Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Számvitel S ZÁMVITEL. Számvitel Hol tartunk… Beszámoló –Mérleg –Eredménykimutatás Értékelés –1991-1995 –1996-2000 –2001-2004 –2004- –Immateriális javak,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Számvitel S ZÁMVITEL. Számvitel Hol tartunk… Beszámoló –Mérleg –Eredménykimutatás Értékelés –1991-1995 –1996-2000 –2001-2004 –2004- –Immateriális javak,"— Előadás másolata:

1 Számvitel S ZÁMVITEL

2 Számvitel Hol tartunk… Beszámoló –Mérleg –Eredménykimutatás Értékelés – – – –2004- –Immateriális javak, tárgyi eszközök Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem,

3 Számvitel Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Készletek értékelése Vásárolt készletek: beszerzési áron Saját termelésű készletek: előállítási önköltségen Vásárolt készletek évközi nyilvántartása –Az évközi értékelésre nincs kötelező szabály. –A vállalkozó dönthet, hogy készleteit egyáltalán készletre veszi- e vagy egyszerre költségként számolja el. (Az utóbbi esetben nincs igény évközi nyilvántartási árra) –Készletre vétel esetén a következő értékelési változatok jöhetnek szóba: - tényleges beszerzési ár - tervezett beszerzési ár (elszámoló ár) 87 3

4 Számvitel Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Tényleges beszerzési áron történő értékelés FIFO-eljárás LIFO- eljárás HIFO- eljárás LOFO- eljárás Halmozott átlagáras Gördülő átlagáras eljárás 87 4

5 Számvitel Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, FIFO eljárás First In First Out A készleteket számla szerinti értéken veszik készletre, a készlet- csökkenési jogcímeinél pedig a legrégebbi beszerzési árakat alkalmazzák. Ennek az lesz az eredménye, hogy a zárókészleteket a legutolsó beszerzési árakon mutatják ki. 87 BeszerzésFelhasználásRaktár 5

6 Számvitel Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, LIFO eljárás Last In First Out A készleteket számla szerinti (tényleges) értéken veszik készletre, a készlet csökkenési jogcímeinél pedig a legutolsó beszerzési árakon értékelik. Hatása az lesz, hogy a zárókészletet a legrégebbi beszerzési áron tartják nyilván. 87 Raktár Felhasználás Beszerzés 6

7 Számvitel Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, HIFO eljárás High In First Out A készleteket számla szerinti értéken veszik készletre, a csökkenési jogcímeket a legmagasabb beszerzési árakon értékelik, így az év végi zárókészletbe a legalacsonyabb áron beszerzett készletek kerülnek. Az óvatosság elvét maradéktalanul ez az eljárás érvényesíti. 88 Ár Raktár Beszerzés Felhasználás 7

8 Számvitel Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, LOFO LOw in First Out A készleteket számla szerinti értéken veszik készletre, a csökkenési jogcímeket a legalacsonyabb beszerzési árakon értékelik, így az év végi zárókészletbe a legmagasabb áron beszerzett készletek kerülnek. Az óvatosság elvét igen erősen sérti. 88 8

9 Számvitel Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Átlagáras értékelés A vállalkozó a beszámolási időszakon belül több alkalommal beszerzési átlagárat számít, és a további felhasználásokat (csökkenési jogcímeket) azon értékelik. 88 9

10 Számvitel Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Tervezett beszerzési ár A vállalkozók az évközi változásokat elszámoló áron értékelik. Az elszámoló ár egy diktált ár, amelyet év elején kell rögzíteni. Alkalmazása esetén év végén ki kell számítani az éves átlagárat. Ezt kell összehasonlítani az elszámolóárral. A kettő különbségével - árkülönbözettel - az évközi változásokat helyesbíteni kell

11 Számvitel Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Készletek a mérlegben A mérlegben a vásárolt készletek a tényleges beszerzési ár valamelyikén kell értékelni. Az óvatosság elvének érvényesítéséről nem szabad megfeledkeznünk, tehát az értékvesztést e vagyonkörben is el kell elszámolni

12 Számvitel Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Kiegészítő melléklet és üzleti jelentés A mérleg és eredménykimutatás mellett ezek is teljes körű, szerves részei a vállalkozás beszámolójának. Míg az előzőek tagolása kötött és csak számszerű adatokat tartalmaznak, addig az utóbbiak formája kötetlenebb és szöveges magyarázatokat is bemutatnak. Tartalmukat a vállalkozás számviteli politikájában részletezni kell

13 Számvitel Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Kiegészítő melléklet és üzleti jelentés A mérleg és eredménykimutatás mellett ezek is teljes körű, szerves részei a vállalkozás beszámolójának. Míg az előzőek tagolása kötött és csak számszerű adatokat tartalmaznak, addig az utóbbiak formája kötetlenebb és szöveges magyarázatokat is bemutatnak. Tartalmukat a vállalkozás számviteli politikájában részletezni kell

14 Számvitel Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Kiegészítő melléklet Az egyes eszköz- és forrásadatok tartalmi megítéléséhez nyújt főképp segítséget. Rávilágít az üzleti megítélésen alapuló döntések okaira, következményeire, összefüggéseire. Három részből áll: –Általános rész (a vállalkozást és a beszámoló egészét magyarázza) –Specifikus rész Mérleghez kapcsolódó kiegészítések Eredménykimutatáshoz kapcsolódó kiegészítések –Tájékoztató rész

15 Számvitel Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Cash-flow A vállalkozás éves pénzeszközállományának változását és annak körülményeit mutatja be. Pénzforgalmi szemléletmódban készül. A Cash-flow kimutatás felépítése: I.Szokásos vállalkozási tevékenységből származó pénzeszközváltozás (Működési Cash-flow) II. Befektetési tevékenységből származó pénzeszközváltozás (Befektetési Cash-flow) III. Pénzügyi tevékenységből származó pénzeszközváltozás (Finanszírozási Cash-flow) 92 15

16 Számvitel Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Cash-flow kimutatás fajtái Direkt cash-flow Az alapbizonylatokból, analitikából, szintetikából indulunk ki. Megkeressük azokat a gazdasági eseményeket, amelyek pénzmozgással jártak és ezek hatását összesítjük. Indirekt cash-flow Az adózás előtti eredményt használjuk kiinduló adatként. Ezt korrigáljuk az olyan bevételekkel, illetve és ráfordításokkal, amelyeket az adózás előtti eredményben elszámoltunk, de nem jártak pénzmozgással. Majd korrigáljuk az olyan pénzbevételekkel, amelyek befolytak, és az olyan kiadásokkal, amelyeket kifizettünk, de az adózás előtti eredményt nem érintették

17 Számvitel Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Számviteli cash-flow I. Működési cash-flow 1.Adózás előtti eredmény± 2.Elszámolt amortizáció + 3.Elszámolt értékvesztés (+) és visszaírás (-)± 4.Céltartalék képzés (+) és felhasználás (-) különbözete ± 5.Befektetett eszközök érétkesítésének eredménye (+:-, -:+)± 6.Szállítói kötelezettség változása (↑:+, ↓:-)± 7.Egyéb rövid lejáratú kötelezettség változása (↑:+, ↓:-) ± 8.Passzív időbeli elhatárolások változása (↑:+, ↓:-) ± 9.Vevőkövetelés változása (↑:-, ↓:+) ± 10.Forgóeszközök (vevőkövetelés és pénzeszköz nélkül) változása (↑:-, ↓:+) ± 11.Aktív időbeli elhatárolások változása (↑:-, ↓:+) ± 12.Fizetett, fizetendő adó (nyereség után) - 13.Fizetett, fizetendő osztalék, részesedés


Letölteni ppt "Számvitel S ZÁMVITEL. Számvitel Hol tartunk… Beszámoló –Mérleg –Eredménykimutatás Értékelés –1991-1995 –1996-2000 –2001-2004 –2004- –Immateriális javak,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések