Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Számvitel Ormos Mihály Ipari Menedzsment és Vállalkozásgazdaságtan Tanszék 463-16-07, 463-24-32

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Számvitel Ormos Mihály Ipari Menedzsment és Vállalkozásgazdaságtan Tanszék 463-16-07, 463-24-32"— Előadás másolata:

1 Számvitel Ormos Mihály Ipari Menedzsment és Vállalkozásgazdaságtan Tanszék 463-16-07, 463-24-32 ormos@imvt.bme.hu

2 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 2 1. Előszó A számviteli, nyelvezet kialakulása –A vállalkozások saját működésük átláthatóságának érdekében alakították ki. –Az árutermelés, kereskedelem fejlődése elengedhetetlenné tette egy speciális nyelv(ezet) kialakulását, melyen keresztül megtakarítók és felhasználók, vállalatok és bankok megértik egymást.

3 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 3 2.1. Néhány fogalom Gazdálkodás: Olyan tevékenység amely a rendelkezésre álló erőforrások felhasználására irányul. Gazdálkodók: Akik gazdálkodnak. Vállalkozó: Vagyonszerzés céljából termel vagy szolgáltat.

4 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 4 2.2. A számvitel lényege A számvitel a tájékoztatásnak, a publicitásnak egyfajta sajátos eszköze. Felmerülő kérdések: Miről tájékoztat? Kiket tájékoztat? Milyen módszerrel tájékoztat?

5 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 5 A Számvitel mint tájékoztatási eszköz Gazdálkodók vagyoni viszonyairól, pü-i helyzetéről, jövedelem termelő képességéről nyújt tájékoztatást. Rendelkezésre álló erőforrások Eredményesség Prosperitás A tájékoztatás címzettjei: piaci szereplők hatóságok vállalati vezetők alkalmazottak

6 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 6 Piaci szereplők információ igénye I. Tulajdonosok Kik és milyen arányban osztoznak a megtermelt jövedelmen (állam, munkavállalók, hitelezők, ők maguk). Mekkora hozadék jut a befektetésre. Befektetésük mértéke milyen irányban és mértékben változott. Hitelezők Milyen a vállalkozás fizetőképessége Milyen a vállalkozás jövedelemtermelő képessége Hogyan alakul a tulajdonosok által bevitt tőke összege Képes-e a vállalkozás a kért hitelt visszafizetni?

7 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 7 Potenciális Befektetők A Tulajdonosok és a Hitelezők információs igényével azonos, hiszen szabad tőkéjüket saját elhatározásuk alapján „véglegesen” (tulajdonos), vagy ideiglenesen (hitelező) vihetik be egy vállalkozásba. Üzleti Partnerek Vállalkozás pü-i helyzete A vállalkozás várható fejlődése A piacgazdaságban, árukapcsolatban az áru- és pénzmozgás időben elszakad. A felsorolt piaci szereplők információ igényét a számviteli rendszer intézményesen biztosítja, a Sz.tv. normáinak betartása mellett. Piaci szereplők információ igénye II.

8 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 8 A hatóságok és azok tájékoztatása Központi költségvetés APEH VPOP Illetéket illetve járulékokat kell befizetni Társadalombiztosítás Egészségbiztosítási pénztár Nyugdíjbiztosítási pénztár Helyi önkormányzatok Helyi adókat kell megfizetni

9 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 9 Ellenőrzés, elemzés A gazdálkodás eredményességének méréséhez, értékeléséhez a számviteli rendszer biztosítja az alapadatokat. Döntés kialakítás Korábbi gazdasági folyamatok szisztematikus elemzése megfelelő adatok nélkül elképzelhetetlen. Míg jó döntések megfelelő elemzések nélkül nem hozhatók. A vállalkozás vezetőinek információ igénye Jogszabályok nem teszik kötelezővé ezen információs bázis elkészítését és módját sem.

10 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 10 Prof. Boross Zoltán 2.3. A piac szereplői

11 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 11 Tulajdonosok: Vagyon maximalizálása Osztalék, részesedés maximalizálása Kockázatot minimalizálása max   VZ ,   részesedésosztalékZ  min   kock‡zatZ  max   kamatZ  min   kockázatZ  max   árbevételZ  min   kockázatZ  Hitelezők: Kamat maximalizálás Kockázat minimalizálás Üzleti partnerek (Szállítók): Árbevétel maximalizálás Kockázat minimalizálás Hosszútávú kapcsolat 2.3. A piac szereplőinek célfüggvényei

12 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 12 Üzleti partnerek (Vevők): Jó minőségű árut minél olcsóbban (beleértve a garanciát, pontos szállítást, stb.) Hosszútávú kapcsolat max   ár minőség  Z max   dításmunkaráfor jövedelem  Z max   biztonságZ  Alkalmazottak: Magas jövedelem minél kisebb munkaráfordítással (beleértve a felelősséget is) biztonságos munkahely (ne fenyegesse őket a munkanélküliség veszélye) 2.3. A piac szereplőinek célfüggvényei

13 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 13 Top menedzsment: vagyon maximalizálás Középvezetők: nyereség maximalizálás Alsó vezetők: gazdaságosság maximalizálása ráfordítás eredmény sággazdaságos  max   vagyonZ  max   nyereségZ  max   sággazdaságosZ  A nyereség világos, abszolút fogalom: nyereség = árbevétel - ráfordítás amit csak pénzértékben fejezhetünk ki. A gazdaságosság fogalmát a "lex minimi" elvében fogalmazták meg: "a legnagyobb eredményt elérni a legkisebb ráfordítással” képletben kifejezve: Ez relatív fogalom, legalább két variánst kell összehasonlítanunk, hogy megállapíthassuk, melyik gazdaságosabb. 2.4. A menedzsment célfüggvényei

14 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 14 Társadalmi szükségletek kielégítésének maximalizálása max   eKielégítésekSzükségletTársadalmiZ  max   atottságFoglalkoztZ  max   BevételZ  Foglalkoztatottság maximalizálása Bevételek maximalizálása Az állam célfüggvénye

15 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 15 2.5. Vállalkozások Számviteli Rendszere A számvitel a gazdálkodó szervezetek működését, tevékenységét bemutató információs rendszer. A pénzügyi számvitel által szolgáltatott adatokat a Sz.tv-nek megfelelően beszámolókká rendezzük.

16 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 16 A számviteli információs rendszer jellemzői A gazdálkodó szervezetekben lejátszódó gazdasági folyamatokat megfigyeli, megméri, feljegyzi (elemzi, és ellenőrzi). A múltbeli gazdasági folyamatokat figyeli, méri, jegyzi fel. A számvitel a tájékoztatás, az informálás eszköze.

17 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 17 A számviteli információs rendszer jellemzői A számvitel a vagyonváltozásokat (mozgásokat) tudatos módon figyeli meg és sajátos eszközrendszerrel dolgoz fel:  a beszámoló  a könyvvizsgálat  a könyvvezetés  letétbehelyezés  a leltár  önköltség számítás  elemzések  stb.  A számvitel feladata:  külső, belső tájékoztatás  ellenőrzés, elemzés (adatbázis létrehozása)  vagyonvédelem

18 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 18 2.5.1. A vállalkozói tevékenység tartalma és néhány definíció Termék előállítás és szolgáltatás Vagyon: Magán és jogi személyek által birtokolt javak (dolgok) és a velük kapcsolatos jogok (követelések, kötelezettségek) összessége. A vagyont megtestesítő javak lehetnek: –anyagi javak –immateriális javak –vállalati vagyon Jogi személy: Jogi és gazdasági önállósággal felhatalmazott, cégbíróságon bejegyzett gazdasági szervezet, amely másokkal szemben jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat.

19 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 19 2.5.2-3. A vállalkozói tevékenység erőforrásigénye és célja Célja: rövidtávú: profit hosszú távú: vagyongyarapítás P1P1 P2P2 Munkaerő Termelési eszköz beszerzés termelés Késztermék értékesítés

20 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 20 2.5.5. A vállalkozói tevékenységet befolyásoló tényezők Külső környezeti tényezők –STEP –Versenytársak A vállalkozás belső adottságai –SWOT

21 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 21 2.6. A számvitel területei Pénzügyi számvitel Vezetői számvitel

22 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 22 2.6.1. Pénzügyi számvitel A piac szereplőit tájékoztatja a vállalkozás gazdasági folyamatairól. –Egységes, általános normákat ír elő ami lehetővé teszi a kívülállók alapinformációhoz jutását. –Ezeket a normákat a Számviteli törvény tartalmazza.

23 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 23 A pénzügyi számvitel összetevői Beszámoló és leltár Könyvvezetés és bizonylati rend Könyvvizsgálat Nyilvánosságra hozatal

24 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 24 A pénzügyi számvitel hierarchiája Beszámoló Analitikus nyilvántartás Alapbizonylatok F ő könyv Mérleg Eredménykimutatás Kiegészítő melléklet Üzleti jelentés Nyilvános- ságra hozatal Bizonylati rend Könyvvizsgálat Leltár

25 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 25 Könyvvezetés Folyamatos nyilvántartás a gazdasági eseményekről –gazdasági esemény: olyan esemény aminek a hatására megváltozik a vállalkozás vagyoni és/vagy jövedelmezőségi helyzete. Formái: –kettős könyvvitel (főkönyvi számla) a vagyont kettős vetületben veszi számba –egyszeres könyvvitel (pénztárkönyv, napló főkönyv) csak a pénzeszközökben beállt változásokat figyeli –bevételi nyilvántartás

26 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 26 Könyvvizsgálat A beszámoló, könyvvezetés valódiságát, teljességét, világosságát ellenőrzi. Garanciális elem Csak bejegyzett okleveles könyvvizsgáló végezheti. A beszámoló hitelességéről a könyvvizsgálónak nyilatkoznia kell könyvvizsgálói jelentésben, valamint a beszámolót hitelesítő záradékkal látja el –elfogadó –elutasító –korlátozó

27 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 27 Nyilvánosságra hozatal Cél: az információk nyilvánosak legyenek Letétbehelyezés: a cégbíróságon, bárki beletekinthet Közzététel: Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálat

28 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 28 Vezetői számvitel A vállalkozás belső folyamatairól a pénzügyi számvitel csak korlátozottan nyújt információt. A vezetőknek naprakész, teljeskörű, folyamatos informálásra van szükségük a vállalkozás belső folyamatairól is. Erőforrások allokációja Hatékonyság Mélysége, módszerei a vállalkozás igényei szerint alakulnak. Illeszkedjen a vállalkozás pénzügyi számviteli rendszeréhez!

29 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 29 2.7. Számviteli mérésmódok megfigyel, megmér, feljegyez –természetes mértékegységben –értékben (mérleg, eredménykimutatás) q ·p=E –mérőszámokban (kapacitás, teljesítmény, átbocsátóképesség) Értékelés

30 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 30 3. Tanuljunk meg könyvelni Nincs más dolgunk mint rögzíteni a gazdasági eseményeket! –egyszeres pénztárkönyv, készletnyilvántartó könyv, napló főkönyv –kettős főkönyvi számlákon, főkönyvbe Nézzünk egy egyszerű kereskedelmi példát

31 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 31 3.1. Kolbász kereskedés 1.1995. 12. 01. Kft-t alapítunk 1.000 eFt törzstőkével, és ezt betesszük a pénztárunkba. Felveszünk egy pénztárost és egy raktárost, bérük havi 40 eFt (első bérfizetés 1996. 01. 02.) Bérleti szerződést kötünk egy raktárhelységre. A bérleti díj 35 eFt/hó, fizetés negyedévenként, első fizetési kötelezettség 1996. 02. 29. 105 eFt. 2.1995. 12. 02. Veszünk 100kg kolbászt (vásárlás I.) @ 1 eFt áron, kifizetjük a „Szállító”-nak a 100 eFt-ot a „Pénztár”- ból. A Raktárban megnyitunk egy készletnyilvántartó könyvet és rögzítjük a 100kg bevételezését.

32 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 32 Gazdasági eseményeink 3.1995. 12. 05. Eladunk 50kg kolbászt @ 2 eFt áron (eladás I.). A „Vevő” kifizeti a vételárat a „Pénztár”-ban. 4.1995. 12. 07. Vásárolunk 600 kg kolbászt (vásárlás II.) @ 1,5 eFt-ért. A vételárat kifizetjük a „Szállító”-nak a „Pénztár”-ból. 5.1995. 12. 13. Eladjuk 650kg raktári készletünket @ 2 eFt áron (eladás II.), a „Vevő” csak januárban fog fizetni. 6.1995. 12. 20. Bankból 500 eFt hitelt veszünk fel, amit 1996. 02. 01-én kell visszafizetnünk. 7. 1995. 12. 20. Vásárolunk 1000 kg kolbászt (vásárlás III.) 1 eFt egységáron. A „Szállító” követelését csak jövő év januárjában fogjuk kiegyenlíteni. Számítsuk ki vállalkozásunk eredményét!

33 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 33 Pénztárkönyv 12. 01.Alapítás1.000- 12. 02.Vásárlás I.-100 900 12. 05.Eladás I. 100-1.000 12. 07.Vásárlás II.-900 100 12. 20.Hitelfelvétel 500- 600 Mekkora az eredmény?

34 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 34 Kolbászraktár 12. 02.Vásárlás I. 100- 100 12. 05.Eladás I. - 50 50 12. 07.Vásárlás II. 600- 650 12. 13.Eladás II.-650 0 12. 20.Vásárlás III. 1.000-

35 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 35 3.2. Kettős könyvvitel 1494, Luca Pacioli Áttekinthető, jól strukturált rendszer Nagy könyv… Főkönyv Ennek minden lapja egy-egy piaci szereplőre vagy a gazdasági eseményekben szereplő dolgokra vonatkozó információkat tartalmazza. … főkönyvi számla

36 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 36 Első ökölszabály TartozikKövetel „kapott valamit” tehát tartozik nekünk „adott valamit” tehát követel tőlünk Megnevezés Ezt a lapot (főkönyvi számlát) válasszuk el egy vonallal

37 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 37 Borkereskedés 1. gazdasági esemény Otello úrtól (a velencei kalmártól) vásárolunk 3 hordó bort 10 ezüstpénzért, de fizetnünk csak később kell. A kettős könyvvitel rendszerében minden gazdasági eseménynél valaki ad és valaki kap. Esetünkben Otello úr adott három hordó bort, raktárosunk kapott három hordó bort.

38 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 38 Könyveljük le a gazdasági eseményt! Nyissunk először két főkönyvi számlát a gazdasági szereplőknek! –Otello úrnak aki a mi szállítónk, és –az áruraktárnak Mi is történt? –Otello úr adott, tehát ő követeli a bor árát. –Raktárosunk kapott, ő tartozik elszámolni ezzel az árumennyiséggel.

39 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 39 Könyveljük le a gazdasági eseményt! Egy gazdasági esemény történt mégis ugyanazt a számot kétszer kellett leírnunk: egy főkönyvi számla KÖVETEL oldalára és egy másik számla TARTOZIK oldalára Otello úrÁruraktár TKTK 10

40 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 40 Második ökölszabály Minden egyes gazdasági esemény két főkönyvi számlát érint, két helyre kell leírnunk minden számot! Ezért nevezzük ezt a könyvviteli rendszert kettős könyvvitelnek (kettős könyvelésnek). Azért biztonságos és könnyen ellenőrizhető ez a rendszer, mert ha bármikor összeadjuk az összes számla KÖVETEL és TARTOZIK oldalán szereplő számokat akkor a két összegnek egyeznie kell!

41 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 41 Borkereskedés 2. gazdasági esemény Giovanni úr (a milánói kereskedő) megvásárolja tőlünk a három hordó bort 20 ezüst pénzért. –a raktár átadja, tehát KÖVETEL –Giovanni úr átveszi, ezért az árával TARTOZIK Otello úrÁruraktár TKTK 10 Giovanni úr TK 1020 ???

42 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 42 2. gazdasági esemény könyvelése Be kell iktatnunk két technikai számlát! Ezek mögött már nem állnak valóságos személyek. Áruraktár TKTK 10 ÁrbevételGiovanni úr TKTK 20 10 ELÁBÉ

43 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 43 3. gazdasági esemény könyvelése Pénztárosunk nem hagyja elmenni Giovanni urat fizetés nélkül, így ő átadja adóságát pénztárosunknak. –Giovanni úr ad 20 ezüstpénzt tehát a KÖVETEL oldalra könyveljük. –A pénztáros megkapta a pénzt így TARTOZIK nekünk ugyanannyival elszámolni. Giovanni úrPénztár TKTK 20

44 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 44 Vizsgáljuk meg piaci szerplőink számláit! Otello úr követeli a három hordó bor árát, de még várnia kell, a raktáros tartozott három tele hordóval elszámolni, de ő már átadta Giovanni úrnak, így a tartozik és a követel oldal egyenlő, a számla egyenlege (a tartozik és követel oldal különbsége) zérus, Giovanni úr is kifizette tartozását, az ő egyenlege is zérus, a Pénztár egyenlege viszont tartozik, pénztárosunk tartozik elszámolni a kapott 20 ezüst pénzzel.

45 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 45 Állítsuk össze leltárunk alapján a vállalkozás vagyonmérlegét! Mérleg 1493 XII. 31. Eszközök Források Van a Pénztárunkban 20 ezüst 10 ezüst pénz azért, mert még nem fizettünk Otellonak a "Szállítónknak" 10 ezüst pénz pedig azért, mert ennyi a nyereségünk az üzleten

46 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 46 Hogyan állapíthatjuk meg nyereségünket (eredményünket) ? Szembeállíthatjuk az Árbevétel és az ELÁBÉ számlákat. Árbevétel 20 ezüst pénz ELÁBÉ - 10 ezüst pénz Nyereség 10 ezüst pénz

47 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 47 Az eredmény kimutatása főkönyvi számlák segítségével. 10 Árbevétel TK 20 ELÁBÉ TK 10 EREDMÉNY TK 2010 MSzE: 10 20

48 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 48 A mérleg is elkészíthető a számlák segítségével. Otello úr TK 10 Áruraktár TK 10 Giovanni úr TK 20 Pénztár TK 20 10 E: 10 10 E: 0 20 E: 0 20 E: 20 EREDMÉNY TK 2010 MSzE: 10 20

49 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 49 A mérleg is elkészíthető a számlák segítségével. 10 E: 0 20 E: 0 Mérleg 1493 XII. 31. TK 10 Otello úr TK 10 Áruraktár TK 10 Giovanni úr TK 20 Pénztár TK 20 10 E: 0 20 E: 0 EREDMÉNY TK 2010 20 10 20 10 E: 0

50 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 50 Így a mérlegünk: Eszközök: 20Források: 20

51 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 51 Nézzük meg újra kolbászkereskedésünket Jegyzett tőke TKTK Pénztár TK Szállító TK Raktár (Áru) TK Árbevétel TK Vevő TK Raktár tulajdonos TK ELÁBÉ TK Bankhitel TK Szem. Jell. Ráfordítás TK Jövedelem elszámolás TK Egyéb költség 1000 100 50 100 900 35 950 1300 500 80 1000

52 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 52 Határozzuk meg az eredményt! Eredmény TK 1400 1000 80 35 1400 MSzE: 285 Jegyzett tőke TKTK Pénztár TK Szállító TK Raktár (Áru) TK Árbevétel TK Vevő TK Raktár tulajdonos TK ELÁBÉ TK Bankhitel TK Szem. Jell. Ráfordítás TK Jövedelem elszámolás TK Egyéb költség 1000 100 50 100 900 35 950 1300 500 80 1000

53 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 53 Hogyan alakult vállalkozásunk mérlege? Mérleg Eszk.Forr. MSzE: 285 600 1300 1000 500 35 80 Jegyzett tőke TKTK Pénztár TK Szállító TK Raktár (Áru) TK Árbevétel TK Vevő TK Raktár tulajdonos TK ELÁBÉ TK Bankhitel TK Szem. Jell. Ráfordítás TK Jövedelem elszámolás TK Egyéb költség 1000 100 50 100 900 35 950 1300 500 80 1400 1000 8035 Eredmény TK 1400 1000 80 35 1400 MSzE: 285 1000

54 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 54 A vagyonunk így: Mérleg EszközForrás 2900 MSzE: 285 600 1300 1000 500 35 80 1000

55 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 55 5. Beszámoló A gazdálkodó éves működéséről, vagyoni helyzetéről, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről készített írásos jelentés. Tartalmát és általános szabályait a számviteli törvény szabályozza. Beszámoló

56 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 56 5.1.2. A beszámolóra vonatkozó általános szabályok Hatálya A gazdálkodók legnagyobb részére kiterjed Időpontok –Fordulónap: december 31. –Letétbehelyezés napja: május 31. –Beszámoló készítésének napja. Beszámolási időszak hossza Egy naptári év, hazánkban jan. 1-ről dec. 31-ig Fordulónap és mérlegkészítés közti események? Beszámoló alátámasztása leltár, könyvvezetés Mérésmód

57 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 57 5.2. A beszámoló formája A vállalkozás méretétől, teljesítményétől illetve formájától függően éves nettó árbevétel mérlegfőösszeg foglalkoztatottak átlagos létszáma Egyszerűsített mérleg Egyszerűsített éves beszámoló Éves beszámoló Összevont (konszolidált) éves beszámoló

58 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 58 5.2.2. Egyszerűsített mérleg Csak mérleget tartalmaz. Leltárra és egyszeres könyvvezetésre épül. Meghatározott vállalkozási formához tartozó beszámolási forma: –egyéni vállalkozók –jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok Két egymást követő évben a vállalkozás éves nettó árbevétele < 50 millió Ft

59 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 59 5.2.3. Egyszerűsített éves beszámoló Mellékletei: –Mérleg –Eredménykimutatás –Kiegészítő melléklet Kik készítenek ilyet? Három mutató közül legalább kettőnek az adott érték alatt kell lennie két egymást követő évben –Értékesítés éves nettó árbevétele (300 millió Ft) –Mérlegfőösszeg (150 millió Ft) –Átlagos foglalkoztatott létszám (100 fő) Készítéséhez kettős könyvvezetés kapcsolódik

60 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 60 5.2.4. Éves beszámoló Mellékletei: –Mérleg –Eredménykimutatás –Kiegészítő melléklet –Üzleti jelentés Kik készítenek ilyet? –Azok a vállalkozások amelyek az alacsonyabb szintű beszámolási formákból kiszorulnak illetve a részvénytársaságok.

61 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 61 5.2.5. Konszolidált éves beszámoló Kik készítik? –Saját beszámolójuk mellett azok a vállalkozások készítenek konszolidált éves beszámolót, melyek más vállalkozásnál többségi részesedéssel rendelkeznek (meghatározó befolyásuk van). KÉT BESZÁMOLÓ Anyavállalat - leányvállalat Mellékletei: –Összevont mérleg –Összevont eredménykimutatás –Összevont kiegészítő melléklet

62 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 62 5.3. Beszámoló formájának megváltoztatása Magasabb fokozatra bármelyik év jan. 1-én illetve kötelezően ha egymást követő két évben a szükséges feltételeknek már nem felel meg. Visszalépésre a feltételek fennállását követő második év jan. 1-én, de nem kötelező.

63 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 63 Összefoglalva a beszámolót A számvitel hierarchiájának legfelsőbb szintje. A vállalkozások legfőbb tájékoztatási eszköze. Formái: –Egyszerűsített mérleg –Egyszerűsített éves beszámoló –Éves beszámoló –Összevont (konszolidált) éves beszámoló

64 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 64 6.1. A mérleg fogalma, jellemzői A vállalkozás vagyoni helyzetét bemutató számviteli okmány, hasonlóan a leltárhoz egyfajta vagyonkimutatás. A vállalkozás vagyoni helyzetét egy adott időpontban mutatja meg, méghozzá dec. 31-én. A vagyont kettős vetületben szemléli –ESZKÖZÖK, vagyontárgyak (Mink van?) aktívák –FORRÁSOK, vagyon eredete (Miből vettük?) passzívák  Eszközök =  Források ezt nevezzük mérlegfőösszegnek A mérleg teljeskörű minden vagyontárgyra ki terjed.

65 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 65 6.1. A mérleg jellemzői Összevontan, kötött sorrendben mutatja be a vagyont. Mérésmódja az érték ezer forintra kerekítve Hitelességét könyvvizsgáló igazolja Két értékoszlopot tartalmaz tárgyévet és az azt megelőző évet

66 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 66 Mérleg fajtái Statikus mérleg (átalakulás, felszámolás, stb.) –napi piaci értéken Dinamikus mérleg –múltbeli árakon értékel Organikus mérleg Folyó mérlegek Eseti mérlegek …..

67 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 67 6.3. A mérleg formája Mérleg, 200X. Dec.31. FORRÁSOKESZKÖZÖK A. Mérleg főcsoport I. Mérlegcsoport 1. Mérlegsor 2. Mérlegsor II. Mérlegcsoport 1. Mérlegsor 2. Mérlegsor 3. Mérlegsor B. Mérleg főcsoport I. Mérlegcsoport 1. Mérlegsor C. Mérleg főcsoport I. Mérlegcsoport 1. Mérlegsor 2. Mérlegsor II. Mérlegcsoport 1. Mérlegsor 2. Mérlegsor D. Mérleg főcsoport I. Mérlegcsoport 1. Mérlegsor Eszközök összesenForrások összesen

68 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 68 Mérlegséma mérlegfőcsoportok Mérleg, 200X. Dec.31. FORRÁSOKESZKÖZÖK A. Befektetett eszközök B. Forgóeszközök C. Aktív időbeli elhatárolások D. Saját tőke E. Céltartalékok F. Kötelezettségek G. Passzív időbeli elhatárolások Eszközök összesenForrások összesen

69 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 69 6.4.1. Eszközök Az eszközöket tartósság alapján tudjuk az egyes mérlegfőcsoportokba sorolni. Befektetett eszközök azok, amelyek várhatóan egy évnél hosszabb ideig szolgálják a vállalkozást. Forgóeszközök azok az eszközök melyek kiszorulnak az előbbi körből. Ezt a besorolást a vállalkozónak kell megtennie, hiszen csak ő képes a várható használati idő megbecslésére.

70 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 70 6.4.1. Források Saját tőke: Ezt a tőkerészt a tulajdonosok véglegesen bocsátották a vállalkozás rendelkezésére. Kötelezettségek vagy más néven idegen források: ezek a vállalkozás által elismert, pénzformában teljesítendő tartozások

71 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 71 Mérlegséma mérlegcsoportok Mérleg, 200X. Dec.31. FORRÁSOKESZKÖZÖK A. Befektetett eszközök I. Immateriális javak II.Tárgyi eszközök III. Befektetett pénzügyi eszk. B. Forgóeszközök I. Készletek II. Követelések III. Értékpapírok IV. Pénzeszközök C. Aktív időbeli elhatárolások D. Saját tőke I. Jegyzett tőke II. Jegyzett, de be … III. Tőketartalék IV. Eredménytartalék V. Értékelési tartalék VI. MSzE E. Céltartalékok F. Kötelezettségek I. Hosszú lejáratú köt. II. Rövid lejáratú köt. G. Passzív időbeli elhatárolások Eszközök összesenForrások összesen

72 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 72 Főkönyvi számlák működése EszközökForrások BevételRáfordítások TK TK TK TK + - + - - + - +

73 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 73 6.4.2.A. Befektetett eszközök I. Immateriális javak Forgalomképes, nem anyagi jellegű eszközök, amelyek közvetlenül és tartósan szolgálják a vállalkozási tevékenységet.

74 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 74 Immateriális javak Vagyoni értékű jogok Bérleti jog Koncessziós jog Szolgalmi jog Földhasználati jog Haszonélvezeti jog Védjegy (márkanév) A vagyontárgyak használati és tulajdonjoga szétválik. E jogok megvásárlásával kerülhetnek a a vállalkozás tulajdonába Növekedés: beszerzés, apport Csökkenés: értékcsökkenési leírás, értékesítés, selejtezés, apport

75 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 75 Immateriális javak Üzleti vagy cégérték Értékkülönbözet, amely egy megvásárolt vállalkozásért fizetett ellenérték és annak saját tőkéje között adódik, ha ez pozitív. Nézzük egy egyszerű példán: megvásárolt cég eszközeinek értéke:25.000 eFt megvásárolt cég kötelezettségei: 1.000 eFt megvásárolt cégért fizetett ellenérték: 27.000 eFt Üzleti érték = 27.000 - (25.000 - 1.000) = 3.000 eFt Növekedés: beszerzés, apport Csökkenés: értékcsökkenési leírás

76 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 76 Immateriális javak Szellemi termékek Szellemi alkotások melyek anyagtartalma csekély. Fajtái: –Ipari jogvédelem alá tartozók: találmány, licenc, stb. –Ipari jogvédelemben nem részesülők: gyártási eljárás, know how, … –Szerzői jogvédelemben részesülő: software Növekedés: beszerzés, saját előállítás, apport Csökkenés: értékcsökkenés, értékesítés, selejtezés, apport

77 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 77 Immateriális javak Kísérleti fejlesztés aktivált értéke A vállalkozás kutatási, kísérleti, fejlesztési tevékenységének aktivált költségeit tartalmazza. –kutatási költségek, kiadások –gyártmányfejlesztés költségei –találmány, licence, know how beszerzése nem céljelleggel. Csak olyan dolog aktiválható amelyek eredményesen lezárultak. Növekedés: beszerzés (külső szolg.), saját előállítás Csökkenés: értékcsökkenési leírás, selejtezés

78 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 78 Immateriális javak Alapítás-átszervezés aktivált értéke A vállalkozás alapításával vagy átszervezésével kapcsolatos költségek, kiadások. –Cégbírósági bejegyzés –Ügyvédi költségek –Arculatterv, embléma készítés, … Az aktiválás nem kötelező, csak lehetőség. Osztalékfizetési korlátként jelentkezhet. Növekedés: beszerzés, saját előállítás Csökkenés: értékcsökkenési leírás

79 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 79 Immateriális javak Immateriális javak értékhelyesbítése Ha adott immateriális javak (vagyoni értékű jogok, szellemi termékek) piaci értéke eltér a könyv szerinti (nyilvántartási) értékétől annak pozitív különbözetét ezen a mérlegtételen kell szerepeltetni.

80 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 80 Ezek voltak az immateriális javak és főbb mozgás jogcímeik

81 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 81 6.4.2.A. Befektetett eszközök II. Tárgyi eszközök Olyan anyagi eszközök melyek tartósan, közvetlenül vagy közvetve szolgálják a vállalkozás tevékenységét, és értéküket ez idő alatt fokozatosan veszítik el. Csoportosításuk: –Ingóságok, ingatlanok –Közvetlen, közvetett A mérlegben: –ingatlanok –műszaki berendezések, gépek, járművek –egyéb berendezések, felszerelések, járművek –beruházások –beruházásokra adott előlegek –tárgyi eszközök értékhelyesbítése

82 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 82 Tárgyi eszközök Ingatlanok Műszaki berendezések, gépek, járművek Egyéb berendezések, felszerelések, járművek

83 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 83 Tárgyi eszközök Beruházások Még üzembe nem helyezett tárgyi eszközök létesítésének költségei. Használatba vételig Üzembe helyezés Kivezetés Beruházásokra adott előlegek Egyfajta követelés az elszámolásig

84 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 84 Tárgyi eszközök Tárgyi eszközök értékhelyesbítése Adott tárgyi eszközök (műszaki berendezések, gépek, járművek, stb.) aktuális piaci értékének és könyv szerinti értékének pozitív különbözetét mutatja, ha a vállalkozás él a felértékelés lehetőségével.

85 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 85 Hol tartunk… EszközökForrások BevételRáfordítások TK TK TK TK + - + - - + - +

86 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 86 Tárgyi eszközök mozgása Növekedés –beszerzés –saját előállítás –apport –térítés nélküli átvétel –átsorolás Csökkenés –eladás –selejtezés –értékcsökkenés –átsorolás

87 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 87 6.4.2.A. Befektetett eszközök III. Befektetett pénzügyi eszközök Más vállalkozásba történő tartós befektetés valamilyen cél elérése érdekében. Célok: –Tartós jövedelem elérése más vállalkozásban. –Befolyásolási, irányítási, ellenőrzési szándék. Összetevői: –részesedések –értékpapírok –adott kölcsönök –hosszúlejáratú bankbetétek –befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése

88 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 88 Befektetett pénzügyi eszközök Részesedések Részvény Törzsbetét Üzletrész Minden esetben a cél osztalék vagy befolyásolási lehetőség elérése.

89 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 89 Befektetett pénzügyi eszközök Értékpapírok Értékpapír: valamilyen vagyonnal kapcsolatos jogot megtestesítő, forgalomképes okirat, melynek futamideje 1 évnél hosszabb. Fajtái: –Követelést megtestesítő –Tagsági viszonyt megtestesítő –Áru feletti rendelkezési jogot megtestesítő Leginkább a kamatozó értékpapírok kerülnek erre a mérlegsorra.

90 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 90 Befektetett pénzügyi eszközök Adott kölcsönök, Hosszúlej. bankbetétek Más vállalkozásnak, munkavállalóknak, egyéb jogi személyeknek nyújtott 1 éven túli kölcsön. Szabad pénzeszközök hasznosításának formája.

91 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 91 Befektetett pénzügyi eszközök Bef. pénzügyi eszközök értékhelyesbítése Adott befektetett pénzügyi eszközök (részesedések, devizában adott kölcsönök, devizában elhelyezett hosszú lejáratú bankbetétek) aktuális piaci értékének és könyv szerinti értékének pozitív különbözetét mutatja, ha a vállalkozás él a felértékelés lehetőségével.

92 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 92 Befektetett pénzügyi eszközök mozgásai Növekedés –beszerzés –betét elhelyezés –apport –átsorolás Csökkenés –eladás –apport –értékvesztés –átsorolás

93 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 93 6.4.2.B. Forgóeszközök I. Készletek Olyan forgóeszközök amelyek raktározhatóak, mennyiségi mérőszámmal mérhetőek. Összetevői: –anyagok –áruk –készletekre adott előlegek –állatok –befejezetlen termelés, félkésztermék –késztermék Vásárolt készletek Saját termelésű készletek

94 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 94 Készletek Anyagok Olyan készletek melyek egy termelési folyamatban elvesztik tárgyi jellegüket és értékük egy (vagy több - anyagi eszközök) termelési ciklusban átmegy az előállított új termék vagy teljesített szolgáltatás értékébe. Fajtái: –Alapanyagok, nyersanyagok –Segédanyagok –Üzem- és fűtőanyagok –Egyéb anyagok –Anyagi eszközök –Elfekvő anyagok

95 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 95 Készletek Áruk Olyan készlet amelyet a vállalkozás eladási, értékesítési céllal szerez be. Fajtái: –Kereskedelmi áruk –Betétdíjas göngyölegek –Alvállalkozói teljesítmények A vállalkozó az alvállalkozó által szállított terméket vagy szolgáltatást változatlan formában saját teljesítményével együtt továbbszámlázza a megrendelőnek.

96 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 96 Készletek Saját termelésű készletek Befejezetlen termelés, félkésztermék –Befejezetlen termelés: olyan termék, amely a technológiai folyamat befejező szakaszát még nem hagyta el. –Félkésztermék: olyan termék, amely a vállalkozáson belül már legalább egy teljes megmunkálási (termelési, feldolgozási) fázison átesett és így vették raktárra, de még további megmunkálásra kerül. Késztermék –Olyan termék, amely a vállalkozáson belül valamennyi feldolgozási folyamaton átment.

97 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 97 Készletek főbb mozgása Növekedés –beszerzés –saját előállítás –apport –átsorolás Csökkenés –felhasználás –értékesítés –apport –értékvesztés –átsorolás –selejtezés

98 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 98 6.4.2.B. Forgóeszközök II. Követelések Különféle szerződésekből (vagy jogszabályi előírásokból eredő), a másik fél által elismert, pénzformában fennálló fizetési igények. Összetevői: –Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (VEVŐK) –Váltókövetelések –(Jegyzett, de be nem fizetett tőke) –Alapítókkal szembeni követelések –Egyéb követelések

99 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 99 Követelések Vevők Áruszállításból, idegennek végzett szolgáltatásból származó követelések. Az áru és pénzmozgás elválik egymástól! Keletkezés: értékesítéskor Megszűnés: vevő fizet, váltót bocsát ki, leírás hitelezési veszteségként

100 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 100 Követelések Váltókövetelések Későbbi időpontra szóló fizetési ígérvény. Névértéke önmagában tartalmazza a kamatot. Fajtái: –saját –idegen Növekedés: elfogadás Csökkenés: beváltás, forgatás, hitelezési veszteség

101 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 101 Követelések Alapítókkal szembeni követelések Olyan követelés, melyet a társasági szerződés alapján kell az alapítóknak teljesíteniük. Pl. pótbefizetés Egyéb követelések: Minden ami az előző három mérlegsoron nem szerepeltethető. Pl. dolgozókkal szembeni követelések rövid futamidejű kölcsönök stb.

102 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 102 6.4.2.B. Forgóeszközök III. Értékpapírok Olyan értékpapírok, melyeket a vállalkozás 1 évnél rövidebb ideig tart meg. Motivációja: árfolyamnyereség Összetevői: –Eladásra vásárolt kötvények –Saját részvények, üzletrészek, eladásra vásárolt részvények –Egyéb értékpapírok

103 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 103 6.4.2.B. Forgóeszközök III. Értékpapírok elszámolása Növekedés: –beszerzés –apport Csökkenés: –eladás –beváltás –bevonás (saját részvény) –hitelezési veszteség

104 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 104 6.4.2.B. Forgóeszközök IV. Pénzeszközök Összetevői: Pénztár, csekk Bankbetétek –Elszámolási betétszámla –Elkülönített betétszámlák –Devizabetétszámla Növekedés Csökkenés

105 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 105 6.4.2.C. Aktív időbeli elhatárolások A tárgyév eredményét növeljük az olyan bevételekkel amelyek ténylegesen csak a következő évben vagy években jelentkeznek, de a tárgyévet illetik. Bérbe adunk, de csak később fizetnek VAGY Csökkenteni kell az olyan ráfordításokat amelyek ugyan a tárgyévben merültek fel, de a következő évek hozamai érdekében. Bérbe vettem és előre fizettem

106 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 106 6.4.2.D. Saját tőke A vállalkozás tulajdonosa tartósan, meghatározatlan időre (véglegesen) bocsátja a vállalkozás rendelkezésére ezt a tőkerészt. Tartós forrást jelent Szabadon felhasználható Összetevői azt mutatják, hogy a tulajdonosok milyen céllal és milyen módon bocsátották a vállalkozás rendelkezésére a forrást.

107 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 107 6.4.2.D. Saját tőke I. Jegyzett tőke A saját tőkének a cégbíróságon bejegyzett része, melynek összege az alapítók szándékai szerint változhat. A jegyzett tőke egy és oszthatatlan! Növekedés: alapításkor, tőkeemeléskor Csökkenés: tőkeleszállítás

108 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 108 6.4.2.D. Saját tőke II. Jegyzett, de be nem fizetett tőke A vállalkozás alapításakor az induló vagyon részleges rendelkezésre bocsátásából adódó tulajdonosokkal szembeni követelés. Keletkezik: jegyzéssel Megszűnik: rendelkezésre bocsátással

109 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 109 6.4.2.D. Saját tőke III. Tőketartalék Olyan tőkerész, amelyet a tulajdonos úgy bocsát a tartósan a vállalkozás rendelkezésére, hogy azt a cégbíróságon nem jegyezteti be. Legjellemzőbb összetevője az ázsió Növekedés Csökkenés

110 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 110 6.4.2.D. Saját tőke IV. Eredménytartalék A megelőző évek eredményének összege. A gazdálkodás eredményességét mutatja a saját tőkén belül. Növekedés: Pozitív mérleg szerinti eredmény átvezetésével Csökkenés: Negatív mérleg szerinti eredmény átvezetésével Jegyzett tőke felemelése Osztalék fizetés kiegészítése

111 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 111 6.4.2.D. Saját tőke V. Értékelési tartalék A mennyiben a vállalkozás él az adott immateriális javak, tárgyi eszközök illetve befektetett pénzügyi eszközök felértékelésének lehetőségével, akkor azok mérleg fordulónapján érvényes piaci árának és könyv szerinti értékének pozitív értéke szerepel ebben a mérlegcsoportban.

112 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 112 6.4.2.D. Saját tőke VI. Mérleg szerinti eredmény A tárgyévi gazdálkodás saját tőkéhez való hozzájárulását mutatja. Adózás előtti eredmény (bevétel-ráfordítás) - Társasági adó Adózott eredmény + Osztalékra igénybevett eredménytartalék - Jóváhagyott osztalék = Mérleg szerinti eredmény A mérlegsort a tárgyévet követő évben az eredménytartalékhoz át kell vezetni.

113 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 113 6.4.2.E. Céltartalékok Az adózás előtti eredmény terhére képzett forrás mely átmenetet képez a saját tőke és a kötelezettségek között. –Óvatosság –Céljelleggel használható fel –Nem tőkebevitelhez kapcsolódik Fajtái: –Várható veszteségekre képzett céltartalék –Várható kötelezettségekre képzett céltartalék –Kötelezően képzett (egyéb) céltartalékok Növekedése: képzéssel Csökkenése: felhasználással

114 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 114 6.4.2.F. Kötelezettségek Különféle szerződésekből eredő pénzben formában teljesítendő, elismert tartozások. Lejáratuk alapján rövid illetve hosszú lejáratú kötelezettségeket különböztethetünk meg.

115 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 115 6.4.2.F. Kötelezettségek I. Hosszú lejáratú kötelezettségek Olyan tartozások, melyeknek futamideje 1 évnél hosszabb. Összetevői: –Beruházási és fejlesztési hitelek –Egyéb hosszú lejáratú hitelek –Hosszú lejáratú kölcsönök –Tartozások kötvénykibocsátásból –Alapítókkal szembeni kötelezettségek –Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek

116 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 116 6.4.2.F. Kötelezettségek II. Rövid lejáratú kötelezettségek 1 évnél rövidebb futamidejű tartozások. Itt szerepeltetjük a hosszú lejáratú kötelezettségeknek azt a részét amelyet a vállalkozó egy éven belül fizet.

117 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 117 Rövid lejáratú kötelezettségek Elemei Vevőktől kapott előlegek Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (SZÁLLÍTÓK) Az áru átadásának, szolgáltatás teljesítésének és az ellenérték megfizetése szétválik egymástól. Megszűnése: vállalkozás megfizeti a tartozását váltókibocsátással elévüléssel (rendkívüli bevétel)

118 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 118 Rövid lejáratú kötelezettségek Elemei Váltótartozás Rövidlejáratú hitelek Rövid lejáratú kölcsönök Egyéb rövidlejáratú kötelezettségek

119 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 119 6.4.2.G. Passzív időbeli elhatárolások Bevételek elhatárolása (csökkentése), ha a vállalkozás olyan bevételre tett szert, melynek egy része a következő évet (éveket) illeti. Bérbe adunk, és előre fizetnek VAGY Növelni kell a ráfordításokat az olyan ráfordításokkal melyek a tárgyévet terhelik, de csak a következő évben merülnek fel. Bérbe vettem és utólag fizetek

120 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 120 X X X X X X X X X X X X X X X Soroljuk be a következő tételeket!

121 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 121 X X X X X X - X X X X X X X Soroljuk be a következő tételeket!

122 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 122 49.400 10.400 111.800 33.800 49.200 25.200 103.200 38.200 129.000 90.00084.000 7.500 Számítsa ki a mérleg hiányzó adatait és hasonlítsa össze a három társaságot !

123 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 123 Állítsuk össze a vállalkozás mérlegét!

124 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 124 Milyen információkat rejt a vállalkozás mérlege?

125 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 125 Milyen információkat rejt a vállalkozás mérlege?

126 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 126 7. Eredménykimutatás Beszámoló Analitikus nyilvántartás Alapbizonylatok F ő könyv Mérleg Eredménykimutatás Kiegészítő melléklet Üzleti jelentés Nyilvános- ságra hozatal

127 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 127 7.1. Az eredménykimutatás Az éves eredmény az éves bevételek és ráfordítások különbsége. A vállalkozás jövedelemtermelő képességéről szolgáltat információkat. Az eredménykimutatás a vállalkozás mérleg szerinti eredményének levezetését tartalmazó eleme a beszámolónak. Egységes szerkezetben mutatja be a levezetést A piaci szereplő képet kap a vállalkozás tevékenységének sikerességéről, az eredmény alakulásának körülményeiről.

128 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 128 7.2. Mérleg szerinti eredmény levezetésének sémája Üzemi (üzleti) tevékenység bevételei (hozamai) - Üzemi (üzleti) tevékenység ráfordításai, költségei A/ Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye Pénzügyi műveletek bevételei - Pénzügyi műveletek ráfordításai. B/ Pénzügyi műveletek eredménye C/ Szokásos vállalkozási eredmény (  A  B) Rendkívüli bevételek - Rendkívüli ráfordítások. D/ Rendkívüli eredmény E/ Adózás előtti eredmény (  C  D) - Társasági adó. F/ Adózott eredmény - Fizetett (jóváhagyott) osztalék, részesedés. G/ Mérleg szerinti eredmény (MSzE)

129 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 129 7.3. Az eredménykimutatás változatai Az üzemi (üzleti) eredményt a vállalkozás két változatban vezetheti le: –Összköltség eljárással („A” típus) –Forgalmi költség eljárással („B” típus) „A” típusú Értékesítés nettó árbevétele Egyéb bevételek Aktivált saját teljesítmények Üzleti tevékenység hozamai Felmerült éves összes költség Egyéb ráfordítások Üzleti tevékenység ráfordításai. A/ Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye „B” típusú Értékesítés nettó árbevétele Egyéb bevételek Üzleti tevékenység hozamai Értékesítés éves összes költsége Egyéb ráfordítások Üzleti tevékenység ráfordításai. A/ Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye

130 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 130 7.3.3. Ismerkedjünk meg a fogalmakkal Felmerült éves költség anyagjellegű ráfordítás személyi jellegű ráfordítás értékcsökkenési leírás egyéb költség Értékesítés éves összes költsége a felmerült összes költségnek az a része amely a tárgyévi bevételekkel hozható kapcsolatba költségnemek - aktivált saját teljesítmények Költségnemek

131 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 131 És még egy Aktivált saját teljesítmények: (két elemből áll) –Saját előállítású eszközök aktivált értéke (SEEAÉ), ezek az eszközök a beszámolási időszak végén a leltárban szerepelnek. (Érteke csak pozitív lehet.) –Saját termelésű készletek állományváltozása (STKÁV), a saját termelésű készletek év végi és év elejei állományának különbözete.

132 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 132 7.3.4. A két változat összehasonlítása Értékesítés nettó árbevétele:10.000 eFt Egyéb bevételek 3.000 eFt Egyéb ráfordítások 2.000 eFt Éves összes felmerült költség11.000 eFt Saját előállítású eszközök aktivált értéke (SEEAÉ): 1.000 eFt Saját termelésű készletek állományváltozása (STKÁV): 2.000 eFt Mennyi az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye? („A”, és „B” típusú eredménykimutatást alkalmazva)

133 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 133 Számoljunk! Számítsuk először ki az aktivált saját teljesítmények értékét: 1000+2000=3000 eFt és az értékesítés éves összes költségét: 11000-3000=8000 eFt „A” típusú Értékesítés nettó árbevétele10000 Egyéb bevételek 3000 Aktivált saját teljesítmények 3000 Üzleti tevékenység hozamai16000 Felmerült éves összes költség11000 Egyéb ráfordítások 2000 Üzleti tevékenység ráfordításai 13000 Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye 3000 „B” típusú Értékesítés nettó árbevétele10000 Egyéb bevételek 3000. Üzleti tevékenység hozamai13000 Értékesítés éves összes költsége 8000 Egyéb ráfordítások 2000 Üzleti tevékenység ráfordításai 10000 Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye 3000

134 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 134 Árbevétel v.s. bevétel Árbevétel: Egy beszámolási időszak során értékesített (realizált) készletek és idegennek végzett szolgáltatások számlázott ellenértéke. Bevétel: Gyűjtő fogalom, mely tartalmazza az árbevételt is Bevétel  Pénzbevétel

135 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 135 Költség v.s. ráfordítás Költség: Az üzletmenetben 1 év alatt felmerülő élő és holtmunka pénzben kifejezett értéke. (termelés, szolgáltatás érdekében történő felhasználások). Ráfordítás: Az anyagi javak kibocsátásának a bekerülési értékét öleli fel. Gyűjtő fogalom, mely tartalmazza a költségeket is. Vagyis amíg a ráfordítás a vállalkozás működésének egészét szolgálja, annak érdekében merül fel, addig a költség csak a termelő folyamatokat alapozza meg, annak érdekében használják fel.

136 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 136 Költség kapcsolata más fogalmakkal Költség és árbevétel ok-okozati kapcsolat a költség az z összeg amibe az árbevétel kerül Költség és ráfordítás a költség része a ráfordításnak Költség és kiadás a kiadás pénztári, banki pénzmozgást jelent minden költség valamikor kiadássá válik

137 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 137 1. Értékesítés nettó árbevétele A beszámolási időszakban eladott készletek és idegeneknek végzett szolgáltatások kiszámlázott, az üzleti partner által elismert ellenértéke. (Az áfa értékét nem tartalmazza). Nettó tartalmúvá az árbevétel a következő korrekciók elvégzése után válik: Csökkentő tételek: Növelő tételek: –utólag adott engedmények– fogyasztói árkiegészítés –fogyasztási adó– felár –visszaküldés Exportértékesítés árbevétele Belföldi értékesítés árbevétele

138 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 138 2. Egyéb bevételek Olyan bevételek, amelyek az üzletmenetből következnek, de a Sz. tv. szabályozása értelmében nem lehetnek részei az árbevételnek. Szokásos- illetve szokásos mértéket meghaladó jelleg, mérték, gyakoriság Részei: –kapott kártérítés –kötbér –késedelmi kamat –bírság

139 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 139 2. Egyéb bevételek A Sz. tv. alapján egyéb bevételnek kell tekinteni - a fentieken túl: –Immateriális javak, tárgyi eszközök értékesítésének ÁFA nélküli ellenértékét –Külföldi pénzértékre szóló követelésekkel, kötelezettségekkel kapcsolatos árfolyamnyereséget –Korábban behajthatatlannak minősített követelés címén befolyt összegeket –Céltartalék feloldását (megszüntetését)

140 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 140 3. Aktivált saját teljesítmények Saját előállítású eszközök aktivált értéke Saját termelésű készletek állományváltozása

141 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 141 4. Egyéb ráfordítások Olyan ráfordítások, amelyek az üzletmenetből következnek, de a Sz. tv. szabályozása értelmében nem tekinthetők költségnek. Szokásos- v. szokásos mértéket meghaladó Részei: –fizetett kártérítés –fizetett kötbér –fizetett késedelmi kamat –bírság

142 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 142 4. Egyéb ráfordítások A Sz. tv. alapján –Immateriális javak, tárgyi eszközök ráfordításai (könyv szerinti értéke) –Külföldi pénzértékre szóló követelésekkel, kötelezettségekkel összefüggő árfolyamveszteségek –Képzett céltartalék összege

143 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 143 5. Költségnemek „A” A beszámolási időszakban az üzletmenet során felhasznált élő- és holtmunka értékét foglalja magában. Más megközelítésben mondhatjuk, hogy a költségnemek a felmerült éves összes költséget ölelik fel. Tartalma: –Anyag jellegű ráfordítások –Személyi jellegű ráfordítások –Értékcsökkenési leírás –Egyéb költségek

144 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 144 5. Költségnemek Anyag jellegű ráfordítások Részei: –anyagköltség anyagfelhasználás, anyaghiány, értékvesztés –igénybevett anyagjellegű szolgáltatások szállítási költség, bérmunkadíjak, posta- és telefon költség –eladott áruk beszerzési értéke (ELÁBÉ) értékesített készletek könyv szerinti értéke –alvállalkozói teljesítmények

145 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 145 5. Költségnemek Személyi jellegű ráfordítások Olyan költségek, melyek a munkavállalókhoz kapcsolódnak –Bérköltség Munkaszerződés alapján előírt kifizetések: munkabér bérpótlék, prémium, jutalom, … –Személyi jellegű kifizetések Munkaviszonyhoz kapcsolódó egyéb kifizetések újítási díj, tiszteletdíj, költségtérítés (átalány), hozzájárulások (étkezési, üdülési), reprezentációs költségek –Társadalombiztosítási járulék

146 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 146 5. Költségnemek Értékcsökkenési leírás Immateriális javak és tárgyi eszközök után ilyen címen elszámolt összeg –terv szerinti értékcsökkenési leírás –terven felüli értékcsökkenési leírás

147 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 147 5. Költségnemek Egyéb költségek Olyan költségek amelyek jellegük, tartalmuk miatt az előző három kategóriába nem sorolhatók be.ú –Nem anyag jellegű szolgáltatások bérlet díj, hirdetési díj, perköltség –Bankköltségek bankgarancia, kezelési költség, leszámítolási költség –Hatósági díjak engedélyezési díjak, –Biztosítási díjak –stb.

148 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 148 6. Értékesítés költségei „B” Ha az üzemi (üzleti) tevékenység eredményénél a hozamok között csak az értékesítés árbevételével találkozunk akkor a költségek között is csak az értékesítéssel összefüggő költségeket kellene szerepeltetni. Az éves felmerült összes költségek és az aktivált saját teljesítmények értékének különbözete. Ezeket közvetlen és közvetett költségekre bontva mutatjuk be.

149 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 149 6. Értékesítés költségei „B” Értékesítés közvetlen költségei Olyan költségek, melyekről a felmerülésükkor vagy későbbi időpontban megállapítható, hogy melyik termék vagy szolgáltatás váltotta ki. Ilyenek –értékesített termékek, anyagok, áruk közvetlenül elszámolt költségei –idegennek végzett szolgáltatások közvetlenül elszámolt költségei –eladott áruk beszerzési értéke (ELÁBÉ) –továbbszámlázott alvállalkozói teljesítmények –kereskedelmi tevékenység közvetlen költségei

150 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 150 6. Értékesítés költségei „B” Értékesítés közvetett költségei Olyan költségek, melyekről a felmerülésükkor vagy későbbi időpontban sem megállapítható, hogy melyik termék vagy szolgáltatás váltotta ki. Ilyenek: –értékesítés költségek raktározás reklám, propaganda költségek –igazgatási költségek irányítási, ügyviteli, adminisztrációs költségek –egyéb általános költségek

151 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 151 7.4.2. Pénzügyi műveletek bevételei és ráfordításai Ezek elkülönített kimutatása az eredmény- kimutatásban egyértelművé teszi a pénzügyi tranzakciók hatását. Bevételei –kapott kamatok –kamatjellegű bevételek –értékpapír árfolyamnyeresége –átvett nyereség, átadott veszteség –egyéb Ráfordításai –fizetett kamatok –kamatjellegű kifizetések –befektetett pénzügyi eszközök leírásai –értékpapírok árfolyamveszteségei –értékpapírok értékvesztése –egyéb

152 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 152 7.4.3. Rendkívüli bevételek és ráfordítások A vállalkozónál előforduló gazdasági események jellegük, méretük, gyakoriságuk alapján kerülhetnek a rendkívüli tételek körébe. –Jellegük alapján azok melyek a vállalkozási tevékenységtől függetlenek és/vagy a rendes üzletmeneten kívül esnek. –Mértékük alapján olyan ráfordítások melyek a vállalkozás minősítése alapján a szokásos mértéket meghaladják. –Gyakoriságuk alapján olyan ráfordítások ill. bevételek amelyek előfordulása ritka, eseti.

153 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 153 Rendkívüli bevételek szokásos mértéket meghaladó káreseményekkel kapcsolatos kapott kártérítések, bírságok, kötbérek, késedelmi kamatok, kártérítések összegei elengedett kötelezettségek összegei térítés nélküli átvételek tulajdonosnál a gazdasági társaság- bevitt vagyontárgyak társasági szerződésben meghatározott értéke visszavásárolt saját részvények értéke (tőkeleszállításkor),bevont vagyonjegyek névértéke ráfordítások között elszámolt adók visszatérítése, visszatérített társasági adó utólag igényelhető támogatások összege

154 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 154 Rendkívüli ráfordítások szokásos mértéket meghaladó hitelezési veszteség, káreseményekkel kapcsolatos fizetett költségek, bírságok, kötbérek, késedelmi kamatok, kártérítések összegei tulajdonosoknál a gazdasági társaság- bevitt vagyontárgyak könyv szerinti értéke térítés nélkül átadott vagyontárgyak könyv szerinti értéke visszavásárolt saját részvények beszerzési értéke (tőkeleszállításkor), bevont vagyonjegyek könyv szerinti értéke előző évekkel összefüggésben fizetett társasági adó költségek között elszámolandó összeg ellenérték nélkül átadott részvény, vagyonjegy névértékének megfelelő összeg jogtalanul igénybevett támogatások visszafizetett összege

155 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 155 Adózás előtti-, adózott-, mérleg szerinti eredmény Üzemi (üzleti) tevékenység bevételei (hozamai) - Üzemi (üzleti) tevékenység ráfordításai, költségei A/ Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye Pénzügyi műveletek bevételei - Pénzügyi műveletek ráfordításai. B/ Pénzügyi műveletek eredménye C/ Szokásos vállalkozási eredmény (  A  B) Rendkívüli bevételek - Rendkívüli ráfordítások. D/ Rendkívüli eredmény E/ Adózás előtti eredmény (  C  D) - Társasági adó. F/ Adózott eredmény - Fizetett (jóváhagyott) osztalék, részesedés. G/ Mérleg szerinti eredmény (MSzE)

156 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 156 4. Egy vállalkozás gazdálkodásáról a következő adatok ismertek: A költségek 40%-a közvetett költség!

157 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 157 Folytatás... Számítsuk ki az aktivált saját teljesítmények értékét: STKÁV=1.500 - 1.200 = 300 eFt Az év folyamán felmerült összes költség:

158 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 158 Folytatás... Számítsuk ki az értékesítés éves összes költségét: Éves összes költség - Aktivált saját teljesítmények= = 35.000 - 300 = 34.700 eFt Ezt fel kell osztanunk közvetlen és közvetett költségre, de tudjuk, hogy a költségek 40%-a közvetett költség: Értékesítés közvetlen költsége: 34.700 · 0,6 = 20.820 eFt Értékesítés közvetett költsége: 34.700 · 0,4 = 13.880 eFt

159 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 159 Folytatás... Nézzük az eredménykimutatást!

160 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 160 48.000 2.000 20.820 13.880 1.000 14.300 8.500 7.000 1.500 15.800 200 800 -600 15.200 2.736 12.464 - 6.000 6.464

161 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 161 5.

162 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 162 Árbevétel A belföldi értékesítés nettó árbevétele: 5.000 · 0,8 = 4.000 eFt - az engedmény: 100 e Ft 3.900 eFt Az export értékesítés nettó árbevétele: 180.000 Ft · 255 Ft/USD = 45.900 eFt

163 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 163 Követelésből származó árfolyam különbözet Árfolyam különbözet mértéke: 180.000 Ft · (248 - 255) Ft/USD = 1.260 eFt EGYÉB RÁFORDÍTÁS ! Szokásos mértéket meg nem haladó … kapott … : Ez is egyéb bevétele, értéke: 270 eFt

164 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 164 Pénzügyi műveletek bevétele Saját termelésű készletek állományváltozása: STKÁV = 920 - 540 = 380 eFt

165 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 165 Anyagjellegű ráfordítások Bérköltség TB járulék Értékcsökkenési leírás Egyéb költség Egyéb ráfordítás

166 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 166 Pénzügyi műveletek ráfordításai Rendkívűli bevételek Rendkívüli ráfordítás Fizetendő osztalék

167 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 167 Így az eredménykimutatás… 3.900 45.900 49.800 270 380 1.020 680 265 945 200 55 1.370 46.860 288 40 248 47.108 330 250 80 47.188 8.494 38.694 - 5.000 33.694

168 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 168

169 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 169

170 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 170 Az eredménykimutatás

171 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 171 Jövedelmezőség vizsgálata Jövedelmezőség = Eredmény / Vetítési alap –Árbevétel arányos jövedelmezőség pl.: 100 )(   bevételEgyébárbevételenettósÉrtékesíté eredményegtevékenyséüzletiÜzemi 5,76% -0,26% 7,53%

172 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 172 –Tőke arányos jövedelmezőség pl.: 100...  tőkeSaját ESzM 3,06% -12,86% 4,5% Jövedelmezőség vizsgálata

173 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 173 –Eszközarányos jövedelmezőség pl.: 10% -4,5% 2,82%   Eszközök eredményAdózott EquityOnturnROI)(Re Jövedelmezőség vizsgálata

174 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 174 8. Értékelés Cél a vagyontárgyaink értékének meghatározása. Ez egyszerűnek tűnik… Egységár (számbavétel) Eladási ár (piaci ár) Beszerzési ár (amennyiért megvehetjük) Előállítási ár (amennyibe az előállítás kerül)

175 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 175 Az értékelés dilemmája A vagyontárgyak értéke az időben változik. Milyen egységáron szerepeltessük őket beszámolónkban? –beszerzéskori (bekerülési) értéken vagy –piaci értéken

176 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 176 A Számviteli tv. szerint… 1995-ig a vagyontárgyakat értékvesztéssel korrigált történelmi értéken kell szerepeltetni „leértékelni kötelező, felértékelni tilos!” piaci ár „A” eszk.„B” eszk.„C” eszk.„D” eszk.„E” eszk. értékvesztés

177 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 177 A Számviteli tv. szerint… 1995-től leértékelni kötelező, felértékelni bizonyos vagyonkör esetén lehet. Ez a befektetett eszközök bizonyos köre vonatkozik. piaci ár „A” eszk.„B” eszk.„C” eszk.„D” eszk.„E” eszk. értékvesztés értékhelyesbítés felértékelés = értékhelyesbítés Mi a helyzet a forgó eszközökkel?

178 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 178 Értékelés hatása az eredmény- kimutatásra A piaci szemlélet itt is féloldalas: bevételek napi árfolyamon, ráfordítások könyvszerinti értéken múltbeli árfolyamon. Inflációs viszonyok közt az infláció okozta nyereség után is meg kell fizetnünk a társasági adót.

179 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 179 Bekerülési v.s. könyv szerinti érték Bekerülési érték: az az érték, amekkora összegen a vagyontárgyat bekerülésekor a nyilvántartásokba bevezetik. Ez vagy a beszerzési költségen, vagy az előállítási költségen számított érték. Könyv szerinti érték: az az érték, amekkora összegen a vagyontárgyat nyilvántartásokban szerepeltetik. A könyv szerinti értéket úgy kapjuk meg, ha a bekerülési értéket az értékvesztéssel csökkentjük.

180 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 180 8.2. Bekerülési érték A bekerülési érték két fajta lehet: –Beszerzési költség vagy –Előállítási költség Hogyan határozzuk meg a beszerzési költség (ár) érékét (mi tartozik bele)? Minden ráfordítást tartalmaznia kell ami az eszköz megszerzéséhez, létesítéséhez, üzembehelyezéséhez az aktiválásig felmerülnek és az eszközhöz egyedileg hozzárendelhető.

181 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 181 8.2.1. Beszerzési költség tartalma számla szerinti vételár (áfa nélkül !) + felár + szállítási költség + közvetítői költségek + bizományi díjak + vámköltség (vám + vámpótlék + vámkezelési díj) + alapozási költség + szerelési költségek + üzembe helyezési költségek + tartalék alkatrész + hatósági díjak + tárgyi eszközöknél a beruházási hitel üzembehelyezésig felmerült kamat és biztosítási díj összege + tárgyi eszközöknél a bővítéssel, felújítással, élettartam növeléssel kapcsolatos költsége

182 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 182 8.2.2. Előállítási költség Azokat a ráfordításokat tartalmazza amelyek az eszköz (termék) előállítása, üzembehelyezése során közvetlenül merültek fel. Tehát nem más mint a termék közvetlen önköltsége. –Azok a közvetlen költségek amelyek már felmerülésükkor a termékhez közvetlenül hozzárendelhetők –Azok a költségek amelyek felmerülésükkor ugyan nem, de az év végén megfelelő mutatókkal a termékek között megoszthatók

183 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 183 8.3.1-2 Immateriális javak és tárgyi eszközök értékelése Az immateriális javakat és tárgyi eszközöket a vállalkozásba történő bekerülésükkor –beszerzési áron (beszerzési költségen) –vagy az előállítás közvetlen önköltségén kell értékelni. Elhasználódási idejük egy évnél hosszabb és értékük fokozatosan - a használattól, kitettségtől, a műszaki fejlődés ütemétől függően - megy át az általuk előállított termék, közreműködésükkel végzett szolgáltatás értékébe.

184 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 184 8.3.1-2 Immateriális javak és tárgyi eszközök értékelése Ezen eszközök bekerülési értékét azok között az évek között kell megosztani (költségként elszámolni) amely években várhatóan az immateriális javakat használni fogják, amely években az árbevétel alakulására is hatást gyakorolnak. Mindkét eszköz esetében a vállalkozónak kell döntenie abban, hogy a bekerülési értéket hány év alatt számolja el a vállalkozás költségként.

185 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 185 8.3.3. Értékcsökkenési leírás Olyan költség, amelyet a vállalkozás az immateriális javak és a tárgyi eszközök kitettsége, igénybevétele, erkölcsi avulása után számol el ráfordításként. VAGY Az eszközök értékének az a része, amely a kopás avulás arányában átmegy az általa gyártott termék, végzett szolgáltatás értékébe. Ennek értékét csak a vállalkozás tudja meghatározni, így a leírási időt valamint a leírás módszerét neki kell meghatároznia.

186 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 186 Progresszív Értékcsökkenési leírás módszerei idő Halmozott értékcsökkenés idő Halmozott értékcsökkenés idő Halmozott értékcsökkenés idő Halmozott értékcsökkenés Lineáris Degresszív Teljesítményarányos A beszerzéskor dönteni kell a leírás idejéről és módjáról, tehát előre megtervezzük az eszköz értékcsökkenését. Ezért nevezzük ezt TERV SZERINTI ÉRTÉK- CSÖKKENÉSI LEÍRÁSNAK

187 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 187 Terven felüli értékcsökkenési leírás Ha a futamidő során valamilyen okból az adott eszköz értéke lecsökken azt terven felüli értékcsökkenési leírásként kell elszámolni. –feleslegessé válik –értékvesztés –megrongálódás –megsemmisülés

188 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 188 Értékcsökkenési leírás egyéb jellemzői Üzembehelyezéstől kezdődően nulla vagy maradványértékig kell elszámolni. Kis értékű tárgyi eszköz Akkor is el kell számolni, ha várhatóan veszteséges lesz a vállalkozás. A választott módszer változtatható ha a figyelembe vett körülmények lényegesen megváltoztak. Nem kell értékcsökkenési leírást elszámolni –értéküket megtartó eszközöknél (termőföld, ingatlan, ) –már teljesen leírt eszköz után –üzembe nem helyezett eszközök után

189 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 189 8.3.1-2 Immateriális javak és tárgyi eszközök értékelése A fordulónapi mérlegértéket (nettó értékét) úgy kapjuk meg, ha a bekerülési értékből levonjuk a fordulónapig elszámolt értékcsökkenést. Ezt az értékelést egyedileg kell elvégezni. Bruttó érték (bekerülési költség) - Halmozott értékcsökkenési leírás = Mérlegérték (nettó érték) A mérlegben mindig nettó értéken szerepelnek.

190 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 190 9. feladat anyagköltség:1.200.000 Ft alvállalkozói teljesítmények értéke: 350.000 Ft bérköltség: 500.000 Ft társadalombiztosítási járulék:33 % értékcsökkenési leírás: 250.000 Ft egyéb költségek: 200.000 Ft ÁFA:25 % Határozzuk meg az előállítási költséget! Anyagjellegű ráfordítások:1.200.000 + 350.000 Személyi jellegű ráfordítások:500.000 + 0,33x500.000 Értékcsökkenési leírás:250.000 Egyéb költségek: 200.000 Összesen:2.665.000 ÁFA:mindegy

191 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 191 Lineáris leírás – tervezett használati időtartam 4 év. Bruttó érték: 2.665.000 Leírási kulcs: 25% Éves amortizáció összege: 2.665.000 / 4 = 666.250 Ft 25 666.250 1.332.500 1.998.750 2.665.000 1.998.750 1.332.500 666.250 0

192 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 192 Degresszív leírás az évek száma összege módszerének alkalmazásával Évek számának összege: 1 + 2 + 3 + 4 = 10 Évente leírandó összeg: 1. év: 4 / 10 = 40 % 2. év: 3 / 10 = 30 % 3. év: 2 / 10 = 20 % 4. év: 1 / 10 = 10 % 40 30 20 10 1.066.000 799.500 533.000 266.500 1.066.000 1.865.500 2.398.500 2.665.000 1.599.000 799.500 266.500 0 Bruttó érték: 2.665.000 Ft

193 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 193 Degresszív leírás – évente csökkenő abszolút érték elszámolásával 1. év40% 2. év35% 3. év15% 4. év10% 40 35 15 10 1.066.000 932.750 399.750 266.500 1.066.000 1.998.750 2.398.500 2.665.000 1.599.000 666.250 266.500 0

194 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 194 Degresszív leírás – a nettó érték alapján – állandó leírási kulcs alkalmazásával A bruttó érték: 2.665.000 Ft Az állandó leírási kulcs: 60% 60 1.599.000 1.066.000 639.6002.238.600426.400 255.8402.494.440 170.560 170.560 x 0,6 = 102.336 102.336 2.596.77668.224 1.066.000 x 0,6 = 639.600 426.400 x 0,6 = 255.840

195 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 195 Bruttó érték utáni teljesítményarányos leírás módszere A tervezett teljesítmény: 10.000 üzemóra Teljesítményegységre jutó leírás összege: 2.665.000 Ft / 10.000 óra = 266,5 Ft/üzemóra 2.500 3.500 3.000 1.000 2.500 x 266,5 = 666.250 Ft 3.500 x 266,5 = 932.750 Ft 3.000 x 266,5 = 799.500 Ft 1.000 x 266,5 = 266.500 Ft 666.250 932.750 799.500 266.500 1.599.000 2.398.500 2.665.000 1.998.750 1.066.000 266.500 0

196 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 196 Készletek értékelése Vásárolt készletek: beszerzési áron Saját termelésű készletek: előállítási önköltségen Vásárolt készletek évközi nyilvántartása –Az évközi értékelésre nincs kötelező szabály. –A vállalkozó dönthet, hogy készleteit egyáltalán készletre veszi-e vagy egyszerre költségként számolja el. (Az utóbbi esetben nincs igény évközi nyilvántartási árra) –Készletre vétel esetén a következő értékelési változatok jöhetnek szóba: - tényleges beszerzési ár - tervezett beszerzési ár (elszámoló ár)

197 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 197 Tényleges beszerzési áron történő értékelés: FIFO-eljárás LIFO- eljárás HIFO- eljárás LOFO- eljárás Halmozott átlagáras Gördülő átlagáras eljárás

198 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 198 FIFO eljárás First In First Out A készleteket számla szerinti értéken veszik készletre, a készlet-csökkenési jogcímeinél pedig a legrégebbi beszerzési árakat alkalmazzák. Ennek az lesz az eredménye, hogy a zárókészleteket a legutolsó beszerzési árakon mutatják ki. BeszerzésFelhasználásRaktár

199 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 199 LIFO eljárás Last In First Out A készleteket számla szerinti (tényleges) értéken veszik készletre, a készlet csökkenési jogcímeinél pedig a legutolsó beszerzési árakon értékelik. Hatása az lesz, hogy a zárókészletet a legrégebbi beszerzési áron tartják nyilván. Raktár Felhasználás Beszerzés

200 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 200 HIFO eljárás High In First Out A készleteket számla szerinti értéken veszik készletre, a csökkenési jogcímeket a legmagasabb beszerzési árakon értékelik, így az év végi zárókészletbe a legalacsonyabb áron beszerzett készletek kerülnek. Az óvatosság elvét maradéktalanul ez az eljárás érvényesíti. Ár Raktár Beszerzés Felhasználás

201 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 201 LOFO LOw in First Out A készleteket számla szerinti értéken veszik készletre, a csökkenési jogcímeket a legalacsonyabb beszerzési árakon értékelik, így az év végi zárókészletbe a legmagasabb áron beszerzett készletek kerülnek. Az óvatosság elvét igen erősen sérti, ezért a számviteli tv. Nem engedélyezi a használatát

202 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 202 Átlagáras értékelés A vállalkozók a beszámolási időszakon belül legalább több alkalommal beszerzési átlagárat számít, és a további felhasználásokat (csökkenési jogcímeket) azon értékelik.

203 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 203 Tervezett beszerzési ár A vállalkozók az évközi változásokat elszámoló áron értékelik. Az elszámoló ár egy diktált ár, amelyet év elején kell rögzíteni. Alkalmazása esetén év végén ki kell számítani az éves átlagárat. Ezt kell összehasonlítani az elszámolóárral. A kettő különbségével - árkülönbözettel - az évközi változásokat helyesbíteni kell.

204 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 204 Készletek a mérlegben A mérlegben a vásárolt készletek a tényleges beszerzési ár valamelyikén kell értékelni. Az óvatosság elvének érvényesítéséről nem szabad megfeledkeznünk, tehát az értékvesztést e vagyonkörben is el kell elszámolni. Import beszerzéseknél a teljesítés napján érvényes deviza-, valuta- árfolyamon kell a készletet értékelni. A pénzügyi teljesítés napján érvényes árfolyam és teljesítés napján érvényes árfolyamkülönbözetet az egyéb bevételek vagy egyéb ráfordítások között kell elszámolni. Az árfolyamkülönbözettel tehát a készletek értéke nem módosítható

205 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 205 12. feladat Mekkora a felhasználások és a zárókészlet érétke?

206 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 206 FIFO 1. Felhasználás: 1.056 tonna nyitó készletből:1.056 x 12.500 = 13.200.000 Ft Marad: nyitó készletből: 2.640 - 1.056 = 1.584 tonna 1. beszerzésből: 1320 tonna 2. Felhasználás: 3960 tonna nyitó készletből mindet: 1.584 x 12.500 = 19.800.000 Ft 1. beszerzésből: 1.320 x 14.000 = 18.480.000 Ft 2. beszerzésből: 1.056 x 15.500 = 16.368.000 Ft Összesen: 54.648.000 Ft Marad: nyitó készletből, 1. beszerzésből: semmi 2. beszerzésből: 3.300 - 1.056 = 2.244 tonna 3. beszerzésből: 1980 tonna

207 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 207 FIFO 3. Felhasználás: 3300 tonna 2. beszerzésből: 2.244 x 15.500 = 34.782.000 Ft 3. beszerzésből: 1.056 x 15.000 = 15.840.000 Ft Összesen: 50.622.000 Ft Marad: nyitó készletből, 1. beszerzésből, 2. beszerzésből: semmi 3. beszerzésből: 1.980 - 1.056 = 924 tonna 4. beszerzés: 1.320 tonna Összes felhasználás: 1.056 + 3.960 + 3.300 = 8.316 tonna 13.200.000 + 54.468.000 + 50.622.000 = 118.470.000 Ft Zárókészlet értéke: 3. beszerzésből: 924 x 15.000 = 13.860.000 Ft 4. beszerzés: 1.320 x 17.500 = 23.100.000 Ft Összesen: 2.244 tonna, 36.960.000 Ft értékben

208 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 208 HIFO 1. Felhasználás: 1.056 tonna 1. beszerzésből :1.056 x 14.000 = 14.784.000 Ft Marad: nyitó készletből: 2640 tonna 1. beszerzésből: 1320 - 1.056 = 264 tonna 2. Felhasználás: 3960 tonna 2. beszerzésből: 3.300 x 15.500 = 51.150.000 Ft 3. beszerzésből: 660 x 15.000 = 9.900.000 Ft Összesen: 61.050.000 Ft Marad: 2. beszerzésből: semmi nyitó készletből: 2640 tonna 1. beszerzésből: 264 tonna 3. beszerzésből: 1320 tonna

209 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 209 HIFO 3. Felhasználás: 3.300 tonna 4. beszerzésből: 1.320 x 17.500 = 23.100.000 Ft 3. beszerzésből: 1.320 x 15.000 = 19.800.000 Ft 1. beszerzésből: 264 x 14.000 = 3.696.000 Ft 3.300 - (1.320 + 1.320 + 264) = 396 tonna nyitó készletből: 396 x 12.500 = 4.950.000 Ft Összesen: 51.546.000 Ft Marad: 1. beszerzésből, 2. beszerzésből, 3. beszerzésből, 4. beszerzésből : semmi nyitó készletből: 2.244 tonna Összes felhasználás: 8.316 tonna 14.784.000 + 61.050.000 + 51.546.000 = 127.380.000 Zár ókészlet értéke: nyitó készletből: 2.244 x 12.500 = 28.050.000 Ft

210 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 210 LIFO 1. Felhasználás: 1.056 tonna 1. beszerzésből :1.056 x 14.000 = 14.784.000 Ft Marad: 1. beszerzésből: 1.320 - 1.056 = 264 tonna nyitó készletből: 2.640 tonna 2. Felhasználás: 3.960 tonna 3. beszerzésből: 1.980 x 15.000 = 29.700.000 Ft 2. beszerzésből: 1.980 x 15.500 = 30.690.000 Ft Összesen: 60.390.000 Ft Marad: 3. beszerzésből: semmi 2. beszerzésből: 1.320 tonna 1. beszerzésből: 264 tonna nyitó készletből: 2640 tonna

211 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 211 LIFO 3. Felhasználás: 3.300 tonna 4. beszerzésből: 1.320 x 17.500 = 23.100.000 Ft 2. beszerzésből: 1.320 x 15.500 = 20.460.000 Ft 1. beszerzésből: 264 x 14.000 = 3.696.000 Ft 3.300 - (1.320 + 1.320 + 264) = 396 tonna nyitó készletből: 396 x 12.500 = 4.950.000 Ft Összesen: 52.206.000 Ft Marad: 1. beszerzésből, 2. beszerzésből, 3. beszerzésből, 4. beszerzésből : semmi nyitó készletből: 2.244 tonna Összes felhasználás: 8.316 tonna 14.784.000 + 60.390.000 + 52.206.000 = 127.380.000 Ft Zárókészlet értéke: nyitó készletből: 2.244 x 12.500 = 28.050.000 Ft

212 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 212 LOFO 1. Felhasználás: nyitó készletből:1.056 x 12.500 = 13.200.000 Ft Marad: nyitó készletből: 2.640 - 1.056 = 1.584 tonna 1. beszerzésből: 1320 tonna 2. Felhasználás: 3960 tonna nyitó készletből a maradékot: 1.584 x 12.500 = 19.800.000 Ft 1. beszerzésből: 1.320 x 14.000 = 18.480.000 Ft 3. beszerzésből: 1.056 x 15.000 = 15.840.000 Ft Összesen: 54.120.000 Ft Marad: nyitó készletből, 1. beszerzésből: semmi 2. beszerzésből: 3.300 tonna 3. beszerzésből: 924 tonna

213 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 213 LOFO 3. Felhasználás: 3300 tonna 3. beszerzésből: 924 x 15.000 = 13.860.000 Ft 2. beszerzésből: (3.300 - 924) x 15.500 = 36.828.000 Ft Összesen: 50.688.000 Ft Marad: nyitó készletből, 1. beszerzésből, 3. beszerzésből: semmi 2. beszerzésből: 924 tonna 4. beszerzés: 1.320 tonna Összes felhasználás: 8.316 tonna 13.200.000 + 54.120.000 + 50.688.000 =118.008.000 Ft Zárókészlet értéke: 2. beszerzésből: 924 x 15.500 = 14.322.000 Ft 4. beszerzés: 1.320 x 17.500 = 23.100.000 Ft Összesen: 2.244 tonna, 37.422.000 Ft értékben

214 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 214 Halmozott átlagár 1. Felhasználás átlagára: 2.640 x 12.500 + 1.320 x 14.000 2.640 + 1.320 = 13.000 Ft/tonna értéke:1.056 tonna x 13.000 Ft/tonna= 13.728.000 Ft 2. Felhasználás átlagára: 2.640 x 12.500 + 1.320 x 14.000 + 3.300 x 15.500 + 1.980 x 15.000 2.640 + 1.320 + 3.300 + 1.980 = 14.321,43 Ft/tonna értéke: 3.960 tonna x 14.321,43 Ft/tonna = 56.712.348 Ft =

215 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 215 Halmozott átlagár 3. Felhasználás átlagára: 2.640 x 12.500 + 1.320 x 14.000 + 3.300 x 15.500 + 1.980 x 15.000 + 1.320 x 17.500 2.640 + 1.320 + 3.300 + 1.980 + 1.320 = 14.718,75 Ft/tonna értéke:3.300 tonna x 14.718,75 Ft/tonna= 48.571.875 Ft = Zárókészlet mennyisége: 2.244 tonna értéke: Felhasználások összesen:1.056 + 3.960 + 3.300 = 8316 tonna értéke: 13.728.000 + 56.712.863 + 48.517.875 = 119.012.738 Ft 2.640x12.500+1.320x14.000+3.300x15.500+1.980x15.000+1.320x17.500=155.430.000 155.430.000 - 119.012.738 = 36.417.262 Ft

216 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 216 Gördülő átlagár 1. Felhasználás gördülő átlagára: 2.640 x 12.500 + 1.320 x 14.000 2.640 + 1.320 = 13.000 Ft/tonna értéke:1.056 tonna x 13.000 Ft/tonna= 13.728.000 Ft 2. Felhasználás gördülő átlagára: 51.480.000 - 13.728.000 + 3.300 x 15.500 + 1.980 x 15.000 2.640 + 1.320 + 3.300 + 1.980 - 1.056 = 14.491,94 Ft/tonna értéke: 3.960 tonna x 14.491,94 Ft/tonna = 57.388.082 Ft = = 51.480.000 3960 = 118.602.000 8184

217 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 217 Gördülő átlagár 3. Felhasználás gördülő átlagára: 118.602.000 - 57.388.082 + 1.320 x 17.500 2.640 + 1.320 + 3.300 + 1.980 - 1.056 + 1.320 - 3.960 = 15.208,14 Ft/tonna értéke: 3.300 tonna x 15.208,14 Ft/tonna = 50.186.862 Ft = = 84.313.918 5.544 Felhasználások összesen:1.056 + 3.960 + 3.300 = 8316 tonna értéke: 13.728.000 + 57.388.082 + 50.186.862 = 121.302.944 Ft Zárókészlet:2.244 tonna értéke:155.430.000 - 121.302.944 = 34.127.056 Ft

218 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 218 Készletértékek összevetése adatok ezer Ft-ban 13.200 54.468 50.622 118.470 36.960 14.784 61.050 51.546 127.380 28.050 14.784 60.390 52.206 127.380 28.050 13.200 54.120 50.688 118.008 37.422 13.728 56.712 48.572 119.013 36.417 13.728 57.388 50.187 121.303 34.127

219 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 219 11. Kiegészítő melléklet és üzleti jelentés A mérleg és eredménykimutatás mellett ezek is teljeskörű, szerves részei a vállalkozás beszámolójának. Míg az előzőek tagolása kötött és csak számszerű adatokat tartalmaznak, addig az utóbbiak formája kötetlen és szöveges magyarázatokat is bemutatnak. Tartalmukat a vállalkozás számviteli politikájában részletezni kell.

220 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 220 11.1. Kiegészítő melléklet Az egyes eszköz- és forrásadatok tartalmi megítéléséhez nyújt főképp segítséget. Rávilágít az üzleti megítélésen alapuló döntések okaira, következményeire, összefüggéseire. Három részből áll: –Általános rész –Specifikus rész Mérleghez kapcsolódó kiegészítések Eredménykimutatáshoz kapcsolódó kiegészítések –Tájékoztató rész

221 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 221 11.2. Üzleti Jelentés A vállalkozás üzletmenetéről, üzleti helyzetéről nyújt valós és megbízható képet. Szintetizálja az előzőekben tárgyalt három írásos dokumentumot. Bemutatja: –A mérleg fordulónapja után bekövetkezett eseményeket, különös tekintettel a lényeges folyamatokra. –A visszavásárolt saját részvények, üzletrészek megszerzésére vonatkozó adatokat –Kutatás és kísérleti fejlesztést –(társaság várható fejlődését)

222 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 222 Üzleti jelentés tartalma a vállalkozás tevékenységének bemutatása, összegző értékelése, a piaci pozíciók, vevőkapcsolatok alakulása, a minőség alakulása, a gépi kapacitások, azok kihasználásának alakulása, a beruházási, befektetési döntések értékelése, a kutatás-fejlesztés értékelése, az információs és érdekeltségi rendszer, vagyoni helyzet, tulajdonosi szerkezet, pénzügyi-finanszírozási helyzetkép, a hatékonyság és jövedelmezőség alakulása, jelentős kötelezettségek és kockázatok

223 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 223 10.7. Számviteli alapelvek A számviteli tv. egy keretet ad, mely igen nagy hangsúlyt helyez a vállalkozások beszámolójára. A beszámoló elkészítésekor, a könyvvezetés során a számviteli alapelvek nyújtanak eligazítást. Cél:megbízható valós összkép a vállalkozás egészéről.

224 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 224 Alapelvek A vállalkozás folytatásának elve: A vállalkozás a előrelátható jövőben is fenn tudja tartani működését, folytatja tevékenységét, annak beszüntetése vagy jelentős csökkenése nem várható. A teljesség elve: Minden gazdasági eseményt könyvelni kell, amely a tárgyév január 1-től december 31-ig bekövetkezik, illetőleg amelyek a mérleg fordulónapját követően, de még a mérleg elkészítését megelőzően váltak ismertté, azonban a mérleg fordulónapján kimutatott eszközök és források értékét vagy az eredményt megváltoztatják.

225 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 225 Alapelvek A valódiság elve: A bizonylatok hitelességét, a valóságnak megfelelően leltárakkal, a törvényben előírt értékelési elveknek és az azokhoz kapcsolódó értékelési eljárásoknak érvényesítését jelenti a könyvvezetésben és a beszámolóban is, azaz az éves beszámoló információnak megbízhatóságát, valódiságát biztosítja. A világosság elve : Úgy kell kialakítani a számviteli politikát, a számlarendet, az analitikus nyilvántartásokat, a feladások rendszerét, a gazdasági események elszámolását, hogy az áttekinthető és világos legyen a vezetés és az ellenőrző szervek részére is.

226 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 226 Alapelvek A következetesség elve: A könyvvezetés tekintetében az állandóságot és az összehasonlíthatóságot jelenti. A folytonosság elve: Az analitikus és a főkönyvi elszámolások, valamint az értékelés módszerének folytonossága, következetessége, a gazdasági események megszakítás nélküli. idősorrendben történő rögzítése jelenti. A nyitómérlegben szereplő adatoknak meg kell egyezniük az előző évi zárómérleg megfelelő adataival.

227 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 227 Alapelvek Az összemérés elve: Az adott időszak telesítésének árbevételeit, bevételeit, költségeit és ráfordításait a pénzügyi teljesítéstől függetlenül kell a könyvekben elszámolni. Az óvatosság elve: Nem lehet eredményt kimutatni akkor, ha az árbevétel, a bevétel pénzügyi realizálása bizonytalan. A bruttó elszámolás leve: A követeléseket és a kötelezettségeket, a bevételeket és a ráfordításokat egymással szemben nem számolhatjuk el, azaz bruttó módon kell azokat kimutatni.

228 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 228 Alapelvek Az egyedi értékelés elve: Az eszközök és kötelezettségek egyenkénti elszámolását, a leltárak tételes értékelését, a valódiság elvének érvényesítését jelenti. Az időbeli elhatárolás elve: Az aktív és passzív időbeli elhatárolások elszámolását, a dokumentációk és számítási anyagok biztosítását, a több évet érintő költségek, ráfordítások, árbevételek, bevételek adott évet időarányosan érintő tételeinek elszámolását jelentik.

229 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 229 Alapelvek A tartalom elsődlegessége a formával szemben: A gazdasági eseményeket a tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően kell bemutatni és elszámolni. Az üzleti tranzakciók bemutatását azok közgazdasági tartalmuk, nem pedig a jogi formula alapján kell szerepeltetni. A lényegesség elve: azokra az információkra vonatkozik melyeknek a beszámolóban történő elhagyása vagy téves bemutatása befolyásolhatja a beszámoló adatait, a felhasználók döntéseit.

230 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 230 Alapelvek A költség-haszon összevetésének elve: A beszámolóban nyilvánosságra hozott információk hasznossága álljon arányban az információk előállításának költségeivel. A hasznosíthatóság elve: A beszámoló olyan tartalommal és olyan formában álljon az érdekeltek rendelkezésére, hogy az segítsen az üzleti események értékelésében. A semlegesség (tárgyilagosság) elve: előítélet és elfogultságmentes beszámolók. Az időszerűség elve: A beszámoló információi indokolatlanul ne túl későn álljanak rendelkezésre. (Az információ elveszítheti hasznosíthatóságát)

231 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 231 10.8. Számviteli politika Egy vállalkozás által az éves beszámolók elkészítése és bemutatása során alkalmazott specifikus elveket, alapokat, konvenciókat, gyakorlatot jelent testesíti meg. Számviteli elvek Értékelési módok Célja: olyan számviteli rendszer kidolgozása mely alkalmazkodik a vállalkozás stratégiájához, méreteihez, adottságaihoz és ezzel egyidőben megbízható és valós képet szolgáltat a vállalkozás működéséről.

232 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály 232 Dönteni kell a számviteli politikában: Beszámolási formáról Eredménykimutatás formájáról Mérlegkészítés időpontjáról Értékelés módszereiről Céltartalékképzésről és követelésminősítésről Pénzügyi számviteli és vezetői számvitel kapcsolatáról Rendkívüli eseményekről Vállalkozás számlarendjéről Bizonylati rendről Leltározási szabályokról Kiegészítő melléklet és üzleti jelentés tartalmáról


Letölteni ppt "Számvitel Ormos Mihály Ipari Menedzsment és Vállalkozásgazdaságtan Tanszék 463-16-07, 463-24-32"

Hasonló előadás


Google Hirdetések