Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Adatvédelmi Nap 2010 – A kamerás megfigyelés Magyarországon konferencia A képfelvevők szakmai munkában megjelenő hasznai, illetve nehézségei.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Adatvédelmi Nap 2010 – A kamerás megfigyelés Magyarországon konferencia A képfelvevők szakmai munkában megjelenő hasznai, illetve nehézségei."— Előadás másolata:

1 Adatvédelmi Nap 2010 – A kamerás megfigyelés Magyarországon konferencia A képfelvevők szakmai munkában megjelenő hasznai, illetve nehézségei

2

3

4

5 Bevezetés A közbiztonság - és annak szerves részeként az élet- és vagyonbiztonság - „szolgáltatása” elsősorban az állam alkotmányos kötelezettsége. A rendszerváltozást követően az államnak a közbiztonság „szolgáltatására” irányuló teendői lényegesen módosultak. A változás okait bemutatandó elsősorban  tulajdoni viszonyok gyökeres megváltozása folytán kialakult helyzetre, mindenekelőtt pedig  az állami tulajdon, illetve a magántulajdon arányaiban bekövetkezett változásokra,  a tulajdon közjogi dominanciájának megszűnésére, az állami tulajdon magánjogi aspektusainak erősödésére és nem utolsó sorban  az önkormányzatoknak a közszolgáltatások rendszerében betöltött szerepe erősödésére, az önkormányzati tulajdon hangsúlyossá válására

6 Bevezetés Napjainkban markáns jog- és kriminálpolitikai érdekek fűződnek ahhoz, hogy a biztonságvédelmi szolgáltatásokat rendező, igen strukturált és szerteágazó jogszabályok olyan „megoldásokat” is biztosítsanak, amelyek minimálisra csökkentik, csökkenthetik a polgárok személyét és vagyonát, s egyáltalán társadalom biztonságát fenyegető jogellenes cselekményekből eredő kockázatokat, veszélyeket.  A „biztonságvédelem” a társadalom összefogását igénylő olyan komplex tevékenység, amely mind az „élőerős”, mind a mechanikai, mind pedig – egyre erősödő szereppel! - az elektronikus biztonságtechnikai védelmi formák alkalmazását is felöleli.  A komplex bíztonságvédelmi rendszerben az elektronikus biztonságtechnikai rendszerek integráns részeként tekintett technikai megfigyelés („térfigyelés”) valóságos iparággá fejlődött.  Az elektronikus, részint a magánterületeket, részint pedig a magánterületek közforgalom számára nyilvános területrészeit kontroll alatt tartó technikai „megfigyelés” egyébként a polgári biztonságvédelem területén is hangsúlyossá vált.

7 Bevezetés A személy- és vagyonvédelmi tevékenységet civiljogi jogviszonyok keretében végző vállalkozások elsősorban - az emberi élet, testi épség, személyi szabadság védelme, - a veszélyes anyagok őrzése, - az üzleti, bank- és értékpapírtitok védelme, valamint - a magánvagyonok védelme során különösen azokban az esetekben élnek a térfigyelés technikai lehetőségeivel, amidőn a) valószínűsíthető, hogy a jogsértések észlelése, az elkövető tettenérése, illetve e jogsértő cselekmények megelőzése, azok bizonyítása más módszerrel nem érhető el, feltéve persze, b) ha e technikai eszközök alkalmazása elengedhetetlenül szükségesnek mutatkozik, s az „információs önrendelkezési jog” aránytalan korlátozásával sem jár.

8 Az acélgyűrű London körül A Financial Times magabiztosan azt jósolja, hogy az Acélgyűrű, a megfigyelő állomások sűrű hálózata ami a London belvárosába vezető útvonalakat tartja megfigyelés alatt, majd megadja a szükséges bizonyítékokat, amik alapján majd el lehet ítélni a pokolgépes merénylőket. A sikertelen támadók, akik tegnap éjjel a járműveiket London West End-jében hagyták, hatalmas mennyiségű fénykép és videó felvételt hagytak maguk után a kilétükkel kapcsolatban. Beverli Rhodes, a Capita Symonds, a főváros ún. acélgyűrűjét kezelő infrastruktúrális konzultáns vállalat biztonságért felelős vezetője, szerint "London központja a világ egyik legjobban megfigyelt területe". Az acélgyűrű 52 London központjába bevezető utat figyel, és lefényképezi az autók rendszámtábláját, a járműveket, és magukat a sofőröket is. Az ellenőrzőpontok holléte nincs nyilvánosságra hozva. Az acélgyűrű annak a biztonsági és megfigyelési kordonnak a népszerű neve, amit a londoni City köré építettek, hogy elriasszák az IRÁ-t és másokat. A városba vezető utak elkeskenyednek és éles S-kanyarokkal vannak megtűzdelve, ami arra kényszeríti az autósokat hogy lassítsanak le, miközben a kamerákkal fel lehet őket venni. Az utakon rendszerint beton járdaszigetek vannak, ahol egy rendőr szokott az óljában ülni, aki figyeli a forgalmat. Bizonyos utakon teljesen megtiltották az autós forgalmat. Az "acélgyűrű" kifejezés ellenére az úttorlaszok és az S-kanyarok rendszerint betontömbökből készültek, és időnként műanyaggal vannak bevonva, amiket egymáshoz lehet kapcsolni.... A [City. -- A fordító] határait sárkány szobrokkal jelölték meg, különböző méretben és színekkel, de mindegyiken rajta van a város címere. Akármennyire lenyűgöző ez az "Acélgyűrű", ez nem más, mint egy sokkal szélesebb és mindent lefedő megfigyelés legbelső rétege. Nagy Britannia vitathatatlanul Európa legmegfigyeltebb társadalma, és ez kezd kiterjedni Európa többi részére is.

9 Az acélgyűrű London körül Az Európai Unió törvényhozó testülete 2005 December 15.-én elfogadta az Adatmegtartási Utasítást (Data Retention Directive). Ez megköveteli, hogy a telekommunikációs vállalatok a különféle kormányszervek érdekeinek megfelelően hajtsák végre a tömeges megfigyelést, a többek között úgy, hogy a telefonhívásokkal kapcsolatos másodlagos adatokat (pl. a hívás időtartama, mikor, kit, honnan) meglehetősen hosszú távon meg kell tartaniuk. Ezekhez az adatokhoz nemcsak komoly bűnügyek kivizsgálása folyamán lehet hozzáférni, és bírósági felhatalmazásra sincs szükség. A nyugati demokráciák között valószínűleg az Egyesült Királyság van kitéve a legtöbb megfigyelésnek. A YouGov 2006 December 4.-én közölt felmérése szerint a megkérdezettek 79%-a egyetértett azzal, hogy Nagy Britannia egy "megfigyelt társadalommá" (surveillance society) vált. Az Egyesült Királyságban nemcsak hatalmas és mindent átfogó adatbázisok vannak amik nyomon követik az embereket, beleértve a gyermekeket is, hanem az ország tele van videó kamerákkal és mikrofonokkal ben a feltételezések szerint az Egyesült Királyságban több mint 4 millió zártkörű kamera volt, amik közül számos képes volt arcokat felismerni, és gyakorlatilag minden városközpont megfigyelés alatt volt. Az arccal kapcsolatos biometrikus információkkal komoly aggodalmak merültek fel, mivel ezeket a személyi igazolvánnyal kapcsolatos központi adatbázisban fogják eltárolni, amit hozzá lehet majd csatolni az állami tulajdonban lévő CCTV kamerákhoz. Ezen keresztül az egyéneket bárhol meg lehet találni az országban, sőt, a keresett egyének minden lépését nyomon lehet követni a tudomásuk vagy hozzájárulásuk nélkül. Épp most a City of Westminster-ben ezeket a CCTV kamerákat mikrofonokkal egészítik ki. A városi bizottság azt állítja, hogy egyszerűen a zaj mértékét akarják mérni és "nem spicliskedni" akarnak, de ugyanakkor a bizottság szóvivőjének a megjegyzéseiből azt a következtetést lehet levonni, hogy ezeket a mikrofonokat szándékosan úgy tervezték, hogy a a videó kamerákat kiegészítsék hangfelvétellel, és nem csak a zajszintet akarják mérni. A különféle jelfogókat egy olyan rendszerbe kapcsolják be, amin keresztül az embereket egész Londonban lehet követni. A sikernek köszönhetően, a brit hatóságok az élet más területeire is szeretnék kiterjeszteni ezt a rendszert.

10 Biztonságvédelem:  A „biztonságvédelem” a társadalom összefogását igénylő olyan komplex tevékenység, amely mind az „élőerős”, mind a mechanikai, mind pedig az elektronikus biztonságtechnikai védelmi formák alkalmazását is felöleli.  Az elektronikus biztonságtechnikai rendszerek integráns részeként tekintett technikai megfigyelés („térfigyelés”) valóságos iparággá fejlődött.

11 A térfigyelés jogi szabályozása „Személyes adat akkor kezelhető, ha a) ahhoz az érintett hozzájárul, vagy b) azt törvény vagy - törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben - helyi önkormányzat rendelete elrendeli.” „Személyes adatot kezelni csak meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében lehet. Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie e célnak.”

12 Jogi alaptételek: a) az elektronikus térfigyelőrendszer alkalmazása pusztán meghatározott célból, pontosan meghatározható, e technikai rendszert alkalmazni hivatott személyt megillető valamely jog gyakorlása, kötelezettség teljesítése érdekében engedhető; b) a térfigyelőrendszert alkamazó személy/szervezet által kizárólag olyan személyes adat kezelhető, amely a rendszer igénybevétele (s persze az adatkezelés) céljának megvalósításához elengedhetetlen, s persze amely a cél elérésére is alkalmas (mégpedig a szükséges mértékben és ideig!); c) az adatkezelésnek minden szakaszban meg kell felelnie e célnak; d) a jogszabálynak pontosan, mégpedig kétséget kizáróan láttatnia kell: ki, hol, mikor és milyen célból használja, használhatja fel az adatfelvétellel érintett egyén személyes adatait; e) a személyes adat kizárólag akkor kezelhető, ha - ahhoz az érintett hozzájárul, vagy - azt törvény vagy - törvény felhatalmazása alapján (nyilván a törvényi felhatalmazás által meghatározott körben) - helyi önkormányzat rendelete elrendeli.

13 A „civil” szerveződések lehetőségei  A személy- és vagyonvédelmi tevékenységet folytató egyéni és társas- vállalkozásoknak az elektronikus megfigyelőrendszer (térfigyelés) alkalmazására vonatkozó speciális rendelkezéseket a évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban SzVMt.) rögzíti. (A korábban hatályos „vagyonvédelmi törvény” e kérdést még nem szabályozta.)  A most hatályos SzVMt. megszüntette a 22/2004 (VI.19.) AB határozatban megállapított, a vagyonvédőket megillető jogosultságok aránytalanságában, differenciálatlanságában, illetve a személy- és vagyonvédelmi tevékenységgel összefüggő legalapvetőbb titokvédelmi és adatkezelési szabályok hiányában megmutatkozó alkotmányellenes állapotot, de orvosolta az Adatvédelmi Biztosnak a biztonságvédelmi vállalkozások által kezelt elektronikus megfigyelőrendszer működését lehetővé tevő rendelkezésekkel kapcsolatos elméleti és gyakorlati aggályait is.  Az új törvény nyilvánvalóvá teszi - többek között – az elektronikus biztonságtechnikai rendszer alkalmazásához kapcsolódó jogosultságok és korlátozások rendszerét is: polgári biztonságvédelmi vállalkozás ilyen rendszert a kizárólag magánterületen, illetve a magánterületnek a közönség számára nyilvános részén alkalmazhat; egyben a törvény megfogalmazza azokat a kritériumokat is, amelyek – persze indokolt esetben, valójában kivételes jelleggel, pontosan meghatározott esetekben - a térfigyelés hang- és képrögzítést is lehetővé tevő formáit is megengedetté teszik.

14 A „civil” szféra más – személy- és vagyonvédelmi tevékenységet folytató - személyek, szerveződések lehetőségei  A személy- és vagyonvédelmi tevékenységet munkajogi vagy más foglalkoztatási jogviszonyban, tehát nem vállalkozás keretében folytató („civil” )személyeknek, illetve ilyen tevékenységet nem vállalkozásszerűen, tehát saját tevékenységük védelme érdekében folytató szervezeteknek az elektronikus megfigyelőrendszerek telepítésére, alkalmazására vonatkozó jogosultságai és kötelezettségei az iméntiekben hivatkozott „vagyonvédelmi törvényből” vezethetők le.  Az SzVMt. 2. §-a ugyanis a személy- és vagyonvédelmi tevékenység ellátására vonatkozó, az SzVMt §-aiban írott rendelkezéseket a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet munkajogi vagy egyéb foglalkoztatási jogviszonyban, nem vállalkozás keretében folytató személy tevékenységére nézve is kiterjeszti [Ide nem értve azonban a speciális törvények hatálya alá tartozó Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek állományába tartozó személyek által e jogviszonyukkal összefüggésben végzett, illetve más, hatósági eljárás keretében, külön törvény rendelkezései alapján folytatott ilyen tevékenységet, valamint a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatokról szóló törvény rendelkezései alapján végzett tevékenységet.]  Az SzVMt. 2.§-ában felsorolt szervezeteken, szervezet-típusokon kívüli szerveződéseknél az SzVMt. szabályait kell alkalmazni akkor is, ha a vagyonvédelmi teendőket nem külső vállalkozás látja el, hanem e tevékenységet a saját ingatlanjait, ingóságait, személyzetét és ügyfélkörét oltalmazni akaró szervezet/személy működése körében igénybe vett, e szervezettel/személlyel nem polgári-jogi jogviszony keretében alkalmazott személy végzi (tehát – az adott problémakörhöz kapcsolódóan - a szervezettel munkajogi vagy egyéb, nem civiljogi jogviszonyban álló munkatárs működteti – többek között - az elektronikus biztonságtechnikai rendszert).  Megjegyzendő: az iménti, generálisnak tekintett követelmények végül is az Alkotmányból, az adatvédelmi rendelkezésekből, illetve a polgári jognak a személyhez fűződő jogok érvényesítését szolgáló szabályaiból eredeztethetők (valójában az SzVMt.-t előkészítők is e szabályokból merítettek).

15 A vagyonvédelmi törvényben rögzített főbb követelmények a következők: a) A vagyonőrzési feladatokat ellátó személy- és vagyonőr a megbízó közterületnek nem minősülő létesítményének őrzése során - sokak között - elektronikus biztonságtechnikai rendszert is alkalmazhat. rögzítés nélküli, megfigyelési céllal üzemeltetett, avagy a hang- vagy képrögzítést is lehetővé tevő elektronikus megfigyelőrendszert (térfigyelést) b) Vagyonőrzési feladatokat ellátó személy az elektronikus megfigyelőrendszer (térfigyelés) működése útján kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvételt kizárólag - a kötelezettségeit meghatározó szerződés keretei között, - a szerződésből fakadó kötelezettségei teljesítése céljából, az adatvédelemre vonatkozó jogszabályok betartásával készíthet, kezelhet, használhat fel. a) A vagyonőrzési feladatokat ellátó személy elektronikus megfigyelőrendszert kizárólag magánterületen, illetve a magánterületnek a közönség számára nyilvános részén alkalmazhat (feltéve, ha ehhez a természetes személy hozzájárul).

16 Az SzVMt. értelmében  magánterület: a közterületnek nem tekinthető, magántulajdonban álló hely, ide értve a magánterületnek a közönség számára nyilvános részét is;  magánterület közönség számára nyilvános része: olyan magánterület, amely mindenki számára korlátozás nélkül igénybe vehető, ide értve a közterület azon részét is, amelynek birtokába a személy- és vagyonvédelmi tevékenység folytatására megbízó valamely polgári-jogi jogügylet, különösen bérleti vagy haszonbérleti jogviszony keretében jut, feltéve ha: a) a területrész igénybevétele, használata a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet folytató által őrzött magánterület nyilvános részén folyó tevékenységhez szervesen kapcsolódik, annak folyamatosságát, segítését szolgálja vagy b) a megbízó (megrendelő), avagy a magánterület nyilvános részét igénybe vevő közönség ingóságainak elhelyezésére szolgál.

17 Hozzájárulás A hozzájárulás ugyanakkor ráutaló magatartással is megadható. „Ráutaló magatartás” különösen, ha az ott tartózkodó természetes személy a magánterület közönség számára nyilvános részén - a törvényben meghatározott módon elhelyezett ismertetés ellenére - a területre bemegy, kivéve, ha a körülményekből egyértelműen más következik.

18 d) A közönség számára nyilvános magánterület védelme esetén a vagyonőrzési feladatot ellátó személy - jól látható helyen, jól olvashatóan, a területen megjelenni kívánó harmadik személyek tájékozódását elősegítő módon - köteles figyelemfelhívó jelzést, ismertetést elhelyezni a térfigyelés alkalmazásáról, a megfigyelt személy jogosultságairól. e) Az intézkedések végrehajtása során a vagyonőrzési feladatot ellátó személynek biztosítania kell, hogy az érintett személy személyes adatait, így különösen magántitkait és magánéletének körülményeit illetéktelen személy tudomására jutásától megóvja. f) Nem alkalmazható elektronikus megfigyelőrendszer olyan helyen, ahol a megfigyelés az emberi méltóságot sértheti, így különösen öltözőben, próbafülkében, mosdóban, illemhelyen, kórházi szobában és szociális intézmény lakóhelyiségében. g) A vagyonőrzési feladatokat ellátó személy a szerződésben megjelölt ingóságot – a szerződés keretei között – az őrzött területen (létesítményen) kívül is védheti; elektronikus megfigyelőrendszert ugyanakkor közterületen - s ez kógens szabály! - ilyenkor sem alkalmazhat. h) Az elektronikus megfigyelőrendszernek kép-, hang-, vagy kép- és hangrögzítést is lehetővé tevő formája az emberi élet, testi épség, személyi szabadság védelme, a veszélyes anyagok őrzése, az üzleti, bank- és értékpapírtitok védelme, valamint vagyonvédelem érdekében legfeljebb akkor alkalmazható, ha a megbízás teljesítése során fennálló körülmények valószínűsítik, hogy - a jogsértések észlelése, az elkövető tettenérése, illetve e jogsértő cselekmények megelőzése, azok bizonyítása más módszerrel nem érhető el, továbbá - a technikai eszközök alkalmazása elengedhetetlenül szükséges mértékű, és az információs önrendelkezési jog aránytalan korlátozásával nem jár. i) törvény igen szigorú, a rögzített adatok határidőhöz kötött kezelésére (különösen azok megsemmisítésére) vonatkozó rendelkezéseket rögzít.

19 A sportrendezvények „képi megfigyelése” Indokolt említést tennünk a sportról szóló évi I. törvénynek (Stv.) „a kamerával történő megfigyelésre” vonatkozó különös rendelkezéseiről ( §§) is. Ezek közül kiemelendő az Stv. 70. §-ának (2) bekezdése, amely a következő rendelkezést rögzíti: „….rendező szervnek csak a személy-, vagyonvédelmi és magánnyomozói tevékenységről szóló törvény hatálya alá tartozó - külön jogszabályban meghatározott képesítési követelményeknek megfelelő, és sportrendezvényen való rendfenntartásra felkészített - egyéni vagy társas vállalkozás vezetője vagy alkalmazottja, rendezőnek csak személy-, vagyonvédelmi, illetve magánnyomozói képesítéssel rendelkező személy bízható meg.” A sportrendezvényt tehát kizárólag a szervezővel polgári-jogi jogviszonyban álló személy- és vagyonvédelmi cég biztosíthatja, nem más; ennek okán az SzVMt. szabályai közvetlenül alkalmazandók; az Stv.-ben írott speciális rendelkezéseknek természetesen ilyen esetben is érvényesülniük kell!

20 Köszönöm a figyelmet! Német Ferenc


Letölteni ppt "Adatvédelmi Nap 2010 – A kamerás megfigyelés Magyarországon konferencia A képfelvevők szakmai munkában megjelenő hasznai, illetve nehézségei."

Hasonló előadás


Google Hirdetések