűzései szerint. 2.1 STRATÉGIAI TANÁCSADÁS

37 A belső kontrollrendszer kialakításánál figyelembe kell venni, hogy január 1-jétől:  a FEUVE és a belső ellenőrzés a kontrolltevékenységek közé tartoznak;  a kontrolltevékenységek nemcsak szigorúan a pénzügyi folyamatokra irányulnak, hanem valamennyi tevékenységnél ellenőrzik az értékteremtő, értékáramló folyamatokat, a szabályozottságot, szabályosságot, gazdaságosságot, hatékonyságot, eredményességet. 2.1 STRATÉGIAI TANÁCSADÁS

38  Az ellenőrzési nyomvonal a kontrollkörnyezet (és nem a FEUVE) része.  A kockázatkezelés a belső kontrollrendszer önálló eleme lett.  A szabálytalanságkezelést a FEUVE továbbra is részeként integrálja.  A belső konrollrendszer önálló eleme még a monitoring, valamint az információ és a kommunikáció. 2.1 STRATÉGIAI TANÁCSADÁS

39 A kontrollrendszernek az önkormányzat értékteremtő képességét kell szolgálnia:  segítenie kell feltárni, hogy a szolgáltatásokat igénybe vevők számára, a hatósági intézkedések során mi jelent értéket;  a folyamatokban hol keletkezik az érték, hol és milyen okok miatt akadhat el a folyamatos értékáramlás, hogyan előzhető, szüntethető meg a veszteség. 2.1 STRATÉGIAI TANÁCSADÁS

40  Hozzá kell járulnia a felesleges funkciók és a hozzájuk kapcsolódó költségek feltárásához, megszüntetéséhez, pl. az értékelemzés, költség-haszon elemzés, a pénz időértékén alapuló számítások alkalmazásával.  Arra kell törekedni, hogy a folyamatok minden szakasza, művelete kizárólag értéket alkotó legyen. 2.1 STRATÉGIAI TANÁCSADÁS

41  Az ellenőrzés stratégiai terve és az önkormányzat stratégiai tervei közötti összhangot a célok elérése érdekében biztosítani kell a kockázatelemzés eredményének dokumentálásával kidolgozott stratégiai és éves ellenőrzési tervben.  Javasoljuk a jegyző által kialakított kockázatmenedzsment rendszert és a belső ellenőrzés által a tervezésnél alkalmazott kockázatértékelés markánsabb elválasztását, szabályozását, összehangolását. 2.1 STRATÉGIAI TANÁCSADÁS

42  Javasoljuk a BETTI Belső ellenőrzési tevékenységet támogató informatikai rendszer térítésmentesen igénybe vehető alkalmazását a belső ellenőrzés tervezése, végrehajtása, nyilvántartása érdekében. A rendszer már 2009-ben pilot programként használható, a felhasználási jogosultságot a PM honlapján található közleményben mellékelt módon lehet igényelni.  Javasoljuk szabályozni a belső ellenőrzési kézikönyv tartalmát, jogszabály szerinti felülvizsgálatának módját, felelősét, végrehajtóját, közreműködőjét. 2.1 STRATÉGIAI TANÁCSADÁS

43 Jogszabályi hivatkozás Ellenőrzési nyomvonal 145/B. § (1) A költségvetési szerv vezetője köteles elkészíteni a költségvetési szerv ellenőrzési nyomvonalát, amely a költségvetési szerv működési folyamatainak szöveges vagy táblázatba foglalt, vagy folyamatábrákkal szemléltetett leírása, amely tartalmazza különösen a felelősségi és információs szinteket és kapcsolatokat, továbbá irányítási és ellenőrzési folyamatokat, lehetővé téve azok nyomon követését és utólagos ellenőrzését.

44 Kockázatkezelés 145/C. § (1) A költségvetési szerv vezetője köteles a kockázati tényezők figyelembevételével kockázatelemzést végezni, és kockázatkezelési rendszert működtetni. (2) A kockázatelemzés során fel kell mérni és meg kell állapítani a költségvetési szerv tevékenységében, gazdálkodásában rejlő kockázatokat. (3) A kockázatkezelés keretében meg kell határozni az egyes kockázatokkal kapcsolatos intézkedéseket és megtételük módját. (4) A szervezet működésében rejlő kockázatos területek kiválasztására objektív kockázatelemzési módszert kell alkalmazni a pénzügyminiszter által kiadott módszertani útmutatók alapján. Jogszabályi hivatkozás

45 Kontrollkörnyezet 145/D. § A költségvetési szerv vezetője köteles olyan kontrollkörnyezetet kialakítani, melyben a) világos a szervezeti struktúra; b) egyértelműek a felelősségi, hatásköri viszonyok és feladatok; c) meghatározottak az etikai elvárások a szervezet minden szintjén; d) átlátható a humánerőforrás-kezelés.

46 Jogszabályi hivatkozás Kontrolltevékenységek 145/E. § (1) A költségvetési szerv vezetője köteles a szervezeten belül kontrolltevékenységeket kialakítani, melyek biztosítják a kockázatok kezelését, hozzájárulnak a szervezet céljainak eléréséhez. (2) A költségvetési szerv vezetője köteles a szerv belső szabályzataiban legalább az alábbiakat szabályozni: a) engedélyezési és jóváhagyási eljárások, b) az információkhoz való hozzáférés, c) fizikai kontrollok (hozzáférés az eszközökhöz), d) beszámolási eljárások.

47 Jogszabályi hivatkozás Információ és kommunikáció 145/F. § (1) A költségvetési szerv vezetője köteles olyan rendszereket kialakítani és működtetni, melyek biztosítják, hogy a megfelelő információk a megfelelő időben eljutnak az illetékes szervezethez, szervezeti egységhez, illetve személyhez. (2) Az információs rendszerek keretében a beszámolási rendszereket úgy kell működtetni, hogy az hatékony, megbízható és pontos legyen; a beszámolási szintek, határidők és módok világosan meg legyenek határozva. Monitoring 145/G. § A költségvetési szerv vezetője köteles olyan monitoring rendszert működtetni, mely lehetővé teszi a szervezet tevékenységének, a célok megvalósításának nyomon követését.

48 2. Tanácsadói rész – 2.2 Taktikai tanácsok

49 a.) Cselekvési terv  A kézikönyv és a kockázatkezelési, szabálytalanságok kezelése, ellenőrzési nyomvonal, a vezetők felelőssége, elszámoltatása, az ellenőrzések nyilvántartása szabályzatok frissítése, kidolgozása a jogszabályi változások, a PM útmutatói, a belső ellenőrzési standardokról szóló PM irányelvek, fejlesztési elképzelések alapján  Kockázatkezelési csoport felállítását (belső, esetleg külső is szakemberekből álló) a kockázatok azonosítása, mérése, kezelése, a kockázati kultúra kialakítása, rendszeres felülvizsgálata, a belső kontrollrendszer egységének biztosítása érdekében 2.2 TAKTIKAI TANÁCSADÁS

50  A stratégiai és éves ellenőrzési terv felülvizsgálata a belső ellenőr által elvégzett kockázatkezelés dokumentált eredménye alapján, pl. szükséges-e a pénzkezelés szabályozottságának külön évenkénti ellenőrzése (5 nap/intézmény), nem adható-e bizonyosság ezen a területen más ellenőrzési feladatokhoz kapcsolódóan. 2.2 TAKTIKAI TANÁCSADÁS

51  Elemzési kézikönyv összeállítása, amely a stratégiai célok elérése érdekében tartalmazza mindazon elemzési módszereket, amely az önkormányzat hatósági, közszolgáltató tevékenységei, költségvetés tervezési, gazdálkodási, fejlesztési, ellenőrzési folyamatai teljesítményét, gazdaságosságát, hatékonyságát, eredményességét számszerűsíti, feltárja az értékadó, esetleg veszteséget okozó vagy okozható mennyiségi és minőségi tényezőket. 2.2 TAKTIKAI TANÁCSADÁS

52  Az elemzési módszerek gyakorlati alkalmazásához költség (kiadás) gazdálkodási rendszer kidolgozás a közvetlen, közvetett kiadások, költségek szakfeladatokhoz rendelése érdekébe  A BETTI informatikai rendszer használati jogosultságának megszerzése  A január 1-től hatályos jogszabályi előírások alkalmazásának előkészítése, szabályzatok módosítása, feladatok, felelősök kijelölése  Az alapító okiratok ismételt felülvizsgálata és módosítása 2.2 TAKTIKAI TANÁCSADÁS

53 Szentlőrinc rendelkezésére állnak a cselekvési terv megvalósításához szükséges személyi feltételek, azaz a képzett létszám és az „ értéket pénzért” iránti vezetői, munkatársi elkötelezettség, teremtő erejű lokálpatriotizmus. b.) A cselekvési terv megvalósít-hatóságának igazolása 2.2 TAKTIKAI TANÁCSADÁS

54  A javaslatok megvalósításához szükséges központi jogszabályok, útmutatók megjelentek, illetve a PM honlapján hozzáférhetők. Az államháztartás szervezetei könyvvezetéséről, beszámoló rendszeréről szóló 249/2000. kormányrendelet, az Ámr., a Ber. módosítása jelenleg folyik. A Ber. tervezett változása a PM honlapján megtekinthető. 2.2 TAKTIKAI TANÁCSADÁS

55  Az önkormányzat kialakította a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló törvény alapján a feladat és szervezeti rendszerét, a feladatok ellátásának intézményi kereteit.  A feladatok és a szervezetek nagyságrendje igényli és ezért meg kell teremteni a korszerű informatikai rendszerek alkalmazásának személyi és tárgyi feltételeit. 2.2 TAKTIKAI TANÁCSADÁS

56 2. Tanácsadói rész – 2.3 Informatikai megoldások

57  A belső kontrollrendszer informatikai háttere megteremthető. Első lépésben a belső ellenőrzés számára a BETTI alkalmazását javasoljuk, majd a kidolgozás és tesztelés alatt lévő Költségvetési Gazdálkodási Rendszer szolgáltathat számos lehetőséget és információt.  Jól alkalmazhatók a honlapjáról térítésmentesen letölthető informatikai rendszerek.www.allamkincstar.gov.hu 2.3 INFORMATIKAI MEGOLDÁSOK


Letölteni ppt "II./H. PÉNZÜGYI ÉS KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSI ELLENŐRZÉS JAVÍTÁSA."

Hasonló előadás


Google Hirdetések